Világgazdaság, 1973. február (5. évfolyam, 22/1024-41/1043. szám)
1973-02-01 / 22. (1024.) szám
• Berlinben aláírták a Német Demokratikus Köztársaság és Kuba gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének fejlesztésére vonatkozó kormányközi megállapodást. Ennek értelmében az NDK berendezéseket és felszereléseket szállít a kubai építőipar, mezőgazdaság és vegyipar számára, mezőgazdasági termékek és nikkel ellenében. • Csaknem 24 millió munkanap ment veszendőbe 1972-ben Nagy-Britanniában a sztrájkok miatt. Ez négyszerese az 1968. évinek, több, mint bármelyik évben 1926 óta. • Brazília Tokióban tartózkodó pénzügyminiszter-helyettese, Josef Flavio Pecora arra biztatta a japán üzletembereket, hogy eszközöljenek több befektetést Brazíliában. Emlékeztette őket arra, hogy Japán eddig kevesebb tőkét exportált a latin-amerikai országokba, mint az Egyesült Államok, az NSZK, Franciaország vagy Olaszország. A jelenlegi lengyel ötéves terv legnagyobb vegyipari beruházása a 8 milliárd zlotys költséggel épülő gdanski olajfinomító. Európa egyik legkorszerűbb ilyen jellegű létesítményét 1975 júliusában adják át rendeltetésének. Gépeit és berendezéseit amerikai, brit és olasz cégek szállítják. A finomító naponta 10 ezer tonna olajipari terméket — butángázt, benzint, motor- és kenőolajat — állít majd elő. JELENTI S Több mint 7 százalékkal emelkedtek Norvégiában az árak a múlt év folyamán, az idén pedig 8 százalékos áremelkedésre számítanak. Kedden több százezer norvég munkás tartott egyórás sztrájkot az élelmiszerekre bevezetett értéknövekedési adó elleni tiltakozásul, de Svédország a világ második legnagyobb hajóépítője Japán után. Ez tűnik ki legalábbis az 1972-es jelentésből, amely szerint a svéd hajóépítők 146 vízi járművet készítettek összesen 13,7 millió tonna dwt. összsúllyal. • Svéd részvétellel fejlesztik a lengyel acéllemez-gyártást. A svéd Fagersta konszern részt vesz a lengyel Baildon kohászati művek lemezhengerdésének korszerűsítésében és bővítésében, egyes hengersorok és szerszámgépek gyártásának beindításában. Az erről szóló szerződést Varsóban írták alá a lengyel Metalexport vállalat és a svéd cég képviselői. Két jelentős szakkiállítást rendeznek az idén az NDK-ban: a Poligrafia 73-at a nyomdaipari berendezések és nyersanyagok kiállítását és a Taropa 73-at a csomagolóipari gépek és alapanyagok bemutatóját. Hamarosan szovjet modelleket hordanak az amerikai nők. Az amerikai Hyss’s áruház divatos szovjet ruhákat vásárolt Moszkvában, amelyek februárban érkeznek meg a pennsylvániai Allentown városba. VA 1973.. FEBRUÁR 1. Nixon kongresszusi üzenete a gazdaságról Ellen-költségvetést dolgoz ki a Demokrata Párt Az Egyesült Államok kormánya és gazdasága 1968 óta a vietnami háború kiadásaihoz igazodott. Ez a szakasz már majdnem befejeződött, s így neki lehet látni egy jobb gazdasági rend felépítésének — hangsúlyozta Nixon elnök a kongresszusnak küldött évi gazdasági jelentésében. Az idei esztendő az amerikai gazdaság nagy éve lehet — mondta —, amely kezdetét jelezheti a tartós, stabil növekedésen alapuló időszaknak. Meg kell teremteni azonban az ehhez szükséges bizalmat, ellenkező esetben eredménytelen marad az infláció és a munkanélküliség leszorítására irányuló törekvés. Nixon nem hagyott kétséget afelől, hogy szükség esetén él a gazdaságstabilizálási törvényben foglaltakkal és korlátozza a bérek és az árak emelkedését. „Kezdete lehet-e 1973 a növekedés és stabilitás tartós időszakának, ez forog most kockán” — hangsúlyozta. Az elnök megismételte a költségvetési tervezet ismertetésekor kifejtett véleményét, amely szerint nem lehet megvalósítani az infláció egyidejű visszaszorításával a gazdasági növekedést, ha nem korlátozzák az állami kiadásokat. Az elnök kongresszusi üzenete — amelyet gazdasági tanácsadó testülete állított össze —, az idei