Világgazdaság, 1973. május (5. évfolyam, 82/1084-102/1104. szám)

1973-05-03 / 82. (1084.) szám

MAGYAR GAZDASÁG - VILÁGGAZDASÁG The Economist Ha most rövidesen aláírják a szerző­dést arról a 46 millió tonna vasércről, amit Japán évente vásárol Ausztráliá­tól, az eladó az eddiginél legalább 12 százalékkal nagyobb vételárat kap, no­ha a japánok — jenben számolva — 5—6 százalékkal olcsóbban jutnak hoz­zá az érchez, mint februárig. A régi szerződéseket ugyanis amerikai dollár­ban kötötték, amelynek fokozatos le­értékelése két év alatt 25 százalékot vont le Ausztrália ércexportjának érté­kéből. A japánok erre nem reagáltak, ami érthető, mert mint a világ legnagyobb nyersanyag-vásárlói nem akarták, hogy más szállítóik is átértékeljék szerződé­seiket. Mégis félúton elébe mentek az ausztráliaiaknak, a 12 százalékos ár­emelést az amerikai dollár ausztráliai árfolyamának 11 százalékos csökkenésé­vel indokolva. Ezzel helyreállították az eredeti ausztráliai árat, sőt baráti gesz­tusként még egy kis ráadást sem saj­náltak és a japán ipar mégis 5—6 szá­zalékkal kevesebb jent fizet. A japán ipar, amely olyan sokáig harcolt a jen felértékelése és a lebegte­tés ellen, kezdi felismerni, milyen elő­nyei származnak az olcsó nyersanyag-­­ árakból. Ezt a fontos versenytényezőt nem is akarják elveszíteni. Japán an­ná­nál is inkább igyekszik előzékenynek­­ mutatkozni Ausztráliával szemben, mert­­ acéliparának, amely tavaly egyetlen év alatt 25 százalékkal növelte termelését, egyre több ércre van szüksége. Az auszt­ráliai bányavállalatok az utóbbi hóna­pokban már olyan csekély haszonnal dolgoztak, amely már veszélyeztette az északnyugat-ausztráliai vasérckincs ki­termelésének további fejlesztését.­­ A japánok által felhasznált vasérc 40 százalékát Ausztrália adja és ez a túl- A VILÁGSAJTÓBÓL A japán—ausztráliai kereskedelem bonyodalmai­ zott függés annál is kevésbé van ínyük­re, mert a koronkénti ausztráliai sztráj­kok rendszertelenné teszik a szállítást. Az új források utáni kutatás során Ja­pán kapcsolatba került Brazíliával, amely máris évente közel 9 millió ton­na vasércet szállít a világon legjobb minőségű hatalmas készleteiből, így nem lehetetlen, hogy az évtized végéig Brazília e téren maga mögé utasítja Ausztráliát a japán piacon. Japán tőke áramlik Brazíliába és a hosszú szállítá­sú út hátrányát kiegyenlíti a remény, hogy Brazília a japán árucikkek bővülő piacává válhat. Ausztráliát nemcsak ez aggasztja, hanem az is, hogy az „aranygyapjú” is veszít fényéből. A japán gyapjúfelvá­sárlóktól éppen a múlt hónapban vet­ték rossz néven, hogy egymással ver­sengve a gyapjúárveréseken kilogram­monként 385 pennyre felverték az ára­kat, s utána az árszint azonnal 30 szá­zalékkal esett. Még így is az ezen a nyáron végződő nyírásból Ausztráliának első ízben 1 milliárd ausztráliai dollárt meghaladó bevétele — a tavalyinak több mint duplája — adódhat. Sajnos ez legközelebb sokkal kevesebb lesz, mert a tenyésztők éppen akkor növelik a juhállományt, amikor a gyapjú a szintetikus szálakkal vívott árverseny­ben alul maradt. Ugyanakkor a bányákat a termelés fokozására ösztönzik, úgy hogy köny­­nyen visszatérhet a hatvanas évek hely­zete, amikor a gyapjúárak alacsonyak voltak, de az ausztráliai gazdaság az érceladások következtében mégis virág­zott. Mindamellett a konjunktúrát alig­ha sikerülhet olyan szinten tartani, amely mellett Ausztrália továbbra is elbírja az infláció évi 8 százalékos üte­mét. (1973. április 20.) Les Echos A főbb adatok ismertetésére szorít­kozva a francia gazdasági szaklap közli, hogy a tárgyalt időszakban a ki­vitel 15,7 százalékkal, ugyanakkor a be­vitel 16,1 százalékkal nőtt. Ennek elle­nére 5941 millió