Világgazdaság, 1974. április (6. évfolyam, 64/1314-81/1331. szám)
1974-04-02 / 64. (1314.) szám
MAGYAR GAZDASÁG — VILÁGGAZDASÁG Die Presse Ceausescu a bécsi lapnak adott nyilatkozatában a következőket mondotta. A regionális együttműködés lehetőségeit és kilátásait tágabb összefüggésben kell vizsgálni. Szerepet játszik itt az összeurópai együttműködés, a kontinens biztonsága, a világ államközi kapcsolatai új alapelveinek megvalósítása. Ismeretes, hogy az utóbbi években a nemzetközi életben nagy változások történtek a feszültség enyhítése, az együttműködés irányában. Ezek a változások megteremtették egy összeurópai értekezlet feltételeit, a munkálatok második fázisa most folyik Genfben. A változások a regionális együttműködést is lehetővé teszik és ezt a célt el is kell érni. Románia kész a regionális együttműködésre Európa különböző övezeteiben, így például a Balkánon. Természetesen nagy elégtétellel látná a dunai A VILÁGSAJTÓBÓL Románia és a regionális együttműködés országok vagy a délkelet-európai országok együttműködésének kiterjesztését, amelyben Ausztria a térség egyéb országaival együtt elfoglalja az őt megillető helyet. Már most is fennállnak jó együttműködési kapcsolatok a fenti országok között: a Duna közös hasznosítása mind fontosabbá válik és megéri foglalkozni az együttműködés lehetőleg szervezett formáival az érdekelt nemzetek, a béke ügye és az európai biztonság érdekében. Kiegészítőül Ceausescu kijelentette, nem okvetlenül egy szervezet létesítésére gondol, jól körülírt együttműködés ugyanúgy szolgálhatja az ügyet. Ez a kooperáció bizonyosan nem irányulna senki ellen sem, sőt éppen ellenkezőleg, beilleszkedne az általános európai együttműködés keretébe. (1974. március 24.) Handelsblatt DEUTSCHE WIK1SCHAHSZEITUMG A müncheni IFO Gazdaságkutató Intézet mélyreható földrajzi változásokat vár az NSZK kereskedelmi és fizetési áramlásában az árfolyam-rendszer változása és a kőolajárak robbanásszerű emelkedése miatt. Miután az olajtermelő országok a jövőben az eddiginél több devizához jutnak, erősödik a nyomás az ipari országok fizetési mérlegeire. A konjunktúrakutatók jóslása szerint az olajvásárlásoknál mutatkozó 15—16 milliárd márka többletkiadás folytán már a múlté az eddig is szerény méretű nyugatnémet kereskedelmi aktívum a fejlődő országokkal szemben. Ezek a többletkiadások nem sújtják teljes erejükkel az NSZK kereskedelmi mérlegét, mert az olajárak emelkedése a német exporttermékek további drágulásához vezet. A nyugatnémet kivitel a fejlődő országokba mégis csökkenni fog, minthogy az olajárak emelkedése az olajat nem termelő országok fizetési mérlegét érzékenyen érinti. Ez főképp az afrikai országokra vonatkozik, ezek ugyanis nem tudták a nyersanyagok áremelkedését úgy felhasználni devizatartalékaik feltöltésére, mint a többi fejlődő ország. A konjunktúrakutatók valószínűtlennek tartják, hogy a kőolajtermelő országok többletbevételeiket a közeljövőben nagy mértékben felhasználnák pótlólagos áruvásárlásokra az NSZK-ban. Amennyiben — mint tervezik — a nyugatnémet ipar fokozott beruházási tevékenységet fejtene ki a fejlődő országokban a nyersanyagbázis biztonságának emelésére, ez maga után vonná a kivitel emelkedését az érintett országok felé. Inwafnritrjkitetig BLICK DURCH DIE WIRTSCHAFT Szaúd-Arábiában jelenleg szokatlanul erős ipari fejlődés és gyors gazdasági expanzió tapasztalható. A közelkeleti konfliktus és az energiaválság, de főként az ingatag nyugati valutákba fektetett tőke infláció okozta eróziója arra ösztönözte a kormányt, hogy új pénzügyi- és gazdaságpolitikát kezdjen. Mostantól a belföldi ipari beruházások élvezik az abszolút elsőbbséget, a kőolajdollárok nem folynak többé amerikai és nyugat-európai vállalatokba, és az euro-dollár piacon sem értéktelenedhetnek többé el, hanem az ipar és az infrastruktúra fejlesztését fogják szolgálni. Ehhez azonban az országnak teljesítőképes partnerekre, továbbá műszaki és kereskedelmi know-howra is szüksége van. A költségvetés az 1973. évi állami kiadásokra 6,7 milliárd rialt irányzott elő (1 rial , kb. 1 svájci frankkal), amiből 1,2 milliárdot a távközlés, telefon, telexhálózat és a posta fejlesztésére. 