Világgazdaság, 1974. április (6. évfolyam, 64/1314-81/1331. szám)

1974-04-02 / 64. (1314.) szám

MAGYAR GAZDASÁG — VILÁGGAZDASÁG Die Presse Ceausescu a bécsi lapnak adott nyi­latkozatában a következőket mondotta. A regionális együttműködés lehető­ségeit és kilátásait tágabb összefüggés­ben kell vizsgálni. Szerepet játszik itt az összeurópai együttműködés, a kon­tinens biztonsága, a világ államközi kapcsolatai új alapelveinek megvalósí­tása. Ismeretes, hogy az utóbbi évek­ben a nemzetközi életben nagy válto­zások történtek a feszültség enyhítése, az együttműködés irányában. Ezek a változások megteremtették egy összeurópai értekezlet feltételeit, a munkálatok második fázisa most fo­lyik Genfben. A változások a regio­nális együttműködést is lehetővé te­szik és ezt a célt el is kell érni. Románia kész a regionális együtt­működésre Európa különböző övezetei­ben, így például a Balkánon. Természe­tesen nagy elégtétellel látná a dunai A VILÁGSAJTÓBÓL Románia és a regionális együttműködés országok vagy a délkelet-európai or­szágok együttműködésének kiterjeszté­sét, amelyben Ausztria a térség egyéb országaival együtt elfoglalja az őt meg­illető helyet. Már most is fennállnak jó együttmű­ködési kapcsolatok a fenti országok között: a Duna közös hasznosítása mind fontosabbá válik és megéri fog­lalkozni az együttműködés lehetőleg szervezett formáival az érdekelt nem­zetek, a béke ügye és az európai biz­tonság érdekében. Kiegészítőül Ceausescu kijelentette, nem okvetlenül egy szervezet létesíté­sére gondol, jól körülírt együttműködés ugyanúgy szolgálhatja az ügyet. Ez a kooperáció bizonyosan nem irányulna senki ellen sem, sőt éppen ellenkező­leg, beilleszkedne az általános európai együttműködés keretébe. (1974. március 24.) Handelsblatt DEUTSCHE WIK1SCHAHSZEITUMG A müncheni IFO Gazdaságkutató In­tézet mélyreható földrajzi változásokat vár az NSZK kereskedelmi és fizetési áramlásában az árfolyam-rendszer vál­tozása és a kőolajárak robbanásszerű emelkedése miatt. Miután az olajtermelő országok a jö­vőben­ az eddiginél több devizához jut­nak, erősödik a nyomás az ipari orszá­gok fizetési mérlegeire. A konjunktúra­­kutatók jóslása szerint az olajvásárlá­soknál mutatkozó 15—16 milliárd már­ka többletkiadás folytán már a múlté az eddig is szerény méretű nyugatné­met kereskedelmi aktívum a fejlődő országokkal szemben. Ezek a többletkiadások nem sújtják teljes erejükkel az NSZK kereskedelmi mérlegét, mert az olajárak emelkedése a német exporttermékek további drá­gulásához vezet. A nyugatnémet kivi­tel a fejlődő országokba mégis csök­kenni fog, minthogy az olajárak emel­kedése az olajat nem termelő országok fizetési mérlegét érzékenyen érinti. Ez főképp az afrikai országokra vonatko­zik, ezek ugyanis nem tudták a nyers­anyagok áremelkedését úgy felhasznál­ni devizatartalékaik feltöltésére, mint a többi fejlődő ország. A konjunktúrakutatók valószínűtlen­nek tartják, hogy a kőolajtermelő or­szágok többletbevételeiket a közeljövő­ben nagy mértékben felhasználnák pót­lólagos áruvásárlásokra az NSZK-ban. Amennyiben — mint tervezik — a nyu­gatnémet ipar fokozott beruházási te­vékenységet fejtene ki a fejlődő orszá­gokban a nyersanyagbázis biztonságá­nak emelésére, ez maga után vonná a kivitel emelkedését az érintett orszá­gok felé. Inwafnritrjkitetig BLICK DURCH DIE WIRTSCHAFT Szaúd-Arábiában jelenleg­­ szokatla­nul erős ipari fejlődés és gyors gazda­sági expanzió tapasztalható. A közel­­keleti konfliktus és az energiaválság, de főként az ingatag nyugati valutákba fektetett tőke infláció okozta eróziója arra ösztönözte a kormányt, hogy új pénzügyi- és gazdaságpolitikát kezdjen. Mostantól a belföldi ipari beruházások élvezik az abszolút