Világgazdaság, 1973. szeptember (5. évfolyam, 168/1170-188/1190. szám)

1973-09-01 / 168. (1170.) szám

w 1973. SZEPTEMBER 1. ­ Átadták a forgalomnak a Boszpo­­rusz-hidat. Az Isztambul mellett épí­tett híd több mint 1000 méter hosszú, és hat nyomtávú. A híd hivatalos meg­nyitása október végén lesz. • Nikkelt találtak Szaúd-Arábiában. Az érc 1,5—3,9 százalékos. A próbafú­rásokat amerikai vállalat végzi. • Leapadtak Japán valutatartalékai. A pénzügyminisztérium közleménye szerint március és augusztus között a készletek 3 milliárd 941 millió dollárral 15 milliárd 126 millió dollárra csökken­tek. A fejlemény az export lassulásá­nak és a hosszú lejáratú tőkekiáramlás gyorsulásának a következménye. A készletek apadása előreláthatóan szep­temberben is folytatódik. • Még mindig magas az infláció üte­me Jugoszláviában. Idén július végéig a mezőgazdasági termékek ára 27, az iparcikkeké 16,3, a szolgáltatási díjaké 14,2 százalékkal volt magasabb, mint az előző év hasonló időszakában. A meg­élhetési költségek 20,4 százalékkal nö­vekedtek. Elkészült az egymilliomodik Skoda 1000/110 gépkocsi. A legnépszerűbb Skoda kocsit 1964 óta gyártják. Tavaly az NSZK 28 400 darabot importált eb­ből a típusból. Továbbra is dinamikusan növek­szik Hongkong külkereskedelme. Az idén augusztusig az export 1 milliárd 930 millió dollárra növekedett, az im­port pedig 2 milliárd 892 millió dol­lárt ért el. 4. A Szovjetunió műszőrme-előállító gépet rendelt az Artos Maschinen nyugatnémet cégtől. A berendezés ér­téke meghaladja a 11,5 millió márkát. A beruházás célja a belső műszőrme­szükséglet fedezése. Sikerült visszafogni Svájcban a hitelállományt. A hitelexpanzió a má­sodik negyedévben 0,8 százalék volt szemben az egy évvel korábban mért 3,1 százalékkal, a WIS jelenti . Megindult a rendszeres közlekedés a Szovjetunió Baltatlantika elnevezésű hajóútján, amely Leningrádot az Egyesült Államok nagy kikötőivel köti össze. Az útvonalon járó szovjet teher­­hajók útközben befutnak majd svéd, nyugatnémet és holland kikötőkbe is. • A nyugatnémet költségvetési kiadá­sok augusztusig 9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi értéket. A pénzügyminisztérium jelentése szerint a kormány az idén eddig 64,9 milliárd márkát költött.­­ Románia esetleg búzát exportál Szudánba. Egyes becslések szerint Ro­mánia jelenleg 100 ezer tonna export­felesleggel rendelkezik. • Kanadai kormánykörökben remélik, hogy néhány napon belül sikerül véget vetni a vasutassztrájknak. A parlament tegnap ült össze a kérdés megvitatá­sára. A vasutasok kijelentették, nem hajlandók alávetni magukat semmilyen rendeletnek.­­ Gyorsan növekszik a nyugatnémet nagykereskedelmi forgalom. Júliusban folyó árakon 16, változatlan árakon pedig 7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Az év első hét hónapjában a forgalom emelkedése ugyanilyen arányú volt. 9 Szép eredményeket mutathat fel a VDK mezőgazdasága. A több mint 70 ezer személyt foglalkoztató 70 állami gazdaságban az elmúlt félév során 1972. első feléhez képest mintegy 34 százalék­kal növekedett a szójababtermés. A ba­romfitenyésztésnél 21, a teatermesztés­nél 25, az ananásznál pedig 197 százalé­kos növekedés mutatkozott.