Világgazdaság, 1974. július (6. évfolyam, 124/1374-145/1395. szám)
1974-07-02 / 124. (1374.) szám
MAGYAR GAZDASÁG - VILÁGGAZDASÁG A világ vezető ipari nemzetei megegyeztek abban, hogy nem a versenyszerű leértékelés és a kereskedelmi korlátozások révén „oldják meg” az olajimport miatt egyre növekvő deficitjük kérdését. Lehetséges azonban, hogy egy harmadik meredek lejtőre kerülnek, amely nem kevésbé veszélyesnek bizonyulhat a deflációs verseny lejtőjére. Franciaország új takarékossági rendszabályait, amelyeket rendes körülmények között a többi ország elfogadna, ebben az összefüggésben kell értékelni. Jelenleg évi 18 százalékos infláció van Franciaországban. Erre az évre 6,5 milliárd dolláros fizetésmérleg-hiányt jeleztek. Az elnök takarékossági programjának az a célja, hogy az inflációt több mint felével csökkentse és 18 hónapon belül megszüntesse a deficitet. A francia stratégia a belföldi kereslet és fogyasztás, valamint az import csökkentéséből, az export felfuttatásából áll — ez a klasszikus megoldása annak a problémának, amellyel Franciaország szembenéz. Sajnálatos módon a francia export legnagyobb részét felvevő országok hasonló nehézségekkel küszködnek. Olaszország és Dánia máris importkorlátozásokat léptetett életbe és az olasz kormány, amely külföldön keres további kölcsönöket, hogy olajimportjából származó deficitjét fedezze, enged a külföldi hitelezők nyomásának és deflációs rendszabályokat alkalmaz. Angliának az évi 10 milliárd dollárra rúgó külkereskedelmi deficittel küzdő kormánya korlátozza a belföldi keresletet. Még az NSZK-ban és az USA-ban is, amelyeket legkevésbé terhelt az olajmilliárdok kifizetése, magas kamatlábak lassítják a fogyasztás ütemét és ezáltal a világ két legnagyobb exportpiacának csökkentik a felvevőképességét. Az ilyen nemzeti politikáknak a terjedése magában hordja azt a veszélyt, hogy világméretű recessziót vált ki. Az OECD párizsi titkársága megjegyezte, hogy maga az olaj árának növekedése — paradox módon — deflációs hatást gyakorol az olajimportáló országok gaz Tru n ffmt c r A11 fl cm c i n t* ZEITUNG FÜR DEUTSCHLAND A nyugatnémet közületi beruházások 1985-ig várható alakulásáról készített tanulmányt a bázeli Prognos AG. Az említett időpontig a nemzeti össztermék 1973-as árakon számítva évi 1,55 billió márkára növekszik. Az 1960 és 1973 közötti időszak átlag évi 4,7 százalékos reális gazdasági növekedése után a tudósok 1985-ig évi 4,4 százalékos expanziót jósolnak. Átlagos 4,8 százalékos áremelkedést figyelembe véve ami 1960 és 1973 között 4,2 százalékos volt, a normális növekedési ráta 9,2 százalékos lesz. A kutatóintézet a közületi beruházásokkal szemben támasztott igények jelentős enyhülését várja 1980-tól. Ennek fő oka a lakosság létszámának és az életkor struktúrájának várható módosulásában látja. Mivel a 14 év alatti korosztály lélekszáma az 1970. évi 14,1 millióról 1985-ig 10,5 millióra csökken, ennek megfelelően kisebb lesz az oktatási beruházási szükséglet is. Nagyjából ez áll az egészségügy és az idős Nyugat-Németország közületi beruházásai korúak létesítményeire is. 1980-tól a nyugdíjasok száma is megfogyatkozik. A Prognos végkövetkeztetése szerint, a korábbi előrejelzésekkel ellentétben, a nyugatnémet közületi beruházások növekedése 1980 után lassabb, évi 6 százalékos lesz, elmaradva a nemzeti össztermék növekedése mögött. Ez éppen ellentétes a 60-as évek fejleményeivel. Mostanáig a közületi beruházásokat a hiányok pótlása sarkallta, mindenekelőtt az útépítésben, e feladatokat azonban a hatvanas években jórészt teljesítették. A hetvenes években az oktatásügy, az egészségügy és környezetvédelem hézagainak pótlása is végbemegy. Az infrastruktúra kiegészül, s nem akadályozza többé a gazdasági és társadalmi haladást. Ebben