Világgazdaság, 1974. szeptember (6. évfolyam, 167/1417-186/1436. szám)
1974-09-03 / 167. (1417.) szám
VA 1974. SZEPTEMBER 3. MEGNYÍLT A LIPCSEI ŐSZI VÁSÁR Az NDK szorgalmazza az exportot Szeptember 1-én megnyitotta kapuit a Lipcsei őszi Vásár. A megnyitó beszédet mondó Solle külkereskedelmi miniszter rámutatott: az NDK a KGST mellett a világ többi részében is aktívan kívánja fejleszteni külkereskedelmét. Erre a vásár lehetőséget kínál, hiszen 48 országból több mint 6 ezer kiállító érkezett. Magyarországot 24 külkereskedelmi vállalat képviseli igen gazdag választékkal. „A fennállásának 25. évfordulóját ünneplő NDK szilárd és megbecsült helyet foglal el a világ legkiegyensúlyozottabb és leggyorsabban fejlődő országcsoportjában, a KGST-ben” — mondotta Solle. Rámutatott, hogy a szocialista országok megbízható gazdasági és kereskedelmi partnerek, az „NDK gazdasága szorosan hozzákapcsolódik a KGST-hez, s mindenekelőtt annak vezető erejéhez, a Szovjetunióhoz.” Emellett Solle kívánatosnak nevezte a kapitalista országokkal való együttműködés fejlesztését is. A miniszter cikkben is foglalkozott a lipcsei vásár jelentőségével, írja a Reuter hírügynökség. Ebben utal az NSZEP Központi Bizottságának határozatára, amely célul tűzi ki az idei exporttervek túlteljesítését. A vásár jó alkalmat szolgáltathat a cél elérése érdekében szükséges pótkötésekhez. Ez annál is szükségesebb — írja a brit hírügynökség —, mert az NDK igyekszik kiegyensúlyozni deficites mérlegét a Nyugattal. Tavaly a fejlett kapitalista országokból származó import 9 milliárd márka volt, az ezekbe az országokba irányuló kivitel viszont csak 6 milliárd márkát tett ki. Tavaly 24 százalékkal bővült a forgalom a nyugati országokkal. A 48 országból érkezett több mint 6 ezer kiállító 270 ezer négyzetméter területen mutatja be termelési és fogyasztási cikkeit — írja berlini tudósítónk. Egyes, nagyobb érdeklődésre számottartó iparágon belül néhány szakterületet külön is kiemeltek, így például a vegyi berendezések közül külön mutatják be a műanyagfeldolgozó gépeket, a textilipari berendezések közül pedig külön helyet kaptak a leghaladóbb műszaki megoldásokat hordozó gépek. A vásár időtartama alatt három értekezletet és 100 előadást is rendeznek a szocialista országok szakértőinek részvételével. A vásáron részt vevő 12 szocialista ország 230 ezer négyzetméteren állította ki termékeit. Ezek között nagy számban találhatók közös gyártású cikkek. Huszonhat fejlett tőkésországot 1500 cég képvisel. Részt vesz például kilenccég a tíz legnagyobb nyugat-európai vegyi konszern közül. A lipcsei vásár iránt változatlanul rendkívül nagy az érdeklődés Nyugat-Berlinben és az NSZK-ban is. Az egyes iparágak közül 21 ország termékei találhatók meg a vegyipari cikkek között, 19 ország mutat be textilipari gépeket, 16 állam cégei vegyipari berendezéseket, 14—14 közúti járműveket, illetve orvosi műszereket, 13 pedig műanyagfeldolgozó gépeket és berendezéseket. A fogyasztási cikkek 130 ezer négyzetméteres területet kötnek le. Magyarországot a vásáron 24 külkereskedelmi vállalat exportcikkei képviselik, összesen 2980 négyzetméteres területen — írja az MTI. A magyar kiállítás súlypontja a járműipar, két Ikarusz-autóbusszal, néhány egyéb járművel és garázsberendezésekkel. Jelentős a magyar részvétel a textiláruk és az élelmiszerek, valamint a textilipari gépek kiállításán. Első ízben szerepelnek Lipcsében magyar bútorok és famegmunkáló gépek. A vásár kitűnő alkalmat szolgáltathat Magyarország és az NDK kereskedőinek újabb szerződések megkötésére. A hoszszú lejáratú kereskedelmi megállapodásban ez évre előirányzott forgalmat minden valószínűség szerint 15 százalékkal, nem utolsósorban a vásárokon kötött üzletek