Világgazdaság, 1974. december (6. évfolyam, 230/1480-250/1497. szám)

1974-12-03 / 230. (1480.) szám

MAGYAR GAZDASÁG - VILÁGGAZDASÁG Beshar, az amerikai kereskedelmi minisztérium volt tisztviselője szerint az USA gazdaságában mutatkozó re­cesszió jelentős mértékben lelassíthat­ja a kereskedelmi kapcsolatok fejlődé­sét a Szovjetunióval és a többi kelet­európai szocialista országgal. A kelet-nyugati kereskedelemmel foglalkozó szimpozionon Beshar rámu­tatott, hogy az amerikai vállalatokat egyre inkább foglalkoztatják szaporo­dó belső gondjaik és ezért elképzelhe­tő, hogy nem tudják megtenni a szük­séges erőfeszítéseket a kelet-nyugati kereskedelem fejlesztése érdekében. Utalt arra is, hogy a jelenlegi tőke­hiány demoralizálta az amerikai ipar egész elosztási rendszerét. A tőkehiány valamennyi iparágban érezhető, és ez nem maradhat következmények nélkül a kereskedelem terén sem. A rendkívül komoly tőkehiány ahhoz vezethet, hogy az USA kénytelen lesz halogatási taktikával kereskedni a ke­let-európai országokkal. Beshar sze­rint az is kétséges, hogy ilyen körül­mények között szóba jöhet-e bármilyen jelentős üzlet megkötése. Hasonlóan értékelte a helyzetet Scott, a szovjet—amerikai kereskedelmi és gazdasági tanács elnöke is. Scott, aki nemrégiben tért haza a Szovjetunióból. A VILÁGSAJTÓBÓL Tőkehiány fékezi az USA-ban a keleti kereskedelmet elmondotta, hogy jelentős erőfeszítése­ket tettek annak érdekében, hogy a szovjet felet meggyőzzék a hosszú le­járatú tőkehiány veszélyének tényleges voltáról. A Szovjetunió azonban válto­zatlanul úgy véli, az árucsere-forga­lomhoz szükséges tőke teljes mérték­ben előteremthető eximhitelekből. A szovjet—amerikai kereskedelmi és gaz­dasági tanács szerint feltétlenül szük­ség lesz jelentős magánhitelekre. Scott figyelmeztetett, hogy a nyugat­európai cégek jelentős konkurrenciát támasztanak, mivel már hosszú idő óta tárgyalnak miniszterhelyettesi szinten a Szovjetunióval. Baranetsky, a Morgan Guaranty Trust elnökhelyettese kifejtette, hogy az amerikai bankok nem tudják finan­szírozni valamennyi előirányzott terv kivitelezését és jelentős fedezetet csak konzorciumok képesek biztosítani. Ki­emelte, hogy a konzorciumok által tör­ténő finanszírozás nem oldja meg a tő­kehiány problémáját, hanem ellenkező­leg, inkább súlyosbítja. Baranetsky azonban ennek ellenére úgy vélekedett, hogy a kereskedelmi törvény és az Eximbank hatáskörének meghosszabbí­tása esetén bővülhetnek a kereskedelmi kapcsolatok a szocialista országokkal. (1974. novemberen.) Pic^oitrnal of (Tommem INTERNATIONAL EDITION m Bnpmm Húsz évvel ezelőtt kezdődött Ka­zahsztán, Szibéria, a Volga- és a Don­­vidék pusztáinak és sivatagainak meg­művelése. A szűzföldek meghódítói, az ország legkülönbözőbb vidékeiről száz­ezer számra összesereglett dolgozók valóban úttörő munkát végeztek. Rö­vid idő alatt 42 millió hektárt vontak be a művelésbe, ebből 20 milliót csak Kazahsztánban. Már az első aratás eredményei szemmel láthatóan bizo­nyították: a gabonatermelés gyors fel­lendítésére vonatkozó előzetes számítá­sok és remények nem alaptalanok. Va­lóban, 1973-ban a szűzföldek összes körzeteiben 83,3 millió tonna gabonát takarítottak be — egyedül Kazahsztán­ban 27,7 millió tonnát. Húsz év alatt tehát összesen több mint 