Világgazdaság, 1972. október (4. évfolyam, 193/942-213/962. szám)
1972-10-03 / 193. (942.) szám
1972. OKTÓBER 3., KEDD IV. ÉVFOLYAM, 193. (942.) SZÁM GIEREK FRANCIAORSZÁGBAN Hétfőn megérkezett Párizsba Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt első titkára, ötnapos franciaországi tartózkodása során a legfontosabb politikaikérdések mellett a két országot érintő gazdasági kérdésekről is tárgyal Pompidou elnökkel és a francia kormány tagjaival. A megbeszélésekre abban az időben kerül sor, amikor mindkét ország igen erőteljesen törekszik a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére. Egyes hírügynökségi jelentések szerint egy tízéves gazdasági megállapodás létrehozásáról is szó lesz. Megérkezett Párizsba Edward, Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt első titkára. Látogatásával Georges Pompidou francia köztársasági elnök meghívásának tesz eleget. A lengyel első titkár kíséretében van Jagielski miniszterelnökhelyettes, Olszowski külügyminiszter, Bielek, a LEMP KB külügyi osztályának vezetője, valamint Olechowski külkereskedelmi miniszter és néhány más társadalmi, gazdasági, illetve kulturális személyiség. Giereket az Orly repülőtéren Pompidou elnök személyesen fogadta. Kettőjük között még hétfő délután sor került az első megbeszélésre, de az ötnapos látogatás során még két ízben tárgyal Giereka francia elnökkel. A program szerint a lengyel delegáció szerdán Lyonba látogat, ahol a Berliet autógyárat nézi meg, péntek délután pedig aláírnak egy francia— lengyel közös nyilatkozatot. A magas szintű vezetők megbeszélésein a politikai kérdések középpontjában az európai biztonsági és együttműködési értekezlet áll majd, gazdasági szempontból a két ország kapcsolatainak fejlesztése lesz a fontos téma. A két ország kereskedelmi kapcsolatai az utóbbi években, különösen De Gaulle elnök 1967-ben tett lengyelországi útja után fellendültek. Jelenleg Franciaország Lengyelország negyedik legnagyobb kereskedelmi partnere, a forgalom nagyságát tekintve Nyugat- Németország, Olaszország és Nagy- Britannia előzi meg. Sem a lengyelek, sem a franciák nincsenek azonban megelégedve a kereskedelem jelenlegi szintjével. A lengyelek késztermék-exportjukat szeretnék növelni a fel nem dolgozott áruk exportjának rovására. (1965—71 között csak annyit sikerült elérni, hogy a Franciaországba irányuló export értékében az iparcikkek aránya 17,5 százalékról 23 százalékra nőtt.) A nyersanyagszállítmányok között legnagyobb tételt a szén jelenti, 1971-ben 113 millió frank értékben exportált szenet Lengyelország Franciaországba. Lengyel részről kedvező a különféle gyógyszerek franciaországi exportjának növekedése. A lengyel nehézipar termékei között első helyen a hajókat kell említeni . 1972-ig a lengyel hajógyárak 32 halászhajót szállítottak Franciaországba. Hat év alatt 3,5-szeresére nőtt a lengyel kivitelben a tartós fogyasztási cikkek mennyisége. Lengyelországban úgy látják, hogy még az ipari együttműködés is bővíthető, hiszen a kooperációs szállítások az elmúlt két évben az 1 millió valutazloty értéket sem érték el. A Berliet céggel kötött kooperációs megállapodáshoz hasonlóan megállapodások születhetnének a gépipar különböző területein, a halászhajók gyártásában, a nehéziparban, az energetikában. A lengyel lapok a látogatás kapcsán más példákat is hoznak fel az együttműködésre. A wroclawi műtrágyagyár építése az idén kezdődött meg a francia Ensa cég közreműködésével. Ez a cég szállítja a berendezéseket a gyárhoz. Példaként említik a lengyel lapok a traktorgyártásban is az együttműködést. Lengyelország 1961 óta szállít traktorokat Franciaországba, az Ursus különböző típusait. Az idén például 260 traktort exportált a gyár, és újabb 300-ra kapott megrendelést. Az Ursus