Világgazdaság, 1974. május (6. évfolyam, 82/1332-102/1352. szám)
1974-05-03 / 82. (1332.) szám
MAGYAR GAZDASÁG — VILÁGGAZDASÁG Les Echos Az OECD szakértői úgy vélik, hogy az infláció megfékezésére a svájci kormánynak fenn kell tartania restrikciós gazdaságpolitikáját, amely már a múlt évben meglehetős eredményekkel járt, ezenkívül sürgősen ki kell dolgoznia az egyenes adózás mélyreható reformját. A világméretű gazdasági bizonytalanság légkörében ugyan minden kategorikus kijelentés merész, mégis emlékeztet arra, hogy Svájc gazdasága kis méretei miatt és igen nyitott mivoltával különösen érzékenyen reagál az infláció nyomorában sorstárs szomszédai konjunktúrájának változásaira. A berni kormánynak inkább, mint bármely más ország vezetőinek változatos és főként a korábbiaknál hajlékonyabb intervenciós eszköztárakkal kell felszerelkeznie. A folyó év problémái már mások, mint a két év előttiek. Akkor mindenekelőtt a nemzetközi monetáris zűrzavar által kiváltott nagyméretű tőkebeáramlás hatásait kellett közömbösíteni. Szigorú spekulációellenes rendszabályokkal és a frank árfolyamának 1973 elején történt felszabadításával sikerült a helyzet romlását megállítani. A monetáris gondokat azonban az infláció váltotta fel, ami az importcikkek, különösen pedig a nyersanya ágok drágulása révén egyre gyorsult, hogy azután a kőolaj árának robbanása révén magasba szökjön. A kormány újabb rendszabályokhoz nyúlt. Bevezette a legérzékenyebb szektorokban a mindenfajta áremelésre vonatkozó előzetes engedélyezési küzdelem a svájci infláció ellen kötelezettséget, limitálta a bankhiteleket, meghatározta a devizabelföldiek által újonnan kibocsátható értékpapírok felső határát, végül a visszleszámítolási kamatlábat oly mértékben emelte, hogy ez év januárjára elérte az 5,5 százalékos szintet. Ennek következtében lányolt a túlzott belföldi kereslet. A Svájcra nézve különösen súlyos importált infláció azonban olyannyira rontotta a kereskedelmi mérleget, hogy az 1973 végére 1 milliárd 333 millió dolláros deficitet, 1974 első negyedévének végén pedig 774,5 milliós hiányt mutatott. Mindazonáltal a láthatatlan bevételek tetemes növekedése és a tőkemérleg 1 milliárd 162 milliós többlete révén az 1973. évi fizetési mérleg végül is 1 milliárd 482 millió dolláros aktívummal zárt. A múlt év elején 7,7 százalékos belső infláció azonban az év végére 13,9 százalékra gyorsult. Az OCED szakértői úgy vélik, hogy a svájci kormányzat intézkedéseinek hatástalanságát amerev szövetségi költségvetési rendszer magyarázza. A jövedelmi adóból eredő bevételek alig érik el az állam adójövedelmeinek 31 százalékát, ráadásul azt az adóalapul szolgáló jövedelem realizálása után három évvel hajtják be. Ha a berni kormány ezen a téren újításokat vezet be, valamint ha áttér az éves adózási rendszerre, akkor eddig túlzottan a monetáris eszközökre orientált beavatkozási fegyvertárát a költségvetési politika intézkedéseivel gazdagíthatja. (1974. április 18.) The Economist Anglia újratárgyalása követelése felszította a dánok már amúgy is élénk közös piaci szembenállását, s felvetette a tagságra vonatkozó második dán népszavazás megtartásának gondolatát, ha Anglia valóban visszavonul. A kilépés mellett kardoskodókkal élesen ellenkező és határozottan EGK-párti Guldberg külügyminiszter leszögezte, hogy Dániának akkor sem lenne oka a távozásra, ha Anglia hátat fordít a kilenceknek. És ezt később a parlament közös piaci ügyekben illetékes bizottsága előtt is megismételte. Guldberg előtt az EGK hatalmas szubvenciójának elvesztése és a korona 30 százalékos leértékelésének képe lebeg, ami több, mint riasztó. A külügyminiszter persze nem független tényező. Annál kevésbé, mert Hartling kisebbségi