hatására, túlteljesíthetjük. A kereskedelmi forgalom 1950 és 1973 között meghúszszorozódott, tavaly megközelítette a 3 milliárd márkát. A magyar szállításokban az ipar részesedése 1950-ben csak 3 százalék volt, tavaly pedig az ipari export túlszárnyalta az 50 százalékot. Az NDK együttműködési megállapodása Belgiummal Tízéves gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodást írtak alá az NDK és a Belga—Luxemburgi Gazdasági Unió 4 képviselői — jelenti az ADN. A megállapodás előirányozza „hosszú távra szóló és tartós kereskedelmi kapcsolatok kiépítését”. A két kormány lépéseket tesz, hogy a gazdasági rendelkezések ne gátolják az együttműködés fejlesztését. Vegyes bizottságot is hoztak létre, amely az együttműködés konkrét tennivalóit vitatja majd meg. Az együttműködésre a hírügynökség szerint különösen kedvező lehetőségek vannak a szerszámgép- és a textiliparban, mezőgazdasági gépgyártásban, valamint az elektrotechnikában, az elektronikában, a vegyiparban és a környezetvédelemben. A két ország között a 70-es években gyorsan fejlődött az árucsere — írja berlini tudósítónk. Az NDK Belgium és Luxemburgba irányuló kivitele az 1970- es 142,7 millió valutamárkáról tavaly 195,3 millió valutamárkára emelkedett. Az exportnál jóval gyorsabban növekedtek az NDK vásárlásai: az import az 1970-es 138 millió valutamárkáról 307,6 millió valutamárára bővült. Az NDK kiviteli cikkei közül elsősorban a szerves vegyipari alapanyagokat, szerszámgépeket, elektrotechnikai cikkeket, kohászati termékeket, káliumot, valamint bútorokat és konfekcióárukat érdemes megemlíteni. Az import jelentősebb tételei: szerves és szervetlen vegyipari alapanyagok, textilfonalak, kohászati termékek, gépipari és elektrotechnikai cikkek. A két ország között hoszszú lejáratú kereskedelmi megállapodás van érvényben, a most ünnepélyesen aláírt hosszú lejáratú együttműködési megállapodást januárban parafálták. • Bonnba utazik szeptember közepén Gromiko szovjet külügyminiszter, hogy nyugatnémet kollégájával, Genscherrel megvitassa a kétoldalú kapcsolatok főbb kérdéseit. A szovjet külügyminiszter Schmidt kancellárt is felkeresi, aki az ősszel valószínűleg Moszkvában tesz látogatást. • Rendkívüli intézkedéseket hozott az izlandi kormány a gazdasági élet egyensúlyzavarainak megszüntetésére, amely többek között a 43 százalékos inflációban csapódik le. Az értéknövekedési adót 17-ről 19 százalékra emelik, s egyidejűleg 17 százalékkal leértékelték az izlandi koronát. Fontolóra vették a benzinadó felemelését is. • Bolgár—román vízi erőmű létesítéséről írt alá megállapodást a két ország energiaügyi minisztere. A vízi erőművet Turnu Magurele és Nikopol körzetében építik meg a két ország határán. • Az NDK-ban learatták a gabona 88,1 százalékát. Még 280 ezer hektárról kell a gabonát betakarítani az ország déli körzeteiben. • Az amerikai kormány tiltakozott Bonnban, hogy a nyugatnémet halászflotta az Atlanti-óceán északnyugati területein túllépte a számára megállapított kontingenst. Washington egyidejűleg hivatalosan közölte Spanyolországgal is, hogy halászhajói a megengedettnél több halat fogtak, s ezért kéri, hogy szüntessék be a halászatot. • Lengyelországban az idén augusztusig 80 élelmiszeripari üzem épül, és az év végéig várhatóan újabb 90 készül el. A belépett üzemek gazdagították az áruválasztékot: az élelmiszeripar 7,5 milliárd zlotyval több értékű árut termelhetett az év első hét hónapjában, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Az elmúlt három évben 31 százalékkal növekedett a piacra kerülő élelmiszer mennyisége, a'X^CQ] jelenti • A Szovjetunió mozdonyokat szállít Kubának. Már meg is érkezett a TZM—2 TK típusú, a kubai időjárási viszonyoknak megfelelő mozdonyok