Világgazdaság, 1974. augusztus (6. évfolyam, 146/1396-166/1416. szám)

1974-08-01 / 146. (1396.) szám

konjunktúra Változatlanul élénk az osztrák kétszámjegyű infláció Ausztriában is Változatlanul élénk az osztrák konjunktúra, ellentétben a tőkés világ­ban végbemenő általános lanyhulással. Ausztria legtöbb gazdasági ágában teljes a kapacitás kihasználása, a növekedés fő hordozója változatlanul az ipar. Az osztrák gazdaság első félévéről készült jelentések a kedvezőtlen té­nyezők közé sorolják, hogy az idén gyengén indult be az idegenforgalmi idény, és hogy két évtizede először, júniusban lett ismét kétszámjegyű az infláció. Rendkívül élénk a külkereskedelmi tevékenység, különösen az ex­port, amely az első félévben 38 százalékkal nőtt. A szocialista országok az osztrák exportból 13, importból pedig 8 százalékkal részesedtek. Ausztria mind a mai napig ellentállt a nemzetközi konjunkturális lehűlés­nek, amiben a bécsi értékelések sze­rint — az osztrák exporttermékek irán­ti külföldi kereslet változatlan élénk­ségének van döntő szerepe. A belső hi­telkorlátozások és a nemzetközi lehűlés egyelőre csak az osztrák gazdaság rész­területeire hatott ki, a kapacitás-ki­használtság a legtöbb ágazatban teljes. A foglalkoztatottak száma is gyarapo­dott, még ha — a restriktív vendégmun­kás-politika miatt — nem is a tavalyi ütemben. Az erőteljes expanzió fő hordozója az ipar, amely a tavasszal változatlan ütemben fokozta termelését. A kiske­reskedelmi forgalom és a közlekedés konjunktúrája az év első hónapjaihoz képest később valamelyest alábbha­gyott. Az általában kedvező fejlődéssel ellentétben rossz startot vett a nyári idegenforgalom. Ebben egy nem gazda­sági jellegű tényező játszott közre, még­pedig a tanítási szünet kezdetének el­tolása az NSZK-ban. Augusztusban és szeptemberben a tavalyinál lényegesen nagyobb idegenforgalmi bevételre van szükség, ha az egész nyarat tekintve a tavalyi eredményt tartani akarják. A fogyasztói árak emelkedése máju­sig viszonylag korlátozott volt, mert az idényjellegű termékek árszínvonala nem sokkal haladta meg az egy évvel korábbit. Júniusban viszont ugrássze­rűen megdrágultak ezek az árutermé­kek és így Ausztriában a fogyasztói árak indexe az ötvenes évek eleje óta először ment feljebb több mint 10 szá­zalékkal. A fogyasztói árszint június­ban 1,3 százalékkal drágult, 1973 jú­niusához képest viszont 10,2 százalék­kal volt magasabb. A nagykereskedelmi árindex 14,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Júniusban május­hoz képest nem változtak a kollektív szerződés szerinti bérek, a tényleges keresetek viszont az iparban áprilisban 17,5 százalékkal haladták meg a tava­lyit. A nemzetközi­ kereskedelem egyelőre még nem sínylette meg az általános tő­kés piaci lanyhulást, ennek megfelelően igen gyors ütemű növekedésen ment át az első félévben az osztrák külkereske­delem is. Különösen az export gyara­podott: januárban 49,5 százalékkal, má­jusban 33 és júniusban is még 26 szá­zalékkal haladta meg az egy évvel ko­rábbi szintet. A nyersanyagok iránti nemzetközi spekuláció alábbhagyása és a félkész termékek piacán várható ha­sonló fejlemény az osztrák külkereske­delmet egyelőre még nem érintette. Az élénk exporttevékenység nyomán ked­vezőbb a kereskedelmi mérleg, mint az olajválság kirobbanásakor feltételezték. Főként az idegenforgalmi bevételek visszaesését sikerült bizonyos fokig el­lensúlyozni. A bécsi központi statisztikai hivatal adatai szerint az osztrák export az év első hat hónapjában 64,87 milliárd schilling volt, 38 százalékkal több mint az egy évvel korábbi, az import pe­dig 26 százalékkal 83,73 milliárd schil­­lingre nőtt. Ami az export területi meg­oszlását illeti, első helyen változatla­nul a Közös Piac áll, ahová az osztrák szállítások 47 százaléka, több mint 30 milliárd