Világgazdaság, 1972. április (4. évfolyam, 65/814-83/832. szám)

1972-04-07 / 67. (816.) szám

1972. ÁPRILIS 7. Erősen visszaesett az angol műszálgyártás Anglia műszálgyártása februárban csak 45 200 tonna volt a januári 48 ezer tonna, illetve a tavaly február 48 300 tonna helyett — jelenti a textilipari szövetség. A februári rossz eredmény nagyrészt az energiaszolgáltatás akado­zásának következménye — írja az AP londoni tudósítója. Az angol műszálipar bajait jelzi, hogy az ICI javasolta a kormánynak a műszálimport korlátozását. Az angol lapok vezércikkekben foglalkoznak a műszálválsággal — közli londoni tudó­sítónk. A Times kifejti: ha egy ipar olyan monolitikus és tőkeintenzív, mint a műszálipar, akkor a bajok nagyság­rendje rögtön 10 millió font körüli lesz. A műszálgyártóknak ma szembe kell nézniök azzal, hogy rosszul becsül­ték meg a fejlődést. A hatvanas évek­ben óriási beruházásokat eszközöltek, mert évi 10 százalékos növekedési rátá­val számoltak, ezzel szemben Angliá­ban a fogyasztás csökkenése miatt a termelés a múlt évben csupán 2 száza­lékkal emelkedett. Ez azért is kataszt­rofális, mert az iparág kalkulációja sze­rint csak a 75 százalék feletti kapaci­táskihasználás hoz profitot. Különösen nehéz helyzetben van a poliészteripar, holott eddig ez volt az iparág egyik erős cikke. Óriási mértékben emelke­dett az import, amely ma már a fo­gyasztás 40 százalékát teszi ki és ennek is fele, 20 százalék Japánból származik. Más kérdés azonban, hogy ez a hely­zet eléggé indokolttá teszi-e a protek­cionista importintézlkedéseik bevezetését vagy a monopolellenes rendelkezések felfüggesztését. Ha a kormány helyt adna a javaslatoknak, súlyos precedenst alkotna olyan időben, amikor az ország fizetési mérlege jó egyensúlyban van. A Financial Times kiemeli: Nixon tavaly augusztusi intézkedései jelentő­sen hozzájárultak ahhoz, hogy az ere­detileg az amerikai piacra szánt kon­tinentális és japán műszálak az európai piacot nyomják és erős áresést idézze­nek elő. Még nem tudni, hogy az angol kormány mit tervez, de ha tesz vala­mit, nemzetközi szinten kell csele­kednie. A japán műszáltermelőknek értésére kell adni: az európai kormá­nyok sem lesznek hajlandók korlát­lanul és hirtelen olyan olcsó import­áradatot beengedni, amely tömeges munkanélküliséget idéz elő. inii!iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!iii!iiiiiiiii­i!iiiiiiiiiii!iii!i!iiiiiiiii!ii!iii!iiin A KARTELLTÖRVÉNY MEGSZEGÉSE AZ NSZK-BAN A nyugatnémet szövetségi kartell­hivatal az eddigi legnagyobb bírsággal, több mint 49 millió márkával sújtott kilenc vállalatot a feldolgozatlan szin­tetikus szál piacán való együttműködé­sük miatt. A vállalatok illegális meg­állapodással korlátozták a piaci ver­senyt. Közöttük szerepel a Glanzstoff, a Lanzona és a Rhodiaceta, amelyben a francia Rhone-Poulenc-nak is jelentős részesedése van. A legnagyobb bírságot, 21 millió már­kát a Glanzstoffnak kell fizetnie. Az érintett vállalatok vezetőségét összesen 410 ezer márka pénzbüntetés­sel sújtották. A Bayer szerint az intézkedés meg­alapozatlan és minden legális lépést megtesznek érvénytelenítése érdekében. Ugyanezt nyilatkozta a Glanzstoff szó­vivője is , hozzáfűzve, hogy a döntés „különösen inkorrekt a nemzetközi szintetikus szál piacának nehéz hely­zete miatt”. (Reuter, AP) TEXTILIMPORT­MEGSZORÍTÁSOK ÚJ-ZÉLANDON Új-Zéland behozatali minisztériuma közölte, hogy a július 