Világgazdaság, 1973. október (5. évfolyam, 189/1191-210/1212. szám)
1973-10-02 / 189. (1191.) szám
Szovjet élelmiszersegély Indiának FAO-konferencia az élelmiszerhiányról Az egyre fenyegetőbb méreteket öltő élelmiszerhiányról kezdődött ötnapos konferencia Rómában. Több mint 50 ország képviselői, a FAO gabonaügyi kormányközi bizottságának tagjai felbecsülik, milyen mennyiségű gabona kerülhet exportra a következő években, s milyen lesz az importszükséglet. Külön probléma a fejlődő országok helyzete, ezek az államok ugyanis általában nem rendelkeznek elég devizával ahhoz, hogy kellő mennyiségben importáljanak az egyre drágábbá váló gabonából. A munkacsoport a fő exportőr és importőr országokat, valamint a Közös Piac és a Nemzetközi Búzatanács tagjait tömöríti. Megvitatja Boerma FAO- vezérigazgató javaslatát a nemzetközileg szoros ellenőrzés alatt tartott gabonaraktározási rendszer kidolgozásáról, annak érdekében, hogy rossz termés esetén se legyen áruhiány. A FAO- hoz közel álló források szerint sok fejlődő ország vonakodik bevallani tényleges importszükségletét, attól tartva, hogy ez csak még feljebb hajtaná az árakat. Ugyancsak a FAO rendezésében az osztrák fővárosban ült össze hétfőn az állami gazdaságok nemzetközi szimpozioja. Weics osztrák élelmezési mi-niszter megnyitó beszédében rámutatott, hogy a legutóbbi becslések szerint a világ gabonatermése 1973—74- ben 6 százalékkal, 895 millió tonnára emelkedik. Ez kedvező fejlemény, mondotta, mert a korábbi évek rossz termése élelmiszerhiányt okozott. Az élelmiszerhiány enyhítése szempontjából rendkívül nagy jelentőségű az a hír, hogy a Szovjetunió 2 millió tonna búzát és rizst ad kölcsön Indiának. Az indiai kormány szóvivője bejelentette, hogy a kölcsönajánlatról Brezsnyev,az SZKP főtitkára levélben értesítette Gandhi miniszterelnök-aszszonyt. India nagyra értékeli a szovjet kormány baráti gesztusát — hangoztatta a szóvivő —, miután India a kedvezőtlen időjárás miatt élelmiszerellátási nehézségekkel küzd. A kölcsön törlesztésének feltételeiről a szóvivő nem nyilatkozott. India az idén körülbelül 2 millió tonna búzát vásárolt az Egyesült Államoktól, Kanadátólés Argentínától. A szóvivő szerint októberben körülbelül 400 ezer tonna búza érkezik majd ebből a mennyiségből. Jól értesült körök szerint az indiai kormány az áremelkedés miatt ezentúl nem szerez be búzát a világpiacon. (Reuter, AP-DJ) • Algéria kormánya jegyzékben felszólította a Közös Piac bizottságát, tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a közös piaci országokban szüntessék meg az algériai munkások elleni akciókat. A brüsszeli bizottság szóvivője válaszában hangoztatta, hogy a bizottság igyekszik biztosítani a kilenc országban dolgozó vendégmunkások megfelelő helyzetét. LEd Dent amerikai kereskedelemügyi miniszter varsói látogatása idején a Westinghouse és az Elektrim együttműködési megállapodást írt alá villamossági berendezések gyártásáról. A tárgyalások további eredménye, hogy az USA bizonyos könnyítéseket szavatol a kikötőibe befutó lengyel hajók számára. • A brazil pénzügyminisztérium 10 milliárd jen értékben államkölcsön - kötvényeket bocsát a japán piacra. Ez lesz 1972 márciusa óta a negyedik brazil kötvénykibocsátás külföldi piacon. • A svájci Nemzeti Bank október 1-től megszünteti a „negatív kamatot”, amelyet a nem svájci állampolgárságú betéttulajdonosoknak kellett fizetniük. A pénzbeáramlás korlátozását célzó illeték negyedévenként 2 százalék volt 1972 július óta. 4. Ausztriában az idegenforgalmi hatóságokat aggasztja, hogy az országba látogató turisták száma 0,7 százalékkal csökkent a tavalyihoz képest. Staribacher