kormánya a 179 parlamenti mandátumból csak 22-t mondhat magáénak, s az összes pártot képviselő illetékes parlamenti bizottság befolyása óriási. Guldberget támogatják a parasztságra támaszkodó liberálisok és a volt miniszterelnök, Joergensen, aki elkerülhetné, hogy a nem tiszta politikai irányvonalú szociáldemokrata párton belül új közös piaci vita lángoljon fel. De egy másik volt miniszterelnök, a radikális Baunsgaard kihasználta a kormánnyal szem- Anglia után Dánia következiké ben megnyilvánuló bizalmatlanságot. Amióta a liberálisok és Hartling elhatározták, hogy az új kormányba nem hívják vissza ismét miniszterelnöknek Baunsgaardot, sarkköri hideg ereszkedett a liberálisok és a radikálisok közé. Baunsgaard most fedezve érzi magát és feltehetőleg bármi rosszat elmondhat az EGK-ról, mivel Anglia végeredményben úgy sem lesz képes távozni a közösségből. De ha ez mégis így történne — mondja —, ki kellene kérni a dán választópolgárok véleményét. Ezt a nézetet osztja Noergaad volt közös piaci miniszter a baloldali szocialistákkal és a kommunistákkal együtt. Ilyenformán a parlament valószínűleg támogatja a népszavazás megtartását, ha Anglia visszavonul. A Dániával folyó új közös piaci vita mélységesen árt a közösségnek, csak úgy, mint a dán kormánynak és a „mérsékelt” szociáldemokratáknak. Mint Angliában, úgy Dániában is a helytelen gazdaságpolitikát és a balszerencsét a Közös Piac nyakába varrják. A legutolsó közvéleménykutatás azt mutatja, hogy éppen annyian vannak a tagság mellett, mint amennyien ellene, s igen népes azok csoportja, akik nem tudnak állást foglalni. (1974. április 20.) Ülcuf Aiirdiet ieüuttg A nyersanyagokban gazdag országok szemében kétségtelenül vonzónak tűnik fel, hogy az olajtermelő arab országok a termelés csökkentése, valamint ármegállapodások útján maximális árakat vívnak ki maguknak. Legfőképpen az afrikai réztermelő országok kísérleteznek már évek óta, hogy magasabb, garantált árakat kapjanak legfontosabb kiviteli termékükért és ezzel függetlenebbek legyenek az ingadozó világpiaci rézáraktól. Egyre több jel mutat arra: Zambia és Zaire az OPEC (az Olajexportáló Országok Szervezete) mintájára szeretnék feleleveníteni a rézkartellt a CIPEC (a Réztermelő Országok Kormányközi Bizottsága) keretében, amely a két afrikai országon kívül még Chilét és Perut foglalja magában. Ily módon kívánnak stabilabb árakat biztosítani a következő évekre. Zambia gazdasága az elmúlt években megsínylette az ingadozó rézárakat: 1969-ben 1 tonna réz ára még 621 font sterling volt, 1971 novemberében azonban a zambiaiak 1 tonnáért már csak 394 fontot kaptak, míg a múlt évben az árak ismét emelkedni nem kezdtek. Tavaly 685 ezer tonnával (1972- ben 717 ezer tonna) Zambia szolgáltatta a világ réztermelésének mintegy 11 százalékát. A négy CIPEC-országból származik a világ összes réztermésének több mint egytharmada, és ezektől az országoktól függ a rézexport 70 százaléka, mivel a legfontosabb réztermelő országok — az Egyesült Államok és a Szovjetunió elsősorban csak a saját szükségletükre termelnek. Zambia és Zaire devizabevételei nagymértékben a rézexporttól függnek. Ebből származik Zambia összes devizabevételeinek 95 és Zaire bevéte- Zambia és Zaire a rézárak emeléséért lennek 55 százaléka. És éppen azért, mert a réz a CIPEC-országok gazdaságában ilyen nagy súllyal esik a latba, az elmúlt években ezek az országok sokszor nem annyira mint partnerek, hanem sokkal inkább mint konkurrensek léptek fel. Nem jártak eredménynyel azok a javaslatok sem, amelyeket a CIPEC szakbizottságai dolgoztak ki a termelés csökkentésére. Lehet, hogy most megváltozik a helyzet. Mobutu zairei elnök már kijelentette: elérkezett az idő, amikor a réztermelő országok