schilling irányult. Az EFTA a kivitel 18 százalékát vette fel. Különösen intenzíven nőtt a Kelet-Európába irá­nyuló export, amely 63 százalékos gya­rapodással elérte a 8,69 milliárd schil­­linget. A szocialista piac részesedése ezzel 13 százalék lett.. Az osztrák vállalatok külföldi vásár­lásai javarészt az EGK országaiban tör­téntek: innen több mint 50 milliárd schillingért importáltak az osztrákok, ami a teljes bevitel 62 százaléka. Az EFTA részesedése 11 százalék. A kelet­európai országok az átlagnál jobban tudták növelni Ausztriába irányuló ex­portjukat. Negyven százalékkal többet adtak el, összesen 7,19 milliárd schil­ling értékben, és ezzel az osztrák im­portból 8 százalékkal részesednek. A bécsi gazdaságkutató intézet leg­frissebb havi jelentése nem túlzottan időszerű adatokat is közöl Ausztriáról, de olyanokat, amelyek igen jellemzőek hosszabb távon is egy adott ország gaz­dasági erejére. Az úgynevezett összgaz­­dasági exportkvóta (az exportforgalom­nak az összforgalomból való százalékos részesedése) 1964-től 1969-ig 7,8 száza­lékról 8,9 százalékra emelkedett, az iparban 17,6 százalékról 21,7 százalék­ra. A kimondottan exportorientált ága­zatok közé a jelentés a bányászatot, a vasérc- és más fémek kitermelését, az üvegipart és a fafeldolgozást sorolja. Ezekben az ágazatokban az exportkvóta meghaladja a 40 százalékot. Exportin­­tenzív (25—40 százalék) a gép- és elektromosipar, a bortermelés és fel­dolgozás, a textilipar, a papírgyártás és a vegyipar. A legkevésbé a külföldi piacra az építőipar (exportkvótája 0,3 százalék) valamint az élelmiszeripar (1,4 százalék) dolgozik. A jelentés felhívja még a figyelmet arra is, hogy az exportkvóta erősen függ a vállalatok nagyságától. Például a legnagyobb cégek esetében — itt a minimális évi forgalom 100 millió schilling, 13,4 százalék. Az osztrák ki­vitel egyharmada éppen ennek alapján 30 nagyvállalatra összpontosul. (APA) SPANYOLORSZÁG BEL- ÉS KÜLPOLITIKAI PROBLÉMÁI Spanyolország nyomasztó bel- és kül­politikai problémákkal néz szembe, ugyanakkor az ország vezetésében vá­kuum van. Franco tábornok, aki időle­gesen átruházta a hatalmat Juan Car­los hercegre, elhagyta a kórházat, de nagyon valószínű, hogy az átmeneti helyzet továbbra is fönnmarad: Franco nem veszi vissza, de nem is adja oda véglegesen a kormánypálcát kijelölt utódjának. Holott a jelenlegi helyzetben — mu­tatnak rá a hírügynökségek — Spa­nyolország nagyon is rászorul valami­féle határozott vezetési koncepcióra. Spanyolország, csakúgy, mint a többi nyugat-európai állam , a súlyosbodó inflációval küszködik, devizatartalékai pedig olvadoznak, javarészt az olajárak emelkedése miatt. Az idegenforgalom ugyancsak gyengébb, mint az előző években, s komoly a visszaesés az egyik legfontosabb iparágban, az építőipar­ban, mert rendre leállítják az új szál­lodák és üdülőhelyek építését. Mindezeknek a tényezőknek is szere­pe van abban, hogy nyárabban kifeje­zésre jut a munkavállalók elégedetlen­sége. A megfigyelők valószínűnek tart­ják, hogy ősszel a dolgozók új kam­pányba kezdenek a bérek emeléséért, a munkahelyi szabadságjogok kiterjeszté­séért és — főként — demokratikusabb kormányzat létrehozásáért. Arra, hogy az ellenzék úgy véli, eljött az ideje a nyíltabb föllépésnek, bizonyíték, az új csoportosulás a „spanyolországi demok­ratikus tanács” megalakulása. Mint is­meretes, tegnapelőtt Párizsban és „va­lahol Spanyolországban” földalatti cso­port alakult, amely a demokrácia hely­reállítását követeli. A nyilatkozatot egy száműzetésben levő tekintélyes mo­narchista, illetve a Spanyol Kommunis­ta Párt főtitkára közös sajtóértekezle­ten hozta a közvélemény tudomására. Ami a külpolitikai problémákat il­leti, a jelenlegi vezetés legfőbb gondja a Portugáliában végbemenő átalakulás, aminek hatásai átsugároznak a keleti