Világgazdaság, 1974. szeptember (6. évfolyam, 167/1417-186/1436. szám)

1974-09-03 / 167. (1417.) szám

VA 1974. SZEPTEMBER 3. MEGNYÍLT A LIPCSEI ŐSZI VÁSÁR Az NDK szorgalmazza az exportot Szeptember 1-én megnyitotta kapuit a Lipcsei őszi Vásár. A megnyitó beszédet mondó Solle külkereskedelmi miniszter rámutatott: az NDK a KGST mellett a világ többi részében is aktívan kívánja fejleszteni kül­kereskedelmét. Erre a vásár lehetőséget kínál, hiszen 48 országból több mint 6 ezer kiállító érkezett. Magyarországot 24 külkereskedelmi vállalat képviseli igen gazdag választékkal. „A fennállásának 25. évfordulóját ün­neplő NDK szilárd és megbecsült he­lyet foglal el a világ legkiegyensúlyo­zottabb és leggyorsabban fejlődő or­szágcsoportjában, a KGST-ben” — mondotta Solle. Rámutatott, hogy a szo­cialista országok megbízható gazdasági és kereskedelmi partnerek, az „NDK gazdasága szorosan hozzákapcsolódik a KGST-hez, s mindenekelőtt annak ve­zető erejéhez, a Szovjetunióhoz.” Emel­lett Solle kívánatosnak nevezte a ka­pitalista országokkal való együttműkö­dés fejlesztését is. A miniszter cikkben is foglalkozott a lipcsei vásár jelentőségével, írja a Reuter hírügynökség. Ebben utal az NSZEP Központi Bizottságának határo­zatára, amely célul tűzi ki az idei ex­porttervek túlteljesítését. A vásár jó al­kalmat szolgáltathat a cél elérése érde­kében szükség­es pótkötésekhez. Ez annál is szükségesebb — írja a brit hírügynökség —, mert az NDK igyek­szik kiegyensúlyozni deficites mérlegét a Nyugattal. Tavaly a fejlett kapita­lista országokból származó import 9 milliárd márka volt, az ezekbe az or­szágokba irányuló kivitel viszont csak 6 milliárd márkát tett ki. Tavaly 24 százalékkal bővült a forgalom a nyu­gati országokkal. A 48 országból érkezett több mint 6 ezer kiállító 270 ezer négyzetméter te­rületen mutatja be termelési és fo­gyasztási cikkeit — írja berlini tudósí­tónk. Egyes, nagyobb érdeklődésre szá­­mottartó iparágon belül néhány szak­területet külön is kiemeltek, így pél­dául a vegyi berendezések közül külön mutatják be a műanyagfeldolgozó gépe­ket, a textilipari berendezések közül pedig külön helyet kaptak a leghala­dóbb műszaki megoldásokat hordozó gépek. A vásár időtartama alatt három értekezletet és 100 előadást is rendez­nek a szocialista országok szakértőinek részvételével. A vásáron részt vevő 12 szocialista ország 230 ezer négyzetméteren állítot­ta ki termékeit. Ezek között nagy szám­ban találhatók közös gyártású cikkek. Huszonhat fejlett tőkésországot 1500 cég képvisel. Részt vesz például kilenc­­cég a tíz legnagyobb nyugat-európai vegyi konszern közül. A lipcsei vásár iránt változatlanul rendkívül nagy az érdeklődés Nyugat-Berlinben és az NSZK-ban is. Az egyes iparágak közül 21 ország termékei találhatók meg a vegyipari cikkek között, 19 ország mutat be tex­tilipari gépeket, 16 állam cégei vegy­ipari berendezéseket, 14—14 közúti jár­műveket, illetve orvosi műszereket, 13 pedig műanyagfeldolgozó gépeket és berendezéseket. A fogyasztási cikkek 130 ezer négyzetméteres területet köt­nek le. Magyarországot a vásáron 24 külke­reskedelmi vállalat exportcikkei képvi­selik, összesen 2980 négyzetméteres te­rületen — írja az MTI. A magyar kiál­lítás súlypontja