Világgazdaság, 1975. május (7. évfolyam, 82/1579-102/1599. szám)

1975-05-03 / 82. (1579.) szám

2 \_A 1975. MÁJUS 3. SZOVJET FÖLDGÁZ NYUGAT-EURÓPÁBAN Nyugat Európának az energiahiány miatt szüksége van arra, hogy össze­kössék a szovjet gázvezeték-hálózattal. Szovjet szakemberek szerint a nyugat­európai gázigények az ezredfordulóra körülbelül 50 százalékkal haladják meg a jelenlegit. Nyugat-Európa belső erőből azonban aligha tudja a szüksé­ges gázmennyiséget előteremteni. Hol­landia a következő években nem fogja növelni gázexportját Franciaországba, az NSZK-ba, Olaszországba, Svájcba, Belgiumba és Luxemburgba. A jelen­legi szinten marad Norvégia nyugat­európai gázkivitele, valamint az Olasz­országba szállított algériai gáz meny­­nyisége is. Így szükségesnek látszik egységes nyugat-európai gázrendszer kialakítása, amelyet összekötnének a szovjet gázmezőkkel. Már befejezésé­hez közeledik a Szovjetuniót Auszt­riával és Olaszországgal összekötő 768 kilométeres vezeték. Az Ausztrián ke­resztülhaladó vezetéknek mintegy fele 965,2 milliméter átmérőjű, a többi pe­dig 914,4 és 863,6 milliméteres. A léte­sítmény évi több mint 6 milliárd köb­méter szovjet gáz szállítását teszi le­hetővé. Az osztrák és olasz vállala­tokkal kötött megállapodások értelmé­ben a gáz 90,5 százaléka Olaszország­ba kerül, a fennmaradó részt pedig Ausztria használja fel. Gázvezeték köti össze a Szovjet­uniót Bajorországgal is. A Csehszlová­kián áthaladó vezeték 400 kilométeres szakasza 1200 milliméteres átmérőjű. Jablonecből mellékág indul ki Auszt­ria felé. A fő ágnak Jablonec és Zlo­­nec közti 300 kilométeres szakaszát 900 milliméteres csövek alkotják. Zlo­­­necből újabb elágazás indul ki. A szovjet—bajor gázvezeték cseh­szlovák szakaszán hét kompresszor működik. A közelmúltban a Szovjetunió meg­állapodást kötött francia, olasz és nyu­gatnémet cégekkel gázvezeték építésé­ről Pozsony és az észak-olaszországi Gemon között. A vezetéket összekötik Trieszt mellett az NSZK déli részébe haladó vezetékkel, ami lehetővé teszi a szovjet gáz eladását az NSZK déli részébe, valamint Franciaországnak az NSZK-val határos megyéibe. A Közel-Keleten meg kell említeni az iráni—szovjet gázvezetéket, amely lehetővé teszi iráni gáz exportját a Szovjetuniónak. A fő vonal 1103 kilo­méteres, az elágazások összhossza pe­dig 803 kilométer. A nyugat-európai gázkonzorcium tagjai annak a lehe­tőségét tanulmányozzák, hogy gázt importálnak Irán egyik legújabban felfedezett, kangani gázmezőjéről. A gáz szállítására két elképzelés alakult ki: az egyik terv szerint a vezetéket a törökországi Iszkanderon kikötőig építenék meg. Az ott cseppfolyósított gázt szállítóhajók vinnék Nyugat- Európába. A másik terv meghosszab­bítaná a gázvezetéket a szovjet hatá­rig, s a gázt a továbbiakban a szovjet vezetékrendszeren keresztül továbbí­tanák Nyugat-Európába. (Ekotaszsz) • Kreisky osztrák kancellár május közepén Bulgáriába és Romániába lá­togat. Szófiában május 11-től 14-ig tartózkodik, Bukarestbe pedig május 17-én érkezik négynapos látogatásra. • Lengyel—amerikai mezőgazdasági és élelmiszeripari együttműködési szerző­dést írtak alá Varsóban. Az egyezmény a mezőgazdasági terményforgalomban különféle könnyítéseket irányoz elő, ezenkívül rendszeressé teszi a tudósok és szakemberek cseréjét és tanulmány­útjait. • A brazil külkereskedelmi hivatal­ideiglenesen