frankos aktívummal zárt a kereskedelmi mérleg, de az im­port fedezettségi aránya (FOB—FOB) , az 1971. évi 105 százalékról 104,7 száza­lékra csökkent. Az export fejlődésének 15,7 százalé­kos üteme az elemzés szerint felül­múlja a legtöbb fejlett ipari ország ki-­­ vitelének növekedését. Az arány Olasz­országban 15,5 százalék, Belgiumban 15,2 százalék, Hollandiában 9,5 százalék, az NSZK-ban 9,6 százalék, Angliában 6,2 százalék, míg az USA-ban 13,5 szá­zalék. Némileg kedvezőtlenebb a kép a kül­kereskedelem alakulását termékek sze­rint vizsgálva. Az importon belül vi­szonylag csökkent a mezőgazdasági ter­mékek, az energia és a nyersanyagok részaránya, ezzel szemben megnőtt a félkész- és késztermékek hányada, a növekvő fogyasztásicikk-bevitel követ­keztében. A francia külkereskedelem múlt évi alakulása Az exportban ugyanakkor az 1971. évi 17,7 százalékról 18,5 százalékra növeke­dett a mezőgazdasági termékek részese­dése. Gyakorlatilag változatlan maradt az exportált energia, a nyersanyagok és alapanyagok mennyisége, a félkész­termékek hányada azonban az 1971. évi 21 százalékról 20,3 százalékra esett vissza. A kivitel több mint felét már 1971 óta a késztermékek alkotják, s bár a felszerelési cikkek részaránya az 1971. évi 25,3 százalékról 24,5 száza­lékra csökkent, ezt ellensúlyozta, hogy a fogyasztási cikkek hányada ugyan­ebben az időszakban 25,7 százalékról 26,4 százalékra emelkedett. Az értéknövekedési adó szerepe tehát kisebb mértékben érvényesült az ex­portban, de növekedett az importban. Bár ez a kedvezőtlen jelenség ez idő szerint alig érezteti hatását az erős fel­lendülésben levő francia gazdaságra, a tendencia erősödésének mindenképpen gátat kell vetni — vélik a gazdasági és pénzügyminisztérium szakértői. (1973. április 20.) © NACHRICHTEN FÜR AUSSENHANDEL 1972-ben Franciaországnak a szocia­lista országokkal folytatott kereske­delme az előző évhez viszonyítva csak 11,5 százalékkal emelkedett, nem érte el a külkereskedelem egészére vonat­kozó 15,5 százalékos növekedési ütemet. Az említett országokból származó francia bevitel 18,5 százalékkal 4,7 mil­liárd, a kivitel 6,4 százalékkal 5,8 mil­liárd frankra emelkedett. A szocialista országoknak az egész külkereskedelem­ből való részesedése az előző évhez vi­szonyítva a bevitel tekintetében 3,4 szá­zalékról 3,5 százalékra emelkedett, a ki­vitel oldalán 4,8 százalékról 4,4 száza­lékra csökkent. Az árucsere-forgalom mérlege 1972-ben Franciaország javára 1,1 milliárd frankos aktív egyenleggel zárult, 1971-ben ez 1,5 milliárd frankot tett ki. Az egyes szocialista országokkal le­bonyolított árucsere 1972-ben nagyon különbözően alakult. Franciaország szá­mára különös csalódást okozott a Kíná­val folytatott kereskedelem. Az 1971. évi 225 millió frankos aktív egyenleggel szemben az 1972. évi 229 millió frankos passzívummal zárult. A kivitel 618 mil­lióról 300 millióra esett vissza, a be­vitel 393 millióról 529 millióra emelke­dett. Esetleg az a 90 elektromos teher­­mozdony, melyeket az Alsthom cég most szállít, hozzájárul majd a mérleg kiegyenlítéséhez. A Szovjetunióval folytatott árucsere­forgalom az elmúlt évben nem a várt mértékben növekedett. A Szovjetunió­nak Franciaországba irányuló szállí­tásai csak 3 százalékkal 1,44 milliárd frankról 1,48 milliárd frankra emelked­tek. Franciaország exportja a rendkívül nagy mennyiségű gabona eladása kö­vetkeztében kb. 20 százalékkal 1,4 mil­liárd frankról 1,7 milliárdra emelke­dett. A gabonaszállítások nélkül az ex­port növekedése nem több, mint 2,2 százalék. Franciaország keleti kereskedelme A második, az 1970—74. évekre szóló hosszú lejáratú kereskedelmi szerződés harmadik évének a végén úgy tűnik, még nagy utat kell