Világgazdaság, 1973. május (5. évfolyam, 82/1084-102/1104. szám)
1973-05-03 / 82. (1084.) szám
MAGYAR GAZDASÁG - VILÁGGAZDASÁG The Economist Ha most rövidesen aláírják a szerződést arról a 46 millió tonna vasércről, amit Japán évente vásárol Ausztráliától, az eladó az eddiginél legalább 12 százalékkal nagyobb vételárat kap, noha a japánok — jenben számolva — 5—6 százalékkal olcsóbban jutnak hozzá az érchez, mint februárig. A régi szerződéseket ugyanis amerikai dollárban kötötték, amelynek fokozatos leértékelése két év alatt 25 százalékot vont le Ausztrália ércexportjának értékéből. A japánok erre nem reagáltak, ami érthető, mert mint a világ legnagyobb nyersanyag-vásárlói nem akarták, hogy más szállítóik is átértékeljék szerződéseiket. Mégis félúton elébe mentek az ausztráliaiaknak, a 12 százalékos áremelést az amerikai dollár ausztráliai árfolyamának 11 százalékos csökkenésével indokolva. Ezzel helyreállították az eredeti ausztráliai árat, sőt baráti gesztusként még egy kis ráadást sem sajnáltak és a japán ipar mégis 5—6 százalékkal kevesebb jent fizet. A japán ipar, amely olyan sokáig harcolt a jen felértékelése és a lebegtetés ellen, kezdi felismerni, milyen előnyei származnak az olcsó nyersanyag- árakból. Ezt a fontos versenytényezőt nem is akarják elveszíteni. Japán annánál is inkább igyekszik előzékenynek mutatkozni Ausztráliával szemben, mert acéliparának, amely tavaly egyetlen év alatt 25 százalékkal növelte termelését, egyre több ércre van szüksége. Az ausztráliai bányavállalatok az utóbbi hónapokban már olyan csekély haszonnal dolgoztak, amely már veszélyeztette az északnyugat-ausztráliai vasérckincs kitermelésének további fejlesztését. A japánok által felhasznált vasérc 40 százalékát Ausztrália adja és ez a túl- A VILÁGSAJTÓBÓL A japán—ausztráliai kereskedelem bonyodalmai zott függés annál is kevésbé van ínyükre, mert a koronkénti ausztráliai sztrájkok rendszertelenné teszik a szállítást. Az új források utáni kutatás során Japán kapcsolatba került Brazíliával, amely máris évente közel 9 millió tonna vasércet szállít a világon legjobb minőségű hatalmas készleteiből, így nem lehetetlen, hogy az évtized végéig Brazília e téren maga mögé utasítja Ausztráliát a japán piacon. Japán tőke áramlik Brazíliába és a hosszú szállítású út hátrányát kiegyenlíti a remény, hogy Brazília a japán árucikkek bővülő piacává válhat. Ausztráliát nemcsak ez aggasztja, hanem az is, hogy az „aranygyapjú” is veszít fényéből. A japán gyapjúfelvásárlóktól éppen a múlt hónapban vették rossz néven, hogy egymással versengve a gyapjúárveréseken kilogrammonként 385 pennyre felverték az árakat, s utána az árszint azonnal 30 százalékkal esett. Még így is az ezen a nyáron végződő nyírásból Ausztráliának első ízben 1 milliárd ausztráliai dollárt meghaladó bevétele — a tavalyinak több mint duplája — adódhat. Sajnos ez legközelebb sokkal kevesebb lesz, mert a tenyésztők éppen akkor növelik a juhállományt, amikor a gyapjú a szintetikus szálakkal vívott árversenyben alul maradt. Ugyanakkor a bányákat a termelés fokozására ösztönzik, úgy hogy könynyen visszatérhet a hatvanas évek helyzete, amikor a gyapjúárak alacsonyak voltak, de az ausztráliai gazdaság az érceladások következtében mégis virágzott. Mindamellett a konjunktúrát aligha sikerülhet olyan szinten tartani, amely mellett Ausztrália továbbra is elbírja az infláció évi 8 százalékos ütemét. (1973. április 20.) Les Echos A főbb adatok ismertetésére szorítkozva a francia gazdasági szaklap közli, hogy a tárgyalt időszakban a kivitel 15,7 százalékkal, ugyanakkor a bevitel 16,1 százalékkal nőtt. Ennek ellenére 5941 millió frankos