felfüggesztette az import­­engedélyek kiadását argentin árukra. A Jornal do Brasil szerint a CACEX az argentin protekcionista rendelkezé­sekre válaszul állította le a bevitelt. • Apel nyugatnémet pénzügyminisz­ter tegnap Japánba érkezett, hogy Ohira pénzügyminiszterrel és Morina­­gával, a Japán Bank igazgatójával a világgazdasági helyzetről tárgyaljon. Apel Tokióból Hongkongba és Szin­gapúrba is elutazik. • A La Manche-alagút építésének leállítása Franciaországnak 220 millió frank veszteséget okoz. Rossi kor­mányszóvivő a szokásos heti minisz­tertanács után ismertette, a francia közlekedési minisztérium tanulmányát, amely szerint csupán a meglevő léte­sítmények lebontása 25 millió frankjá­ba kerül a francia államnak. • A tadzsikisztáni Regarbam átadták a készülő alumíniumkom­binát első gyáregységét. Az új üzemet a közeli nusreki vízerőmű látja el olcsó ener­giával. • Bolgár licenc alapján készül Ku­ba és egész Latin-Amerika első elekt­romos targoncatípusa, az EV—717. A targoncák gyártásában való együttmű­ködésről a kétoldalú gazdasági és tu­dományos-műszaki kormánybizottság nyolcadik ülésén határoztak, január­ban Havannában, am­I jelenti • Japán eddigi legnagyobb külföldi ipari kiállítását rendezik meg Peking­­ben. A november 18. és december 20. között megtartandó kiállításra több mint 200 japán vállalat jelentette be részvételét. • A tavalyinál nagyobb összegű osz­talékot fizet részvényeseinek a Fried. Krupp Hüttenwerke AG. A Krupp acélvállalata, amelyben Irán 25,04 szá­zalékos részesedést szerzett, 1975 első negyedében 323 ezer tonna acélt állí­tott elő, 15,2 százalékkal kevesebbet, min­t 1974 utolsó negyedében. A válla­lat szóvivője szerint csupán a belföl­di kereslet fellendülésétől remélhető az acélfogyasztás növekedése, a külföl­di igények rendkívül mérsékeltek. 4. A kölcsönös importkorlátozások enyhítéséről tanácskozott Ausztrália és Japán kereskedelmi minisztere. Az ausztrálok a japán marhahús-, vaj- és gyapjúimportkvóta felemelését és előrejelzését szorgalmazzák, Japán vi­szont több gépkocsit szeretne expor­tálni második legnagyobb külkereske­delmi partnerének. • A Szovjetunió nagy teljesítményű gőzkazánokat szállít Lengyelország­nak. Az Elektron és a Technoprom­­export megállapodása 1976—1979-re vonatkozik. A General Motors gépkocsi-össze­szerelő üzemet létesít Szaúd-Arábiá­­ban. Az üzem kezdeti évi 8 ezer dara­bos kapacitását később 15 ezerre nö­velhetik.­­S* A lengyel tengeri kikötők kapacitá­sát a jelenlegi 56,2 millió tonnáról 1980-ig 86 millió tonnára növelik. Kor­szerű technológiák alkalmazásával megrövidítik az átrakási időt is. 4. Bolgár kereskedelmi küldöttség uta­zott Manilába, élén Petkov külkereske­delmi­­miniszterhelyettessel. A delegá­ció kereskedelmi megállapodás létesíté­séről tárgyal Bulgária és a Fülöp-szi­­getek között. Csehszlovák autóbusz- és vagonexport A Tatra csehszlovák vállalat 350 da­rab Dumkar-típusú tehervagont készít ebben az évben szovjet megrendelésre. Egy korábban aláírt szerződés értelmé­ben a Szovjetunió összesen 870 ilyen vagont vásárol. Ugyancsak a Tatra az év második felében kétszintes autószállító vagono­kat gyárt Lengyelországnak. A Karossá autógyár ebben az évben 210 darab távolsági, illetve turistabuszt szállít Romániának. Az év második ne­gyedében a román közlekedési vállalat már átveheti az ezredik városi autó­buszt is. (CTK) A Konjunktúra- és