Világgazdaság, 1972. június (4. évfolyam, 105/854-126/875. szám)
1972-06-01 / 105. (854.) szám
MAGYAR GAZDASÁG — VILÁGGAZDASÁG Az utóbbi évek során Franciaország a világ első helikopterexportőrévé nőtt fel: az 1969—71 közötti három évben átlagosan évi 280 millió frank értékű gépet szállított polgári és katonai célokra külföldre, míg legfőbb konkurrense, Amerika konstruktőreinek teljes bevétele mindössze 249 millió frank volt. Az ötféle alapmodellt előállító marseille—marignanai és a La Coumneuve-i üzemekből jelenleg munkanaponként egy gép kerül ki (1971-ben pontosan 263 példány) és napi egy gépre érkeznek be új rendelések (1971-ben az öszszes megrendelések száma 360 darab volt). Ezt az eredményt a SNIAS (Société Nationale Industrielle Aerospatiale) erőteljes fejlődése tette lehetővé; e cég jelenleg a világpiaci szükséglet 12 százalékát fedezi. Az alvállalkozókat és külföldi kooperálókat is figyelembe véve, üzleti forgalma eléri az 1 milliárd frankot (1968: 500 millió frank), dolgozóinak száma pedig 11 000. Az ambíció nem is látszik túlzottnak, hiszen a SNIAS fennállása óta 190 különböző nemzetiségű vevőnek 3183 helikoptert szállított. A gépek turbináit gyártó Turboméca cég együttműködésével a SNIAS új kutatásokba is kezdett korszerű technika kidolgozására. Ezenkívül több kooperációs megállapodást kötött, sőt licenceket is átengedett az Egyesült Államoknak, Angliának, Romániának, Jugoszláviának, Olaszországnak, Indiának, az NSZK-nak és Svájcnak. Franciaország a világ első helikopterexportőre Számos hosszú lejáratú üzletkötés biztosítja számára a bőséges munkát — ha a körülmények, nem változnak. A katonai vevőkör ugyanis igen változékony és szeszélyes, nem annyira a helikopter teljesítménye iránt támasztott követelmény miatt, hanem azért, mert a francia kormány politikai meggondolásokból ideiglenes vagy állandó, részleges vagy teljes embargót állapít meg a helikopterszállításokra. Ez a politika érthetően kevés figyelemmel van a gyártó cégek anyagi érdekeire, így azok fokozottan a polgári vevőkör felé orientálódnak, persze ezek már nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a beszerzési árnak. A SMAS azonban e téren is szerzett bizonyos tapasztalatokat, mint azt az Alouette típusú gépeinek a polgári vevők körében növekvő népszerűsége is tanúsítja. Ezeknek aránya az 1965-ben eladott teljes helikoptermennyiségen belül még csak 5 százalék volt, 1971-ben már 47 százalékra emelkedett. A fejlődés jelenlegi ütemének megtartása azonban az amerikai gyáraktól függ, amelyeknek kapacitását jelenleg teljesen leköti a vietnami háború és így a világ piacain kereskedelmi agresszivitásuk lényegesen alábbhagyott. Ez a helyzet azzal az előnnyel járt Franciaország számára, hogy gyarapíthatta helikoptervevőinek számát, akik akkor is hűek maradnak majd hozzá, amikor az amerikaiak a vietnami háború befejezése után újból megjelennek a piacokon, olcsó áron kínálva a háborúból visszamaradt helikoptereiket. (1972. május 23.) IranffurterJUlaeitteine Ciprus az 1972—1976. évi ötéves tervében figyelemre méltó gazdasági fejlődésre törekszik. A bruttó nemzeti összterméket évi hét százalékkal akarják növelni. A múlt tervidőszak alatt a növekedési ráta 8 százalék volt. A mező- és halgazdaságban 1972 és 1976 között szintén 7 százalékos növekedéssel számolnak (a múlt ötéves tervben 8,5 százalék volt az átlag). Az ipari termelés 1967-től 1971-ig évi átlagban 9 százalékkal emelkedett. Ebben az időszakban a következő iparágak fejlesztését részesítették előnyben: csomagolási, hús-, gyümölcsfeldolgozói, tej-, ruházati