a járműipar, két Ikarusz-autóbusszal, néhány egyéb jár­művel és garázsberendezésekkel. Jelen­tős a magyar részvétel a textiláruk és az élelmiszerek, valamint a textilipari gépek kiállításán. Első ízben szerepel­nek Lipcsében magyar bútorok és fa­megmunkáló gépek. A vásár kitűnő alkalmat szolgáltathat Magyarország és az NDK kereskedőinek újabb szerződések megkötésére. A hosz­­szú lejáratú kereskedelmi megállapo­dásban ez évre előirányzott forgalmat minden valószínűség szerint 15 száza­lékkal, nem utolsósorban a vásárokon kötött üzletek hatására, túlteljesíthetjük. A kereskedelmi forgalom 1950 és 1973 között meghúszszorozódott, tavaly meg­közelítette a 3 milliárd márkát. A ma­gyar szállításokban az ipar részesedése 1950-ben csak 3 százalék volt, tavaly pedig az ipari export túlszárnyalta az 50 százalékot. Az NDK együttműködési megállapodása Belgiummal Tízéves gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodást írtak alá az NDK és a Belga—Luxemburgi Gaz­dasági Unió 4 képviselői — jelenti az ADN. A megállapodás előirányozza „hosszú távra szóló és tartós kereske­delmi­ kapcsolatok kiépítését”. A két kormány lépéseket tesz, hogy a gaz­dasági rendelkezések ne gátolják az együttműködés fejlesztését. Vegyes bi­zottságot is hoztak létre, amely az együttműködés konkrét tennivalóit vi­tatja majd meg. Az együttműködésre a hírügynökség szerint különösen kedve­ző lehetőségek vannak a szerszámgép- és a textiliparban, mezőgazdasági gép­gyártásban, valamint az elektrotechni­kában, az elektronikában, a vegyipar­ban és a környezetvédelemben. A két ország között a 70-es években gyorsan fejlődött az árucsere — írja berlini tudósítónk. Az NDK Belgium é­s Luxemburgba irányuló kivitele az 1970- es 142,7 millió valutamárkáról tavaly 195,3 millió valutamárkára emelkedett. Az exportnál jóval gyorsabban növe­kedtek az NDK vásárlásai: az import az 1970-es 138 millió valutamárkáról 307,6 millió valutamár­­ára bővült. Az NDK kiviteli cikkei közül elsősorban a szerves vegyipari alapanyagokat, szer­számgépeket, elektrotechnikai cikkeket, kohászati termékeket, káliumot, vala­mint bútorokat és konfekcióárukat ér­demes megemlíteni. Az import jelentő­sebb tételei: szerves és szervetlen vegy­ipari alapanyagok, textilfonalak, kohá­szati termékek, gépipari és elektrotech­nikai cikkek. A két ország között hosz­­szú lejáratú kereskedelmi megállapodás van érvényben, a most ünnepélyesen aláírt hosszú lejáratú együttműködési megállapodást januárban parafálták. • Bonnba utazik szeptember közepén Gromiko szovjet külügyminiszter, hogy nyugatnémet kollégájával, Genscher­­rel megvitassa a kétoldalú kapcsolatok főbb kérdéseit. A szovjet külügyminisz­ter Schmidt kancellárt is felkeresi, aki az ősszel valószínűleg Moszkvában tesz látogatást. • Rendkívüli intézkedéseket hozott az izlandi kormány a gazdasági élet egyen­súlyzavarainak megszüntetésére, amely többek között a 43 százalékos infláció­ban csapódik le. Az értéknövekedési adót 17-ről 19 százalékra emelik, s egyidejűleg 17 százalékkal leértékelték az izlandi koronát. Fontolóra vették a benzinadó felemelését is. • Bolgár—román vízi erőmű létesíté­séről írt alá megállapodást a két or­szág energiaügyi minisztere. A vízi erőművet Turnu