kereskedelmi miniszter elnökletével arról tanácskoznak, hogy ezt a visszafejlődést hogyan lehetne megállítani. Az ázsiai országok munkaügyi minisztereinek negyedik konferenciája tegnap kezdődött Tokióban. A 18 résztvevő miniszter azt vizsgálja, miként lehetne a regionális gazdasáfejlesztéssel együttesen, illetve azáltal javítani az ázsiai munkások helyzetét. A MI JELENTI • Szófiában tartózkodik a Nippon Seiko konszern elnöke által vezetett japán küldöttség. A delegáció vezetője egyben a bolgár—japán gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési bizottság japán társelnöke. A tárgyalásokon a két ország gazdasági kapcsollainak szorosabbra fűzéséről esik szó. Mária hajókat, finommechanikai és műszeripari gyártmányokat, műszálat és más árut importál Japánból, ahová gyümölcsöket, konzervet, színesfémeket és egyéb gépeket szállít. A Vorosilovgrad közelében 15 milliárd tonnára becsült készlettel rendelkező szénlelőhelyet fedeztek fel. A szén aránylag kis mélységben található. A Donyec medencében jövőre öt szénbánya kezdi meg működését évi 15 millió tonnás kapacitással. «» A japán pénzügyminisztérium a szigetország valutatartalékainak értékét szeptember végén 14 milliárd 795 millió dollárban adta meg, 331 millió dollárral kisebb összegben, mint a hónap elején. 46 Négy francia bank közösen 115 millió frank hitelt nyújt a dél-vietnami Ha-Tien cementtvállalatnak. A 12 évre nyújtott hitelérre a saigoni kormány vállalt garanciát. • A Szovjetunió és Bulgária kétoldalú megállapodást kötött a szibériai Uszty- I Ilimben létesítendő cellulózkombinát felépítéséről. Bulgária fémszerkezeteket, csöveket, szerelvényacélt, cementet, burkoló és tetőfedő anyagokat, kábelt, elektromos rakodógépeket, valamint üzemen belüli szállításra alkalmas elektromos targoncákat küld a kombináthoz. E megállapodás része annak a sokoldalú egyezménynek, amely szerint Bulgária, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió közösen építi fel a kombinátot. 1973. OKTÓBER 2. REGIONÁLIS POLITIKA ÉS AMI MÖGÖTTE VAN A nézeteltérések háttere Zsákutcába jutottak a Közös Piac regionális politikájáról szóló viták. Véget ért a szakértői szinten tartott tárgyalások második fordulója, amelyen nyilvánvalóvá vált, hogy rendkívül mély ellentétek feszülnek a tagállamok között. Olaszország és Írország ragaszkodik ahhoz, hogy a javasoltnál nagyobb legyen az alap költségvetése, Franciaország és az NSZK viszont még a javasoltnál is kevesebbet szán e célra. A brüsszeli bizottság mint ismeretes 500 millió elszámolási egység (a devalválások előtti dollárösszeggel akarja indítani január elsején az alapot, a kiadások 1975-ben 750, 1976-ban pedig 1 milliárd elszámolási egységre emelkednének. A nagy elmaradott körzetekkel rendelkező Olaszország és Írország képviselője világosan megmondotta, hogy nem egyezik bele a javasolt összegbe. Az olasz képviselő azzal érvelt, hogy a jövő évre javasolt 500 millió elszámolási egység a közös piaci összkiadásoknak mindössze 8 százalékát alkotja. Az írek az alacsony összeg mellett a segélyre szánt területek kritériumaival is elégedetlenek. A brüsszeli bizottság most új javaslatokon dolgozik, amelyeket október 15-én terjeszt a miniszteri tanács elé. A „front” másik oldalán álló Franciaország meglehetősen merev magatartást tanúsított. Párizs nem sokat vár az alaptól éppen ezért túlzottnak tartja még a javasolt kiadásokat is. A francia kormány emellett a regionális alap kérdését össze szeretné kapcsolni a pénzügyi stabilitás megteremtésének igényével. A franciák azzal fenyegetőznek, hogy megtorpedózzák a regionális alap tervét, ha Róma, London és Dublin nem hajlandó bebújtatni