Világgazdaság, 1972. május (4. évfolyam, 84/833-104/853. szám)
1972-05-03 / 84. (833.) szám
W( 1972. MÁJUS 3. A bolgár—jugoszláv gazdasági együttműködés Bulgária és Jugoszlávia árucsere-forgalma a múlt évben tovább emelkedett és elérte a 78 millió dollárt. A két ország közötti kereskedelem a jövőben az 1971—75-ös időszakban kötött hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmény alapján bonyolódik le, s az évi árucsereforgalom növekedését az utolsó időszakra 100 millió dollár feletti összegben állapítja meg. A bolgár és jugoszláv vállalatok figyelmét az utóbbi időben felkeltette a hosszú lejáratú kooperációs és szakosítási megállapodások lehetősége. Általános vélemény az, hogy az együttműködés még sok területen bővíthető, főként a gépiparban, a vegyiparban, a kohóiparban és a könnyűiparban. Ezeket már korábban közös dokumentumokban rögzítették, azonban a reális lehetőségek nem keltették fel az érdekeltek figyelmét. A kedvező irányú változáshoz talán hozzájárult az is, hogy február 28. és március 1. között Belgrádban összeült egy vegyes munkabizottság, amely a problematikus vám-, pénzügyi és kereskedelmi kérdéseket viatta meg. Emellett rögzítették, hogy a kohóipar területén máris eredményes együttműködés bontakozik ki, bolgár üzemek jugoszláv színesfémet dolgoznak fel, jugoszláv fémfeldolgozó üzemek pedig bolgár színesfém-alapanyaggal dolgoznak. Folynak a kutatások abba az irányba, hogy érdemes lenne-e Bulgáriának részt venni egy Jugoszláviában létesítendő alumínium-kombinát létesítésében. A vegyes bizottság mindenesetre javaslatot tett arra, hogy folytassák a kutatásokat a színes- és feketefém-kohászatban megvalósítandó együttműködés új formái irányában. A vegyipar terén a bolgár állami gazdasági egyesülés, a Neftohim és a jugoszláv Ohis vegyi művek jegyzőkönyvet írt alá egy akrilnitrilt és metilakrilátot előállító üzem építéséről Bulgáriában. Ez az üzem a jugoszláv vegyigyár szükségletét is fedezné. Az együttműködésre vonatkozó eddigi vizsgálatok a vegyiparban a műtrágya, a nátronlúg, a kalcinált szóda, a növényvédő preparátumok, a bőr-, textil-és gumiipar termékei és melléktermékei irányában folytak. A két ország gépipara ugyancsak jó lehetőségeket kínál a kooperációra és a specializációra. Az ISOT bolgár állami gazdasági egyesülés és a jugoszláv El is közösen állít elő elektromos számítógépeket és megállapodásuk van a hordozható televíziók közös gyártásáról és néhány más termék kooperációban való előállításáról is. A Balkancar bolgár és a Litostroj jugoszláv vállalatok kooperációs szerződést kötöttek a motorral működő szállítóeszközök gyártására. A Litostroj állítja elő az áttételt, a Balkancar pedig a hidraulikus elemeket, az emelőberendezések profiljait és a kéttonnás Diesel-emelőket. Említést tehetünk még egy megállapodásról, amely szerint a bolgár Agromasina Bolgár— 224 A típusú traktorokat szállít Jugoszláviába motor nélkül és ezeket a leskoveci Lemid gyár szereli fel motorral és egyéb tartozékokkal. (BTA) AZ NDK ÉS LENGYELORSZÁG KÖZÖTTI IDEGENFORGALOM MEGÉLÉNKÜLÉSE Fellendítette a Lengyelország és az NDK közötti idegenforgalmat a határon való átkelés könnyítése. Az év első negyedében az NDK-ból 1 236 000, Lengyelországból pedig 1 260 000 állampolgár utazott a másik országba. Az utasok többsége (80 százaléka) egy napra korlátozta tartózkodását a szomszéd országban. A legtöbben Zgorzelec határvároson keltek át. Fennállt a veszély, hogy a turistaforgalom megélénkülése zavarokat okoz a határmenti területeken a piaci egyensúlyban, de sem Lengyelországban, sem az NDK-ban nem mutatkozott rendellenesség a piaci ellátásban. Igaz, hogy