elsőbbséget, a kő­olajdollárok nem folynak többé ameri­kai és nyugat-európai vállalatokba, és az euro-dollár piacon sem értéktelened­hetnek többé el, hanem az ipar és az infrastruktúra fejlesztését fogják szol­gálni. Ehhez azonban az országnak tel­jesítőképes partnerekre, továbbá mű­szaki és kereskedelmi know-howra is szüksége van. A költségvetés az 1973. évi állami kiadásokra 6,7 milliárd rialt irányzott elő (1 rial , kb. 1 svájci frankkal), amiből 1,2 milliárdot a távközlés, tele­fon, telexhálózat és a posta fejleszté­sére. 0,6 milliárdot kommunális célok­ra, 0,5 milliárdot a mezőgazdaságra szántak, egyéb célokra pedig nem ke­vesebbet mint 3,5 milliárdot. A tavaly váratlanul magasra szökött állami be­vételeket az állam nem tudta teljes egészében felhasználni, a know-how és az iparosítási javak ugyanis nem voltak olyan gyorsan beszerezhetők, mint ami­lyen ütemben az olajmilliárdok az or­szágba zúdultak. Az import értéke 1973-ban alig ,7 milliárd rial volt, ebből 1,2 milliárdot élelmiszerekre és gépi felszerelésekre adtak ki. Az utóbbiak 33 százaléka ér­kezett Nyugat-Európából, 23 százaléka Közép-Keletről, 19 százaléka Ázsiából, 18 százaléka pedig Amerikából. Az ál­lami kiadások java részét utak, a kikö­tők, repülőterek és a telefonhálózat ki­építésére, a mezőgazdaság fejlesztésé­re, öntözésre, víz- és elektromosellátás­ra fordították. Jellemző, hogy a fel­használt cement mennyisége az 1958. évi 376 000 tonnáról 1973-ban 1,4 millió tonnára ugrott, s ebből a korábbi 8 százalékkal szemben már 56­ százalék volt hazai termék. Az iparosítás természetszerűleg a bel­földön lelhető nyersanyagokra támasz­kodik. Az államilag ellenőrzött Petro­­min tervezi és valósítja meg azt a ha- IFO-jelentés az NSZK külkereskedelméről Az IFO becslése szerint nagyobb lesz a tőkeáramlás a kőolajtermelő orszá­gokból az ipari országokba, mint for­dított irányban. Az NSZK-nak fel kell készülnie a kőolajtermelő országokból várható többlettőke-beáramlásra. Ez két év óta felismerhető irányzat és a jövőben erősebben folytatódik. Az átváltási árfolyamok változása folytán számítani kell a nyugatnémet ipar fokoztt közvetlen beruházásaival külföldön. A márka felértékelése alap­ján nemcsak olcsóbbá váltak a külföl­di beruházások, hanem gazdaságosabbá vált a hagyományos exportpiacok és a belföldi piac külföldről történő áruel­látása. Az USA a nyugatnémet külföldi be­ruházási tevékenységben mind nagyobb jelentőséget foglal el. Az IFO rámutat arra is, hogy az utóbbi években növek­vő irányzatú volt a deficit az EGK- országokkal lebonyolított szolgáltatá­sokban, s ez a deficit az új tagok (Nagy-Britannia, Dánia, Írország) gaz­daságának bekapcsolódásával még to­vább növekszik. Az NSZK legnagyobb kiviteli aktí­vumát az EFTA-országokkal való ke­reskedelemben érte el. A teljes, 33,04 milliárd márka (1972-ben 20,28 mil­liárd) összegű kereskedelmi aktívumból tavaly 20,48 (1972-ben 16,66) milliárd márka jutott az EFTA-országokra, 2,87 (3,03) milliárd márka az USA-ra, és változatlanul 0,84 milliárd márka a fej­lődő országokra. Két deficites év után az EGK-partnerekkel szemben Nyugat- Németország javára 3,09 (—3,17) mil­liárd összegű exporttöbblet mutatko­zott. (1974. március 19.) Ríjad nagyszabású tervei a gazdaság kiépítésére talmas ipari komplexumot, amelynek nyersanyaga a kőolaj lesz. Ez magában foglalja kőolajfinomító- és műanyag­gyár létesítését, ezeket majd követik a feldolgozó- és alapanyag-szállító szek­torok, amelyek a műszálat, autóabron­csot, fröccsöntvényeket, háztartási áru­kat, játékokat, plasztikcsöveket, kőolaj­­vezetékeket, benzinkutakat és dobozo­kat állítanak elő. A Perzsa-öböl és a Vörös-tenger szinte kínálkozik sótalanító berendezé­sek telepítésére