és cipőipar, acélcsőgyártás és gyógyszeripar. Az új ötéves időszak alatt főleg a vegyipar (olajfinomítás), a faipar, a nem fémbányászat területén, a fémiparban, a ruházati cikkek és bőráruk gyártásában és az élelmiszeriparban várnak nagyobb eredményeket. Az ipari termelésben 11 százalékos emelkedésre számítanak, és azt remélik, hogy az 1971. évi ipari kivitel 10,7 millió fontról 17,5 millió fontra fog felemelkedni. Kedvezőtlenek a bányászatra vonatkozó prognózisok, 1976-ra mindössze 10,6 millió font értéknövekedésre számítanak az 1971. évi 12,6 millió fonttal szemben. A tartózkodó becsléseknek az Ciprus új ötéves terve oka főleg a réz világpiaci árának esésére vezethető vissza. Az idegenforgalom területén remélik, hogy a turisták száma 1976-ig évi 20 százalékkal fog emelkedni és ebben az évben az idegenforgalom devizabevétele 35 millió fontot ér el. Az elmúlt ötéves tervidőszak alatt az átlagos évi növekedés 27 százalék volt. Igen élénk építési tevékenységet várnak az 1972 és 1976 közötti tervidőszakban is. Az összes beruházásokból 1967-től 1972-ig 58 százalék esett az építőiparra. Az új ötéves terv az építési beruházások évi átlagos emelkedését 7 százalékban irányozza elő. Az elmúlt ötéves tervidőszak alatt a bevitel évi átlagban 14,3 százalékkal emelkedett, míg a kivitel csak 10,5 százalékkal. Bár a kereskedelmi mérleg passzív volt, a megnövekedett szolgáltatások és az ugyancsak nagyobb külföldi tőkebeáramlás következtében a valutáris tartalékok emelkedtek. A továbbiakban hasonló fejlődésre számítanak. Az egy főre eső jövedelem 1971-ben 395,5 fontra tehető, ez évi átlagban 7 százalékos emelkedést jelent. Remélik, hogy a következő ötéves tervidőszakban is hasonló mértékű lesz a jövedelem növekedésének az aránya. (1972. május 23.) A VILÁGSAJTÓBÓL REFLEKTORFÉNYBEN ComaancmircecKU mmm A gépi számítástechnika az irányítási rendszerben Az irányítás automatizált rendszerének meghonosítása lényegében 1968 óta van napirenden a Szovjetunióban. Az elmúlt ötéves terv során különböző iparvállalatoknál és szervezeteknél 400 automatizált rendszer lépett működésbe. Hétszáz millió rubelre tehető az az összeg, amely az öt év folyamán e rendszerek alkalmazása révén megtakarításként jelentkezett. A kilencedik ötéves terv idején a számítástechnika meghonosítására fordított munkák összessége több mint hatszorosa lesz az előző ötéves terv időszakának. Ugyanakkor a feladatok egyre bonyolultabbá válnak — állapítja meg cikkében M. Rakovszkij, a szovjet Tervhivatal elnökhelyettese. Az automatizált rendszerek kiépítésébe több szervezet kapcsolódott be, így a Tervhivatal, a minisztertanács Állami Tudományos és Műszaki Bizottsága, a minisztertanács Szabványügyi Bizottsága és a Központi Statisztikai Hivatal. A munkálatok sikerének előfeltétele a módszertani irányítás egységesítése. A Szovjetunió és a baráti országok egységes terv alapján koordinálják számítógépgyártásukat, hogy az egymással helyettesíthető gépek komplex rendszerét hozzák létre. A koordinációs munkákat kormányközi bizottság intézi. Az automatizált irányítási rendszerekben a számítógépek munkáját általában 70—80 százalékig az információkiválasztás és -feldolgozás veszi igénybe. Az országban ugyanis indokolatlanul sok, egymástól eltérő dokumentációs rendszer található. Az adatlapok általában nem alkalmasak a gépi feldolgozásra, a nyilvántartási rendszerek távolról sem tökéletesek. A Központi Statisztikai Hivatal, a Tervhivatal, az Anyagi-Műszaki Ellátási Központ (Goszsznab) és a Szabványügyi Hivatal közösen elvégezték az