Világgazdaság, 1972. augusztus (4. évfolyam, 148/897-170/919. szám)

1972-08-01 / 148. (897.) szám

2 1972. AUGUSZTUS 1. Burns inflációs figyelmeztetése Újbóli infláció fenyeget a következő hónapokban — figyelmeztette az ame­rikai kongresszus gazdasági bizottságá­nak ülését Burns, a Federal Reserve Bank elnöke. A pénzügyi szakember fenyegetőnek tartja az 1972—73. évi költségvetés kilátásba helyezett deficit­jét és a várható béremeléseket. Az idén és jövőre számos kollektív szerződést meg kell újítani. Burns sze­rint a béreknek legfeljebb 3,5 százalék­kal szabad emelkedniük a tavaly novemberi stabilizációs programban megállapított évi 5,5 százalékkal szem­ben. A bérek nem nőhetnek gyorsabb ütemben a vállalati nyereség gyarapo­dásánál — hangsúlyozta Burns. Az utóbbi pedig előreláthatólag 3,5 szá­zalék lesz. A költségvetésről szólva Burns ki­fejtette: a tervbe vett 27 milliárd dol­láros deficitet minden bizonnyal erő­sen túllépik, ha a kongresszus további rendkívüli kiadásokat szavaz meg. Nixon elnök adatai szerint a július 1-én indult új költségvetési év első heteiben a deficit már 7 milliárd dol­lár volt A fenyegető infláció és a túlzott költségvetési deficit készette Nixont arra, hogy „sürgős felhívással” fordul­jon a kongresszushoz. Ebben ismét ja­vasolta, hogy a szövetségi kiadásokat 250 milliárd dollárban korlátozzák. Úgy véli, hogy csak ezen az úton lehet megakadályozni az adók növelését. Proxmire szenátor, a kongresszus ve­gyes gazdasági bizottságának elnöke röviddel Nixon sürgős üzenete után el­mondta, hogy a 250 milliárd dolláros kiadási keret túl nagy és további 11 milliárddal kellene csökkenteni. Két vezető amerikai gazdasági szakember is hasonló véleményen van. Samuelson és Heller elkerülhetetlennek tartja, hogy jövőre újabb adókat vessenek ki. Heller szerint ne arról vitázzanak, hogy szükséges-e az adó növelése, hanem lássanak hozzá az új adórendszer ki­dolgozásához „vagy a jó, régi jöve­delmi adó vagy az új, rossz érték­­növekedési adó” bevonásával. Az amerikai közgazdasági szakembe­rek inflációtól való félelmét alá­támasztja bizonyos fokig, hogy a leg­fontosabb ügyfeleknek nyújtott hitelek után számított „prime rate” ismét csök­kenő tendenciájú. A First National City Bank ezen a héten 5,5 százalékról 5,375 százalékra szállította le ezt a kamattételt. Az infláció és a munkanélküliség mérséklődik — hangsúlyozta Stein, az elnök fő gazdasági tanácsadója tv­­nyilatkozatában. „Nem lehet azonban várni, hogy hónapról hónapra a jó eredmények megismétlődjenek” — fej­tette ki, s példának azt hozta fel: ha a fogyasztói árindex júniusban csak 0,1 százalékkal nőtt, a jövőben akadhat , még olyan hónap, amikor 0,2 vagy 0,3 százalékkal növekszik, de mindez nem változtat az általános irányzaton. McGovern hatalomra jutása esetén azonban — hangsúlyozta — az infláció ismét megélénkül és lelassul a termelés növekedési üteme. Megállapítását azon­ban részletesen nem indokolta, csupán annyit mondott, hogy a demokrata el­nökjelölt gazdaságpolitikájának ez ter­mészetes következménye. (Reuter, AFP, DPA) Új hitelforrás AZ AFRIKAI FEJLESZTÉSI ALAP Az Afrikai Fejlesztési Alap (ADF) 1973 áprilisában kezdi meg hitelnyújtási tevékenységét. Az Alap létrehozásáról az