Világgazdaság, 1972. május (4. évfolyam, 84/833-104/853. szám)

1972-05-03 / 84. (833.) szám

W( 1972. MÁJUS 3. A bolgár—jugoszláv gazdasági együttműködés Bulgária és Jugoszlávia árucsere-for­galma a múlt évben tovább emelkedett és elérte a 78 millió dollárt. A két or­szág közötti kereskedelem a jövőben az 1971—75-ös időszakban kötött hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmény alap­ján bonyolódik le, s az évi árucsere­forgalom növekedését az utolsó időszak­ra 100 millió dollár feletti összegben állapítja meg. A bolgár és jugoszláv vállalatok fi­gyelmét az utóbbi időben felkeltette a hosszú lejáratú kooperációs és szakosí­tási megállapodások lehetősége. Álta­lános vélemény az, hogy az együttmű­ködés még sok területen bővíthető, fő­ként a gépiparban, a vegyiparban, a kohóiparban és a könnyűiparban. Eze­ket már korábban közös dokumentu­mokban rögzítették, azonban a reális lehetőségek nem keltették fel az érde­keltek figyelmét. A kedvező irányú változáshoz talán hozzájárult az is, hogy február 28. és március 1. között Belgrádban összeült egy vegyes munkabizottság, amely a problematikus vám-, pénzügyi és keres­kedelmi kérdéseket viatta meg. Emellett rögzítették, hogy a kohóipar területén máris eredményes együttműködés bon­takozik ki, bolgár üzemek jugoszláv színesfémet dolgoznak fel, jugoszláv fémfeldolgozó üzemek pedig bolgár szí­nesfém-alapanyaggal dolgoznak. Foly­nak a kutatások abba az irányba, hogy érdemes lenne-e Bulgáriának részt ven­ni egy Jugoszláviában létesítendő alu­mínium-kombinát létesítésében. A ve­gyes bizottság mindenesetre javaslatot tett arra, hogy folytassák a kutatásokat a színes- és feketefém-kohászatban megvalósítandó együttműködés új for­mái irányában. A vegyipar terén a bolgár állami gaz­dasági egyesülés, a Neftohim és a jugo­szláv Ohis vegyi művek jegyzőkönyvet írt alá egy akrilnitri­lt és metilakrilátot előállító üzem építéséről Bulgáriában. Ez az üzem a jugoszláv vegyigyár szük­ségletét is fedezné. Az együttműködésre vonatkozó eddigi vizsgálatok a vegyiparban a műtrágya, a nátronlúg, a kalcinált szóda, a nö­vényvédő preparátumok, a bőr-, textil-és gumiipar termékei és melléktermé­kei irányában folytak. A két ország gépipara ugyancsak jó lehetőségeket kínál a kooperációra és a specializációra. Az ISOT bolgár állami gazdasági egyesülés és a jugoszláv­ El is közösen állít elő elektromos számító­gépeket és megállapodásuk van a hor­dozható televíziók közös gyártásáról és néhány más termék kooperációban való előállításáról is. A Balkancar bolgár és a Litostroj jugoszláv vállalatok koope­rációs szerződést kötöttek a motorral működő szállítóeszközök gyártására. A Litostroj állítja elő az áttételt, a Bal­kancar pedig a hidraulikus elemeket, az emelőberendezések profiljait és a kéttonnás Diesel-emelőket. Említést te­hetünk még egy megállapodásról, amely szerint a bolgár Agromasina Bolgár— 224 A típusú traktorokat szállít Jugo­szláviába motor nélkül és ezeket a les­­koveci Lemid gyár szereli fel motorral és egyéb tartozékokkal. (BTA) AZ NDK ÉS LENGYELORSZÁG KÖZÖTTI IDEGENFORGALOM MEGÉLÉNKÜLÉSE Fellendítette a Lengyelország és az NDK közötti idegenforgalmat a határon való átkelés könnyítése. Az év első ne­gyedében az NDK-ból 1 236 000, Len­gyelországból pedig 1 260 000 állampol­gár utazott a másik országba. Az uta­sok többsége (80 százaléka) egy napra korlátozta tartózkodását a szomszéd or­szágban. A legtöbben Zgorzelec határ­városon keltek át. Fennállt a veszély, hogy a turistafor­galom megélénkülése zavarokat okoz a határmenti területeken a piaci egyen­súlyban, de sem Lengyelországban, sem az NDK-ban nem mutatkozott rendellenesség a piaci ellátásban. Igaz, hogy