Magurele és Nikopol körzetében építik meg a két ország ha­tárán. • Az NDK-ban learatták a gabona 88,1 százalékát. Még 280 ezer hektárról kell a gabonát betakarítani az ország déli körzeteiben. • Az amerikai kormány tiltakozott Bonnban, hogy a nyugatnémet halász­flotta az Atlanti-óceán északnyugati te­rületein túllépte a számára megállapí­tott kontingenst. Washington egyidejű­leg hivatalosan közölte Spanyolország­gal is, hogy halászhajói a megengedett­nél több halat fogtak, s ezért kéri, hogy szüntessék be a halászatot. • Lengyelországban az idén augusz­tusig 80 élelmiszeripari üzem épül, és az év végéig várhatóan újabb 90 ké­szül el. A belépett üzemek gazdagítot­ták az áruválasztékot: az élelmiszer­­ipar 7,5 milliárd zlotyval több értékű árut termelhetett az év első hét hónap­jában, mint a tavalyi év hasonló idő­szakában. Az elmúlt három évben 31 százalékkal növekedett a piacra kerü­lő élelmiszer mennyisége, a'X^CQ] jelenti • A Szovjetunió mozdonyokat szállít Kubának. Már meg is érkezett a TZM—2 TK típusú, a kubai időjárási viszonyoknak megfelelő mozdonyok el­ső szállítmánya, összesen 60 darab mozdony szállításáról van szó.­­ A francia Secam-rendszert veszi át Szaúd-Arábia. A megállapodás d’Orna­­no francia ipar- és fejlesztésügyi mi­niszter h­adi látogatásán született. Több arab ország, így Egyiptom, Tunézia és Libanon is a Secam mellett foglalt ál­lást, így a francia tv-eljárás az arab államokban jó kilátásoknak örvend. A Secam-rendszert a világon eddig 15 ál­lam fogadta el. Drasztikusan felemelte a svájci kor­mány a benzinadót. Emiatt az üzem­anyag ára hétfőtől 10 százalékkal ment feljebb. Emelkedett a fűtőolajra szedett adó is. Az intézkedések évi félmilliárd frankkal több bevételhez juttatják a költségvetést. • Hivatalos romániai látogatásra ér­kezett tegnap Asszad szíriai államelnök. A kétoldalú kapcsolatok problémáit, így gazdasági kérdéseket, valamint az időszerű nemzetközi eseményeket vi­tatja meg Ceausescu román elnökkel, aki az év elején tett látogatást Szíriá­ban. • Aktív a belga—luxemburgi fizetési mérleg. A folyó tételek egyenlege 4,1 milliárd frank felesleget mutatott az első félévben. Belgium és Luxemburg azon kevés nyugat-európai államok közé tartozik, Hollandia és az NSZK mellett, amelyek az olaj drágulása el­lenére továbbra is aktív mérleget mu­tathatnak fel. • • Megnyílt a szaloniki vásár. A 39. nemzetközi vásáron 21 ország 509 ki­állítója vesz részt, közöttük 11 magyar külkereskedelmi vállalat. • Jugoszlávia 85 ezer bála nyersrátát vásárol Bangladestől. Az 511 ezer dol­láros vételárat készpénzben fizetik ki. Prágába és Moszkvába látogat az argentin energiaügyi miniszter Több fontos együttműködési szerződés aláírására előbb Csehszlovákiába, majd a Szovjetunióba utazik Argentína ener­giaügyi minisztere. Buenos Aires-i kor­mánykörökből szerzett értesülések sze­rint Csehszlovákiában tető alá hozzák azt a szerződést, amelynek keretében turbinák és elektromos berendezések gyártására alkalmas üzemet létesítenek közösen Argentínában. Prágából a miniszter Moszkvába uta­zik, ahol a két ország kereskedelmi kapcsolatait szabályozó megállapodást ír alá, ezenkívül megszemléli azoknak a turbina részegységeknek az előállítá­sát, amelyeket az