aktívummal zárt a kereskedelmi mérleg, de az import fedezettségi aránya (FOB—FOB) , az 1971. évi 105 százalékról 104,7 százalékra csökkent. Az export fejlődésének 15,7 százalékos üteme az elemzés szerint felülmúlja a legtöbb fejlett ipari ország ki- vitelének növekedését. Az arány Olaszországban 15,5 százalék, Belgiumban 15,2 százalék, Hollandiában 9,5 százalék, az NSZK-ban 9,6 százalék, Angliában 6,2 százalék, míg az USA-ban 13,5 százalék. Némileg kedvezőtlenebb a kép a külkereskedelem alakulását termékek szerint vizsgálva. Az importon belül viszonylag csökkent a mezőgazdasági termékek, az energia és a nyersanyagok részaránya, ezzel szemben megnőtt a félkész- és késztermékek hányada, a növekvő fogyasztásicikk-bevitel következtében. A francia külkereskedelem múlt évi alakulása Az exportban ugyanakkor az 1971. évi 17,7 százalékról 18,5 százalékra növekedett a mezőgazdasági termékek részesedése. Gyakorlatilag változatlan maradt az exportált energia, a nyersanyagok és alapanyagok mennyisége, a félkésztermékek hányada azonban az 1971. évi 21 százalékról 20,3 százalékra esett vissza. A kivitel több mint felét már 1971 óta a késztermékek alkotják, s bár a felszerelési cikkek részaránya az 1971. évi 25,3 százalékról 24,5 százalékra csökkent, ezt ellensúlyozta, hogy a fogyasztási cikkek hányada ugyanebben az időszakban 25,7 százalékról 26,4 százalékra emelkedett. Az értéknövekedési adó szerepe tehát kisebb mértékben érvényesült az exportban, de növekedett az importban. Bár ez a kedvezőtlen jelenség ez idő szerint alig érezteti hatását az erős fellendülésben levő francia gazdaságra, a tendencia erősödésének mindenképpen gátat kell vetni — vélik a gazdasági és pénzügyminisztérium szakértői. (1973. április 20.) © NACHRICHTEN FÜR AUSSENHANDEL 1972-ben Franciaországnak a szocialista országokkal folytatott kereskedelme az előző évhez viszonyítva csak 11,5 százalékkal emelkedett, nem érte el a külkereskedelem egészére vonatkozó 15,5 százalékos növekedési ütemet. Az említett országokból származó francia bevitel 18,5 százalékkal 4,7 milliárd, a kivitel 6,4 százalékkal 5,8 milliárd frankra emelkedett. A szocialista országoknak az egész külkereskedelemből való részesedése az előző évhez viszonyítva a bevitel tekintetében 3,4 százalékról 3,5 százalékra emelkedett, a kivitel oldalán 4,8 százalékról 4,4 százalékra csökkent. Az árucsere-forgalom mérlege 1972-ben Franciaország javára 1,1 milliárd frankos aktív egyenleggel zárult, 1971-ben ez 1,5 milliárd frankot tett ki. Az egyes szocialista országokkal lebonyolított árucsere 1972-ben nagyon különbözően alakult. Franciaország számára különös csalódást okozott a Kínával folytatott kereskedelem. Az 1971. évi 225 millió frankos aktív egyenleggel szemben az 1972. évi 229 millió frankos passzívummal zárult. A kivitel 618 millióról 300 millióra esett vissza, a bevitel 393 millióról 529 millióra emelkedett. Esetleg az a 90 elektromos tehermozdony, melyeket az Alsthom cég most szállít, hozzájárul majd a mérleg kiegyenlítéséhez. A Szovjetunióval folytatott árucsereforgalom az elmúlt évben nem a várt mértékben növekedett. A Szovjetuniónak Franciaországba irányuló szállításai csak 3 százalékkal 1,44 milliárd frankról 1,48 milliárd frankra emelkedtek. Franciaország exportja a rendkívül nagy mennyiségű gabona eladása következtében kb. 20 százalékkal 1,4 milliárd frankról 1,7 milliárdra emelkedett. A gabonaszállítások nélkül az export növekedése nem több, mint 2,2 százalék. Franciaország keleti kereskedelme A második, az 1970—74. évekre szóló hosszú lejáratú kereskedelmi szerződés harmadik évének a végén úgy tűnik, még nagy utat kell megtenni az 1965— 1969. évekre vonatkozó első szerződés volumenének tervezett megkétszerezéséig. 