és átfogó öntözőhálózat kiépítésére, a sivatag homokja pedig az üveggyártás alapanyagaként jön számí­tásba. Az ásványi kincsek feltárási programja kiterjed a 15 millió tonnányi rézkészletre, a vasércre, a kénre és a foszfátra is. A még nagy fejlődésre képes mező­­gazdaság lehetővé teszi a paradicsom, bab, borsó, sárgarépa és görögdinnye feldolgozását, a gyümölcspiac ellátását, továbbá a természetes gyümölcslé-, gyümölcsíz- és konzervgyártást. Az or­szágban évente közel 9 millió juhot vágnak, ezek szolgáltatják a bőrgyár­tás alapanyagát, s biztosítják a bőrex­portot. A bőrnek cipővé, bőrönddé, ké­zitáskává és ruházati cikkekké való bel­földi feldolgozása még fejletlen. Szaúd- Arábiában nagy piaci lehetőségek vár­nak mindenféle építőanyag, erőpapír, kábel, világítótest, klímaberendezés, üvegáru, iskola- és irodafelszerelés, só, szóda, étolaj, kerámiacikkek és egész­ségügyi felszerelések előállítóira. Az ország mintegy 600 ipari üzeme — amelyek közül csak 40 dolgozik öt­vennél több alkalmazottal —­ természe­tesen nem képes fedezni a 7,8 milliós lakosság és a határos országok szük­ségleteit. Az újonnan létesülő ipari üze­mek közül kizárólagos felügyeletet a kormány csupán a kőolajat feldolgozó üzemek, ezenkívül a közbiztonságot és közellátást biztosító objektumok felett kíván gyakorolni. E jelentékeny, ám szűk területeken kívül az ipar fejleszté­sét átengedi a hazai és külföldi beru­házók szabad kezdeményezésének. Az ipartelepítést azonban, rendkívül elő­nyös preferenciákkal és könnyítésekkel ösztönzik. Ez a támogatás már a műsza­ki-kereskedelmi tanulmányok szintjén megnyilvánul. (1974. március 13.) Export—import ármérleg a METALIMPEX-nél Valamennyi külkereskedelmi vállalat gazdálkodását érzékenyen érintik a világpiaci árváltozások. Az 1973-ban tapasztalt elég hisztérikus ármozgá­sok egyes területeken — ahol az importárak gyorsabban növekedtek, vagy az import erősen meghaladja az exportot a kedvezőtlen hatásúak, ahol viszont a mi exportáraink emelkedtek jobban, kedvezőek. A METALIMPEX- nél a főbb termékcsoportok vonatkozásában vizsgáltuk a tavalyi év mérle­gét és az idei árprognózisokat. A vállalat az ország közvetlen exportjában 15,5, importjában 3,8 százalékban érdekelt. Három alapvető termékcsoportnál — az acélféleségek, az alumínium és a színesfémek — az exportár átlagos emelkedése 1973-ban az előző évhez viszonyítva 22 százalék volt. Az im­portár emelkedése csak 8 százalék. Fi­gyelembe kell venni, hogy tavaly ezek­nél az áruknál az export értéke az im­port 280 százaléka volt, így az eladási árak javulása háromszor akkora érték­re vonatkozik, mint az emelkedő vá­sárlási költségek. Az árindexek az egyes termékeknél így alakultak: nyersvas, hengerelt áru exportár emelkedése 27,2 százalék, im­portár emelekedése 7 százalék. A csö­vek eladási ára 5,3, vételi ára 0,5 szá­zalékkal nőtt.­­Ezek a METALIMPEX közgazdasági adatai, az egyetlen kivé­tel a csövek exportára. A csőeladás a PANNÓNIA Külkereskedelmi Vállalat profilja, a közölt 5,3 százalékos áremel­kedési indexet a METALIMPEX táblá­zataiba a statisztikai kiadványokból vették át.) Így összességében az acél­áruk exportja 25,5, importja 5,4 száza­lékos áremelkedést mutat. Az alumíniumtermékek 1973-as ár­indexe: export 10, import 6 százalékos áremelkedés. Színesfémeknél az export árindex 22, az import 12 százalékkal volt nagyobb, mint az előző évben. A súlyozott árindex kialakításánál figye­lembe kell venni, hogy az acéláruknál az export-import arány 4:1, a színes­fémeknél 2,4:1, az alumínium exportja az importnak több, mint 20-szorosa. A nagyon kedvező áralakulás okát a szakemberek pontosan ismerik. A ME­­TALIMPEX-szen keresztül a magyar ipar általában magasabb