Világgazdaság, 1972. december (4. évfolyam, 214/963-233/982. szám)
1972-11-01 / 214. (963.) szám
• A Kínai Népi Bank küldöttsége Bukarestben tárgyal. A bank alelnökét fogadta Manescu, az államtanács alelnöke. • A szíriai pénzügyminiszter Damaszkuszban tanácskozott az IMF küldöttségével a Valuta Alap részvételéről a szíriai fejlesztési tervek megvalósításában. Az IMF delegációja jelentést készít a szíriai gazdaság fejlődéséről. • Osztrák gazdasági küldöttség látogat novemberben Közép-Amerikába és Venezuelába. A szövetségi kamara delegációjának legfőbb feladata lesz személyes kapcsolatok kiépítése az osztrák vállalkozók és az érintett országok gazdasági körei között. 9 A KGST-államok szakemberei ajánlásokat dolgoztak ki Diesel-hajómotorok gyártásának szakosítására. A szakértők indítványozzák, hogy Lengyelország maradjon továbbra is az ilyen motorok fő gyártója. 9 Kanada 6 millió dollár áruhitelt nyújt Indonéziának. Az összeget 50 év alatt kell visszafizetni. Kanada az 1972 —1973-as pénzügyi évre összesen 18 millió kanadai dollár hitelt ígért Indonéziának, ám ismét visszaesett az olasz ipari termelés. Szeptemberben az egy napra jutó ipari termelés értéke 1,1 százalékkal alatta maradt a múlt évinek. Ezt megelőzően 5 hónapig élénkülés volt tapasztalható. Az első kilenc hónap adatait összesítve az ipar naponta 2,2 százalékkal termelt többet. Az első nyolc hónapot alapul véve viszont az érték 2,6 százalék. A Szovjetunió legjelentősebb baromfinevelő állomását építi a Szimferopol melletti „Népek barátsága” nevű kolhoz. Kapacitását évi 3,2 millió szárnyas felnevelésére tervezik. Az állomás 82 helyiségét nagymértékben automatizálják. A japán kormány óceanográfiai világkikiállítást rendez 1975-ben Okinava szigetén. A rendezvényre 140 országot és 34 nemzetközi szervezetet hívtak meg. JELENTI • A diplomáciai kapcsolatok felvételének lehetőségéről és a kereskedelmi kapcsolatok normalizálásáról tárgyalt egy héten át Kubában egy barbadosi kormányküldöttség. A külügyminiszterhelyettes vezette delegáció hétfőn utazott haza Kubából. • A Közös Piac cukorfeleslege az 1972 —1973-as gazdasági évre 750 ezer tonnára csökken a megelőző időszak 1,34 millió tonnájával szemben. Oka a tavalyinál gyengébb cukorrépatermés. Részben ezért, részben a világpiaci árak emelkedése miatt a cukorexport támogatását csökkentik. • A lengyel folyamhajózási társaság megállapodott a nyugatnémet Rhenani és Detmar, valamint a holland Pial céggel, hogy 30 legkorszerűbb szállítóhajója a téli időszakban nyugatnémet, belga, francia, holland és svájci vizeken üzemel majd. A lengyel folyami szállítóhajók nyugat-európai „téli kirándulása” jelentős devizabevételt hoz. • A nyugat-németországi Pirmasenben levő Schön gépgyár franciaországi leányvállalata 15,5 millió márkás megrendelést kapott a Szovjetuniótól komplett bőrgyári termelőberendezés szállítására, amely évi 5 millió bőrönd és 1 millió aktatáska gyártásáraalkalmas. A cég már évek óta szoros kapcsolatban van szovjet vállalatokkal és az elmúlt öt évben több mint 30 millió márka értékben szállított a Szovjetunióba gépeket. • A jelenlegi ötéves tervben a gdyniai Párizsi Kommün hajógyárban 96, összesen 1,6 millió tonna űrtartalmú hajó épül. A hajógyár a 26 és 55 ezer tonna közötti űrtartalmú tartályhajók, teherhajók és halászhajók építése mellett egyre inkább a 100 ezer tonnánál nagyobb űrtartalmú hajók gyártására szakosodik. Rövidesen átadják az első, Obo típusú 102 ezer tonnás hajót. • Befejeződtek a légiforgalmi egyezmény megkötésére irányuló olasz— kínai tárgyalások. Az egyezményt valószínűleg jövő januárban írják alá. Az Alitalia a tervek szerint járatokat indít Pekingbe. 