Világgazdaság, 1975. február (7. évfolyam, 22/1519-41/1538. szám)

1975-02-01 / 22. (1519.) szám

Aláírták ... a magyar-szovjet külkereskedelmi egyezményt /Az 1975. évi forgalom meghaladja a 2,25 milliárd rubelt Moszkvai tudósítónktól. Moszkvában pénteken aláírták az 1975. évi magyar—szovjet árucsere­­forgalmi­­megállapodást, amelyet magyar részről dr. Bíró József, szovjet részről Ny. Sz. Patolicsev külkereskedelmi miniszterek látták el kézje­gyükkel. Az előirányzatok szerint az idén 8,3 százalékkal emelkedik majd — volumenében — az árucsere-forgalom. A megállapodás több magyar exportot tesz lehetővé a szovjet piacra, s energia- valamint nyersanyag­­szükségletünk döntő részét kielégíti. Az árucsere-forgalom összetétele a ko­rábbi évekhez képest gyakorlatilag változatlan. A két külkereskedelmi miniszter az aláírás után üdvözlő beszédekben mél­tatta az eredményeket a kölcsönös áru­­szállítások bővítésében, a gazdasági együttműködés és az ipari kooperációk szélesítésében. Ny. Sz. Patolicsev a töb­bi között rámutatott, hogy az 1975-re szóló jegyzőkönyv nagy és fontos mun­ka — az ötéves tervidőszak — befejező szakasza. Megállapította, hogy az eddig eltelt négy esztendőben a kölcsönös ke­reskedelem a tervezettnél gyorsabban nőtt. A két ország között az áruszállí­tások több mint 700 millió rubellel ha­ladták meg eddig a hosszú lejáratú elő­irányzatokat. 1975-re további kölcsönös forgalomnövekedést irányoznak elő. A most aláírt jegyzőkönyv alapján a ma­gyar—szovjet kereskedelem 8,3 száza­lékkal bővül majd — volumenében — és meghaladja a 2 milliárd 250 millió rubelt. Az elmúlt évek gyakorlata azt mutatta, hogy a külkereskedelmi vál­lalatok pótlólagos lehetőségeket találtak a forgalom tervezettnél gyorsabb bőví­tésére. Ezt a jó hagyományt figyelembe véve — hangsúlyozta a szovjet külke­reskedelmi miniszter — minden remény megvan arra, hogy a lezáruló ötéves tervben tervezett kölcsönös szállításokat 1 milliárd rubellel is túlteljesítsük. Az 1975. évi árucsere-forgalmi meg­állapodás más szempontból is fontos. Az előirányzatok teljesítésével, illetve túl­teljesítésével meghatározzuk a követke­ző ötéves tervidőszak gazdasági kapcso­latainak perspektíváit. Közös tevékeny­ségünk egyik legfontosabb területe most a népgazdasági tervek koordinálása, amit a két ország tervezési hatóságai végeznek a külkereskedelmi szervek bevonásával. Ebben a munkában aktí­van részt kell vennünk — jelentette ki Patolicsev —, hogy az új középtávú megállapodás biztosítsa az árucsere-for­galomban a még meglevő tartalékok mind teljesebb kihasználását. Az idő nem enged megállást ebben a munká­ban, hiszen még ebben az esztendőben alá kell írnunk az 1976—80-ra szóló szerződéseket. Különös figyelmet kell fordítani a szakosításra és a kooperá­cióra — mindenekelőtt a gépiparban. A nemzetközi munkamegosztás legújabb formáinak számtalan előnye van, ame­lyeket felhasználva a népgazdságok fej­lődése, a két ország közötti kereskedel­mi forgalom még megalapozottabb lesz. Válaszbeszédében dr. Bíró József el­mondotta, hogy a magyar—szovjet for­galom 1971—75 között előreláthatólag 56 százalékkal növekszik majd a koráb­bi ötéves tervperiódushoz képest. De a milliárdok, százalékok