0,6 milliárdot kommunális célokra, 0,5 milliárdot a mezőgazdaságra szántak, egyéb célokra pedig nem kevesebbet mint 3,5 milliárdot. A tavaly váratlanul magasra szökött állami bevételeket az állam nem tudta teljes egészében felhasználni, a know-how és az iparosítási javak ugyanis nem voltak olyan gyorsan beszerezhetők, mint amilyen ütemben az olajmilliárdok az országba zúdultak. Az import értéke 1973-ban alig ,7 milliárd rial volt, ebből 1,2 milliárdot élelmiszerekre és gépi felszerelésekre adtak ki. Az utóbbiak 33 százaléka érkezett Nyugat-Európából, 23 százaléka Közép-Keletről, 19 százaléka Ázsiából, 18 százaléka pedig Amerikából. Az állami kiadások java részét utak, a kikötők, repülőterek és a telefonhálózat kiépítésére, a mezőgazdaság fejlesztésére, öntözésre, víz- és elektromosellátásra fordították. Jellemző, hogy a felhasznált cement mennyisége az 1958. évi 376 000 tonnáról 1973-ban 1,4 millió tonnára ugrott, s ebből a korábbi 8 százalékkal szemben már 56 százalék volt hazai termék. Az iparosítás természetszerűleg a belföldön lelhető nyersanyagokra támaszkodik. Az államilag ellenőrzött Petromin tervezi és valósítja meg azt a ha- IFO-jelentés az NSZK külkereskedelméről Az IFO becslése szerint nagyobb lesz a tőkeáramlás a kőolajtermelő országokból az ipari országokba, mint fordított irányban. Az NSZK-nak fel kell készülnie a kőolajtermelő országokból várható többlettőke-beáramlásra. Ez két év óta felismerhető irányzat és a jövőben erősebben folytatódik. Az átváltási árfolyamok változása folytán számítani kell a nyugatnémet ipar fokoztt közvetlen beruházásaival külföldön. A márka felértékelése alapján nemcsak olcsóbbá váltak a külföldi beruházások, hanem gazdaságosabbá vált a hagyományos exportpiacok és a belföldi piac külföldről történő áruellátása. Az USA a nyugatnémet külföldi beruházási tevékenységben mind nagyobb jelentőséget foglal el. Az IFO rámutat arra is, hogy az utóbbi években növekvő irányzatú volt a deficit az EGK- országokkal lebonyolított szolgáltatásokban, s ez a deficit az új tagok (Nagy-Britannia, Dánia, Írország) gazdaságának bekapcsolódásával még tovább növekszik. Az NSZK legnagyobb kiviteli aktívumát az EFTA-országokkal való kereskedelemben érte el. A teljes, 33,04 milliárd márka (1972-ben 20,28 milliárd) összegű kereskedelmi aktívumból tavaly 20,48 (1972-ben 16,66) milliárd márka jutott az EFTA-országokra, 2,87 (3,03) milliárd márka az USA-ra, és változatlanul 0,84 milliárd márka a fejlődő országokra. Két deficites év után az EGK-partnerekkel szemben Nyugat- Németország javára 3,09 (—3,17) milliárd összegű exporttöbblet mutatkozott. (1974. március 19.) Ríjad nagyszabású tervei a gazdaság kiépítésére talmas ipari komplexumot, amelynek nyersanyaga a kőolaj lesz. Ez magában foglalja kőolajfinomító- és műanyaggyár létesítését, ezeket majd követik a feldolgozó- és alapanyag-szállító szektorok, amelyek a műszálat, autóabroncsot, fröccsöntvényeket, háztartási árukat, játékokat, plasztikcsöveket, kőolajvezetékeket, benzinkutakat és dobozokat állítanak elő. A Perzsa-öböl és a Vörös-tenger szinte kínálkozik sótalanító berendezések