első szállítmánya, összesen 60 darab mozdony szállításáról van szó. A francia Secam-rendszert veszi át Szaúd-Arábia. A megállapodás d’Ornano francia ipar- és fejlesztésügyi miniszter hadi látogatásán született. Több arab ország, így Egyiptom, Tunézia és Libanon is a Secam mellett foglalt állást, így a francia tv-eljárás az arab államokban jó kilátásoknak örvend. A Secam-rendszert a világon eddig 15 állam fogadta el. Drasztikusan felemelte a svájci kormány a benzinadót. Emiatt az üzemanyag ára hétfőtől 10 százalékkal ment feljebb. Emelkedett a fűtőolajra szedett adó is. Az intézkedések évi félmilliárd frankkal több bevételhez juttatják a költségvetést. • Hivatalos romániai látogatásra érkezett tegnap Asszad szíriai államelnök. A kétoldalú kapcsolatok problémáit, így gazdasági kérdéseket, valamint az időszerű nemzetközi eseményeket vitatja meg Ceausescu román elnökkel, aki az év elején tett látogatást Szíriában. • Aktív a belga—luxemburgi fizetési mérleg. A folyó tételek egyenlege 4,1 milliárd frank felesleget mutatott az első félévben. Belgium és Luxemburg azon kevés nyugat-európai államok közé tartozik, Hollandia és az NSZK mellett, amelyek az olaj drágulása ellenére továbbra is aktív mérleget mutathatnak fel. • • Megnyílt a szaloniki vásár. A 39. nemzetközi vásáron 21 ország 509 kiállítója vesz részt, közöttük 11 magyar külkereskedelmi vállalat. • Jugoszlávia 85 ezer bála nyersrátát vásárol Bangladestől. Az 511 ezer dolláros vételárat készpénzben fizetik ki. Prágába és Moszkvába látogat az argentin energiaügyi miniszter Több fontos együttműködési szerződés aláírására előbb Csehszlovákiába, majd a Szovjetunióba utazik Argentína energiaügyi minisztere. Buenos Aires-i kormánykörökből szerzett értesülések szerint Csehszlovákiában tető alá hozzák azt a szerződést, amelynek keretében turbinák és elektromos berendezések gyártására alkalmas üzemet létesítenek közösen Argentínában. Prágából a miniszter Moszkvába utazik, ahol a két ország kereskedelmi kapcsolatait szabályozó megállapodást ír alá, ezenkívül megszemléli azoknak a turbina részegységeknek az előállítását, amelyeket az uruguayi—argentin közös beruházásban épülő Salto Grande gátrendszerhez rendeltek meg a Szovjetuniótól. (AP—DJ) Előkészületek az élelmezési világkonferenciára Az ENSZ élelmezési világkonferenciájának harmadik és egyben utolsó előkészületi ülésszakát szeptember 23. és október 4. között Rómában tartja meg az e célból életre hívott különbizottság — írja az amerikai földművelésügyi minisztérium Foreign Agriculture című heti kiadványa. Maga a világkonferencia előreláthatólag november 3-án kezdődik, és két hétig tart. Az előkészítő bizottság eddig New Yorkban és Genfben ülésezett, és négy témát ajánlott megvitatásra a világkonferenciának: a fejlődő országok élelmiszertermelésének növeléséhez szükséges intézkedések; a fogyasztási rendszer megjavítása a világ valamennyi országában; a világ élelmezési biztonságának erősítése olyan intézkedésekkel, mint a jobb és centralizált élelmiszer-információs rendszer, az országos és nemzetközi készletezési politika hatékonyabbá tétele és a sürgősségi segélyezés rendszerének megjavítása; az élelmiszertermékek nemzetközi kereskedelmének jobb lebonyolítása, beleértve olyan intézkedéseket, amelyek a fejlődő országokból származó termékek biztos elhelyezését szolgálják.A világ hamarosan éhínség elé kerül, ha a fejlett országok nem fokozzák élelmiszertermelésüket — hangzik Boerma FAO vezérigazgató újabb figyelmeztetése, amely ezúttal az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) ammani regionális konferenciáján hangzott el. Véleménye szerint egy nagyobb területre kiterjedő váratlan szárazság esetén a világ 35 fejlődő országának