mellett nagyon sokszor megfeledkezünk azokról a fon­tos létesítményekről, amelyek az árucse­re-forgalom számszerű adatai mögött vannak, s megteremtik az alapot a két ország kapcsolatainak magasabb szintre emeléséhez. A most záruló ötéves sza­kaszban infrastrukturális beruházások egész sorát valósíthattuk meg a ma­gyar—szovjet hosszú távú együttműkö­désre építve. Ennek a kapcsolatnak kö­szönhetjük, hogy a külső gazdasági ha­tások lényegesen letompítva éreztetik csak hatásukat a magyar népgazdaság­ban. A világgazdaság legutóbbi esemé­nyei — válságok és sok válságjel — arra ösztönöznek, hogy még szorosabbra fűz­zük kapcsolatainkat a Szovjetunióval. Dr. Bíró József nyilatkozata Az ünnepélyes aktust követően dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter tájékoztatta az újságírókat az idei áru­csere-forgalom részleteiről. — A most lezárult tárgyalások ismét azt bizonyítják — mondotta dr. Bíró József —, hogy ki tudjuk használni gaz­daságaink növekvő lehetőségeit, követ­kezésképp együttműködésünk tovább bővíthető. Hazánk ebben az évben az MSZMP XI. kongresszusával egy idő­ben ünnepli felszabadulása 30. évfor­dulóját, ami lényegében egybeesik a magyar—szovjet kereskedelem három évtizedes jubileumával. Az a fejlődés, amely népgazdaságunk minden ágát jellemzi, nemcsak elválaszthatatlan a magyar—szovjet árucsere-forgalom len­dületes növekedésétől, hanem a kapcso­latok bővítése alapja is előrehaladá­sunknak. Ennek tükrében értékelhetjük a most aláírt jegyzőkönyvet, amely le­hetővé teszi, hogy iparunk és mezőgaz­daságunk változatlanul hozzájuthasson a szükséges alapanyagokhoz, energia­­hordozókhoz és gépekhez, termékeink pedig továbbra is megfelelő piacot ta­lálhassanak a Szovjetunióban. Az előirányzott magyar behozatal — mutatott rá a miniszter —, ebben az évben is rendkívül változatos és gaz­dag. A Barátság-vezetéken 6 millió ton­na kőolaj érkezik, és az idén megindul a földgáz szállítása is a magyar—szov­jet együttműködésben megépülő Test­vériség-gázvezetéken. Üzemeink 750 ezer tonna kohókokszra és 300 ezer ton­na kőszénre, továbbá 400 ezer tonna gáz- és fűtőolajra számíthatnak a Szov­jetunióból. Változatlanul Magyarország a Szovjetunió legnagyobb villamosener­­gia-vásárlója: az idén 4,2 milliárd kilo­wattóra elektromos áramot veszünk át. A magyar vasércszükségletnek több mint 90 százalékát, továbbá 240 ezer tonna nyersvasat és 44 ezer tonna kü­lönböző ferroötvözetet importálunk. Több mint félmillió tonna hengerelt áru is érkezik a Szovjetunióból, más feldolgozásra alkalmas kohászati termé­kek, így ónozott és horganyzott leme­zek, csövek mellett. Ki kell emelnünk a magyar—szovjet timföld-alumínium­ipari szerződés nagy jelentőségét. Eb­ben az évben a magyar timföldszállítá­sokért cserébe 120 ezer tonna kiváló mi­nőségű alumíniumtömböt kapunk. Meg­említhetjük még, hogy feldolgozóipa­runknak 33 ezer tonna rezet is vásáro­lunk. Több szakosítási megállapodás alap­ján tovább emelkedik a vegyipari alap­anyagok és félkész termékek behozatala. Az olefinprogram keretében többek kö­zött 4 ezer tonna akrilnitrilt, 17 ezer tonna poliszirolt, 30 ezer tonna polieti­lént kap népgazdaságunk. Egy másik kooperációs egyezmény alapján 20 ezer