Zgorzelecben és Zielona Gorában, ahová a legtöbb turista érkezett az NDK-ból, egyes üzletekben és néha egyes árucikkekből bizonyos hiányosságok jelentkeztek. A helyzet azonban Lengyelországnak ebben a térségében is napról napra javul. A kereskedelmi forgalom 5,8 százalékkal nőtt abban a három lengyel városban, ahová a legtöbb német turista érkezett. A német turistáknak 12 százaléka érkezett egy napnál hosszabb időre, s ez csak néhány kedvelt idegenforgalmi helyen okozott átmeneti gondokat. E gondok megszüntetésére már születtek intézkedések. Az illetékes kormányszerv 200 millió zlotyt szavazott meg szállodák építésére és egyéb idegenforgalmi célokra. Az idegenforgalmi bizottság pedig 40 millió zlotyval járul hozzá a szállodaépítéshez, kempingek létesítéséhez és más idegenforgalmi tervek megvalósításához a wroclawi, a Zielona Gora-i és a szczecini vajdaságban. (PAP) 00 Genfben befejezte munkáját az EGB jubileumi ülésszaka. A résztvevők megvitatták az európai gazdasági helyzetet, áttekintették a nyugat-európai és a szocialista országok közötti kereskedelem fejlesztésének kérdéseit, valamint az európai gazdasági, tudományosműszaki és ipari együttműködés problémáit. • Hosszú lejáratú olajipari szerződést kötött Irak és az NDK. A megállapodás szerint az állami tulajdonban levő iraki olajvállalat (INOC) az észak-ruméliai olajmezőn kiaknázott kőolajból szállít a schwedti petrolkémiai kombinátnak is. A jelentések a mennyiséget nem adják meg. • Nixon felkérte a kongresszust, hogy szavazzon meg másfél millió dollárt, amelyből amerikai vándorkiállítást szerveznének 1973 májusában a Szovjetunióban. A kiállítás elsősorban amerikai kempingcikkeket és más, a szabadidő felhasználásával összefüggő termékeket mutatna be. • Az egyiptomi parlament megszavazta a Szuez és Alexandria közötti kőolajvezeték építési tervét. A parlament az ipari termelési és olajipari szakbizottság tervezetét hagyta jóvá. A 330 millió dolláros szerződést tavaly júliusban írta alá az EAK és az építkezésben részt vevő nemzetközi konzorcium képviselője. Május 5-én nyílik meg a 23. nemzetközi Bodensee-vásár (IBO). A kiállításon 30 európai és tengerentúli állam 800 kiállítója 40 ezer négyzetméternyi alapterületen mutatja be termékeit. A japán parlament jóváhagyta az 1972-es pénzügyi év rekord összegű költségvetését. A büdzsé 11 467,7 milliárd jen és 21,8 százalékkal haladja meg a legutóbbi költségvetést. A gazdasági tevékenység megélénkítésére beruházási ösztönzőket is előirányoz az új államháztartás. A VJKS2 JELENTI • A pitesti autógyár futószalagjáról legördült a 60 ezredik Dacia személygépkocsi. Az üzemben négy éve készítik ezt a kocsitípust, s jelenleg naponta 100 darab készül el belőle. • Ogyessza közelében 1974-ben megkezdődik a Szovjetunió egyik legnagyobb kikötőjének építése. Ez a kikötő 180 ezer tonna űrtartalmú hajók fogadására is alkalmas lesz. Tervbe vették az átrakás gépesítését és automatizálását. Az új kikötő a múlt században épült ogyesszai kereskedelmi kikötőt váltja fel. 00 A csehszlovák—izlandi árucsere-forgalom bővítésének lehetőségeit tanulmányozta megbeszélése során Josefsson izlandi kereskedelmi és halászatügyi miniszter Barcak csehszlovák külkereskedelmi miniszterrel. Josefsson a brnói vásárra érkezett Csehszlovákiába. Nigéria — hivatalos bejelentés szerint — átveszi az országban működő olajfinomító részvényeinek 60 százalékát. A maradék 40 százalékban, fele-fele arányban, az eddigi tulajdonosok — a British Petroleum és a Shell — részesednek. • Hágában parafálták Lengyelország és a Benelux-államok 1972. évi kereskedelmi jegyzőkönyvét. Ez előirányozza lengyel termékek nagyobb importját, s a kontingensek emelését azoknál a cikkeknél, amelyekre a Benelux-országok mennyiségi korlátozást írnak elő. A megbeszéléseken nagy figyelmet fordítottak a lengyel beruházási és fogyasztási termékek exportjára, valamint a vállalati kooperációra. 