Világgazdaság, 1974. december (6. évfolyam, 230/1480-250/1497. szám)
1974-12-03 / 230. (1480.) szám
MAGYAR GAZDASÁG - VILÁGGAZDASÁG Beshar, az amerikai kereskedelmi minisztérium volt tisztviselője szerint az USA gazdaságában mutatkozó recesszió jelentős mértékben lelassíthatja a kereskedelmi kapcsolatok fejlődését a Szovjetunióval és a többi keleteurópai szocialista országgal. A kelet-nyugati kereskedelemmel foglalkozó szimpozionon Beshar rámutatott, hogy az amerikai vállalatokat egyre inkább foglalkoztatják szaporodó belső gondjaik és ezért elképzelhető, hogy nem tudják megtenni a szükséges erőfeszítéseket a kelet-nyugati kereskedelem fejlesztése érdekében. Utalt arra is, hogy a jelenlegi tőkehiány demoralizálta az amerikai ipar egész elosztási rendszerét. A tőkehiány valamennyi iparágban érezhető, és ez nem maradhat következmények nélkül a kereskedelem terén sem. A rendkívül komoly tőkehiány ahhoz vezethet, hogy az USA kénytelen lesz halogatási taktikával kereskedni a kelet-európai országokkal. Beshar szerint az is kétséges, hogy ilyen körülmények között szóba jöhet-e bármilyen jelentős üzlet megkötése. Hasonlóan értékelte a helyzetet Scott, a szovjet—amerikai kereskedelmi és gazdasági tanács elnöke is. Scott, aki nemrégiben tért haza a Szovjetunióból. A VILÁGSAJTÓBÓL Tőkehiány fékezi az USA-ban a keleti kereskedelmet elmondotta, hogy jelentős erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a szovjet felet meggyőzzék a hosszú lejáratú tőkehiány veszélyének tényleges voltáról. A Szovjetunió azonban változatlanul úgy véli, az árucsere-forgalomhoz szükséges tőke teljes mértékben előteremthető eximhitelekből. A szovjet—amerikai kereskedelmi és gazdasági tanács szerint feltétlenül szükség lesz jelentős magánhitelekre. Scott figyelmeztetett, hogy a nyugateurópai cégek jelentős konkurrenciát támasztanak, mivel már hosszú idő óta tárgyalnak miniszterhelyettesi szinten a Szovjetunióval. Baranetsky, a Morgan Guaranty Trust elnökhelyettese kifejtette, hogy az amerikai bankok nem tudják finanszírozni valamennyi előirányzott terv kivitelezését és jelentős fedezetet csak konzorciumok képesek biztosítani. Kiemelte, hogy a konzorciumok által történő finanszírozás nem oldja meg a tőkehiány problémáját, hanem ellenkezőleg, inkább súlyosbítja. Baranetsky azonban ennek ellenére úgy vélekedett, hogy a kereskedelmi törvény és az Eximbank hatáskörének meghosszabbítása esetén bővülhetnek a kereskedelmi kapcsolatok a szocialista országokkal. (1974. novemberen.) Pic^oitrnal of (Tommem INTERNATIONAL EDITION m Bnpmm Húsz évvel ezelőtt kezdődött Kazahsztán, Szibéria, a Volga- és a Donvidék pusztáinak és sivatagainak megművelése. A szűzföldek meghódítói, az ország legkülönbözőbb vidékeiről százezer számra összesereglett dolgozók valóban úttörő munkát végeztek. Rövid idő alatt 42 millió hektárt vontak be a művelésbe, ebből 20 milliót csak Kazahsztánban. Már az első aratás eredményei szemmel láthatóan bizonyították: a gabonatermelés gyors fellendítésére vonatkozó előzetes számítások és remények nem alaptalanok. Valóban, 1973-ban a szűzföldek összes körzeteiben 83,3 millió tonna gabonát takarítottak be — egyedül Kazahsztánban 27,7 millió tonnát. Húsz év alatt tehát összesen több mint 1 milliárd tonna gabonát, egy olyan homokos, kiégett talajon, amelyen egyébként csak bogáncs és árvalányhaj virít! A szovjet Kelet az ország egyik leghatalmasabb magtára lett. A kazah sztyeppéken és a többi körzetben feltört ugaron kitűnő minőségű, kemény, nagy sikértartalmú búza terem. Ebből jut az ország távoli vidékére is. Az itt megtermelt minden 10 tonna gabonából 6 tonnát adnak el az államnak. Az új földek megművelése jelentősen megváltoztatta a szovjet mezőgazdasági termelés szerkezetét és területi megoszlását. Minthogy a