Afrikai Fejlesztési Bank (ADB) né­hány nappal ezelőtt véget ért üléssza­kán állapodtak meg. Az ADF hosszú lejáratú, alacsony kamatozású hitele­ket nyújt az afrikai országoknak „nagy fejlesztési prioritást élvező speciális szo­ciális és gazdaságfejlesztési tervekhez”. Az ADF alaptőkéjéhez a fejlesztési bank 5 millió dollárral járul hozzá, s 98 millió dollár pedig 16 ipari ország hozzájárulásából gyűlik össze. (Ezek az országok: Belgium, Brazília, Kanada, Dánia, Finnország, az NSZK, Olasz­ország, Japán, Hollandia, Norvégia, Spanyolország, Svédország, Svájc, az Egyesült Államok, Anglia és Jugoszlá­via.) Az ADB eredeti célja az volt, hogy az Alap tőkéjét 130 millió dollár­ra töltse fel. A hiányzó összeg beszer­zése érdekében más országokkal is tár­gyalt, és tárgyal hozzájárulásokról. A pénzintézet képvselői öt szocia­lista országot is felkértek a részvételre. Csehszlovákia, Magyarország, Lengyel­­ország, Románia és a Szovjetunió azon­ban jelezte, hogy az ADF tőkéjéhez az Alap jelenlegi formájában nem kíván hozzájárulni. A fejlesztési bank szak­értői ezért jelenleg egy afrikai speciá­lis alap létrehozásának lehetőségeit ta­nulmányozzák. Ebben a szervben az ADB és a szocialista országok venné­nek részt. Az Afrikai Fejlesztési Alapról szóló megállapodást a bánik és a hozzájáruló országok képviselői novemberben ír­ják alá. Az ADF első évi közgyűlését 1973 márciusban tartják meg. A fejlesztési bank képviselői több­ször hangsúlyozták, hogy a most létre­hozott alap nem tévesztendő össze az ADB keretében folyó hitelnyújtási te­vékenységgel. Az ADB eddig 62 millió dollárral járult hozzá 20 afrikai ország gazdaságfejlesztéséhez. Tőkéjét a tag­államok hozzájárulásaiból szerezte, s Afrikán kívüli országtól eddig pénzt még nem fogadott el. Az ADB számos képviselője szerint a jövőben is el kell utasítani a tőkésországok felajánlásait, mert ez ártana a bank afrikai jellegei­nek, s a felajánlásokat inkább az Afri­kai Fejlesztési Alap feltöltésére kell igénybe venni. (Reuter) • Koszigin szovjet miniszterelnök — hivatalos colombói bejelentés szerint — elfogadott, egy ceyloni meghívást. Utazásának időpontja egyelőre azonban még nincs megállapítva. • Csehszlovákia három éven keresz­tül kőolajat vásárol Iraktól — jelentette be a hivatalos iraki hírügynökség. Az erről szóló megállapodást a Prágában tartózkodó iraki küldöttség kötötte. Csehszlovákia korábban kölcsönt nyúj­tott az arab országnak a két ország közötti gazdasági és kulturális együtt­működési egyezmény alapján. Az olaj­szállítások e kölcsön törlesztésének ré­szét alkotják. • A Szovjetunió 85 millió dollárért réztermékeket, 40 millió dollárért pedig cipőt vásárol Chilétől a következő há­rom évben. Egyéb szállításokkal együtt Chile ebben az időszakban összesen 350 millió dollárért exportálhat a Szovjet­unióba — jelentette be a közelmúltban Moszkvában járt chilei küldöttség egyik tagja. Hétmillió dolláros üzleti szerződést kötött a jugoszláv Hempro kereske­delmi cég a malaysiai Pernns állami vállalattal. A szerződés alapján a távol­­keleti ország főként gumit és ónt, a későbbiekben pedig pálmaolajat szállít. Elküldi delegációját a szeptemberi zágrábi vásárra is, hogy szemügyre ve­gyék, milyen jugoszláv gépeket, vegy­ipari, gyógyszeripari termékeket és mű­trágyát érdemes vásárolni. . .Július 28-án mexikói gazdasági kül­döttség indult kelet-európai körútra. A delegációban képviselteti magát a kor­mány és a magánszektor is. A tervek szerint Lengyelországban, Jugoszláviá­ban és Romániában folytatnak megbe­széléseket a gazdasági kapcsolatok javí­tásáról. 