Zgorzelecben és Zielona Gorában, ahová a legtöbb turista érkezett az NDK-ból, egyes üzletekben és néha egyes árucikkekből bizonyos hiányos­ságok jelentkeztek. A helyzet azonban Lengyelországnak ebben a térségében is napról napra javul. A kereskedelmi forgalom 5,8 százalékkal nőtt abban a három lengyel városban, ahová a legtöbb német turista érkezett. A német turistáknak 12 százaléka ér­kezett egy napnál hosszabb időre, s ez csak néhány kedvelt idegenforgalmi he­lyen okozott átmeneti gondokat. E gon­dok megszüntetésére már születtek in­tézkedések. Az illetékes kormányszerv 200 millió zlotyt szavazott meg szállo­dák építésére és egyéb idegenforgalmi célokra. Az idegenforgalmi bizottság pedig 40 millió zlotyval járul hozzá a szállodaépítéshez, kempingek létesítésé­hez és más idegenforgalmi tervek meg­valósításához a wroclawi, a Zielona Gora-i és a szczecini vajdaságban. (PAP) 00 Genfben befejezte munkáját az EGB jubileumi ülésszaka. A résztvevők megvitatták az európai gazdasági hely­zetet, áttekintették a nyugat-európai és a szocialista országok közötti kereske­delem fejlesztésének kérdéseit, vala­mint az európai gazdasági, tudományos­műszaki és ipari együttműködés prob­lémáit. • Hosszú lejáratú olajipari szerződést kötött Irak és az NDK. A megállapodás szerint az állami tulajdonban levő iraki olajvállalat (INOC) az észak-ruméliai olajmezőn kiaknázott kőolajból szállít a schwedti petrolkémiai kombinátnak is. A jelentések a mennyiséget nem ad­ják meg. • Nixon felkérte a kongresszust, hogy szavazzon meg másfél millió dollárt, amelyből amerikai vándorkiállítást szerveznének 1973 májusában a Szov­jetunióban. A kiállítás elsősorban ame­rikai kempingcikkeket és más, a sza­badidő felhasználásával összefüggő ter­mékeket mutatna be. • Az egyiptomi parlament megsza­vazta a Szuez és Alexandria közötti kőolajvezeték építési tervét. A parla­ment az ipari termelési és olajipari szakbizottság tervezetét hagyta jóvá. A 330 millió dolláros szerződést tavaly júliusban írta alá az EAK és az épít­kezésben részt vevő nemzetközi konzor­cium képviselője. Május 5-én nyílik meg a 23. nem­zetközi Bodensee-vásár (IBO). A kiál­lításon 30 európai és tengerentúli ál­lam 800 kiállítója 40 ezer négyzetmé­ternyi alapterületen mutatja be termé­keit.­­ A japán parlament jóváhagyta az 1972-es pénzügyi év rekord összegű költségvetését. A büdzsé 11 467,7 mil­liárd jen és 21,8 százalékkal haladja meg a legutóbbi költségvetést. A gaz­dasági tevékenység megélénkítésére be­ruházási ösztönzőket is előirányoz az új államháztartás. A VJKS2 JELENTI • A pitesti autógyár futószalagjáról legördült a 60 ezredik Dacia személy­­gépkocsi. Az üzemben négy éve készí­tik ezt a kocsitípust, s jelenleg naponta 100 darab készül el belőle. • Ogyessza közelében 1974-ben meg­kezdődik a Szovjetunió egyik legna­gyobb kikötőjének építése. Ez a kikötő 180 ezer tonna űrtartalmú hajók foga­dására is alkalmas lesz. Tervbe vették az átrakás gépesítését és automatizálá­sát. Az új kikötő a múlt században épült ogyesszai kereskedelmi kikötőt váltja fel. 00 A csehszlovák—izlandi árucsere-for­galom bővítésének lehetőségeit tanul­mányozta megbeszélése során Josefsson izlandi kereskedelmi és halászatügyi miniszter Barcak csehszlovák külkeres­kedelmi miniszterrel. Josefsson a brnói vásárra érkezett Csehszlovákiába. Nigéria — hivatalos bejelentés sze­rint — átveszi az országban működő olajfinomító részvényeinek 60 százalé­kát. A maradék 40 százalékban, fele-fe­le arányban, az eddigi tulajdonosok — a British Petroleum és a Shell — ré­szesednek. • Hágában parafálták Lengyelország és a Benelux-államok 1972. évi keres­kedelmi jegyzőkönyvét. Ez előirányozza lengyel termékek nagyobb importját, s a kontingensek emelését azoknál a cik­keknél, amelyekre a Benelux-országok mennyiségi korlátozást írnak elő. A megbeszéléseken nagy figyelmet fordí­tottak a lengyel beruházási és fogyasz­tási termékek exportjára, valamint a vállalati kooperációra. 