1-én kezdődő év­ben csökkentik néhány textilfajta im­portját. A négyzetgardonként 5,5 unciá­nál nehezebb szövött gyapjú darabáru­ból csak feleannyi importengedélyt ad­nak ki, mint az idén; a 6 uncia feletti szintetikus darabárut importálók a je­lenleg engedélyezett mennyiségnek csak 85 százalékát hozhatják be jövőre. A minisztérium szerint az intézkedés az ország textil- és gyapjúiparának vé­delmét szolgálja, ugyanakkor tekintetbe veszi a piaci és divatigényeket. (Reuter) AZ ARGENTIN—URUGUAYI GYAPJÚPIAC A húsvéti ünnep elmúltával az ar­gentínai gyapjúpiac lanyhán nyitott. Az exportszektorban kereslet mutat­kozott Buenos Aires-i és La Pampa-i finomkeresztezéses, közepes és durva gyapjú iránt, de az eladók és a vásár­lók árelképzelései túl messze estek egy­mástól ahhoz, hogy üzletet lehessen kötni. A jegyzések: Buenos Aires-i durva 85, príma 86, Rio Negro finom és príma gyapjú 80 peso 10 kilogram­monként. Az uruguayi gyapjúpiac teljesen ese­ménytelen volt. (Reuter) Devizák Reuter valutaindex április 6. - 1,00 ZURICH, DEVIZA, svájci frankban USA...................................... 3,8490-3,8505 Egyesült Királyság .... 10,0460-10,0530 Kanada ....................................... 3,8580-3,8620 NSZK....................................... 121,28-121,35 Hollandia................................. 120,25-120,34 Franciaország....................... com................................................ 76,41-76,48 Un................................................... 78,98-79,10 Belgium................................. 8,7400-8,7525 Olaszország . . 0,6606-0,6614 Ausztria ... 16,6650-16,6900 1 USA DOLLAR az egyes országok pénz­nemében Bécs ... 23,03-23,13 Brüsszel ............................ 43,96-43,98 Pori*. ................................. 5,0330-5,0350 Frankfurt .... 3,1720-3,1730 Milánó 582,40 Amszterdam 3,1927-3,2007 1 ANGOL FONT értéke USA dollárban London 2,1087-2,2093 PÁRIZS ARANYÉRME frankban Napoleon 61,20 USA 70 dolláros 360,40 NEMZETKÖZI ARANY­­­tinóm uncia/9 Zurich 48,30-48,45 1 mdoll 48,29 ÁRUPIACI HÍREK PAKISZTÁN LEÁLLÍTJA A GYAPOTEXPORTOT A pakisztáni kormány megtiltotta az 1972—73. évi gyapottermés exporteladá­sait — jelentette be a kormány szó­vivője. További rendelkezésig nem le­het a termés külföldi értékesítéséről tárgyalni. A kormány nem korlátozza azonban az idei termésből még meg­maradt közel 500 ezer bála elhelyezé­sét. (Reuter) ÚJ GYAPOTELADÁSI SZABÁLYOK SZUDÁNBAN A szudáni állami gyapotvállalat fo­lyó évi eladási politikáját ismertető nyilatkozata többek között kimondja, hogy amikor gyapotot államközi keres­kedelmi egyezmény alapján exportál­nak, az eladásokat csupán az állami vállalat intézheti. Az exportvállalatok továbbra is eladnak gyapjút a konver­tibilis devizájú piacokra. Eltérő megállapodás hiányában a gyapotot dollárban vagy font sterling­ben számolják el a vevő választása szerint. Mindkét esetben az állami vál­lalat rögzíti a devizaárfolyamot, az el­adás napján érvényes jegyzés alapján. A vevők kívánságára egyéb szabad de­vizában is lehet eladni. Ebben az eset­ben az állami vállalat a szerződés alá­írása előtt állapítja meg az átszámítási árfolyamot. Az új eladási politika feltételei között érdeklődésre tarthat számot még az a kikötés, hogy az év utolsó harmadában lekötött, illetve szállításra kerülő téte­lek után a lekötés és a szállítás külön­böző időpontjaitól függően különböző mértékű