Világgazdaság, 1973. október (5. évfolyam, 189/1191-210/1212. szám)

1973-10-02 / 189. (1191.) szám

Szovjet élelmiszersegély Indiának FAO-konferencia az élelmiszerhiányról Az egyre fenyegetőbb méreteket öltő élelmiszerhiányról kezdődött ötnapos konferencia Rómában. Több mint 50 ország képviselői, a FAO gabonaügyi kormányközi bizottságának tagjai fel­becsülik, milyen mennyiségű gabona kerülhet exportra a következő évek­ben, s milyen lesz az importszükség­let. Külön probléma a fejlődő országok helyzete, ezek az államok ugyanis ál­talában nem rendelkeznek elég devizá­val ahhoz, hogy kellő mennyiségben importáljanak az egyre drágábbá váló gabonából. A munkacsoport a fő exportőr és importőr országokat, valamint a Közös Piac és a Nemzetközi Búzatanács tag­jait tömöríti. Megvitatja Boerma FAO- vezérigazgató javaslatát a nemzetközi­leg szoros ellenőrzés alatt tartott ga­bonaraktározási rendszer kidolgozásá­ról, annak érdekében, hogy rossz ter­més esetén se legyen áruhiány. A FAO- hoz közel álló források szerint sok fejlődő ország vonakodik bevallani tényleges importszükségletét, attól tart­va, hogy ez csak még feljebb hajtaná az árakat. Ugyancsak a FAO rendezésében az osztrák fővárosban ült össze hétfőn az állami gazdaságok nemzetközi szim­po­­zioja. Weics osztrák élelmezési mi-­­­niszter megnyitó beszédében rámuta­tott, hogy a legutóbbi becslések sze­rint a világ gabonatermése 1973—74- ben 6 százalékkal, 895 millió tonnára emelkedik. Ez kedvező fejlemény, mon­dotta, mert a korábbi évek rossz ter­mése élelmiszerhiányt okozott. Az élelmi­szerhiány enyhítése szem­pontjából rendkívül nagy jelentőségű az a hír, hogy a Szovjetunió 2 millió tonna búzát és rizst ad kölcsön Indiá­nak. Az indiai kormány szóvivője be­jelentette, hogy a kölcsönajánlatról Brezsnyev,­­az SZKP főtitkára levélben értesítette Gandhi miniszterelnök-asz­­szonyt. India nagyra értékeli a szovjet kormány baráti gesztusát — hangoz­tatta a szóvivő —, miután India a ked­vezőtlen időjárás miatt élelmiszerellá­tási nehézségekkel küzd. A kölcsön tö­r­­lesztésének feltételeiről a szóvivő nem nyilatkozott. India az idén körülbelül 2 millió tonna búzát vásárolt az Egyesült Álla­moktól, Kanadától­­és Argentínától. A szóvivő szerint októberben körülbelül 400 ezer tonna búza érkezik majd eb­ből a mennyiségből. Jól értesült körök szerint az indiai kormány az áremel­kedés miatt ezentúl nem szerez be bú­zát a világpiacon. (Reuter, AP-DJ) • Algéria kormánya jegyzékben fel­szólította a Közös Piac bizottságát, te­gyen lépéseket annak érdekében, hogy a közös piaci országokban szüntessék meg az algériai munkások elleni akció­kat. A brüsszeli bizottság szóvivője válaszában hangoztatta, hogy a bizott­ság igyekszik biztosítani a kilenc or­szágban dolgozó vendégmunkások meg­felelő helyzetét. LEd Dent amerikai kereskedelemügyi miniszter varsói látogatása idején a Westinghouse és az Elektrim együtt­működési megállapodást írt alá villa­mossági berendezések gyártásáról. A tárgyalások további eredménye, hogy az USA bizonyos könnyítéseket sza­vatol a kikötőibe befutó lengyel hajók számára. • A brazil pénzügyminisztérium 10 milliárd jen értékben államkölcsön - kötvényeket bocsát a japán piacra. Ez lesz 1972 márciusa óta a negyedik bra­zil kötvénykibocsátás külföldi piacon. • A svájci Nemzeti Bank október 1-től megszünteti a „negatív kamatot”, amelyet a nem svájci állampolgárságú betéttulajdonosoknak kellett fizetniük. A pénzbeáramlás korlátozását célzó il­leték negyedévenként 2 százalék volt 1972 július óta. 4. Ausztriában az idegenforgalmi ha­tóságokat aggasztja, hogy az országba látogató turisták száma 0,7 százalékkal csökkent a tavalyihoz képest. Stari­­bacher kereskedelmi miniszter elnök­letével arról tanácskoznak, hogy ezt a visszafejlődést hogyan lehetne megállí­tani.