Világgazdaság, 1974. március (6. évfolyam, 42/1292-63/1313. szám)
1974-03-01 / 42. (1292.) szám
MAGYAR GAZDASÁG — VILÁGGAZDASÁG drFTI.Az 1973. évi tervteljesítés az albán népgazdaságban Albánia iparfejlesztési tervét 1973- ban 100,5 százalékban teljesítette, a termelés 9,4 százalékkal emelkedett 1972-höz képest. A szocialista iparosítás gyors ütemű előrehaladása jelentős mértékben hozzájárul a népgazdaság más ágainak fejlődéséhez is. A múlt évben, 1972-höz képest 10 százalékkal több nyersolajat, 21 százalékkal több krómércet, 5 százalékkal több rezet, 24 százalékkal több elektromos áramot, 4 százalékkal több műtrágyát, 31 százalékkal több cementet, 15 százalékkal többbútort állítottak elő. Az olajtermelés 1973-ban akkora mennyiséggel múlta felül az 1972-es szintet, mint amennyit 1955-ben összesen kitermeltek. A növekmény krómércből 8 százalékkal haladta meg az 1954-es termelést, elektromos áramból 20 százalékkal az első ötéves tervidőszak során előállított teljes mennyiséget, gépekből és felszerelésekből pedig az 1966—72-es, hétéves időszak együttes eredményével egyenlő. A mezőgazdaság is gyorsan fejlődött, és 7 százalékkal nőtt 1972-höz képest. Az építési és szerelési munkálatok teljesítménye ugyanezen időszak alatt 19 százalékkal emelkedett, s a termelési többlet egyenlő az 1956. év eredményeivel. A múlt év során végzett építési munkálatok mennyisége pedig a második ötéves tervben végzettek volumenének 77 százalékát teszi ki. A lakosság fogyasztási alapja 10 százalékkal nőtt, meghaladva a népességszaporulatot. Kedvező a helyzet a külkereskedelem terén is. Az export 1973-ban 15 százalékkal nőtt az előző évhez képest, és a hagyományos ipari-mezőgazdasági cikkeken, illetve érceken kívül számos új ipari készterméket is értékesítettek. Az ipari termelés 1974-ben az előirányzat szerint 8 százalékkal, a mezőgazdasági 27 százalékkal, az összeszerelési és gyártási munkálatok volumene 9 százalékkal, az áruszállítás 11 százalékkal,az utasszállítás 8 százalékkal, az export 11 százalékkal fog növekedni 1973-hoz képest. A kőolajtermelés 15 százalékkal, 2 400 000 tonnára emelkedik, a vas-ndkrcélérctermelés 5 százalékkal 400 000 tonnára, a ferómérctermelés 13 százalékkal 710 000 tonnára, a réztermelés 4 százalékkal 7000 tonnára. Az elektromosáram-termelés 18 százalékkal 1 milliárd 832 millió kilowattórára, az előállított gépek és felszerelésük értéke 8 százalékkal 288 millió lekre, az alkatrészeké 20 százalékkal 280 millió lekre növekszik. Az idén 200 fontos objektum felépítését folytatják majd gyors ütemben, többek között az elbaszani fémkohászati kombinátét, a fierzai vízi erőműét. A külkereskedelemben erőfeszítéseket tesznek az export növelésére és az import csökkentésére. (1974. évi 1. sz.) The Economist Nyugat-Európa sokat aggódik mostanában, nehogy az „engedékeny germán”, Willy Brandt helyébe Helmut Schmidt pénzügyminiszter személyében egy „keményfejű germán” lépjen. A folyóirat szerintaz aggodalom helytelen, mert lehet, hogy Schmidt újjá alkothatja Nyugat-Európát. A december elejétől eltelt tíz hét alatt a nyugatnémet pénzügyminiszter — fölbátorodva a nyugatnémet gazdaság jelenlegi súlyán, az Európai Gazdasági Közösségben egymásután „ragadja nyakon ellenfeleit és partnereit”. Magányos harcát három körülmény kiaknázása segítette elő. Mint pénzügyminiszternek a nyugatnémet alkotmány biztosította központi helyzete a bonni kormányban; a felette álló „gyenge” szövetségi kancellár, akinek még helyre kell állítania halványuló tekintélyét, s egy olyan koalíciós partner és külügyminiszter Scheel személyében, aki a Nyugat-Európa történetében olyan döntő kéthónapos időszakot betegen, a kórházban kezdte s azzal fejezi be, hogy az NSZK elnökének a tiszteletbeli állására pályázik. Ilyen lavírozási lehetőségek mellett a nyugatnémet kormányban Schmidt megtagadta a szerencsét. Hozzávetőleges fontossági sorrendben a következő dolgokat hajtotta végre: 1. Nyugat- Németországot és valamennyi közös piaci partnerét — az egyetlen Franciaország kivételével — csatasorba állította az Egyesült Államok mögött, hogy így „atlanti szellemben” közelíthessék meg az olajdrágulás nyomán keletkezett problémákat. 