1 milliárd tonna gabonát, egy olyan homokos, ki­égett talajon, amelyen egyébként csak bogáncs és árvalányhaj virít! A szov­jet Kelet az ország egyik leghatalma­sabb magtára lett. A kazah sztyeppéken és a többi kör­zetben feltört ugaron kitűnő minősé­gű, kemény, nagy sikértartalmú búza terem. Ebből jut az ország távoli vi­dékére is. Az itt megtermelt minden 10 tonna gabonából 6 tonnát adnak el az államnak. Az új földek megművelése jelentősen megváltoztatta a szovjet mezőgazdasá­gi termelés szerkezetét és területi meg­oszlását. Minthogy a gabonaterületek keleten kiszélesedtek, a déli körzetek­ben és a középső övezetben csökken­teni lehetett a kalászosok vetésterüle­tét és növelni az ipari növények és a takarmányfélék termesztését, így pél­dául több mint 34 millió hektárt von­tak be a takarmány­termelésbe. Ennek hatását még a Moszkva környéki ál­lattenyésztő kolhozok is megérezték, hiszen könnyebben és nagyobb meny­­nyiségben jutottak takarmányhoz. Ál­talában az egész országban érezhetően Agráripari komplexum a szovjet sztyeppén felélénkült az állattenyésztés, és ennek alapján sok millió tonnával növekedett az ország tej- és hústermelése az el­múlt 20 esztendő alatt. Hasonló fejlődés ment végbe a ke­leti új mezőgazdasági zónában is. Az állattenyésztés — „a második szűzföld” — szintén rohamosan előretört. Két évtized alatt Kazahsztánban például a szarvasmarha-állomány 3,8 millióval, a juhok száma pedig 16,4 millióval nőtt. A hústermelés megkétszereződött. Az összes szűzföld pedig jelenleg 3,2 mil­lió tonna húst, 19,7 millió tonna tejet és hasonlóan nagy mennyiségű más ál­lati terméket ad az országnak. Húsz év alatt ezeken a területeken összesen 48,3 millió tonna húst és 313,4 millió tonna tejet állítottak elő. Az elmúlt két évtizedben a sztyep­péken mindenfelé hatalmas mezőgaz­dasági gépgyárak létesültek, amelyek ontják magukból a traktorokat, kom­bájnokat és az egyéb felszerelést. Ezen­kívül csak Kazahsztánban 20 millió négyzetméternyi új lakás épült — húsz­szor több, mint az 1954-ig eltelt egész időszakban. Egyszóval: hatalmas új agráripari komplexum keletkezett, amely serkentő hatással volt az ország egész mezőgazdaságának fejlődésére. Egy ilyen komplexum létrehozása kétségtelenül hatalmas anyagi ráfordí­tásokat is igényelt. De ma már el­mondható: a szűzföldek meghódítása megérte az áldozatot. Az összes befek­tetés nemcsak megtérült, hanem már jövedelmeztek is. A kazahsztáni szűz­földek megművelésére fordított kiadá­sok — ide számítva a vasút- és az or­szágútépítéseket is —, 1954 és 1965 kö­zött 8,5 milliárdra rúgtak. Az állam bevételei azonban nyereség és adó for­májában ugyanebben az időszakban el­érték a 13,8 milliárdot. A sztyeppék meghódítása jövedelmező vállalkozás­nak bizonyult. (1974. november 22.) Transfurter AlliKincine ZEITI NC. r<-:• D •TTSCHLASn A nemzetközi fizetési rendszert oly kíméletlenül megbolygató kőolajdrágu­lás egyik legkárosabb vonása, hogy a deficit lényegében néhány országra összpontosul. Így például az idén Ang­lia, Olaszország és Japán fizetési mér­legének folyó tételei (Leistungsbilanz) 9,9 milliárd, Franciaországé pedig megközelítőleg 5 milliárd dolláros hiányt fognak mutatni. Egyedül az NSZK teljesítménymérlegében várható 10 milliárd dolláros, tehát a korábbit