telepítésére és átfogó öntözőhálózat kiépítésére, a sivatag homokja pedig az üveggyártás alapanyagaként jön számításba. Az ásványi kincsek feltárási programja kiterjed a 15 millió tonnányi rézkészletre, a vasércre, a kénre és a foszfátra is. A még nagy fejlődésre képes mezőgazdaság lehetővé teszi a paradicsom, bab, borsó, sárgarépa és görögdinnye feldolgozását, a gyümölcspiac ellátását, továbbá a természetes gyümölcslé-, gyümölcsíz- és konzervgyártást. Az országban évente közel 9 millió juhot vágnak, ezek szolgáltatják a bőrgyártás alapanyagát, s biztosítják a bőrexportot. A bőrnek cipővé, bőrönddé, kézitáskává és ruházati cikkekké való belföldi feldolgozása még fejletlen. Szaúd- Arábiában nagy piaci lehetőségek várnak mindenféle építőanyag, erőpapír, kábel, világítótest, klímaberendezés, üvegáru, iskola- és irodafelszerelés, só, szóda, étolaj, kerámiacikkek és egészségügyi felszerelések előállítóira. Az ország mintegy 600 ipari üzeme — amelyek közül csak 40 dolgozik ötvennél több alkalmazottal — természetesen nem képes fedezni a 7,8 milliós lakosság és a határos országok szükségleteit. Az újonnan létesülő ipari üzemek közül kizárólagos felügyeletet a kormány csupán a kőolajat feldolgozó üzemek, ezenkívül a közbiztonságot és közellátást biztosító objektumok felett kíván gyakorolni. E jelentékeny, ám szűk területeken kívül az ipar fejlesztését átengedi a hazai és külföldi beruházók szabad kezdeményezésének. Az ipartelepítést azonban, rendkívül előnyös preferenciákkal és könnyítésekkel ösztönzik. Ez a támogatás már a műszaki-kereskedelmi tanulmányok szintjén megnyilvánul. (1974. március 13.) Export—import ármérleg a METALIMPEX-nél Valamennyi külkereskedelmi vállalat gazdálkodását érzékenyen érintik a világpiaci árváltozások. Az 1973-ban tapasztalt elég hisztérikus ármozgások egyes területeken — ahol az importárak gyorsabban növekedtek, vagy az import erősen meghaladja az exportot a kedvezőtlen hatásúak, ahol viszont a mi exportáraink emelkedtek jobban, kedvezőek. A METALIMPEX- nél a főbb termékcsoportok vonatkozásában vizsgáltuk a tavalyi év mérlegét és az idei árprognózisokat. A vállalat az ország közvetlen exportjában 15,5, importjában 3,8 százalékban érdekelt. Három alapvető termékcsoportnál — az acélféleségek, az alumínium és a színesfémek — az exportár átlagos emelkedése 1973-ban az előző évhez viszonyítva 22 százalék volt. Az importár emelkedése csak 8 százalék. Figyelembe kell venni, hogy tavaly ezeknél az áruknál az export értéke az import 280 százaléka volt, így az eladási árak javulása háromszor akkora értékre vonatkozik, mint az emelkedő vásárlási költségek. Az árindexek az egyes termékeknél így alakultak: nyersvas, hengerelt áru exportár emelkedése 27,2 százalék, importár emelekedése 7 százalék. A csövek eladási ára 5,3, vételi ára 0,5 százalékkal nőtt.Ezek a METALIMPEX közgazdasági adatai, az egyetlen kivétel a csövek exportára. A csőeladás a PANNÓNIA Külkereskedelmi Vállalat profilja, a közölt 5,3 százalékos áremelkedési indexet a METALIMPEX táblázataiba a statisztikai kiadványokból vették át.) Így összességében az acéláruk exportja 25,5, importja 5,4 százalékos áremelkedést mutat. Az alumíniumtermékek 1973-as árindexe: export 10, import 6 százalékos áremelkedés. Színesfémeknél az export árindex 22, az import 12 százalékkal volt nagyobb, mint az előző évben. A súlyozott árindex kialakításánál figyelembe kell venni, hogy az acéláruknál az export-import arány 4:1, a színesfémeknél 2,4:1, az alumínium exportja az importnak több, mint 20-szorosa. A nagyon kedvező áralakulás okát a szakemberek pontosan ismerik. A METALIMPEX-szen keresztül a magyar ipar