tonna különböző gumiipari alapanyag érkezik be az országba. A magyar me­zőgazdaság terméshozamainak javítását számottevően elősegíti a szovjet mű­trágya behozatala. Az előirányzatok szerint — hatóanyagban számolva — 250 ezer tonna foszfátot, 238 ezer ton­na kálisót és 35 ezer tonna nitrogén­műtrágyát vásárolunk ebben az eszten­dőben. Építőipari feladataink megvaló­sításához hozzájárul majd a Szovjet­unióból érkező 500 ezer tonna cement, valamint kétmillió négyzetméter tábla­üveg. Magyarország nem tartozik a fában gazdag országok közé, belföldi szükség­letünk nagy részét importvásárlásokkal elégítjük ki. Egyik legnagyobb szállí­tónk a Szovjetunió — ebben az eszten­dőben 1,1 millió köbméter ipari fát és 850 ezer köbméter fenyőfűrészárut ad el a magyar népgazdaságnak. A­ hazai papírgyárak termelését 86 ezer tonna szovjet cellulóz segíti, ezenkívül 70 ezer tonna papírt és 70 ezer tonna kar­tont is vásárolunk a Szovjetuniótól. A textilipari alapanyaggyártás bőví­téséhez hozzájárul 44 ezer tonna gyapot és 10 ezer tonna műszál behozatala. A fogyasztási cikkek importja tovább emelkedik: például 120 ezer darab ke­rékpárt, 20 ezer darab hűtőgépet, a la­kosság színvonalasabb ellátására pedig jelentős összegben bútort vásárolunk. Ezen kívül rozsdamentes evőeszközök, televíziók és rádiókészülékek, órák, fényképezőgépek is megtalálhatók az importlistán. — Jelentősen bővül gépimportunk — mutatott rá a magyar külkereskedelmi miniszter. Elsősorban a szállítási és szállítmányozási feladatok megvalósítá­sához szükséges eszközök beszerzésére fordítunk nagy gondot. Légi közlekedé­sünk fejlesztésére 1975-ben további há­rom TU—154-es típusú korszerű repü­lőgépet vásárolunk. Beszerzőnk 35 ezer személygépkocsit — ebből több mint 30 ezer a hazánkban is közkedvelt Zsiguli lesz —, valamint 5 ezer teherautót. A mezőgazdasági gépigények kielégítésére 4500 darab MTZ—50-es típusú traktor, 1350 darab nagy teljesítményű gabona­­kombájn érkezik. A növénytermesztési munkák további gépesítésére 9 darab KA—26-os helikoptert importálunk. Nö­vekszik a számítástechnikai eszközök, valamint univerzális és speciális szer­számgépek behozatala. Nem kevésbé gazdag a magyar szál­lítások 1975-ös listája. Kivitelünk meg­közelítően 50 százalékát a gépek és be­rendezések exportja adja. Kiemelt programunknak megfelelően most is fontos helyen szerepelnek az autóbu­szok, szovjet megrendelésre az idén 5700 darab Ikarus készül. Ugyancsak a két ország között kialakult jármű­ipari együttműködés keretében 24,5 ezer hátsóhidat szállítunk — cserébe 10 ezer mellső hidat kapunk, és növek­szik a Zsiguli személygépkocsikhoz szál­lítandó részegységek volumene is. Az idén is folytatjuk a négyrészes motorvonatok szállítását. A 20 korszerű Diesel-szerelvény elsősorban a Szovjet­unió déli köztársaságaiban közlekedik majd. A KGST-országok együttműködé­si programjának megfelelően jelentősen bővíthetjük az R-10-es számítógépek és a perifériák eladását. A Szovjetuniót át- és átszelő gáz- valamint olajveze­tékekhez hazánk üzemei is szállítanak különböző automatikát, telemechanikai berendezéseket és mérőműszereket, örülünk annak, hogy szovjet partne­reink megelégedetten nyilatkoztak kon­zervgyártó