traktorgyár és a Somapoli francia cég között megállapodás született a közelmúltban, amelynek alapján az Ursus gyárban készített részegységekből Franciaországban összeszerelik a C—355 és a C—385 nagykapacitású traktorokat. A lengyel vendégek igen meleg fogadtatása Franciaországban, és a figyelem, amely a lengyel sajtóban Gierek útját kíséri, arra utal, hogy a kapcsolatok fejlesztése mindkét fél őszinte óhaja, s hogy a politikai nézetek különbözősége sem akadályozza az együttműködés szorosabbra válását. A kommentárok Franciaország számára a Lengyelországgal való együttműködés előnyeit abban látják, hogy a fejlődő lengyel ipar nagy vásárlója lehet azoknak a termékeknek, amelyek számára a francia „második” vagy „új” ipari forradalom kibontakozása nyomán piacot keresnek. Lengyelország pedig, amely az utóbbi időben erőteljesebben törekszik a nyugati fejlett technika átvételére, valószínűleg megtalálja számítását, ha Franciaországgal, sőt az eülsők között Franciaországgal, építi ki jó viszonyát. A hétfőn megkezdődött francia— lengyel tárgyalások eredményességében minden hírmagyarázó biztos. A Reuter és az AFP hírügynöksége jól értesült forrásokra hivatkozva még azt is tudni véli, hogy a megbeszélések végén egy tíz évre szóló gazdasági megállapodás aláírására is sor kerül. Blackpool hátat fordít az EGK-nak? Hétfőn délelőtt Blackpoolban 1100 küldött részvételével megnyílt a brit Munkáspárt idei országos kongresszusa. Napirendjén két olyan gazdasági, egyúttal politikai kérdés szerepel, amely nagy horderejű lehet a párt jövendő irányvonalának meghatározásánál: a közös piaci belépés és az infláció elleni harc. A kongresszus előestéjén feszült helyzet alakult ki, mivel a baloldal és a radikális szakszervezetek olyan határozati javaslatot kívántak elfogadtatni a Munkáspárt végrehajtó bizottságával, amely egyértelműen arra kötelezné a jövendő munkáspárti kormányt, hogy vonuljon ki a Közös Piacból. A pártvezetés azonban fennakarta tartani a manőverezés lehetőségét, hogy a politikai hatalomért vívott harcban megőrizhesse a közös piaci belépés mellett elkötelezett Jenkins-szárny támogatását. Wilsonéknak sikerült a végrehajtó bizottsággal elfogadtatni azt a „mérsékeltebb”szakszervezeti határozati javaslatot, amely nem veti el a közös piaci csatlakozás elvét, de a belépési tárgyalások újrafelvételét a Közös Piac számára nyilvánvalóan elfogadhatatlan feltételekhez kapcsolja. A végrehajtó bizottság a maga tervezetét is elfogadásra ajánlotta a kongresszusnak, amely lényegében a párt jelenlegi álláspontját tükrözi: elutasítja a konzervatív kormány által kialkudott feltételeket, különösen a közös mezőgazdasági politika, a közös piaci intézmények és az adóügyi kérdések vonatkozásában. Megfigyelők valószínűnek tartják, hogy a kongresszus amellett foglal majd állást, hogy a munkáspárti hatalomátvétel esetén a feltételektől függetlenül ki kell lépni a Közös Piacból. Ez viszont alapjában fenyegetné a pártegységet aláásná a Munkáspárt közös piaci szárnyának pozícióját és feltétlenül ártana Wilson pártelnök presztízsének. A kongresszus még el sem kezdődött, amikor az elfogadott határozati javaslattervezetek hangvételéből többen már arra következtettek, hogy a legnagyobb nyugat-európai szociáldemokrata párt soraiban erőteljes balratolódás indult meg. A Guardian véleménye szerint nehéz percek várnak Wilsonra, akinek most kell fizetnie az 1970-es választási vereséget követő engedékenységéért, amikor hagyta, hogy a párt messzire sodródjon a belépés elleni áradatban. A baloldal megerősödése nemcsak az általános, EGK-ellenes közhangulatot tükrözi, hanem a széles közvélemény elégedetlenségét is a kormány inflációellenes politikájának eddigi teljes csődje miatt. Míg a Munkáspárt parlamenti frakciójában nem