­­ Török—japán vegyes vállalat ala­kult teherautók gyártására. A török kormány engedélyezte a vállalat meg­alapítását, amelyben a Nissan és a Mitsui cég részesedése 40 százalék lesz. A japán cégek 32,2 milliárd dol­lár hitelt nyújtanak a konvertibilis valutát igénylő berendezések import­jára. • • • ­ figyelemre méltó­­ üzleti esemény... Az idei Zágrábi Nemzetközi Vásár egyetlen napján Euró­pa, Észak- és Dél- Amerika, Ázsia és Af­rika 60 országának 6000 kiállítójával ta­lálkozhat. A vásáron bemuta­tásra kerülnek a gép­gyártás, a villamos­ipar, a vas- és színes­­fém-kohászat, a hajó­gyártás, a fémfeldol­gozó ipar, a finom­­mechanika és optika, a vegyipar, a jármű- és motorgyártás, a fa­ipar, az építőipar, a textilipar, az élelmi­szeripar és más terü­letek kimagasló ter­mékei. A Zágrábi Nemzet­közi Vásár Jugoszlá­viában a kereskedelmi ügyletek állandó köz­pontja. Elősegíti a mű­szaki együttműködést, a kooperációt, a kö­zös termelést, a kuta­tásokat és a tőkeel­helyezést az országon belül, továbbá a jugo­szláv—külföldi árucse­re-forgalomban. A vásáron komoly üzleti ajánlattal jelent­keznek a KGST- és az EGK-tagországok, a fejlett és fejlődő or­szágok valamint a különböző gazdasági csoportosulások stb. A Zágrábi Nemzet­közi Vásáron „A mi­nőség éve" záróak­kordjaként 1200 jugo­szláv kiállító mutatja be termékeit. 1 . «mm MÉ­­H . . 5 Bulgária növeli az autóimportot A szófiai Avtoimpex külkereskedelmi vállalat az idén 15 százalékkal növeli személygépkocsi- és teherautóimportját — írja a belgrádi Privredni Pregled. A lap szerint a legtöbb személykocsit a Szovjetuniótól vásárolják: Zsiguliból 25 ezer, Moszkvicsból pedig 23 ezer dara­bot. (Ez utóbbi típus néhány darabját a lovecsi gyárban szerelik össze.) Meg nem adott mennyiségben importál Bul­gária Volga kocsit, s az importlistán 2 ezer darab Zaporozsec is szerepel. Csehszlovákia 2 ezer Skodát szállít. A teherautó beviteléről a lap számszerű adatokat nem közöl. (AP-DJ) Gazdasági intézkedések Ghánában A ghánai kormány egységesen 5 ezer cedi adót vet ki az országban dolgozó külföldi állampolgárokra és ezt az adót az őket alkalmazó vállalatok­nak és szervezeteknek kell befizetniük — írja elő többek között a csütörtökön közzétett ghánai költségvetés. Az 1973— 74-es évre vonatkozó költségvetés ke­retében 14,5 százalékról 10 százalékra szállítják le a kereskedelmi bankok ál­tal nyújtott kölcsönök kamatját. A kormány ezzel párhuzamosan több nyersanyag árának a csökkentését is bejelentette, visszavonta a nyersanyag­import szubvencionálását és eltörölte a nyersanyagokra felszámolt forgalmi adót. Az arany kivitelét speciális ille­tékkel terhelte meg. A következő pénzügyi évben a kor­mány a költségvetési előirányzatok sze­rint 14,9 millió cedit fordít a mező­­gazdaság fejlesztésére, 4 milliót lakás­építésre és 9 milliót az oktatásügy fejlesztésére. (Reuter) Kiegyensúlyozódik a csehszlovák-nyugatnémet kereskedelem Az NSZK Csehszlovákiával folytatott áruforgalma tavaly nem mutatott na­gyobb növekedést. A Partner című fo­lyóirat adatai szerint a Csehszlovákiá­ba irányuló nyugatnémet kivitel 62 millió márkával (4,8 százalékkal), 1 milliárd 226 millió márkára esett. Cseh­szlovákia 1,4 százalékkal, 12 millió márkával többet adott el az NSZK-nak, mint 1971-ben, így a nyugatnémet kivi­teli felesleg 434 millió márkáról 360 millió márkára csökkent. Az NSZK 867 millió márkás import­jából 54,5 százalék volt az ipari kész­termékek aránya. (Az NSZK elsősor­ban textilipari késztermékeket, henge­relt acélt és gépipari cikkeiket vásárolt.) Az ipari félkész termékek részesedése 18 százalék volt, míg a nyersanyagok aránya 12,6 százalékos. A mezőgazda­­sági termékek részesedése 11,4 száza­lékot ért el. A csehszlovák import 72,6 százaléka volt ipari késztermék, elsősorban gép­ipari, elektrotechnikai cikkek, vas- és fémáru. A félkésztermékek a bevitel 5,7 százalékát, az ipari nyers- és alap­anyagok pedig 1,9 százalékát alkották. Az élelmiszerek részesedése 19,1 száza­lék volt. VILÁGGAZDASÁG Félidő a szovjet ötéves tervben