is meghaladó aktívum. A deficitek koncentrálódása és az egy­re ritkábbá váló mérlegegyensúly láttán növekszik az aggodalom, hogy egy-egy ország kereskedelempolitikai megszorí­tásokhoz folyamodik. A közlemény még élénken emlékezik az USA, Olaszország Dánia ilyen eljárására. Azok az országok, amelyek már az olajválság előtt is gyenge vagy éppen deficites fizetési folyó mérleggel küz­döttek, a jelenlegi helyzetben fokozott nehézségekkel találják magukat szem­ben. Ezek elsősorban Olaszország, Ang­lia és Fraciaország. De még az olyan, egyébként hagyományosan kiegyenlített­­vagy aktív mérlegű ország is hiánnyal számolhat, mint az USA. Ez az ország lényegében változatlan mennyiségű im­port mellett az év első kilenc hónapjá­ban 12 milliárd dollárral többet köl­tött import kőolajra, mint az előző év azonos időszakában. A többi országgal egybevetve szinte csodálatot kelt az NSZK helyzete. Egy­­rész az év eleje óta eltelt nyolc hónap­ban kőolajimportra a korábbi három­szorosát, azaz­ 15 milliárdot, kőolaj­­termékekre pedig a korábbi kétszere­sét, hét milliárd márkát kellett kiadn Fele növekedési ráta a világkereskedelemben m­a. A teljes importon belül így a kő­olaj és származékainak részaránya 9-ről 19 százalékra emelkedett. Más­részt azonban a szokatlan megterhelés ellenére is idén körülbelül 50 milliárd márka többlet várható az árucsere­forgalomban, tehát lényegesen nagyobb, mint az 1973. évi, rekordnak számító 33 milliárd márkás aktívum. Az export­­többlet egyik oka a kivitel 13 százalékos drágulása. Nem hagyható azonban fi­gyelmen kívül, hogy ugyanebben az idő­ben a francia, angol, olasz és japán export 21—40 százalékkal drágult. Az export drágulását túlnyomórészt az importárak olajválság okozta robba­nása idézte elő. Míg ugyanis a világ legfőbb kereskedő államainak export­árai az első félévben átlagosan 25 szá­zalékkal haladták meg az év elején érvényes árakat, importjuk ugyanezen idő alatt több mint 45 százalékkal. Franciaországban, Angliában, Olaszor­szágban és Japánban a drágulás üteme 45 és 80 százalék között mozgott. Mindent egybevetve számolni lehet azzal, hogy az idén a teljes világkeres­kedelem (export plusz import) értéke eléri a 750 milliárd dollárt. Az utolsó tíz évre vonatkoztatva ez több mint kétszeres, 1973-hoz képest 37 százalékos nominális növekedés. Az idei növeke­dési ráta az 1973. évinél lényegesen nagyobb, de az­ átlagárak rendkívül ma­gas, 36 százalékos emelkedése miatt a külkereskedelem volumenének reálér­tékben számított 6 százalékos bővülése alig fele a tavalyinak. A világkonjuk­­túra viszonylagos lanyhasága miatt pe­dig nem várható, hogy a következő év­ben az átlag reáljövedelem meghaladja az 5 százalékot. (1974. november 18.) TÖBBET SZERETNE ELADNI A MASINOEXPORT December 2 és 12 között a Masino­­export szovjet külkereskedelmi egyesü­lés — a Gépimport Irodával közösen — előadásokkal egybekötött prospektus­bemutatót rendez Budapesten a Nép­­köztársaság útja 102-ben. Hétfőn V. F. Vohmin, a budapesti szovjet kereskedel­mi képviselet tanácsosának helyettese nyitotta meg a rendezvényt, s többek között elmondta: „szeretnénk megis­mertetni magyar partnereinket a Ma­­sinoexport termékeinek széles választé­kával. Ez a prospektus-kiállítás ebben az évben az utolsó előtti, s az