okmányok egységesítésére és számuk csökkentésére irányuló munkálatok első szakaszát. Néha éles viták tárgya annak rangsorolása, hogy mely területeken kell elsősorban fejleszteni az automatizált rendszereket, hol származik ezek alkalmazásából a legnagyobb gazdasági eredmény. Ez a probléma mindig fenn fog állni, amíg a számítógépek nem állnak rendelkezésre a szükséges menynyiségben. Indokolt a gépeket elsősorban a nagyszabású tervszámításoknál, a műszaki tervezésben igénybe venni. A gazdasági tervező intézmények, az érintett minisztériumokkal karöltve, megkezdték egyes iparágak optimális távlati fejlesztési programjainak és regionális fejlesztési terveinek kidolgozását a gépi számítástechnika segítségével. Nagy, számítógépekre alapozott rendszerek működnek az ös-szövetségi és a köztársasági tervhivatalokban, az Anyagi-Műszaki Ellátási Központban, a Statisztikai Hivatalban, továbbá az energetikai és villamosítási minisztériumban és a hírközlési minisztériumban. Kiváló eredményeket hoztak a számítógépek olyan feladatok megoldásában, mint egyes nagy szállítási programok végrehajtása, bizonyos energiaforrások felhasználásának optimalizálása, számítások az építőanyagipar optimális fejlesztésére. Kedvezőek a tapasztalatok az ipari nagyvállalatok automatizált irányítási rendszereiről. E rendszerek keretében történik a folyó és távlati tervezés, a termelés operatív irányítása a vállalati gazdálkodás operatív elemzése és a számvitel. Az egységes programok bevezetését, az egységes információs rendszerek kialakítását megnehezítik az egyes vállalatok irányítási rendszerében még mindig fellelhető különbségek, a gyakran rokon profilú, egy minisztérium alá tartozó vállalatoknál eltérő bérrendszer, a könyvvitel és a dokumentáció. (1972. május 21.) 1972. JÚNIUS 1 A magyar műszeripar eredményei és gondjai Az előző években sokkal több nyugat-európai cég mutatta be műszereit a BNV-n, mint az idén. A távolmaradásnak valószínűleg az a magyarázata, hogy a kiállítók ismerik a magyar műszergyártást, és így azt is, hogy a belföldi szükségletet lényegében ki tudja elégíteni. Ezt alátámasztja az is, hogy az utóbbi években egy-egy nagyobb speciális műszer, illetve berendezés kivételével még ajánlatot sem kértünk a kiállító cégektől. Természetesen a hazai gyártás minden termékét nem láthattuk a vásáron, de a kiállított műszerek jól szemléltették, hogy hol tudunk felzárkózni a világszínvonalhoz. Különösen két nagy üzem bemutatója adott lehetőséget az áttekintésre: a Gamma Művek és az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára. Mind a két üzem több mint százféle műszert gyárt. Egy alapvető különbség mégis van a két üzem gyártási folyamatában: a Gamma Művek speciális műszereket, illetve készülékeket ad a bel- és a külföldi piacra, nem törekszenek a szériagyártásra és a gyárban végzett munka inkább finommechanikai jellegű. Az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára viszont szerelő jelleggel végzi a műszergyártást és miután, a KGST-államokon belüli szakosítás eredményeként sokféle műszerrel kell ellátniuk a szocialista országokat is — a gyártott típusok számának növelése mellett — a nagyobb mennyiségre törekedtek. A Gamma Művek lényegében három nagy csoportra osztható műszerekkel jelentkezett: az orvosi nukleáris műszerekkel, illetve az ezekből kialakított komplett diagnosztikai laboratóriumokkal, valamint geofizikai és a folyamatszabályozási műszerekkel. A speciális gyártás jellemzői az orvosi műszereknél, hogy komplett laboratóriumokká kiképezve adják át a megrendelőnek termékeiket