Világgazdaság, 1975. január (7. évfolyam, 1/1498-21/1518. szám)

1975-01-03 / 1. (1498.) szám

VLLAGGAZDASÁG 1975. JANUÁR 3., PÉNTEK VII. ÉVFOLYAM, 1. (1498.) SZÁM CSALÓDÁST OKOZOTT AZ AMERIKAI ARANYPREMIER Példátlan áresés Londonban Csalódást okozott az amerikai szabad aranyvásárlás első napja azoknak, akik lázas keresletre, az aranyár további emelkedésére számítottak. Az amerikai vállalatok és magánbefektetők nem nagyon tülekedtek, hogy ki­használják a 41 éve tartó aranyvásárlási tilalom feloldását. Erre csütörtö­kön az európai központokban rémült eladás kezdődött: a spekuláció igyek­szik beseperni a hasznot, amíg lehet. A nagy kínálat és közönyös kereslet hatására Londonban egyetlen tőzsdei ülés alatt több mint 10 dollárral esett az unciánkénti ár. A londoni magán aranypiacon a teg­nap délutáni árrögzítéskor unciánként 175 dollárban állapította meg az erre hivatott tőzsdei bizottság a pillanatnyi­lag érvényes árat. Ez a délelőtti jegy­zéshez képest 10, a hétfői szinthez majd­nem 25 dolláros visszaesés. A karácsony utánig tartó áremelkedési hullám nem törte át az unciánként 200 dolláros szin­tet, s valószínűleg ennek a lélektani ha­tására már az izgalommal várt ameri­kai aranyforgalom megindulása előtt is lanyhult a sárga fém jegyzése. Ezt a lanyhulást változtatta azután zuhanás­sá az a hír, hogy Amerikában a keres­let messze elmaradt a várakozástól. . „Az amerikaiak nem olyan buták, amilyennek Európában hiszik őket” — így kommentálja egy New York-i arany kereskedő­, a ja­nu­ár., 3.1-i ered­ményt. A határidős piacon ugyan több mint 100 millió dolláros aranyforgal­mat bonyolított le az a négy amerikai árutőzsde, amelyen — egy perccel a 41 éve fennálló tilalom feloldása után — megindult az arany adásvétele, tény­leges áruért azonban a kereskedők­nél alig jelentkezett vevő. Ez utóbbi forgalomra vonatkozólag természetesen nincsenek statisztikai adatok, de a hely­zetet megvilágítja, hogy a nyitáskor jegyzett 190 dollár körüli árszintről már az első napon 182 dollárra esett az el­adásnál elérhető ár. Az amerikai közönségre a jelek sze­rint az arany szabad forgalmát meg­előző óriási reklámhadjáratnál erőseb­ben hatott néhány vezető bank figyel­meztetése. A New York-i First National City Bank, több más tekintélyes pénz­intézettel együtt bejelentette, hogy nem kapcsolódik be az aranyüzletbe, s közös nyilatkozatban felhívta a közönség fi­gyelmét az arany kockázataira: beszer­zése túlságosan drága, hiszen a jelenle­gi magas árak mellett még tekintélyes forgalmi adó is terheli az Egyesült Ál­lamokban, nem kamatozik, és erősen ki van téve a spekulációs áringadozásnak. Január 6-án esedékes az amerikai kincstárból származó arany árverése. Washingtoni hírek szerint a kincstár fontolóra vette, hogy kevesebb aranyat bocsát árverésre, mint az eredetileg elő­irányzott 2 millió uncia. (Reuter, AP—DJ) A kairói tüntetések után Rendkívüli ülést tartott Egyiptomban a legfelsőbb politikai, gazdasági és ter­vezési bizottság, s nyilatkozatban ítélte el a kairói zavargásokat. Mint ismere­tes, szerda este az egyiptomi főváros­ban összetűzések voltak, amelyek je­lentős anyagi