eddigi több mint húsz bemutató hozzájárult ahhoz, hogy a magyar vállalatok egyre több információval rendelkezzenek el­adási lehetőségeinkről.” A. N. Nyikisin, a Masinoexport kép­viselője munkatársunk érdeklődésére a következőket mondta: „Vállalatunk hetven országba szállítja kőolajfúró és kőolajkitermelő, bányászati, emelő­szállító, építő-dúsító, és daraboló, fém­­kohászati berendezéseit, exkavátorait, liftjeit. Ötszáz szovjet gyár termékeit exportáljuk, s ez több mint 15 ezer tí­pust jelent. A magyar külkereskedelmi vállalatok közül a NIKEX-szel, a MOGÜRT-tel, a CHEMOKOMPLEX­szel és a TECHNOIMPEX-szel állunk szoros kapcsolatban. Ebben az évben 15,5 millió rubel értékű gépet és be­rendezést szállítunk Magyarországra, s november elsején már 13 millió rubeles kötésállománnyal rendelkeztünk a kö­vetkező évre. Az az érzésem, hogy többet tudnánk eladni Önöknek, mint amennyit jelen­leg vásárolnak tőlünk. Erre csak két példa: a MOGÜRT három-négy daru­típust vásárol jelenleg, noha a mi ex­portskálánk ennél szélesebb, tízféle tí­pust tudunk ajánlani. A NIKEX-szel pedig keretmegállapodást kötöttünk szovjet gyártmányú személyliftek eladá­sáról, s annak ellenére, hogy a mi lif­tünk olcsóbb, mint a Magyarországon gyártott típus, ez az üzlet mégis döcög. A következő években remélhetőleg elérjük az évi 20 millió rubeles expor­tot. (1971-ben már elérte a 20 millió ru­belt a Masinoexport magyarországi el­adásainak értéke.­ A mostani előadá­sokon az ásványolajipari berendezések­ről és a dúsítóberendezésekről adunk részletes tájékoztatást a magyar szak­embereknek” — tette végül hozzá a szovjet külkereskedelmi vállalat képvi­selője. Magyar Kereskedelmi Kamara iiiiiiiiiimiiimiiiiinimiiiimiimiiiiiiiiiiiiiiiiimiimiimiiiiiimiiiiiiiiiiior Szerszámgépipari delegáció Észak-Európában Nemrég érkezett haza svédországi és finnországi piackutató útjáról egy ma­gyar szerszámgépipari küldöttség. (Az utat a Magyar Kereskedelmi Kamara svéd tagozata készítette elő a szer­számgépipari szakmatagozat javasla­tára.) A delegáció tagjai a SZIM (Szer­számgépipari Művek), a Csepel Szer­számgépgyár, a TECHNOIMPEX és a kamara szakemberei voltak. Svédországban és Finnországban fel­mérték a hagyományos — forgácsoló és forgácsmentes — szerszámgépek, vala­mint a szám­jegy vezérlésű szerszám­gépek értékesítési, illetve­­gyártási le­hetőségeit. A magyar szakemberek több, a világpiacon nagy tekintélynek örvendő svéd és finn céget látogattak meg. Így a többi között tárgyaltak a svéd SAAB-bal, ASEA-val, SKF-fel, valamint a finn VALMET-tel. Szóba került, hogy a magyar nume­rikus vezérlésű szerszámgépeket svéd vezérléssel szerelik fel. A delegáció tagjai hangsúlyozták, hogy a magyar szerszámgépipar — alkalmazkodva a vevők igényeihez — kész beépíteni és szállítani a svéd numerikus vezérlést. Ha a SAAB-, vagy ASEA-vezérlést al­kalmazni fogják, lehetőség nyílik szál­lításra nemcsak a skandináv, de más fejlett tőkésországokba, sőt harmadik piacokra is. Finnországban a küldöttség lehető­séget látott arra, hogy a közeljövőben számjegyvezérlésű maró- és eszterga­gépeket, valamint nagy pontosságú fo­gaskerék-köszörűket értékesítsen a ma­gyar ipar. Mindkét piacon — a jelek szerint — növelhető az export a tradi­cionális szerszámgépekből is (például