különösen erős a baloldal, addig a szakszervezeti vezetőségre gyakorolt befolyása az elmúlt években jelentősen megnőtt. Az a tény, hogy a TVC vezetősége elvetette a tory csomagtervet, világos bizonyítéka ennek. Várható, hogy a blackpool-i konferencia is elutasítja a kormány csomagtervét, legalábbis annak jelenlegi formájában. A csomagterv egyebek között heti 2 font béremelési maximumot akar ráerőltetni a szakszervezetekre, önkéntes alapon, egyéves időtartamra, egyúttal 5 százalékban állapítaná meg az évi áremelkedés ütemének felső határát. Az inflációs spirál letöréséről tanácskozott a hét végén Washingtonból hazatért pénzügyminiszterével Heath miniszterelnök. Egyes találgatások szerint máris kidolgozták a kormány álláspontját a szakszervezetek várható ellenjavaslatával szemben. Barber pénzügyminiszter sajtóértekezletén a gazdasági öngyilkosság rémével ijesztgette a közvéleményt, amennyiben nem sikerül gátat vetni a drágulás ütemének. A kormány és a Konzervatív Párt vezetői a közös piaci belépés kérdésében is igyekeznek nyomást gyakorolni a blackpool-i kongresszus résztvevőire. A Times nyilvánvaló célzatossággal felvetette egy harmadik erő, a jelenlegi Liberális Párt és a Munkáspártból esetleg kiváló Jenkins-csoport közös politikai párttá szerveződésének lehetőségét. E balközép centrista képződmény a konzervatívok és a maradék munkáspártiak előtt a legtöbb szavazatot szerezhetné meg — írta a lap. E kombinációra Wedgwood Benn, a párt idei országos elnöke határozott választ adott: a pártkonferenciák előtt minden alkalommal felmerül a pártszakadás gondolata, de az erre spekulálókat, mint eddig, most is csalódás fogja érni. A soros pártelnök hétfői megnyitó beszédében felvetette azt a korábbi javaslatát, hogy a kongresszus határozatait a vegye komolyan a pártvezetőség politikai irányvonalának kialakításánál. Márpedig az most már világos, hogy a baloldal mindent el fog követni, hogy a pártvonalat egyértelműen EGK-ellenes irányba fordítsa. (Reuter, APA, MTI) Szovjet áruhitel Jugoszláviának Befejeződtek Moszkvában azok a tárgyalások, amelyeket Milosevics, a szovjet-jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság jugoszláv elnöke és az általa vezetett küldöttség folytatott szovjet ipari berendezések megvásárlásához nyújtandó jelentős hitelekről — jelentette a Reuter a szovjet fővárosból. A megbeszélések eredményét rövidesen nyilvánosságra hozzák — jegyzi meg a hírügynökség jugoszláv forrásokra hivatkozva. Mint hozzáfűzi: a hiteltörlesztés időtartamát legutoljára Milosevics és Novikov miniszterelnök-helyettes találkozóján tisztázták. Jugoszlávia elhalasztja a devizatőzsde megnyitását Jövő évre halasztották a jugoszláv devizatőzsde megnyitását, — közölte a Tanjug hírügynökség — mivel a törvényjavaslatot még nem sikerült elfogadtatni és így a deviza-manipulációkról további tárgyalások szükségesek. A devizatőzsde — mint arról lapunk szeptemer 22-i számában már hírt adtunk — kizárólag keményvaluták vételével és eladásával foglalkozik majd. Célja, hogy egyetlen helyre összpontosítsa a jugoszláv vállalatok és partnereik birtokában levő valutamennyiséget. (Reuter) NAPRÓL NAPRA ♦ TEGNAP PÁRIZSBA ÉRKEZETT GIEREK, a LEMP első titkára. Ötnapos franciaországi tartózkodása során a két országot érintő legfontosabb politikai kérdések mellett gazdasági kérdésekről is tárgyal Pompidou elnökkel és a francia kormány tagjaival. Mind a kereskedelmet, mind pedig az ipari együttműködést még jelentősebb mértékben bővíthető területnek tartják. ♦ MEGNYÍLT A BRIT MUNKÁSPÁRT ORSZÁGOS KONGRESSZUSA, ahol a közös piaci belépés és az inflációellenes harc kérdéseiről tárgyalnak. A közös piaci tagságot illetően már a kongresszust megelőzően a Munkáspárton belül sem voltak egységesek a nézetek. A párt