ármegállapodások és ellenőrzött termelés útján egyszer s mindenkorra maximális árakra tehetnek szert. A kilátásokat a magasabb árak elérésére a termelés csökkentése és embargó útján növeli az is, hogy a rézvásárló országok száma éppen olyan kicsi, akárcsak a réztermelőké. Az Egyesült Államok rézből csak kevés bevitelre szorul (részesedése a világ réztermelésében 1971-ben 21,6 százaléka, részesedése a felhasználásban 25,4 százalék), a Szovjetunió pedig teljesen önellátó, sőt még némi felesleggel is rendelkezik (részesedése a világ termelésből 15,4, a felhasználásból 14,3 százalék). A legfontosabb országok, amelyek nem rendelkeznek rézkészlettel, és így legjobban rá vannak utalva a CIPEC-országokra, mindenekelőtt Japán (részesedése a világtermelés felhasználásában 14,4 százalék), Nyugat- Németország (felhasználása 8,8 százalék), Anglia (7,1 százalék) és Franciaország 4,8 százalék). Ezek az országok azonban a rézárak számottevő emelkedése esetén a rezet alumíniummal és acéllal helyettesíteni tudják. (1974. április 19.) A VILÁGSAJTÓBÓL A külkereskedelem első negyedévi forgalmáról 1974 első három hónapjában a külkereskedelmi forgalom bővült, az előző év azonos időszakához viszonyítva exportunk több mint 20 százalékkal, importunk pedig közel 30 százalékkal volt nagyobb. Az első negyedévi közvetlen külkereskedelmi áruforgalom 18,4 milliárd devizaforintot ért el az előző évi 14,8 milliárd devizaforinttal szemben. Különösen kiemelkedő volt a forgalom a nem rubelelszámolású területeken. Aszocialista országokkal folytatott árucsere kiviteli többlete mérséklődött, a tőkésországokkal folytatott kereskedelem import-többlete pedig némileg mérséklődött. Az első negyedév részletes forgalmáról, az áruszerkezetről Kovács Gyula főosztályvezetőtől a Külkereskedelmi Minisztériumban kértünk tájékoztatást. Gazdaságunk fejlődését leginkább befolyásoló, a kereslet oldaláról jelentkező legfontosabb tényező 1974 első negyedévben is az export volt. A rubelelszámolású területekkel 16 százalékkal növeltük importunkat, exportunkat pedig 3,6 százalékkal. Itt jelentős szerepet játszott a gépkivitel 15 százalékos emelkedése. Ez ellensúlyozta azt is, hogy a többi árucsoport forgalma nem érte el az 1973. első negyedévi szintet. A gépexport növekménye 295 millió devizaforint, ebből jelentős hányad, 71 millió devizaforint jut a komplett berendezésekre. De emelkedtek a magyar eladások fémmegmunkáló szerszámgépekben, vákuumtechnikai gépekben, járműápolási berendezésekben, vegy- és textilipari, kereskedelmi és vendéglátóipari berendezésekben. A gépkivitel legjelentősebb tétele változatlanul autóbuszokból, tehergépkocsikból és speciális járművekből tevődött össze. A híradástechnikai berendezések exportja továbbra is növekvő. Az együttműködés alapján fejlődésnek indult az elektronikus számítógépek és adatfeldolgozó gépek, valamint ügyviteltechnikai berendezések exportja is. A szocialista országokba jutó második legjelentősebb tételt a fogyasztásiipar-cikkek képezték, bár tavalyhoz képest itt visszaesés mutatkozik. (A gépipari jellegű fogyasztásiipar-cikkek kivitele 30 millió devizaforinttal volt kevesebb.) Ezzel szemben 5 százalékkal nőtt a gyógyszerek eladása. A kész ruházati cikkek exportját közel 10 százalékkal növeltük. Cipőexportunk azonban 8 százalékkal kisebb a tavalyinál. A textilméteráru exportján belül növeltük a pamut- és gyapjútípusú szövetek, valamint a selyemszövetek eladását. A gyapjúszövetek kivitele mérséklődött. Az anyagokból, félgyártmányokból és alkatrészekből az idei első negyedéves forgalom sem érte el az előző évi szintet. A mérséklődés 4,2 százalékos, fő területe a hengerelt áruk csoportja. Növekedtek szállításaink timföldből és réztermékekből. Alumíniumcikkeink kivitele kisebb volt, mint egy évvel korábban. Műbőrexportunkat növeltük. De bővült az alkatrészek és az ipari szerszámok értékesítése is. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből kivitelünk megközelítette a tavalyit, mindössze 1,4 százalékkal maradt el tőle. A stagnáló szinten belül a növényi eredetű élelmiszeripari cikkek exportja több mint 100 millió devizaforinttal volt nagyobb a tavalyinál. Igen jelentős a borkivitelünk. Bort az első három hónapban 100 millió devizaforintért értékesítettünk. De változatlanul jelentős exportcikkünk az alma, ebből kétszer annyit adtunk el, mint tavaly. Nőtt szocialista gépbehozatalunk A rubelelszámolású területekről a növekedés nagyságát tekintve első helyen a gépimport áll. 334 millió devizaforinttal, 36,5 százalékkal több gépet és gépberendezést hoztunk be. A növekedés elsősorban a vasúti teherkocsira, tehergépkocsira, növényvédelmi repülőgépre, villamos forgógépre, ügyviteltechnikai berendezésre, szerszámgépre és bányagépre vonatkozott. A jelentős növekedés ellenére idei szocialista gépbehozatalunk még nem érte el az 1972. évi első negyedéves szintet. Anyagokból, félgyártmányokból és alkatrészekből több mint 7 százalékkal fokozódott importunk. Az összesen 2,2 milliárd devizaforintnyi behozatal főbb tételei a hengerelt áruk, a színesfémek, az alkatrészek, a vegyi anyagok és a könnyűipari alapanyagok. Az anyagjellegű termékek behozatalánál igen fontos tényező volt, hogy partnereink, elsősorban a Szovjetunió igen pontosan szállította a számunkra fontos termékeket, és a jelenlegi helyzetben is biztosan számíthatunk szállításaira. A tőkés világpiacon jelentkező áruhiány és a nagyarányú áremelkedés a szocialista országok egymás közötti forgalmát is befolyásolta bizonyos fokig.. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből 50 millió devizaforinttal, közel 53 százalékkal többet importáltunk, mint egy évvel korábban. A legjelentősebb növekedés az állati eredetű élelmiszeripari termékekre, elsősorban sertéshúsra jutott. Az előző évhez viszonyítva jelentősen nőtt a sör és a dohány behozatala is. Jelentős szerep jutott a mezőgazdasági termékeknek A dollárelszámolású exportunk 59 százalékos, 1,4 milliárd devizaforintos emelkedésében a legjelentősebb szerepet változatlanul az élelmiszergazdaság termékei játszották. E cikkek kivitelének az előző év első negyedévéhez viszonyított növekménye 923 millió devizaforint. 665 millió devizaforinttaltöbb búzát, kukoricát, olajos magot exportáltunk, mint egy évvel korábban. Az élő állat és állati termékek kivitelének növekménye 108 millió devizaforint. Ezen belül fő cikk a vágómarha. A növényi eredetű élelmiszeripari termékek eladása 94 millió devizaforinttal nőtt, főbb cikkek a nyers növényi olaj, hordós és palackos bor, gyümölcs és főzelékkonzervek. Háromszor annyi sajtot adtunk el, mint tavaly. Exportunk másik jelentős fő árucsoportja, az anyagok és félgyártmányok kivitele 34 százalékkal, 320 millió devizaforinttal nőtt. Ezen belül 178 millió devizaforinttal több kohászati terméket, 58 millió devizaforinttal több vegyipari cikket és 23 millió devizaforinttal több könnyűipari anyagot adtunk el. De nőtt a szerszámok és fémtömegcikkek értékesítése is. Gépexportunk változatlanul szerény részét adja eladásainknak, 4,5 százalékát. (Bár a múlt évihez viszonyítva gépeladásainkat növeltük.) Az idén a gépek és berendezések exportjának 54 százalékát a fejlett tőkésországokban értékesítettük. Fogyasztási iparcikkekből 27 százalékkal többet adtunk el, mint egy évvel korábban. Jelentősen nőtt a pamutszörvet, a ruházati konfekció, a szintetikus harisnyák, a kiszerelt gyógyszerek értékesítése is. Több háztartási villamos