1972. NOVEMBER 1. Elfogadták a lengyel terv jövő évi irányelveit A LEMP Politikai Bizottságának és a lengyel kormány elnökségének együttes ülése áttekintette az ország gazdasági fejlődését és annak alapján elfogadta a lengyel népgazdasági terv 1973. évi irányelveit. Az ülésszakon határozatot hoztak arról, hogy meghosszabbítják az alapvető élelmiszerek eredetileg két évre vonatkozó árrögzítését. A rendeletet 1971 elején adták ki, miután az ipari termelés kedvezően alakult, a mezőgazdasági terméskilátások jók voltak és a Szovjetunió jelentős hitellel segített Lengyelországnak. Akkor az élelmiszercikkeknek az 1970. december 13-i áremelés előtti árát állították vissza és rögzítették két évre, ugyanakkor érvényben hagyták az iparcikkek árának leszállítására vonatkozó rendeletet. A létfenntartási cikkek árai így 1971 eleje óta nem emelkedtek, sőt némileg estek. A lengyel népgazdaság egyenletesen fejlődik 1971—1972-ben. Az ipar 77 százalékban, az építőipar 72 százalékban, az exporttermelés pedig 75 százalékban teljesítette szeptember végéig az 1972- re szóló tervelőirányzatokat. Az ipari termelés minden eddiginél gyorsabb ütemben növekszik: 11,9 százalékkal volt nagyobb, mint a múlt év azonos időszakában. Az export is ennek megfelelően az elmúlt évtized legmagasabb növekedését érte el: 16,5 százalékot. A háromnegyed év alatt a beruházások 24 százalékkal nőttek és ugyanezen időszak alatt a munka termelékenységének javulása 1,4 ponttal előzte meg a béreket. A termelékenyebb munka eredményeképpen a munkabérek 5,7 százalékkal emelkedtek, míg az ez évre szóló terv csak 3 és fél százalékot irányzott elő. A mezőgazdasági termelők bevételei 25 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. A lakosság pénzbevételei az év elejétől szeptember végéig több mint 14 százalékkal gyarapodtak. A nemzeti jövedelem várhatóan 8 százalékkal, az ipari termelés 10 százalékkal, a mezőgazdasági termelés pedig 7 százalékkal fog nőni 1972-ben, így az idei terv előirányzatait több mint 23 milliárd zlotyval haladják meg. (PAP, MTI) KÍNA KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATAIRÓL Pekingben aláírták Japán és Kína jövő évi „memorandum-kereskedelmi’ megállapodását. Bár részleteket nem hoztak nyilvánosságra, a Kyodo japán hírügynökség úgy tudja, hogy a jövő évi árucsere-forgalom értékét mintegy 120 millió dollárban szabták meg. Az új megállapodásra vonatkozó tárgyalásokat múlt szerdán kezdték meg Pekingben. A „memorandum-kereskedelmi’ formulát a két ország 1963 óta alkalmazta és diplomáciai kapcsolatok hiányában ez volt a fő érintkezési csatorna. A japán—kínai kapcsolatok fontos fejleménye, hogy jövő márciusban vagy áprilisban nagyszámú kínai gazdasági küldöttség érkezik Japánba. A bejelentés Kimurától, a külkereskedelem előmozdítására alakult japán társaság vezérigazgatójától származik. Kimura Pekingben tárgyalt, és közölte, hogy minden valószínűség szerint 1974-ben kínai kereskedelmi vásárt rendeznek Japánban. Kínai gazdasági küldöttség meghívását egyébként japán üzleti körök már a két ország kapcsolatainak normalizálása előtt tervezték. A japán—kínai gazdasági kapcsolatok másik fontos állomása lesz a légiforgalmi megállapodás megkötése. Sasaki japán szállításügyi miniszter szerint erre egy éven belül sor kerül. Novemberben japán delegáció érkezik e célból Pekingbe. A légiforgalmi megállapodásról elvi megegyezés született Tanaka japán és Csou En-laj kínai miniszterelnök találkozóján. Ugyancsak kínai-japán vonatkozású az a hír, hogy négyéves időszakot felölelő 80 millió dollár értékű szerződést kötött a Maruichi Shoji Co. japán cég a kínai élelmiszerkülkereskedelmi vállalattal. A szerződés alapján a japán cég 115 ezer tonna mezőgazdasági és halászati terméket importál Kínából. Az új japán—kínai