esztendő legfontosabb feladatának az évi inflációs ráta 2,5 százalékra való leszorítását tartja. Tavaly év végén a növekedési ütem 3,5 százalék volt. Másik célkitűzés a munkanélküliségi ráta 4,5 százalékra való csökkentése 1973 végéig az egy évvel korábbi 5,1 százalékról. A jelentés hozzáfűzi, hogy a munkanélküliség ennél nagyobb mértékű visszafogása veszélyeztetné a 2,5 százalékos áremelési plafon betartását. A kongresszusi üzenet szerint nehéz feladat lesz az expanzió és tartósságának egyeztetése. A jelentés fontosnak tartja, hogy a bruttó nemzeti termék nominálértékének tavalyi 11 százalékos növekedési ütemét 9 százalékra leszorítsák abból a célból, hogy a jövőben a mérsékeltebb ütem tartós lehessen. A reálnövekedés az idén 6,75 százalék körüli lesz. Az év első felében a gazdaság megközelíti a termelési kapacitások teljes kihasználását és ezért valószínű, hogy az expanzió az év vége felé lecsökken arra a szintre, amelynek fenntartása hosszú távon kívánatos lenne. A fogyasztói kiadások a tervek szerint az idén 9,5 százalékkal gyarapodnak, szemben a tavalyi 8,5 százalékkal. Új gyárakra és berendezésekre a vállalatok előreláthatólag 14 százalékkal többet költenek. A készlethalmozódás az idén 12,5 milliárd dollár lesz, 7 milliárddal több, mint 1972-ben. A megkezdett építkezések száma a tervek szerint 2,2 millió egységre csökken a tavalyi 2,4 millióról. A tanácsadó testület jelentése szerint az adópolitikában új eszközöket kell bevezetni. Ideiglenesen és korlátozott mértékben valószínűleg módosítani fognak néhány különleges adót, például a beruházási adóhiteleket, a személyi és vállalati jövedelmi adókat. A kongresszusi üzenet megismétli az Egyesült Államok követeléseit a világ kereskedelmi és valutarendszerének megreformálására. A GATT keretében tartandó kereskedelmi tárgyalások egyre sürgetőbbé válnak, tekintettel a legújabb közös piaci fejleményekre. Csak a vámok és nem vám jellegű korlátozások általános csökkentésévellehet ellensúlyozni a Közös Piac kibővülésének hatásait és az EGK-nak a földközi-tengeri és afrikai országokkal kötött preferenciális kereskedelmi egyezményeit. Ezek az egyezmények — állapítja meg a jelentés — aláássák a legnagyobb kedvezmény elvének jelentőségét, amely szerint a GATT minden tagállamára ki kell terjeszteni két ország egymás között kialkudott kereskedelmi engedményeit. Olyan rendszert kell felállítani, amely garantálja, hogy az országos szintű döntések a nemzetközi szabályokkal összhangban történjenek. • Valutapolitikai téren Washington „hatékony és egyöntetű mechanizmust” kér a fizetési mérlegek egyensúlyának kiigazítására. Az Egyesült Államok külkereskedelmi mérlege tavaly az amerikai történelem legnagyobb deficitjét produkálta. Az import 6 milliárd 439 millió dollárral haladta meg az exportot. Az erőteljes amerikai expanzióval egyidejűleg ugyanis a legfontosabb kereskedelmi partnerek gazdasága éppen csak hogy elindult a konjunkturális fellendülés útján. A fizetési mérleg deficitje jelentékenyen csökkent, de még így is 11,6 milliárd dollár. (1971-ben megközelítette a 30 milliárdot.) A kongresszusi üzenet szerint az idén 2,5 milliárd dollárral mérséklődik a külkereskedelmi deficit. Ezt a jelentés összeállítói arra alapozzák, hogy növekszik az amerikai termékek iránti igény a konjukturális fellendülést élvező partnerországokban és éreztetik hosszú távú hatásukat az 1971 decemberi árfolyammódosítások. Az elnök tanácsadó bizottságának egyik tagja szerint elképzelhető, hogy a külkereskedelmi deficit csökkenése akadozva megy végbe. Ebben az esetben a kormány részéről a későbbiekben további intézkedések meghozatala szükséges. Nixon gazdasági tanácsadói szerint a külkereskedelmi deficit fő okozója a nagy arányú nyersanyagimport. Ezen belül is kulcsfontosságú a nyersolaj- és a földgáz importja. A fűtőolajimport 1971 