károkhoz és sebesülések­hez is vezettek. A bizottság nyilatkoza­ta rámutat, hogy a megmozdulás szer­vezői kihasználták a hadiállapotban le­vő ország gazdasági nehézségeit, noha a kormány és a parlament maximális erőfeszítéseket tesz a közellátási nehéz­ségek enyhítésére, az emelkedő árak sta­bilizálására. A Reuter szerint az ország gazdasági helyzete rossz. Végzetes len­ne Egyiptom számára — mondják a szakértők —, ha a kormány hozzájárul­na nagyobb szabású béremelésekhez, mert ezek gyorsítanák az inflációt, és szétzilálnák a gazdasági életet. Egy ki­út kínálkozik: a szűkösen kapható fo­gyasztási javak importja. Ezért azonban keményvalutával kellene fizetni, ami je­lenleg csak Egyiptom gazdag olajterme­lő szomszédainak birtokában van. A megfigyelők szerint Higazi miniszterel­nök inkább lemondana,­­ ha a vezetés végül is a bérek emelésére kényszerülne. December végén hozták nyilvánosság­ra az új egyiptomi költségvetést, amely elsőbbséget biztosít a gazdasági és szo­ciális kiadásoknak. Igaz ugyan, hogy az idei előirányzat minden eddiginél na­gyobb összeget szánt ez évben fegy­verkezési célokra, de a katonai kiadá­sok aránya nem lesz akkora, mint 1974- ben. A Reuter emlékeztet arra, hogy a hadügyi költségvetés részesedése egyre kisebb: 1973-ban 31 százalék, 1974-ben 24 százalék volt, az idén pedig 16 szá­zalék lesz. Arab segítséggel épül A Földközi-tenger partvidékének leg­nagyobb hajógyárát készülnek felépíte­ni a máltai Kalafranában — közölte Mintoff miniszterelnök. A gyár mintegy 80 millió dollárba kerül majd, építési és felszerelési költségeit várhatóan az Egyesült Arab Emirátusok Államszö­vetsége, Dubai, Líbia és Szaúd-Arábia finanszírozza. Néhány arab ország az új gyár iránt úgy fejezte ki érdeklődé­sét, hogy máris rendelt tartályhajót. Legalább 6—7 tartályhajóra szóló meg­rendelés kellene. Líbia megígérte, hogy­­3 tartályhajót megvásárol. A Kínai Népköztársaság mintegy 45 millió dolláros költséggel 300 ezer ton­nás tartályhajók befogadására alkal­mas dokkot épít a máltai parton, s 42,5 millió dolláros kamatmentes kölcsönt nyújt a vallettai kormánynak. Mintoff miniszterelnök január 1­1-én bejelentette: azonnali hatállyal állami kézbe veszi az angol Cable Trust mál­tai létesítményeit, és 750 ezer dollárt fordít az államosított létesítmények fejlesztésére. A Cable Trust vezetői na­gyon kielégítőnek tartják a máltai kor­mány kártérítési ajánlatát, s reményü­ket fejezik ki, hogy a jövőben koope­rációra is sor kerülhet a Tele Malta nevet kapott államosított vállalat és a régebbi anyavállalat között. A Tele Malta megerősítéséhez, a te­lex-, a kábel- és a telefonhálózat kibő­vítéséhez Málta Franciaországtól és hajógyár Máltában Olaszországtól távközlési berendezése­ket, valamint pénzügyi segélyt kap. A Cit-Alcatel francia cég 32 millió frank összegű megrendelést kapott két, egyen­ként 15 ezer telefon-előfizetőt kiszol­gáló elektronikus kapcsolórendszer fel­szerelésére. A máltai kormány tárgyalásokat foly­tat a brit Rediffusion részvénytársaság­gal is, annak két máltai vállalatának, így a Malta Television Service-nek az álla­mi kézbe vételéről. (AP—DJ, AP) Etiópiában