általában magasabb fokon kikészített, különlegesen ötvözött termékeket importál. Ezek gyártása és a megszokott szállítási határideje rendszerint hosszú. Így a kötések már 1972 végén, 1973 elején, lényegében az áremelkedések előtt születtek. Ezeket értelemszerűen kevéssé érintette az évközi áremelkedés. A magyar kohászat viszont egyszerűbb kikészítésű árut exportál, ezeknél rövidebb a szállítási határidő, így tehát az eladási áraknál gyorsabban érvényesíteni lehetett a nemzetközi piac folyamatos áremelkedését. Gyakorlatilag tehát az exportnál az áremelkedés rövidesen, az importnál viszont a hosszú szállításra szóló szerződések miatt csak kis mértékben jelentkezett. Ezeket az objektív piaci lehetőségeket jól használta ki a METALIMPEX üzletpolitikája. Ezekből adódik, hogy az 1974-es piaci program és árprognózis, bár még mindig jó, ennek a kedvező tendenciának romlását vetíti előre. Nyilvánvalóan valamelyest érezhető lesz most is a rövid határidős exportszerződések és hosszú határidős importszerződések — az áremelkedések idején kedvező — hatása, de az idei importkötésekben nyilvánvalóan tükröződni fognak majd az eddigi áremelkedések. Amíg az előző tényszámokat viszonylag pontosnak lehet mondani, a prognózisok ilyen érzékeny piacon elég bizonytalanok, és csak előzetes tervezési célra, fenntartásokkal lehet közölni az elemzés alapján várható számokat. Ezek szerint valószínűleg idén az acélféleségek exportára a jelenlegi magas szinten marad, az importnál 18—19 százalékos emelkedéssel számolnak. A színesfémeknél a tendencia az előzetes becslések szerint kedvezőtlenre fordul, 13—14 százalékos export, és 19—20 százalékos import áremelkedés várható. A prognózis az alumíniumnál 10—25 százalékos exportár-, 10 százalékos importár emelkedést vár. Tekintettel arra, hogy az előzetes jelzések szerint a METALIMPEX-nél — a fokozódó hazai szükséglet hatására — csökken az acélok, az alumínium és a színesfémek exportja, ugyanakkor növekszik az importszükséglet, a prognózis szerint a súlyozott exportár-index 20—23 százalékkal, az import 18—20 százalékkal lesz magasabb 1974-ben, mint tavaly volt. Ha az évi áralakulás nem tér el sokban ezektől az előzetesbecslésektől, várhatóan idén még mindig valamenynyire pozitív hatása lesz a vállalat ármérlegére a nemzetközi ármozgásnak, de ez már korántsem lesz annyira kedvező, mint az elmúlt esztendőben. Figyelembe véve a csökkenő exportot és csökkenő importot, a népgazdaság kereskedelmi mérlegének alakulása szempontjából gyakorlatilag kiegyenlített árnövekedés mutatkozik majd. _, __ Gácsi Miklós nyilatkozata a stockholmi magyar gazdasági napok után Stockholmi tudósítónktól: A múlt héten magyar gazdasági napokat rendezett Stockholmban a Magyar Kereskedelmi Kamara és a Svéd— Magyar Kereskedelemfejlesztési Bizottság. Amint arról lapunk március 29-i számában már beszámoltunk, a mintegy 600 főnyi svéd szakközönség 16 előadást hallgatott végig a magyar külkereskedelemről, pénzügyi politikánkról, a kooperációkkal kapcsolatos jogi kérdésekről és legfontosabb iparágainkról. A magyar delegáció is meglátogatott több svéd bankot és iparvállalatot, köztük az LM Ericsson, az Atlas Copco, a Johnson és a Volvo üzemeit. A delegáció vezetője, Gácsi Miklós kohó- és gépipari minisztériumi államtitkár közvetlenül elutazása előtt nyilatkozatot adott a VILÁGGAZDASÁG stockholmi tudósítójának. Az államtitkár kifejtette, hogy elégedett a stockholmi rendezvénnyel, amelyen részt vettek a svéd—magyar kereskedelmi forgalom bővítésében leginkább érdekelt vállalatok és intézmények vezetői. Eszerint Svédországban kellő érdeklődés tapasztalható országunk, gazdaságunk, iparunk