uruguayi—argentin közös beruházásban épülő Salto Gran­de gátrendszerhez rendeltek meg a Szovjetuniótól. (AP—DJ) Előkészületek az élelmezési világkonferenciára Az ENSZ élelmezési világkonferenciá­jának harmadik és egyben utolsó elő­készületi ülésszakát szeptember 23. és október 4. között Rómában tartja meg az e célból életre hívott különbizottság — írja az amerikai földművelésügyi mi­nisztérium Foreign Agriculture című heti kiadványa. Maga a világkonferen­cia előreláthatólag november 3-án kez­dődik, és két hétig tart. Az előkészítő bizottság eddig New Yorkban és Genfben ülésezett, és négy témát ajánlott megvitatásra a világkon­ferenciának: a fejlődő országok élelmi­szertermelésének növeléséhez szüksé­ges intézkedések; a fogyasztási rendszer megjavítása a világ valamennyi orszá­gában; a világ élelmezési biztonságának erősítése olyan intézkedésekkel, mint a jobb és centralizált élelmiszer-informá­ciós rendszer, az országos és nemzetkö­zi készletezési politika hatékonyabbá tétele és a sürgősségi segélyezés rend­szerének megjavítása; az élelmiszerter­mékek nemzetközi kereskedelmének jobb lebonyolítása, beleértve olyan in­tézkedéseket, amelyek a fejlődő orszá­gokból származó termékek biztos elhe­lyezését szolgálják.­­A világ hamarosan éhínség elé kerül, ha a fejlett országok nem fokozzák élel­miszertermelésüket — hangzik Boerma FAO vezérigazgató újabb figyelmezteté­se, amely ezúttal az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) ammani regionális konferenciáján hangzott el. Véleménye szerint egy na­gyobb területre kiterjedő váratlan szá­razság esetén a világ 35 fejlődő orszá­gának legalább félmilliárd lakosát fe­nyegetné az éhínség. (AP—DJ, Reuter) Árfék-akció Franciaországban Párizsi tudósítónktól: Fourcade francia pénzügyminiszter tegnap indította be az úgynevezett ár­­fék-akciót, amelynek lényege, hogy a következő három hónapban mintegy 40 termék árát 5 százalékkal leszállítják. Ezek közé a cikkek közé iskolai fel­­szerelési tárgyak (füzetek, táskák), élel­miszerek (sajt, kávé, bor), ruházati cik­kek (munkaruha, alsónemű), háztartási cikkek (tisztálkodási szerek, porszívó, műanyagcikkek) tartoznak. A miniszter az akció sikeréhez számít a kereskedők és fogyasztók támogatá­sára. Eddig 150 ezer elárusítóhely adta hozzájárulását a programhoz, amelytől a kormány elsősorban pszichológiai ha­tást remél. Ilyen jellegű módszernek egyébként az USA-ban és az NSZK-ban már volt sikere. A program beindításának előestéjén tették közzé a júliusi árak alakulásáról a hivatalos adatokat. Az iparcikkek 1,66, a szolgáltatások 1,4, az élelmiszerek pe­dig 0,7 százalékkal drágultak. Az ár­index 1,3 százalékkal ment feljebb, ami az előző hónapokhoz képest az infláció meggyorsulását jelenti. Egyelőre nem látható világosan, hogy a szokásos nyá­ri szezonális drágulásról van-e szó, vagy az infláció újabb fázisáról. Új bankrendelkezés az NSZK-ban Az NSZK szövetségi bankfelügyelő szerve pénteken megerősítette, hogy a devizaügyletekben résztvevő bankok október 1-től naponként csak tőkéjük 30 százalékával egyenlő nyitott pozí­ciót zárhatnak, azaz csupán ennyire terjedhet a devizatartozásaik és köve­teléseik között különbség. Nyugatné­met bankkörökben általában megköny­­nyebbüléssel