Piackutató Intézet keretében működő GÉPIMPORT IRODA a közeljövőben megjelenteti a — Lengyel kommunális gépek — Szovjet vegyi- és rokonipari műszerek — Szovjet üzemgazdasági műszerek — Szovjet súlymérő- és adagoló berendezések — Szovjet anyagvizsgáló berendezések — Bolgár hőtechnikai- és műanyag hegesztő berende­zések — Bolgár elektronikus produktív alkatrészek c. gyártmányismertetőket, melyek tartalmazzák az illető szocialista országokból importálható gépeket, műszereket és berendezéseket. _ A kiadványok díjmentesen igényelhetők — a vállalat, in­tézmény stb. pontos megnevezésének, címének, valamint az igénylő munkavállaló nevének és beosztásának megjelö­lésével — cégszerű levélben, az alábbi címen: KONJUNKTÚRA- ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET Gépimport Iroda 1389 Budapest Pf.: 133. Gazdasági válság fenyegeti Kenyát Kenya gazdasági válsággal küzd, ami komolyan veszélyezteti a függetlenség elérése óta mért évi 6,8 százalékos gaz­dasági növekedési ütemet — állapította meg Kibaki pénz- és tervezésügyi mi­niszter a kenyai parlamentben. Az im­portárak gyorsabban nőttek, mint az exportárak, így az országnak az import fedezéséhez több árut kellett kivinnie, és kevesebb maradt hazai felhasználás­ra. Ugyanakkor — a külföldi kölcsön­felvétel nehézségei miatt — a kormány képtelen a fizetési mérleg hiányát pó­tolni. Ebben a helyzetben — állapította meg a miniszter parlamenti előterjesz­tésében — határozott intézkedésekre van szükség. A belföldi árak nem ér­hetik el az emelkedő importárak 50 százalékát, a bér- és termelési költség­­növekedést okozó importot le kell állí­tani, a belső- és az exporttermelést pe­dig ösztönözni kell. (AP—DJ) Államosítás Ghánában A ghánai kormány bejelentette, hogy azokat a bányászati vállalkozásokat, amelyek tőkéje 500 ezer cedi, illetve évi forgalma legalább 1 millió cedi, jö­vő év elejétől — 55 százalékos része­sedéssel — állami tulajdonba veszik. (1 cedi valamivel kevesebb, mint a USA dollár.) A bauxitfeldolgozó ipar­ban az állam legföljebb 30, az olajfel­dolgozó iparban pedig legfeljebb 20 szá­zalék részesedést szerez. Bizonyos vállalkozásokban — ahol a tőkeigény 500 ezer cedinél és az évi forgalom 1 millió cedinél kevesebb — a kormány megtiltotta a külföldi rész­vételt. Az ennél nagyobb tőkeigényű vállakozásokban — a vállalkozás jel­legétől függően — a ghánai magánsze­mélyek vagy az állam részesedése 30 és 50 százalék lesz. A kormány most köz­zétett nyilatkozatában számos üzleti ágat — hajórakodási szolgáltatást, ke­reskedelmi szállítást, ügynöki tevé­kenységet, a hirdetést, a sajtót, a ruhá­zati ipart a ghanai üzletembereknek tart fenn. (­Reuter) India kereskedelmi deficitje A rendkívül kedvező exporteredmé­nyek ellenére India kereskedelmi de­ficitje 1974—1975-ben 10 milliárd rú­pia (1,3 milliárd dollár) lesz. Ez jó­részt a nagyarányú élelmiszer-, fűtő­anyag- és műtrágyaimport következ­ménye —­ mondta a parlamentben In­dia kereskedelmi minisztere. Az elmúlt három évben az export­­bevétel megkétszereződött, 32 milliárd rúpiát (4,3 milliárd dollárt) ért el, az összeg 60 százalékát a fent említett termékek behozatalára fordították. A kormány új mezőgazdasági termékek exportjának növelésével igyekszik úr­rá lenni a hatalmas kereskedelmi hiányon. E termékek közé a hosszú- és extrahosszú­ szálú gyapot, a burgo­nya, a hagyma, a cukor, és a