megtenni az 1965— 1969. évekre vonatkozó első szerződés volumenének tervezett megkétszerezé­séig. 1972 végén csak 8,7 milliárdot ér­tek el az 1974 végéig előirányzott 17 milliárd frankból. Mindkét részről igen nagy erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy a terveknek megfelelő eredményt el tudják érni. Sokat javult Franciaországnak Len­gyelországba irányuló kivitele­­ a be­ruházási javak szállítása következté­ben. Az NDK-ba irányuló export is figyelemre méltó fejlődést mutatott, ez a 600 millió frank értékű 10 ezer vasúti teherkocsi szállításának köszönhető. Románia és Magyarország viszony­latában a francia kivitel 10,5, illetve 13,2 százalékkal emelkedett. A Cseh­szlovákiába, Albániába és különösen a Bulgáriába irányuló kivitel kisebb­­nagyobb mértékben csökkent. A szocialista országok exportja lénye­gesen emelkedett: Magyarország 53,3, az NDK 32,1, Románia 29,2, Csehszlo­vákia 22,5 százalékkal több árut vitt ki Franciaországba. Lengyelország, mely az összérték tekintetében 1971-ben már a szocialista országok között a Szovjet­unió után Franciaország második leg­fontosabb kereskedelmi partnere volt, helyzetét a kivitel 8 százalékos emelke­désével megszilárdította. Bulgária ki­vitele három éve stagnál. Bár nehezen lehet megjósolni, hogy Franciaországnak a szocialista orszá­gokkal folytatott kereskedelme hogyan fog fejlődni, megfigyelők véleménye szerint összességében továbbra is az eddigihez hasonlóan alakul majd: be­látható időn belül nem éri el a többi országgal folytatott kereskedelem növe­­­kedési ütemét. (1973. április 21.) Tartós fogyasztási cikkek gyártása és importja A múlt évben a kohó- és gépipari ágazat vállalatai bővítették a belföldi piacra adott termékek választékát, növelték a termelést a tartós fogyasztási cikkekből, sőt az egyenletes, jó minőségnek köszönhetően exportra is szállí­tottak ezekből az árukból. Kiss Ernő miniszterhelyettes szerdai sajtótá­jékoztatóján rámutatott arra, hogy a forgalom növekedése mellett néhány termékből azonban (mint például kerékpár, fürdőkád, egészségügyi zománc­áru stb.) importra is gondolni kellett. A szükséglet kielégítésére továbbra is fontos behozni ezeket a cikkeket. Az ágazat a lakosság teljes szükség­letének mintegy 70—75 százalékát ké­pes kielégíteni, és mintegy 25—30 szá­zalékát biztosítják importból. Az előb­biekben felsorolt cikkeken kívül a múlt évben a többi között a KGST-or­­szágokból például 301 500 darab rádió­műsorvevőt, 35 500 darab magnetofont, 13 600 darab mosógépet, 48 100 darab hűtőszekrényt, 111 900 darab kerékpárt, 5400 darab villanybojlert és nagy mennyiségű fém-, evő- és tálalóeszközt vásároltunk. A választék bővítésére a tőkésországokból is szereztek be pél­dául 144 600 darab rádióműsorvevőt, 3400 darab magnetofont, 400 darab hű­tőszekrényt és nagyobb összegért evő- és tálalóeszközöket. A tárca vállalatai a belkereskedelem folyamatos ellátása érdekében most arra törekszenek, hogy az éves megállapodások helyett több évre szóló szállítási szerződést kössenek a nagykereskedelmi vállalatokkal. Ezzel egyúttal megalapozhatják a tartós gyártmányfejlesztést is. A tartós fogyasztási cikkek minőségi és műszaki színvonalának fejlesztését, a saját kísérletek eredményes végrehajtá­sán kívül, sokban segítik a nemzetközi kooperációs kapcsolatok, illetve a kor­szerű licencek alkalmazása. Az együtt­működési kapcsolatok közül érdemes emlékeztetni a Jugoszláviával létesült megállapodásra, amelynek alapján a vil­lamos forgódobos automata mosógép továbbfejlesztését biztosította az üzem. A Jászberényi Hűtőgépgyárban svájci licenc alapján készülő S—60 és S— 140 típusú hűtőgépek már nemcsak bel­földön keresettek. A Mechanikai Mű­vek