szomszéd országra. Emellett éleződőben van a vita Marokkóval, amely igényt támaszt a Szahara spanyol kézben levő részére. A spanyol Szahara Marokkó és Mauritánia között terül el, s a múlt­ban a spanyol pozíciókat megkönnyítet­te, hogy Marokkó, Mauritánia és Al­géria egyaránt igényt támasztott rá. Az észak-afrikai arab országok most azon­ban felsorakoznak Marokkó mögé, tá­mogatva annak követelését, hogy az ENSZ ősszel tűzze napirendre Spanyol­­ország kivonulását erről a területről. Az utóbbi tíz esztendőben fölöttébb megnőtt az érdeklődés e terület iránt, mert kiderült, hogy itt található a világ legnagyobb foszfátlelőhelye. A foszfát­ra irányuló kereslet pedig ugyancsak jócskán megnőtt az utóbbi évtizedben, különösen az élelmezési gondokkal küz­dő fejlődő országok részéről, lévén, hogy az a műtrágya fő alapanyaga. Túl a foszfáton vasércet és más nyersanyago­kat is rejt ez az övezet. Több megfigye­lő szerint a spanyol kormány hasonló­képpen gondolkodik e térség ásvány­kincseiről, mint ahogyan Nagy-Britan­­nia az északi-tengeri olajról. A madridi kormány már jó ideje lendületes fel­tárása kampányt folytat, nagy állami beruházásokat eszközöl ezen területen, viszont titokban tartja a termelési ered­ményeket, és zárva tartja a területet a kíváncsi külföldiek szeme elől. A Marokkóval folytatott vitában a taktikázó spanyol kormányzat abban vél kiutat találni, hogy kilátásba he­lyezi: népszavazást tartanak az övezet hovatartozásáról. Ezt a javaslatot azon­ban elvetik az észak-afrikai országok, mert tudják, hogy a gyéren lakott te­rület nomád törzsei nem rendelkeznek kellő politikai érettséggel ahhoz, hogy állást foglaljanak. A nagy kérdés az­t mutatnák rá madridi diplomáciai körökben —, hogy Spanyolország, amely jó kapcsolatokat tart fenn az arab országokkal, hajlan­dó-e kenyértörésre vinni a dolgot. Ez­zel összefüggésben említést érdemel az a körülmény, hogy a baráti jó viszony ellenére Spanyolországot semmiféle kedvezményben nem részesítették az olajárak emelése során. V. J. Drágul a cukor Ausztriában Ausztriában augusztus 1-től kezdve kilogrammonként átlag 0,80 schilling­­gel emelkedik a különféle cukorfajták fogyasztói ára. Az áremelésben na­pokig tartó tárgyalások után egyeztek meg a szakszervezetek, a kereskedelmi és iparügyi minisztérium, valamint az ipar képviselői. (APA) Román állásfoglalás egyes nyugati álhírekkel kapcsolatban A Scinteia tegnap élesen bírálta azokat a nyugati lapokat, amelyek a romániai gyárrobbanásokról és tüzek­­ről szólva különböző álhíreket röp­pentettek fel. E jelentések célja — írja a bukaresti újság —, hogy rossz szín­ben tüntesse fel Románia nemzetiségi politikáját és megzavarja baráti kap­csolatait a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. A Román Kom­munista Párt központi lapja rámutat: „a szerencsétlenség oka általában a nemtörődömség, tehát ugyanaz, ami gyakran előfordul sajnos olyan orszá­gokban is, amelyek jóval fejlettebb iparral rendelkeznek”. (Reuter) NAPRÓL NAPRA | ______ s % v ./■ C | ♦ MEGSZAKÍTOTTA TEVÉKENYSÉGÉT AZ AMERIKAI EXIMBANK. Engedélye július végén lejárt, és a kongresszusban most folynak a tárgyalások az új alapszabályról. Elképzelhető, hogy annak elfo­gadása előtt a bank ideiglenesen ismét megkezdheti tevékenységét. ♦ RÓMA RÉSZLEGESEN FELOLDOTTA AZ ÁRSTOPPOT. Az intéz­kedés 21 közszükségleti cikkre vonatkozik, hét termék árát továbbra is ellenőrzik. Az egy éve bevezetett árbefagyasztás kudarcot vallott, a kereskedők a termékek visszatartásával kényszerítették ki az árak emelését. ♦ EGY HELYBEN TOPOG AZ ENSZ TENGERJOGI KONFERENCIÁJA. A fejlődő országok nemzetközi szervezetre kívánják bízni a tenger mélyén található ásványok kitermelését, ezt azonban több fejlett ország ellenzi. Viták vannak a felségvizek kiterjesztésének mértéké­ről is. A konferenciát