fogadták az új rendelke­zést, mivel enyhébb annál, mint amire számítottak. Főleg a kisbankok elége­dettek, mivel attól tartottak, hogy a devizaügyletek túlságosan szigorú meg­kötése siettetni fogja e műveletek kon­centrációját a nagybankoknál, ami a Herstatt összeomlása óta amúgy is fel­gyorsult. (Reuter) VILÁGGAZDASÁG Áremelésre készül a Közös Piac Rendkívüli agrárértekezlet Brüsszelben Ma kezdődik Brüsszelben a közös piaci agrárminiszterek rendkívüli értekezlete, amelyen megvitatják a brüssszeli bizottság akciótervét a vál­ságba jutott közös mezőgazdasági politika megmentésére. A miniszteri ér­tekezlet „kísérőzenéjét” a tüntető belga gazdák traktorjainak dübörgése adja meg, akik gépeikkel országszerte útakadályokat emeltek, hogy így adjanak nagyobb, nyomatékot felháborodásuknak. A brüsszeli szervezettől azt kérik számon, hogy sokkal inkább el vannak foglalva a közös agrár­­politika mítoszának fenntartásával, mint a hiperinflációs körülményekhez alkalmazkodó új tervek kidolgozásával. A brüsszeli bizottság csomagtervének legfontosabb javaslata a Közös Piac ál­tal garantált mezőgazdasági árak átla­gosan 4 százalékos emelése október 1- től. Lardinois, a bizottság mezőgazdasá­gi ügyekben illetékes holland tagja hét­fői sajtóértekezletén elmondotta, hogy az általános áremelésen kívül több más intézkedést terveznek a szorult hely­zetben levő mezőgazdasági termelők ki­segítésére. Előrehozzák az 1975—76-os mezőgazdasági év agráráraira vonatko­zó előkészítő megbeszéléseket, hogy még februárban dönthessenek a tejtermékek és márciusban a marhahús új áráról, ne halasszák a döntést április utánra, mint az idén. A bizottság emellett javasolta a kö­zös mezőgazdasági politika egyik alap­vető tényezőjének, a mezőgazdasági ter­mékek értékmérésének technikai mó­dosítását. Ez lehetővé fogja tenni, hogy a valutájának devalválódásával küszkö­dő tagállam, mint Anglia és Olaszor­szág, növelhesse a közös mezőgazdasá­gi alapból igényelt támogatást élelmi­szerimportjához. A brit és az ír gazdák kedvében akar járni a bizottság, ami­kor indítványozza a „zöld font” 7,5 szá­zalékos de facto leértékelését, amely a gyakorlatban az állami szubvenció ugyanilyen arányú emelkedését jelenti. (Anglia esetében csak elméletileg, hi­szen Anglia mindeddig nem csatlakozott a Közös Piac élelmiszer-szubvencioná­­lási rendszeréhez.) Lardinois e javaslatokon kívül más elképzeléseket is ismertetett: a gazda­ságok korszerűsítéséhez felajánlott adó­­kedvezmények növelését, a fiatalkorú gazdák támogatását és a szegény hegy­vidékeken folyó mezőgazdasági terme­lés szubvencionálását. Egyúttal a bizott­ság követelheti az élelmiszerimport fé­kezésére bevezetett olasz letétbefizetési rendszer mielőbbi eltörlését. Még a brüsszeli hivatalnokok sem bíznak komolyan abban, hogy e cso­magterv megnyugtatja a közös piaci gazdákat — egyedül Belgiumban 10 szá­zalékkal csökken idén jövedelmük, a növekvő költségek és az egyre alacso­nyabb felvásárlási árak kettős szorítá­sa miatt. A mezőgazdasági termelők ér­dekképviseletei arra hivatkoznak, hogy a takarmány­árak tavalyhoz képest megkétszereződtek, és tovább emelked­nek, miközben az élő marhára és ser­tésre fizetett felvásárlási árak példát­lanul alacsony