legalább félmilliárd lakosát fenyegetné az éhínség. (AP—DJ, Reuter) Árfék-akció Franciaországban Párizsi tudósítónktól: Fourcade francia pénzügyminiszter tegnap indította be az úgynevezett árfék-akciót, amelynek lényege, hogy a következő három hónapban mintegy 40 termék árát 5 százalékkal leszállítják. Ezek közé a cikkek közé iskolai felszerelési tárgyak (füzetek, táskák), élelmiszerek (sajt, kávé, bor), ruházati cikkek (munkaruha, alsónemű), háztartási cikkek (tisztálkodási szerek, porszívó, műanyagcikkek) tartoznak. A miniszter az akció sikeréhez számít a kereskedők és fogyasztók támogatására. Eddig 150 ezer elárusítóhely adta hozzájárulását a programhoz, amelytől a kormány elsősorban pszichológiai hatást remél. Ilyen jellegű módszernek egyébként az USA-ban és az NSZK-ban már volt sikere. A program beindításának előestéjén tették közzé a júliusi árak alakulásáról a hivatalos adatokat. Az iparcikkek 1,66, a szolgáltatások 1,4, az élelmiszerek pedig 0,7 százalékkal drágultak. Az árindex 1,3 százalékkal ment feljebb, ami az előző hónapokhoz képest az infláció meggyorsulását jelenti. Egyelőre nem látható világosan, hogy a szokásos nyári szezonális drágulásról van-e szó, vagy az infláció újabb fázisáról. Új bankrendelkezés az NSZK-ban Az NSZK szövetségi bankfelügyelő szerve pénteken megerősítette, hogy a devizaügyletekben résztvevő bankok október 1-től naponként csak tőkéjük 30 százalékával egyenlő nyitott pozíciót zárhatnak, azaz csupán ennyire terjedhet a devizatartozásaik és követeléseik között különbség. Nyugatnémet bankkörökben általában megkönynyebbüléssel fogadták az új rendelkezést, mivel enyhébb annál, mint amire számítottak. Főleg a kisbankok elégedettek, mivel attól tartottak, hogy a devizaügyletek túlságosan szigorú megkötése siettetni fogja e műveletek koncentrációját a nagybankoknál, ami a Herstatt összeomlása óta amúgy is felgyorsult. (Reuter) VILÁGGAZDASÁG Áremelésre készül a Közös Piac Rendkívüli agrárértekezlet Brüsszelben Ma kezdődik Brüsszelben a közös piaci agrárminiszterek rendkívüli értekezlete, amelyen megvitatják a brüssszeli bizottság akciótervét a válságba jutott közös mezőgazdasági politika megmentésére. A miniszteri értekezlet „kísérőzenéjét” a tüntető belga gazdák traktorjainak dübörgése adja meg, akik gépeikkel országszerte útakadályokat emeltek, hogy így adjanak nagyobb, nyomatékot felháborodásuknak. A brüsszeli szervezettől azt kérik számon, hogy sokkal inkább el vannak foglalva a közös agrárpolitika mítoszának fenntartásával, mint a hiperinflációs körülményekhez alkalmazkodó új tervek kidolgozásával. A brüsszeli bizottság csomagtervének legfontosabb javaslata a Közös Piac által garantált mezőgazdasági árak átlagosan 4 százalékos emelése október 1- től. Lardinois, a bizottság mezőgazdasági ügyekben illetékes holland tagja hétfői sajtóértekezletén elmondotta, hogy az általános áremelésen kívül több más intézkedést terveznek a szorult helyzetben levő mezőgazdasági termelők kisegítésére. Előrehozzák az 1975—76-os mezőgazdasági év agráráraira vonatkozó előkészítő megbeszéléseket, hogy még februárban dönthessenek a tejtermékek és márciusban a marhahús új áráról, ne halasszák a döntést április utánra, mint az idén. A bizottság emellett javasolta a közös mezőgazdasági politika egyik alapvető tényezőjének, a mezőgazdasági termékek értékmérésének technikai módosítását. Ez lehetővé fogja tenni, hogy a valutájának devalválódásával küszködő tagállam, mint Anglia és Olaszország, növelhesse a közös mezőgazdasági alapból igényelt támogatást élelmiszerimportjához. A brit és az ír gazdák kedvében akar járni a bizottság, amikor indítványozza a „zöld font” 7,5 százalékos de facto leértékelését, amely a gyakorlatban