államosítják a bankokat Valamennyi bankot, biztosító társa­ságot és egyéb pénzintézetet január 1-i hatállyal állami kézbe vett az Addis Abeba-i katonai kormány az etiópiai rádióban közzétett rendeletével. Ez — írja az AP—DJ tudósítója — az első lépés a két héttel ezelőtt ismertetett „szocialista program” megvalósítása fe­lé. Az etiópiai fővárosban úgy tudják, az államosítási rendelet 6 bankot és 14 biztosító társaságot érint, köztük olya­nokat, amelyek tőkéjének jelentős ré­szét amerikai és olasz pénzintézetek tartják a kezükben. A rádióközlemény értelmében a kisajátított pénzintézetek volt tulajdonosai kártérítést kapnak. Újra napirenden a kubai blokád feloldása A Kubával szembeni gazdasági blo­kád végleges megszüntetésére keresnek újabb alkalmat az Egyesült Államok és Latin-Amerika diplomatái — írja hitelt érdemlő körökre hivatkozva a Reuter washingtoni tudósítója. Az Amerikai Ál­lamok Szervezetének (AÁSZ) legutóbbi miniszteri értekezletén — mint ismere­tes — nem sikerült elérni a kétharma­dos szavazattöbbséget, és így a blokád fennmaradt, bár 12 latin-amerikai or­szág ellene szavazott. Az AÁSZ külügyminiszterei legköze­lebb márciusban Buenos Airesben ta­lálkoznak. Várhatóan Kissinger ameri­kai külügyminiszter is ott lesz. Az idé­zett körök úgy vélik, hogy ez a találko­zó — kétharmados szavazattöbbséggel — elhatározhatja, hogy a blokád fel­oldásához egyszerű többség is elegendő. Az Egyesült Államok álláspontja vilá­gos: az egyszerű többség mellett fog szavazni, ezt a Riói Szerződésről tar­tott december 3-i AÁSZ albizottsági ér­tekezleten már közölte. Húszéves mélyponton a londoni részvénytőzsde Hatalmas árfolyamzuhanással köszön­tött be az új év a londoni részvény­­tőzsdén. Híre ment, hogy Anglia máso­dik legnagyobb olajvállalata, a Burmak­ill súlyos pénzügyi nehézségekkel küzd, s a kormánytól kért — és kapott — tá­mogatást. A Burma Oil részvényeinek jegyzését felfügesztették, a British Pet­roleum és a Shell Transport lett a fő áldozat, azok a cégek, amelyekben a Burma Oilnak jelentős részesedése van. Az olajvállalatok részvényeinek zuha­nása magával rántotta a többieket is. A Financial Times részvényindexe, amely pedig az olajvállalatok helyzetét nem is tükrözi, 1954 júniusa óta a leg­alacsonyabb szintre, 149,5 pontra süly­­lyedt, az 1974. januári 339,3 ponttal szemben (Reuter, AP—DJ) Bonn kitart eddigi valutapolitikája mellett A nyugatnémet kormány nem tervez újabb valutapolitikai döntéseket — mondotta Grünewald, a kormány szó­vivője. Épp ezért a valutapiacokon a legkisebb ok sincs a nyugtalanságra. Grünewald nyilatkozata válasz Kle­­ten tekintélyes közgazdász professzor rádióinterjújára. Kloten többek között kifejtette, hogy a stabilitás érdekében a kormánynak a korlátozó bér- és pénz­­politika mellett­­ „készséget kellene mutatnia a márka felértékelődésének támogatására.” • A kormányszóvivő szerint Bonn nem ellenzi a márka felértékelődését, „ha 1975-ben a piaci erők egyértelműen eh­hez vezetnek. Ez egyébként hozzájárul­na a stabilitás erősítéséhez is, az import ugyanis valamivel olcsóbb lenne”. Hi­vatalos lépésre azonban ne számítson