­­ Az ázsiai országok munkaügyi mi­nisztereinek negyedik konferenciája tegnap kezdődött Tokióban. A 18 résztvevő­­ miniszter azt vizsgálja, mi­ként lehetne a regionális gazdasáfej­­lesztéssel együttesen, illetve azáltal ja­vítani az ázsiai munkások helyzetét. A MI JELENTI • Szófiában tartózkodik a Nippon Seiko konszern elnöke által vezetett japán küldöttség. A delegáció vezetője egyben a bolgár—japán gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési bizottság japán társelnöke. A tárgyalá­sokon a két ország gazdasági kapcsol­l­­ainak szorosabbra fűzéséről esik szó. Mária hajókat, finommechanikai és műszeripari gyártmányokat, műszálat és más árut importál Japánból, ahová gyümölcsöket, konzervet, színesfémeket és egyéb gépeket szállít. A Vorosilovgrad közelében 15 milliárd tonnára becsült készlettel rendelkező szénlelőhelyet fedeztek fel. A szén aránylag kis mélységben található. A Donyec medencében jövőre öt szénbá­nya kezdi meg működését évi 15 millió tonnás kapacitással. «» A japán pénzügyminisztérium a szigetország valutatartalékainak értékét szeptember végén 14 milliárd 795 mil­lió dollárban adta meg, 331 millió dol­lárral kisebb összegben, mint a hónap elején. 46 Négy francia bank közösen 115 mil­lió frank hitelt nyújt a dél-vietnami Ha-Tien cementtvállalatnak. A 12 évre nyújtott hitelérre a saigoni­ kormány vállalt garanciát. • A Szovjetunió és Bulgária kétoldalú megállapodást kötött a szibériai Uszty- I Ilimben létesítendő cellulózkombinát felépítéséről. Bulgária fémszerkezete­ket, csöveket, szerelvényacélt, cemen­tet, burkoló és tetőfedő anyagokat, ká­belt, elektromos rakodógépeket, vala­mint üzemen belüli szállításra alkal­mas elektromos targoncákat küld a kombináthoz. E megállapodás része an­nak a sokoldalú egyezménynek, amely szerint Bulgária, Lengyelország, Ma­gyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió közösen építi fel a kom­binátot. 1973. OKTÓBER 2. REGIONÁLIS POLITIKA ÉS AMI MÖGÖTTE VAN A nézeteltérések háttere Zsákutcába jutottak a Közös Piac regionális politikájáról szóló viták. Véget ért a szakértői szinten tartott tárgyalások második fordulója, amelyen nyilvánvalóvá vált, hogy rendkívül mély ellentétek feszülnek a tagállamok között. Olaszország és Írország ragaszkodik ahhoz, hogy a javasoltnál na­gyobb legyen az alap költségvetése, Franciaország és az NSZK viszont még a javasoltnál is kevesebbet szán e célra. A brüsszeli bizottság mint ismeretes 500 millió elszámolási egység (a devalválások előtti dollár­­összeggel akarja indítani január elsején az alapot, a kiadások 1975-ben 750, 1976-ban pedig 1 milliárd elszámolási egységre emelkednének. A nagy elmaradott körzetekkel ren­delkező Olaszország és Írország képvi­selője világosan megmondotta, hogy nem egyezik bele a javasolt összegbe. Az olasz képviselő azzal érvelt, hogy a jövő évre javasolt 500 millió elszámo­lási egység a közös piaci összkiadások­nak mindössze 8 százalékát alkotja. Az írek az alacsony összeg mellett a segélyre szánt területek kritériumaival is elégedetlenek. A brüsszeli bizottság most új javaslatokon dolgozik, amelye­ket október 15-én terjeszt a miniszteri tanács elé. A „front” másik oldalán álló Francia­­ország meglehetősen merev magatartást tanúsított. Párizs nem sokat vár az alaptól éppen ezért túlzottnak tartja még a javasolt kiadásokat is. A francia kormány emellett a regionális alap kérdését össze szeretné kapcsolni a pénzügyi stabilitás megteremtésének igényével. A franciák azzal fenyegetőz­nek, hogy megtorpedózzák a regionális alap tervét, ha Róma, London és Dub­lin nem hajlandó bebújtatni