valószínűleg jövőre folytatják. ♦ KEDVEZŐ LEHETŐSÉGEK VANNAK MAGYARORSZÁG ÉS SIERRA LEONE kapcsolatainak kifejlesztéséhez. Ma érkezik Buda­pestre dr. P. Stevens az ország államfője, aki gazdasági kérdéseket is megvitat Losonczi Pállal, az Elnöki Tanács elnökével. A két ország kereskedelme a legnagyobb kedvezmény elvén alapul, és szabad devizás. A magyar ipar elsősorban kisüzemek szállításában érdekelt. ♦ ISMÉT SZÁMÍTANAK AZ OLAJÁRAK ESÉSÉRE. Az amerikai pénz­ügyminiszter szerint a küszöbön álló szaúd-arábiai olaj aukció, vala­mint a napi 1,5 millió barreles túltermelés végső soron az árak süllyedése irányában hat. Egy jelentős nyugati tanulmány is az olajár esése mellett szól. Szovjet—amerikai kooperációs lehetőségek az energiaiparban A Szovjetunió és az Egyesült Államok az energetika területén egymáshoz kö­zel álló fejlettségi szinten áll, ezért szá­mos problémát oldhatnak meg közösen, mondotta — a szovjet—amerikai ener­getikai megállapodást kommentálva­­ Nyeporozsnyij szovjet energetikai és villamosítási miniszter a TASZSZ tudó­sítójának adott nyilatkozatában. Az együttműködés egyik legfőbb ága a kis kalóriaértékű szén- és palafajták fel­­használásának területén bontakozhat ki. A Szovjetuniónak e téren komoly tapasztalatai vannak. Palával működik például az észtországi és a baltikumi hőerőmű, a Szovjetunió keleti részén létesítendő hatalmas hőerőműveket kis fűtőértékű szénfajtákkal fogják mű­ködtetni. Nagy jövő vár a közös kutatásokra az atomenergiával kapcsolatos terüle­teken is. A Szovjetunióban az idén a tervek szerint 16,1 milliárd kilowattóra elektromos energiát állítanak elő­­atom­erőművekben. Az amerikaiak szintén komoly sikereket értek el e téren. A két fél közös érdeklődésére tart számot egyebek között gyorsreaktorokkal vég­zendő kutatómunka. A gyorsreaktorokkal felszerelt atom­erőművek építése a szovjet atomener­getika fejlesztésének fő irányát jelenti — mondotta Nyeporozsnyij. A közös erőfeszítések a tudományos, műszaki információ- és szakembercsere elő fog­ja segíteni mindkét országban a szak­terület legfontosabb feladatainak meg­oldását. A szovjet és amerikai energetikusok együttműködése lehetséges a mágneses hidromechanikai generátorok létreho­zásában is. A Szovjetunióban jelenleg már működik egy 25 900 kilowattos kí­sérleti ipari berendezés, s a további ipari tömbök létrehozását tervezik — jelentette ki a miniszter, aki a továb­biakban elmondotta, hogy a szovjet hőerőművekben áttérnek az 500 ezer és 800 ezer kilowattos energiatömbök léte­sítésére. A kosztromai erőműben meg­kezdték a világ első 1 millió 200 ezer kilowatt kapacitású energiatömbjének építését. Kölcsönösen komoly sikereket eredményezhet az amerikai szakembe­rekkel a szóban forgó területen folyta­tandó együttműködés — fűzte hozzá a miniszter. Az amerikai energetikusok nagy ér­deklődést tanúsítanak az erőművek szá­mára készülő nagy teljesítményű tur­binák építésével kapcsolatos szovjet ta­pasztalatok iránt. A szajáni erőműhöz például 640 000 kilowatt kapacitású gé­peket terveztek. „Hasonló gépcsoportok létrehozása lehetővé teszi, hogy nagy mértékben mérsékeljük az erőmű fel­szerelésére fordítandó beruházásokat, megrövidítsük az építési időt, csök­kentsük a kiszolgáló személyzet létszá­mát” — állapította meg Pjotr Nyepo­rozsnyij. A miniszter közölte azt is, hogy kö­zös erőfeszítéseket tesznek az elektro­mos energia nagy távolságra történő to­vábbításának problémáival kapcsolat­ban is. A szovjet—amerikai gazdasági kap­csolatok történetének eddigi legnagyobb szabású kompenzációs megállapodását, egy 100 millió dolláros üzlet javaslatát dolgozta ki a General Motors — jelenti moszkvai tudósítónk. A tervek szerint a cég szovjet megrendelésre földásó gé­peket szállítana, amelyekért cserébe fát kapna. Nemcsak az Egyesült Államok­ban, hanem