és ezzel egyedül állnak Európában. A geofizikai műszerekből, megkezdték a nagy mélységek kutatását szolgáló (olajkutatás és -termelés) úgynevezett kazettázs műszerek gyártását. Ilyen műszerekkel Nyugat-Európában általában az amerikai cégek jelentkeznek, de azzal a különbséggel, hogy magát a műszert nem forgalmazzák, hanem a szükséges méréseket végzik el. A Gamma Művek viszont — önálló exportjogával élve — ellátja a KGST-országokat e speciális termékekkel. Az orvosi és geofizikai műszereknek így nagy részét exportálják, évenként összesen mintegy 3—3,5 millió rubel értékben. (Csak az orvosi műszerek exportja 1963 és 1970 között megtízszereződött.) A tőkés export még nem jelentős, bár az orvosi nukleáris műszerekből már szállítottak Indiába, Pakisztánba, Egyiptomba és Brazíliába is, de különösen az utóbbinál gondot jelentett a szerviz megoldhatatlansága. A harmadik műszercsaládot, a villamos folyamatszabályozási rendszert és egységeit kizárólag belföldön értékesítik. Ez a család mintegy húsz fő egységet foglal magába és ilyen kompletten a Gammánál is csak most kezdték el gyártani. A termelés felfutásával millió dolláros nagyságrendű importot lehet vele megtakarítani. Ráadásul az említett műszerek fejlesztésénél biztosították, hogy az AEG vagy az Elliot-vagy más rendszerekhez is illeszkedjenek. Természetesen problémái is vannak a Gamma Műveknek, különösen az orvosi nukleáris műszerek jövőbeni gyártásával. A tudományos kutatók és a többi felhasználók is az egyre bonyolultabb, tehát egyre több mérésre alkalmas berendezést keresik és az ilyen szerkezet időbeni kifejlesztése a gyár erőit meghaladja. A kivezető utat a licenvásárlás jelentheti, s bár az eddigi tárgyalások szerint elég drága megoldásnak tűnik, ennek ellenére több licenc megvételének lehetőségeit mérlegelik. Erre kötelezi a gyárat az is, hogy a KGST-államokon belül ők szakosodtak a gyártásra. Az Elektronikus Mérőkészülékek Gyárának termelését befolyásolják a KGST keretein belül kötött két- és háromoldalú szakosodási megállapodások. Az idei BNV-n termékeik bemutatója már ennek az irányzatnak a megvalósítását tükrözte. Az EMG—1157 modulrendszerű impulzusgenerátorhoz hasonlót például Nyugat-Európában csak a Ferisol cég gyárt. Európai viszonylatban egyedüli — csak az USA- ban készítenek hasonló berendezést — a digitálisan programozható impulzusgenerátor is. A digitális feszültségmérők közül az EMG—1464 digitális multiméterhez hasonlót a KGST-országok közül egyetlen gyár sem mutatott be és így e készülékben nagy kereslet várható. Hasonló a helyzet az EMG—1555 típusú oszcilloszkópnál, amelynek szintén nincs versenytársa a szocialista országokban és a nyugati gyártmányok közül is csak az USA-beli Tektronix gyár készít hasonló típust. Elektronikus orvosi műszereik közül is jó néhány vívott ki már elismerést a világpiacon így például a Doppler-indikátor, amely a szülészetben nélkülözhetetlen, vagy az ideg- és elmegyógyászat elektrofiziológiai vizsgálataihoz gyártott műszerek, amelyekből komplett laboratórium is összeállítható. A felsoroltakon kívül több úgynevezett konvencionális műszert is gyártanak. Ezeknek nagy részét azonban a legtöbb országban, mint hazai gyártmányt, meg lehet találni. Ahhoz, hogy az EMG a világszínvonalhoz közel álló gyártmányt bocsáthasson ki, lépést kellene tartania az elektronikus alkatrészgyártásnak is (például integrált áramkör), de az Egyesült Izzótól nem tudnak ilyen alkatrészt kapni és a szocialista országok sem szállítóképesek. Pedig a fejlesztésre szükség van, mert a jelenlegi típus — bármennyire megbízható — nem elég korszerű, s ezt bizonyítja, hogy az EMG körülbelül 3000 alapelemet épít be az asztali számológépébe, míg a japán Sharp cég, a valamivel ugyan kevesebbet tudó hasonló készülékében mindössze négy magas fokon integrált elem van. És ugyanez a helyzet a többi elektronikus berendezéssel is. Az elektronikus alkatrészek hiánya egyébként nemcsak hazánkra jellemző, hasonló a helyzet a Szovjetunió kivételével valamennyi szocialista országban. Így a gyár vezetői szerint a KGST- országok összefogásával lehetne rendezni ezt. A problémát már felvetették, és miután minden tagországnak érdeke, remélhetőleg nem túl hosszú időn belül sor kerül a nemzetközi rendezésre. Sz. I. A MAGYAR DIVATTÁSKA „KARRIERJE 11 A jövő évi kontingens terhére a szocialista országok közül elsőnek Csehszlovákia rendelt bőrdíszműt a TANNIMPEX-től; a Pragoexport a teljes 1973-as kontingenst specifikáltan kitöltötte. Az áruk 95 százaléka női divattáska, s ezek alapanyaga jobbára a Győri Műbőrgyár terméke, DJ 600-as és Grabotán, összesen 650 ezer rubelre van keret, s a Pragoexport még további 100 ezer rubel értékben adott specifikációt arra az esetre, ha a kontingens bővítéséhez a felügyeleti szervek mindkét oldalon hozzájárulnak. A kereslet alapján a hosszú lejáratú szerződésben foglalt 1974-es évi bőrdíszműkontingenst akár másfélszeresére is bővíthetik. A szovjet kereskedőknek június 5-én Moszkvában mutatják be az 1973-as bőrdíszműkollekciót. Várhatóan ekkor specifikálják a hosszú lejáratú szerződésben szereplő 10 millió rubeles rendelést. A kollekció (és valószínűleg a rendelés) 60—65 százaléka megint csak női divattáska. Közfogyasztásra szánt bőrdíszműárut a Szovjetunió nagy mennyiségben importál, de a női divattáskákat, úgy tűnik, elsősorban hazánktól vásárolja. Tőkés relációban a holland Hamo cég bőrből készítendő női divattáskákra kíván feladni bérmunkarendelést — a TANNIMPEX közvetítésével — a Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalatnál, amely a szóban forgó terméknek első számú hazai gyártója. Havi 10 ezer darabos szériáról folyik a tárgyalás, s az üzletet előreláthatólag júliusban megkötik. Mint hírcsokrunkból is kiderül, a magyar bőrdíszműáruk közül jelenleg a női táskák a legkeresettebbek. A TANNIMPEX — tőkés relációban — nem egészen három éve kezdett foglalkozni ezzel a kitűnő exportcikkel, s az utóbbi másfél évben gyakran vállalt bérmunkát is nyugat-európai cégektől. A bérmunkaügyletek mind a technológia, mind pedig a divattervezésben hasznára váltak a magyar bőrdíszműiparnak, s ez ellensúlyozza azt a hátrányt, amit a bérmunka a külkereskedelmi vállalatnak a forgalmi tervek teljesítésében jelent. Az új, divatos árucikkek a tőkés reláció után ma már szocialista exportunkban is fontosak. D. L. Egymillió 700 ezer rubeles szerződés A Szovjetunió minden nagyobb lakóterületén megtalálhatók a rádió- és tvszervizműszerekben a magyar felszerelések, elektronikus mérő- és egyéb vizsgálókészülékek. Ezek száma ismét több százzal gyarapszik a METRIMPEX-nél szerdán aláírt megállapodás nyomán. Még erre az évre 960 ezer rubel értékű árut kötött le a Maspriborintorg, a jövő évre szóló szállításokra pedig 770 ezer rubel értékben szerződtek. A METRIMPEX-nél egyébként ezen a napon a BNV-n folytatott tárgyalások befejezéseként Herkner Ottó vezérigazgató, N. Potyehin, a Maspriborintorg elnökhelyettese, továbbá V. Szemjonov igazgató 3 millió rubel értékű magyar exportról és 400 ezer rubel értékű műszer importjáról írt alá megállapodást. V. Szemjonov, aki tíz éve foglalkozik a