gabonaterületek keleten kiszélesedtek, a déli körzetekben és a középső övezetben csökkenteni lehetett a kalászosok vetésterületét és növelni az ipari növények és a takarmányfélék termesztését, így például több mint 34 millió hektárt vontak be a takarmánytermelésbe. Ennek hatását még a Moszkva környéki állattenyésztő kolhozok is megérezték, hiszen könnyebben és nagyobb menynyiségben jutottak takarmányhoz. Általában az egész országban érezhetően Agráripari komplexum a szovjet sztyeppén felélénkült az állattenyésztés, és ennek alapján sok millió tonnával növekedett az ország tej- és hústermelése az elmúlt 20 esztendő alatt. Hasonló fejlődés ment végbe a keleti új mezőgazdasági zónában is. Az állattenyésztés — „a második szűzföld” — szintén rohamosan előretört. Két évtized alatt Kazahsztánban például a szarvasmarha-állomány 3,8 millióval, a juhok száma pedig 16,4 millióval nőtt. A hústermelés megkétszereződött. Az összes szűzföld pedig jelenleg 3,2 millió tonna húst, 19,7 millió tonna tejet és hasonlóan nagy mennyiségű más állati terméket ad az országnak. Húsz év alatt ezeken a területeken összesen 48,3 millió tonna húst és 313,4 millió tonna tejet állítottak elő. Az elmúlt két évtizedben a sztyeppéken mindenfelé hatalmas mezőgazdasági gépgyárak létesültek, amelyek ontják magukból a traktorokat, kombájnokat és az egyéb felszerelést. Ezenkívül csak Kazahsztánban 20 millió négyzetméternyi új lakás épült — húszszor több, mint az 1954-ig eltelt egész időszakban. Egyszóval: hatalmas új agráripari komplexum keletkezett, amely serkentő hatással volt az ország egész mezőgazdaságának fejlődésére. Egy ilyen komplexum létrehozása kétségtelenül hatalmas anyagi ráfordításokat is igényelt. De ma már elmondható: a szűzföldek meghódítása megérte az áldozatot. Az összes befektetés nemcsak megtérült, hanem már jövedelmeztek is. A kazahsztáni szűzföldek megművelésére fordított kiadások — ide számítva a vasút- és az országútépítéseket is —, 1954 és 1965 között 8,5 milliárdra rúgtak. Az állam bevételei azonban nyereség és adó formájában ugyanebben az időszakban elérték a 13,8 milliárdot. A sztyeppék meghódítása jövedelmező vállalkozásnak bizonyult. (1974. november 22.) Transfurter AlliKincine ZEITI NC. r<-:• D •TTSCHLASn A nemzetközi fizetési rendszert oly kíméletlenül megbolygató kőolajdrágulás egyik legkárosabb vonása, hogy a deficit lényegében néhány országra összpontosul. Így például az idén Anglia, Olaszország és Japán fizetési mérlegének folyó tételei (Leistungsbilanz) 9,9 milliárd, Franciaországé pedig megközelítőleg 5 milliárd dolláros hiányt fognak mutatni. Egyedül az NSZK teljesítménymérlegében várható 10 milliárd dolláros, tehát a korábbit is meghaladó aktívum. A deficitek koncentrálódása és az egyre ritkábbá váló mérlegegyensúly láttán növekszik az aggodalom, hogy egy-egy ország kereskedelempolitikai megszorításokhoz folyamodik. A közlemény még élénken emlékezik az USA, Olaszország Dánia ilyen eljárására. Azok az országok, amelyek már az olajválság előtt is gyenge vagy éppen deficites fizetési folyó mérleggel küzdöttek, a jelenlegi helyzetben fokozott nehézségekkel találják magukat szemben. Ezek elsősorban Olaszország, Anglia és Fraciaország. De még az olyan, egyébként hagyományosan kiegyenlítettvagy aktív mérlegű ország is hiánnyal számolhat, mint az USA. Ez az ország lényegében változatlan mennyiségű import mellett az év első kilenc hónapjában 12 milliárd dollárral többet költött import kőolajra, mint az előző év azonos időszakában. A többi országgal egybevetve szinte csodálatot kelt az NSZK helyzete. Egyrész az év eleje óta eltelt nyolc hónapban kőolajimportra a korábbi háromszorosát, azaz 15 milliárdot, kőolajtermékekre pedig a korábbi kétszeresét, hét milliárd márkát kellett kiadn Fele növekedési