1972 végén csak 8,7 milliárdot értek el az 1974 végéig előirányzott 17 milliárd frankból. Mindkét részről igen nagy erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy a terveknek megfelelő eredményt el tudják érni. Sokat javult Franciaországnak Lengyelországba irányuló kivitele a beruházási javak szállítása következtében. Az NDK-ba irányuló export is figyelemre méltó fejlődést mutatott, ez a 600 millió frank értékű 10 ezer vasúti teherkocsi szállításának köszönhető. Románia és Magyarország viszonylatában a francia kivitel 10,5, illetve 13,2 százalékkal emelkedett. A Csehszlovákiába, Albániába és különösen a Bulgáriába irányuló kivitel kisebbnagyobb mértékben csökkent. A szocialista országok exportja lényegesen emelkedett: Magyarország 53,3, az NDK 32,1, Románia 29,2, Csehszlovákia 22,5 százalékkal több árut vitt ki Franciaországba. Lengyelország, mely az összérték tekintetében 1971-ben már a szocialista országok között a Szovjetunió után Franciaország második legfontosabb kereskedelmi partnere volt, helyzetét a kivitel 8 százalékos emelkedésével megszilárdította. Bulgária kivitele három éve stagnál. Bár nehezen lehet megjósolni, hogy Franciaországnak a szocialista országokkal folytatott kereskedelme hogyan fog fejlődni, megfigyelők véleménye szerint összességében továbbra is az eddigihez hasonlóan alakul majd: belátható időn belül nem éri el a többi országgal folytatott kereskedelem növekedési ütemét. (1973. április 21.) Tartós fogyasztási cikkek gyártása és importja A múlt évben a kohó- és gépipari ágazat vállalatai bővítették a belföldi piacra adott termékek választékát, növelték a termelést a tartós fogyasztási cikkekből, sőt az egyenletes, jó minőségnek köszönhetően exportra is szállítottak ezekből az árukból. Kiss Ernő miniszterhelyettes szerdai sajtótájékoztatóján rámutatott arra, hogy a forgalom növekedése mellett néhány termékből azonban (mint például kerékpár, fürdőkád, egészségügyi zománcáru stb.) importra is gondolni kellett. A szükséglet kielégítésére továbbra is fontos behozni ezeket a cikkeket. Az ágazat a lakosság teljes szükségletének mintegy 70—75 százalékát képes kielégíteni, és mintegy 25—30 százalékát biztosítják importból. Az előbbiekben felsorolt cikkeken kívül a múlt évben a többi között a KGST-országokból például 301 500 darab rádióműsorvevőt, 35 500 darab magnetofont, 13 600 darab mosógépet, 48 100 darab hűtőszekrényt, 111 900 darab kerékpárt, 5400 darab villanybojlert és nagy mennyiségű fém-, evő- és tálalóeszközt vásároltunk. A választék bővítésére a tőkésországokból is szereztek be például 144 600 darab rádióműsorvevőt, 3400 darab magnetofont, 400 darab hűtőszekrényt és nagyobb összegért evő- és tálalóeszközöket. A tárca vállalatai a belkereskedelem folyamatos ellátása érdekében most arra törekszenek, hogy az éves megállapodások helyett több évre szóló szállítási szerződést kössenek a nagykereskedelmi vállalatokkal. Ezzel egyúttal megalapozhatják a tartós gyártmányfejlesztést is. A tartós fogyasztási cikkek minőségi és műszaki színvonalának fejlesztését, a saját kísérletek eredményes végrehajtásán kívül, sokban segítik a nemzetközi kooperációs kapcsolatok, illetve a korszerű licencek alkalmazása. Az együttműködési kapcsolatok közül érdemes emlékeztetni a Jugoszláviával létesült megállapodásra, amelynek alapján a villamos forgódobos automata mosógép továbbfejlesztését biztosította az üzem. A Jászberényi Hűtőgépgyárban svájci licenc alapján készülő S—60 és S— 140 típusú hűtőgépek már nemcsak belföldön keresettek. A Mechanikai