fokon kiké­szített, különlegesen ötvözött terméke­ket importál. Ezek gyártása és a meg­szokott szállítási határideje rendszerint hosszú. Így a kötések már 1972 végén, 1973 elején, lényegében az áremelke­dések előtt születtek. Ezeket értelem­szerűen kevéssé érintette az évközi ár­emelkedés. A magyar kohászat viszont egyszerűbb kikészítésű árut exportál, ezeknél rövidebb a szállítási határidő, így tehát az eladási áraknál gyorsab­ban érvényesíteni lehetett a nemzet­közi piac folyamatos áremelkedését. Gyakorlatilag tehát az exportnál az ár­emelkedés rövidesen, az importnál vi­szont a hosszú szállításra szóló szer­ződések miatt csak kis mértékben je­lentkezett. Ezeket az objektív piaci le­hetőségeket jól használta ki a META­LIMPEX üzletpolitikája. Ezekből adódik, hogy az 1974-es pia­ci program és árprognózis, bár még mindig jó, ennek a kedvező tenden­ciának romlását vetíti előre. Nyilván­valóan valamelyest érezhető lesz most is a rövid határidős exportszerződések és hosszú határidős importszerződések — az áremelkedések idején kedvező — hatása, de az idei importkötésekben nyilvánvalóan tükröződni fognak majd az eddigi áremelkedések. Amíg az előző tényszámokat viszony­lag pontosnak lehet mondani, a prog­nózisok ilyen érzékeny piacon elég bi­zonytalanok, és csak előzetes tervezési célra, fenntartásokkal lehet közölni az elemzés alapján várható számokat. Ezek szerint valószínűleg idén az acél­féleségek exportára a jelenlegi magas szinten marad, az importnál 18—19 szá­zalékos emelkedéssel számolnak. A szí­nesfémeknél a tendencia az előzetes becslések szerint kedvezőtlenre fordul, 13—14 százalékos export, és 19—20 szá­zalékos import áremelkedés várható. A prognózis az alumíniumnál 10—25 szá­zalékos exportár-, 10 százalékos import­ár emelkedést vár. Tekintettel arra, hogy az előzetes jel­zések szerint a METALIMPEX-nél — a fokozódó hazai szükséglet hatására — csökken az acélok, az alumínium és a színesfémek exportja, ugyanakkor nö­vekszik az importszükséglet, a prognó­zis szerint a súlyozott exportár-index 20—23 százalékkal, az import 18—20 százalékkal lesz magasabb 1974-ben, mint tavaly volt. Ha az évi áralakulás nem tér el sok­ban ezektől az előzetes­­becslésektől, várhatóan idén még mindig valameny­­nyire pozitív hatása lesz a vállalat ár­mérlegére a nemzetközi ármozgásnak, de ez már korántsem lesz annyira ked­vező, mint az elmúlt esztendőben. Fi­gyelembe véve a csökkenő exportot és csökkenő importot, a népgazdaság ke­reskedelmi mérlegének alakulása szem­pontjából gyakorlatilag kiegyenlített ár­növekedés mutatkozik majd. _, __ Gácsi Miklós nyilatkozata a stockholmi magyar gazdasági napok után Stockholmi tudósítónktól: A múlt héten magyar gazdasági na­pokat rendezett Stockholmban a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara és a Svéd— Magyar Kereskedelemfejlesztési Bizott­ság. Amint arról lapunk március 29-i számában már beszámoltunk, a mintegy 600 főnyi svéd szakközönség 16 előadást hallgatott végig a magyar külkereske­delemről, pénzügyi politikánkról, a kooperációkkal kapcsolatos jogi kérdé­sekről és legfontosabb iparágainkról. A magyar delegáció is meglátogatott több svéd bankot és iparvállalatot, köz­tük az LM Ericsson, az Atlas Copco, a Johnson és a Volvo üzemeit. A dele­gáció vezetője, Gácsi­ Miklós kohó- és gépipari minisztériumi államtitkár köz­vetlenül elutazása előtt nyilatkozatot adott a VILÁGGAZDASÁG stockholmi tudósítójának. Az államtitkár kifejtette, hogy elé­gedett a stockholmi rendezvénnyel, amelyen részt vettek a svéd—magyar kereskedelmi forgalom bővítésében leg­inkább érdekelt vállalatok és intézmé­nyek vezetői. Eszerint Svédországban kellő érdeklődés tapasztalható orszá­gunk, gazdaságunk, iparunk