00 Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezérigazgatója arra kérte az NDK kormányát, hogy küldjön megfigyelőkből álló delegációt a május 9-én kezdődő 25. közgyűlésre. A meghívás összefügg az NDK tagfelvételi kérelmével. Az NDK esetleges felvétele a szervezetbe megkönnyíthetné részvételét a stockholmi környezetvédelmi konferencián. . Jugoszláv—román tárgyalások Belgrádi tudósítónktól Draganescu, a román kormány elnökhelyettese nyilatkozatot adott a román— jugoszláv együttműködési kormánybizottság ülése után. Elmondotta, hogy Jugoszlávia és Románia együttműködése az utóbbi években gyors ütemben fejlődik, három év alatt megkétszereződött az árucsere-forgalom, a következő években pedig meghaladja az ötéves egyezményben előirányzott forgalmat. Draganescu, az együttműködési kormánybizottság román tagozatának elnöke kijelentette, hogy az árucsere mellett szélesedik a kooperáció és a specializáció. A román elnökhelyettes szólt a villanymozdonyok és szerszámgépek előállításával létrejött kooperációról, a vaskapui erőmű gigantikus tervének megvalósításáról. Elmondotta, újabb együttműködéseket kívánnak kialakítani a gépipar, az elektronika, a számítógép-gyártás, a vegyipar, a kohászat és a petrolkémia területén. Egyiptomi,szovjet kooperáció az alapanyagiparban A jövő év elején megkezdheti működését a szovjet és egyiptomi szakértők által a helvani vas- és acélműben létesített első feldolgozó üzemrészleg. Ennek évi kapacitása a tervek szerint 670 ezer tonna öntöttacél lesz. Az erre vonatkozó megállapodásokat a napokban kötötte meg Moszkvában egy egyiptomi küldöttség. Az egyiptomi—szovjet együttműködés további létesítménye lesz a felsőegyiptomi Nag Hammadiban építendő foszforkomplexum. Ennek építése rövidesen megkezdődik. Az üzem évenként 120 ezer tonna foszforműtrágyát állít majd elő, amelynek nagy részét a Szovjetunió vásárolja meg. (ADN) Infláció Törökországban — OECD-jelentés Az OECD most tette közzé Törökország gazdasági helyzetéről szóló beszámolóját és ebben azt az álláspontot képviseli, hogy az ország gazdaságpolitikáját nagyobb határozottsággal kell a kereslet szabályozására irányítani, mert csak ilyen módon lehet a túlzott áremelkedéseket megfékezni. Egyszersmind szükség van arra is, hogy a török líra 1970 augusztusában történt leértékeléséből eredő devizális előnyöket tartósítsák. Az OECD jelentése megállapítja, hogy a líra leértékelése és a belső stabilizálási program végrehajtása után a gazdasági helyzet megszilárdulása és az ország fizetési mérlegének megjavulása nem érte el a várt mértéket. Az áremelkedések olyan ütemben folytatódnak, amilyet Törökországban az ötvenes évek inflációja óta nem tapasztaltak és egyelőre semmiféle jele nincs annak, hogy az infláció lassúbbodna. A szakértők figyelmeztetnek arra, hogy az árak és költségek erős felszökése a török gazdaság versenyképessége és fejlődési lehetőségei számára komoly veszélyekkel jár. Fontos lenne olyan reformok bevezetése, amelyek lehetővé teszik az állam gazdasági vállalatainak jobb jövedelmezőségét, a közigazgatás korszerűsítését és az adóbehajtás hatásfokának megjavítását. (DPA) Rockefeller a multinacionális vállalatokról David Rockefeller, a Chase Manhattan Bank elnöke a multinacionális vállalatokról kifejtette, hogy azok tulajdonosi körét és igazgatási szerveit az őket vendégül látó állam képviselőivel kell kibővíteni. A