2. Elsőként követelte — ismét az amerikaiakkal karöltve — a közép-keleti olaj árának visszaszorítását, s kérdésessé tette, vajon hasznos-e az olajtermelő államoknak „kagylópénzt” kínálni cserébe olajukért. 3. Közben — szinte első ízben az EGK történetében — minden kertelés nélkül megmondta a franciáknak: Nyugat-Európa többi része nem hajlandó ostobaságokat elkövetni csak azért, hogy szolidáris maradjon egy olyan partnerrel, aki az ostobaságra azt mondja, hogy azok bölcs dolgok. 4. Ugyanakkor Schmidt nagy megértést (és csodálatot) tanúsít a francia pénzügyminiszter, Giscard d’Estaing iránt, ezzel is demonstrálva: vannak még konzervatív francia miniszterek — koz- Die Wirtschaft A belső piac szűk felvevőképessége miatt az export egyre nagyobb jelentőséget nyer, mennyisége a másodikvilágháború óta megnégyszereződött. Nagy-Britannia elvesztette korábbi szinte egyeduralkodó szerepét, ma az ausztrál importnak mindössze egyötöde, az exportnak pedig egytizede bonyolódik le ebben a relációban. Az ötödik földrész fő piacai ma vitathatatlanul az ázsiai—földközi-tengeri övezet országaiban találhatók. Ezek veszik fel az ausztrál export 54 százalékát, s szállítják bevitelének közel egyharmadát. Közülük a vezető helyet Japán foglalja el, ez az ország az ausztrál kivitel teljes egynegyedét vásárolja meg. Angliát mint egykor első szállítót, viszont az USA szorította ki. Ma a teljes ausztrál bevitel közel egynegyede jut rá, több mint 1 milliárd ausztrál dolláros értékben. Kivitelben az USA második helyen áll. Anglia Közös Piachoz történt csatlakozása okozta, hogy az EGK protekcionista agrárpolitikája következtében tovább romlanak a hagyományos auszt- Nyugatnémet előnyomulás A Közös Piacon belül tűk jópár megbízható gaulleista is, akiknek az együttműködésére még biztosan számíthat egy kihívóan „ modern, „szocialista germán”. Ámde a nyugatnémet pénzügyminiszter azt is értésére adta francia kollégájának és Nyugat- Európa többi részének: az arany fölértékelésével még várni kell mindaddig, amíg mindenki szemügyre nem vette: nem lehetne-e előbb egy szélesebb, az amerikaiak számára is elfogadható megoldást találni az olajszámla kiegyenlítésére. 5. Schmidtnek sikerült végre megértetnie az NSZK vezette „miniblokkot”, miért kell Nyugat-Európának erőfeszítéseket tennie valutái közös lebegtetésére. 6. Nyugat- Németországnak s egy-két bátrabb brüsszeli vezetőnek lehetővé tette, hogy kiharcolják: az EGK-ban a döntéseket a jövőben fokozatosan többségi szavazással hozzák. 7. Nyíltan azzal fenyegetőzött: olvasztótégelybe kell dobni a közös agrárpolitikát, ha másképp nem lehet a nyugat-európai egyénnek valamilyen értelmet adni. 8. Végül szétzúzta Angliának, Franciaországnak és a brüsszeli bizottságnak azokat a dédelgetett terveit, amelyeket egy szélesre tárt regionális fejlesztési alap felállítására szőttek. Az „Európa-gondolat” hívei évekig vártak arra, hogy Nyugat-Németország leküzdje a Hitler miatt érzett bűntudatát és az EGK civil fórumán jeleskedjen. Évekig vártak a Franciaország elé helyezhető reális alternatívák fölmerülésére. Évekig vártak arra, hogy Nyugat-Európa magabiztosan elfogadja az amerikai segítséget és nem kapkod idegesen minden atlanti morzsához. Évekig vártak