Világgazdaság, 1975. június (7. évfolyam, 103/1600-122/1619. szám)

1975-06-03 / 103. (1600.) szám

1975. JÚNIUS 3. Rekord hitelfelvételek a Valuta Alaptól Rekordösszegű hiteleket vettek fel a tagállamok a Nemzetközi Valuta Alaptól az április 30-val véget ért pénzügyi évben — hozták nyilvános­ságra Washingtonban. A lehívott több mint 5 milliárd SDR (különleges lehí­vási jog) összegű kölcsönnek (1 SDR- 1,2 dollár) mintegy felét, 2,5 milliárd SDR-t az IMF olajalapjából folyósítot­ták, a többit pedig a Valuta Alap ha­gyományos eszközeiből vettek fel: 1 milliárd SDR-t a befizetett kvóták 25 százalékával azonos összegű és auto­matikusan felvehető arany tranche­­ból, 1,3 milliárd SDR-t a készenléti megállapodások keretében és 200 mil­lió SDR-t egyéb hitelkeretekből. Az olajalapból felvett hiteleket le­számítva legnagyobb keresletnek a dollár örvendett, ebből 1 milliárd SDR- nek megfelelő összeget hívtak le. Már­kából félmilliárd SDR-t, jenből és holland forintból 160—160 millió SDR-t, belga frankból 150 millió SDR-t, fran­cia frankból 123 millió SDR-t. A lis­tán utolsó a font sterling, amelyből 113 millió SDR-rel egyenértékű össze­get hívtak­ le. Az olajalaphoz a legnagyobb ös­szeggel, 820 millió SDR-rel Szaúd- Arábia járult h­ozzá, Irán 480 milliót, Venezuela 370 milliót, Kuvait pedig 330 milliót fizetett be. A kuvaiti kormány egyébként­ beje­lentette, hogy a Valuta Alap jóváha­gyásától függően majdnem négyszere­sére, 235 millió dollárra akarja növelni befizetését a szervezetbe, és ezzel fo­kozni igyekszik befolyását a nemzet­közi szervezet politikájába. Mint is­meretes, az olajtermelő országok kvó­tahányadukat 5-ről 10 százalékra akar­ják növelni az IMF-ben, s erről a Valuta Alap irányító testülete, az át­­meneti bizottság jövő heti párizsi ta­nácskozásán fog dönteni. (Reuter) LASSÚ A TALPRA ÁLLÁS AZ NSZK-BAN Az idén tovább növekszik az NSZK külkereskedelme a szocialista orszá­gokkal és értéke eléri a 16 milliárd márkát — jelentette ki Friderichs gaz­daságügyi miniszter Düsseldorfban, a „Csehszlovákia 1975-ben” elnevezésű kiállítás megnyitóján. Egy másik fel­szólalásában megerősítette, hogy a nyu­gatnémet gazdaságban fokozatosan hát­térbe szorulnak a recessziós irányzatok, bár csak lassan mutatkoznak s egye­lőre csupán nyomokban találhatók a fellendülés jegyei. A legújabb statisztikai adatok való­ban arról tanúskodnak, hogy az ipari kereslet növekedése lassult az év első hónapjaihoz viszonyítva, s az értéke­sítés volumene még jóval a múlt év azonos időszakának eredménye alatt maradt. Így például márciusban a nyugatnémet ipar eladásai 4,1 száza­lékkal, ezen belül az export 3,5 száza­­lékka­l volt nagyobb, mint februárban, de az összértékesítés 6,6 százalékkal, a kivitel pedig 11,4 százalékkal volt ki­sebb, mint 1974 márciusában. Ugyanilyen vegyes­ képet mutat a külkereskedelemről közzétett legújabb összesítés. Az év első 4 hónapjában az exporttöbblet 13,3 milliárd márkát tett ki, 4,5 milliárd márkával kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában. Az import januártól április végéig 5,1 százalékkal nagyobb, az export pedig 2,2 százalékkal kisebb volt a múlt év első négy­ hónapjáénál. Az aktívum megcsappanása kihatott a fizetési mér­leg folyó tételeinek többletére is, az a tavalyi 9,8 milliárd márkáról 