eredményei iránt. Egy-egy ilyen alkalommal — mint a magyar gazdasági napok — természetesen csak néhány jól kiválasztott témával jelentkezhetünk, egy-egy városban, de talán jobb is a kevesebbre összpontosítani. Gácsi Miklós , még elmondta, hogy Svédországban meggyőződve az üzemek élvonalbeli műszaki színvonaláról, igen hasznos tapasztalatokat szerzett. Egyetértettek a svéd partnerekkel abban, hogy a kapcsolatok tovább bővíthetők, s ennek egyik eszközét a szakemberek cseréjében látják. A megbeszélések során kiderült, hogy svéd partnereink ismerik a magyar ipar színvonalát és legfontosabb gyártmányait, de továbbra is törekedni kell arra, hogy jobban megismerjük egymás lehetőségeit. A stockholmi tapasztalatok feldolgozása további munkát ró a svéd vállalatokra és a magyar szakemberekre egyaránt. A gazdasági napokon bebizonyosodott — így fejezte be nyilatkozatát Gácsi Miklós államtitkár —, hogy a kereskedelemfejlesztő közös akciókra ezentúl is szükség van még olyan hagyományosan jó kapcsolatokkal rendelkező országok esetében is, mint Svédország és Magyarország. Magyar—holland megállapodás ruházati cikkek gyártására Igen előnyös, több évre szóló együttműködési megállapodást kötött a HUNGAROTEX és az INTERCOOPERATION Rt. közreműködésével két holland céggel a Habselyem Kötöttárugyár. A megállapodás előzményeiről, annak lényegéről és várható gazdasági eredményeiről kaptunk tájékoztatást Rónaszéki Györgynétől, a vállalat kereskedelmi főosztályának vezetőjétől. A Habselyem Kötöttárugyár rekonstrukciója az elmúlt évben fejeződött be. Ennek során bővült vállalatunk konfekciókapacitása is, elsősorban a Kazincbarcikán felépített és 600 főt foglalkoztató új üzem megindításával. A hazai igények kielégítése mellett most már exportra is gondolhatunk, és ezért kértük a HUNGAROTEX segítségét. Az ő piackutatásuk eredménye volt az a három évre szóló megállapodás, amelyet a holland Willink céggel készítettünk elő. Ez a megállapodás számunkra igen előnyös, a holland vállalat ugyanis pamut alsóruházati cikkek konfekcionálására kért fel bennünket. A női, férfi és gyermekruházati cikkek gyártásához ők szállították a korszerű speciális konfekciógépeket, amelyekkel mimég nem rendelkeztünk. Ezen kívül rendszeresen szállítják az alapanyagot, és ugyanakkor szakembereik betanították a szalag minden egyes munkafázisára, a gépek kezelésére, a teljes munkaszervezésre az új kazincbarcikai üzem dolgozóit. A próbagyártás már megtörtént, a holland fél a minőséggel igen elégedett, és így a három évre szóló évi s mintegy 300 ezer dollár értékű megállapodást a közeljövőben parafáljuk. A másik kooperációs partner ugyancsak holland cég. Hasonló feltételek mellett kötött velünk kétéves szerződést a HUNGAROTEX és az INTERCOOPERATION segítségével. Ők is szállítottak speciális konfekciógépeket, csomagológépeket, ruházati cikkek gyártásához alapanyagot, kellékeket, s biztosították a Kecskemét melletti kerekegyházai üzemüknek a legmaximálisabb technikai segítséget, munkaszervezést. A külkereskedelmi vállalatok közreműködésével létrejött magyar— holland textilipari együttműködés évente több mint félmillió dolláros tőkés exportot jelent a Habselyem Kötöttárugyárnak és ugyanakkor a speciális gépek birtokában és a legkorszerűbb munkaszervezés megismerésével a magyar gyár a jövőben tovább növelheti termékeinek választékát, exportajánlatát. v . Galvanizáló részleget helyeztek üzembe a veszprémi Bakony Művekben. Az új automata berendezéseket az NDK-ból vásárolták. ^ Tizenkétezer pár magasított férficipőt szállít Lengyelországba a második félévben a Mezőtúri Cipőipari Szövetkezet.