ráta a világkereskedelemben ma. A teljes importon belül így a kőolaj és származékainak részaránya 9-ről 19 százalékra emelkedett. Másrészt azonban a szokatlan megterhelés ellenére is idén körülbelül 50 milliárd márka többlet várható az árucsereforgalomban, tehát lényegesen nagyobb, mint az 1973. évi, rekordnak számító 33 milliárd márkás aktívum. Az exporttöbblet egyik oka a kivitel 13 százalékos drágulása. Nem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy ugyanebben az időben a francia, angol, olasz és japán export 21—40 százalékkal drágult. Az export drágulását túlnyomórészt az importárak olajválság okozta robbanása idézte elő. Míg ugyanis a világ legfőbb kereskedő államainak exportárai az első félévben átlagosan 25 százalékkal haladták meg az év elején érvényes árakat, importjuk ugyanezen idő alatt több mint 45 százalékkal. Franciaországban, Angliában, Olaszországban és Japánban a drágulás üteme 45 és 80 százalék között mozgott. Mindent egybevetve számolni lehet azzal, hogy az idén a teljes világkereskedelem (export plusz import) értéke eléri a 750 milliárd dollárt. Az utolsó tíz évre vonatkoztatva ez több mint kétszeres, 1973-hoz képest 37 százalékos nominális növekedés. Az idei növekedési ráta az 1973. évinél lényegesen nagyobb, de az átlagárak rendkívül magas, 36 százalékos emelkedése miatt a külkereskedelem volumenének reálértékben számított 6 százalékos bővülése alig fele a tavalyinak. A világkonjuktúra viszonylagos lanyhasága miatt pedig nem várható, hogy a következő évben az átlag reáljövedelem meghaladja az 5 százalékot. (1974. november 18.) TÖBBET SZERETNE ELADNI A MASINOEXPORT December 2 és 12 között a Masinoexport szovjet külkereskedelmi egyesülés — a Gépimport Irodával közösen — előadásokkal egybekötött prospektusbemutatót rendez Budapesten a Népköztársaság útja 102-ben. Hétfőn V. F. Vohmin, a budapesti szovjet kereskedelmi képviselet tanácsosának helyettese nyitotta meg a rendezvényt, s többek között elmondta: „szeretnénk megismertetni magyar partnereinket a Masinoexport termékeinek széles választékával. Ez a prospektus-kiállítás ebben az évben az utolsó előtti, s az eddigi több mint húsz bemutató hozzájárult ahhoz, hogy a magyar vállalatok egyre több információval rendelkezzenek eladási lehetőségeinkről.” A. N. Nyikisin, a Masinoexport képviselője munkatársunk érdeklődésére a következőket mondta: „Vállalatunk hetven országba szállítja kőolajfúró és kőolajkitermelő, bányászati, emelőszállító, építő-dúsító, és daraboló, fémkohászati berendezéseit, exkavátorait, liftjeit. Ötszáz szovjet gyár termékeit exportáljuk, s ez több mint 15 ezer típust jelent. A magyar külkereskedelmi vállalatok közül a NIKEX-szel, a MOGÜRT-tel, a CHEMOKOMPLEXszel és a TECHNOIMPEX-szel állunk szoros kapcsolatban. Ebben az évben 15,5 millió rubel értékű gépet és berendezést szállítunk Magyarországra, s november elsején már 13 millió rubeles kötésállománnyal rendelkeztünk a következő évre. Az az érzésem, hogy többet tudnánk eladni Önöknek, mint amennyit jelenleg vásárolnak tőlünk. Erre csak két példa: a MOGÜRT három-négy darutípust vásárol jelenleg, noha a mi exportskálánk ennél szélesebb, tízféle típust tudunk ajánlani. A NIKEX-szel pedig keretmegállapodást kötöttünk szovjet gyártmányú személyliftek eladásáról, s annak ellenére, hogy a mi liftünk olcsóbb, mint a Magyarországon gyártott típus, ez az üzlet mégis döcög. A következő években remélhetőleg elérjük az évi 20 millió rubeles exportot. (1971-ben már elérte a 20 millió rubelt a Masinoexport magyarországi eladásainak értéke. A mostani előadásokon az ásványolajipari berendezésekről és a dúsítóberendezésekről adunk részletes tájékoztatást a magyar szakembereknek” — tette végül hozzá a szovjet külkereskedelmi vállalat képviselője. Magyar