4. Japán 17 hónappal meghosszabbítja az Indiának felajánlott kilencedik áru­hitel felhasználásának idejét. Az erede­tileg július 31-én lejáró 10 milliárd jen értékű hitelkeret japán árucikkek vásár­lását hivatott elősegíteni. India azonban az első határidőig nem tudta kihasz­nálni a kereket, s ezért döntött a hosz­­szabbítási kérelem mellett, jelenti • Algéria 2000 Zsiguli személygép­kocsit vásárol a hét végén kötött szer­ződés szerint. A megállapodás a szov­jet Avtoexport és az algériai Sonacome állami cég között jött létre. Tavaly Lengyelországgal született megállapodás 5000 lengyel kocsi Algériába szállítá­sáról. • Uganda és a Koreai NDK elhatá­rozta a diplomáciai kapcsolatok felvé­telét — jelentették be hétfőn az afrikai országban. Ugandának 8 éve már dip­lomáciai viszonya van Dél-Koreával, s az egészségvédelemben műszaki segít­séget kap a dél-koreai gazdaságtól. • Szeptember 3. és 12. között bánya­ipari gépekből és berendezésekből tar­tanak kiállítást Budapesten. Már eddig is több szocialista ország (közöttük hazánk) és több tőkésország jelezte részvételi szándékát. • Az amerikai szenátus elutasította azt a törvényjavaslatot, amely meg­követeli, hogy az Egyesült Államok importált olajának 50 százaléka csak USA-zászló alatt futó tartályhajókon érkezzen az amerikai kikötőkbe. Wa­shingtoni vélemények szerint hasonló sorsra van ítélve az a javaslat, amely szerint minden külföldre irányuló ame­rikai nyersanyagot amerikai hajók szállítsanak. • Az alexandriai hajógyárban vízre bocsátották a „Szuez” nevű teherhajót, amely szovjet tervek alapján és szovjet szakemberek közreműködésével épült. Az ünnepélyes átadásra megjelent Sza­dat elnök és Szidki miniszterelnök is. 4. Augusztus 1-én tartja legközelebbi konzultációját Japán és az Egyesült Ál­lamok, a két ország textilexport-egyez­­ményének keretében. Ez lesz a második konzultáció, s ezen megvitatják 11 ja­pán textilipari termék exporttrendjé­nek alakulását. 4. Kölcsönmegállapodást kötött az Egyesült Államok és Japán a szigetor­szágban épülő két atomerőmű finanszí­rozására. A megállapodás keretében az amerikai Export-Import Bank 71 millió dollárral támogatja az erőműépítésben részt vevő amerikai Westinghouse Electric International céget. Élelmiszerhiány fenyegeti Indiát India igen nyomaszó élelmiszerhely­zettel néz szembe jövőre a „bőség éve” után. A Reuter tudósítója szerint a tavalyi 108 millió metrikus tonna re­kordmennyiségű gabonatermés után az idén csak 106 millió tonna várható a tervezett 113 millió helyett. Az egész országra kiterjedő szokatlan szárazság­ból arra lehet következtetni, hogy jö­vőre a termés még az ideinél is jóval alacsonyabb lesz. Ez a kormányt a költséges import újbóli megindítására kényszeríti egy évvel azután, hogy sikerült elérnie gabonából az önellá­tást. Jelenleg az élelmiszerellátás még megfelelő, tartalékban 8 millió tonna gabona