berendezést, televíziós készüléket és izzólámpát adtunk el. Az energiahordozók kivitele mérséklődött, a fűtőolaj és a benzin exportjának első negyedévi szüneteltetése következtében. Az áremelkedés további tendenciái A nem rubelelszámolású területekről importunk 50 százalékkal volt nagyobb az egy évvel ezelőttinél. Ez az emelkedés 1,4 milliárd devizaforintot jelent. Nőtt az anyagok és félgyártmányok behozatala. (A behozatal értékének növekedését több mint fele részben az áremelkedések jelentették.) Az anyagok és félgyártmányok közül nőtt a hengerelt áruk, a színesfémek, a vegyi anyagok, a papír és textilipari alapanyagok vásárlása. Kohászati termékekből 130 millió devizaforinttal, vegyipari alapanyagokból 400 millió devizaforinttal, könnyűipari anyagokból pedig 120 millió devizaforinttal importáltunk többet. Gépbehozatalunk 20 százalékkal nőtt. A fogyasztásiipar-cikkek vásárlását 24 százalékkal növeltük, ezen belül 15 millió devizaforinttal több gépjellegű terméket hoztunk be. A könnyűipari fogyasztási cikkek importja csak szerény mértékben emelkedett. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek behozatalának növekedése százalékosan igen jelentős volt (56 százalékos), és ez az árufőcsoport a tőkésországokból származó összes, behozatal 23 százalékát jelenti. Legnagyobb mértékben a növényolajipari takarmányok vásárlása fokozódott. De nyett a növényi eredetű élelmiszeripari termékek, például a cukor, a sör, a nyers növényi olaj, a déligyümölcs és a narancs importja is. A kávébab behozatala nem érte el az előző évi szintet. A tőkésországokból származó import és a magyar export emelkedésének igen fontos tényezője volt a megnövekedett, árszínvonal. Megítélésünk szerint az év hátralévő, részében várhatóan az árváltozások korábbi tendenciái fenn is maradnak. Az árak további emelkedése ugyan márciusban megállt, de a még néhány hónappal korábban feltételezett ármérséklődések a reméltnél csak szűkebb területen és kisebb arányban következtek be. Az anyagok árszintje változatlanul magas, a mezőgazdasági jellegű termékek árának mérséklődése azonban már megkezdődött. A tőkés cserearányok számunkra — a jelenleg lebonyolított export és import áruszerkezetében — nem válnak kedvezőbbé. Az első negyedévi áruforgalom alapján az egész éves külkereskedelem alakulására még nem lehet következtetni. Az engedélyállomány szerint azonban a következő időszakra kiegyenlítettebb forgalomalakulást várunk, azzal, hogy a nem rubelelszámolású viszonylatokkal lebonyolított külkereskedelem változatlanul nagy lesz. A szocialista országokba a kivitel fejlődési üteme várhatóan bővül, a nem rubelelszámolású export pedig az első negyedévben tapasztalt magas növekedési rátánál alacsonyabb mértékben fog valószínűleg fejlődni. Az importban feltehetően mindkét elszámolási területen az első negyedévinél szerényebb ütemű további emelkedéssel számolhatunk — modotta befejezésül Kovács Gyula főosztályo. Magyar-lengyel bányászati együttműködés A szénpor- és sújtólégrobbanások megelőzésére törekszenek világszerte mindenütt a bányászatban. A védelem főleg a kifejlődőben lévő robbanás korlátozására irányul, s ennek legmegbízhatóbb módja jelenleg az automatikus robbanási zárak alkalmazása. A szerkezet azonban még mindig nem nevezhető tökéletesnek, s így a Mecseki Szénbányák kutatási osztályának egyik legfontosabb feladata a még hatékonyabb zárak kifejlesztése. A kísérletek az e célra létesített por- és gázrobbanásvizsgáló állomásokon folynak. A KGST ajánlása alapján hasonló kutatásokat végeznek a szovjet és lengyel bányákban is. A tapasztalatokat rendszeresen kicserélik, erre legutóbb a közelmúltban került sor. Lengyelországban járt a Mecseki Szénbányák kutatási osztályának