Kereskedelmi Kamara iiiiiiiiiimiiimiiiiinimiiiimiimiiiiiiiiiiiiiiiiimiimiimiiiiiimiiiiiiiiiiior Szerszámgépipari delegáció Észak-Európában Nemrég érkezett haza svédországi és finnországi piackutató útjáról egy magyar szerszámgépipari küldöttség. (Az utat a Magyar Kereskedelmi Kamara svéd tagozata készítette elő a szerszámgépipari szakmatagozat javaslatára.) A delegáció tagjai a SZIM (Szerszámgépipari Művek), a Csepel Szerszámgépgyár, a TECHNOIMPEX és a kamara szakemberei voltak. Svédországban és Finnországban felmérték a hagyományos — forgácsoló és forgácsmentes — szerszámgépek, valamint a számjegy vezérlésű szerszámgépek értékesítési, illetvegyártási lehetőségeit. A magyar szakemberek több, a világpiacon nagy tekintélynek örvendő svéd és finn céget látogattak meg. Így a többi között tárgyaltak a svéd SAAB-bal, ASEA-val, SKF-fel, valamint a finn VALMET-tel. Szóba került, hogy a magyar numerikus vezérlésű szerszámgépeket svéd vezérléssel szerelik fel. A delegáció tagjai hangsúlyozták, hogy a magyar szerszámgépipar — alkalmazkodva a vevők igényeihez — kész beépíteni és szállítani a svéd numerikus vezérlést. Ha a SAAB-, vagy ASEA-vezérlést alkalmazni fogják, lehetőség nyílik szállításra nemcsak a skandináv, de más fejlett tőkésországokba, sőt harmadik piacokra is. Finnországban a küldöttség lehetőséget látott arra, hogy a közeljövőben számjegyvezérlésű maró- és esztergagépeket, valamint nagy pontosságú fogaskerék-köszörűket értékesítsen a magyar ipar. Mindkét piacon — a jelek szerint — növelhető az export a tradicionális szerszámgépekből is (például radiáltúró). A megbeszélések alapján lehetőség nyílhat később mindkét országban termelési együttműködésre a járműfélék gyártása terén is. Összegezve a piackutató út tapasztalatait, megállapítható, hogy a magyar szerszámgépipar rangos partner mind a műszaki színvonalat, mind a minőséget, mind a szervizellátást tekintve. Várható, hogy a jövőben növekedni fognak közvetlen eladásaink és az ipari kooperációk is e két ország szerszámgépiparával. Finnországban 1975 áprilisában magyar gazdasági napokat rendeznek, ahol külön előadás foglalkozik majd a szerszámgépipari együttműködés bővítésének lehetőségeivel. A jövő évben ezenkívül a magyar szerszámgépipar több szakbemutatón vesz majd részt a skandináv országokban. Tizenegyezerrel több Polski FIAT Megállapodást írt alá a múlt héten a magyar—lengyel gazdasági együttműködési állandó bizottság budapesti ülésének befejeztével a két ország kohó és gépipari miniszterhelyettese — magyar részről dr. Betley Sándor, lengyel részről A. Kopec — a FIAT-kooperáció bővítéséről. Eszerint 1975 és 1985 között az eredetileg tervezett 52 ezer helyett 63 ezer FIAT 126—P típusú kiskocsi érkezett hazánkba. Mint ismeretes, jövőre érkezik az első szállítmány e kiskocsikból, tervek szerint 400 darab. (Értesülésünk szerint a FIAT 126—P fogyasztói ára 58 ezer forint körül lesz.) A veszprémi Bakony Művek, amely szállításával jelentős részt vállal a FIAT 126—P beinduló importját ellentételező szállításokban is, hamarosan újabb részleggel bővül. Autóvillamossági kutató és fejlesztő intézetet hoznak létre Veszprémben a Kohó- és Gépipari Minisztérium támogatásával. Az intézet, amelyet a legkorszerűbb vizsgáló és minősítő berendezésekkel látnak el, jövőre kezdi meg a munkát, s több mint 100 szakembert foglalkoztat majd. A Bakony Művekből egyébként a múlt héten indították útnak Lengyelországba az első szállítmányt a Polski Fiat 126-os garnitúrákból, ablaktörlő berendezésből, kürtből, gyújtáselosztóból és feszültségszabályozóból. (A sorozatgyártást nyáron kezdték, s eddig 6000 garnitúra készült el.) A tervek szerint az idén 10 000 gépkocsihoz, 1978-tól pedig már évi 150 000 lengyel gépkocsihoz gyártják e fontos tartozékokat. A termelés bővítése