szerződés a múlt évben aláírt két évre szóló megállapodást követi. A két fél külön záradékot iktatott be, hogy a japán—kínai kereskedelmi egyezmény aláírása után a szerződés módosítása lehetővé váljon. Pekingből érkezett a jelentés, hogy Staribacher osztrák kereskedelmi és iparügyi miniszter megkezdte tárgyalásait Paj Hsziang-kua külkereskedelmi miniszterrel. Az APA osztrák hírügynökség szerint a kínai tárgyaló partnerek értésre adták, hogy az osztrák—kínai kereskedelmi és fizetési megállapodás megkötése új szakaszt nyithat a két ország kapcsolataiban. Kína „megértést” tanúsított az osztrák exportkívánságok iránt. Pekingi vélemény szerint Ausztria még távolról sem használt ki minden exportlehetőséget. Kína bővebb exportajánlatokat kér. Kedvező lehetőségek nyílnak osztrák vegyiszál- és műtrágyagyár berendezések, hengersorok szállítására. A megbeszélések még tartanak, de annyi bizonyos, hogy 1974 tavaszán Pekingben osztrák ipari kiállítást rendeznek. Kína 1973 őszén részt vesz a bécsi vásáron. Szó van a légiforgalmi megállapodásokra vonatkozó tárgyalások megindításáról is. A következő évben Brazília 50 millió dollár értékben szállít árukat Kínába — jelentette be a Pekingben tartózkodó brazil küldöttség vezetője. A szállítások fő tételeit a pamutáruk, fonalak, növényi olajak, faköszörület, cukor és juta, valamint kisebb méretű hajók alkotják. Kína ezekért az árukért azonnal fizet. A brazíliai küldöttség szerint a kínai kereslet olyan nagymértékű, hogy Brazília sok cikkből nem tudja a kért mennyiséget exportálni. Kína vegyipari termékeket és cementet exportál Brazíliába. Brazília jelenleg még angol cégek útján exportál cukrot Kínába, de a jövőben e kapcsolat közvetlenné válását kívánják elérni. (Reuter, APA, Kyodo) A beruházási tevékenység az NSZK-ban A nyugatnémet gyáripar jövőre (névlegesen) 6 százalékkal növeli beruházásait az előző évhez képest, ha a jelenleg érvényes tervek megvalósulnak — állapítja meg a müncheni IFO gazdaságkutató intézet. Ez reálértékben 3—4 százalékos emelkedésnek felel meg. Idén előreláthatólag 7 százalékkal kisebb lesz a beruházások reálértéke, mint 1971-ben. Az intézet véleménye szerint a tőkejavak termelésére szánt beruházások nagyobb mértékben fognak emelkedni, mint az épületekre fordított összegek. A legnagyobb lesz a fellendülés a fogyasztási javakat előállító ipar beruházásaiban. Az intézet 15 százalékos névleges növekedést jósol. Az ipar tehát az idei lanyhulás után 1973-ban megélénkülésre számít a beruházási javak piacán (Reuter) Japán acélgyárak a Koreai NDK-nak A Nippon Steel Corp. a Koreai NDK küldötségével tárgyal komplett acélgyárak exportjáról — jelenti az AP-DJ hírügynökség. A japán vállalat szóvivője szerint Phenjan már félévvel ezelőtt jelezte érdeklődését, de a tárgyalások „a kényes politikai helyzet miatt” nem haladtak. A vállalat elzárkózott a részletektől. Japán sajtójelentések mindazonáltal tudni vélik, hogy a Koreai NDK 1 millió tonna kapacitású acélmű iránt érdeklődik, amelyet később 3 millió tonna kapacitásúvá akar bővíteni. Egyes értesülések szerint az üzlet értéke több száz millió dollár lenne. A Nippon Steel egyébként nemrég erősítette meg azokat a híreszteléseket, hogy Kínával automatizált acélgyárak vételéről tárgyal. Ez az üzlet a hírügynökség szerint körülbelül 300 millió dolláros. Az olasz kormány a líra védelmében Malagodi olasz pénzügyminiszter a parlamentben baloldali szenátorok kérdésére válaszolva megerősítette, hogy a kormány a líra árfolyamának stabilizálására törekszik. Egyes vélemények szerint az olasz gazdaság „törékenysége” miatt a líra leértékelése elkerülhetetlen. A pénzügyminiszter ezt a feltételezést kereken visszautasította, és hangoztatta: a devizatartalékok