természetesen a lakosság létszámának csökkenése is szerepet játszik. A terhek azonban egyelőre csak a közületi beruházások körében enyhülnek, az állami fogyasztás — személyzeti és anyagi kiadások, honvédelem — csupán 1980 után kezd csökkenni. (1974. június 22.) illene Mvám Mlun Dubai kedvező fekvéséből eredően évszázadok óta a Perzsa-öböl nagyfontosságú kereskedelmi csomópontja volt. Az utóbbi 20 évben pedig minden kötöttségtől mentes gazdasági rendszere révén a hiánycikkek és nemesfémek cseréjének fő központjává vált. A szomszédainál sokkal kedvezőbb helyzetet élvező kis ország fejlődése azonban a kőolaj termelés 25 évvel ezelőtti kezdetével vette igazi lendületét. A viszonylagos fejlettséget tanúsítja az ország gazdasági struktúrája is, amelyben a belföldi export-import cégek dominálnak, de meghonosodtak Irán és az indiai szubkontinens kereskedőházai is. A fellendülést jól tükrözik a külkereskedelem adatai is. Az import értéke 1970-ben 1 milliárd dirhamra rúgott, a növekedés azonban 1971-ben a pangás miatt átmenetileg csak 5 százalékos volt de 1972-ben már újból 1,5 milliárdra, 1973-ban pedig 2,4 milliárd dirhamos rekordértékre nőtt (1 dirham , 1,25 svájci frank). Közrejátszott itt a megnövekedett építőanyag- és gépimport, amelyek közül az előbbi számos új beruházás, például a mélytengeri kikötők, egy szárazdokk és egy új kórház létesítését szolgálta, míg a gépeket a fellendülőben levő olajbányászat hasznosítja. Emelkedő tendenciát mutat az export is, ennek értéke 1971-ben 135 millió, 1972-ben 180 millió, 1973-ban 222 millió volt. Fő kiviteli cikk a szárított hal, datolya és más agrártermékek. Az előbbi vásárlói az arab országok, Sri Lanka és Singapore. A külkereskedelmi statisztika vámmentes voltuk miatt nem tünteti fel az arany és más nemesfémek forgalmát. Mindenesetre az arany első szállítója Svájc, amely azonban órákat is szállít Dubaiba, hogy azok tovább vándoroljanak a Perzsa-öböl országaiba, sőt Indiába is, így lehetséges, hogy a külkereskedelem földrajzi megoszlásában a negyedik helyet Svájc foglalja el, s ezt még 1973-ban is megtartotta, bár szállításainak értéke az előző évi 110 millió dirhamról 104 millióra csökkent, éppen az óraszállítmányok hanyatlása miatt, mégis 1973-ban a Közel-Keletre szállított 245 millió frank értékű órából 120 millió értékűt Dubai vett át. Dubai kereskedelmi partnerei sorában az első Japán, exportjának értéke 1972 és 1973 között 75 százalékkal növekedve elérte az 528 millió dirhamot. Az amerikai export 328 milliót képviselt, mögötte sorakoznak Anglia, Svájc, Hongkong, NSZK, India és Irán. Kína exportja 1973-ban az előző évhez képest megkétszereződött. A kőolajtermelés első jelentősebb eredménye 4,3 millió tonna volt 1970- ben. A termelés növekedése 1973-ra eléri a 60 százalékot és értéke körülbelül 750 millió dirhamra tehető. Ezen azonban a sejkségnek a területén működő Dubai Petroleum Company-val kell osztozkodnia. Tényleges bevétele 1972- ben 250 millió volt, 1973-ban pedig óvatos becslés szerint 700 millió. A fenti tények és a liberális gazdasági rendszer vonzza a nemzetközi bankokat, közülük 18 ilyen vagy olyan formában már meg is települt Dubaiban. Teljes számban jelen vannak a nagy amerikai pénzintézetek, valamint pakisztáni és iráni társaik is. Egyre gyakrabban jelentkeznek a külföldi érdekeltséggel vagy anélkül működő arab bankok is. Szinte általános a nézet, hogy Dubai gazdasági fejlődése előtt még nagy lehetőségek állnak. (1974. június 19.) A VILÁGSAJTÓBÓL im Mi .