csoportvezetője, s az öszszehasonlítás alapján megállapították, hogy a magyarok e berendezés kifejlesztésénél — előbb kezdték a kutatá-,sokat — előbbre jutottak. A lengyel partnernél viszont sokkal kedvezőbbek a feltételek a vizsgálatok elvégzéséhez. Elvi megállapodás született, hogy a pécsi berendezéseket a lengyel föld alatti kísérleti bányában próbálják ki. Ez az együttműködés várhatóan nagyon értékes segítséget nyújt a megbízhatóan működő automatikus zárrendszer kialakításához, illetve bevezetéséhez. A külkereskedelmi miniszter felhívása Az MSZMP XI. kongresszusa és Magyarország felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából munkaverseny-mozgalom indult. Ehhez kíván csatlakozni a külkereskedelem is. Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter a tárcához tartozó vállalatok vezetőinek levélben hívta fel figyelmét e verseny fontosságára. A miniszter kiemelte, hogy a külkereskedelmi vállalatok a jövőben még jobban működjenek együtt a termelő üzemekkel, hogy bővíteni tudják exportjukat és közösen teljesíteni tudják a vállalati programokat. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a külkereskedelmi vállalatok a felszabadulási munkaversenyben a termelő vállalatokkal közös célokat jelöljenek meg. Fordítsanak különös figyelmet a tájékoztatókra a piaci helyzetről, hogy az ipari üzemek termelési felajánlásaik során az országos népgazdasági érdekeket szem előtt tartva megfelelően számoljanak az exportgazdaságossággal, a kereskedelempolitikai célokkal, a piaci igényekkel és követelményekkel. nílliUliniOlllKlIllllllllillllill RÖVIDEN '+• Hétezer frotir köntöst és 10 ezer gyermekruhát szállított a Szovjetunióba az első negyedévben a kaposvári háziipari szövetkezet. 1974. MÁJUS 3. a RÁBA-MAN motorok Romániának Idén 16 ezer RÁBA-MAN motor készül a győri Magyar Vagon- és Gépgyárban. Mint ismeretes, a több, mint 2 milliárd forintos költséggel létrehozott motorüzemnek az idén kellett volna elérnie névleges teljesítményét, azaz 14 300 motort. A belföldi igények és az exportmegrendelések azonban a vártnál gyorsabban növekedtek, és ez tette lehetővé, hogy az idén túlhaladják a névleges kapacitást. A MOGÜRT nemrégiben írta alá azt a két szerződést, amely több, mint 4 ezer motor elhelyezését teszi lehetővé az idén Romániában. A román CiatiAuto-Dacia cég az idei magyar—román árucsere-forgalmi jegyzőkönyv előirányzatainak megfelelően 2230 darab RÁBA-MAN motort vesz át, mintegy 10 millió rubel értékben. A másik aláírt megállapodás további 2090 RÁBA-MAN motor és alkatrész szállítására vonatkozik, ezért a román vállalat szabaddevizában fizet hitelkonstrukcióban. A Magyar Vagon- és Gépgyárnál tovább folyik a közúti gépjármű program keretében a gyártásfejlesztés. A győri gyár a közelmúltban mintegy 700 ezer font sterling értékben vásárolt angol gépeket a futóműgyártás fejlesztéséhez a Kearney and Trecker cégtől. A hídházmegmunkáló transzfer sort már felszerelték, s folyamatban van a hajtóműház megmunkáló transzfer sor gépeinek szerelése is. VILÁGGAZDASÁG A KONJUNKTÚRA- ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET ÉS A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA LAPJA Megjelenik hetenként ötször 4 oldalon, pénteken 4 oldal melléklettel. A szerkesztő bizottság elnöke: HAVAS JÁNOSNÉ Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534. Telefon: 183-860 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc igazgató Kiadóhivatal: Bp. 1085 Blaha Lujza tér 1-3. Postacím: 1959 Budapest Telefon: 343-100 Előfizethető minden magyar postahivatalnál Előfizetési díj egy évre 2400 Ft Terjeszti a Magyar Posta 74-3102/3-05 Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Bolgár Imre , INDEX: 25008 3