van. Ennek döntő részét azon­ban még az idén felhasználják. Hivatalos kormánykörökben egyelőre cáfolják az ilyen jellegű megállapítá­sokat, s hangsúlyozzák, hogy az idei esőzések elmaradása nem fenyegeti éhínséggel Indiát. Málta ismét a bérleti díjról tárgyal Az olasz szenátus külügyi bizottsága JCX?.hagyta a Máltának nyújtandó 3,8 milliárd líra (6,5 millió dollár) ado­mányt. Ezt az olasz kormány még már­ciusban ígérte meg Mintoff máltai mi­niszterelnöknek. Annak idején folytak az elkeseredett alkudozások a máltai hat katonai támaszpont bérleti díja körül, amelyet végül is évi 14 millió font sterlingben állapítottak meg. Az olasz segély ezen felüli összeg. Mintoff miniszterelnök a hét végén Londonban tárgyalt. Megbeszéléseinek középpontjában a bérleti díj szerepelt. Ezt font sterlingben állapították meg és az angol pénznem lebegése óta Málta vásárlóereje csökkent. Anglia meg­ígérte a máltai kormányfőnek, hogy megvizsgálja a font ideglenes lebegé­sének Máltára gyakorolt hatását. Arról a jelentések nem tesznek említést, fel­­vetette-e Mintoff a pótlólagos brit fize­tésre vonatkozó kérést. A londoni tárgyalásokon szóba került Málta és a kibővített EGK jövőbeni kapcsolata is. Mintoff ezenkívül beszá­molt a legutóbbi közel-keleti fejlemé­nyekről, amelyekről Líbiához fűződő szoros kapcsolatai révén értesült. Douglas­ Home külügyminiszter, aki októberben hivatalos látogatásra első ízben Pekingbe utazik, érdeklődött Mintoff kínai látogatásának részletei iránt is. (Reuter) Törökország harmadik ötéves terve A török minisztertanács a napokban jóváhagyta a harmadik ötéves terv alapvető célkitűzéseit. Ezek a tudósí­tónk jelentése szerint a következők: A bruttó nemzeti termék évi növeke­dése 8 százalék lesz, ezen belül a mező­­gazdaságban 3,7, az iparban 11,2, a szol­gáltató iparban 7,7 százalék lesz az ex­panzió évi üteme. A fogyasztási javak termelését 6,5—7,5 százalékkal, a beru­házási cikkekét 16—17 százalékkal akar­ják emelni. A bányászatban 15, a villa­­mosenergia-iparban pedig 13 százalékos növelést terveznek. Az évi termelést a jelenleginek a kétszeresére szándékoz­zák emelni 1977-ig a vegyiparban, a vas-, acél- és színesfémiparban, továb­bá a gépgyártásban. Az ipar részesedését a bruttó nemzeti termékben 27 százalékra növelik, a me­zőgazdaságét 23 százalékra csökkentik. E alatt 295 milliárd török líra ér­tékű beruházást irányoznak elő, ami évi 12,7 százalékos növekedésnek felel meg. Európai autópályák Milánói tudósítónktól: Az európai kontinensen 1971-ben 2200 kilométerrel bővült az autópálya­­hálózat és ezzel elérte a 18 400 kilomé­tert. Az autósztrádák többsége — 12 900 kilométer — a közös piaci országokban található. A kibővített Közös Piacra 14 810 kilométer esik. Európában a legnagyobb hálózattal az NSZK rendelkezik, (5200 kilométer), utána Olaszország (4342 kilométer), Franciaország (1700 kilométer) és Nagy- Britannia (1589 kilométer) következik 1970-hez viszonyítva a kibővített Közös Piacon belül 15 százalékkal nőtt az autósztrádák hossza. Az EFTA-országok közül Ausztria áll az élen, 530 kilométerrel. A szo­cialista országok közül az NDK, Len­gyelország, Csehszlovákia és Magyar­­ország összesen 1670 kilométer autó­­sztrádával rendelkezik, amelyből