«. A deflációs verseny 3*1CtarbifiÉfeOTtíbuUC világválságot okozhat haságára. Idén 60 milliárd dollárt szivattyúznak ki az olajtermelők ezekből az országokból, ahol ilyenformán csökken a kereslet. Szükséges, hogy az olajexportáló országok többletmegtakarítása munkalehetőségeket teremtő tőkebefektetésekké váljon. De szemlátomást ennek az ellenkezője történik. A fejlett ipari országok kormányai deflálják gazdaságukat, hogy javítsák a kereskedelmi mérleget, s ez a politika nem kedvez a beruházásoknak. Mindennek tetejébe az arab országok által felhalmozott hatalmas tőke az olyan erős gazdaságokba áramlik, mint amilyen az USA-é és az NSZK-é, ahelyett hogy az olaszhoz hasonló gyengébb gazdaságokba áramolna, ahol sokkal égetőbb szükség van rá. Olaszország és Franciaország számára lélegzetvételnyi szünetet biztosított az a döntés, amely engedélyezi, hogy az aranytartalékokat a szabadpiaci árhoz közel eső áron letétbe helyezzék és kölcsönt vegyenek fel rá. De a deficit jelenlegi növekedési üteme mellett ez az arány hamarosan elfogyhat. Jobb hitelezési mechanizmus szükséges ahhoz, hogy az olajdollárokat az erős nemzetektől viszszaáramoltassák a gyenge nemzetekhez. De még ez sem elegendő. A teljes olajimportból származó deficit hosszú lejáratú alapon való finanszírozásához új nemzetközi megállapodások szükségesek. Várható, hogy az 1980-as évekre az olajimportáló országok több százmilliárd dollárral fognak tartozni a termelőknek. Az OECD, az IMF és az energiaügyi koordináló csoport megvitatta ezeket a kérdéseket anélkül, hogy sikerült volna a megoldáshoz közelebb kerülni. S ami még ennél is sajnálatosabb — mivel technikai megoldásokban nincs hiány —, nem tudták eldönteni kinek kell megoldani a kérdést. Amíg ez nem történik meg, addig minden ország egyedül veszi fel a harcot, s Franciaországhoz hasonlóan defláció révén próbálja helyre billenteni fizetési mérlegét. Ez pedig közelebb hozza a világméretű válság veszélyét. (1974. június 24.) 1974. JÚLIUS 2. A HUNGAROTEX nyolc vegyes vállalata Budapesten Angol, német, francia és spanyol nyelven nyitották meg hétfőn a HUNGAROTEX második vegyes vállalati konferenciáját. Tavaly még hét résztvevője volt a megbeszéléseknek, most július 1-én alakult meg a nyolcadik HUNGAROTEX vegyes vállalat Kanadában. Dr. Lakatos Béla vezérigazgatóhelyettes a vállalat tőkés exportjáról, majd a vegyes vállalatok szerepéről beszélt, s ezt követően megkezdődött az öt napig tartó vita. A VILÁGGAZDASÁG munkatársa a kuvaiti és az olaszországi vegyes vállalat igazgatóját kérte meg, vázolják a piac sajátosságait. A HUNGAROTEX legújabb vegyes vállalatának — amely Kanadában alakult — képviselői most vettek először részt a vegyes vállalati konferencán. Az angol Faulkner Europa viszont 1921 óta képviseli a magyar textilipart a szigetországban, s ebből az alkalomból kamarai emlékplakettet nyújtott át a két angol igazgatónak a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke. Ezután dr. Lakatos Béla ismertette a HUNGAROTEX múlt évi eredményeit. Kiemelte, hogy a vállalat exportja a tőkésországokba az elmúlt évben 20 százalékkal volt nagyobb az előző évinél, és elérte a 120 millió dollárt. A növekedés a behozatalra is vonatkozik. Az 1973. évi vásárlásaink 50 százalékkal haladták meg az előző évit, 150 millió dollárt fordítottunk erre a célra. Az idei textilpiaci helyzetet a nyersanyagárak lassú „megnyugvása” fogja jellemezni s az árak feltehetően stabilizálódnak. A HUNGAROTEX tőkés exportjának 45 százaléka jutott közös piaci országokba, ahol — kivéve Dáciát — vegyes vállalatok is alakultak. A vegyes vállalatok forgalma több mint 50 százalékát adja a HUNGAROTEX exportjának. A vegyes vállalatok szerepe a jövőben feltehetően növekedni fog — fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Az elmúlt évben Magyarország csatlakozott a nemzetközi textilmegállapodáshoz, és ennek 1975-től már érezhető lesz az eredménye. Ebben az évben a HUNGAROTEX a tervek szerint 10—12 százalékkal növeli exportját a tőkésországokban, s így