kesu­­indusdió-olaj tartozik. Növelik a ha­gyományos exportcikkek — tea, kávé, juta, vasérc, bőráruk, rizs, cement, kókusz — kivitelét is. (AP—DJ) Rendelet a venezuelai munkanélküliség ellen A szakszervezetek támogatják, a ma­gánszektort aggasztja a Venezuelai el­nök rendelete, amely 100 ezer új mun­kahely létesítésére irányul. Pérez elnök minden 10 munkásnál többet foglalkoz­tató vállalat számára előírja, hogy 5 százalékkal növelje az alkalmazottak számát. Venezuelában a munkanélküliség az egyik legsúlyosabb gond, hivatalos ada­tok szerint 350 ezren, a szakszervezeti vezetők szerint 600 ezren vannak kere­set nélkül. Az ellenzéki pártok azt állít­ják, hogy a teljes és részleges munkanél­küliek száma elérte az 1 milliót, a mun­kaképes lakosság egynegyedét. Az olaj­jövedelmek (évi 10 milliárd dollár) egyelőre nem tették lehetővé a munkanélküliség terjedésének megaka­dályozását, a kormány beruházási prog­ramja ezt tűzi­­ki céljául. A magánszek­tor szerint lehetetlen munkát adni újabb 100 ezer embernek. E tekintetben a kormány sokat remél az olajipar ál­lamosításától. Az állami bevételek 90 százaléka ugyanis innen származik, de a külföldi tulajdonosok mindössze 24 ezer embert foglalkoztatnak. (AP—DJ) Program az argentin gazdaság élénkítésére A termelés növelésére, újabb beruhá­zásokra, valamint arra akar ösztönözni az argentin gazdasági miniszter új cso­magterve, hogy takarékosabban bánja­nak az állami pénzekkel. A rendkívüli intézkedéseket a termelés csökkenése, a száguldó infláció, az egyre terjedő sztrájkmozgalmak, a már-már elapadó beruházási kedv tette szükségessé. Az ország devizatartalékai az elmúlt három hónap során 33 százalékkal, 850 millió dollárral estek. A közeljövő nem ígér javulást: 1975-re 80 százalékos inf­lációval számolnak. Morales gazdasági miniszter a rendkívüli gazdasági intéz­kedések tervét jóváhagyásra Isabel Perón elnök elé terjesztette. Hírügy­nökségi értesülések szerint az árak és bérek ellenőrzésére, a nem feltétlenül szükséges termékek importjának vissza­szorítására is kiterjed a terv. (AP—DJ) VILÁGGAZDASÁG PÁRIZS ÉS A MARHAIMPORT-STOP KÖNNYÍTÉSE A francia kormány haladéktalanul beavatkozik, ha a marhahús importjá­nak részleges liberalizálása károkat okoz a belső piacon — mondotta Bon­net francia mezőgazdasági miniszter a nemzetgyűlésben. Hangoztatta, hiába próbálta megakadályozni az EGK mi­niszteri tanácsülésén az importstop könnyítését. A fiatal termelők francia szervezete közös piaci hadüzenetnek minősítette az intézkedést. Az import liberalizálása egyáltalán nem gyarapítja a húshegyet — jelen­tette ki Lardinois, a brüsszeli bizott­ságnak mezőgazdasági kérdésekben il­letékes tagja. Az importot ugyanis az export kompenzálja, és egyáltalán nem nő a felesleg. A közös piaci mezőgazdasági minisz­terek hét eleji brüsszeli értekezletén nem sikerült közös nevezőre jutni az Észak-Afrikából származó mezőgazda­sági import kérdésében. Marcora olasz miniszter ellenzi az importkönnyítése­ket abban az esetben, ha az olcsó észak-afrikai áruk versenyt támaszta­nának az olasz cikkeknek. A megfigye­lők szerint Róma magatartásában nagy súllyal esnek latba a június 15-én tar­tandó tartományi választások. Mexikó és a Közös Piac kedden fel­függesztette brüsszeli megbeszéléseit kereskedelmi és gazdasági együttműkö­dési megállapodás megkötéséről. Az Af­DJ tudni véli, hogy a megállapo­dás