valutáját a közös „kígyóba”. Bonn, amely szintén vajmi kevés hasznot lát az alapból, a mezőgazdasági politika megreformálását helyezi előtérbe. Mint ismeretes, a közös agrárpolitika ellen indított rohamai miatt Párizs részéről többször is megrovást kapott. Bonn és Párizs ellentéteit elemezve Rey, a brüsszeli bizottság volt elnöke a Le Soir című brüsszeli lap hasábjain bírálja a francia kormányt, mert nyilvánosság elé vitte ellentéteit Bonn-nal. „Az európai egység kialakításának nem a legjobb módszere, ha a tagállamok kormányai nyilvánosan vitatkoznak egymással” — írja. Az angol Guardian viszont „égi adománynak” nevezi a mezőgazdasági politika védelmezői számára a gabonaárak „drámai” emelkedését. A francia kormány vádoló ujja az USA-ra mutat — írja a lap: „az amerikaiak a szójaexport felfüggesztésével megszegték szerződéseiket, a Közös Piac nem támaszkodhat külső szállítókra, a közös mezőgazdasági politika protekcionista elvei érvényesebbek, mint valaha. A mezőgazdasági politika elleni támadások mindazonáltal tovább folytatódnak. Az ellenzők érvei az AP-DJ hírügynökség szerint a következők: nem segít a kistermelőknek a terméseredmények javításában, a termelési költségek nagy részét a fogyasztóra hárítja mégpedig „politikailag elviselhetetlen módon”, nem tudja megteremteni a kereslet és a kínálat egyensúlyát, ellentétekre vezet a tagállamok és a külső országok között, az USA szüntelenül bírálja az EGK protekcionista mezőgazdasági politikáját. (Reuter, APDJ, DPA) Szigorú takarékossági intézkedések Sri Lankában Az élelmiszerek jegyre forgalmazását, magasabb árakat és egyéb szigorú takarékossági intézkedéseket jelentett be Bandaranaike miniszterelnök-aszszony. Sri Lanka parlamentje elé terjesztett „válságcsomag”-jában beszünteti a legalacsonyabb keresetűeknek addig ingyen juttatott heti kilencven deka rizst, mintegy 40 százalékkal drágítja a kenyeret és korlátozza a hetenként vásárolható liszt mennyiségét is. A korábban egy fontban (45 dekagramm) megállapított heti cukoradagot 25 százalékkal csökkentik, a cukoradagon felüli mennyiségért pedig fontonként 35 centtel magasabb árat kell fizetni. A rizs belföldi termesztői számára bushelenként 18-ról 25 rúpiára emelik a termelői árat, de hasonlóan többet kap az összes belföldi élelmiszertermék termelője is. Az élelmiszeráraik emelkedésének ellensúlyozására a miniszterelnök-asszony bejelentette, hogy a havi 400 rúpiánál kevesebbet keresők bérét mind az állami, mind pedig a magánszektorban 10 százalékkal felemelik. (AP-DJ) Jugoszláv—perui mezőgazdasági együttműködés A Beograd nevű mezőgazdasági egység és az eszéki mezőgazdasági intézet megállapodást kötött a perui mezőgazdasági minisztériummal arról, hogy három agráripari kombinátot építenek a latin-amerikai országban. A kombinátok elsődleges feladata tej és hús termelése. Az előzetes tervek szerint egyegy kombinát 15 ezer marhát, 30 ezer tejelő tehenet, 100 ezer sertést, 2 millió baromfit nevel majd. Az építési munkálatok kezdetét 1975- re, a költségeket pedig mai árakon számítva 80—100 millió dollárra tették. Az új kombinátok beindulása lehetővé teszi majd, hogy Peru 15 százalékkal csökkentse élelmiszerimportját. (APDJ) Ausztria és a környezetvédelem Az osztrák kormány a környezetvédelmi tevékenység elősegítésére, a gazdaság és a lakosság érdekeinek összehangolása érdekében támogatást nyújt a gazdaságnak Staribacher kereskedelemügyi miniszter sajtóértekezleten bejelentette, hogy a papír- és cellulóziparnak 1,8 milliárd schillinges hiteligényére 12 éves időtartamra 4 százalékos kamattámogatást nyújt. Ennek előfeltétele, hogy az említett hitelből létesülő