az NDK-ban 1400 kilométer található. Olaszországban 1971-ben 435 kilomé­ter sztrádát adtak át a forgalomnak, további 1115 kilométer építése van fo­lyamatban. A jelenleg használatban levő 4342 kilométerrel a tervezett 6722 kilométeres hálózatnak 64 százaléka ké­szült el. Az új sztrádák építésével egy­­idejűleg végzik a technikailag már el­avult pályák modernizálását. Fontos célnak tekintik, hogy a forgalom a maximális biztonság mellett bonyolód­jék. A javuló biztonságot jelzi, hogy az 1970. évi 93 balesettel szemben csak 09 baleset fordult, elő 1971-ben 100 millió megtett kilométerre vonatkoztatva. A sztrádák biztonságának fokozásában el­ért eredmények jelentősek, mert autó­pályán eleve kevesebb baleset fordul elő, mint egyéb utakon. VILÁGGAZDASÁG Szovjet—román gazdasági együttműködés Július 26—28. között tartotta VI. ülését a román—szovjet kormányközi gazdasági együttműködési bizottság. Az ülésen áttekintették az ötödik bizottsá­gi tanácskozás ajánlásainak végrehaj­tását. Az azóta eltelt időben több mi­niszteri és szakértői szintű találkozót, munkacsoport ülést tartottak. Megálla­podás született a turizmus területén való együttműködésről, terv készült a román Tudományos és Technológiai Nemzeti Tanács, valamint a Szovjet­unió Tudományos és Műszaki­­ Állami Bizottsága közötti együttműködésről. Intézkedéseket hoztak a román—szov­jet kereskedelem és termelési együtt­működés bővítésére. A mostani ülésen elégedetten konsta­tálták az eredményeket. Mindkét fél hangsúlyozta azt a kedvező hatást, amelyet a két ország együttműködésére, a Komplex Program létrehozása gyako­rolt és gyakorol. Román részről meg­említették, hogy a június 19—21. között tartott országos román pártértekezleten új javaslatok hangzottak el a szovjet— román gazdasági kapcsolatok fejleszté­sére is. A felek, miután elemezték az árucsere-forgalom továbbfejlesztésének lehetőségeit, a kooperáció és a szakosí­tás elmélyítésének kérdéseit, intézkedé­seket határoztak el a vegyipari, olaj­vegyészeti, fémfeldolgozó, elektromos­ipari, nehéz energetikai, szállítógép­gyártási, szerszámgépipari, könnyű- és élelmiszergépgyártó, mezőgazdasági gép­gyártó, olajipari gépgyártó, automati­zációs eszközöket gyártó, textil- és bőr­ipari gépeket gyártó, fa-, és cellulóz­ipari együttműködés javítására. A le­hetséges bővítés szempontjából meg­vizsgálták az adott területeken működő termelő kapacitásokat, az új kapacitá­sok kiépítésében való együttműködést és a termékcserék lehetőségeit. Leszö­gezték, hogy a KGST 26. ülésszakán hozott határozat alapján Románia is részt vesz az Uszty-Ilimszk-i cellulóz­kombinát építésében. A közeljövőben szerződést írnak alá szovjet közreműkö­désről a Romániában épülő izoprén kaucsukgyár felszerelésében, szovjet szállításokról két román kokszolómű­höz, több román acélgyárhoz, továbbá öntőgépsorok szovjet exportjáról. A kö­zeljövőben aláírandó szerződések között szerepel az a román vállalás, hogy be­­rendezésket gyártanak a szovjet olaj­­finomító gyárak felszereléséhez, melyek révén évi 6 millió tonna olaj feldolgo­zása válik lehetővé. Egy másik szerző­dés a magenergia területén való együtt­működésre vonatkozik, egy harmadik a gépkocsi, tehergépkocsi és mezőgazda­­sági