szintre süllyedtek. A húshegy hetenként 12 ezer tonnával gyarapodik, és hiába adott el Brüsszel a közös piaci hűtőházakból 50 ezer ton­na marhahúst kedvezményes áron a Szovjetuniónak, a készletek meghalad­ják a 200 ezer tonnát. Tetézi a bajokat, hogy a kedvezőtlen amerikai terméskilátások miatt az ame­rikai takarmányimportra szoruló kö­zös piaci gazdák ezen a télen kénytele­nek lesznek visszafogni a hús-, a ba­romfi- és a tojástermelést. Lardinois néhány nappal ezelőtt Butzzal, az USA mezőgazdasági miniszterével tárgyalt Washingtonban, sajtóértekezletén fi­gyelmeztette erre az EGK mezőgazdasá­gi termelőit. „Tárgyaló partnereim biz­tosítottak róla, hogy az USA a lehető legnagyobb mennyiségű kukoricát és szójababot szállítja Nyugat-Európának, de ettől még nem lesznek jobbak az amerikai terméseredmények. Nem lesz könnyű telünk...” — jósolta a közös piaci politikus. (Reuter, AP—DJ) Szaúd-Arábia visszakozott Újabb javaslat az olajárak emelésére Algéria közvetítő tevékenysége után Szaúd-Arábia is magáévá tette az OPEC hivatalos termelési és árpolitikáját. Amire az utóbbi időben már több jel is mutatott, a hét végén bizonyossá vált: Rijádban szakítottak az olajárak leszállítását szorgalmazó különutas politikával. Bécsben az OPEC gazdasági bizottsága így már egyhangúlag hozhatta meg a szeptember 12-i miniszteri ülésszak elé terjesztendő árpolitikai ajánlást, amely korlátozott mértékű újabb áremelést tartalmaz. Szaúd-Arábia és Algéria megállapo­dásra jutott abban, hogy nem csökkenti a nyersolaj árát — jelentette szombaton az algériai hírügynökség. A megegyezés létrejöttét számos kétoldalú konzultáció előzte meg, amelyek közül kiemelkedik Fejszál király fiának algíri és Ab­­desszalem algériai energiaügyi minisz­ter rijádi látogatása. A hírügynökségi jelentésből kiderül: nyilvánvalóan Al­géria vállalta azt a feladatot, hogy köz­vetít a Kőolajexportáló Országok Szer­vezete (OPEC) és Szaúd-Arábia között. Mint ismeretes, a tőkésországokkal szemben alkalmazott arab olajembargó márciusi felfüggesztése óta Szaúd-Ará­bia, és képviseletében mindenekelőtt Jamani olajipari miniszter többször is szót emelt az olajárak leszállítása mel­lett, sőt volt egy időszak, amikor azzal fenyegetőzött, hogy termelése fokozásá­val piaci úton kényszeríti OPEC-part­­nereit az árak mérséklésére. Ennek a különutas szaúdi politikának volt a kö­vetkezménye, hogy az idén január 1-vel életbe léptetett 11,65 dolláros barrelen­kénti posted price (adózás alapjául szol­gáló ár, amely nem tényleges piaci ár, hanem az olajvállalatok által a termelő országoknak fizetendő adók és egyéb illetmények meghatározására szolgál) mind a mai napig nem változott, holott az OPEC gazdasági bizottsága minden negyedévben áremelést indítványozott, legalább a világszerte érvényesülő inf­láció ellensúlyozására. A szaúd-arábiai árpolitikában néhány hete változások jelei figyelhetők meg. Elhalasztották a tervezett olaj aukciót, amely a világpiacon rendkívüli módon megnövelte volna a kínálatot, s így maga után vonta volna az árak esését. Az országban működő Aramco olajkon­zorcium augusztusban 10 százalékkal csökkentette a termelést, s végül a még most is Washingtonban tárgyaló Szak­­kaf szaúdi külügyminiszter uralkodójá­nak