eredményei iránt. Egy-egy ilyen alkalommal — mint a magyar gazdasági napok — termé­szetesen csak néhány jól kiválasztott témával jelentkezhetünk, egy-egy város­ban, de talán jobb is a kevesebbre össz­pontosítani. Gácsi Miklós , még elmondta, hogy Svédországban meggyőződve az üzemek élvonalbeli műszaki színvonaláról, igen hasznos tapasztalatokat szerzett. Egyet­értettek a svéd partnerekkel abban, hogy a kapcsolatok tovább bővíthetők, s ennek egyik eszközét a szakemberek cseréjében látják. A megbeszélések során kiderült, hogy svéd partnereink ismerik a magyar ipar színvonalát és legfontosabb gyártmányait, de tovább­ra is törekedni kell arra, hogy jobban megismerjük egymás lehetőségeit. A stockholmi tapasztalatok feldolgozása további munkát ró a svéd vállalatokra és a magyar szakemberekre egyaránt. A gazdasági napokon bebizonyosodott — így fejezte be nyilatkozatát Gácsi Miklós államtitkár —, hogy a kereske­delemfejlesztő közös akciókra ezentúl is szükség van még olyan hagyományo­san jó kapcsolatokkal rendelkező orszá­gok esetében is, mint Svédország és Ma­gyarország. Magyar—holland megállapodás ruházati cikkek gyártására Igen előnyös, több évre szóló együtt­működési megállapodást kötött a HUNGAROTEX és az INTERCOOPE­­RATION Rt. közreműködésével két holland céggel a Habselyem Kötött­árugyár. A megállapodás előzményei­ről, annak lényegéről és várható gaz­dasági eredményeiről kaptunk tájékoz­tatást Rónaszéki Györgynétől, a válla­lat kereskedelmi főosztályának vezető­jétől. A Habselyem Kötöttárugyár rekonst­rukciója az elmúlt évben fejeződött be. Ennek során bővült vállalatunk kon­fekciókapacitása is, elsősorban a Ka­zincbarcikán felépített és 600 főt fog­lalkoztató új üzem megindításával. A hazai igények kielégítése mellett most már exportra is gondolhatunk, és ezért kértük a HUNGAROTEX segítségét. Az ő piackutatásuk eredménye volt az a három évre szóló megállapodás, ame­lyet a holland Willink céggel készítet­tünk elő. Ez a megállapodás számunk­ra igen előnyös, a holland vállalat ugyanis pamut alsóruházati cikkek konfekcionálására kért fel bennünket. A női, férfi és gyermek­ruházati cik­kek gyártásához ők szállították a kor­szerű speciális konfekciógépeket, ame­lyekkel mi­­még nem rendelkeztünk. Ezen kívül rendszeresen szállítják az alapanyagot, és ugyanakkor szakembe­reik betanították a szalag minden egyes munkafázisára, a gépek kezelé­sére, a teljes munkaszervezésre az új kazincbarcikai üzem dolgozóit. A pró­bagyártás már megtörtént, a holland fél a minőséggel igen elégedett, és így a három évre szóló évi s mintegy 300 ezer dollár értékű megállapodást a közeljövőben parafáljuk. A másik kooperációs partner ugyan­csak holland cég. Hasonló feltételek mellett kötött velünk kétéves szerző­dést a HUNGAROTEX és az INTER­­COOPERATION segítségével. Ők is szállítottak speciális konfekció­gépe­ket, csomagológépeket, ruházati cikkek gyártásához alapanyagot, kellékeket, s biztosították a Kecskemét melletti ke­rekegyházai üzemüknek a legmaximá­­lisabb technikai segítséget, munkaszer­vezést. A külkereskedelmi vállalatok közreműködésével létrejött magyar— holland textilipari együttműködés évente több mint félmillió dolláros tő­kés exportot jelent a Habselyem Kö­töttárugyárnak és ugyanakkor a spe­ciális gépek birtokában és a legkorsze­rűbb munkaszervezés­ megismerésével a magyar gyár a jövőben tovább növel­heti termékeinek választékát, export­­ajánlatát. v . Galvanizáló részleget helyeztek üzembe a veszprémi Bakony Művek­ben. Az új automata berendezéseket az NDK-ból vásárolták. ^ Tizenkétezer pár magasított férfi­cipőt szállít Lengyelországba a máso­dik félévben a Mezőtúri Cipőipari Szövetkezet.