radiáltúró). A megbeszélések alapján lehetőség nyílhat később mindkét or­szágban termelési együttműködésre a járműfélék gyártása terén is. Összegezve a piackutató út tapaszta­latait, megállapítható, hogy a magyar szerszámgépipar rangos partner mind a műszaki színvonalat, mind a minő­séget, mind a szervizellátást tekintve. Várható, hogy a jövőben növekedni fognak közvetlen eladásaink és az ipari kooperációk is e két ország szerszám­gépiparával. Finnországban 1975 ápri­lisában magyar gazdasági napokat ren­deznek, ahol külön előadás foglalko­zik majd a szerszámgépipari együtt­működés bővítésének lehetőségeivel. A jövő évben ezenkívül a magyar szer­számgépipar több szakbemutatón vesz majd részt a skandináv országokban. Tizenegyezerrel több Polski FIAT Megállapodást írt alá a múlt héten a magyar—lengyel gazdasági együttmű­ködési állandó bizottság budapesti ülé­sének befejeztével a két ország kohó és gépipari miniszterhelyettese — magyar részről dr. Betley Sándor, lengyel rész­ről A. Kopec — a FIAT-kooperáció bő­vítéséről. Eszerint 1975 és 1985 között az eredetileg tervezett 52 ezer helyett 63 ezer FIAT 126—P típusú kiskocsi érkezett hazánkba. Mint ismeretes, jö­vőre érkezik az első szállítmány e kis­kocsikból, tervek szerint 400 darab. (Értesülésünk szerint a FIAT 126—P fogyasztói ára 58 ezer forint körül lesz.) A veszprémi Bakony Művek, amely szállításával jelentős részt vállal a FIAT 126—P beinduló importját ellen­tételező szállításokban is, hamarosan újabb részleggel bővül. Autóvillamos­sági kutató és fejlesztő intézetet hoz­nak létre Veszprémben a Kohó- és Gépipari Minisztérium támogatásával. Az intézet, amelyet a legkorszerűbb vizsgáló és minősítő berendezésekkel látnak el, jövőre kezdi meg a munkát, s több mint 100 szakembert foglalkoz­tat majd. A Bakony Művekből egyébként a múlt héten indították útnak Lengyel­­országba az első szállítmányt a Polski Fiat 126-os garnitúrákból, ablaktörlő berendezésből, kürtből, gyújtáselosztó­ból és feszültségszabályozóból. (A so­rozatgyártást nyáron kezdték, s eddig 6000 garnitúra készült el.) A tervek szerint az idén 10 000 gépkocsihoz, 1978-tól pedig már évi 150 000 lengyel gépkocsihoz gyártják e fontos tartozé­kokat. A termelés bővítése érdekében — mintegy 200 millió forintos költség­gel — új beruházás kezdődött a válla­latnál: újabb csarnokokat építenek és korszerű gépeket vásárolnak. A gyár fejlesztő gárdája már eddig is sok újdonságot ajánlott sorozatgyár­tásra. Legújabban módosították az ab­laktörlőket, s olyan berendezést készí­tettek, amely az időjárástól függően percenként 1—52 mozdulatra készteti az ablaktörlő lapátot. Foglalkoznak az elektronikus gyújtáselosztó fejlesztésé­vel is. Kidolgoztak egy módosított kor­­mányzárat, amely ha az indítókulcs a műszerfalban maradt, ajtónyitáskor fényjellel vagy kürthanggal figyelmez­teti a szórakozott gépkocsivezetőt. A Magyar Kereskedelmi Kamara műszeripari tagozata hétfőn ülést tar­tott. Elsősorban a szocialista műszer­­import növelésének lehetőségeit vitat­ták meg. Vasárnap magyar szövetkezeti áru­házi hét nyílt a szlovákiai Dunaszerda­­helyen. Mintegy 8 millió forint értékű árut, köztük élelmiszereket, textilanya­gokat, műszaki cikkeket árusítanak majd. A Borsodi Vegyi Kombinát PVC gyáregységében 1400 tonna