Európa monetáris rendszerének kialakulására, s arra, hogy egyszer Brüsszelnek is megjön a valóságérzéke és nem az ár ellen, hanem az árral fog úszni. Most ezek a dolgok — a Schmidt kezére játszó események folytán — sorra megvalósulnak. Ráadásul a közös agrárpolitika időközben — Schmidt segítsége nélkül — a fogyasztók szolgálatába szegődött, és az arabok elképesztő kihívása is leleplezte Nyugat- Európának azt az önámító szokását, hogy csak ígéreteket tesz az összefogásra, de képtelen betartani azokat. (1974. február 23.) Módosulóban Ausztrália külkereskedelme vár kiviteli javak nyugat-európai esélyei. Ennek egyenes következménye, hogy az ötödik kontinens érdeklődése mindinkább a KGST tagállamai felé fordul. Az ottani piacok ugyanis a tagok gyors gazdasági fejlődése eredményeként egyre felvevőképesebbek. Ausztrália azonban nagy fontosságot tulajdonít a hozzá földrajzilag közelálló országoknak, így például Indonéziának is. Nem egyszerűen azt jelenti ez, hogy Ausztrália elvesztett nyugat-európai piacai helyett keres új felvevőpiacokat. A délkelet-ázsiai országok erősödő gazdasági helyzete, az emelkedő nyersanyagárak következményeként javuló fizetőképeségük is vonzza a nagy szigetország gazdasági köreit. Ezen túlmenően azonban Ausztrália titokban arra aspirál, hogy olyasfajta „műhellyé” váljék, mint amilyen jelenleg Japán, így lehetővé válnék, hogy a most domináló nyersanyagfeldolgozó-ipar helyébe fokozatosan a jövedelmezőbb termelőeszköz- és tömegcikkgyártó ágazatok lépjenek. (1974. évi 4. szám.) a világsajtóból , hazai olaj- és földgázellátásról Magyarország energiahordozókból nem önellátó. Szükségletünk mintegy 40—50 százalékát elégítjük ki importból. Szocialista országokból származó behozatalunk nagy része kőolaj, és ez teljes egészében a Szovjetunióból származik, de vásárolunk olajat a Közel-Keletről is. A tőkés világpiaci áremelkedés következtében a költségvetés jelentős támogatására van szükség a hazai árak biztosítása érdekében. Az olaj- és földgázellátásról tájékozódtunk dr. Vajta Lászlótól, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatóhelyettesétől. Bevezetőjében elmondta, hogy jelenleg semmi nem indokolja korlátozó intézkedések életbe léptetését. Ez nem jelentiazt, hogy nem kell az eddiginél jobban takarékoskodni az energiával. Tavaly energiafogyasztásunkban a szén 42, a szénhidrogének 50,1 és az egyéb energiaforrások 7,9 százalékot képviseltek. Ezek az arányok az idén várhatóan a következőképpen alakulnak: csökken a szén részesedése 38,4 százalékra, ennek következtében növekszik a szénhidrogén-felhasználás 54,3 százalékra, egyéb energiaforrásból pedig összfelhasználásunk 7,3 százalékát fedezzük. Hazánk koránt sem önellátó energiahordozókból. Jelenleg szükségletünk 40—50 százalékát elégítjük ki importból. Behozatalunk 90 százalékát a szocialista országokból fedezzük, valamennyi partnerünkkel hosszú lejáratú szerződéseink vannak, a szállítmányok változatlan áron és maradéktalanul érkeznek hazánkba. A szocialista országokból származó behozatalunk java része kőolaj — ez teljes egészében a Szovjetunióból származik. Importunk 10, összenergiaszükségletünk öt százalékos arányban függ a világpiaci változásoktól. A következő években a KGST-országok összehangolt terve alapján növeljük behozatalunkat. Az idén előreláthatólag a hazánkban feldolgozott olajnak kétharmada származik a Szovjetunióból. Ami a földgázt illeti, a hazai termelés az elmúlt években gyorsabban nőtt a tervezettnél. Ezt bizonyítja, hogy 1974-ben a termelés már azon a szinten lesz, amit az előirányzat szerint csak 1975-ben kellett volna elérnie. Szükségletünket legjelentősebb részben az Algyőr termelt földgáz fedezi, csak kis