modern páraelszívóit az NSZK- kooperáció alapján fejlesztették ki. A sort még lehet folytatni a porszívó to­vábbfejlesztésével csehszlovák együtt­működés alapján. A villamos és gázüze­mi háztartási tűzhelyeket, villanyvasa­­lókat, grillsütőket stb. az NSZK-beli cégekkel együttműködve gyártják az ipari vállalatok, a gázfűtésű készülékek gyártásához szükséges biztonsági csap­telepeket a gyártási jog megvétele után (szintén egy NSZK-beli cégtől) kezdték el szériában készíteni. Érdemes még megemlíteni az olasz licenc alapján készülő teflonbevonatú alumíniumedé­nyeket, a Siemens és az osztrák Schrank cég licence alapján gyártott automata kismegszakítókat, a know-how-vásárlás­­sal és gépimporttal egybekötött betétes húzózár gyártásának fejlesztését, a svéd A. H. A. cégtől vásárolt gyártási jog, illetve licencszerződés keretében készü­lő golyóscsapokat és az osztrák Seidl cég nyolcféle szerelvényének know-how vásárlását. A KGST gépipari állandó bizottságán belül a háztartási gépek és készülékek szakosítására állandó jellegű munka­csoport létesült, ez már meg is kezdte a feladatok koordinálását, így dolgozik a háztartási gépekkel és készülékekkel kapcsolatos tudományos kutató és más tevékenység egyeztetésén, a gyártáshoz szorosan kapcsolódó szállítás-raktáro­zás korszerűsítésére vonatkozó felada­tok megoldásán. Saját fejlesztés és korszerű gyártási eljárások alkalmazása révén a tartós közszükségleti cikkeket az ágazaton be­lül ma már olyan jó minőségben gyártják, hogy ezek iránt egyre na­gyobb a kereslet külföldön is. A múlt évben például 81 500 hűtőszekrényt ér­tékesítettek a szocialista országokban, 26 200 darabot pedig a tőkés piacon. Tv-vevőkészülékekből és szettekből 57 500 darab kerül a KGST-országokba és 72 500 darab a tőkésországokba. A rádióműsorvevőkből a múlt évi kivitel a szocialista országokba 11 200 darab volt, a tőkésekbe pedig 8200 darab. Szocialista országokba 425 300 darab, tőkésországokba 31 500 darab kukta­edényt szállítottak. A Csepelen gyár­tott kerékpárok közül 111 500 darab ta­lált vevőre a tőkés piacon. Szifonból 350 000 darabot adtak el a KGST-orszá­­gokba. Jelentős az eredményekkel kap­csolatban az is, hogy a gyártott cikkek nagy részét évek óta változatlan vagy csökkenő áron tudja az iparág forga­lomba hozni. . ÉLÉNK ÜZLETI ÉRDEKLŐDÉS ALGÉRIÁBAN A MAGYAR KIÁLLÍTÁS IRÁNT Az algíri magyar gép- és műszeripari kiállítással egyidőben magyar műszaki napok is kezdődtek Algírban. A Gamma és a MEDICOR szakembe­reinek előadásával megkezdődött az MTESZ rendezte műszaki-tudományos napok programja. Dr. Valkó Endre, a MTESZ főtitkára együttműködési meg­állapodást írt alá az algériai mérnök­­szövetséggel. A magyar bemutatkozást már az első napokon élénk érdeklődés kísérte. A magyar kiállítók gépeiknek és műsze­reiknek nemcsak a standjaikon igyekez­nek vásárlókat szerezni, hanem meg­keresik a helyi és potenciális vevőket is. A TECHNOIMPEX kiállított szerszám-, cipő- és műanyagipari gépeit azonnal megvették. A szerződéskötés értéke 22 ezer dollár. A KOMPLEX — amely amúgy is a legjobban „benne levő” vál­lalatok közé tartozik az algériai piacon — tárgyalást kezdett egy újabb, vagyis a negyedik hűtőház eladásáról mintegy félmillió dollár értékben. Várható, hogy rövidesen szerződést írnak alá a Magyar Hajó- és Darugyár képviselői is két darab, egyenként 100 tonnás ki­kötői úszódaru kétmillió dolláros ex­portjáról. A TRANSELEKTRO képvise­lőjének algériai partnere jelezte, hogy rövidesen megkezdhetik a tárgyaláso­kat, összesen mintegy 4 millió dolláros üzletkötésről. A METRIMPEX, a MOM, a Labor MIM és a Gamma képviselői szerdán találkoztak a constantine-i egyetem rektorával. Ettől a beszélgetés­től