00 Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezérigazgatója arra kérte az NDK kormányát, hogy küldjön meg­figyelőkből álló delegációt a május 9-én kezdődő 25. közgyűlésre. A meg­hívás összefügg az NDK tagfelvételi kérelmével. Az NDK esetleges felvétele a szervezetbe megkönnyíthetné rész­vételét a stockholmi környezetvédelmi konferencián. . Jugoszláv—román tárgyalások Belgrádi tudósítónktól­ Draganescu, a román kormány elnök­­helyettese nyilatkozatot adott a román— jugoszláv együttműködési kormány­­bizottság ülése után. Elmondotta, hogy Jugoszlávia és Románia együttműkö­dése az utóbbi években gyors ütemben fejlődik, három év alatt megkétszerező­dött az árucsere-forgalom, a következő években pedig meghaladja az ötéves egyezményben előirányzott forgalmat. Draganescu, az együttműködési kor­mánybizottság román tagozatának el­nöke kijelentette, hogy az árucsere mellett szélesedik a kooperáció és a specializáció. A román elnökhelyettes szólt a vil­lanymozdonyok­­ és szerszámgépek elő­állításával létrejött kooperációról, a vaskapui erőmű gigantikus tervének megvalósításáról. Elmondotta, újabb együttműködéseket kívánnak kialakí­tani a gépipar, az elektronika, a szá­mítógép-gyártás, a vegyipar, a kohászat és a petrolkémia területén. Egyiptomi,szovjet kooperáció az alapanyagiparban A jövő év elején megkezdheti műkö­dését a szovjet és egyiptomi szakértők által a helvani vas- és acélműben léte­sített első feldolgozó üzemrészleg. En­nek évi kapacitása a tervek szerint 670 ezer tonna öntöttacél lesz. Az erre vo­natkozó megállapodásokat a napokban kötötte meg Moszkvában egy egyiptomi küldöttség. Az egyiptomi—szovjet együttműkö­dés további létesítménye lesz a felső­egyiptomi Nag Hammadiban építendő foszforkomplexum. Ennek építése rövi­desen megkezdődik. Az üzem évenként 120 ezer tonna foszforműtrágyát állít majd elő, amelynek nagy részét a Szov­jetunió vásárolja meg. (ADN) Infláció Törökországban — OECD-jelentés Az OECD most tette közzé Török­ország gazdasági helyzetéről szóló be­számolóját és ebben azt az álláspontot képviseli, hogy az ország gazdaságpoli­tikáját nagyobb határozottsággal kell a kereslet szabályozására irányítani, mert csak ilyen módon lehet a túlzott ár­emelkedéseket megfékezni. Egyszer­smind szükség van arra is, hogy a török líra 1970 augusztusában történt leérté­keléséből eredő devizális előnyöket tartósítsák. Az OECD jelentése megállapítja, hogy a líra leértékelése és a belső stabi­lizálási program végrehajtása után a gazdasági helyzet megszilárdulása és az ország fizetési mérlegének megjavulása nem érte el a várt mértéket. Az ár­emelkedések olyan ütemben folytatód­nak, amilyet Törökországban az ötve­nes évek inflációja óta nem tapasztal­tak és egyelőre semmiféle jele nincs annak, hogy az infláció lassúbbodna. A szakértők figyelmeztetnek arra, hogy az árak és költségek erős fel­szökése a török gazdaság versenyképes­sége és fejlődési lehetőségei számára komoly veszélyekkel jár. Fontos lenne olyan reformok bevezetése, amelyek le­hetővé teszik az állam gazdasági válla­latainak jobb jövedelmezőségét, a köz­­igazgatás korszerűsítését és az adó­behajtás hatásfokának megjavítását. (DPA) Rockefeller a multinacionális vállalatokról David Rockefeller, a Chase Manhat­tan Bank elnöke a multinacionális vál­lalatokról kifejtette, hogy azok tulaj­donosi körét és igazgatási szerveit az őket vendégül látó állam képviselőivel kell kibővíteni. A