raktározási illetékeket számí­tanak fel a vevők terhére. (Reuter) FEJLESZTÉS A GYŐRI RÁBATEXNÉL A Győri Textilipari Vállalatnál, ahol alapvető közszükségleti cikkeket — ágy­nemű, zsebkendő, pelenka — gyártanak, nagy gondot fordítanak a széles áru „profiljának” kialakítására. A győri gyárban a legkeskenyebb termék ma 140 centiméteres, és az országban egye­dül itt szőnek 240 centiméter széles textíliát. A vállalat exportja az utóbbi évtizedben fokozatosan emelkedett, bár a vevő országok száma 72-ről 39-re csökkent. Tavaly a teljes termelés 38 százalékát szállították külföldre, első­sorban fejlett tőkésországokba. A vállalat fejlesztési terve célul tűzi ki a széles áruk arányának további nö­velését, a szintetikus és pamutszálas termékek mind nagyobb mennyiségű gyártását, valamint a nemes kikészítés fokozását. Ezek a célok megegyeztek a Könnyűipari Minisztérium IV. ötéves tervidőszakra meghatározott fejlesztési feladataival. A terv alapján a vállalat 138 millió forintos hosszú lejáratú fejlesztési hitel­re nyújtott be igényt a Beruházási Bankhoz. A kivitelezés tavaly kezdő­dött és ez év decemberében fejeződik be. A szükséges devizát , 651 700 ru­belt és 199 479 dollárt — a HUNGARO­­TEX bocsátotta a győri gyár rendelke­zésére. Az új üzemcsarnokba 280 darab, 175—285 centiméter bordaszélességű csehszlovák automata szövőgép kerül, amelyeken a teljes szélesáru-skálának megfelelő termék legyártható. A múlt évben 140 gépet helyeztek üzembe, és ennek eredményeként 2 millió négyzet­­méterrel több textíliát gyártanak az idén. A fejlesztés teljes eredményeként a termelés 5 millió négyzetméterrel nő, 1973-ban már összesen 31 millió négy­zetméter áru hagyja el az üzemet. Ma a gyárban az automatizáltság foka 46 százalék, a beruházás után ez az érték 70 százalékra emelkedik. A fejlesztéssel egyidőben a gyárban 192 régi gépet kiselejteznek. Ezek he­lyén jövőre úgynevezett belső rekonst­rukciót hajtanak végre, amely az üzem- és munkaszervezés javítását, valamint a helyes technológiai sorrend eddiginél jobb kialakítását szolgálja. Jelenleg a gyár 3800 dolgozója közül 500 szállítás­sal is foglalkozik, így nagy szükség van az anyagmozgatás korszerűsítésére. En­nek pedig egyik feltétele a gyártási részfolyamatok összehangolása. A RÁBATEX-nek értékesítési gond­jai nincsenek, bár csak a nyáron dől el, hogy a belkereskedelem vállalja-e a megrendelések teljes egészét. A HUN­­GAROTEX azonban szívesen értékesíte­né az eddiginél több RÁBATEX már­kájú textíliát külföldön. A győriek úgy tervezik, hogy a beruházás befejezése után nem emelik az export hányadát, ez továbbra is 38 százalék marad, csupán mennyisége fog növekedni. Sz. A. --___M.*fl __ — M----------------------X— Felvilágosítás: 9 és 17 óra kBiStt ai árfolyammal | © Jt 111 ■ Cl ■ I WI Jf Cl III W K kapcsolatos kérdésekben a 1*0-193 telefonszámon 1972. III.29—IV. 5. 1971. III.29—IV. 5. A r u Egység leg-I.gala­leg­legala­magasabb csonyabb magasabb csonyabb ANTWERPEN, GYAPJÚ, belga határidőpiac, ausztráliai fésűsszalag április............................................................... 110V, 109 91 89’/, május................................... 110»/, 108’/,. 91V» 89­ y* ROUBAIX-TOURCOING GYAPJÚ határidőpiac, 60/64's bradfordi mi­nőség április.............................................................. frank/kg 13,45 13,30 10,75 10,35 május ............................................................... 