mennyiségben importálunk gázt Romániából. A hazai termelés biztonságos, az ellátás még csúcsidőben is zavartalan. Az importon kívül fontos szerepet játszik az ellátásban a hazai olajipar — mondta a vezérigazgató-helyettes. — Igaz, termelésünk csak kétmillió tonna, ám ennek jelentősége nagyobb, mint amennyi a számból következnék. Az Algyőn kitermelt olaj ugyanis az átlagosnál jobb minőségű, nagy benzin- és gázolaj tartalmú, kevés ,benne a kén. Szó esett már róla, importunk tíz százalékát szerezzük be harmadik országból, főként a Közel-Keletről. Ez elsősorban nyersolaj és gázolaj. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a közel-keleti olaj — ellentétben a szocialista országból származóval — érzékeny a világpiaci ármozgásokra. Behozatalunk nem egyenletes — télen több olajra van szükségünk, mint nyáron. Az idei tél előtt időben történtek intézkedések: nemcsak több olajt hoztunk be, hanem meggyorsítottuk az importot is. Emellett a hazai feldolgozóipar is túlteljesítette tervét. Így aztán a közel-keleti háború kitörésekor valamennyi tárolótartályunk tele volt. Később, amikor a szállítások akadoztak, nálunk nem volt hiány. A tőkés világpiaci árak emelkedése következtében tavaly szükség volt arra, hogy a költségvetésből segítsék a hazai árak fenntartását. Jellemző: egy éve a kőolaj világpiaci ára 25 dollár volt tonnánként. Azóta az árak ötszörösre emelkedtek: jelenleg 120 dollárba kerül egy forma kőolaj. Mindez azt is jelenti, hogy az idén nagyobb teher hárul a költségvetésre, mint tavaly. Két okból is: egyrészt nő az importunk, másrészt közrejátszanak az árváltozások. (Bár várható, hogy a következő hónapokban mérséklődnek az árak.) Jelenleg az egyik legnagyobb feladat az energiagazdálkodás racionalizálása. Az energiában sajnos nem érzékelhető az import. Agyárban a külföldről vett gépre talán jobban vigyáznak , a benzinkutaknál együtt folyik a hazai és az importált nyersanyag. Az országban évente összesen elhasznált 240 terrakalória hőmennyiségből pedig egyetlen százaléknyi megtakarítás is 240 ezer tonna olaj, pénzben kifejezve 25 millió dollárt jelent. Az országban nincs energiakorlátozás, ez azonban korántsem jelenti, hogy nem kell takarékoskodni. Sajnos, nálunk az utóbbi években háttérbe szorultaz energiagazdálkodás racionalizálása. Ennek persze az is oka, hogy a szerkezetváltozás — az átállás a szénről az olajra — önmagában is hatásfok javulással jár. De sok helyen még mindig a „nyitott ablak” szemlélet az uralkodó. Igaz, az idén télen már voltak intézkedések. Például: felülvizsgálják az évente kétszáz tonnánál több tüzelőolajat használó üzemek, gyárak energiatermelő berendezéseit. A közlekedéssel foglalkozó vállalatokat takarékosságra, az üresjáratok csökkentésére, autóparkjaik maximális kihasználására szólították fel. Emellett a népgazdaság valamennyi ágazatában szakértők sokasága dolgozik tárcája,trösztje, vállalata energiatakarékossági tervén. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt is felszólította saját tüzeléstechnikai vállalatát, a Brometheust, dolgozzanak ki javaslatokat az energiafelhasználás hatásfokának javítására. Ami az árakat illeti: az illetékes szervek foglalkoznak az áremelés kérdésével is. Igent vagy nemet mondani azonban ma még nem lehet. A szakértők most folytatnak széles körű vizsgálatokat, s ezekmég nem zárultak le. Enélkül pedig csak felelőtlen jóslásokbabocsátkozhatnánk. Néhány tényező azonban már ma is világos. Jelenleg a költségvetés viseli azokat a nem csekély anyagi terheket, amelyeket a tőkésországokból származó olaj árának emelkedése okoz. Ennek megfelelően a szakemberek azt vizsgálják, hogyan lehetne könnyíteni ezeken a terheken, és a szabályozórendszer