vinilklorid importját tették feleslegessé takaréko­sabb gazdálkodással: a külföldről szár­mazó anyagot saját készítményű vegy­szerrel helyettesítették. A tavalyinál másfél millió dollárral nagyobb lesz az idén a Május 1. Ruha­gyár tőkés exportjának értéke. Leg­nagyobb tőkés vevőjük továbbra is Hol­landia, ahová az idén több mint 200 ezer ruhát szállítanak. Az angol ICI vegyipari konszerntől vásárolt technológia alapján próbagyár­tás kezdődött a szolnoki Tiszamenti Vegyiművek porfesték üzemében. Az át­alakított gépsorokon az eddiginél jobb minőségű krómsárga festéket állítanak elő, amit elsősorban a lakkfestékipar használ majd fel. Tervek szerint az idén 100 tonna készül, s ha a berendezések jól vizsgáznak, jövőre már ezer tonnát gyártanak. RÖVIDEN A Csepel Vas- és Fémművek moszk­vai kiállításán három nagy exportszer­ződést kötöttek. Megállapodtak, hogy jövőre 8 millió rubelért színesfém fél­terméket, 6 millió rubelért csőgyártó berendezéseket, 2,8 millió rubelért pedig konfekcióipari gépet szállít a csepeli tröszt szovjet partnerének.­­ Elkészült az idei 10 milliomodik pár cipő a martfűi Tisza Cipőgyárban, az ágazat legnagyobb hazai üzemében. Az év végéig a szocialista országokba, fő­leg a Szovjetunióba 1 millió 750 ezer pár, a tőkés piacokra pedig 2 millió 100 ezer pár bőrcipőt szállítanak. A hátralevő hetekben a gyár még mint­egy 1 millió párat termel. Szovjet gyártmányú R—20-as szá­mítógépet szerelnek fel az Észak-ma­gyarországi Áramszolgáltató Vállalat miskolci központjában. A gép üzembe helyezésére e héten szovjet szakembe­rek érkeztek Miskolcra, s tervek sze­rint a komputer már januártól üze­melni fog. •­­ Megkezdődött a Fűzfői Papírgyár re­konstrukciójának második szakasza. Az előző három évben az előkészítő üze­met újították fel, most a két papírgyár­tó gépsorra kerül sor. A munkában a hazai szerelők mellett osztrák szakem­berek is részt vesznek. Az első gépsor, amely jelenleg napi 50 tonnát termel, 1975. január 1-től már napi 60 tonnás kapacitással fog dolgozni. 1974. DECEMBER 3. Vízerőművi berendezés Peruba 11 millió dollárért Limában befejeződtek a magyar— perui vegyes bizottsági tárgyalások. Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter és Luis Arias Grazziani perui keres­kedelmi miniszter aláírta a tárgyalások eredményeit összefoglaló záró jegyző­könyvet. A jegyzőkönyv többek között előirá­nyozza, hogy Magyarország bekapcso­lódik a perui állami és szövetkezeti szektor egyes beruházási terveinek megvalósításába, elsősorban az egész­ségügy, az energiaipar, az üvegipar, a csőgyártás, az elektronikai ipar terén és különféle ipari kisüzemek szállítá­sával. A magyar export növekedése le­hetővé teszi, hogy hosszú lejáratú szer­ződések keretében többet vásároljunk a perui részről felajánlott — a magyar f­ehér­j­etakarmány-ellátás szempont­j­á­ból fontos — hallisztből, iparunk alap­anyag-ellátását biztosító különféle szí­nesfémekből (réz, cink, ólom stb.), gya­potból, kávéból és fogyasztási cikkek­ből. A műszaki-tudományos együttműkö­dés továbbfejlesztésére a közúti, vasúti és folyami közlekedés, az energiaipar, a távközlés, valamint a bányaipar és a mezőgazdaság területén nyílik lehető­ség. A záró jegyzőkönyv aláírásával egyidőben a­ Magyar Nemzeti Bank és a perui Fejlesztési Finanszírozó Testü­let (Cofide) között pénzügyi megálla­podás jött létre. A Ganz-MÁVAG 11,2 millió dollár értékű vízerőművi beren­dezés, a MEDICOR pedig 6,3 millió dollár értékű kórházi berendezés szál­lítására vonatkozó szerződést parafált az illetékes perui állami vállalatokkal. 