egyre nagyobb feladatok hárulnak a vegyes vállalatokra is. Többek között segíteniük kell a magyar termelővállalatok kooperációs megállapodásait. A pillanatnyi helyzet, amit a május 31-i vegyes vállalati kötésállomány rögzít, azt mutatja, hogy a forgalom 17,3 százalékkal haladja meg az előző évit. Jó lenne, ha ez a tendencia folytatódna, s a forgalom ebben az évben is jelentősen emelkedne — fejezte be a beszámolót a vezérigazgató-helyettes. Paolo Gambino, a Hungarotex-Italiana igazgatója a VILÁGGAZDASÁG munkatársának az olasz piac sajátosságairól a következőket mondta: „A vegyes vállalatnak 1974 lesz az első teljes éve, s úgy látom, hogy a forgalom el fogja érni a 2,3 milliárd lírát. Ez 20 százalékkal több, mint a HUNGAROTEX elmúlt évi olaszországi exportja. Az a célunk, hogy ne csak az északi területeken építsük ki hálózatunkat, hanem szélesítsük vevőkörünket. Háztartási textíliákból, műszaki textilárukból, pamut- és selyemszövetekből az olasz piac felvevőképessége jelentős, s a jövőben a konfekcionált termékek forgalmát is növelni szeretnénk. Hosszú távú kereskedelmi együttműködések kialakítására törekszünk. Ezeknek előnye, hogy kizárják a pillanatnyi konjunkturális ingadozásokat, amilyenek például az ez évi importszigorítások voltak.” Ahmad Abdulla Abutaga, a Hungaro-Kuvait igazgatója a közel-keleti textilpiac helyzetét világította meg: „1972. január 1-én alakult a vegyes vállalat, s az első évben 50 százalékkal növelte a forgalmat. Ebben az évben 37 százalékos fejlődést irányoztunk elő. A vegyes vállalat forgalma az elmúlt évben 2,7 millió dollár volt, ami Magyarország kuvaiti exportjának csaknem egyharmada. Ebben az évben szeretnénk meghaladni a 3 millió dolláros értéket. Ehhez az kell, hogy több árut kapjunk. Kuvait nyitott piac, korlátozások — vám és mennyiségi — nem terhelik a magyar textilexportot. Nemcsak Kuvaitra kell gondolni, ha a vegyes vállalat forgalmát elemezzük, hiszen Szaúd- Arábia, az arab sejkségekbe és Ománba is be tud törni a Hungaro-Kuvait. Ezek a területek korábban a HUNGAROTEX exportjának fehér foltjai voltak. Remélhetőleg a jövőben felnőnek a kuvaiti Piac mellé, esetleg el is hagyják. E. P. A magyar-marokkói kereskedelem új vonásai Fejlődik a magyar—marokkói kereskedelem. Néhány hónap óta a két ország a klíring fizetési rendszerről áttért a szabaddevizás forgalomra. Minthogy mind nagyobb mennyiségben hozunk be Marokkóból különféle fontos nyersanyagokat, fontos, hogy bővítsük az exportot is. Ebben feltehetőleg segítséget nyújt majd a COMAGYAR, a márciusban alakult részvénytársaság, amely a legnagyobb marokkói állami exportvállalat leányvállalata, s amelyhez később a külkereskedelmi vállalatok is csatlakozhatnak. Az új vállalat feladata: új magyar árucikkeket bevezetni a marokkói piacon. Természeti adottságaival, különféle nyersanyagaival, mezőgazdasági termékeivel, Marokkó régóta hazánk kereskedelmi partnerei közé tartozik. Olyan népgazdaságunk számára fontos termékeket vásárolunk Marokkótól, mint a halliszt, a színesfém-koncentrátumok, a diófurnér, a színezőbor. Triple-szuperfoszfát műtrágyát és jó minőségű nyersfoszfátot is egyre növekvő mennyiségben veszünk át. (A CHEMOLIMPEX 1973. novemberében hosszú lejáratú magánjogi megállapodást írt alá a Marokkói Foszfát Társasággal; a szerződés értelmében 1975—1980. között évente 130—250 ezer tonna nyersfoszfátot rendelünk a Péti Nitrogén Üzemek új termelőegysége részére.) Rendszeres vevője a magyar fél a marokkói halkonzerveknek, a narancsnak és afriknak is. A kereskedelmi, illetve a — klíringelszámolási — fizetési megállapodást 1962 közepén írta alá a két ország. 