esetleges módosításával elérni, hogy az eddiginél is jobban takarékoskodjunk a gázolajjal, a benzinnel, ezzel is csökkentve a drága tőkés piaci behozatalt. Az ötödik ötéves terv előkészítő anyagai szerint — mondta végül dr. Vajta László vezérigazgató-helyettes — a következő tervidőszakban tovább nő az energiastruktúrában a szénhidrogének szerepe — bár jelentős energiaforrás marad a szén is. 1975-től megkezdődik a szovjet földgázimport, nő a kőolaj és olajipari termékek importja, bővül a hazai gáztermelés. Emellett azonban azzal számolunk, hogy egyre több olajat importálunk harmadik országból. Az előzetes számítások szerint 1980-ra a tőkés behozatal teljes szükségletünk mintegy 20 százalékát fedezi. Számolnunk kell tehát azzal, hogy a növekvő energiaköltségek megjelennek az árakban is. Energiapolitikánk lényege azonban változatlan marad: tovább folyik a szerkezet korszerűsítése,emellett tervszerűen takarékoskodva az energiával, de korlátozás nélkül elégítjük ki a fogyasztók igényeit. K. Ny. J. A MTESZ felmérése a szellemi termékekről A MTESZ Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság a következő időszakban fel akarja mérni, milyen körülmények gátolják a szellemi termékek forgalmának intenzívebb kibontakozását. Ezért a témában érdekelt vállalatokhoz kérdőíveket küldtek ki, s a beérkező válaszok alapján dolgozzák ki munkatervüket. Céljük a többi között a jobb információcsere biztosítása, s ehhez többek között szakmai előadások, tanfolyamok megrendezésére vállalkoznak. Tervezik szakkönyvek megjelentetését is. A társaságot erre a lépésre az a felismerés késztette, hogy világszerte egyre jelentősebb helyet foglal el a külkereskedelmi mérlegben a licencek adás-vételéhez kötődő forgalom. Jelenleg a listavezető ezen a téren az USA, Japán, az NSZK és a skandináv államok. Kisebb jelentőségű, de nem lebecsülendő a tervezés és szaktanácsadás kategóriájába tartozó kereskedelmi forgalom. Ennek legfőbb előnye, hogy nyersanyagmentes exportra nyújt lehetőséget, és értékcsökkenés nélkül egyszerre több vevőnek adható el. Magyarországon mintegy tíz éve indult fejlődésnek a szellemi termékek forgalmazása. Több vállalat is foglalkozik exportjával. A tanulmányok, know-how-ok és a szervezés mellett jó üzleti lehetőséget kínál a számítástechnikai programok értékesítése is. Hogy milyen kifizetődő a szellemi export, bizonyítják azok a statisztikai adatok, amelyek szerint az úgynevezett korpuszkuláris áruknál a devizakitermelés általában 50 forint fölött van, ugyanakkor a szellemi termékek értékesítése 20 forint/dollár mutatót produkál. Érdekes a másik adat is: a Magyar Híradástechnikai Egyesülés Szervezési és Számítástechnikai Központjának múlt évi software-exportforgalma elérte az 50 ezer dollárt, s az egy dollárra eső forint-ráfordítás mindössze 15,90 volt. H. M. ■■IIIIM '*■ Budapesten csütörtökön együttműködési megállapodást írtak alá, amelynek alapján, az eddiginél is szorosabbra fűzik a magyar és szovjet mezőgazdasági gépjavítók, alkatrészgyártók kapcsolatát. A két ország vállalatai közösen fejlesztenek ki technológiai berendezéseket erőgépek javítására. Az állattenyésztő telepek szerviz és karbantartási munkálatainak ellátására pedig szerelőkocsi-egységet alakítanak ki. Tízezer elektromos kályhát szállít az első félévben Csehszlovákiába a pápai ELEKTHERMAX gyár. A gyulai Fa- és Fémbútor Ipari Szövetkezet ebben az évben a magyar tervek és magyar kivitelezésben épülő pozsonyi ezerszemélyes szálloda belső berendezéséhez különféle színes műanyag, fa- és fémvázas bútorokat szállít. Két bolgár szőlőkombájnt vásárolt a kiskőrösi állami gazdaság. A PANNÓNIA szerződést kötött libanoni cégekkel. Ezek szerint az idén 1300 tonna acélcsövet, 100 tonna fittinget és 300 tonna hegesztő elektródát szállít Libanonba. 