senki — mondta Grünewald. (DPA) Irán bekapcsolódik az EURODIF-programba Irán csatlakozik az EURODIF urán­dúsító programhoz — jelentette be Párizsban d’Ornano francia iparügyi miniszter. Közös francia—iráni urán­dúsító vállalatot állítanak fel. Ez 25 százalékkal fog részesedni a négy nyu­gat-európai ország közös vállalkozásá­nak, az EURODIF-nak a tőkéjében. A közös vállalat üzemében előállított dúsított urán 10 százalékát Irán kapja. Felállítanak egy francia—iráni közös bizottságot is, hogy tanulmányozza egy további urándúsító építését. Mind­két dúsító francia technológia alapján dolgozik. Az EURODIF, amely 10 milliárd frank beruházással urándúsítót épít a Rhone-völgyében, 543,9 millió francia frank tőkével rendelkezik, ennek 52,78 százaléka francia, 25 százaléka olasz, 11,11 százaléka spanyol és szintén 11,11 százaléka belga tulajdonban van. Franciaország — mint ismeretes — a közelmúltban kötött megállapodást az iráni kormánnyal arról, hogy a következő 10 év során öt nukleáris erőművet épít fel Iránban. (Reuter, AP—DJ) A gyors műszaki fejlesztés éve a Szovjetunióban Az ötéves tervidőszak utolsó eszten­dejében, 1975-ben, a Szovjetunióban összesen 113 milliárd rubelt fordítanak beruházásokra. Iszajev, az állami terv­bizottság első elnökhelyettese a Prav­dának adott újévi nyilatkozatában hangsúlyozta: az idén a legjellemzőbb vonás a műszaki fejlődés ütemének gyorsítása, a termelési kapacitások gaz­daságosabb kihasználása és az életszín­vonal emelése lesz. Változatlanul folytatják a beruházá­sok koncentrálását, a központi állami beruházások több mint kétharmadát a már működő vállalatok bővítésére, re­konstruálására és műszaki korszerűsíté­sére kell fordítani. Az ipar 1975-ben di­namikusabban fejlődik, elsősorban azok az iparágak, amelyek az egész népgaz­daság technikai bázisát alkotják, így a villamosenergia-termelés, a fémkohá­szat, a gépipar, a vegyipar, a bányászat és az olajfeldolgozó ipar. Az idén üzembe helyezendő erőmű­vek összkapacitása 13 millió kilowatt lesz, új vasércbányákat nyitnak, bővült a gépgyártó hálózat. Folytatódik — egyebek között — a Kamaz autógyár, a Bajkál—Amúr vasút és az uszty-ilimi fafeldolgozó kombinát építése is.­ Jelentős mértékben nő a fűtőanyag­­termelés, új­­olajfinomítók épülnek, összesen több ezer kil­ométer hosszú olaj- és gázvezetéket helyeznek üzem­be, végül számos új szénbányát nyit­nak. Tovább korszerűsödik a mezőgazda­­sági termelés és hasonlóképpen a köny­­nyűipari ágazatok is, így a fogyasztási­­ alapok jelentősen bővülnek. Növeked­nek 1975-ben a fizetések, az alkalmazot­také és a munkásoké csakúgy, mint a kolhozparasztoké. „A dolgozók anyagi és kulturális életszínvonala 1975-ben jelentősen emelkedik.” — írja befeje­zésül a Pravda. — bár a termelési feltételek kedvezőt­lenek voltak — alapjában teljesítették a mezőgazdasági és az élelmiszeripari tervet is. A gépek és ipari berendezések gyár­tása több mint 20 százalékkal növeke­dett, s ez a tendencia tovább tart. A dolgozók több kategóriájának mun­kabérét emelték és ennek révén a lakos­ság reáljövedelme 1974-ben 5 százalék­kal haladta meg az előző évit. Magasabb