az állami szubvenció ugyanilyen arányú emelkedését jelenti. (Anglia esetében csak elméletileg, hiszen Anglia mindeddig nem csatlakozott a Közös Piac élelmiszer-szubvencionálási rendszeréhez.) Lardinois e javaslatokon kívül más elképzeléseket is ismertetett: a gazdaságok korszerűsítéséhez felajánlott adókedvezmények növelését, a fiatalkorú gazdák támogatását és a szegény hegyvidékeken folyó mezőgazdasági termelés szubvencionálását. Egyúttal a bizottság követelheti az élelmiszerimport fékezésére bevezetett olasz letétbefizetési rendszer mielőbbi eltörlését. Még a brüsszeli hivatalnokok sem bíznak komolyan abban, hogy e csomagterv megnyugtatja a közös piaci gazdákat — egyedül Belgiumban 10 százalékkal csökken idén jövedelmük, a növekvő költségek és az egyre alacsonyabb felvásárlási árak kettős szorítása miatt. A mezőgazdasági termelők érdekképviseletei arra hivatkoznak, hogy a takarmányárak tavalyhoz képest megkétszereződtek, és tovább emelkednek, miközben az élő marhára és sertésre fizetett felvásárlási árak példátlanul alacsony szintre süllyedtek. A húshegy hetenként 12 ezer tonnával gyarapodik, és hiába adott el Brüsszel a közös piaci hűtőházakból 50 ezer tonna marhahúst kedvezményes áron a Szovjetuniónak, a készletek meghaladják a 200 ezer tonnát. Tetézi a bajokat, hogy a kedvezőtlen amerikai terméskilátások miatt az amerikai takarmányimportra szoruló közös piaci gazdák ezen a télen kénytelenek lesznek visszafogni a hús-, a baromfi- és a tojástermelést. Lardinois néhány nappal ezelőtt Butzzal, az USA mezőgazdasági miniszterével tárgyalt Washingtonban, sajtóértekezletén figyelmeztette erre az EGK mezőgazdasági termelőit. „Tárgyaló partnereim biztosítottak róla, hogy az USA a lehető legnagyobb mennyiségű kukoricát és szójababot szállítja Nyugat-Európának, de ettől még nem lesznek jobbak az amerikai terméseredmények. Nem lesz könnyű telünk...” — jósolta a közös piaci politikus. (Reuter, AP—DJ) Szaúd-Arábia visszakozott Újabb javaslat az olajárak emelésére Algéria közvetítő tevékenysége után Szaúd-Arábia is magáévá tette az OPEC hivatalos termelési és árpolitikáját. Amire az utóbbi időben már több jel is mutatott, a hét végén bizonyossá vált: Rijádban szakítottak az olajárak leszállítását szorgalmazó különutas politikával. Bécsben az OPEC gazdasági bizottsága így már egyhangúlag hozhatta meg a szeptember 12-i miniszteri ülésszak elé terjesztendő árpolitikai ajánlást, amely korlátozott mértékű újabb áremelést tartalmaz. Szaúd-Arábia és Algéria megállapodásra jutott abban, hogy nem csökkenti a nyersolaj árát — jelentette szombaton az algériai hírügynökség. A megegyezés létrejöttét számos kétoldalú konzultáció előzte meg, amelyek közül kiemelkedik Fejszál király fiának algíri és Abdesszalem algériai energiaügyi miniszter rijádi látogatása. A hírügynökségi jelentésből kiderül: nyilvánvalóan Algéria vállalta azt a feladatot, hogy közvetít a Kőolajexportáló Országok Szervezete (OPEC) és Szaúd-Arábia között. Mint ismeretes, a tőkésországokkal szemben alkalmazott arab olajembargó márciusi felfüggesztése óta Szaúd-Arábia, és képviseletében mindenekelőtt Jamani olajipari miniszter többször is szót emelt az olajárak leszállítása mellett, sőt volt egy időszak, amikor azzal fenyegetőzött, hogy termelése fokozásával piaci úton kényszeríti OPEC-partnereit az árak mérséklésére. Ennek a különutas szaúdi politikának volt a következménye, hogy az idén január 1-vel életbe léptetett 11,65 dolláros barrelenkénti posted price (adózás alapjául szolgáló ár, amely nem tényleges piaci ár, hanem az olajvállalatok által a termelő országoknak fizetendő adók és egyéb illetmények meghatározására szolgál) mind a mai napig nem változott, holott az OPEC gazdasági