I. P. Krilov a Goszplan munkatársa a Planovoje Hozjajsztvo folyóiratban ál­talános áttekintést ad a szovjet gaz­daság helyzetéről az ötéves terv fél­idejében. Főleg azt vizsgálja, milyen szerkezeti változások történtek a gaz­daságban a tervidőszak első felében. A szovjet gazdaság az SZKP XXIV. kongresszusa által kijelölt úton halad. A tervidőszak elmúlt részében kedve­ző­en változott a gazdaság szerkezete, javult a hatékonyság, sikeresen való­sul meg a mezőgazdaság fejlesztésé­nek komplex programja, folyamatban van a tervezett életszínvonal-emelési politika valóra váltása. A sikerek mellett azonban bizonyos hibák is jelentkeznek. Ezek lényegét Brezsnyev egyik beszédében úgy jel­lemezte, hogy nem teljes és nem kel­lően hatékony a nagy belső tartalé­kok, a fejlesztés intenzív és minőségi tényezőinek kihasználása. A gazdasági fejlődés üteme és arányai tekinteté­ben is vannak nehézségek — ezek az 1972. évi kedvezőtlen időjárással füg­genek össze és a tervektől való el­maradást idéztek elő több mezőgazda­­sági áru termelésében és felvásárlá­sában, valamint néhány, mezőgazda­­sági cikkeket feldolgozó iparág ter­melésében. Az SZKP Központi Bizottságának 1972. decemberi plenáris ülésén újabb intézkedéseket hoztak a gazdasági nö­vekedés meggyorsítása érdekében, azzal a céllal, hogy gyökeres fordulatot le­hessen elérni az intenzív gazdálkodási módszerek meghonosításában. Jelentős szerepet kapott mindebben az országos méretű munkaverseny. Az SZKP XXIV. kongresszusának irányelvei előírták, hogy a nemzeti jö­vedelem növekedésében a termelékeny­ség javulása 80—85 százalékkal része­sedjék. Az említett nehézségek és hiá­nyosságok valamivel alacsonyabb arányt eredményeztek 1971—72-ben. Az 1973. évi terv azonban az ötéves előirányzatnál valamivel magasabban irányozta elő ezt a hányadot. Az ipari termelékenység növekedése 1971—72- ben 11,8 százalék volt, szemben az öt­éves terv részarányos 13 százalékos előirányzatával. Nagyobb volt a lema­radás az építőiparban: itt a tervezett 13,2 százalékkal szemben 10,7 százalék volt a termelékenység-növekedés. Az építőiparban emellett a munkaszerve­zés sem volt megfelelő. Hogyan alakul a nemzeti jövedelem termelése és felhasználása. A nemzeti jövedelem növekedése abszolút egy főre százalék­értékben jutó nő­1973 (terv) 6,0 18 70 Annak ellenére, hogy a nemzeti jö­vedelem növekedése valamelyest el­maradt az ötéves terv előirányzatától, a felhasználáson belül 1971—72-ben nőtt a fogyasztási hányad — 1970-ben 74 százalékot, 1971-ben 74,5 százalékot, 1972-ben 75,2 százalékot ért el, az idén pedig a terv szerint 75,1 százalékot tesz ki. Az ötéves terv szerint az iparban a fogyasztási cikkek termelésének gyor­sabban kell növekednie, mint a terme­lési eszközökének. A cél megvalósítá­sában azonban bizonyos nehézségek jelentkeztek. Az élelmiszeripar és egyes könnyűipari ágak nem megfelelő nyers­anyagellátása következtében 1972—73- ban az ipar B-csoportjának növekedési üteme némileg mérséklődik, és elma­rad az átlagos ipari növekedéstől. 1971 1972 1973 1971—1973 terv összesen százalékos növekedés Ipari termelés 7,7 6,5 5,8 21,4 A-csoport 7,7 6,8 6,3 22,3 B-csoport 7,7 6,0 4,5 19,3 Az említetteken túlmenően a köny­­nyűipar fejlődését hátráltatja a ter­melés lassú átalakulása is, és így a lakosság állandóan növekvő szükség­letei, főleg választék és minőség tekin­tetében, nem nyernek teljes mértékben kielégítést. A könnyűipari termelés nö­vekedése 1966—70 között évi átlagban 8,5 százalék volt, 1971-ben 7 százalék, 1972-ben 3 százalék. Ugyanakkor 1971—73-ban nagymér­tékben bővítik a fogyasztási cikkeket gyártó ágak termelési