gépsorainkról, a lakk- és festékgyártó gépekről, továbbá vákuum­technikai berendezéseinkről. Az idén tovább bővíthetjük e cikkek exportját is. Változatlanul nagy figyelmet fordíta­nak a Szovjetunióban a fogyasztási cik­kek választékának bővítésére, a meny­­nyiségi, minőségi igények jobb kielégí­tésére. E célok megvalósításában hazánk is lehetőségeihez mérten kiveszi részét. Könnyűipari termékeink, élelmiszer­­gazdaságunk készítményei változatla­nul keresettek a szovjet piacon. Az idén 14 millió pár cipőt, 37 millió méter szö­vet eladását tervezzük. Mintegy 20 szá­zalékkal emelkedik majd a kötöttáru exportja. Számottevően bővül az élel­miszeripar kivitele. Friss gyümölcsöt összesen 230 ezer tonnát adunk el, en­nek döntő hányada alma lesz. Feldol­gozóiparunk exporttermékei közül a zöldségkonzervek szállítása bővül jelen­tősen­­, az idén 170 ezer tonnát érté­kesítünk. A Szovjetunióba irányuló magyar kivi­tel mintegy 7 százalékát gyógyszeripa­runk termékei adják. Tovább folytatód­nak a magyar szállítások a Szovjetunió területén a több KGST-ország közös együttműködése keretében épülő léte­sítmények építéséhez. Mint ismeretes, hazánk többek között részt vesz az uszty-ilimi papír- és cellulózipari, valamint a krembajevi azbesztdúsító kombinát létrehozásában. — Meggyőződésünk — mondotta vé­gül dr. Bíró József —, hogy a most alá­írt árucsere-forgalmi jegyzőkönyv vég­rehajtását vállalataink maradéktalanul biztosítják, és az előző évek gyakorla­tához hasonlóan lehetőség nyílik a köl­csönös áruforgalom további bővítésére év közben is. Faragó András NAPRÓL NAPRA ♦ AZ OLAJTŐKÉK BEHATOLÁSA A FEJLETT TŐKÉS GAZDASÁ­GOKBA egyre inkább aggasztja a hazai tőkés köröket, akik kormá­nyaikra gyakorolnak nyomást a külföldi vásárlások megakadályozása érdekében. Washingtonban, Bonnban és Londonban olyan törvényter­vezetek várnak elfogadásra, amelyek lehetetlenné tennék a titkos fel­vásárlásokat, megkönnyítenék a kormányok beavatkozását kellő idő­ben. A dolog iróniája, hogy az angol kormány például az olajterme­lőktől felvett kölcsönökből nyújt állami támogatást, menti meg válla­latait attól, hogy az olajtőkések kezébe kerüljenek. ♦ A CSEHSZLOVÁK NÉPGAZDASÁG TAVALYI EREDMÉNYEIRŐL, idei terveiről közölt áttekintésünk beszámol északi szomszédunk sike­res harcáról a tőkés világpiaci árak növekedésének hazai begyűrűző­dése ellen. Az ipari termelés tavaly 6,2 százalékkal nőtt, idén még gyorsabban, 6,4 százalékkal emelkedik. A beruházások állami tervé­nek teljesítésében 1,9 százalékos volt tavaly a lemaradás, idén ezt pó­tolni kell, hogy teljesíteni tudják az össztermelés 5,8 százalékos növe­kedési előirányzatát. ♦ ISMÉT MEGRENDÜLT A DOLLÁRBA VETETT BIZALOM. A Világ­sajtóból című rovatunkban idézett szemelvény szerint a dollár túlkí­nálata, az amerikai recesszió, s az alacsony amerikai kamatok folyto­nosan táplálják a dollármenekítő hullámokat. Az arany felértékelése csak fokozza a zűrzavart. Ennek ellenére az idézett cikk szerint még mindig reménytelennek tűnik, hogy a dollár helyett más pénzt állít­sanak a nemzetközi pénzügyi rendszer központjába. ♦ KÍNA AUSZTRÁL BÚZÁT VÁSÁROL. Az eddig legnagyobb kétol­dalú üzletkötés eredménye 1 millió tonna ausztrál búza