valutáját a közös „kígyóba”. Bonn, amely szin­tén vajmi kevés hasznot lát az alapból, a mezőgazdasági politika megreformá­lását helyezi előtérbe. Mint ismeretes, a közös agrárpolitika ellen indított rohamai miatt Párizs részéről többször is megrovást kapott. Bonn és Párizs ellentéteit elemezve Rey, a brüsszeli bizottság volt elnöke a Le Soir című brüsszeli lap hasábjain bírálja a francia kormányt, mert nyil­vánosság elé vitte ellentéteit Bonn-nal. „Az európai egység kialakításának nem a legjobb módszere, ha a tagállamok kormányai nyilvánosan vitatkoznak egymással” — írja. Az angol Guardian viszont „égi adománynak” nevezi a mezőgazdasági politika védelmezői szá­mára a gabonaárak „drámai” emelkedé­sét. A francia kormány vádoló ujja az USA-ra mutat — írja a lap: „az ame­rikaiak a szójaexport felfüggesztésé­vel megszegték szerződéseiket, a Közös Piac nem támaszkodhat külső szállítók­ra, a közös mezőgazdasági politika pro­tekcionista elvei érvényesebbek, mint valaha. A mezőgazdasági politika elleni tá­madások mindazonáltal tovább foly­tatódnak. Az ellenzők érvei az AP-DJ hírügynökség szerint a következők: nem segít a kistermelőknek a termésered­mények javításában, a termelési költ­ségek nagy részét a fogyasztóra hárítja mégpedig „politikailag elviselhetetlen módon”, nem tudja megteremteni a kereslet és a kínálat egyensúlyát, el­lentétekre vezet a tagállamok és a külső országok között, az USA szünte­lenül bírálja az EGK protekcionista mezőgazdasági politikáját. (Reuter, AP­­DJ, DPA) Szigorú takarékossági intézkedések Sri Lankában Az élelmiszerek jegyre forgalmazá­sát, magasabb árakat és egyéb szigorú takarékossági intézkedéseket jelentett be Bandaranaike miniszterelnök-asz­­szony. Sri Lanka parlamentje elé ter­jesztett „válság­csomag”-jában beszün­teti a legalacsonyabb keresetűeknek addig ingyen juttatott heti kilencven deka rizst, mintegy 40 százalékkal drágítja a kenyeret és korlátozza a hetenként vásárolható liszt mennyisé­gét is. A korábban egy fontban (45 dekagramm) megállapított heti cukor­adagot 25 százalékkal csökkentik, a cukoradagon felüli mennyiségért pedig fontonként 35 centtel magasabb árat kell fizetni. A rizs belföldi termesztői számára bushelenként 18-ról 25 rúpiára emelik a termelői árat, de hasonlóan többet kap az összes belföldi élelmiszertermék termelője is. Az élelmiszeráraik emelkedésének el­lensúlyozására a miniszterelnök-asszony bejelentette, hogy a havi 400 rúpiánál kevesebbet keresők bérét mind az ál­lami, mind pedig a magánszektorban 10 százalékkal felemelik. (AP-DJ) Jugoszláv—perui mezőgazdasági együttműködés A Beograd nevű mezőgazdasági egy­ség és az eszéki mezőgazdasági intézet megállapodást kötött a perui mezőgaz­dasági minisztériummal arról, hogy há­rom agráripari kombinátot építenek a latin-amerikai országban. A kombiná­tok elsődleges feladata tej és hús ter­melése. Az előzetes tervek szerint egy­­egy kombinát 15 ezer marhát, 30 ezer tejelő tehenet, 100 ezer sertést, 2 millió baromfit nevel majd. Az építési munkálatok kezdetét 1975- re, a költségeket pedig mai árakon szá­mítva 80—100 millió dollárra tették. Az új kombinátok beindulása lehetővé te­szi majd, hogy Peru 15 százalékkal csökkentse élelmiszerimportját. (AP­­DJ) Ausztria és a környezetvédelem Az osztrák kormány a környezetvé­delmi tevékenység elősegítésére, a gaz­daság és a lakosság érdekeinek össze­hangolása érdekében támogatást nyújt a gazdaságnak Staribacher kereskedelemügyi mi­niszter sajtóértekezleten bejelentette, hogy a papír- és cellulóziparnak 1,8 milliárd schillinges hiteligényére 12 éves időtartamra 4 százalékos kamattá­mogatást nyújt. Ennek előfeltétele, hogy az említett hitelből létesülő beru­házások