bizottsága minden negyedévben áremelést indítványozott, legalább a világszerte érvényesülő infláció ellensúlyozására. A szaúd-arábiai árpolitikában néhány hete változások jelei figyelhetők meg. Elhalasztották a tervezett olaj aukciót, amely a világpiacon rendkívüli módon megnövelte volna a kínálatot, s így maga után vonta volna az árak esését. Az országban működő Aramco olajkonzorcium augusztusban 10 százalékkal csökkentette a termelést, s végül a még most is Washingtonban tárgyaló Szakkaf szaúdi külügyminiszter uralkodójának azt az üzenetét vitte magával, amelyik szerint nem szorgalmazza többé az árak leszállítását mindaddig, amíg az USA nem tesz újabb kezdeményező lépést a közel-keleti politikai rendezésre. Ezek után került nyilvánosságra az algériai — szaúd-arábiai megállapodás az olajárszint tartásáról. Az algériai hírügynökség rövid közleményében elmondta, hogy a megállapodással konszolidálódott az olajtermelő országok frontja és módosultak a körülmények az OPEC szeptember 12-re tervezett miniszteri konferenciájának előestéjén. Nem létezik semmilyen „objektív elem”, amely az olajárak leszállítását indokolná — folytatta az algériai jelentés. Ellenkezőleg, a világinfláció és a piaci helyzet újabb emelést indokolna. A kőolaj iránti kereslet a nyári hónapokban valamelyest mindig alábbhagy. Az idén a kereslet mérséklődése korlátozottabb volt mint máskor, annak ellenére, hogy a multinacionális olajvállalatok több millió tonnás mennyiségeket dobtak piacra az árak lejjebvitele érdekében. A másik piaci tényező, amely az árstabilitást támasztja alá az amerikai olajtermelés csökkenése. A jelenlegi feltételek között néhány évig nem is tűnik valószínűnek, hogy az USA kilábaljon a mostani termelési hullámvölgyből. Majd egy hétig üléseztek Bécsben az OPEC gazdasági szakértői, akik részletes termelési és árpolitikai ajánlásokat dolgoztak ki a következő miniszteri ülésszak elé. Mint az idén eddig valamennyi negyedévi konferencia előtt, a gazdasági bizottság most is az adózás alapjául szolgáló ár emelését indítványozza az infláció ellensúlyozására. Az emelés mértékére vonatkozóan részletek nem szivárogtak ki, de megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy legutóbb a bizottság véleménye szerint 11,65 dollárról 12,67 dollárra kellett volna emelni az árat. A miniszteri ülésszak döntései a gazdasági bizottsággal szemben nemcsak gazdasági megfontolásokból, hanem politikai tényezők hatására is születnek. Így júniusban nem emelték az árat, hanem csak a posted price alapján fizetendő jogdíjat, a Royalty-t növelték 2 százalékkal. A legutóbbi ülésszak óta azonban lényegi változás a szaúdarábiai álláspont módosulása. Irán, az OPEC második legjelentősebb olajtermelő hatalma nem hajtotta végre az idén a termelés fokozására korábban kidolgozott nagyszabású programját. Hivatalos teheráni bejelentés szerint az év elején naponta 500 ezer barrel (1 tonna , 7,5—8 barrel) nyersolajat hoztak felszínre, s ugyanennyit augusztus végén, holott erre az időszakra a kormány tavaly még 10—12 százalékos termelésnövelést irányzott elő. Ez az iráni politika összhangban van az OPEC több országának termeléskorlátozó politikájával. » Dél-Vietnam és az olaj Illegálisan végeznek olajkutató munkát a nagy olajvállalatok Dél-Vietnam parti vizein — mondotta a DIFK párizsi szóvivője. A saigoni kormánynak nincs joga koncessziókat adni kutatásra és feltárásra, amíg az összes természeti kincsek „nem tartoznak a néphez”. A nyilatkozat előzménye az a saigoni bejelentés, amely arról szól, hogy kedvező eredménnyel járnak Dél-Vietnam parti vizein az olajkutatások. A Shellcsoport olajleletet talált. Az olajkincs értékét mindazonáltal eddig még nem lehet felbecsülni. (AP—DJ)