szállítása Pe­­kingnek. Az ügylet érdekessége, hogy Kína a közelmúltban lépett vissza nagyobb mennyiségű amerikai búza vételétől. ♦ KÉSIK AZ ÚJ KÁVÉEGYEZMÉNY. A termelők és fogyasztók egy­hónapos eszmecserék után sem tudtak megállapodni az új nemzetközi kávéegyezmény alapelveiben. A termelő országok ennek ellenére feb­ruár közepén értekezletet tartanak a kávé árának radikális emeléséről. Némi haladás az EGK és a fejlődő országok tárgyalásain A brüsszeli költségvetési javaslatok hideg fogadtatása Változatlanul a cukorprobléma meg­oldatlansága okozza a legtöbb bonyo­dalmat a Közös Piac és 46 fejlődő or­szág tárgyalásain. Mint ismeretes, a hosszú hónapok óta húzódó eszmecse­rék újabb fordulója kezdődött csütör­tökön Brüsszelben. A Reuter jelentése szerint a cukorexportáló fejlődő orszá­gok változatlanul a Közös Piac által kínáltnál magasabb árat szeretnének kapni. Kamisese Mara, a Fidzsi-szige­­tek miniszterlnöke tegnap Londonba re­pült, hogy a cukorkérdésről megbeszé­lést folytasson brit illetékesekkel. A cu­korexport nagy részét ugyanis Nagy- Britannia venné át. A többi kérdésben a megfigyelők sze­rint közeledtek az álláspontok. Az EGK a korábbinál nagyobb hajlandóságot mutat a segélyösszeg felemelésére. Ko­rábban a kilencek öt év alatt legfeljebb mintegy 3,6 milliárd dollár segély nyúj­tására voltak hajlandók, a fejlődők azonban nyolc milliárdot kértek. Kisebb kérdésekben megegyezés szü­letett. Így állítólag rendezték az EGK- ba irányuló mezőgazdasági export piaci szabályozásával kapcsolatos kérdéseket, és közel áll a megoldáshoz a fejlődő or­szágok exportbevételeinek stabilitását célzó tervezet. Készen állnak a fejlődő országokban végrehajtott közös piaci magánberuházásokkal foglalkozó szabá­lyok is. Kompromisszum körvonalai bontakoznak ki egyes kereskedelmi problémákban, így a legnagyobb ked­vezmény alkalmazásának terén és az úgynevezett eredetszabályok kidolgozá­sánál. A DP­A azonban megjegyzi: a végleges társulási szövegminta kidolgo­zásáig még sok időre van szükség. Ortoli, a brüsszeli bizottság elnöke, Londonba utazott, hogy a közös piaci brit tagsággal kapcsolatos kérdéseket megvitassa. Elsősorban a brit hozzájá­rulásról van szó a közös alapokhoz. A bizottság, mint már jelentettük, kidol­gozta és miniszteri tanács elé terjesztet­te a tervezetet a terheknek eddiginél igazságosabb elosztásáról. Párizsi és bonni források szerint a brüsszeli elképzeléseket hidegen fogad­ták a két fővárosban. Brüsszel egy sor feltételtől tenné függővé azt, hogy a kö­zösségi alapokból kárpótolják a túl so­kat fizető országokat. E feltételek kö­zött szerepel a folyó fizetési mérleg de­ficitje, a közös átlagtól erőteljesen el­maradó gazdasági növekedési ütem leg­alább 10 százalékos eltérés a költségve­tési hozzájárulási hányad, illetve a ki­lenc ország összesített GNP-jéből való részesedés között. A javaslatokat a mi­niszteri tanács február elején vitatja majd meg, és a döntést — ha minden simán megy — a március 10-én kezdő­dő dublini csúcstalálkozón hozzák majd meg. (Reuter, AP—DJ, DP­A) Világbank-kölcsön Romániának A Világbank 100 millió dollár ösz­­szegben két kölcsönt nyújt Romániá­nak mezőgazdasági létesítmények fej­lesztésére. 