1974 februárjában a magyar—marokkói vegyes bizottsági tárgyalások jegyzőkönyve leszögezi: a klíring fizetési rendszerről áttérnek a szabaddevizás forgalomra. Így április eleje óta kereskedelmi forgalmunk szabaddevizában bonyolódik le. A magyar külkereskedelem 1969-től kezdve mind intenzívebben kutatja a marokkói piacot, elsősorban a gépipari termékek és komplett berendezések eladását szorgalmazza. Belkereskedelmi, majd gépipari külkereskedelmi vállalatok vezetői és a Külkereskedelmi Minisztérium főtisztviselői jártak Marokkóban, a múlt év májusában pedig dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter folytatott megbeszéléseket marokkói partnereinkkel a casablancai nemzetközi vásáron. Gépipari exportunk lassanként megindult. A NIKEX egy komplett ezüstérc-előkészítő berendezést szállított az imiteri bányának. ,A KOMPLEX egy 1000 tonnás hűtőház berendezését adta el. Az agadiri kikötőnek kikötői darukat adtak el, és árammérőket is évek óta folyamatosan szállítanak a magyar vállalatok. A Marokkói Foszfát Társaság bányatámot és szállító hevedert vásárol rendszeresen. A CHEMOLIMPEX szerződéséről már szóltunk. Mindezeken kívül izzólámpák, gyógyszeralapanyagok, hengerelt acéláruk, fémtömegcikkek szerepelnek a magyar exportlistán. Marokkói exportunknak azonban sem mennyiségét, sem összetételét nem tekinthetjük megfelelőnek. Tavalyi kivitelünk 2,2 millió dollár volt, importunk pedig elérte az 5,8 millió dollárt. Az idén a behozatalta nagy volumenű műtrágya-, nyersfoszfát- és hallisztvásárlás következtében — meghaladja majd a 10millió dollárt. Ezért továbbra is növelni kell a magyar kivitelt. Egyébként az új fizetési rendszerre való áttérés nem okozott zavart; 1974. első négy hónapjának forgalma bíztatóan alakult. Exportunk bővítését meglehetősen akadályozza az, hogy a magyar külkereskedelem nem rendelkezik megfelelő képviselővel Marokkóban. Az afrikai országban rövidesen életbe lépnek azok a törvények, amelyeknek értelmében kereskedelmi képviselettel csak marokkói állampolgárokat lehet megbízni. Problémáinkat remélhetőleg megoldja a márciusban alakult casablancai vállalat, a COMAGYAR, amely a legnagyobb marokkói állami exportvállalat leányvállalata. Feladata az, hogymegismertesse a marokkói vevőket a magyar árukkal. A vállalat tulajdonképpen részvénytársaság, teljes alaptőkéjét (200 ezer dirham) a marokkói fél jegyezte, később azonbanmagyar külkereskedelmi vállalatok is csatlakozhatnak. Az alapító marokkói vállalat (OCE) a marokkói exportnak 30—35 százalékát tartja kézben, s nagy segítségére lehet a magyar vállalatoknak. A COMAGYAR vezérigazgatója május közepén hazánkban tartózkodott, és felvette a kapcsolatot több magyar vállalattal (Magyar Hajó- és Darugyár, FERUION, ARTEX, HUNGAROCOOP, KOMPLEX, METALIMPEX, MONIMPEX, TRANSELEKTRO) , megbízást vállalva arra, hogy különféle új árucikkeket vezessen be a marokkói piacon. K. J. A MEDICOR SZAKOSÍTÁSAI ORVOSI MŰSZEREKRE A nemzetközi gyártmányszakosítás lehetővé teszi, hogy vállalataink sokkallta nagyobb szériákat állítsanak elő, mint eddig bármikor. A MEDICOR inkubátoraiból például idehaza néhány száz darabra lenne csak szükség, mégis kétezret gyárthatnak évente, támaszkodva a szovjet, csehszlovák, lengyel vállalatok folyamatos rendeléseire. Még jellemzőbb a műtőasztalok példája: noha a hazai igény legfeljebb kétszáz darab, évről évre 3000 darabot gyárthat az üzem. A vállalat meggyőződhetett már az együttműködés előnyeiről, hiszen orvosi műszereinek 40 százalékát nemzetközi szakosítási szerződés keretében gyártja. Egyre nagyobb jelentősége van a közös kutatómunkának is. Egy tüdődiagnosztikai készülék, a nyílt rendszerű légzésanalizátor a MEDICOR és egy szovjet intézet együttműködését dicséri : a magyar gyár fejlesztette ki az alaprendszert és érzékelőjét, partnere pedig a többi főrészt és a számítógépes érzékelőt. Rövidesen megállapodnak a gyártási-kereskedelmi