13,50 13,25 10,75 10,50 LONDON, FÉSÜSSZALAG penny kg határidőpiac, Bradford 64’s „B" május............................................................... 104,5 101,0 82,6 79,0 július............................................................... SYDNEY, ZSIROSGYAPJÚ ausztráliai 106,0 103,5 83,5 80,5 határidőpiac, A. W. B. 78 tip. cant/kg 164,7 162,0 143,0 136,0 július............................................................... 167,5 163,5 146,8 139,9 BRADFORD, FÉSÜSSZALAG penny,kg Merino: 66’s átlagos............................. 66's szuper „B"......................................... 60's szuper.................................................... Keresztezett: 50's szuper ..... 56’s szuper.................................................... 48’s kártolt.................................................... 110 107 103 96 89 76 109 106 102 95 88 76 92 86 82 74 67 58 92 86 82 74 67 58 NEW YORK, GYAPOT cent/lb határidőpiac, Middling */te Inch szál­hosszúságú .................................................... 41,11 40,50 27,48 27,98 26,95 május............................................................... 40,90 40,12 27,36 július............................................................... LIVERPOOL, GYAPOT Amerikai Memphis, SM 1 Vie Inch . penny/kg 37,50 37,50 35,00 Dél-Brazíliai 5 tip 1 */m Inch . . . Török Izmir Standard 1 Vie inch. 35,25• 38,25 R­G..................................................................... 38,25 Mesikói SM 1 '/­ inch....................... 39,25 42,00 39,25, . Szudáni VS.................................................... 42,00• . Szudáni Barakat........................................ 37,90 37,90 NEW YORK, TEXTILNYERSARUK cent/yard „A" osztályú nyomóalapanyag 38V­/ inch 60x48 ..................................................._ — 13'/a 13*/. Széles nyomó alapanyag 45 inch 64*56 ............................................................... 23 22V, 1T'/a 17V, Keskeny, fehéráru alapanyag ,,A" oszt. 36 inch 48x68 .................................. 27 V, 27’/,. 22 22 Zsákvászon 37 inch 68x40 .... 30 30 24'/1U '/, LONDON, JUTA Pakisztán fehér ,,C" ............................ font/tonna 152,00 150,00 Pakisztán fehér ,,D" ............................ 142,00 140,00— — Pakisztán Tossa ,,C"............................ 164,00 164,00— Pakisztán Tossa ,,D"............................ 154,00 154,00_ REUTER NYERSANYAG-ÁRINDEX (BAZIS: 1931. IX. 18.) ÁPRILIS 6.­­ 549,7 A 1 u KALKUTTA, HESSZIAN ÉS TWILL Hesszián: 40 inch 7'/1 uncia, beálli­­tás porter/shot­­/, március . ........................................ . április....................................................... 40 inch 1 uncia, beállítás: porter shot % március.................................................. április....................................................... 40 inch 10 uncia, beállítás: porter shot IV­ március . ............................................. április....................................................... 54 inch 0 uncia, beállítás: portal shot */ro március.................................................. április....................................................... Twill: „B” min. 44 inchx20,5 Inch szegett március.................................................. április....................................................... LONDON, SZIZÁL KÚT szizál, No. 3., hosszú min. No. 2. min........................................... Brazil: Poraiba No. 2. min. Poraiba No. 3. min. . . . . BELGA LENPIAC Harmatoztatott: Alacsony min Közönséges min...................... Kiváló min................................. Ti­lok­: Rövid, fehér . . . Közepes, rövid . e . . Közönséges ............................ Jó minőség ............................ Tört: (Brise) Turbinán tört kóc: Rossz min., durva . Közönséges, durva . • • Jobb minőségű .... Tilolási kóc, közönséges . Tilolási kóc, kiváló min. . MILÁNÓ, SELYEM Fehér 20/22 denier . ..Grande Exquis" . „Exquis"....................... „Extra"....................... JAPAN PAMUTFONAL ÉS PAMUTSZOVET fob Japán Pamutfonal 20-count . . Pamutszövet Flying Dragon ............................ Pamutszövet Peach . . . Műselyemfonal Kinsamba Pamutfonal 40-count . . 1972. III.29—IV. 5. 1971. III.29—IV. 5 Egység leg­magasabb legala­csonyabb leg­magasabb legala­csonyab rúpla/100 yard 98,06 96,56 76,00 70,75 107,94 105,94 82,37 77,06 125,37 123,37 99,56 93,50 149,00 143,00 112,94 104,75 rúpla/100 zsák 283,06 279,12 276,25 262,19 font/tonna 84,00 84,00 76,00 75,00 83,00 83,00 74,00 73,00 82,00 82,00 69,75 69,75 78,00 78,00 68,25 68,25 belga frank/kg 25,00 23,00 27,00 24,00 28,00 25,00 29,00 26,00 31,00 28,00 31,00 28,00 29,00 25,00 29,00 25,00 33,00 29,00 32,00 28,00 37,00 33,00 35,00 31,00 41,00 37,00 38,00 34,00 23,50 21,50 23,50 22,00 3,00 2,00 5,25 3,75 4,00 3,00 7,00 5,25 5,00 4,00 8,00 6,50 9,50 7,50 9,50 7,00 14,00 12,00 15,50 13,00 lira/kg 12 500 12 500 13 500 13 000 12 000 12 000 12 800 12 200 11 800 11 800 11 800 11 300 USA cent/ libra 65,50 65,50 60,00 60,00 cent/yard1 22,00 22,00 19,50 19,50 cent'yard2 22,00 22,00 19,25 19,25 cent Ib 71,00 71,00 55,80 55.80 cent/lb 85,50 85,50 68,00 68,00 ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDÉK Közös nyugati árualap létrehozásának terve A­ BEFAGYASZTOTT DOLLÁROK HASZNOSÍTÁSA Japán és Nyugat-Európa átválthatat­lan dollártartalékaiból közös árutartalé­­kot kellene létrehozni az alapvető el­sődleges élelmiszerekből és nyersanya­gokból — fejtette ki Bolton, a Com­monwealth Development Finance Co. elnöke. E tervvel több nagyobb nem­zetközi problémát lehetne megoldani: a nyugat-európai országokban és Ja­pánban felhalmozódott óriási dollárösz­­szegek hasznosítását, az alapvető fon­tosságú nyersanyagok árának támoga­tását, a fejlődő országok gazdasági segí­tését és az egész világra kiterjedő mun­kanélküliség enyhítését. A közös tartalékban tárolható lenne: krómérc, réz, arany, ipari gyémánt, pel­­letizált vasérc, ólom, mangán, molib­­dén, nikkel, platina, ezüst, ón, wolf­ram, uránium, valamint kakaóbab, kávé, ipari rostok és gumi, idézi a Reuter tudósítója. A terv célja — magyarázta Bolton —, hogy olyan szintre emelje és stabi­lizálja a nyersanyagok árát, ami lehe­tővé teszi a fejlődő világ termelőinek exportkereskedelmük és devizajövedel­mük javítását, külföldi kötelezettségeik teljesítését, belgazdaságuk, illetve élet­­színvonaluk felemelését. Az elképzelés az át nem váltható dollármennyiségek csökkentését is szolgálja, ugyanakkor segíti a gyengébb országok tartalékai­nak helyzetét és gyarapítja importka­pacitásukat. Következésképpen a terv általában élénkítené az árucsere-forgal­mat, ami talán a leghatásosabb módja a munkanélküliség mérséklésének. Az alapvető élelmiszerek és nyers­anyagok felhalmozását — noha ez an­gol ötletből ered — leghatásosabban