83 millió dollár kölcsönt kap Egyiptom, Tunézia és Szenegál. Románia 70 millió dollárt fordíthat szivattyútelepek, csatornák és más olyan létesítmények finanszírozására, amelyek a Duna vizének a Giurgiu— Razmiresti öntözőrendszerhez való el­vezetéséhez szükségesek. Az állatállo­mány fejlesztésére, a termelőszövetkeze­tek és állami gazdaságok mezőgazdasá­gi beruházásaira 30 millió dollárt kap­nak. A kölcsönvevő mindkét esetben Románia Mezőgazdasági és Élelmiszer­­ipari Bankja. A Világbank 40 millió dolláros kölcsö­nét Egyiptom a Tourah cementgyár bő­vítésére fordítja. Tunézia a városi csatornahálózat fej­lesztésére, Szenegál pedig iskolák épí­tésére kap kölcsönt. (AP-DJ) Varsó—Párizs: ötéves gazdasági együttműködési megállapodás Elvi megállapodás született Francia­­ország és Lengyelország ötéves gazda­sági együttműködéséről Jagielskinek, a lengyel minisztertanács elnökhelyette­sének, az állami tervbizottság elnöké­nek párizsi tárgyalásai során — jelen­tette be Four­cade francia pénzügymi­niszter. Közölte azt is, hogy sikerült közelebb hozni a hosszú lejáratú len­gyel szénszállítási megállapodás meg­kötésének időpontját. A hírügynökségek értesülése szerint a hivatalos megbeszéléseken Francia­­ország jelentős áruhiteleket ajánlott a többi között a lengyel szénipar, olajve­­gyészet és távközlés számára. Szó esett arról is, hogy évi 4,6 millió tonnára akarják emelni a lengyel szén import­ját a tavalyi 3,3 millió tonnáról. A két ország vállalatai közötti termelési szer­ződések jelenleg évi 1 milliárd frank értéket képviselnek. Párizs az együtt­működés e formáját legalább ezen a szinten akarja tartani, de emelésére is lát lehetőséget. (Reuter, AP—DJ, MTI) A rubel új árfolyamai A Szovjetunió Állami Bankja közzé­tette havonként megjelenő árfolyamki­igazításait. Februárban a dollár és a font árfolyamát minden eddiginél ala­csonyabban állapítják meg a rubelhez képest, a dollár az eddigi 73 ké­pek helyett 70,75 képeket, a font ster­ling 1,66 rubel helyett 1,60 rubelt ér. A legtöbb nyugat-európai valuta jegyzé­se némileg magasabb lesz az eddiginél. (Reuter) Jugoszláv terv: vendégmunkások az olajtermelő országokba Jugoszlávia az olajtermelő országok­ban próbál majd munkalehetőséget sze­rezni munkaerőfeleslegének, ha a nyu­gati országokba már nem küldhet több vendégmunkást — közölte egy belgrádi kormányszóvivő. Jelenleg 1,1 millió ju­goszláv vendégmunkás tartózkodik kül­földön, de tavaly már többen tértek ha­za, mint ahány új munkavállaló elhagy­ta az országot. A hazatérők száma 12 ezer volt, az új kiutazóké 10 ezer. (AP-DJ) Perzsa Interkontinental? Kiszivárgott hírek szerint befejező­dés előtt állnak a PANAM légitársaság Iránnal folyó tárgyalásai. A csőd­ szé­lén álló PANAM több száz milliós köl­csönt kapna az iráni kormánytól, de ennek ára van: egyebek között Irán venné át a légitársaság virágzó nem­zetközi szállodahálózatának, az Inter­­continental­ szállodaláncnak részvény­többségét. A nemzetközi hotelhálózat vagyonát több mint százmillió dollárra becsü­lik, s Teherán a részvénypakettek 55 százalékára tart igényt, jóllehet a PA­NAM üzemeltetné továbbra is a szál­lodákat. A légitársaság szóvivője nem volt hajlandó kommentálni a hírt. (AP—DJ)

Next