csökkentsék a vizek és a leve­gő szennyeződését, valamint a zajártal­makat. Ugyanígy kamattérítést nyújta­nak az 1980 végéig igénybe vett olyan hitelekre is,­ amelyek struktúrajavítási intézkedéseket szolgálnak. (APA) A latin-amerikai export ösztönzése Latin-Amerika gazdasági fejlődése attól függ, hogy a kontinens egyes or­szágai milyen szorosan tudnak együtt­működni exportjuk növelése érdekében — szögezte le a latin-amerikai központi bankok kormányzóinak tizenhetedik értekezlete Rio de Janeiróban. Chile kivételével Latin-Amerika minden ál­lama képviseltette magát e találkozón, amelyen néhány távolabbi ország meg­figyelője is részt vett. A latin-amerikai export pénzügyi támogatásának kérdé­seivel foglalkoztak. A pénzügyi szakemberek hangsúlyoz­ták annak rendkívüli jelentőségét, hogy a fejlődő országok alakítsák ki a kül­földről kapott hitelek refinanszírozásá­nak mechanizmusát. A központi bankok kormányzói le­szögezik, hogy a fejlődő országok — különösen a latin-amerikaiak — számá­ra elengedhetetlen lenne exportösztön­zési program beindítása. Hogy ez a program eredményre vezessen — foly­tatják — az anyagi ösztönzés, a hitele­zés és a biztosítás rendszerének beve­zetése feltétlenül szükséges, mivel ezek az országok többnyire csak speciális ex­portcikkekkel jelentkezhetnek a világ­piacon. (AP-DJ) Francia javaslat a kairói metró építésére Az egyiptomi kormány tanulmányoz­za azt a francia tervet, amely a 26 kilométer hosszúságú kairói metró fel­építését indítványozza 500 millió dol­láros költséggel. A Sofretu francia consulting társaság tervei szerint a földalatti vasutat 1980-ig építhetnék fel. Ez a vállalat építette fel a 40 ki­lométeres metrót Mexikóvárosban, és tervezetet dolgozott ki földalatti épí­tésére Brazíliának, Kanadának, Irán­nak és Törökországnak. A kairói ter­ven körülbelül 2 évig dolgoznak. (AP-DJ) VILÁGGAZDASÁG Ellentmondó jelenségek az amerikai piac áralakulásában Tudósítónktól: Az árak alakulása szempontjából az elmúlt hetek igen zavaros képet mutat­tak az Egyesült Államokban. Augusz­tus utolsó napjaiban több jelentés lát­szott igazolni azokat a gazdasági szak­értőket — köztük Schultz pénzügymi­nisztert —, akik azt jósolták, hogy mind az élelmiszerek, mind az ipar­cikkek vonalán a drágulási folyamat gyorsulása várható. Az egyik ilyen jelentés a földmű­velésügyi minisztérium közleménye volt, amely arról számolt be, hogy a mezőgazdasági nyerstermékek ára jú­lius 15. és augusztus 15. között —, eddig példa nélkül álló mértékben — 20 százalékkal emelkedett. Ezt meg­előzően a legnagyobb áremelkedés ez év márciusában következett be, ami­kor a mezőgazdasági cikkek ára 7 szá­zalékkal ment fel. Néhány nappal korábban a National Association of Purchasing Managment 250 vállalat adatszolgáltatásán alapuló szemléje azt állapította meg, hogy a cégek a gazdasági stabilizációs prog­ram első fázisának árbefagyasztását feloldó 1971-es rendelkezések óta most tapasztalták mind az ipari nyersanya­gok, mind a gyártáshoz szükséges kész­termékek árának legmeredekebb fel­szökését. A drágulás az élelmiszereknél és az ipari termékeknél is a negyedik fázis árrögzítésének feloldását követte és a szakértők biztosra vették, hogy a ter­melők az áremelkedést át fogják há­rítani a fogyasztókra. Szeptember első heteiben azonban a vásárlók valamivel kevesebbet fizettek egyes­­húsféleségekért — például a csirkéért — aminek az ára néhány héttel korábban erősen felment. Ugyan­akkor az újságok arról számoltak be, hogy az élelmezési cikkek nagykeres­kedelmi árindexe augusztus folyamán 23 százalékos rekordemelkedést ért el. Mielőbb a vágómarhaár­ befagyasztását három nappal az eredetileg kitűzött határidő előtt­­ feloldották, az