beruházások csökkentsék a vizek és a levegő szennyeződését, valamint a zajártalmakat. Ugyanígy kamattérítést nyújtanak az 1980 végéig igénybe vett olyan hitelekre is, amelyek struktúrajavítási intézkedéseket szolgálnak. (APA) A latin-amerikai export ösztönzése Latin-Amerika gazdasági fejlődése attól függ, hogy a kontinens egyes országai milyen szorosan tudnak együttműködni exportjuk növelése érdekében — szögezte le a latin-amerikai központi bankok kormányzóinak tizenhetedik értekezlete Rio de Janeiróban. Chile kivételével Latin-Amerika minden állama képviseltette magát e találkozón, amelyen néhány távolabbi ország megfigyelője is részt vett. A latin-amerikai export pénzügyi támogatásának kérdéseivel foglalkoztak. A pénzügyi szakemberek hangsúlyozták annak rendkívüli jelentőségét, hogy a fejlődő országok alakítsák ki a külföldről kapott hitelek refinanszírozásának mechanizmusát. A központi bankok kormányzói leszögezik, hogy a fejlődő országok — különösen a latin-amerikaiak — számára elengedhetetlen lenne exportösztönzési program beindítása. Hogy ez a program eredményre vezessen — folytatják — az anyagi ösztönzés, a hitelezés és a biztosítás rendszerének bevezetése feltétlenül szükséges, mivel ezek az országok többnyire csak speciális exportcikkekkel jelentkezhetnek a világpiacon. (AP-DJ) Francia javaslat a kairói metró építésére Az egyiptomi kormány tanulmányozza azt a francia tervet, amely a 26 kilométer hosszúságú kairói metró felépítését indítványozza 500 millió dolláros költséggel. A Sofretu francia consulting társaság tervei szerint a földalatti vasutat 1980-ig építhetnék fel. Ez a vállalat építette fel a 40 kilométeres metrót Mexikóvárosban, és tervezetet dolgozott ki földalatti építésére Brazíliának, Kanadának, Iránnak és Törökországnak. A kairói terven körülbelül 2 évig dolgoznak. (AP-DJ) VILÁGGAZDASÁG Ellentmondó jelenségek az amerikai piac áralakulásában Tudósítónktól: Az árak alakulása szempontjából az elmúlt hetek igen zavaros képet mutattak az Egyesült Államokban. Augusztus utolsó napjaiban több jelentés látszott igazolni azokat a gazdasági szakértőket — köztük Schultz pénzügyminisztert —, akik azt jósolták, hogy mind az élelmiszerek, mind az iparcikkek vonalán a drágulási folyamat gyorsulása várható. Az egyik ilyen jelentés a földművelésügyi minisztérium közleménye volt, amely arról számolt be, hogy a mezőgazdasági nyerstermékek ára július 15. és augusztus 15. között —, eddig példa nélkül álló mértékben — 20 százalékkal emelkedett. Ezt megelőzően a legnagyobb áremelkedés ez év márciusában következett be, amikor a mezőgazdasági cikkek ára 7 százalékkal ment fel. Néhány nappal korábban a National Association of Purchasing Managment 250 vállalat adatszolgáltatásán alapuló szemléje azt állapította meg, hogy a cégek a gazdasági stabilizációs program első fázisának árbefagyasztását feloldó 1971-es rendelkezések óta most tapasztalták mind az ipari nyersanyagok, mind a gyártáshoz szükséges késztermékek árának legmeredekebb felszökését. A drágulás az élelmiszereknél és az ipari termékeknél is a negyedik fázis árrögzítésének feloldását követte és a szakértők biztosra vették, hogy a termelők az áremelkedést át fogják hárítani a fogyasztókra. Szeptember első heteiben azonban a vásárlók valamivel kevesebbet fizettek egyeshúsféleségekért — például a csirkéért — aminek az ára néhány héttel korábban erősen felment. Ugyanakkor az újságok arról számoltak be, hogy az élelmezési cikkek nagykereskedelmi árindexe augusztus folyamán 23 százalékos rekordemelkedést ért el. Mielőbb a vágómarhaár befagyasztását három nappal az eredetileg kitűzött határidő előtt