érdekében — mintegy 200 millió forintos költséggel — új beruházás kezdődött a vállalatnál: újabb csarnokokat építenek és korszerű gépeket vásárolnak. A gyár fejlesztő gárdája már eddig is sok újdonságot ajánlott sorozatgyártásra. Legújabban módosították az ablaktörlőket, s olyan berendezést készítettek, amely az időjárástól függően percenként 1—52 mozdulatra készteti az ablaktörlő lapátot. Foglalkoznak az elektronikus gyújtáselosztó fejlesztésével is. Kidolgoztak egy módosított kormányzárat, amely ha az indítókulcs a műszerfalban maradt, ajtónyitáskor fényjellel vagy kürthanggal figyelmezteti a szórakozott gépkocsivezetőt. A Magyar Kereskedelmi Kamara műszeripari tagozata hétfőn ülést tartott. Elsősorban a szocialista műszerimport növelésének lehetőségeit vitatták meg. Vasárnap magyar szövetkezeti áruházi hét nyílt a szlovákiai Dunaszerdahelyen. Mintegy 8 millió forint értékű árut, köztük élelmiszereket, textilanyagokat, műszaki cikkeket árusítanak majd. A Borsodi Vegyi Kombinát PVC gyáregységében 1400 tonna vinilklorid importját tették feleslegessé takarékosabb gazdálkodással: a külföldről származó anyagot saját készítményű vegyszerrel helyettesítették. A tavalyinál másfél millió dollárral nagyobb lesz az idén a Május 1. Ruhagyár tőkés exportjának értéke. Legnagyobb tőkés vevőjük továbbra is Hollandia, ahová az idén több mint 200 ezer ruhát szállítanak. Az angol ICI vegyipari konszerntől vásárolt technológia alapján próbagyártás kezdődött a szolnoki Tiszamenti Vegyiművek porfesték üzemében. Az átalakított gépsorokon az eddiginél jobb minőségű krómsárga festéket állítanak elő, amit elsősorban a lakkfestékipar használ majd fel. Tervek szerint az idén 100 tonna készül, s ha a berendezések jól vizsgáznak, jövőre már ezer tonnát gyártanak. RÖVIDEN A Csepel Vas- és Fémművek moszkvai kiállításán három nagy exportszerződést kötöttek. Megállapodtak, hogy jövőre 8 millió rubelért színesfém félterméket, 6 millió rubelért csőgyártó berendezéseket, 2,8 millió rubelért pedig konfekcióipari gépet szállít a csepeli tröszt szovjet partnerének. Elkészült az idei 10 milliomodik pár cipő a martfűi Tisza Cipőgyárban, az ágazat legnagyobb hazai üzemében. Az év végéig a szocialista országokba, főleg a Szovjetunióba 1 millió 750 ezer pár, a tőkés piacokra pedig 2 millió 100 ezer pár bőrcipőt szállítanak. A hátralevő hetekben a gyár még mintegy 1 millió párat termel. Szovjet gyártmányú R—20-as számítógépet szerelnek fel az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat miskolci központjában. A gép üzembe helyezésére e héten szovjet szakemberek érkeztek Miskolcra, s tervek szerint a komputer már januártól üzemelni fog. • Megkezdődött a Fűzfői Papírgyár rekonstrukciójának második szakasza. Az előző három évben az előkészítő üzemet újították fel, most a két papírgyártó gépsorra kerül sor. A munkában a hazai szerelők mellett osztrák szakemberek is részt vesznek. Az első gépsor, amely jelenleg napi 50 tonnát termel, 1975. január 1-től már napi 60 tonnás kapacitással fog dolgozni. 1974. DECEMBER 3. Vízerőművi berendezés Peruba 11 millió dollárért Limában befejeződtek a magyar— perui vegyes bizottsági tárgyalások. Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter és Luis Arias Grazziani perui kereskedelmi miniszter aláírta a tárgyalások eredményeit összefoglaló záró jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv többek között előirányozza, hogy Magyarország bekapcsolódik a perui állami és szövetkezeti szektor egyes beruházási terveinek megvalósításába, elsősorban az egészségügy, az energiaipar, az üvegipar, a csőgyártás, az elektronikai ipar terén és különféle ipari kisüzemek szállításával. A magyar export növekedése lehetővé teszi, hogy hosszú lejáratú szerződések keretében többet vásároljunk