azt az üzenetét vitte magával, ame­lyik szerint nem szorgalmazza többé az árak leszállítását mindaddig, amíg az USA nem tesz újabb kezdeményező lé­pést a közel-keleti politikai rendezésre. Ezek után került nyilvánosságra az algériai — szaúd-arábiai megállapodás az olajárszint tartásáról. Az algériai hírügynökség rövid közleményében el­mondta, hogy a megállapodással kon­szolidálódott az olajtermelő országok frontja és módosultak a körülmények az OPEC szeptember 12-re tervezett mi­niszteri konferenciájának előestéjén. Nem létezik semmilyen „objektív elem”, amely az olajárak leszállítását indokolná — folytatta az algériai jelen­tés. Ellenkezőleg, a világinfláció és a piaci helyzet újabb emelést indokolna. A kőolaj iránti kereslet a nyári hóna­pokban valamelyest mindig alábbhagy. Az idén a kereslet mérséklődése korlá­tozottabb volt mint máskor, annak el­lenére, hogy a multinacionális olajvál­lalatok több millió tonnás mennyisé­geket dobtak piacra az árak lejjebvitele érdekében. A másik piaci tényező, amely az árstabilitást támasztja alá az amerikai olajtermelés csökkenése. A jelenlegi feltételek között néhány évig nem is tűnik valószínűnek, hogy az USA kilábaljon a mostani termelési hullámvölgyből. Majd egy hétig üléseztek Bécsben az OPEC gazdasági szakértői, akik részle­tes termelési és árpolitikai ajánlásokat dolgoztak ki a következő miniszteri ülésszak elé. Mint az idén eddig vala­mennyi negyedévi konferencia előtt, a gazdasági bizottság most is az adózás alapjául szolgáló ár emelését indítvá­nyozza az infláció ellensúlyozására. Az emelés mértékére vonatkozóan részletek nem szivárogtak ki, de megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy legutóbb a bi­zottság véleménye szerint 11,65 dollárról 12,67 dollárra kellett volna emelni az árat. A miniszteri ülésszak döntései a gazdasági bizottsággal szemben nem­csak gazdasági megfontolásokból, ha­nem politikai tényezők hatására is szü­letnek. Így júniusban nem emelték az árat, hanem csak a posted price alapján fizetendő jogdíjat, a Royalty-t növelték 2 százalékkal. A legutóbbi ülésszak óta azonban lényegi változás a szaúd­­arábiai álláspont módosulása. Irán, az OPEC második legjelentősebb olajtermelő hatalma nem hajtotta végre az idén a termelés fokozására korábban kidolgozott nagyszabású programját. Hivatalos teheráni bejelentés szerint az év elején naponta 500 ezer barrel (1 tonna , 7,5—8 barrel) nyersolajat hoz­tak felszínre, s ugyanennyit augusztus végén, holott erre az időszakra a kor­mány tavaly még 10—12 százalékos ter­melésnövelést irányzott elő. Ez az iráni politika összhangban van az OPEC több országának termeléskorlátozó politiká­jával.­­ » Dél-Vietnam és az olaj Illegálisan végeznek olajkutató mun­kát a nagy olajvállalatok Dél-Vietnam parti vizein — mondotta a DIFK pári­zsi szóvivője. A saigoni kormánynak nincs joga koncessziókat adni kutatás­ra és feltárásra, amíg az összes termé­szeti kincsek „nem tartoznak a néphez”. A nyilatkozat előzménye az a saigoni bejelentés, amely arról szól, hogy ked­vező eredménnyel járnak Dél-Vietnam parti vizein az olajkutatások. A Shell­­csoport olajleletet talált. Az olajkincs értékét mindazonáltal eddig még nem lehet felbecsülni. (AP—DJ)

Next