és a külkereskedelem lehetővé teszi, a gazdasági és szociális helyzet pedig megköveteli a líra árfolyamának tartását. Elismerte, hogy a valuta stabilitása valóban a gazdasági helyzettől függ, de a kormány az állami ipar beruházásainak növelésével erősíti Olaszország gazdaságát. A pénzügyminiszter kifejezte meggyőződését, hogy ez a politika valóban eredményes lesz. (AP-DJ) Külföld: bérmunka Jugoszláviában Jugoszláviában a szabad ipari kapacitásokat úgy igyekeznek kihasználni, hogy a vállalatok külföldi bérmunkára szerződnek. Az APA tudósítója szerint jelenleg 14 osztrák cég veszi igénybe a jugoszlávok által felajánlott bérmunka-lehetőségeket, rajtuk kívül 57 nyugatnémet, 28 belga, 12 svájci cég tárgyal hasonló megállapodásról. Jugoszláv vállalatok 1972 első felében 184 bérmunkaszerződést kötöttek külföldi cégekkel. A jugoszlávok által végzett bérmunka tulajdonképpen összehasonlítható a jugoszláv vendégmunkások külföldön végzett munkájával, de annak kellemetlen kísérő jelenségei nélkül. Jugoszláviában úgy vélik, hogy az együttműködésnek ilyen formája magasabbrendű kooperáció létrehozását is elősegítheti. A bolgár gazdaság háromnegyed évi fejlődése A bolgár tájékoztatásügyi minisztérium közzétette a népgazdasági terv háromnegyed évi teljesítésének adatait. Az ipari termelés 8,5 százalékkal haladta meg a tavalyi év megfelelő periódusának eredményét. Gyors ütemben növekszik az olajipari termelés, a vaskohászat, a gépipar, a fémfeldolgozóipar, a vegyipar és a műtrágyagyártás, valamint az építőanyagipar. Az említett iparágak adták az ipari termelés növekedésének 59 százalékát. A növekedést 71 százalékban indokolta a munka termelékenységének 5,9 százalékos emelkedése. Az elektromosenergia-termelés 6,4 százalékkal, a kőszéntermelés 0,4 százalékkal, az olaj- és olajtermékek előállítása 15,4 százalékkal, a feketefémek termelése 16,3 százalékkal, a színesfémeké 7,7 százalékkal,, a gépek és fémfeldolgozó-berendezéseik gyártása 13,7 százalékkal, a vegyipari termékek és a műtrágyák előállítása 8,9 százalékkal, a cellulóz- és papíripari termelés 4,7 százalékkal, a textilipar 5,4 százalékkal, és az élelmiszer-termékek előállítása 4,6 százalékkal növekedett. Az áruszállítás a tavalyi év megfelelő időszakának szintjéhez képest 6,6 százalékkal, az áruforgalom 0,8 százalékkal bővült. (MTA) VILÁGGAZDASÁG CSEHSZLOVÁKIA FŰTŐANYAGÉS ENERGETIKAI BÁZISÁNAK FEJLESZTÉSE Csehszlovákia az egy főre eső energiafogyasztásban az európai fejlett ipari országok között a hatodik helyen áll. A nagymértékű felhasználás azonban nem jelenti a szükségletek maradéktalan kielégítését is. A nem elég gazdaságos felhasználásból adódóan az iparban az egy termékegységre eső energiafelhasználás igen nagy, emiatt az energiatermelés nem elégíti ki a szükségletet. A pozsonyi Új Szó című lapban közölt összefoglalás szerint az 1966—67-es években átmenetileg fűtőanyagfelesleg mutatkozott. Ezt az ipari termelés helyi szerkezeti változásai, a nemesebb fűtőanyagokból való nagyobb behozatal, a korszerűbb energetikai berendezések üzembeállítása idézték elő. Ezt akkoriban tartósnak vélték, túlbecsülték a nemesebb fűtőanyagok importjának lehetőségét, csökkent az érdeklődés a szilárd fűtőanyagok iránt. Ez pedig a szénbányászat korlátozásához vezetett. Fokozatosan 2,3 millió tonnával kevesebb kőszenet és több mint 3 millió tonnával kevesebb barnaszenet fejtettek. Hogy ezek az intézkedések helytelenek voltak, az már az 1968-as év második felében kiderült. Ismét megnőtt a szilárd fűtőanyagok iránti igény, de azt a bányaipar már nem tudta kielégíteni. Ekkor rendkívüli erőfeszítésekkel ismét sikerült felfuttatni a szénbányászatot — három év alatt 12,7 millió tonnával — de a feszültség 