a perui részről felajánlott — a magyar fehérjetakarmány-ellátás szempontjából fontos — hallisztből, iparunk alapanyag-ellátását biztosító különféle színesfémekből (réz, cink, ólom stb.), gyapotból, kávéból és fogyasztási cikkekből. A műszaki-tudományos együttműködés továbbfejlesztésére a közúti, vasúti és folyami közlekedés, az energiaipar, a távközlés, valamint a bányaipar és a mezőgazdaság területén nyílik lehetőség. A záró jegyzőkönyv aláírásával egyidőben a Magyar Nemzeti Bank és a perui Fejlesztési Finanszírozó Testület (Cofide) között pénzügyi megállapodás jött létre. A Ganz-MÁVAG 11,2 millió dollár értékű vízerőművi berendezés, a MEDICOR pedig 6,3 millió dollár értékű kórházi berendezés szállítására vonatkozó szerződést parafált az illetékes perui állami vállalatokkal. 25 millió dolláros áruhitel Jugoszláviának Most hagyták jóvá jugoszláv részről azt a keretszerződést, amelyet a Külkereskedelmi Bank még ez év júliusában kötött az újvidéki Duna—Tisza— Duna mezőgazdasági és vízgazdálkodási vállalattal. A szerződés alapján magyar vállalatok fontos beruházási javakkal járulnak hozzá a két folyó által közrezárt jugoszláviai terület mezőgazdaságának fejlesztéséhez. A következő néhány évben 25 millió dollár értékben szállítunk talajművelő gépeket, zöldség- és gyümölcsbetakarító gépeket, marha- és sertéstenyésztő telepeket, hűtőházakat, búzamalmokat, komplett élelmiszerfeldolgozó üzemeket, uszályokat déli szomszédunknak. A szállítások ütemezését, illetve a leszállítandó berendezések mennyiségét későbbi tárgyalások rögzítik majd, amelyek egészen 1976-ig eltartanak. Így feltehető, hogy az első komplett berendezések átadására csak 1978-ban kerül sor. Már a berendezések felsorolásából is kitűnik, hogy ipari partnerként számos vállalatunk vesz részt a szerződés teljesítésében, így többek közt a Magyar Hajó- és Darugyár, a Ganz-MÁVAG, a MEZŐGÉPTRÖSZT, a Diósgyőri Gépgyár és az Agárdi Állami Gazdaság. Nagyrészük a KOMPLEX közreműködésével exportálja majd termékeit. A gépszállításokhoz a Külkereskedelmi Bank hét és fél éves hitelt bocsátott a jugoszlávok rendelkezésére. A törlesztés a Duna—Tisza—Duna vállalat által termelt mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekkel történik majd. Reklámtanácskozás Befejeződött Moszkvában a KGST- hez tartozó országok és Jugoszlávia reklámszervezeteit képviselő vezetők értekezlete. A tanácskozáson kitűnt, hogy igen szerény a szocialista országok reklámtevékenysége az USA piacán, még Lengyelországé is, amelynek pedig elég jelentős forgalma van az Egyesült Államokkal. Az értekezleten elfogadták azt az alapelvet, hogy saját reklámügynökségek felállításával és lehetőleg nem amerikai ügynökségek közvetítésével tevékenykednek majd a szocialista vállalatok az amerikai piacon. Arról is megállapodás született, hogy a tőkésországokban szerzett tapasztalatokat a reklámszervezetek vezetői a jövőben is kicserélik. Magyarországnak, illetve a reklámmal foglalkozó magyar ügynökségeknek — HUNGEXPO, Magyar Hirdető —, elsősorban az NSZK, illetve Japán piacára kell majd nagyobb figyelmet fordítaniuk. VILÁGGAZDASÁG A KONJUNKTÚRA- ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET ÉS A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA LAPJA Megjelenik hetenként ötször 4 oldalon, pénteken 4 oldal melléklettel. A szerkesztő bizottság elnöke: HAVAS JÁNOSNÉ Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534. Telefon: 183-860 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc igazgató Kiadóhivatal: Bp. 1085 Blaha Lujza tér 1-3. Postacím: 1959 Budapest Telefon: 343-100 Előfizethető minden magyar postahivatalnál Előfizetési díj egy évre 2400 Ft Terjeszti a Magyar Posta 74-3102/3-11 Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Bolgár Imre INDEX: 25 008