bérek, több pihenőnap az NDK-ban Az újév első napján az NDK-ban je­lentős szociálpolitikai intézkedések lép­tek életbe. Az állandó munkaviszonyban álló dol­gozók minimális évi szabadsága az ed­digi 15 munkanapról 18-ra emelkedett. Ez több mint másfél millió embernek jelent hosszabb pihenést. A három mű­szakban,­ vagy a hosszú turnusokban dolgozók évi alapszabadsága 21 munka­nap lesz. A szocialista iparban dolgozóknál az éjszakai műszakok után napi 7 márka prémiumot fizetnek, azok az építőipari munkások pedig, akik huzamosabb ideig távol élnek családjuktól, a korábbi 7- tel szemben napi 9 márka különélési pótlékra és ingyenes szállásra jogosul­tak. Egyes foglalkozási csoportokban, így például a gyümölcs- és zöldségfel­dolgozó iparban a béreket — átlagban — havi 100 márkával emelik. Csehszlovákia sikeres esztendőt zárt „Minden tekintetben jó év volt” — mondotta Gustav Husák, az elmúlt esz­tendőt elemző újévi beszédében. A CSKP első titkára hangsúlyozta: a fo­gyasztói árak az idén is stabilak ma­radnak, bár az energiahordozók és a nyersanyagok drágulása nem jelenték­telen hatással volt a csehszlovák feldol­gozó iparra. Egyúttal nagyobb felelős­ségérzetet, a nehézségek kritikus elem­zését és jobb munkát kért az ország la­kosságától. A legfontosabb célok között említette a termelékenység fokozását és az erőforrások takarékos felhasználá­sát. Az ipari termelés értéke Csehszlová­kiában 1974-ben a tervezettnél majd­nem 1 milliárd 300 millió koronával több. A tervet túlteljesítették az építő­iparban és a mezőgazdaságban is — mondotta Lér pénzügyminiszter a Mla­­da Fronta című lapnak adott nyilatko­zatában. A nemzeti jövedelem 20 mil­liárd koronával haladta meg az előző évit. A lakosság jövedelme az elmúlt év­ben a nemzeti jövedelem növekedésével arányosan szintén emelkedett. Csehszlo­vákia pénzügyi helyzete az idén is szi­lárd marad — tette hozzá Lér. Az egyéni fogyasztás 1975-ben továb­bi 4,3 százalékkal nő, a társadalmi pe­dig 7,2 százalékkal. A lakosság jövedel­mei 5,1 százalékkal emelkednek. Az életszínvonal emelkedését az biztosítja, hogy az árak továbbra is stabilak lesz­nek, s ily módon a nomináljövedelem és a reáljövedelem arányosan növekednek. Bulgária: sokoldalú gazdaságfejlesztés Bulgária ipari termelésének értéke 1974-ben 1,5 milliárd leva értékkel ha­ladta meg a korábbi esztendőét. Az or­szág állóalapjai mintegy 4,6 milliárd leva értékű termelőeszközzel gyarapod­tak, a növekedés 1,1 milliárd levával, 32 százalékkal több volt, mint az 1973- ban. A bolgár gazdaság múlt évi fej­lődésére vonatkozó előzetesen nyilvá­nosságra hozott adatokból kitűnik, hogy y­j\ l­­pr\ ' psSSZg P ^OlBilOilOji : NAPRÓL NAPRA -------------------------------------------- f mgy ZUHAN AZ ARANY ÁRA a nyugat-európai piacokon. Az irányzat megfordulásának hátterében az van, hogy az Egyesült Államokban a szabad forgalom megindulása nem hozta meg a várt aranylázat, a vevők nem tülekedtek s a határidős forgalomban már az első napon nyolc dollárral le kellett szállítani az eladói jegyzéseket. ♦ NAGY VÁRAKOZÁS ELŐZI MEG A MAGYAR—FINN SZABAD­KERESKEDELMI MEGÁLLAPODÁS GYAKORLATI