multinacionális vál­lalatok — állította Rockefeller — gyors javulást hoztak az országok egész sorá­nak gazdasági vitalitásában és emel­ték a lakosság életszínvonalát. Ennek ellenére a vállalatok tevékenységét mélységes gyanakvás kíséri. A helyzet javítására Rockefeller ja­vasolja, hogy a multinacionális válla­latok kezdeményezzenek szociális és gazdasági fejlesztési programokat, nö­veljék erőfeszítéseiket a vállalatok in­dítékait kétségbe vonó gyanakvás le­küzdésére és teremtsenek mind több munkalehetőséget. A multinacionális vállalatok igazgató tanácsait és irányt­adó bizottságait a fogadó ország kép­viselőivel kell bővíteni és lehetővé kell tenni a vendégül látó ország dolgozói­nak, hogy vásároljanak a vállalatok részvényeiből. (Reuter) Emeli a díjakat a londoni kikötő A londoni kikötőhatóság július 1-től kezdve átlag 5 százalékkal emeli a ki­kötőhasználati díjakat. A gabona, a konténereik háztól-házig szállítása és a raktározás költségei, valamint az im­port-export díjak 8,5 százalékkal emel­kednek, a daruk bérleti díját 16 száza­lékkal, a hajóvontatási díjakat 6 szá­zalékkal emelik. Az emelések összesen mintegy 5 százalékkal nagyobb bevételt biztosítanak a kikötőnek, ilyenformán a kikötőhatóság „belül marad a CBS ál­tal elfogadott 5 százalékos áremelési normán” — közölte a kikötőhatóság szóvivője. (Reuter) A lengyel rádió- és televízióhálózat fejlesztése Lengyelország korszerűsíti és fejleszti rádió- és televízióadó-hálózatát. A ter­vek szerint 1975-ig 127-ről 211-re emelik a rádióállomások és 35-ről 71-re a televízióadó-állomások számát. A rádióadások időtartamát 1975-re a jelenlegi évi 52 883 óráról 57 750 órára szándékoznak növelni. A televízióadá­sok időtartama 1975-ig az 1970. évi 5300 óráról 6800 órára növekszik. Ebből 728 óra lesz a színes televízióadások időtartama. (PAP) VILÁGGAZDASÁG A norvég gazdaság 1971-ben Norvégia gazdasága 1971-ben nehéz évet zárt. A gazdaságpolitika előtt álló alapvető feladat a fejlődés és a stabi­litás egyidejű biztosítása volt. 1971 — most már megállapítható — nem hozta meg a várt eredményeket. A két vonat­kozás közül viszonylagosan a gazdasági fejlődés alakulása mutat kedvezőbb ké­pet, a másik kérdést illetően azonban komoly egyensúlyzavarok merültek fel. Norvégia társadalmi terméke 1971- ben 4,8 százalékkal növekedett és ez viszonylag nem mondható kedvezőtlen eredménynek, hiszen a növekedés meg­egyezik az 1960-as évek átlagával és felülmúlja az 1970. évi eredményt. A számok is mutatják, hogy a norvég gazdaságban nem következett be olyan döntő visszaesés az elmúlt évben, mint a nyugat-európai országok majd mind­egyikében. Ennek alapvetően két oka van: egyrészt Norvégiában a belső ke­reslet 1971-ben is élénk maradt, más­részt viszont az európai csúcskonjunk­túra idején 1969—70-ben az ország gaz­daságának fellendülése is mérsékeltebb volt. Az általános növekedésen belül a tár­sadalmi termékek szerkezetét vizsgálva azonban különböző irányzatok figyel­hetők meg. A növekedésben alapvető szerepet játszott a hajózás, amely szek­tor eredménye nélkül a növekedési in­dex kerek 1 százalékkal alacsonyabb lenne. Éppen ellentétes képet mutat az ipari termelés alakulása. A növekedés az elmúlt évben 3 százalék volt, amely elmarad mind az 1970-es év 3,5 száza­lékos növekedése, mind pedig az 1960-as évek átlagosan 5 százalékos növekmé­nye mögött. Az ipari termelés viszonylag gyenge eredményét a norvég közgazdászok dön­tően a külső piaci feltételek romlásá­ban látják. Az európai konjunktúra lanyhulását legerősebben a cellulóz- és papíripar érezte meg, de az jelentősen kihatott a többi fontos exportiparág, így a vas- és acéltermelés, valamint az alumíniumipar termelésére