gépek gyártására. A felek megállapodtak abban, hogy 1972 harmadik negyedében megkezdik a következő ötéves időszakra vonatko­zó tervek koordinációját. A két ország közötti kereskedelem 1971 és 1975 kö­zött 32 százalékkal növekszik az 1966— 1970-es időszak árucsere-forgalmához képest. Lengyelország és a skandináv államok Lengyelország és a skandináv orszá­gok gazdasági együttműködésének ma az árucsere a legfőbb formája. Len­gyelország kereskedelmében ezek az államok csak körülbelül 4 százalékkal részesednek, a skandináv országok ke­reskedelmében még ennél is kevesebb, körülbelül 1 százalék a lengyel forga­lom aránya. Ez a helyzet már hosszú évek óta változatlan. Változott viszont a lengyel exportszállítások szerkezete: 1946-ban a skandináv országokba irá­nyuló lengyel kivitelnek 60 százalékát a szén tette ki. A skandináv államok számára a lengyel szénszállítások je­lentősége nem csökken, de az elmúlt 10 évben egyre nagyobb teret nyert emellett a hajók, az ipari berendezések, bútorok, nagy pontosságú műszerek, hűtőberendezések exportja. Az elmúlt tíz évben az árucsere-for­galom értéke megkétszereződött, ezen belül a norvég—lengyel forgalom négy­szeresére növekedett. Ipari kooperáció tekintetében Lengyelország tőkés part­nerei között Svédország a harmadik helyet foglalja el az NSZK és Olasz­ország mögött. Dánia importszénszük­ségletének 75 százalékát lengyelországi szállításokkal fedezi, a Finnországban felhasznált külföldi eredetű szén 80 százalékát Lengyelországban bányász­szák. A Lengyelországban felhasznált importált cellulóz 75 százaléka skan­dináv eredetű. Az öt skandináv országba irányuló export értéke 1970-ben 560,5 millió valutazloty volt, az import 483,7 millió valutazloty értéket tett ki. A jelenlegi időszakra vonatkozó lengyel ötéves terv a skandináv országokkal fennálló kapcsolatok fejlesztését is célul tűzte ki. A Tribuna Ludu cikke szerint az együttműködés fejlesztése a már létre­hozott egyezményeken alapul. Lengyel­­országot kereskedelmi megállapodás fűzi valamennyi skandináv országhoz. A megállapodások közös vonása, hogy a legnagyobb kedvezmény elvén alapul­nak. Feltehető, hogy kapcsolatok bő­vítésének nem elsősorban az árucsere­forgalom bővítése, hanem az ipari ko­operációk bővítése lesz a fő útja. Len­gyelországot már most licencegyezmény fűzi Svédországhoz, ahonnan a centri­fugák, fejőgépek szivatttyúk és író­gépek licencét vette át. A dán Burmei Ster and Vain hajómotor gyártásának licencét adta el Lengyelországnak. Együttműködés áll fenn a svéd és a lengyel személygépkocsigyártó-ipar kö­zött. Lengyelország 1967—68-ban 7 hajót szállított Norvégiának, 1971-ben 9-et, 1975-ig pedig 27-et fog. Lényeges változások várhatók a len­gyel—finn árucserében. Az 1971-ben aláírt jegyzőkönyv nemcsak az áru­csere-forgalomra, hanem a tapasztalat- és licenc­cserére és harmadik piacon való közös fellépésre is vonatkozik a lengyel Metalexport és a finn Metaxa egyezmény alapján. Lengyelország Finnországban komplett cellulóz- pa­pírüzemet vásárolt, e téren tudományos és termelési együttműködésre is sor kerülhet. (PAP) Lengyel és nyugat-berlini cégek együttműködése A MERA lengyel ipari automatikai és mérőműszergyártó üzemben megkez­dik a postai bérmentesítő