első tíz hónapjában 1,7 milliárd dollár értéket képviselt, egy év múltán viszont már 2,6 milliárdot. Ezért az amerikai kormány tervbe vette a belföldi gázárak szabaddá tételét és a felszíni szállítási díjak korlátozásának enyhítését. Washington egyre nagyobb súlyt helyez a mérleg javítása érdekében a mezőgazdasági exportra. Egyes jelentések szerint a világ különböző országaiban az USA mezőgazdasági cikkei iránt 20 milliárd dolláros kereslet mutatkozik. Az agrárexport gyors ütemű növekedése azonban nem tudja ellensúlyozni a fűtőolajimportot. A fűtőolajimport állandó gyarapodását rossz szemmel nézik az amerikai kongresszusban is. A szenátus belügyi bizottsága bírálja az algériai és a szovjet földgáz vásárlásának a tervét. A bizottság jelentése szerint a kormány ne ösztönözze a földgáz importját mindaddig, amíg az belső forrásból alacsonyabb költséggel beszerezhető. Ellentámadással válaszolnak Nixon költségvetési tervezetére az amerikai kongresszus demokratapárti vezetői — jelenti a Reuter-iroda a költségvetés beterjesztésének utóhangjairól szóló tudósításában. A szenátus és a képviselőház demokratapárti tagjai között az ötvenes évek óta nem volt ekkora összhang. A két ház demokrata vezetőinek közös ülésén egyetértettek abban, hogy a kiadások nem haladhatják meg a 268,7 milliárd dollárt, de az összeget másként kell felosztani. Véleményük szerint a belföldi kiadásokat előnyben kell részesíteni a katonai és fejlesztési segély céljaira szánt kiadásokkal szemben. A résztvevők határozatot fogadtak el, amely szerint szenátusi,képviselőházi vegyes bizottságot állítanak fel, amely február 15-ig kidolgozza a Demokrata Párt ellenköltségvetését. V. A. Szovjet—amerikai környezetvédelmi együttműködés Szovjet és amerikai tudósok megállapodást írtak alá a környezetvédelmi együttműködésről. Az aláírást egyhetes tárgyalássorozat előzte meg. Az amerikai szóvivő közlése szerint a megállapodás megkötését a tavalyi Nixon— Brezsnyev találkozón határozták el. A környezetvédelmi együttműködés részeként kezdetben kicserélik a kutatási eredményeket, később pedig közös kutatási programot valósítanak meg. Moszkvában folytatódnak a tárgyalások az Egyesült Államok és a Szovjetunió halászati megállapodásainak megújításáról. Kamencev halászati miniszterhelyettes a szovjet delegáció vezetője üdvözölte az USA készségét annak megvitatására, hogy miként lehetne elkerülni a halászhajók tengeri incidenseit. A miniszterhelyettes szerint a megállapodással elejét lehetne venni annak, hogy szovjet hajókat önkényesen kitiltsanak amerikai kikötőkből. (Reuter, TASZSZ) Kína több chilei rezet vásárol Kína az eredetileg tervezettnél valószínűleg több chilei rezet importál az idén — mondotta az Almeyda chilei külügyminiszter vezetésével Pekingben időző chilei delegáció egyik tagja. Almeyda megbeszéléseket folytat Puj Hsziang-kuo kínai külkereskedelmi miniszterrel a gazdasági kapcsolatok bővítéséről. Kína a chilei réz harmadik legjelentősebb vásárlója, rézimportja általában eléri az évi 80 millió dollárt. A kínai külkereskedelmi miniszter egyébként kínai szakértők élén rövidesen az osztrák fővárosba látogat, ahol az osztrák beruházási javak kínálatával ismerkedik majd. A hírt Staribacher osztrák kereskedelmi miniszter közölte. Az osztrák—kínai kapcsolatok fejlődése ellenére az osztrák külkereskedőknek csak szerény lehetőségeik vannak Kínában — mondotta Staribacher. Kína csak lassan iparosodik, és jelenleg nem akarja csökkenteni a mezőgazdasággal foglalkozók számát, ami a lakosság 85 százaléka, így lehet ugyanis zavartalanul biztosítani a lakosság élelmiszerekkel való ellátását. Másrészt Kína, mint ezt Csou En-laj miniszterelnök is hangoztatta, nem akar többet importálni, mint amennyi exportra képes. A kínai álláspont szerint sok hitel felvétele mértéktelenül megterhelné a jövő generációit