a GM kanadai, skóciai és brazil leányvállalatai is gyártanák a megrendelt gépeket. Ezek közül egy­­egy ára teljesítménytől függően 30—80 ezer dollár lesz. A Plodintorg szovjet külkereskedelmi egyesülés a Gorton és a Parker cégek­kel tárgyal; több ezer tonna gyorsfa­gyasztott halat kíván eladni nekik. Vár­hatóan hamarosan aláírják a megálla­podást és 1975-ben megkezdődnek az első szovjet halszállítások az Egyesült Államokba. A Traktoroexport és a John Dear cég már megegyezésre jutott: a szovjet cég komplett silóbetakarító gépsort vásárol a John Dear-től. A gépsort tartalékal­katrészekkel együtt még augusztusban átadják, így az aratási idényben mun­kába is állhat. Más mezőgazdasági gé­pek vásárlásáról is szó van. Az Eximbank beszüntette tevékenységét Kedden beszüntette tevékenységét a fz amerikai külkereskedelmi bank, miután a kölcsönt nyújtó jogkörét biztosító tör­vény egy hónappal meghosszabbított érvényességi ideje július 31-én lejárt. Az Eximbank tevékenységének szüne­teltetése — írja az AP hírügynökség — minden valószínűség szerint csak ideig­lenes, hiszen a szenátus pénzügyi bi­zottsága már jóváhagyta a kölcsönzési jogkör négyéves meghosszabbítását és — mint ismeretes — ennek megszava­­zása jelenleg a szenátus napirendjén szerepel. A demokratapárti Stevenson, a nem­zetközi fizetések kongresszusi albizott­ságának elnöke jelezte, esetleg törvény­­tervezetet terjeszt elő, amelyben az Eximbank kölcsönzési jogkörét egy, két vagy tizenkét hónappal hosszabbítanák meg. Arra nincsen garancia — írja a Reuter tudósítója —, hogy e javaslatot a szenátus elfogadja, és ha igen, mikor. Nixon elnök kedden aláírta azt a ren­deletet, amellyel meghosszabbítja a washingtoni kereskedelmi minisztérium exportellenőrzési hatáskörét. Az export ellenőrzésére felhatalmazó törvény jú­lius 30-án vesztette érvényét, a Fehér Ház azonban úgy vélte — írja az AP— DJ tudósítója —, hogy az elnök rendel­kezik olyan jogkörrel, amellyel e fel­adatot elláthatja, amíg a kongresszus véglegesen­ dönt az exportellenőrzési törvényről. Ciprus gazdasága megsínylette a háborút Görögország átáll a békés termelésre Még nem állnak rendelkezésre pon­tos felmérések, de a szakértők vélemé­nye szerint Ciprusnak sok száz millió fontos kárt okoztak az államcsíny és a török invázió következményei. Kü­lönösen nagy csapás érte a legfonto­sabb ágazatot, az idegenforgalmat. A harci cselekmények nemcsak az idei szezont tették tönkre, de­ a következő évek kilátásait is elrontották. Az utób­bi öt évben nagy költséggel épített 200 hotel jelentős része többé vagy kevés­bé megsérült. Az első becslések sze­rint hozzávetőleg 40 millió font érté­kű külföldi invesztíció — amelyet ja­varészt külföldre szakadt ciprusiak és a szigetet kedvelő angolok eszközöltek —­ veszendőbe ment. Az építőipar, ami az utóbbi években virágzott, lényegé­ben csődbe ment. Mindehhez hozzájá­rult, hogy a katasztrofális szárazság miatt Ciprus fizetési mérlege a múlt évben 4 millió fontos deficittel zárult. Minden jel arra vall, hogy idén szá­mottevően növekszik a munkanélküli­ség és erősen csökken az egy főre eső jövedelem (amely jelenleg nagyjában évi 1200 dollár). Szerdán, a ciprusi tárgyalások első szakaszának befejezése után Görögor­szágban megkezdődött a tartalékosok leszerelése. Hozzávetőleg 200 ezer fő­ről van szó, ennyivel duzzasztották föl a 160 ezres létszámú hadsereget. A normalizálódás további jele, hogy a bankkorlátozásokat augusztus 1-i ha­tállyal felfüggesztik. A vállalatok és magánosok ettől az időponttól kezdve szabadon rendelkezhetnek bankbetéte­ikkel. Hétfőtől valószínűleg megnyílik a tőzsde is. Zolotasz gazdasági csúcs­­miniszter közölte: rövidesen tájékoz­tatja a közvéleményt az ország gazda­sági helyzetéről és az új kormány gaz­daságpolitikai terveiről. (Reuter, DP , AFP)

Next