feloldották, az általános vélemény az volt, hogy a marhahús erős drágulása elkerülhetetlen. Ezzel szemben az történt, hogy az árak — a sajtó szerint nagyrészt a drága hús vásárlását bojkottáló háziasszony győzelmeként — nem mentek fel, sőt valamivel a befagyasztás előtti szintre estek — legalább is egyelőre. Az élő sertés és a szójabab tőzsdei ára visszaesett és a kiskereskedelmi forgalomban is csökkent valamivel a sertéshús, továbbá a tojás ára. Az élelmiszerek további áralakulására vonatkozó előrejelzések és találgatások is igent ellentmondóak. Schultz pénzügyminiszter — aki a múlt hónap végén még erős drágulást jósolt — szeptember első hetének végén Washingtonban kijelentette, érzése szerint az élelmezési cikkek árának emelkedése tekintetében „túl vagyunk a nehezén”. John T. Dunlop, a megélhetési tanács igazgatója viszont ugyanakkor úgy látta, hogy a negyedik fázis további intézkedései nyomán az árak újabb felfutása várható. Az amerikai húsintézet előrejelzéseszerint a nagybani húsárak néhány héten belül jelentősen csökkenni fognak és az olcsóbbodás az augusztus közepén érvényben volt legmagasabb szinthez viszonyítva elérheti a 13—26 százalékot. Azzal a ténnyel kapcsolatban, hogy a földművelésügyi minisztérium a szeptember eleji helyzetnek megfelelő átlagban 2 százalékkal felfelé módosította a búza és a kukorica idei várható terméseredményét , megállapítva, hogy a kukoricából 5,77 milliárd bushel rekordmennyiségre és búzából 1,73 milliárd bushelra lehet számítani — üzleti körökben rámutatnak, hogy a nagyobb termés nem biztosítja feltétlenül az élelmiszerárak csökkenését. Számos tényező, mint a raktározási és szállítási költségek emelkedése, a szállítást finanszírozó hitel drágulása és nem utolsósorban a továbbra is erős kereslet a nemzetközi gabonapiacon, különös tekintettel a leapadt készletekre, továbbra is magas szinten tarthatja az árakat. Ami a megélhetési költségek általános alakulásával kapcsolatban a közelmúltban történt, az a következőkben foglalható össze. Az összes árucikkekre vonatkozó nagykereskedelmi árindex augusztus hónapban 5,8 százalékkal emelkedett. Ez volt hatvan év óta — amióta a munkaügyi minisztérium a kereskedelmi mutatószámokra vonatkozó adatokat nyilvántartja — az egy hónap alatt bekövetkezett harmadik legnagyobb emelkedés. Ezen belül az élelmezési cikkek általános mutatója 20 százalék, a gabonaféléké 60 százalék, a baromfié 42 százalék és a tojásé 35 százalék emelkedést mutatott. Az élelmiszerek termelői ára 1972 augusztusához viszonyítva 66 százalékkal, ezen belül a gabonáé 167 százalékkal ment fel. Agabona rendkívül nagyfokú drágulását a belföldi kereslet és az export erős növekedése és a készleteknek, részben a kedvezőtlen időjárás miatt bekövetkezett egyidejű csökkenése okozta. (A Nixon elnök gazdasági politikájával szemben álló körök a drágulási hullámért a kormányt teszik felelőssé. Például George Meany, az AFLACIO szakszervezeti szövetség elnöke a gazdasági mutatókat „elképesztőnek” találta és kijelentette, hogy az „elnök zűrzavarba fullasztotta az ország gazdaságát”.) Augusztus közepe óta az áremelések engedélyezésének kérvényezésére kötelezett nagyvállalatok részéről négyszer annyi kérelem futott be a megélhetési tanácshoz, mint az előző hetekben. Augusztus 13. és szeptember 7. között 267 vállalat jelentettebe igényét több mint ezer termék árának növelésére. Eddig engedélyezték az áremelést az alumíniumra, vörösrézre, horganyra, öntvényekre, elektronikus alkatrészekre, textil- és vegyicikkekre, fűtőanyagokra, épületfára, papírra és papíripari termékekre, üvegre, műanyagra és műanyagtartályokra, továbbá egyes