tervezetét esetleg már az év köze­pén parafálják. A Közös Piac bizonyos kedvezményekkel igyekszik lehetőséget nyújtani Mexikónak, hogy felszámolja a Közös Piaccal fennálló évi mintegy 400 millió dolláros deficitjét. Nincs szó azonban preferenciális megállapodás megkötéséről. (AP—DJ, Reuter) Ford sürgeti a kereskedelmi törvény módosítását A kereskedelmi törvény módosításá­ra szólította fel a kongresszust Ford amerikai elnök, hogy mielőbb meg le­hessen kötni a szovjeto-amerikai keres­kedelmi megállapodást. Az elnök a csü­törtökön beterjesztett kereskedelmi üzenetben egyébként dicsérte a világ ipari államait, amelyek „észről és poli­tikai bátorságról” tanúbizonyságot té­ve elkerülték a kereskedelmi háborút. Az infláció és a terjedő munkanélküli­ség pedig erőteljesen szorította a kor­látozások bevezetésére a kormányokat. Ingersoll külügyminiszter-helyettes viszont sajnálkozásának adott hangot a brit, a finn és az ausztrál kereskedelmi korlátozások miatt. Egy Chicagóban tar­tott kereskedelmi értekezleten elmon­dotta, hogy az ilyen egyoldalú akciók mindig sajnálatosak. Finnország például importletéti kötelezettséget rendelt el, Ausztrália megtiltotta a hús importját, kontingentálja a személygépkocsi bevi­telét, a britek pedig az infláció elleni biztosítás ürügyén szubvencionálják a kivitelt. Ingersoll szerint az USA remé­li, hogy sikerül leépíteni a nem vám jellegű kereskedelmi akadályokat, s a GATT-értekezleten olyan magatartás­­formát lehet kialakítani, amely világo­san leszögezi, mit tehetnek és mit nem az egyes kormányok a külkereskede­lemben. A miniszterhelyettes eloszlatta az ag­godalmakat, hogy az olajtermelő orszá­gok egész iparágakat vonnak ellenőr­zésük alá az USA-ban. Az OPEC-or­­szágok nem kívánják birtokba venni az amerikai konszerneket, vezetési ta­pasztalatuk is hiányzik ehhez. Az OPEC-államok 11 milliárd dolláros amerikai befektetéseiből a hosszú lejá­ratú közvetlen beruházások nem érik el az 1 milliárd dollárt — mondotta. A GATT tagállamai menetrendet dol­goztak ki a mennyiségi korlátozások enyhítésének a megvitatására. Csütör­tökön ért véget a kontingensek kérdé­sével foglalkozó munkacsoport egyhe­tes genfi ülésszaka, s ezen megállapod­tak: mely országokkal kívánnak tár­gyalni, milyen termékek forgalmi kor­látozásainak eltörléséről. Őszig nem hi­vatalos tárgyalások következnek, majd szeptemberben újabb eljárási kérdések kerülnek napirendre. (Reuter, AP—DJ) ­ LONDONI PARLAMENT ELŐTT AZ ÁLLAMOSÍTÁSI TÖRVÉNY Az angol kormány szerdán közzétette a repülő- és hajóépítő ipar államosítá­sáról szóló törvényjavaslatot. Benn iparügyi miniszter elmondta: 20 hajó­gyárat, illetve 4 repülőgépgyárat egye­sítenek két állami konszernben. A rész­vényeseik kártérítését „rugalmasan ke­zelik”, alapul az elmúlt hat hónapi ár­folyamjegyzések átlagárfolyama szol­gál. A törvényjavaslat értelmében a két konszern, a British Aerospace, illetve a British Shipbuilders maximálisan 200, illetve 300 millió fontos állami kölcsönt vehet fel. Bern szerint a törvényjavaslat leg­főbb eleme „az üzemi demokrácia elő­mozdítása”. Az erőviszonyok­­az ipar­ágon belül „alapvetően és visszavonha­tatlanul azok javára változnak, akik az üzemekben dolgoznak”. A repülőgép­konszern 70 ezernél több személyt fog­lalkoztat, a hajóvállalat pedig­­közel 100 ezret. A kormány szeretné, mondotta Bemn, ha az alsóház még a