is. A papír­iparban 1971-ben a termelés abszolút mértékben is esett: az 1971-es eredmény 5 százalékkal elmaradt a megelőző évé­től. Mindez igen gyenge üzleti eredmé­nyeket jelentett a papírgyárak számá­ra, amelynek következtében például az A. S. Borregard, a papíripar egyik ve­zető­­konszernje 1971-ben nem fizetett osztalékot részvényeseinek. Ha nem is ilyen súlyos, de hasonló helyzetben volt az alumíniumipar is: itt a termelés csökkenése az év második felétől kez­dődött meg. Az iparág exportfüggősége következtében a konjunkturális vissza­esésen kívül a világ termelési kapacitá­sainak túlfutását is megérezte. A gyen­ge külső piaci és elhelyezési lehetősé­gek visszahatottak a fém- és acélipar, valamint a vasötvözettermelés, illetve kereskedelem eredményére is. Néhány olyan iparág, amely főleg a belső piacon helyezi el termékeit, vala­mivel kedvezőbb helyzetben volt. Je­lentős növekedést mutatott 1971-ben a gépipar, az elektrotechnikai ipar, a fémfeldolgozás és a hajóépítés. Ugyan­akkor gondokkal küzdött a textil- és ruházati ipar, ahol a külső szállítók konkurrenciája a norvég piacon külö­nösen erőteljes volt. Mint már említettük, a gazdaság el­fogadhatónak mondható fejlődési üteme mellett problémák merültek fel a gaz­daság stabilitásának biztosítása kérdé­sében. A fogyasztói árak, bár csökkenő ütemben, de még mindig éves szinten 5 százalékkal nőttek A külkereskedel­mi forgalom 1971-ben lényegesen visz­­szaesett a megelőző évhez viszonyítva. 1970- ben az import 20, az export 14 százalékkal növekedett, 1971-ben a meg­felelő számok: 6,5, illetve 5,0 százalék. Az import területén különösen a fo­gyasztási cikkek behozatala növeke­dett, a tőkejavak emelkedése lényege­sen kisebb mértékű volt. A gyengébb exporteredmény oka elsősorban­­a külső piaci feltételek jelentős romlásában ke­resendő. A cellulóz- és papíripar, a fém- és acélipar, amelyek együttvéve a norvég export (a hajóépítést kivéve) 40 százalékát adják stagnált, illetve visszaesést mutatott. A fenti­ iparágak exportja 1971-ben csaknem 200 millió koronával csökkent, amit azonban a gépipar, hajóépítés, fémfeldolgozás és az elektrotechnikai ipar kivitelének mintegy 400 millió koronás növekedése kiegyenlített, sőt az összexport növeke­dését eredményezte. A kereskedelem mérlege azonban mint az előzőekben ismertetett adatok­ból látszik — összességében 1971-ben is negatív volt. Ez általánosnak mondható jelenség a norvég gazdaságban. A ko­rábbi években azonban a hajózásból eredő bevételek általában kiegyenlítet­ték a kereskedelmi mérleg deficitjét. 1971- ben azonban ez nem következett be és Norvégia pénzügyi mérlege is olyan magas, 2,6 milliárd koronás defi­citet mutatott, amelyre még soha sem volt példa. B.­­ P. KEZD HELYREÁLLNI JORDÁNIA GAZDASÁGA Bejrúti tudósítónktól: Jordánia gazdaságát az 1967 júniusi háború komolyan megrendítette. Úgy látszik azonban, hogy kezd magához térni, a szíriai tranzitkorlátozások rész­beni megszüntetése és az amerikai se­gélyek következtében. Az 1970-es pol­gárháború után a foszfáttermelés és ex­port kissé javult, de a szíriai tranzit­korlátozások ezt lefékezték. A foszfáttermelést eredetileg nem érintette az 1967-i hatnapos háború, de 1971 augusztusában a szíriai korlátozá­sok miatt a mélypontra süllyedt. Az Akabán keresztül történő export a kor­mány erőfeszítései következtében ál­landóan emelkedett, de nem tudta el­érni az 1966-os szintet. A foszfáton kívüli egyéb termékek termelése nem csökkent, mert ezeket általában belső fogyasztásra szánják. Sőt az utóbbi két évben kissé emel­kedtek is a palesztinai alakulatok szük­ségleteinek fokozódása miatt, akik ko­moly alapokkal rendelkeztek. A legjobban érintett gazdasági ág