Művek modern páraelszívóit az NSZK- kooperáció alapján fejlesztették ki. A sort még lehet folytatni a porszívó továbbfejlesztésével csehszlovák együttműködés alapján. A villamos és gázüzemi háztartási tűzhelyeket, villanyvasalókat, grillsütőket stb. az NSZK-beli cégekkel együttműködve gyártják az ipari vállalatok, a gázfűtésű készülékek gyártásához szükséges biztonsági csaptelepeket a gyártási jog megvétele után (szintén egy NSZK-beli cégtől) kezdték el szériában készíteni. Érdemes még megemlíteni az olasz licenc alapján készülő teflonbevonatú alumíniumedényeket, a Siemens és az osztrák Schrank cég licence alapján gyártott automata kismegszakítókat, a know-how-vásárlással és gépimporttal egybekötött betétes húzózár gyártásának fejlesztését, a svéd A. H. A. cégtől vásárolt gyártási jog, illetve licencszerződés keretében készülő golyóscsapokat és az osztrák Seidl cég nyolcféle szerelvényének know-how vásárlását. A KGST gépipari állandó bizottságán belül a háztartási gépek és készülékek szakosítására állandó jellegű munkacsoport létesült, ez már meg is kezdte a feladatok koordinálását, így dolgozik a háztartási gépekkel és készülékekkel kapcsolatos tudományos kutató és más tevékenység egyeztetésén, a gyártáshoz szorosan kapcsolódó szállítás-raktározás korszerűsítésére vonatkozó feladatok megoldásán. Saját fejlesztés és korszerű gyártási eljárások alkalmazása révén a tartós közszükségleti cikkeket az ágazaton belül ma már olyan jó minőségben gyártják, hogy ezek iránt egyre nagyobb a kereslet külföldön is. A múlt évben például 81 500 hűtőszekrényt értékesítettek a szocialista országokban, 26 200 darabot pedig a tőkés piacon. Tv-vevőkészülékekből és szettekből 57 500 darab kerül a KGST-országokba és 72 500 darab a tőkésországokba. A rádióműsorvevőkből a múlt évi kivitel a szocialista országokba 11 200 darab volt, a tőkésekbe pedig 8200 darab. Szocialista országokba 425 300 darab, tőkésországokba 31 500 darab kuktaedényt szállítottak. A Csepelen gyártott kerékpárok közül 111 500 darab talált vevőre a tőkés piacon. Szifonból 350 000 darabot adtak el a KGST-országokba. Jelentős az eredményekkel kapcsolatban az is, hogy a gyártott cikkek nagy részét évek óta változatlan vagy csökkenő áron tudja az iparág forgalomba hozni. . ÉLÉNK ÜZLETI ÉRDEKLŐDÉS ALGÉRIÁBAN A MAGYAR KIÁLLÍTÁS IRÁNT Az algíri magyar gép- és műszeripari kiállítással egyidőben magyar műszaki napok is kezdődtek Algírban. A Gamma és a MEDICOR szakembereinek előadásával megkezdődött az MTESZ rendezte műszaki-tudományos napok programja. Dr. Valkó Endre, a MTESZ főtitkára együttműködési megállapodást írt alá az algériai mérnökszövetséggel. A magyar bemutatkozást már az első napokon élénk érdeklődés kísérte. A magyar kiállítók gépeiknek és műszereiknek nemcsak a standjaikon igyekeznek vásárlókat szerezni, hanem megkeresik a helyi és potenciális vevőket is. A TECHNOIMPEX kiállított szerszám-, cipő- és műanyagipari gépeit azonnal megvették. A szerződéskötés értéke 22 ezer dollár. A KOMPLEX — amely amúgy is a legjobban „benne levő” vállalatok közé tartozik az algériai piacon — tárgyalást kezdett egy újabb, vagyis a negyedik hűtőház eladásáról mintegy félmillió dollár értékben. Várható, hogy rövidesen szerződést írnak alá a Magyar Hajó- és Darugyár képviselői is két darab, egyenként 100 tonnás kikötői úszódaru kétmillió dolláros exportjáról. A TRANSELEKTRO képviselőjének algériai partnere jelezte, hogy rövidesen megkezdhetik a tárgyalásokat, összesen mintegy 4 millió dolláros üzletkötésről. A METRIMPEX, a MOM, a Labor MIM és a Gamma képviselői szerdán találkoztak a constantine-i egyetem rektorával. Ettől a