szintén jelentős szerződéseket remél­nek. Az Algírtól 300 kilométerre keletre fekvő djidjelli kikötőbe egyébként május 1-én futottak be a KOMPLEX korábban kötött szerződései alapján a három konzervgyárhoz küldött beren­dezések utolsó darabjai. Az előzőleg már leszállított gépek a bejaia­i ki­kötőben várják, hogy beszereljék őket, és megkezdhessék rendeltetésszerű mű­ködésüket. Ez azonban még időt vesz igénybe, ugyanis az algíri fél késett az épületek felállításával, és a leendő gyár helyén, a kabil­földi El Kseurban pil­lanatnyilag még csak a földgyalukat le­het munkában látni. B. J. Perui megrendelések az oktatási programhoz A perui oktatásügyi minisztériummal 1971. szeptemberében írta alá az első szerződést a METRIMPEX. A 13 millió dolláros üzlet keretében 150 iskola ré­szére laboratóriumokat, további 200 is­kola részére különböző tanműhelyeket szállít a vállalat. A berendezések (amelyekből 1972-ben 2,5 millió dollár értékű már megérkezett rendeltetési helyére) beváltak. Ezért a perui okta­tásügyi minisztérium és a perui egye­temi tanács újabb 15 millió dolláros szerződést kötött 1972 decemberében a magyar külkereskedelmi vállalattal. Ez utóbbi megállapodás keretében 10 mil­lió dollár értékű laboratóriumi felsze­relés kerül 21 perui állami egyetemre, ötmillió dollár értékű berendezés pedig az alapfokú oktatást szolgálja majd. A 15 millió dolláros szerződés speci­fikálása érdekében a múlt héten Ber­­mandez Morales miniszterhelyettes ve­zetésével oktatási küldöttség érkezett hazánkba. A miniszterhelyettes tárgya­lásokat folytat a külkereskedelmi válla­lattal. Több magyar oktatási intézményt is felkeres, hogy tanulmányozza okta­tási rendszerünket, oktatói felszerelé­sünket. A miniszterhelyettes a VILÁG­GAZDASÁG munkatársának elmondot­ta, hogy az eddig kiszállított magyar műszerek jól beváltak, minőségük meghaladja a várakozást. A perui alap­fokú oktatás részére ötmillió dolláros keretet biztosítottak. A fizikai, kémiai és biológiai oktatáshoz szükséges labo­ratóriumok mellett faipari, konfekció­ipari, rádió- és tv-szerviz tanműhelye­ket kérnek a peruiak a magyar féltől. A miniszterhelyettes elmondta, hogy nagyon fontos szerepet töltenek be azok a kísérleti félüzemek, amelyek segítsé­gével szakembereket képeznek ki egy­­egy szakma részére. A hazánkba érkezett oktatási küldött­ségben helyet kaptak a szakmunkás­intézmények és technikumok vezetői is. Várhatóan újabb üzletkötésre is sor kerül, a perui küldöttség vezetője ezt megerősítette. p p Megkezdődött a pecsenyecsirke, pe­csenyekacsa és egyéb különféle szár­nyasok feldolgozása a kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat üzemeiben. A baromfihús innen több mint 30 or­szágba jut el. •­­ A nyíregyházi konzervgyár gyü­mölcsüzeme folyamatosan 560 vagon vegyes befőttet szállít szovjet rende­lésre. ■%- Kézi festékszóró pisztoly sorozatgyár­tását kezdték meg a székesfehérvári Finommechanikai Vállalatnál a nyugat­német­­Wagner céggel kötött együttmű­ködési szerződés alapján. llllllll!lllllll!liI­Plllll!!lilll!li! RÖVIDEN A Német Demokratikus Köztársaság­ból vásárolt gépekkel kezdték meg a Csongrád és Békés megyei gazdasá­gokban a rizs vetését. Újj betakarító­gépek is segítik a dél-alföldi rizster­mesztés korszerűsítését: az aratási idé­nyig 12 nagy teljesítményű lánctalpas kombájnt kapnak a Szovjetunióból. A hamburgi kertészeti világkiállítás idei bemutatóján négy magyar termé­ket aranyéremmel tüntettek ki: a szen­tesi fehér karalábét, a paprikát és a kel­káposztát, valamint a Duna Termelő­­­szövetkezet laskagombáját. A magyar termékek további négy ezüstérmet és egy bronzérmet is kaptak. A TERIMPEX és a MOMMPEX két olasz vásáron Olaszországban