a mezőgazdaság volt. A búzatermelés egyharmadára, az árpatermelés 42 ezer tonnára, a paradicsomtermelés 137 ezer tonnára esett. Még nem állnak rendel­kezésre az 1971-es végleges adatok, de úgy látszik, a helyzet javult, különösen a paradicsom termelése, ami Jordánia fő exportcikke. Jordániában a külföldi exportőrök perspektívái kedvezőek: 1971-ben az import 63 millió jordán dinárról 65,5 millióra emelkedett. Ez az emelkedés szerény, de a javulás jele. Főképpen Nagy-Britanniából és a Közös Piacról emelkedett az import, míg az arab kö­zös piacról (Jordánia is tagja) származó import csökkent. Jordánia fő szállítója Nagy-Britannia maradt, részesedése a piacon az 1970. évi 17,79 százalékról 1971-ben 23,42 százalékra emelkedett. A jordániai vezetők optimizmusának fő oka az amerikai kölcsön, amely a Kuwait és Líbia által nyújtott segély helyébe lépett. AUTOMATIZÁLÁS ÉS VILLAMOSÍTÁS BULGÁRIA VASÚTVONALAIK Szófiában vasárnap helyezték üzem­be a Szófia és Karlovo közötti vasút­vonal központi forgalomirányító rend­szerét. Ez a vasútvonal a legmegterhel­­tebbek közé tartozik a bolgár vasúti szállításban, a fővárost a Kremikovci fémkohászati kombináttal és ezen ke­resztül a fekete-tengeri kikötőkkel köti össze. A Szófiában levő központi for­galomirányító rendszer 150 kilométeres szakaszon irányítja a forgalmat, lehe­tővé teszi a biztonságos közlekedést, 30 százalékkal emeli a vasúti szakasz teljesítőképességét, gyorsítja a forgal­mat és növeli a munka termelékeny­ségét, legalább 50 százalékkal. A forgalomirányító rendszer terv­rajzait a leningrádi Giprotranszszignal­­szvjaz intézetben készítették, s a szov­jet szakemberek segítséget nyújtottak a rendszer üzembe helyezéséhez is. A folyamatban levő ötéves terv alatt Bul­gáriában tovább folytatják a vasúti hálózat berendezéseinek automatizálá­sát. Több mint száz vasútállomást lát­nak el központosított vasúti jelfogóval, s ezek alapját képezhetik a forgalom­­irányítás centralizálásának. Vasárnap adták át Bulgáriában a Szófia, Karlovo és Burgasz közötti vonal utolsó villamosított szakaszát. A mun­kát szovjet szakértők közreműködésé­vel végezték, a villanymozdonyokat Csehszlovákia szállította. 1975 végéig Bulgáriában további 623 kilométe­res szakaszt villamosítanak. Jelenleg Karnobat és Várna között végeznek ilyen munkát. A következőkben a Szó­fia és Sztara Zagora, valamint a Plovdiv és Zimnica közötti vonalat villamosítják. 1975-re a vasúti szállítások 95 száza­léka villamosított vonalakon történik, jelenleg ez az arány 67 százalék. (ETA) A LENGYEL KIKÖTŐK KORSZERŰSÍTÉSE A lengyel kikötők korszerűsítésére és bővítésére a következő négy évben a kormány annyi pénzt szán, amennyit az elmúlt 15 évben fordított hasonló célok­ra. A balti-tengeri lengyel kikötők jövő­beli feladatát illetően már megszületett a döntés. A Gdansk és Szczecin- Swinoujsce kikötőkomplexum univerzá­lis marad. Fejlesztik ezekben a létesít­ményekben a speciális átrakodó helye­ket a tömeges szállítmányok részére, és a konténereket szállító kereskedelmi hajók gyorsabb kiszolgálása érdekében korszerűsítik a rakpartot. Gdanskban a tervek szerint a jövő­ben 100 ezer tonnás hajókat is fogad­nak majd, kén és fa átrakására meg­felelő dokkokat létesítenek. Szczecin­ben és Swinoujsceben 50 ezer tonnás kereskedelmi hajók köthenek majd ki. Gdynia az alapvető termékeket szál­lító hajók fogadására szakosodik. Ezen­kívül itt konténerek kirakására speciá­lis dokkot építenek. Ebben a kikötőben rakodnak majd a nagy távolságból ér­kezett hajók. Perspektívában Gdynia ki­kötője nem fogadja a tömegtermékeket szállító hajókat. Jelenleg a végéhez kö­zeledik a munka az ideiglenes konténer­­kikötő építésében. (PAP)

Next