álta­lános vélemény az volt, hogy a marha­hús erős drágulása elkerülhetetlen. Ezzel szemben az történt, hogy az árak — a sajtó szerint nagyrészt a drága hús vásárlását bojkottáló háziasszony győ­zelmeként — nem mentek fel, sőt va­lamivel a befagyasztás előtti szintre estek — legalább is egyelőre. Az élő sertés és a szójabab tőzsdei ára vissza­esett és a kiskereskedelmi forgalomban is csökkent valamivel a sertéshús, to­vábbá a tojás ára. Az élelmiszerek további áralakulá­sára vonatkozó előrejelzések és talál­gatások is igent ellentmondóak. Schultz pénzügyminiszter — aki a múlt hónap végén még erős drágulást jósolt — szep­tember első hetének végén Washing­ton­ban kijelentette, érzése szerint az élelmezési cikkek árának emelkedése tekintetében „túl vagyunk a nehezén”. John T. Dunlop, a megélhetési tanács igazgatója viszont ugyanakkor úgy látta, hogy a negyedik fázis további intézkedései nyomán az árak újabb felfutása várható. Az amerikai hús­intézet előrejelzése­­szerint a nagybani húsárak néhány héten belül jelentősen csökkenni fognak és az olcsóbbodás az augusztus közepén érvényben volt leg­magasabb szinthez viszonyítva elérheti a 13—26 százalékot. Azzal a ténnyel kapcsolatban, hogy a földművelésügyi minisztérium a szep­tember eleji helyzetnek megfelelő át­lagban 2 százalékkal felfelé módosí­­totta a búza és a kukorica idei várható terméseredményét , megállapítva, hogy a kukoricából 5,77 milliárd bushel rekordmennyiségre és búzából 1,73 mil­liárd bushelra lehet számítani — üzleti körökben rámutatnak, hogy a nagyobb termés nem biztosítja feltétlenül az élelmiszerárak csökkenését. Számos tényező, mint a raktározási és szállítási költségek emelkedése, a szállítást fi­nanszírozó hitel drágulása és nem utolsósorban a továbbra is erős keres­let a nemzetközi gabonapiacon, különös tekintettel a leapadt készletekre, to­vábbra is magas szinten tarthatja az árakat. Ami a megélhetési költségek álta­lános alakulásával kapcsolatban a kö­zelmúltban történt, az a következőkben foglalható össze. Az összes árucik­kekre vonatkozó nagykereskedelmi ár­index augusztus hónapban 5,8 százalék­kal emelkedett. Ez volt hatvan év óta — amióta a munkaügyi min­isztérium a kereskedelmi mutatószámokra vonat­kozó adatokat nyilvántartja — az egy hónap alatt bekövetkezett harmadik legnagyobb emelkedés. Ezen belül az élelmezési cikkek általános mutatója 20 százalék, a gabonaféléké 60 százalék, a baromfié 42 százalék és a tojásé 35 százalék emelkedést mutatott. Az élel­miszerek termelői ára 1972 augusztusá­hoz viszonyítva 66 százalékkal, ezen belül a gabonáé 167 százalékkal ment fel. A­­gabona rendkívül nagyfokú drá­gulását a belföldi kereslet és az export erős növekedése és a készleteknek, részben a kedvezőtlen időjárás miatt bekövetkezett egyidejű csökkenése okozta. (A Nixon elnök gazdasági poli­tikájával szemben álló körök a drá­gulási hullámért a kormányt teszik fe­lelőssé. Például George Meany, az AFLACIO szakszervezeti szövetség el­nöke a gazdasági mutatókat „elképesz­tőnek” találta és kijelentette, hogy az „elnök zűrzavarba fullasztotta az or­szág gazdaságát”.) Augusztus közepe óta az áremelések engedélyezésének kérvényezésére köte­lezett nagyvállalatok részéről négyszer annyi kérelem futott be a megélhetési tanácshoz, mint az előző hetekben. Augusztus 13. és szeptember 7. között 267 vállalat jelentette­­be igényét több mint ezer termék árának növelésére. Eddig engedélyezték az áremelést az alumíniumra, vörösrézre, horganyra, öntvényekre, elektronikus alkatrészek­re, textil- és vegyicikkekre, fűtőanya­gokra, épületfára, papírra és papír­ipari termékekre, üvegre, műanyagra és műanyagtartályokra, továbbá egyes fel­dolgozott