is. Ez osztrák szempontból nem is olyan rossz — vélte Staribacher —, mert Ausztriának máris nagy nyugatnémet és japán versennyel kell szembenéznie. Ausztria számára egyáltalán nem lenne kedvező a verseny kiterjesztése a hitelügyletekre. (Reuter, DPA) Brazília kereskedelme a szocialista országokkal A múlt év első 8 hónapjában megkétszereződött és 151 millió dollárt ért el a szocialista országokba irányuló brazil export. A Szovjetunióba irányuló kivitel 125 százalékkal, 64 millió dollárra emelkedett. Az előzetes tárgyalások arra vallanak, hogy az év folyamán aláírandó brazil—lengyel kereskedelmi megállapodásban Lengyelország növeli a dél-amerikai partnertől vásárolt textília mennyiségét. A brazil exportőrök küldöttségének tavaly októberben tett pekingi látogatása — amelyet idén júniusban valószínűleg megismételnek — arra ösztönzi a kereskedelmi köröket, hogy nyomást gyakoroljanak a kormányra, hogy teremtsék meg a hivatalos közvetlen kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatokat Kínával — írja a Financial Times. A kétország közötti árucsere-forgalom, amely főként brazíliai nyersanyagok kínai vásárlásából áll, közvetítőkön keresztül zajlik le. Brazília legnagyobb kereskedelmi partnere a Közös Piac. A múlt év első három negyedében az ide irányuló export 48 százalékkal, 844 millió dollárra nőtt. A lengyel-norvég kapcsolatok Január eleje óta érvényes az új ötéves lengyel—norvég kereskedelmi egyezmény, amely keretszerződésként fogja össze az évente aláírandó jegyzőkönyveket. A két ország között egyidejűleg tíz évre szóló ipari, gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési szerződés is létrejött. Norvégia szocialista kereskedelmi partnerei között Lengyelország jelenleg vezető helyet foglal el. A két ország közötti áruforgalom értéke a múlt évben kb. 100 millió dollár volt és a legújabb szerződések a forgalom további fejlődését biztosítják. A Norvégiába irányuló lengyel export 60 százaléka hajó. Jelenleg 30 tengeri hajó készül Norvégia számára a lengyel hajógyárakban. Norvégiából Lengyelország ipari berendezéseket importál, többek között hús- és tejipari kombinátok részére. (Trybuna Ludu) VILÁGGAZDASÁG Tervek és teljesítésük I. Az európai szocialista országok tavalyi fejlődése Decemberben valamennyi KGST-országban jóváhagyták a múlt évi terv teljesítéséről szóló előzetes jelentést, s a parlamentek elfogadták az idei népgazdasági terv javaslatát. Valamennyi európai szocialista országban kedvezően, vagy kielégítően zárult a folyó ötéves tervek második éve. Nem keletkeztek olyan feszültségek, mint például néhány évvel ezelőtt az NDK energiatermelése és fogyasztása, 1969—70-ben a csehszlovák fogyasztási cikkek kereslete és kínálata között, vagy 1971-ben a magyar beruházásoknál. Ez egyben azt is jelenti, hogy 1973-ra vonatkozólag a tervekben az ötéves célkitűzésekhez képest jelentősebb módosításokra nem igen került sor, s hogy a középtávú tervek legalább teljesíthetők, ha nem túlteljesíthetők. A legdinamikusabb növekedés mind az ipari termelésben, mind a mezőgazdaságban Romániában volt megfigyelhető. Az ipari termelés 11,5—12 százalékkal emelkedett, s az a tény, hogy a felhalmozási hányad is itt volt a legmagasabb (30 százalék körül), bizonyítja, hogy ebben az évben sem tértek el az ötéves terv elsődleges céljától, a román gazdaság magasabb szintre emelésétől. Az ipari termelésen belül a szerszámgépgyártás, az elektronikai ipar és a fémipar fejlődése volt igen gyors ütemű, a mezőgazdasági termelés bővítését pedig jelentős részben a nagyszabású programmal, az öntözött területek növelésével, a mezőgazdaság gépi felszereltségének növelésével, a műtrágyaellátás fokozásával érték el. Mindez nem jelenti azt, hogy az életszínvonal nem emelkedett. A lakosság pénzjövedelmei nőttek, a minimális fizetés 1972- ben 800-ról 1000 lejre emelkedett. A