egy európai gazdasági szövetség tudná végrehajtani. A felállítandó szervezet működésének módja az lenne, hogy 5— 10 évre szóló megállapodásokat kötne a fejlődő országokkal, s a szerződése­ken belül elegendő volument kötne le ahhoz, hogy a termelő bányák teljes kapacitással dolgozzanak, illetve lehe­tővé tennék, hogy az ültetvényes ter­melés (kávé, kakaó, gumi) gazdaságo­sabb legyen. A szervezetnek felhatalmazása lenne arra, hogy azonnali szállításra megvá­sároljon minden olyan fölös készletet, amely beárnyékolja a piacot és le­nyomja az árakat. Lényeges vonása a tervnek — hang­súlyozta Bolton —, hogy megértesse az iparral és a kereskedőkkel, az áru­alapot nem az azonnali, szükségletek kielégítésére hozzák létre (sürgősségi esetektől eltekintve) , hogy az árucsere­forgalom normális menetét ez az áru­alap nem zavarja. Ha a terv először csak Angliában valósulna meg, a brit árualapteremtő szervezeteket kizárólag a meglevő ame­rikai dollártartalékokból hoznák létre, nem pedig kölcsönökből vagy adókból. A Közös Piac raktárszámlák vagy ha­sonló dokumentumok ellenében kölcsö­nözne dollárt a szervezetnek. Bolton terve elvben semmi újat nem tartalmaz — írja az AP hírmagyará­zója. Hasonló terveket már többször és sikertelenül felvetettek az UNCTAD latin-amerikai, illetve ázsiai szakértői Először fordul elő azonban a második világháború óta, hogy egy iparilag fej­lett, fogyasztói társadalmat képviselő, jól ismert bankszakember állt elő ilyen ötlettel. Tervének beharangozása érde­kes módon egybeesik a 14 legnagyobb kávétermelő ország genfi ülésével, amelyen kávéárkiegyenlítő alap meg­teremtésén fáradoznak, illetve az UNC­TAD közelgő santiagói közgyűlésével. Bolton sajtóértekezletén felhívta a fi­gyelmet arra, Japán máris arra fordítja dollárfeleslegeinek egy részét, hogy a következő 15 évre elegendő nyersanya­got halmozzon fel. A század végéig vi­lágszerte egyre erősödik a nyersanyag­hiány, „a monetáris bizonytalanság korszakában, amikor a világon a munka­­nélküliség 2 és 13 százalék között mo­zog és az infláció évente közel 10 szá­zalékkal emelkedik, problémáink egyet­len megoldása a nyersanyagtartalékok képzése” — mondotta Bolton. E folyamat idővel arra vezethet, hogy a nemzetközi monetáris paritások fi­nom- és színesfémeken alapszanak majd. Az országok ahelyett, hogy évről évre gyengülő dollárt tartalékolnának, fémeket fognak felhalmozni; az infláció és az utánpótlás hiánya miatt e fémek értéke évente automatikusan emel­kedik. A nyugat-európai—japán tartalék létrehozásához 10—15 milliárd jelenleg amúgy sem hasznosítható dollárra lenne szükség. S. Z. ANGLIA FENNTARTJA A PAMUTTEXTÍLIÁK BEHOZATALÁNAK KORLÁTOZÁSÁT Anglia általában megtartja jelenlegi jogát a fejlődő országokból származó pamuttextília importjának korlátozá­sára, azután is, hogy összehangolja kereskedelmi kapcsolatait a Közös Piac érdekeivel. Ridley kereskedelmi és ipari államtitkár a parlamentben kö­zölte, hogy a közösség már megállapo­dott néhány fejlődő országgal a textil­import visszatartásáról, Anglia pedig már tárgyal a Közös Piaccal a kibőví­tett közösség textilimportjáról 1973-tól kezdődően. A kétfajta rendszer össze­hangolása nyilvánvalóan fokozatosan történik — mondotta Ridley — és egy­részt tekintetbe veszi Anglia, illetve a Közös Piac textiliparának szükségle­teit, másrészt a kibővített közösség felelősségét a fejlődő országokkal szem­ben. (Reuter)

Next