jelenlegi ülésszak folyamán elfogadná a tör­vényjavaslatot. Az államosítás terve ellen máris meg­indultak a támadások. A­­hajóépítők szövetsége ellenzi a kártérítés módját,­­továbbá félti egyes magántőkével mű­ködő üzemek versenyképességét. Az ál­lami vállalat ugyanis veszteséggel is működhet — mondják —, ami állítólag tönkretehet nyereséggel dolgozó ma­gánvállalatokat is. A repülőgépgyáraik is méltatlankodnak: szerintük nincs szükség az államosításra, az üzemi de­mokrácia kibontakoztatása pedig „ront­ja a vezetés színvonalát”. A Reuter szerint további államosítá­sok is várhatók. Mint ismeretes,­­az ál­lam a közelmúltban többségi részese­dést szerzett a British Leylandban, s Benn iparügyi miniszter többségi, 75 százalékos részesedéshez szeretné jut­tatni az államot a Ferrantiban is. A Ferranti, a British Leylanddal együtt folyamodott állami segélyért. Az államosítások esetleg segítenek enyhíteni a munkanélküliségi gondo­kon. Egyes statisztikai adatok szerint szeptemberben a munkát keresők szá­ma elérheti a másfél milliót, körülbe­lül 600 ezerrel haladná meg a jelenlegi szintet. Az infláció is változatlanul gyors, bár erre nézve nem tettek közzé újabb adatokat. Healey pénzügyminisz­ter a parlamentben a bérkövetelések mérséklésére szólította fel a munkáso­kat. A bérnövekedés évi üteme jelenleg körülbelül 29 százalék, ha ezt 20 szá­zalékra­­szorítanák, min­t mondotta, érezhetően fékeződnék a drágulás. (Reuter, AP—DJ) Lengyelország áramot exportál Ausztriának Bécsi tudósítónktól. Hosszabb idő óta folyó tárgyalások végére tett pontot a most már végleges­nek tekinthető megállapodás . Len­gyelország villamos energiát exportál Ausztriába. Két évvel ezelőtt az úgynevezett olaj­válság hatására Ausztriában is központi kérdéssé vált az ellátási források­­bőví­tése és­­az energiahordozók importjának diverzifikálása. Ezzel párhuzamosan ugrásszerűen­­megnőtt a szénnek, mint energiaforrásnak a jelentősége is. E két körülmény irányította az osztrák gaz­dasági szakemberek figyelmét­­a len­gyel szénmezőkre. Közel egy éve fog­lalkoznak az érdekeltek azzal a kérdés­sel, hogyan lehetne­­lengyel szénre ala­pított hőerőmű révén v­illamosáram­­importforrást biztosítani Ausztria szá­­mára. Elvileg már 1974-ben eldőlt, hogy szükség lenne olyan hőerőmű építésére, amely biztosítja egy lengyel szénmező további kiaknázását, s az osztrák fo­gyasztók jobb áramellátását — az ár­ban azonban nem sikerült megállapod­ni. A szerződés, amelyet most parafál­­tak, s később majd ünnepélyesen alá­írnak, mindkét fél számára elfogadható árklauzulát állapít meg. Eszerint Len­gyelország 1979 és 1983 között 4 ezer gi­gawattóra áramot, 1983-tól 1999-ig pe­dig évenként 1600 gigawattórát szállít Ausztriának. Az árakat olyan csúszó­­klauzula szabályozza, amely figyelem­be veszi egyrészt a nemzetközi szén- és nyersolajár-indexet, másrészről néhány kiemelt valuta (dollár, nyugatnémet már­ka, svájci frank, svéd korona és hol­land forint) mozgását. „Ha a KGST is érdekeltté válik további­ áramszállítás­ban, Ausztria hajlandó lenne részt ven­ni például a magyar határ közelében létesítendő erőmű építésében is” —írja a Die Presse osztrák napilap. Átvennénk Komfort 140 típusú VÁROSIGÁZ-KAZÁNT azonnal is. Bejelentés a 484-188-as telefonon, munkaidőben, szombat kivételével, vagy levélben: TRIÁL Beruházási osztálya. Bp. VII., Majakovszkij u. 35.

Next