gépek gyár­tását. Az igen magas műszaki színvo­nalú gépeket a nyugat-berlini Franko­tip GmbH és a Bafra GmbH cégekkel kooperációban állítják elő. A megálla­podás alapján az Anker Data System konszern megrendelésére Lengyelor­szág 1 millió dollár értékű gép szállí­tását vállalta. Ilyen nagy megrendelést a lengyel műszeripar nyugat-berlini cégtől még nem kapott. A lengyel­ vál­lalat komplett technikai dokumentációt, néhány műszert és bizonyos gyártó gé­peket kap szerződő partnereitől. (PAP) 50 tengeri mérföldre terjeszti ki halá­szati zónáját. A mai tárgyaláson csak a „felperes” Anglia jelenik meg, Izland ugyanis bejelentette, hogy a tervezett intézkedést jogosnak véli és nem haj­landó alávetni magát a döntőbíróság által meghozandó határozatnak. Az NSZK, amelynek hajói szintén ha­lásznak Izland vizein, holnap Angliá­hoz hasonlóan a nemzetközi döntőbí­rósághoz fordul, hogy ideiglenes meg­oldást kérjen, amíg nem sikerül a ha­lászati vitát véglegesen rendezni. Izland azért nem hajlandó elfogadni a dön­tőbíróság illetékességét a vita rendezé­sében, mert úgy véli, hogy egy ideigle­nes rendezés évekig lehetetlenné tenné számára a halászati zóna kiterjesztését. A vitában érintett angol halászok szervezetének vezetői kifejtették, hogy nem kívánnak mindenáron szembeke­rülni az izlandiakkal, amennyiben azon­ban Izland ragaszkodik terve megvaló­sításához, minden eszközt igénybe fog­nak venni az angol halászok érdekei­nek biztosítására, és ha kell, ellenintéz­kedéseket foganatosítanak, bojkottálják az izlandi termékek forgalmát. (Reuter) A lengyel számítógépek harmadik generációja Lengyelországban jelenleg 240 számí­tógép dolgozik, 540-re nő a számuk. Ezek mellett a számítógépek mellett hamarosan megjelennek a hazai gyárt­mányú harmadik generációs számító­gépek is. Már folyik az egész Lengyelországra kiterjedő információs rendszer megszer­vezése. A hálózat kialakításához né­hány vezető informatikai központot lé­tesítenek. Ezeknek elsősorban az lesz a feladatuk, hogy az állami adminisztrá­ció feladatait megkönnyítsék, elsősor­ban a tudományos-technikai, a statisz­tikai, a pénzgazdálkodási és a demográ­fiai adatokat tárolják, feldolgozzák és továbbítsák. (PAP) Éleződik az izlandi halászati vita A hágai nemzetközi kereskedelmi döntőbíróság­­­a kezdi meg Anglia és Izland halászati vitájának tárgyalását. A döntőbírósági eljárást Anglia kérvé­nyezte azt követően, hogy Izland vég­leg elhatározta: szeptember 1-től 12-től Csehszlovák repülőgépek a brnói vásáron Brnóban szeptember 8—17. között is­mét megtartják a hagyományos gép­ipari vásárt. Ezen többek között a leg­újabb típusú csehszlovák repülőgépe­ket is kiállítják. A bemutatottak közül legnagyobb az L—410 „Turbójét” utas­­szállító repülőgép, amelynek széria­­gyártását ebben az évben kezdték meg Kunovicében. A repülőgép 19 utas szállí­tására alkalmas. A másik repülőgéptípus a ZLIN—42 kétszemélyes sportrepülőgép, melyet a „Moravan” gyár készít. Ez a típus külföldön is ismert. A Moravan gyár 1973-ban kezdi meg a ZLIN—43 típusú sportrepülőgép gyártását. A brnói vásáron látható lesz az L—13 Blanik típusú­­sportrepülőgép is, amely­ből az Omnipol külkereskedelmi válla­lat tavaly 40 országba exportált. (CTK)

Next