multinacionális vállalatok — állította Rockefeller — gyors javulást hoztak az országok egész sorának gazdasági vitalitásában és emelték a lakosság életszínvonalát. Ennek ellenére a vállalatok tevékenységét mélységes gyanakvás kíséri. A helyzet javítására Rockefeller javasolja, hogy a multinacionális vállalatok kezdeményezzenek szociális és gazdasági fejlesztési programokat, növeljék erőfeszítéseiket a vállalatok indítékait kétségbe vonó gyanakvás leküzdésére és teremtsenek mind több munkalehetőséget. A multinacionális vállalatok igazgató tanácsait és iránytadó bizottságait a fogadó ország képviselőivel kell bővíteni és lehetővé kell tenni a vendégül látó ország dolgozóinak, hogy vásároljanak a vállalatok részvényeiből. (Reuter) Emeli a díjakat a londoni kikötő A londoni kikötőhatóság július 1-től kezdve átlag 5 százalékkal emeli a kikötőhasználati díjakat. A gabona, a konténereik háztól-házig szállítása és a raktározás költségei, valamint az import-export díjak 8,5 százalékkal emelkednek, a daruk bérleti díját 16 százalékkal, a hajóvontatási díjakat 6 százalékkal emelik. Az emelések összesen mintegy 5 százalékkal nagyobb bevételt biztosítanak a kikötőnek, ilyenformán a kikötőhatóság „belül marad a CBS által elfogadott 5 százalékos áremelési normán” — közölte a kikötőhatóság szóvivője. (Reuter) A lengyel rádió- és televízióhálózat fejlesztése Lengyelország korszerűsíti és fejleszti rádió- és televízióadó-hálózatát. A tervek szerint 1975-ig 127-ről 211-re emelik a rádióállomások és 35-ről 71-re a televízióadó-állomások számát. A rádióadások időtartamát 1975-re a jelenlegi évi 52 883 óráról 57 750 órára szándékoznak növelni. A televízióadások időtartama 1975-ig az 1970. évi 5300 óráról 6800 órára növekszik. Ebből 728 óra lesz a színes televízióadások időtartama. (PAP) VILÁGGAZDASÁG A norvég gazdaság 1971-ben Norvégia gazdasága 1971-ben nehéz évet zárt. A gazdaságpolitika előtt álló alapvető feladat a fejlődés és a stabilitás egyidejű biztosítása volt. 1971 — most már megállapítható — nem hozta meg a várt eredményeket. A két vonatkozás közül viszonylagosan a gazdasági fejlődés alakulása mutat kedvezőbb képet, a másik kérdést illetően azonban komoly egyensúlyzavarok merültek fel. Norvégia társadalmi terméke 1971- ben 4,8 százalékkal növekedett és ez viszonylag nem mondható kedvezőtlen eredménynek, hiszen a növekedés megegyezik az 1960-as évek átlagával és felülmúlja az 1970. évi eredményt. A számok is mutatják, hogy a norvég gazdaságban nem következett be olyan döntő visszaesés az elmúlt évben, mint a nyugat-európai országok majd mindegyikében. Ennek alapvetően két oka van: egyrészt Norvégiában a belső kereslet 1971-ben is élénk maradt, másrészt viszont az európai csúcskonjunktúra idején 1969—70-ben az ország gazdaságának fellendülése is mérsékeltebb volt. Az általános növekedésen belül a társadalmi termékek szerkezetét vizsgálva azonban különböző irányzatok figyelhetők meg. A növekedésben alapvető szerepet játszott a hajózás, amely szektor eredménye nélkül a növekedési index kerek 1 százalékkal alacsonyabb lenne. Éppen ellentétes képet mutat az ipari termelés alakulása. A növekedés az elmúlt évben 3 százalék volt, amely elmarad mind az 1970-es év 3,5 százalékos növekedése, mind pedig az 1960-as évek átlagosan 5 százalékos növekménye mögött. Az ipari termelés viszonylag gyenge eredményét a norvég közgazdászok döntően a külső piaci feltételek romlásában látják. Az európai konjunktúra lanyhulását legerősebben a cellulóz- és papíripar érezte meg, de az jelentősen kihatott a többi fontos exportiparág, így a vas- és acéltermelés, valamint az alumíniumipar termelésére