beszélgetéstől szintén jelentős szerződéseket remélnek. Az Algírtól 300 kilométerre keletre fekvő djidjelli kikötőbe egyébként május 1-én futottak be a KOMPLEX korábban kötött szerződései alapján a három konzervgyárhoz küldött berendezések utolsó darabjai. Az előzőleg már leszállított gépek a bejaiai kikötőben várják, hogy beszereljék őket, és megkezdhessék rendeltetésszerű működésüket. Ez azonban még időt vesz igénybe, ugyanis az algíri fél késett az épületek felállításával, és a leendő gyár helyén, a kabilföldi El Kseurban pillanatnyilag még csak a földgyalukat lehet munkában látni. B. J. Perui megrendelések az oktatási programhoz A perui oktatásügyi minisztériummal 1971. szeptemberében írta alá az első szerződést a METRIMPEX. A 13 millió dolláros üzlet keretében 150 iskola részére laboratóriumokat, további 200 iskola részére különböző tanműhelyeket szállít a vállalat. A berendezések (amelyekből 1972-ben 2,5 millió dollár értékű már megérkezett rendeltetési helyére) beváltak. Ezért a perui oktatásügyi minisztérium és a perui egyetemi tanács újabb 15 millió dolláros szerződést kötött 1972 decemberében a magyar külkereskedelmi vállalattal. Ez utóbbi megállapodás keretében 10 millió dollár értékű laboratóriumi felszerelés kerül 21 perui állami egyetemre, ötmillió dollár értékű berendezés pedig az alapfokú oktatást szolgálja majd. A 15 millió dolláros szerződés specifikálása érdekében a múlt héten Bermandez Morales miniszterhelyettes vezetésével oktatási küldöttség érkezett hazánkba. A miniszterhelyettes tárgyalásokat folytat a külkereskedelmi vállalattal. Több magyar oktatási intézményt is felkeres, hogy tanulmányozza oktatási rendszerünket, oktatói felszerelésünket. A miniszterhelyettes a VILÁGGAZDASÁG munkatársának elmondotta, hogy az eddig kiszállított magyar műszerek jól beváltak, minőségük meghaladja a várakozást. A perui alapfokú oktatás részére ötmillió dolláros keretet biztosítottak. A fizikai, kémiai és biológiai oktatáshoz szükséges laboratóriumok mellett faipari, konfekcióipari, rádió- és tv-szerviz tanműhelyeket kérnek a peruiak a magyar féltől. A miniszterhelyettes elmondta, hogy nagyon fontos szerepet töltenek be azok a kísérleti félüzemek, amelyek segítségével szakembereket képeznek ki egyegy szakma részére. A hazánkba érkezett oktatási küldöttségben helyet kaptak a szakmunkásintézmények és technikumok vezetői is. Várhatóan újabb üzletkötésre is sor kerül, a perui küldöttség vezetője ezt megerősítette. p p Megkezdődött a pecsenyecsirke, pecsenyekacsa és egyéb különféle szárnyasok feldolgozása a kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat üzemeiben. A baromfihús innen több mint 30 országba jut el. • A nyíregyházi konzervgyár gyümölcsüzeme folyamatosan 560 vagon vegyes befőttet szállít szovjet rendelésre. ■%- Kézi festékszóró pisztoly sorozatgyártását kezdték meg a székesfehérvári Finommechanikai Vállalatnál a nyugatnémetWagner céggel kötött együttműködési szerződés alapján. llllllll!lllllll!liIPlllll!!lilll!li! RÖVIDEN A Német Demokratikus Köztársaságból vásárolt gépekkel kezdték meg a Csongrád és Békés megyei gazdaságokban a rizs vetését. Újj betakarítógépek is segítik a dél-alföldi rizstermesztés korszerűsítését: az aratási idényig 12 nagy teljesítményű lánctalpas kombájnt kapnak a Szovjetunióból. A hamburgi kertészeti világkiállítás idei bemutatóján négy magyar terméket aranyéremmel tüntettek ki: a szentesi fehér karalábét, a paprikát és a kelkáposztát, valamint a Duna Termelőszövetkezet laskagombáját. A magyar termékek további négy ezüstérmet és egy bronzérmet is kaptak. A TERIMPEX és a MOMMPEX két olasz vásáron Olaszországban