*• Szovjet gyártmányú nagy teljesítményű esztergagépet és marógépet helyeztek üzembe a Ganz MÁVAG- ban. Angol megrendelésre tíz darab nehéztárcsás boronát gyártott az első negyedévben a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár. 1974. ÁPRILIS 2. Magyar-bolgár hajójavítási együttműködés Az utóbbi években a MAHART tengeri hajóparkja nagy hordképességű egységekkel — 4500—13 600 tonnás hajókkal — bővült. A javításukra megfelelő hajójavító bázist kellett keresni, ha meghibásodniuk. Erre a bolgár hajójavító ipar látszott a legmegfelelőbbnek, s így magyar—bolgár hajójavítási együttműködés jött létre. Lényege a következő: a magyar tengerjáró hajókat a várnai hajójavító üzemben megjavítják, a bolgár folyamhajózás részére pedig az itthoni MAHART Hajójavító Üzemigazgatóság végez javításokat. A szerződés eredményeként mindkét fél számára lehetővé vált a meglevő kapacitások kedvező kihasználása, ugyanakkor a szerződés évenként meghatározza az elvégzendő javítási munkákat. A javítások a kölcsönösen elfogadott egységes árjegyzék szerint történnek. A kölcsönös szolgáltatásokat az 1974. évi magyar—bolgár árucsereforgalmi egyezményben is rögzítették. Az együttműködés első évében négy géphajó és három uszály javítása szerepel. A második évre hasonló menynyiséget javítanak. A már eddig kialakult kedvező munkakapcsolat lehetőséget nyújt, hogy hosszabb távon is biztosítani lehessen a magyar—bolgár hajójavítási együttműködést. Kozmetikai cikkek külföldre A Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalatnál rendeződött a korábbiakban sokat bírált és nagy gondot okozó csomagolás kérdése. A Mátravidéki Fémmű ma már megfelelő ütemezéssel és elegendő mennyiségben szállítja részükre a különböző csomagolóanyagokat, elsősorban palackokat, tubusokat stb. A gyár a CHEMOLIMPEX és a MEDIMPEX útján egyre jelentősebb exportot bonyolít le. Múlt évi össztermelésüknek mintegy 15 százalékát értékesítették külföldön. Százféle termékük értékesítése a tőkésországokban elérte az 1,1 millió dollárt, a szocialista államokban pedig a 2,7 millió rubelt. Legjelentősebb vevőik között tartják nyilván Ausztriát, az NSZK-t, a közel-keleti országokat, valamint a Szovjetuniót és Csehszlovákiát. A vállalatnál már hagyománya van a kooperációs kapcsolatoknak. Az idén tovább bővítik a wiesbadeni Olivien céggel a BAC-desodorok gyártására és forgalomba hozására kötött megállapodást, s ennek eredményeként megjelenik év végére a negyedik ilyen termék is a piacon. A vállalat a külkereskedelemmel karöltve élénk piackutató tevékenységet folytat, s ennek jegyében az idén is több nemzetközi vásáron mutatják be termékeiket, újabb üzletkötések reményében. A többi között részt vesznek a bolognai, a brnói, a helsinki, a bagdadi, a zágrábi, a teheráni és a belgrádi vásárokon. A jó eredmények elérése mellett a KHV-nak gondjai is vannak: egyes alapanyagokat — mivel azok időközönként a világpiacon is hiánycikkek — vagy nem tudják beszerezni, vagy csak kis mennyiséget kapnak belőlük. VILÁGGAZDASÁG A KONJUNKTÚRA- ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET ÉS A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA LAPJA Megjelenik hetenként ötször 4 oldalon, pénteken 4 oldal melléklettel. A szerkesztő bizottság elnöke: HAVAS JÁNOSNÉ Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534. Telefon: 183-860 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc igazgató Kiadóhivatal: Bp. 1085 Blaha Lujza tér 1—3. Postacím: 1959 Budapest Telefon: 343-100 Előfizethető minden magyar postahivatalnál Előfizetési díj egy évre 2400 Ft Terjeszti a Magyar Posta 74-3102/3-04 Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Bolgár Imre INDEX: 25008