is. A papíriparban 1971-ben a termelés abszolút mértékben is esett: az 1971-es eredmény 5 százalékkal elmaradt a megelőző évétől. Mindez igen gyenge üzleti eredményeket jelentett a papírgyárak számára, amelynek következtében például az A. S. Borregard, a papíripar egyik vezetőkonszernje 1971-ben nem fizetett osztalékot részvényeseinek. Ha nem is ilyen súlyos, de hasonló helyzetben volt az alumíniumipar is: itt a termelés csökkenése az év második felétől kezdődött meg. Az iparág exportfüggősége következtében a konjunkturális visszaesésen kívül a világ termelési kapacitásainak túlfutását is megérezte. A gyenge külső piaci és elhelyezési lehetőségek visszahatottak a fém- és acélipar, valamint a vasötvözettermelés, illetve kereskedelem eredményére is. Néhány olyan iparág, amely főleg a belső piacon helyezi el termékeit, valamivel kedvezőbb helyzetben volt. Jelentős növekedést mutatott 1971-ben a gépipar, az elektrotechnikai ipar, a fémfeldolgozás és a hajóépítés. Ugyanakkor gondokkal küzdött a textil- és ruházati ipar, ahol a külső szállítók konkurrenciája a norvég piacon különösen erőteljes volt. Mint már említettük, a gazdaság elfogadhatónak mondható fejlődési üteme mellett problémák merültek fel a gazdaság stabilitásának biztosítása kérdésében. A fogyasztói árak, bár csökkenő ütemben, de még mindig éves szinten 5 százalékkal nőttek A külkereskedelmi forgalom 1971-ben lényegesen viszszaesett a megelőző évhez viszonyítva. 1970- ben az import 20, az export 14 százalékkal növekedett, 1971-ben a megfelelő számok: 6,5, illetve 5,0 százalék. Az import területén különösen a fogyasztási cikkek behozatala növekedett, a tőkejavak emelkedése lényegesen kisebb mértékű volt. A gyengébb exporteredmény oka elsősorbana külső piaci feltételek jelentős romlásában keresendő. A cellulóz- és papíripar, a fém- és acélipar, amelyek együttvéve a norvég export (a hajóépítést kivéve) 40 százalékát adják stagnált, illetve visszaesést mutatott. A fenti iparágak exportja 1971-ben csaknem 200 millió koronával csökkent, amit azonban a gépipar, hajóépítés, fémfeldolgozás és az elektrotechnikai ipar kivitelének mintegy 400 millió koronás növekedése kiegyenlített, sőt az összexport növekedését eredményezte. A kereskedelem mérlege azonban mint az előzőekben ismertetett adatokból látszik — összességében 1971-ben is negatív volt. Ez általánosnak mondható jelenség a norvég gazdaságban. A korábbi években azonban a hajózásból eredő bevételek általában kiegyenlítették a kereskedelmi mérleg deficitjét. 1971- ben azonban ez nem következett be és Norvégia pénzügyi mérlege is olyan magas, 2,6 milliárd koronás deficitet mutatott, amelyre még soha sem volt példa. B. P. KEZD HELYREÁLLNI JORDÁNIA GAZDASÁGA Bejrúti tudósítónktól: Jordánia gazdaságát az 1967 júniusi háború komolyan megrendítette. Úgy látszik azonban, hogy kezd magához térni, a szíriai tranzitkorlátozások részbeni megszüntetése és az amerikai segélyek következtében. Az 1970-es polgárháború után a foszfáttermelés és export kissé javult, de a szíriai tranzitkorlátozások ezt lefékezték. A foszfáttermelést eredetileg nem érintette az 1967-i hatnapos háború, de 1971 augusztusában a szíriai korlátozások miatt a mélypontra süllyedt. Az Akabán keresztül történő export a kormány erőfeszítései következtében állandóan emelkedett, de nem tudta elérni az 1966-os szintet. A foszfáton kívüli egyéb termékek termelése nem csökkent, mert ezeket általában belső fogyasztásra szánják. Sőt az utóbbi két évben kissé emelkedtek is a palesztinai alakulatok szükségleteinek fokozódása miatt, akik komoly alapokkal rendelkeztek. A legjobban érintett gazdasági