TAPASZTALA­TAIT. A vámok 1977 közepére teljesen megszűnnek az iparcikkek for­galmában, s ez minden bizonnyal ösztönzést is ad a jelenleg még igen szerény kereskedelmi forgalomnak. Helsinki riportunk első része meg­szólaltatja a finn gazdasági élet vezetőit, akik értékelik a megállapo­dás előnyeit, esélyeit. Úgy tűnik, hogy a propagandára kevesebb gon­dot fordítanak, az aktívabb piaci munka pedig szintén elősegíthetné, hogy Finnország a hagyományos termékeken kívül más árukat is el tudjon adni Magyarországnak. ♦ AZ OSZTRÁK GAZDASÁG SIKERESEN VÉSZELHETI ÁT A NEHÉZ ESZTENDŐKET. A bécsi gazdaságkutató intézetben kidolgozott előre­jelzések szerint a bruttó nemzeti termék növekedési üteme ugyan las­sul, de nyugati viszonylatban a még mindig magasnak számító 4 szá­zalék körül alakul majd. A kutatóintézet azzal számol ,­hogy a fo­gyasztói kiadások élénkülése és az idén a második félévre várható nemzetközi fellendülés végül is kedvező fejlődési lehetőséget biztosít majd Ausztriának.­­o. Románia: eredmények és várható gondok Több mint 100 különböző vállalat je­lezte Románia minden területéről 1974 végéig, hogy máris sikeresen teljesítette 1971—1975-ös ötéves gazdasági tervét. A kiemelkedő eredményt elért, középtávú programját kerek egy évvel korábban befejező vállalatokon kívül több terme­lő egység 1,5 hónapos előnyre tett szert idei feladatának végrehajtásában. Az ország legnagyobb fémipari köz­pontjában, Vajdahunyadban, Galacban és Resicában a terven felül összesen több mint 350 ezer tonna, nyersvasat, acélt és hengerelt árut gyártottak az el­múlt évben, az erőművekben pedig ösz­­szesen 6 milliárd kilowattóra elektro­mos energiát termeltek. A beruházásokra 1974-ben 25-ször na­gyobb összeget fordítottak, mint 1950- ben. Négyszáz új nagyobb ipari és me­zőgazdasági objektum épült, több mint 250 ezer új munkahelyet létesítettek. Az eredmények ellenére Románia sem marad érintetlen a világgazdasági prob­lémáktól — mondotta Ceausescu, az RKP főtitkára külföldi diplomaták előtt elhangzott újévi beszédében. A román párt- és állami vezető szerint az ener­gia-, a nyersanyag- és a pénzügyi vál­ság az összes országban — így Romá­niában is— érezteti majd hatását. Lengyelország bővülő külkereskedelme Az ipar dinamikus fejlődésével össz­hangban 1974-ben jelentősen megélén­kült a lengyel külkereskedelem is. Szé­les körű az együttműködés — szakosí­tás, munkamegosztás, kooperáció — a szocialista országokkal, elsősorban a gép- és építőiparban, az ipari felszere­lések gyártásában, az orvosi műszer­­gyártásban, a textilgépiparban és a ha­jógyártásban. A lengyel hajóipar különösen gyor­san fejlődött. Exportja több mint 25 százalékkal növekedett, a termelés pe­dig 40 százalékkal bővült. A lengyel hajóépítő gyárak együttműködnek a szovjet üzemekkel és komplett doku­mentációt adnak át a bolgár partnerek­nek. Mindez természetesen jelentősen bővíti a kivitelt. Vásárlóként jelentke­zett az Egyesült Államok és Nagy-Bri­­tannia is. Lengyelországban 1974-ben több mint 40 millió tonna szenet bányásztak, ma már 30 ország vásárol a jó minőségű feketeszénből. (ADN, CTK, PAP, DP­A, Agerpres, BT­A)

Next