1974. MÁRCIUS 1.3 Kétmilliárd devizaforintos forgalom 1973-ban a KOMPLEX 2 milliárd devizaforintos forgalmat ért el, ez 1972-höz képest 50 százalékos emelkedés. Az összforgalmaknak döntő része az export, importjuk részesedése mindössze 15 százalék. Kivitelüket a tőkésországokba a múlt évben az előző évhez képest 7 százalékkal növelték. A múlt esztendőt kedvező eredményekkel zártuk — mondotta Homér Árpád gazdasági igazgató. A forgalom növelésében döntő volt több új termék értékesítése. Így például szocialista és tőkés országokba szállítottunk alupaneles komplett hűtőházakat,értékesítettük az Agárdi Állami Gazdaság új típusú sertés- és marhafarrásait is. A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár által gyártott egyszintes ketreces tolatóberendezés kivitele is jelentősen nőtt. Új cikként szerepel a folyékonycukor-,gyártó berendezés, amely a Láng Gépgyár terméke. A traktorexport megszűnése nem jelentett forgalomcsökkentést mezőgazdasági gépexportunkban, mivel ezt ellensúlyoztuk egyéb gépek eladásával. A szocialista országok mellett a vállalat fő piacai Irak, Irán, Algéria, Marokkó, Nigéria, Pakisztán, Banglades, Kuba, Peru,a fejlett tőkésországok között pedig az NSZK, Anglia, Franciaország és Svédország. A következő évek forgalmát már most magánjogi szerződésekkel igyekszik a vállalat biztosítani. Az idén mintegy 15—20 százalékos növekedést terveznek, s ezen belül a tőkés forgalom 70 százalékkal emelkedik. Gondot okoz a vállalatnál, hogy a szerződés megkötésétől a szállítás befejezéséig több év telik el. A felmerülő kockázatok ellen a KOMPLEX az Állami Biztosítóval kötött szerződésekkel védekezik és védi ipari partnereit. Újabban már nagy értékű ajánlataikra is kötnek árfolyambiztosítást. 1974-től pedig minden dollárelszámolású üzletüket keretbiztosítással fedezik. A vállalat megítélése szerint a jövőben még jobbanérdekeltté kellene tenni az ipari üzemeket a tőkés eladások területén. Export és bérmunka A Star KTSZ évenként átlag 10—14 százalékkal növeli a külföldön értékesített termékek arányát. A múlt esztendőben a HUNGAROCOOP útján exportjuk 80 százaléka a Szovjetunióba, 20 százaléka pedig, a különböző tőkésországokba jutott. A Szovjetunióba 27 millió forint értékű fürdőruhát, a tőkés cégeknek pedig 8 millió forint értékű fürdőruhát szállítottak. Mivel a szövetkezet pillanatnyilag nem tudja kapacitását növelni — bár a kereslet egyre növekszik az általuk készített fürdőruhák iránt — az export 1974- ben is változatlan marad. A saját anyagos kivitel mellett az NSZK-beli Triumph cég részére évente 130 ezer darab férfi és női fürdőruhát is készítenek bérmunkában 2 millió forint értékben. Ez a bérmunka egy ötéves szerződés keretében folyik, az idén érkeztek el a negyedik évhez. A szövetkezetnek a kapacitáshiányon kívül gondot okoz az alapanyagok drágulása, sok esetben hiánya is és a szükséges kellékek ellátásában időnként jelentkező kisebb zavarok. VILÁGGAZDASÁG A KONJUNKTÚRA- ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET ÉS A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA LAPJA Megjelenik hetenként ötször 4 oldalon, pénteken 4 oldal melléklettel. A szerkesztő bizottság elnöke: HAVAS JÁNOSNÉ Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534. Telefon: 183-860 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc Igazgató Kiadóhivatal, Bp. 1085 Blaha Lujza tér 1—3. Postacím: 1959 Budapest Telefon: 343-100 Előfizethető minden magyar postahivatalnál Előfizetési díj egy évre 2400 Ft Terjeszti a Magyar Posta 74-3102/3-02 Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Bolgár Imre INDEX: 25008