élelmicikkekre. A gazdaság általános fejlődési irá­nya szempontjából kedvező jelnek te­kintik a szakértők, hogy az iparválla­latok az év második felében erősen nö­velni szándékoznak az üzemi építkezé­sekre és berendezésekre fordítandó be­ruházásaikat. Ezek összege a­ tervek szerint az év végéig 100,2 milliárd dol­lárt fog elérni, ami az 1972-es beruhá­zásokhoz képest 3,2 százalékos emelke­désnek felel meg. Dent kereskedelmi miniszter szerint, aki úgy véli, hogy ez az irányzat 1974-ben is folytatódni fog, ez az üzleti körök bizalmára mu­tat és a termelési kapacitás növelése útján hozzájárul majd az árak csökke­néséhez. A New York Times elemzése szerint viszont a beruházások növeke­dése önmagában véve is inflációs té­nyező, mert fokozza a termelőjavak iránti keresletet, különösen ha — mint a jelen körülmények között —, erős a kereslet egyébb cikkekben is. Pozitív tényezőnek tartják a kereskedelmi mi­nisztérium arra vonatkozó jelentését, hogy az iparvállalatok leltárkészleteik növelésére készülnek. Kevésbé kedvező viszont az, hogy az üzemek­ az év ne­gyedik negyedére eladásaik volumené­nek csökkenésére számítanak. A negyedik fázis sok egymásnak el­lentmondó jelenségét és tényezőjét, va­lamint az azokból levonható következ­tetéseket taglalva az amerikai sajtó általában azt állapítja meg, hogy nem­csak fogyasztók, hanem a képzett köz­gazdászok és gazdasági szakemberek sem képesek a jelenlegi helyzetben megállapítani, milyen irányban halad­nak az árak és merre tart az Egyesült Államok gazdasága általában. Brazil-argentin versengés a bolíviai földgázért Tegnap kezdődtek Brazília és Bolí­via­­földgáztárgyalásai. Brazília 240 millió köblári földgáz vásárlására tett ajánlatot. Az ezzel kapcsolatos tárgya­lásokat már kétszer is elhalasztották. Argentína is bejelentette vásárlási szándékát, 120 millió köblábot kér. Bo­lívia csak saját belföldi fogyasztásának elhanyagolása árán tudná teljesíteni mindkét kérést, ezért a tárgyalások el­húzódása várható. Mind a két venni szándékozó ország megpróbálja vonzóvá tenni saját aján­latát. Brazília acélgyárat kínál, Argen­tína viszont azt ígéri, hogy vasércet is vesz Bolíviától. Az argentin hatóságo­kat az is sarkallja, hogy csökkenteni szeretnék Brazília egyre erősödő gazda­sági befolyását latin-amerikai szomszé­daira. Argentína és Brazília kapcsolatait meglehetősen elmérgesítette már a bra­zil­-paraguayi határon épülő Itiaipu­­gát, így a bolíviai földgáz megszerzése most kulcskérdésként szerepel Buenos Airesben. Nem hivatalos jelentések szerint Bra­zília világpiaci áron szándékozik meg­venni a bolíviai földgázt, de Bolívia garanciát kér, hogy ezt az árat a világ áru- és pénzpiaci változásainak megfe­lelően módosítják a jövőben. Brazília ragaszkodik ahhoz, hogy legkevesebb 240 millió köbláb földgázt vásárolhas­son meg, csak akkor érdemes ugyanis kiépítenie Santa Cruz de la Sierra és Sao Paulo között tervezett csővezeté­ket. (AP-DJ) Nyilatkozat a Cerro sorsáról Velasco Alvarado perui elnök sajtó­­konferencián foglalkozott az amerikai tulajdonban levő Cerro de Pasco bá­nyászati vállalat sorsával és kijelen­tette: sor kerülhet a vállalat kisajátí­tására, ha az amerikaiak nem hajlan­dók tárgyalni a kérdésről. Mint lapunk szeptember 27-i számában már beszá­moltunk róla, az amerikai Cerro kon­szern visszavonta perui leányvállalatá­nak eladására tett ajánlatát és azzal vádolta a limai kormányt, hogy az ügylet lebonyolítását teljesíthetetlen feltételeivel akadályozza. Velasco Alvarado közölte még, lehet­ségesnek tartja, hogy a Cerro de Pasco „második IPC-üggyé” dagad. A szin­tén amerikai tulajdonban levő IPC vállalatot 1968 októberében államosí­totta a perui kormány. (Reuter)

Next