­­*• Szovjet gyártmányú nagy teljesít­ményű esztergagépet és marógépet helyeztek üzembe a Ganz MÁVAG- ban. Angol megrendelésre tíz darab nehéztárcsás boronát gyártott az első negyedévben a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár. 1974. ÁPRILIS 2. Magyar-bolgár hajójavítási együttműködés Az utóbbi években a MAHART ten­geri hajóparkja nagy hordképességű egységekkel — 4500—13 600 tonnás ha­jókkal — bővült. A javításukra meg­felelő hajójavító bázis­t kellett keresni, ha meghibásodniuk. Erre a bolgár ha­jójavító ipar látszott a legmegfelelőbb­nek, s így magyar—bolgár hajójavítási együttműködés jött létre. Lényege a következő: a magyar tengerjáró hajó­kat a várnai hajójavító üzemben meg­javítják, a bolgár folyamhajózás ré­szére pedig az itthoni MAHART Hajó­javító Üzemigazgatóság végez javításo­kat. A szerződés eredményeként mind­két fél számára lehetővé vált a meg­levő kapacitások kedvező kihasználása, ugyanakkor a szerződés évenként meg­határozza az elvégzendő javítási­ mun­kákat. A javítások a kölcsönösen elfo­gadott egységes árjegyzék szerint tör­ténnek. A kölcsönös szolgáltatásokat az 1974. évi magyar—bolgár árucserefor­galmi egyezményben is rögzítették. Az együttműködés első évében négy géphajó és három uszály javítása sze­repel. A második évre hasonló meny­­nyiséget javítanak. A már eddig kiala­kult kedvező munkakapcsolat lehetősé­get nyújt, hogy hosszabb távon is biz­tosítani lehessen a magyar—bolgár ha­jójavítási együttműködést. Kozmetikai cikkek külföldre A Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalatnál rendeződött a korábbiak­ban sokat bírált és nagy gondot okozó csomagolás kérdése. A Mátravidéki Fémmű ma már megfelelő ütemezéssel és elegendő mennyiségben szállítja ré­szükre a különböző csomagolóanyago­kat, elsősorban palackokat, tubusokat stb. A gyár a CHEMOLIMPEX és a MEDIMPEX útján egyre jelentősebb exportot bonyolít le. Múlt évi összter­melésüknek mintegy 15 százalékát ér­tékesítették külföldön. Százféle termé­kük értékesítése a tőkésországokban elérte az 1,1 millió dollárt, a szocialis­ta államokban pedig a 2,7 millió rubelt. Legjelentősebb vevőik között tartják nyilván Ausztriát, az NSZK-t, a kö­zel-keleti országokat, valamint a Szov­jetuniót és Csehszlovákiát. A vállalatnál már hagyománya van a kooperációs kapcsolatoknak. Az idén tovább bővítik a wiesbadeni Olivien céggel a BAC-desodorok gyártására és forgalomba hozására kötött megálla­podást, s ennek eredményeként megje­lenik év végére a negyedik ilyen ter­mék is a piacon. A vállalat a kül­kereskedelemmel karöltve élénk piac­kutató tevékenységet folytat, s ennek jegyében az idén is több nemzetközi vásáron mutatják be termékeiket, újabb üzletkötések reményében. A többi között részt vesznek a bolognai, a brnói, a helsinki, a bagdadi, a zág­rábi, a teheráni és a belgrádi vásá­rokon. A jó eredmények elérése mellett a KHV-nak gondjai is vannak: egyes alapanyagokat — mivel azok időkö­zönként a világpiacon is hiánycikkek — vagy nem tudják beszerezni, vagy csak kis mennyiséget kapnak belőlük. VILÁGGAZDASÁG A KONJUNKTÚRA- ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET ÉS A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA LAPJA Megjelenik hetenként ötször 4 oldalon, pénteken 4 oldal melléklettel. A szerkesztő bizottság elnöke: HAVAS JÁNOSNÉ Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534. Telefon: 183-860 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc igazgató Kiadóhivatal: Bp. 1085 Blaha Lujza tér 1—3. Postacím: 1959 Budapest Telefon: 343-100 Előfizethető minden magyar postahivatalnál Előfizetési díj egy évre 2400 Ft Terjeszti a Magyar Posta 74-3102/3-04 Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Bolgár Imre INDEX: 25008

Next