25 millió dolláros áruhitel Jugoszláviának Most hagyták jóvá jugoszláv részről azt a keretszerződést, amelyet a Kül­kereskedelmi Bank még ez év júliusá­ban kötött az újvidéki Duna—Tisza— Duna mezőgazdasági és vízgazdálkodá­si vállalattal. A szerződés alapján magyar vállala­tok fontos beruházási javakkal járul­nak hozzá a két folyó által közrezárt jugoszláviai terület mezőgazdaságának fejlesztéséhez. A következő néhány év­ben 25 millió dollár értékben szállí­tunk talajművelő gépeket, zöldség- és gyümölcsbetakarító gépeket, marha- és sertéstenyésztő telepeket, hűtőházakat, búzamalmokat, komplett élelmiszerfel­dolgozó üzemeket, uszályokat déli szomszédunknak. A szállítások ütemezését, illetve a leszállítandó berendezések mennyisé­gét későbbi tárgyalások rögzítik majd, amelyek egészen 1976-ig eltartanak. Így feltehető, hogy az első komplett berendezések átadására csak 1978-ban kerül sor. Már a berendezések felso­rolásából is kitűnik, hogy ipari part­nerként számos vállalatunk vesz részt a szerződés teljesítésében, így többek közt a Magyar Hajó- és Darugyár, a Ganz-MÁVAG, a MEZŐGÉPTRÖSZT, a Diósgyőri Gépgyár és az Agárdi Ál­lami Gazdaság. Nagyrészük a KOMP­LEX közreműködésével exportálja majd termékeit. A gépszállításokhoz a Külkereske­delmi Bank hét és fél éves hitelt bo­csátott a jugoszlávok rendelkezésére. A törlesztés a Duna—Tisza—Duna válla­lat által termelt mezőgazdasági és élel­miszeripari termékekkel történik majd. Reklámtanácskozás Befejeződött Moszkvában a KGST- hez tartozó országok és Jugoszlávia reklámszervezeteit képviselő vezetők értekezlete. A tanácskozáson kitűnt, hogy igen szerény a szocialista orszá­gok reklámtev­ékenysége az USA pia­cán, még Lengyelországé is, amelynek pedig elég jelentős forgalma van az Egyesült Államokkal. Az értekezleten elfogadták azt az alapelvet, hogy saját reklámügynökségek felállításával és le­hetőleg nem amerikai ügynökségek közvetítésével tevékenykednek majd a szocialista vállalatok az amerikai pia­con. Arról is megállapodás született, hogy a tőkésországokban szerzett ta­pasztalatokat a reklámszervezetek ve­zetői a jövőben is kicserélik. Magyar­­országnak, illetve a reklámmal foglal­kozó magyar ügynökségeknek — HUNGEXPO, Magyar Hirdető —, első­sorban az NSZK, illetve Japán piacá­ra kell majd nagyobb figyelmet fordí­­taniuk. VILÁGGAZDASÁG A KONJUNKTÚRA- ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET ÉS A MAGYAR KERESKEDEL­MI KAMARA LAPJA Megjelenik hetenként ötször 4 oldalon, pénteken 4 oldal melléklettel. A szerkesztő bizottság elnöke: HAVAS JÁNOSNÉ Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534. Telefon: 183-860 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc igazgató Kiadóhivatal: Bp. 1085 Blaha Lujza tér 1-3. Postacím: 1959 Budapest Telefon: 343-100 Előfizethető minden magyar postahivatalnál Előfizetési díj egy évre 2400 Ft Terjeszti a Magyar Posta 74-3102/3-11 Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Bolgár Imre INDEX: 25 008

Next