állóalapjait. A könnyűipar beruházásai az említett években 30 százalékkal nőnek, az ipari átlagot meghaladó mértékben. Az ipar B-csoportjának bővítési le­hetőségei szempontjából nagy a je­lentősége annak, hogy az idei­ terv a mezőgazdasági termelés 12 százalékos növelését írja elő. A mezőgazdaság fej­lesztésére hozott sokoldalú intézkedé­sek az ötéves terv hátralévő felében várhatóan megszilárdítják a könnyű- és élelmiszeripar nyersanyagbázisát , ezért a B-csoport növekedésében be­következett lanyhulás csak ideiglenes. A fogyasztásicikk-termelés növelése nemcsak az életszínvonal szempontjá­ból érdekes. Figyelembe kell venni ennek az ágazatnak hatását az egész ipar és a népgazdaság fejlődési mu­tatóiban. A fogyasztási cikkeket előál­lító iparban ugyanis az átlagosnál na­gyobb az eszközök forgási sebessége és az eszközök hozamának mutatója. Min­dez fontos forrása a költségvetési be­vételeknek. Az ötéves terv eddig eltelt időszaká­ban számos termékből javult a lakos­ság ellátása. A lakossági fogyasztás a terv irányelvei szerint kedvező irány­ban változik, ami főleg az állati termé­kek és számos ipari fogyasztási cikk növekvő vásárlásában mutatkozik. így 1971—73-ban az árualap általánosság­ban 19 százalékkal növekszik, ugyanak­kor egyes árufajtákból a következő nö­vekedés várható (százalékban): hús és hústermékek 20, tojás 35, kötöttáru 24, bútor 32, hűtőszekrény 33. Több áruból azonban mind ez ideig nem volt zavar­talan a kereslet kielégítése, és összes­ségében a kiskereskedelmi forgalom növekedési üteme sem kielégítő. A jólét növekedésének fontos muta­tója, hogy gyorsuló ütemben nő a szol­gáltatási szektor dolgozóinak száma. Míg 1971—73-ban­­a munkások és al­kalmazottak teljes létszáma évi átlag­ban 2,4 százalékkal nő, a kommunális és lakásszektorban 5 százalékkal, a ke­reskedelemben és közétkeztetésben 4 százalékkal, a tudomány, művészetek, ismeretterjesztés területén 3,5 százalék­kal. A munkaerőhiány közepette azon­ban a szolgáltatásban is egyre nagyobb szerepet kap a gépesítés és a munka­­szervezés javítása. Ilyen módon lehető­ség nyílt arra, hogy az 1973. évi terv­ben az előző évekhez képest mérsék­lődjék a nem termelő ágazatokban fog­lalkoztatottak létszámának növekedési ban milliárd rekedés, rubel rubelben 1971 5,6 35 61 1972 4,0 12 46 SZUBVENCIONÁLJÁK A SZÉNTERMELÉST Hosszú lejáratú energiaprogram az NSZK-ban A nyugatnémet kormány szerdai ülé­sén elfogadta a hosszú lejáratú energia­programot, amely körvonalazza az or­szág olaj-, szén- és atomenergia-poli­tikáját a jövőben. A kabinetülés után tartott sajtóértekezleten Friderichs gaz­daságügyi miniszter vázolta a program néhány jellemzőjét, de nem tért ki a pénzügyi részletekre, mert — mint mondotta — ennek közzététele a jövő heti költségvetési vita eredr­ényétől függ. Megjegyezte viszont, hogy az egész program költsége évente átlag 3 milliárd márka körül lesz, amit a szö­vetségi és állami kormányoknak, vala­mint a fogyasztóknak közösen kell megfizetniük. A program abból indul ki, hogy még a 80-as években is a kő­olaj marad az alapvető energiaforrás. Ez a nyersanyag tavaly az energiaszük­ségletek 55 százalékát fedezte. Az olaj­jal szemben más alternatíva nincs, de fogyasztásának növekedését a minimá­lisra kell korlátozni, különösen a vil­lamosáram termelésében. Nyugat-Németországnak fokozott erő­feszítéseket kell tennie a földgáz, az atomenergia és a szén felhasználásának növelésére. Ez a három energiaforrás 1980-ra az energiamérlegben már leg­alább egyharmaddal részesedik, 1985-ig pedig arányát 40 százalékra kell emelni. A szén az ország legfontosabb belső energiaforrása. A