feldolgozott élelmicikkekre. A gazdaság általános fejlődési iránya szempontjából kedvező jelnek tekintik a szakértők, hogy az iparvállalatok az év második felében erősen növelni szándékoznak az üzemi építkezésekre és berendezésekre fordítandó beruházásaikat. Ezek összege a tervek szerint az év végéig 100,2 milliárd dollárt fog elérni, ami az 1972-es beruházásokhoz képest 3,2 százalékos emelkedésnek felel meg. Dent kereskedelmi miniszter szerint, aki úgy véli, hogy ez az irányzat 1974-ben is folytatódni fog, ez az üzleti körök bizalmára mutat és a termelési kapacitás növelése útján hozzájárul majd az árak csökkenéséhez. A New York Times elemzése szerint viszont a beruházások növekedése önmagában véve is inflációs tényező, mert fokozza a termelőjavak iránti keresletet, különösen ha — mint a jelen körülmények között —, erős a kereslet egyébb cikkekben is. Pozitív tényezőnek tartják a kereskedelmi minisztérium arra vonatkozó jelentését, hogy az iparvállalatok leltárkészleteik növelésére készülnek. Kevésbé kedvező viszont az, hogy az üzemek az év negyedik negyedére eladásaik volumenének csökkenésére számítanak. A negyedik fázis sok egymásnak ellentmondó jelenségét és tényezőjét, valamint az azokból levonható következtetéseket taglalva az amerikai sajtó általában azt állapítja meg, hogy nemcsak fogyasztók, hanem a képzett közgazdászok és gazdasági szakemberek sem képesek a jelenlegi helyzetben megállapítani, milyen irányban haladnak az árak és merre tart az Egyesült Államok gazdasága általában. Brazil-argentin versengés a bolíviai földgázért Tegnap kezdődtek Brazília és Bolíviaföldgáztárgyalásai. Brazília 240 millió köblári földgáz vásárlására tett ajánlatot. Az ezzel kapcsolatos tárgyalásokat már kétszer is elhalasztották. Argentína is bejelentette vásárlási szándékát, 120 millió köblábot kér. Bolívia csak saját belföldi fogyasztásának elhanyagolása árán tudná teljesíteni mindkét kérést, ezért a tárgyalások elhúzódása várható. Mind a két venni szándékozó ország megpróbálja vonzóvá tenni saját ajánlatát. Brazília acélgyárat kínál, Argentína viszont azt ígéri, hogy vasércet is vesz Bolíviától. Az argentin hatóságokat az is sarkallja, hogy csökkenteni szeretnék Brazília egyre erősödő gazdasági befolyását latin-amerikai szomszédaira. Argentína és Brazília kapcsolatait meglehetősen elmérgesítette már a brazil-paraguayi határon épülő Itiaipugát, így a bolíviai földgáz megszerzése most kulcskérdésként szerepel Buenos Airesben. Nem hivatalos jelentések szerint Brazília világpiaci áron szándékozik megvenni a bolíviai földgázt, de Bolívia garanciát kér, hogy ezt az árat a világ áru- és pénzpiaci változásainak megfelelően módosítják a jövőben. Brazília ragaszkodik ahhoz, hogy legkevesebb 240 millió köbláb földgázt vásárolhasson meg, csak akkor érdemes ugyanis kiépítenie Santa Cruz de la Sierra és Sao Paulo között tervezett csővezetéket. (AP-DJ) Nyilatkozat a Cerro sorsáról Velasco Alvarado perui elnök sajtókonferencián foglalkozott az amerikai tulajdonban levő Cerro de Pasco bányászati vállalat sorsával és kijelentette: sor kerülhet a vállalat kisajátítására, ha az amerikaiak nem hajlandók tárgyalni a kérdésről. Mint lapunk szeptember 27-i számában már beszámoltunk róla, az amerikai Cerro konszern visszavonta perui leányvállalatának eladására tett ajánlatát és azzal vádolta a limai kormányt, hogy az ügylet lebonyolítását teljesíthetetlen feltételeivel akadályozza. Velasco Alvarado közölte még, lehetségesnek tartja, hogy a Cerro de Pasco „második IPC-üggyé” dagad. A szintén amerikai tulajdonban levő IPC vállalatot 1968 októberében államosította a perui kormány. (Reuter)