jelenlegi álláspontját a végrehajtó bizottság tervezete tükrözi, amely kimondja: nem fogadja el a konzervatív kormány által kialkudott feltételeket. ♦ TIZENÖT GYÁR ÉPÍTÉSÉHEZ NYÚJT SEGÍTSÉGET KÍNA EGYIPTOMNAK. Ez az első alkalom, hogy Kína szakemberekkel és berendezésekkel is részt vesz valamely egyiptomi beruházás megvalósításában. Kína húsz évre kamatmentesen 80 és fél millió dolláros hitelt ad Egyiptomnak. ♦ ALÁÍRTÁK CSEHSZLOVÁKIA ÉS AZ NSZK JÖVŐ ÉVI ÁRUCSEREFORGALMI JEGYZŐKÖNYVÉT. A két ország hosszú lejáratú gazdasági és tudományos műszaki megállapodása keretében ez a negyedik árucsere-forgalmi jegyzőkönyv. A nyugatnémet beviteli kontingenseket mind az agrár-, mind az ipari szektorban jelentősen emelik, az ipari termékek export-kontingensei is hasonló mértékben növekszenek. ♦ ÚJABB DISZKRIMINÁCIÓS JAVASLATOT terjesztettek az amerikai kongresszus elé. Ebben megtiltják, hogy a katonai szervek küldföldről származó speciális acélok felhasználásával készült termékeket vásároljanak. __________ Az IMF közgyűlése után HOSSZÚ MÉG AZ ÚT A VALUTAREFORMIG Az IMF múlt héten befejeződött közgyűlése ugyan egy lépéssel közelebb vitt a valutáris rendezés felé, a függőben levő kérdések száma még tetemes — írja a Reuter hírügynökség washingtoni tudósítója. A munka oroszlánrésze a közgyűlésen alakított Húszak bizottságára vár, amelynek mintegy másfél-két év alatt kell a reform konkrét tervezetét kidolgoznia. A reform megvalósítását a fejlett tőkésországok közötti ellentéteken kívül bonyolítja, hogy a rendezésnél egyre inkább számolni kell a fejlődő országok tömbjével, és — ha a tőkésországok a világkereskedelem zökkenőmentes fejlődését akarják — a monetáris újrarendezésnél nem lehet figyelmen kívül hagyni a szocialista országokat sem. A közgyűlés után az alábbiakban vázolja az AFP hírügynökség az eddigi eredményeket, illetve nézeteltéréseket. Eredmények — nézeteltérések 1. A paritások kérdésében viszonylag kevés volt a vita: a rögzített paritások fenntartását senki sem kifogásolta. Támogatásra talált az amerikai pénzügyminiszter javaslata, hogy a dollár az eddigiektől eltérően a többi valutához hasonló sávban ingadozzon. Egyetértés mutatkozott az ingadozási sáv kiszélesítésére vonatkozó amerikai indítvánnyal is. 2. A delegátusok szerint az SDR-nek egyre nagyobb szerepet kell játszania. Egyes országok mindazonáltal korlátozni kívánják az SDR-kibocsátás mértékét. Az arany szerepének megítélésében már megoszlanak a nézetek: egyes felszólalók az arany eddigi szerepének fenntartása mellett kardoskodtak, más résztvevők véleménye szerint viszont az arany szerepét fokozatosan csökkenteni kell. 3. A fizetési mérleg kiegyensúlyozásának módjára vonatkozóan eltérnek az álláspontok. Az USA szankcióikat indítványoz a mérleget kiegyensúlyozni nem tudó államokkal szemben. A nyugateurópai országok és Japán nem támogatják a washingtoni javaslatot. Azzal érvelnek, hogy a mérleg kiegyensúlyozatlansága nem kizárólag a belső gazdaságpolitika következménye. 4. Minden küldött egyetértett, hogy a tőkeáramlás szabadságát továbbra is biztosítani kell. Véleményeltérések vannak viszont a tőkeáramlást korlátozó rövid lejáratú intézkedések megítélésében. 5. Az USA változatlanul kitart álláspontja mellett, hogy a valutareformmal kapcsolatos tárgyalásokat össze kell kapcsolni a világkereskedelem újrarendezését célzó eszmecserékkel. Washingtont Nagy-Britannnia is támogatja, Franciaország viszont azon a nézeten van, hogy a valutáris problémákat nem szabad összefüggésbe hozni a kereskedelmi kérdésekkel. 6. Az intézmény reformjának kérdésében Washington az IMF és a GATT szorosabb együttműködését követeli. A többi delegáció a javaslat mellett nem foglalt egyértelműen állást. Úgy tűnik, hogy hosszabb lejáratú problémáról van szó, amelynek megoldása a valutareform utáni időkre is elhúzódhat. 