1970-ben is tartott, s csak 1971-ben jött létre egyensúly, amikor a termelés további 3,7 millió tonnával növekedve elérte a 113,2 millió tonnát. Az 1966—69-es években a széniparhoz hasonlóan az energetikában is voltak elhamarkodott intézkedések, amelyek késleltették a hőerőművek fejlesztését. Az ezekből fakadó problémák, már 1969—70—71-ben is éreztették hatásukat, de a legnagyobb gondok egy—két év múlva lesznek. A jelenlegi, viszonylag kiegyensúlyozott energia- és fűtőanyaghelyzet nem marad tartós, ha a források továbbfejlesztéséről nem gondoskodnak. Csehszlovákiában kidolgozták az ország fűtőanyag- és energiagazdálkodásának A szénkihozatal 1985-ig növekszik, eléri a 126,6 millió tonnát, ettől kezdve csökken. Az ostrava-karvinái szénmedence nemcsak belföldi szükségletre termel, hanem teljesíti a kokszolható szén és kokszkiviteli kötelezettségeit is a KGST-országokba. Az évi kihozatal 2000-ig 23,5—24 millió tonna lesz. A kladnói bányák évi termelése viszont a jelenlegi 4,2 millió tonnáról 2000-ig 1,9 millió tonnára csökken, a sokolovi szénmedence termelése pedig 20 millió tonnáról 12—13 millió tonnára csökken. A szlovákiai szénmedencében és a dél-morvaországi lignitbányákban a termelés az eddigi 8 millió tonnás szinten marad. Növekszik viszont a széntermelés az észak-csehországi barnaszén medencében. Itt áttérnek a külszíni fejtésre.. Fokozódik a kitermelés koncentráltsága. 1970-ben a medence 29 bányájában 2,9 millió tonna szenet fejtettek, 2000-ben 9 külszíni bányában 8,3 millió tonna lesz a termelés. Csehszlovákia fűtőgázellátását, világítógáz és földgázrendszerrel valósítják meg. A világítógáz gyártás a belföldi gázgyárakban történik, 1980-ban 48 milliárd köbmétert állítanak elő. A jelenlegi termelés 3,1 milliárd köbméter. 1980 után a világítógáz-termelés fokozatosan csökken. A csökkenés üteme a szovjet földgázbevitel növekedésének mértékétől függ. A földgázellátás alapját teljes egészében az importgáz képezi. A földgázbehozatalra a Szovjetunióból Nyugat-Európába vezető gázvezetékeken keresztül számítanak. Feítőanyagimport Két évvel ezelőtt Csehszlovákia 4,5 millió tonna kőszén, 9,8 millió tonna kőolaj, 4 milliárd kilowattóra villanyáram és 1,3 milliárd köbméter földgáz behozatalára szorul. 1980-ban előreláthatólag 6 millió tonna kőszenet, 25 millió tonna kőolajat, 3,5 milliárd kilowattóra villanyáramot és 10 milliárd köbméter földgázt kell hogy külföldön 1990-ig szóló prognózisát. Az energetikai források szükséges növekedését 3,5—4 százalékos évi átlagban állapították meg. (A fogyasztás 1960—70 között évente 3,6 százalékkal emelkedett.) Felhasználás és belföldi termelés Húsz év alatt előreláthatólag az ipar energiaszükséglete csak 1,3 szeresére növekszik, a lakossági felhasználás azonban kétszeresére, a mezőgazdaság fogyasztása pedig 2,8-szeresére. Ami az energiaforrások összetételét illeti, 1970- ben a szilárd tüzelőanyagok mintegy 75 százalékát, a gáznemű tüzelőanyagok körülbelül 3 százalékot, a folyékony tüzelőanyagok körülbelül 18 százalékot és az elsődleges villamos energia mintegy 4 százalékot tett ki. 1980-ban 50 százalék körül lesz a szilárd tüzelőanyag-felhasználás, 8,9 százalék körül a gáznemű anyagok felhasználása, 30 százalék fölött a folyékony tüzelőanyagoké, a fennmaradó rész pedig elsődleges villamos energia. 1990-ig újabb arányváltozás következik be, a szilárd tüzelőanyagok elvesztik uralkodó szerepüket, arányuk az energiaellátásban körülbelül a folyékony tüzelőanyagokéval egyenlő (32—32 százalék körül) lesz, mintegy 10 százalék jut a gáznemű tüzelőanyagokra, a többi elsődleges villamos energia. Csehszlovákiában a szilárd fűtőanyagok hazai forrásait 1970-ben körülbelül 19 milliárd tonnára becsülték. Ennek körülbelül a fele kokszolható kőszén a másik fele barnaszén. A szénbányászat fejlesztése — feltételezések szerint — a következő 30 évben az alábbiak szerint alakul (millió tonnában): vásároljon, 1990-ben pedig ugyancsak 4,8 millió tonna kőszén, de 40 millió tonna kőolaj, 3,5 milliárd kilowattóra villanyáram és 19,2 milliárd köbméter földgáz importját kell biztosítaniuk. 