feltételekben is. Emellett tárgyalások folynak műtőlámpák és speciális sebvarrótű gyártási kooperációjáról. Magyar automata vérnyomásmérőket, mechanikai szerkezeteket, elektromos alapegységeket építenek be a betegellenőrző rendszerekbe a csehszlovák és NDK-beli vállalatok. Lengyelország évente hatszáz olyan vérdiagnosztikai készüléket vásárol, amelyhez az NDK adja a mechanikus részeket, a MEDICOR pedig az elektronikát. A legújabb együttműködési szerződés értelmében Bulgáriából mechanikus elemek érkeznek a különféle röntgenberendezésekhez, aggregátok a röntgenkocsikhoz. __________________ íj fehérjegyár A hazai állattenyésztés és -tartás korszerű takarmánybázisának megalapozására fehérjegyár épül Zalacséb község határában. A 160 ezer forintos költséggel épülő fehérjegyárban még az idén megkezdődik a dán és francia berendezések szerelése, majd jövő év tavaszán a fehérjegyártás. Itt egy év alatt négyezer tonna tejporpótló fehérjét állítanak elő szójalisztből és savósűrítményekből. A termelés megkezdésével egyidejűleg hozzálátnak a gyár második szakaszának szereléséhez, ez további 4500 tonna fehérje előállítására lesz alkalmas. A részleg 1976 tavaszán kezd termelni. Az alapanyag a lucernalé lesz, a nyers lucernából kivont fehérjetartalmú lé és a savósűrítmény keverése adja majd az ipari fehérjét. MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA lil!lilll;lllilll!lll!llllliyil!l!l!li|]|||Ji|illlí|||||!||flll|||!||il|||!|||;|j|!|;|i|;||||||||||||||| Jogi kiadványok A Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Iroda ez évtől kezdve „Külkereskedelmi Jogi Dokumentációk” címen évente kétszer közzéteszi a különböző nemzetközi dokumentációkat több nyelven. Az 1. füzet orosz, német és magyar nyelven az ez évben életbe lépett alábbi fontos KGST-megállapodások szövegeit tartalmazza: „KGST műszaki szolgálat általános feltételei, általános szerelési feltételei és a tartalékalkatrész-ellátás általános elvei”. A második félév folyamán a sorozat következő füzeteként az ENSZ Európai Gazdasági bizottságának kezdeményezésére és segítségével kidolgozott különböző szerződésminták több nyelvű kiadását készítik elő. A sorozat rendszeresen megjelenő füzeteit a tagvállalatok díjtalan kamarai szolgáltatásként kapják meg. A TECHNOIMPEX Moszkvában Moszkvában a Szokolnyiki park 20-as pavilonjában rendezi meg idei legnagyobb kiállítását július 15—24. között a TECHNOIMPEX. Első ízben mutatják be a Szovjetunióban legújabb konstrukciójú zömében NC-szerszámgépeiket (23 darab). A 600 négyzetméteres kiállítás célja, hogy elősegítse a kapcsolatok bővítését a szovjet vevőkkel, s egyben a közvetlen tapasztalatcserét is a szovjet és a magyar szakemberek között. A bemutató idején három szimpoziont rendeznek. Ezeken a Csepeli Szerszámgépgyár, a Szerszámgépipari Művek, a Híradástechnikai Gépgyár, valamint a Diósgyőri Gépgyár vezetői tartanak előadásokat az általuk kifejlesztett új típusú szerszámgépekből, illetve azok széles körű felhasználási lehetőségeiről. VILÁGGAZDASÁG A KONJUNKTÚRA- ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET ÉS A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA LAPJA Megjelenik hetenként ötször 4 oldalon pénteken 4 oldal melléklettel. A szerkesztő bizottság elnöke: HAVAS JÁNOSNÉ Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Szerkesztőség: Bp. Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534. Telefon: 183-860 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc igazgató Kiadóhivatal, Bp. 1085 Blaha Lujza tér 1-3. Postacím: 1959 Budapest Telefon: 343-100 Előfizethető minden magyar postahivatalnál Előfizetési díj egy évre 2400 Ft Terjeszti a Magyar Posta 74-3102/3-07 Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Bolgár Imre INDEX: 25008 — 3