7. Washington kilátásba helyezte a dollár konvertibilitásának helyreállítását, ha megvalósul a valutáris újrarendezés és helyreáll az amerikai fizetési mérleg egyensúlya. 8. A fejlődő országok követelték az SDR és a fejlesztési segély összekapcsolását. A fejlett tőkésországok képviselői vagy megkerülték a kérdést, vagy kereken elutasították a javaslatot,s szerepet kellene játszania, a valutaparitások kérdésében pedig szó sem lehet nagyobb rugalmasságról. A miniszter, a lap értesülései szerint, szinte az utolsó pillanatban újrafogalmazta a beszédet és a korábbi párizsi nézetekkel ellentétben már nem beszélt az arany központi szerepéről és hajlandónak mutatkozott a paritások kérdésében is a nagyobb rugalmasságra, arra, hogy könnyebben lehessen az árfolyamokat módosítani és arra is, hogy kiszélesítsék a dollár és az európai valuták közötti árfolyam ingadozási sávját. A Le Monde tudósítója szerint Pompidou Kissinger amerikai elnöki tanácsadó látogatása után engedett. Kérdéses, mit kapott cserébe, hiszen Schultz amerikai pénzügyminiszter lényegében Washington korábbi nézeteit hangoztatta. A fejlődő országok elégedetlensége A harmadik világ képviselői nem lehetnek elégedettek a közgyűlés után. A reformmal kapcsolatos tárgyalásokba nem vonják be az UNCTAD-ot és a fejlett tőkésországok nem mutatnak az eddiginél nagyobb hajlandóságot az SDR-nek segélycélokra való felhasználásának kérdésében sem. A fejlődő országok felszólaló képviselői felhívták a figyelmet arra, hogy a valutáris bizonytalanságok milyen nagy károkat okoznak gazdaságuknak. A harmadik világra nagy terheket ró az infláció is, amely drágítja az importot és a fejlett országok mezőgazdasági protekcionizmusa. A chilei küldött azt sérelmezte, hogy a Világbank amerikai nyomásra a rézbányák államosítása miatt megtagadta kölcsönök folyósítását. A szocialista országok és az IMF kapcsolataiban jelentős fejlemény Románia tagfelvételi kérelme. A megfigyelők szerint a csatlakozásnak nem lesz különösebb akadálya és a felvételre már az év vége előtt sor kerülhet. Figyelemre méltó ebből a szempontból az osztrák nemzeti bank elnökének washingtoni beszéde, aki hangoztatta, hogy Románia felvétele új szakasz kezdetét jelentheti. Bár pénzügyi szempontból a szocialista országok teljesen különálló rendszert képeznek, a nyugati országokkal való kereskedelem, a szocialista országok megjelenése a nyugati pénz- és tőkepiacon, valamint a kooperáció keleti és nyugati cégek között új helyzetet teremtett, amely nem maradhat következmény nélkül. B. T. Közeledés az amerikai állásponthoz A fejlett tőkésországok között Washington és Párizs között áll fenn a legmélyrehatóbb különbség. A Le Monde úgy értékeli, hogy Franciaország a korábbinál lényegesen hajlékonyabb magatartást tanúsított és Párizs engedményeket tett Washingtonnak Giscard d’Estaing francia gazdasági csúcsminiszter korábban elkészített beszédében a reformmal kapcsolatos ismert francia nézeteket vázolta volna: eszerint az aranynak továbbra is központi Kínai hitel Egyiptomnak Kína hitellel, szakemberekkel és berendezésekkel 15 gyár építéséhez nyújt segítséget Egyiptomnak. A gyárak (többek között beton-, tégla-, szövő és készruhagyár) létrehozását az a mintegy 80,5 millió dolláros, húsz évre szóló, kamatmentes hitel teszi lehetővé, amelyről Pekingben múlt héten állapodtak meg a kínai kormány és az ott-tartózkodó egyiptomi ipari küldöttség tagjai. A Kínai Népköztársaság e beruházásaival vesz részt Egyiptom következő tízéves tervének megvalósításában. Hírügynökségek kairói jelentése szerint még októberben várják azt a kínai delegációt, amely a hitelegyezmény, a beruházások részleteiről tárgyal majd. (AP-DJ, Reuter)