fejlődéshez a munkatermelékenység mintegy 6 százalékos növekedésse, a gazdaságossági mutatók némi javulása járult hozzá. A nyugati adósságokat is csak kis mértékben csökkentették. Figyelemre méltók Lengyelország fejlődési eredményei. Az ipari termelés két év óta gyorsított ütemben növekszik (1972-ben elérte a 10 százalékot), a mezőgazdaság is jó eredményekkel zárta az évet (a tervjelentés 7,5 százalékos növekedéséről számol be). Lengyelországban a B-szektor termelésének fokozódása a gyorsabb (10,7 százalék volt 1972-ben), az A-szektoré 9,3 százalékkal nőtt. Az átlagot meghaladó ütemben a gépipar és az élelmiszeripar termelése emelkedett. Az igen aktív beruházási tevékenység átgondolt terveken alapult, egyes kiemelt ágazatok — a vegyipar, a gépjárműgyártás, a textilipar, a hajóipar a közlekedés és szállítás, valamint az exportra és a belföldi fogyasztói piacra termelő ágazatok — fejlesztésére az átlagosnál többet fordítottak. Az életszínvonal emelésének az ötéves tervben kitűzött programját következetesen folytatják. A reálbérek az elmúlt két év alatt 13 százalékkal lettek magasabbak, a lakosság jövedelmei kilenc hónap alatt — részben a felvásárlási árak emelése folytán — 12 százalékkal. Az alapvető létfenntartási cikkek ára még mindig rögzített, a belső piac szilárd, az üzletek árukínálata bővült — részben import révén —, az elkölthetetlen pénzösszegek csökkentek. A külkereskedelmi forgalom bővülése is jelentős: az export 15, az import 20 százalékkal növekedett, jóval gyorsabb ütemben, mint a korábbi ötéves terv éveiben (évi 9,9, illetve 8,9 százalék). Az importon belül igen nagy szerepe volt a gépimportnak, főleg a tőkés gépimportnak. Ez, de az egész külkereskedelmi forgalom fejlődése jelentős mértékben hozzájárult a gazdaságfejlődés lendületéhez. A belső munkaerőtartalékok és gazdaságszervezési lehetőségek mellett a KGST-bank és a tőkésországok hitelei nyújtanak lehetőséget az átlagosnál gyorsabb fejlődésre. Bulgária ipari termelése 1972-ben 7,8 százalékkal növekedett, valamivel lassabban, mint egy évvel korábban. Jobb eredményeket ért el viszont a mezőgazdaság. Az iparon belül a vegyipar, a fémfeldolgozó ipar és a gépipar fejlődött leggyorsabban, a könnyűipar és az élelmiszeripar termelése csökkent, vagy alig fejlődött. A beruházások 1971. évi 1,7 százalékos növekedésével szemben tavaly nyolc hónap alatt 16,1 százalékkal nőttek. Az életszínvonal emelkedésére a reálbérek 4,6 százalékos (a tervben 4,2 százalék állt) és a kiskereskedelmi forgalom 6,5 százalékos emelkedéséből következtethetünk. A gazdaságfejlődés tartalékait, amelyből 1972-ben is merítettek, a mezőgazdaságból az iparba átvándorlók nagy számában, a gazdálkodás hatékonyabbá tételét szolgáló átszervezésekben és bizonyos mértékben a külkereskedelem passzív szaldójában találjuk. Az NDK gazdaságának fejlődését 1972-ben az egy évvel korábban megbomlott népgazdasági arányok helyreállítását célzó gazdaságpolitika határozta meg. A statisztikai hivatal megfogalmazása szerint a „konszolidáció és a fellendülés” éve volt a tavalyi. Az ipari termelés múlt évi 5,5—5,8 százalékos emelkedése, a mezőgazdasági termelés 5 százalékos növekedése az úgynevezett struktúra-meghatározó ágazatok és az ezekhez beszállító ágazatok között már létrejött viszonylagos egyensúlyt jelzi. Erre utal a beruházások — még viszonylag mérsékelt ütemű — 3 százalékos növekedése is, amely azokat az ágazatokat részesíti előnyben, amelyek korábban a legtöbb gondot okozták: az energiatermelést, az építőipart és a könnyűipart. A múlt évi terv másik súlypontja a fogyasztási cikkeket termelő ágazatok fejlesztése. A lakosság pénzbevételeinek 5,6 százalékos növekedése, a kiskereskedelmi forgalom 6 százalékos bővülése (ez utóbbi nem független Lengyelország és az NDK határainak megnyitásától a turistaforgalom előtt) arra