ág a mezőgazdaság volt. A búzatermelés egyharmadára, az árpatermelés 42 ezer tonnára, a paradicsomtermelés 137 ezer tonnára esett. Még nem állnak rendelkezésre az 1971-es végleges adatok, de úgy látszik, a helyzet javult, különösen a paradicsom termelése, ami Jordánia fő exportcikke. Jordániában a külföldi exportőrök perspektívái kedvezőek: 1971-ben az import 63 millió jordán dinárról 65,5 millióra emelkedett. Ez az emelkedés szerény, de a javulás jele. Főképpen Nagy-Britanniából és a Közös Piacról emelkedett az import, míg az arab közös piacról (Jordánia is tagja) származó import csökkent. Jordánia fő szállítója Nagy-Britannia maradt, részesedése a piacon az 1970. évi 17,79 százalékról 1971-ben 23,42 százalékra emelkedett. A jordániai vezetők optimizmusának fő oka az amerikai kölcsön, amely a Kuwait és Líbia által nyújtott segély helyébe lépett. AUTOMATIZÁLÁS ÉS VILLAMOSÍTÁS BULGÁRIA VASÚTVONALAIK Szófiában vasárnap helyezték üzembe a Szófia és Karlovo közötti vasútvonal központi forgalomirányító rendszerét. Ez a vasútvonal a legmegterheltebbek közé tartozik a bolgár vasúti szállításban, a fővárost a Kremikovci fémkohászati kombináttal és ezen keresztül a fekete-tengeri kikötőkkel köti össze. A Szófiában levő központi forgalomirányító rendszer 150 kilométeres szakaszon irányítja a forgalmat, lehetővé teszi a biztonságos közlekedést, 30 százalékkal emeli a vasúti szakasz teljesítőképességét, gyorsítja a forgalmat és növeli a munka termelékenységét, legalább 50 százalékkal. A forgalomirányító rendszer tervrajzait a leningrádi Giprotranszszignalszvjaz intézetben készítették, s a szovjet szakemberek segítséget nyújtottak a rendszer üzembe helyezéséhez is. A folyamatban levő ötéves terv alatt Bulgáriában tovább folytatják a vasúti hálózat berendezéseinek automatizálását. Több mint száz vasútállomást látnak el központosított vasúti jelfogóval, s ezek alapját képezhetik a forgalomirányítás centralizálásának. Vasárnap adták át Bulgáriában a Szófia, Karlovo és Burgasz közötti vonal utolsó villamosított szakaszát. A munkát szovjet szakértők közreműködésével végezték, a villanymozdonyokat Csehszlovákia szállította. 1975 végéig Bulgáriában további 623 kilométeres szakaszt villamosítanak. Jelenleg Karnobat és Várna között végeznek ilyen munkát. A következőkben a Szófia és Sztara Zagora, valamint a Plovdiv és Zimnica közötti vonalat villamosítják. 1975-re a vasúti szállítások 95 százaléka villamosított vonalakon történik, jelenleg ez az arány 67 százalék. (ETA) A LENGYEL KIKÖTŐK KORSZERŰSÍTÉSE A lengyel kikötők korszerűsítésére és bővítésére a következő négy évben a kormány annyi pénzt szán, amennyit az elmúlt 15 évben fordított hasonló célokra. A balti-tengeri lengyel kikötők jövőbeli feladatát illetően már megszületett a döntés. A Gdansk és Szczecin- Swinoujsce kikötőkomplexum univerzális marad. Fejlesztik ezekben a létesítményekben a speciális átrakodó helyeket a tömeges szállítmányok részére, és a konténereket szállító kereskedelmi hajók gyorsabb kiszolgálása érdekében korszerűsítik a rakpartot. Gdanskban a tervek szerint a jövőben 100 ezer tonnás hajókat is fogadnak majd, kén és fa átrakására megfelelő dokkokat létesítenek. Szczecinben és Swinoujsceben 50 ezer tonnás kereskedelmi hajók köthenek majd ki. Gdynia az alapvető termékeket szállító hajók fogadására szakosodik. Ezenkívül itt konténerek kirakására speciális dokkot építenek. Ebben a kikötőben rakodnak majd a nagy távolságból érkezett hajók. Perspektívában Gdynia kikötője nem fogadja a tömegtermékeket szállító hajókat. Jelenleg a végéhez közeledik a munka az ideiglenes konténerkikötő építésében. (PAP)