két városban lesz május első hetében áruminta vásár. Pármában a nemzetközi tejipari vásá­ron a TERIMPEX képviseli Magyar­­országot. A magyar tejipar sokféle új­donságát állítják ki, többek között kü­lönböző sajtokat a hagyományos trapis­­tától a legújabb ömlesztett tömlősajtig. Goriziában az „Espomego” című élelmi­­szeripari bemutatón másodízben kép­viseli hazánk élelmiszeriparát a TER­IMPEX és a MONIMPEX. Ebben a vá­rosban már népszerű a magyar szalámi, a gyulai és csabai kolbász. Az ország­szerte kedvelt konzerveken, tejterméke­ken és csípős erőspaprikán kívül meg­ismertetik a látogatókkal a magyar bor­­fajtákat és egyéb szeszes italokat is. 1973. MÁJUS 3.3 MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA Angol üzletemberek Magyarországon Elsősorban textilgépek és textilipari anyagok eladásáról tárgyalt magyar partnereivel az a héttagú delegáció, amelyet az angliai Leicester város gaz­dasági szakemberei küldtek a múlt hé­ten Budapestre. A küldöttség vezetője C. J. Illise, a leicesteri kereskedelmi kamara főtitkárhelyettese volt, prog­ramjukat a Magyar Kereskedelmi Ka­mara szervezte. A leicesterieknek ez már a negyedik delegációja Budapesten. Különösen szo­ros kapcsolatban állnak a KONSUMEX- szel, s a külkereskedelmi vállalaton kí­vül felkeresték a Május 1. Ruhagyárat és egy nagykereskedelmi vállalatot is. Tárgyalásaik a szeptemberi üzletköté­seket készítették elő. Textilgépekkel kapcsolatban tárgyaltak a TECHNOIM­­PEX-nél, és felkerestek több gyárat is. (HÓDIKÖT [Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyár], Békéscsabai Kötöttáru­­gyár, Budapesti Finomkötöttárugyár, Habselyem Kötöttárugyár). Mint a part­nerek névsorából is következtetni lehet rá, főleg kötszövőgépek eladásáról volt szó. A küldöttség szombat este utazott el hazánkból. Hétfőn viszont már újabb angol ka­marai delegációt fogadtak a kamará­nál. Ez a küldöttség Sloughból érkezett, s több iparág szakembereiből áll. Így ellátogatnak a METALIMPEX-hez, a NIKEX-hez, a FERM­ION-nal tömítő­anyagok eladásáról tárgyalnak, a MI­­NERALIMPEX-nek pedig tűzálló anya­gokat ajánlanak fel­vételre. Osztrák licenc Az osztrák Florenz cégtől vásárolt li­­cencet a Hódmezővásárhelyi METRI­­POND Mérleggyár. Új típusú árjelző mérlegek gyártását kezdték meg. A megállapodás szerint az osztrák cégtől nemcsak a licencet vették meg, hanem bizonyos optikai alkatrészeket is kap­nak Ausztriából, meghatározott meny­­nyiségű mérleg ellenében. Külföldi gépek a fa- és bútoriparban Az Épületasztalosipari és Faipari Vál­lalat 82 millió forintos beruházással korszerű technológiával működő faipari gyárat hozott létre Lentiben. A faipari munkagépeket a Szovjetunióból, Cseh­szlovákiából, Lengyelországból, az NDK- ból és Spanyolországból szerezték be. Hatvanmillió forintos költséggel fel­épült az Agria Bútorgyár Egerben. Az új üzemben szocialista országokból im­portált gépekkel kezdődött meg a ter­melés. A gyárban gépesítették a stíl­bútorgyártást is. VILÁGGAZDASÁG A KONJUNKTÚRA- ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET ÉS A MAGYAR KERESKEDELMI Megjelenik hetenként ötször 4 oldalon, pénteken 4 oldal melléklettel. A szerkesztő bizottság elnöke: HAVAS JÁNOSNÉ Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Szerkesztőség: Bp., V. Dorottya u. 6. IV. em. Levélcím: 1397 Budapest, Pf. 534. Telefon: 153-860 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc igazgató Kiadóhivatal, Bp. 1085 Blaha Lujza tér 1-3. Leveleim: 1959 Budapest Telefon: 343-100 Előfizethető minden magyar postahivatalnál Előfizetési díj egy évre 2400 Ft Terjeszti a Magyar Posta 73-2180/3-05 Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Bolgár Imre INDEX: 25 008

Next