magyar műszerek vásárlásával, a VILÁGGAZDASÁG-nak adott nyilatkozatában elmondotta, hogy a magyar rádió- és tv-szervizműszerek már nemcsak a javítóműhelyekben, hanem a televíziókészülék gyártó üzemek szerelőműhelyeiben is működnek és eddig nincs semmi okuk a reklamációra. A magyar partnerek gyorsan, rugalmasan reagálnak a szovjet piac igényeire és gyors a gyártmányfejlesztés. Hasonló a helyzet a vegyipari laboratóriumoknál is, amelyekből most ismét rendeltek, s a korábbi 1 millió rubel helyett most 4 millió rubel értékben importálják az üzemekben és kutatóintézetekben jól hasznosítható komplett laboratóriumokat. Tíz év óta vevőik és a Szovjetunióban működő Magyarországról szállított vegyipari laboratóriumok száma már megközelíti az ezret, s ezek teljesítményével igen elégedettek. Sz. I. Magyar Kereskedelmi Kamara 'iiiiiimiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiimiiiiiiiiimiiimiiiiiimi'Hs Szovjet-magyar reklámszimpozion Szerdán reggel a Toldi filmszínházban Sós Iván, a Magyar Kereskedelmi Kamara alelnöke kétnapos tapasztalatcsere-szimpoziont nyitott meg. Ezt a Magyar Kereskedelmi Kamara, a Szovjetunió Kereskedelmi és Iparkamarájának magyar szekciója és a Vnyestorgreklama össz-szövetségi egyesülés közreműködésével a magyar reklámszakemberek és a magyar kamara tagvállalatai számára tartják a reklám és a propaganda tárgyköréből. A rendezvényre a tavaly Moszkvában lezajlott hasonló magyar megbeszélés viszonzásaként került sor. A pécsi bőrök Kanadában és az USA-ban Tudósítónktól: Üzletszerző körúton járt Kanadában és az Egyesült Államokban a Pécsi Bőrgyár igazgatója és a BIVIMPEX exportosztályának vezetője. — Már a tavalyi párizsi bőrhéten folytattunk megbeszéléseket tengerentúli ruhagyárakkal — mondotta bevezetőjében a Pécsi Bőrgyár igazgatója. — Kanadában tíz, az USA-ban kilenc céget kerestünk fel. Ami a kanadai piacot illeti, az Európában elért magas árat nem tudjuk érvényesíteni, mert a japán és a jugoszláv konkurrencia itt érvényesül a legjobban. Dömpingárukkal jönnek. Ennek ellenére azok a cégek, amelyek a minőségi finom árut igénylik, vásárolnak tőlünk bőrt. Az amerikai piacon is keresettek a ruházati tőrök, de itt termékeinket 25 százalékos importvám sújtja, s így nem vagyunk versenyképesek. Mivel Európában is jól el tudjuk adni bőreinket, anyagi áldozatok árán nem akarunk nagyobb mennyiségeket tengerentúlra küldeni. Mindenesetre a nagyobb bőrruházati cégekkel tartjuk a kapcsolatot, hogy a védővám esetleges feloldásakor meg tudjunk jelenni nagyobb mennyiségekkel. Egyébként üzletet is kötöttünk, a BIVIMPEX a második félévben egymillió dollár értékben 200 ezer négyzetméter bőrt szállít a tengerentúlra — mondotta a Pécsi Bőrgyár igazgatója. RmMNuillift RÖVIDEN ■*1 200 darab húsztonnás oldalajtós acélkonténert készít az NSZK-beli Direct Transport cég részére a Magyar Hajó- és Darugyár váci gyáregysége. A Ganz-MÁVAG három számjegyvezérlésű esztergapadot vásárolt a hannoveri Max Müller cégtől. VILÁGGAZDASÁG A KONJUNKTÚRA ÉS PIACKUTATÓ ? A magyar KERESKEDELMI KAMARA LAPJA Megjelenik hetenként özszer 4 oldalon, pénteken 4 oldal melléklettel. A szerkesztő bizottság elnöke: HAVAS JÁNOSNÉ Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Telefon: 183-800 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc Igazgató Kiadóhivatal, Bp. Vil., Blaha Lujza tér 1-3. Telefon: 343-100 Előfizethető minden magyar postahivatalnál Előfizetési díj egy évre 2400 Ft Terjeszti a Magyar Posta 72.2180/3 05 Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Bolgár Imre INDEX: 25 008