két városban lesz május első hetében áruminta vásár. Pármában a nemzetközi tejipari vásáron a TERIMPEX képviseli Magyarországot. A magyar tejipar sokféle újdonságát állítják ki, többek között különböző sajtokat a hagyományos trapistától a legújabb ömlesztett tömlősajtig. Goriziában az „Espomego” című élelmiszeripari bemutatón másodízben képviseli hazánk élelmiszeriparát a TERIMPEX és a MONIMPEX. Ebben a városban már népszerű a magyar szalámi, a gyulai és csabai kolbász. Az országszerte kedvelt konzerveken, tejtermékeken és csípős erőspaprikán kívül megismertetik a látogatókkal a magyar borfajtákat és egyéb szeszes italokat is. 1973. MÁJUS 3.3 MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA Angol üzletemberek Magyarországon Elsősorban textilgépek és textilipari anyagok eladásáról tárgyalt magyar partnereivel az a héttagú delegáció, amelyet az angliai Leicester város gazdasági szakemberei küldtek a múlt héten Budapestre. A küldöttség vezetője C. J. Illise, a leicesteri kereskedelmi kamara főtitkárhelyettese volt, programjukat a Magyar Kereskedelmi Kamara szervezte. A leicesterieknek ez már a negyedik delegációja Budapesten. Különösen szoros kapcsolatban állnak a KONSUMEX- szel, s a külkereskedelmi vállalaton kívül felkeresték a Május 1. Ruhagyárat és egy nagykereskedelmi vállalatot is. Tárgyalásaik a szeptemberi üzletkötéseket készítették elő. Textilgépekkel kapcsolatban tárgyaltak a TECHNOIMPEX-nél, és felkerestek több gyárat is. (HÓDIKÖT [Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyár], Békéscsabai Kötöttárugyár, Budapesti Finomkötöttárugyár, Habselyem Kötöttárugyár). Mint a partnerek névsorából is következtetni lehet rá, főleg kötszövőgépek eladásáról volt szó. A küldöttség szombat este utazott el hazánkból. Hétfőn viszont már újabb angol kamarai delegációt fogadtak a kamaránál. Ez a küldöttség Sloughból érkezett, s több iparág szakembereiből áll. Így ellátogatnak a METALIMPEX-hez, a NIKEX-hez, a FERMION-nal tömítőanyagok eladásáról tárgyalnak, a MINERALIMPEX-nek pedig tűzálló anyagokat ajánlanak felvételre. Osztrák licenc Az osztrák Florenz cégtől vásárolt licencet a Hódmezővásárhelyi METRIPOND Mérleggyár. Új típusú árjelző mérlegek gyártását kezdték meg. A megállapodás szerint az osztrák cégtől nemcsak a licencet vették meg, hanem bizonyos optikai alkatrészeket is kapnak Ausztriából, meghatározott menynyiségű mérleg ellenében. Külföldi gépek a fa- és bútoriparban Az Épületasztalosipari és Faipari Vállalat 82 millió forintos beruházással korszerű technológiával működő faipari gyárat hozott létre Lentiben. A faipari munkagépeket a Szovjetunióból, Csehszlovákiából, Lengyelországból, az NDK- ból és Spanyolországból szerezték be. Hatvanmillió forintos költséggel felépült az Agria Bútorgyár Egerben. Az új üzemben szocialista országokból importált gépekkel kezdődött meg a termelés. A gyárban gépesítették a stílbútorgyártást is. VILÁGGAZDASÁG A KONJUNKTÚRA- ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET ÉS A MAGYAR KERESKEDELMI Megjelenik hetenként ötször 4 oldalon, pénteken 4 oldal melléklettel. A szerkesztő bizottság elnöke: HAVAS JÁNOSNÉ Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Szerkesztőség: Bp., V. Dorottya u. 6. IV. em. Levélcím: 1397 Budapest, Pf. 534. Telefon: 153-860 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc igazgató Kiadóhivatal, Bp. 1085 Blaha Lujza tér 1-3. Leveleim: 1959 Budapest Telefon: 343-100 Előfizethető minden magyar postahivatalnál Előfizetési díj egy évre 2400 Ft Terjeszti a Magyar Posta 73-2180/3-05 Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Bolgár Imre INDEX: 25 008