1990-ben a fűtőanyagimport 27 milliárd korona kiadást jelent majd, amit ennek megfelelő értékű exporttal kell ellentételezni. Villamos energia Feltételezések szerint az 1970. évi 49,1 milliárd kilowattórás villamosenergiaszükséglet 1980-ig 90 milliárd kilowattórára, 1990-ig pedig 160 milliárd kilowattórára növekszik. Ez annyit jelent, hogy 15 év alatt legalább 20 ezer megawatt kapacitást kell beállítani a termelésbe. A villamosenergiának legalább a felét atomerőművek kell, hogy előállítsák és körülbelül 3 ezer megawatt összkapacitással kell rendelkezniök a vízi erőműveknek. 1980-ban már teljes kapacitással fog üzemelni Csehszlovákia első atomerőműve és épülőben lesz a Jaslovské Bohunice-i és a Dukovanyi erőmű, összesen 1760 megawatt teljesítménnyel. A 80-as évek elején megkezdik 3 új típusú atomerőmű építését is. A tervek szerint 1990-ben az atomerőművek együttes termelése eléri a 10 ezer megawattot. Az energetikai alapot a vízienergiaforrások jobb kihasználásával is lehet bővíteni. Jelenleg körülbelül 30 százalékos ezek kihasználása, de a kihasználtsági fok újabb 30 százalékkal lenne növelhető, ha a szomszédos szocialista országokkal jönne létre az együttműködés a Duna vízienergiájának hasznosítására. Az energetikai alapok fejlesztésére 1971—80 között 74,9 milliárd koronát fordít a csehszlovák népgazdaság, 1980—90 között 116,4 milliárd koronát. A fűtőanyag és gáztermelésre fordított beruházási eszközökkel együtt ez az összeg eléri a 300 milliárd koronát. 1970 Szén és lignit összesen 109,5 Ebből: Kőszén 28,2 Barnaszén és lignit 81,3 1980 1990 2000 119,8 124,6 121,6 27,5 26,0 26,4 92,3 98,6 95,6 Írország a Közös Az Ír Köztársaság nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy megszabaduljon agrárállam jellegétől és ipari országgá változzon. Csak ilyen módon képzelhető el ugyanis a gazdaságilag erősen fejlett országok körébe való beilleszkedés. Írország szokatlanul nagyvonalú kedvezményekkel csalogatja a külföldi beruházókat. A kedvezmények között szerepel például a vissza nem fizetendő állami támogatás, amely a beruházási érték 50 százalékát is elérheti; 15 éves adómentességet nyújtanak, olcsó telket adnak a beruházóknak, hozzájárulnak a szakemberek képzésének és a nemzetközi vásárokon való részvételnek a költségeihez. Komoly vonzerő az a körülmény, hogy Írországban viszonylag olcsó és bőséges munkaerő áll rendelkezésre. A kormány fejlesztési programjának köszönhető, hogy az 50-es években még évi 60 ezer kivándorló helyett most már Piac peremén csak évi 10—12 ezer kivándorlóval kell számolni és az ország lakossága 100 év óta most először indul ismét növekedésnek. Írország gazdaságának fejlesztése nem valósítható meg nehézségek nélkül. Az Európa legszélén fekvő szigetország földrajzi helyzete és az észak-írországi konfliktus által előidézett bizonytalan légkör sok külföldi vállalatot elriaszt az Írországban való érdekeltségvállalástól. A dublini kormány az utóbbi években mégis figyelemre méltó eredményeket ért el az iparfejlesztésben. Az országban 1960 és 1970 között összesen 668 ipari vállalkozás létesült külföldi tőkével. A folyó évben 27 ilyen új üzemet állítottak fel, amelyekben 8000 új munkahely létesült. A külföldi beruházások 40 százalékát az elmúlt 10 év alatt Anglia szolgáltatta, 25 százalék az USA-ból, 20 százalék pedig az NSZK-ból származik. (APA)