bányászatot a jövő­ben a fő fogyasztóknak, elsősorban az acéliparnak és a szolgáltató ágazat vál­lalatainak kell szubvencionálnia. A széntermelés fokozatosan csökken, az idei várható 97 millió tonnával szem­ben 1978-ban már csak 83 millió tonnát bányásznak ki. Ennek a mennyiségnek az eladását viszont a kormány garan­tálni fogja — hangsúlyozta a minisz­ter. Hozzáfűzte: ez a garancia eltérést jelent a szokásos nyugatnémet politi­kától, de az energetika kivételes ága­zat, amelynek kockázatai növekednek. Emiatt az energiaproblémákat nem lehet egyszerűen csak gazdasági jelle­gűnek minősíteni. Az energiakérdés ezen túlmenően politikai problémákat is rejt magában. Az 1978-ban felszínre kerülő 83 mil­lió metrikus tonna szénből előrelátha­tólag 30 millió tonnát a szolgáltatási ágazat, 25 millió tonnát a belföldi acél­­társaságok, 15 millió tonnát a Közös Piac egyéb acélvállalatai és 13 millió tonnát más fogyasztók használnak majd fel. A szén drágább, mint a fűtő­olaj, és ezért külön költségeket jelent a szolgáltató ágazat vállalatainak. A kor­mány úgy döntött, hogy ezt a pótlóla­gos költséget az egyes fogyasztónak kell megfizetnie, s egyelőre visszautasította azt a tervet, hogy a költségvetési adó bevételeiből fedezzék a szolgáltató ága­zat külön kiadásait. A fogyasztónak előreláthatólag kilowattóránként több mint egy félpfeniggel magasabb árat kell adnia az elektromos áramért. A szolgáltatással szemben a szövet­ségi kormány szubvencionálni fogja az acélipari vállalatokat, és a nyugatné­met kokszolható szén esetében felme­rülő pótlólagos költségeket részben megtéríti. A nyugatnémet szén tonnán­kénti ára előreláthatólag 38 márkával tér el a világpiaci ártól. A szubvenció részleteiről hamarosan meg is kezdőd­nek a tárgyalások az érdekelt felek kö­zött. Az év elején az árkülönbözet tonnánként 24 márka volt, s akkor a kormány ígéretet tett a tonnánkénti 18 márka ártámogatásra. Áttérve a kőolajjal összefüggő kér­désekre, a gazdaságügyi miniszter meg­erősítette azokat híreszteléseket, ame­lyek szerint a Veba AG. köré csoporto­sítva erős nyugatnémet olajvállalatot akarnak alakítani. Az NSZK-nak, el­lentétben a többi tőkésországgal, nincs saját befolyásos — sem állami, sem magán — olajvállalata, amely hatá­rozottan fel tudna lépni a termelő or­szágokkal folytatott­­ tárgyalásokon. Friderichs megerősítette az a nyugat­német szándékot, hogy az olajimport tartós garantálása érdekében fokozni kívánja az együttműködést a világ je­lentős nyersanyagfogyasztó államaival, a termelő országokkal és a szocialista országokkal is, elsősorban a világ má­sodik legjelentősebb olajtermelő hatal­mával, a Szovjetunióval. Az energiaprogram előirányozza az ország finomítókapacitásának növelé­sét. Az NSZK-ban felhasznált finomí­tott olajtermékek 27 százalékát import­ból kell beszerezni, és ezt az arányt Friderichs túl magasnak tartja. A mi­niszter hangsúlyozta, hogy a program egyetlen pontja sem irányul a legje­lentősebb nemzetközi olajkonzorciumok ellen, amelyektől az NSZK piaca nagy­mértékben függ. Ezeknek a vállalatok­nak a részesedése a nyugatnémet olaj­piacon 75 százalék. A villamosenergia termelésről szólva a miniszter hangsúlyozta, hogy 1985-ig 100 új erőművet kell építeni. A kor­mány feladatának tartja az atomku­tatás ösztönzését és az atomenergia hányadának állandó emelését. Az energiaprogram keretében egy­szerűsíteni akarják az új erőművek és finomítók építési engedélye körüli el­járásokat. Miként­­ azt nem fejtette ki. Nyilvánvalóan komoly összecsapá­sokra kerül majd sor ezen a téren a különböző környezetvédelmi szerveze­tekkel. (Reuter)

Next