utal, hogy az életszínvonal emelésének az öt évre előirányzott gyors ütemű növelését továbbra is szem előtt tartják. A külkereskedelmi forgalom is nőtt, méghozzá jelentős mértékben, 14,3 százalékkal, ezen belül az import bővülése gyorsabban, mégpedig a tőkés import, feltehetőleg elsősorban a két Németország közötti javuló kapcsolatok következtében. Az export növekedése 12,8 százalék volt, szocialista viszonylatban jelentős aktívumot ért el. Csehszlovákiában az ipar az 1971. évihez hasonló ütemben fejlődött — 6,4 százalékkal — a mezőgazdasági termelés viszont jóval lassabban, 1,4 százalékkal. (Az állattenyésztés 4,2 százalékkal bővült.) A vegyipari termelés, az ércbányászat és az építőipar termelése meghaladja az átlagos szintet, épp úgy, mint a villamosenergia-termelés. Ezáltal enyhült, de nem szűnt meg az energiaellátásban mutatkozó feszültség. A gépipar számai nem érik el a tervezettet. Lényegében Csehszlovákiában még mindig a konszolidáció gazdaságpolitikáját folytatják. Az ipar szerkezeti átalakítása és a gazdálkodás hatékonyságának fokozásában az elmúlt években keveset léptek előre, noha az utóbbiról sok szó esett. A beruházások 8,3 százalékos növekedése azonban arra mutat, hogy a gazdasági vezetés egyre kevésbé tartja fontosnak a stabilizációs intézkedéseket szükségszerűen kísérő restrikciós politikát. A lakosság pénzbevételei félév alatt 5,8 százalékkal nőttek, és körülbelül hasonló mértékben bővült a kiskereskedelmi forgalom is, az áruellátás észrevehetően javult. Az export 5,9 százalékkal bővült az import 4,6 százalékkal. A szocialista országokba irányuló export 9,8 az onnan származó import 7,8 százalékkal nőtt. A kereskedelmi mérleg aktívuma a tőkés import némi csökkenése révén következett be. Tibor Ágnes Ausztrália alkalmazkodik új helyzetéhez Tegnap érvényét vesztette Ausztrália és Nagy-Britannia preferenciális kereskedelmi egyezménye, Anglia közös piaci csatlakozása miatt. A megváltozott helyzethez Ausztrália két, a külkereskedelmet alapjában érintő intézkedéssel alkalmazkodik: mától kezdve felszabadította a 7,5 százalékos importvám alól az elhalt nemzetközösségi preferenciarendszeren kívüli országokból származó termékeket. A canberrai kormány bányászati és energiaügyi minisztere ugyanakkor bejelentette, hogy a nyers és feldolgozott ásványi kincsek kivitelét központi ellenőrzés alá kívánják vonni. Cairns külkereskedelmi miniszter közölt részleteket az importvám megszüntetéséről. Elmondotta, hogy e lépés jelentős megtakarításra ad lehetőséget az ausztrál ipar számára, az importőröknek pedig megnyitja az utat, hogy ott vásároljanak, ahol az adott termék a legolcsóbban szerezhető be. Az importkorlátok széles körű lebontása alól kihagyták azokat a termékeket, amelyek versenyt jelenthetnének az ausztráliai piacon a Kanadából és az Új-Zélandból származó áruknak. E két országgal ugyanis Ausztráliának külön kereskedelmi egyezménye van. Connor bánya- és energiaügyi miniszter, aki az ásványi kincsek kivitelének ellenőrzését jelezte, elmondotta, hogy jelenleg csak bizonyos ásványok, így az uránium és egyéb rádióaktív anyagok, vasérc, peletizált vas, az ásványi homok, a réz és egyes nikkeltípusok esnek exportkorlátozás alá. Közölte még, hogy a szövetségi kormány felhatalmazást kapott, hogy megbeszéléseket folytasson Ausztrália egyes államainak, tőkéseinek és szakszervezeteinek képviselőivel a bányszati ipar további fejlesztéséről. Az ásványi anyagok kivitelét érintő intézkedés rendkívüli fontosságára való tekintettel előzetesen tájékoztatták róla a legnagyobb vevőországok: Japán, Anglia, az NSZK, Olaszország, Franciaország, az Európai Gazdasági Közösség és az Egyesült Államok kormányát, illetve gazdasági vezető köreit. Az érvényben levő szerződéseket teljesítik, de „a későbbiekben azok újratárgyalását kérhetjük”, jelentette ki Connor. (Reuter)