6,4 milliárd márkára esett. (Reuter) Román—szovjet gazdasági együttműködés Románia és a Szovjetunió a jövőben bővíti a kooperációt és kiterjeszti a gyártásszakosítást az energetikában, a szállításban, az elektrotechnikában, a nehézgép-, és a szerszámgépgyártás­ban — többek között erről rendelkezik az a megállapodás, amelyet a két or­szág gazdasági kormánybizottságának ülésszakán írtak alá Moszkvában. Az Előre beszámolója szerint, a múlt héten zárult tárgyalásokon megegyez­tek a vegyipari- és gyógyszeripari ter­mékek gyártásszakosításáról, továbbá egyes fúrógéptípusok előállításáról is kooperációban. Az ülésszakon megál­lapították, hogy a gazdasági együtt­működés fokozódása jól tükröződik a két ország árucseréjében, s így az idei kereskedelmi jegyzőkönyv annak je­lentős növelését irányozhatta elő. En­nek ellenére a román és a szovjet kül­kereskedelmi szervek és az illetékes szakminiszterek tovább tárgyalnak az árucsere további bővítéséről. A moszkvai tanácskozáson áttekin­tették a népgazdasági tervek egyezte­tésének jelenlegi munkáit is. A román és a szovjet fél megállapodott, hogy maximálisan növelik az­ 1976—80-as időszakban az árucserét. VH Horst Lindermann, az NDK minisz­terelnöke június 11-én Bijedics jugo­szláv kormányfő meghívására Jugo­szláviába utazik. Rostockban tartotta 14. ülésszakát az a vegyes bizottság, amelyet Lengyel­­ország, az NDK, Románia és a Szovjet­unió 1962-ben a tengeri halászati együttműködés megvalósítására hozott létre. Románia és Izrael minden terüle­ten bővíteni kívánja kapcsolatait — ál­lapítja meg az izraeli külügyminiszter bukaresti látogatása alkalmával kiadott közös közlemény. Kulturális és tudo­mányos megállapodás megkötését, va­lamint műszaki együttműködést irá­nyoztak elő. Ám Hannoverben megnyílt a Ligna 1975 nemzetközi faipari kiállítás. A jú­nius 3-ig tartó rendezvényen 22 ország 714 cége mutatja be fafeldolgozóipari berendezéseit. tűt A román államtanács pénteki ülé­sén jóváhagyta az állami és az állami támogatású szövetkezeti lakásépítkezés javításáról szóló irányelveket, a román vállalatok részvételét külföldi vegyes vállalatok tevékenységében, valamint a sajtóbizottság megalakítását.­­ Helsinkiben kicserélték az NDK és Finnország között a kereskedelmi kor­látozások megszüntetéséről szóló meg­állapodás ratifikációs okmányait. A március 4-én aláírt megállapodás értel­mében nem léptetnek életbe új bevite­li korlátozásokat, és Finnország foko­zatosan megszünteti az NDK-val szem­ben még érvényben levő importvámo­kat. A francia ATO-Chimie licence alapján épít kis sűrűségű polietilén­gyárat a jugoszláviai OKI vállalat. Az évi 50 ezer tonna kapacitású gyárat a szintén francia Société Technip szereli fel.­­ A lengyelországi kőolaj- és föld­gázkutatásban való szovjet részvételről tárgyalt Varsóban Szidorenko, a Szov­jetunió geológiai minisztere. Sk JSL1MTI­ Q © Barbados elszakítja, valutáját a font sterlingtől és árfolyamát az ame­rikai dollárhoz köti — jelentette be Bar­­row, a karibi szigetország miniszterel­nöke. Az intézkedést az angol pénznem gyengülésével, a sterlinggaranciák fel­mondásával, Barbados külkereskedelmi cserearányainak módosulásával, vala­mint azzal magyarázta, hogy a Közös Piac a cukor árát a közös valutaegy­ségben és nem font sterlingben kalku­lálja.­­ Elutazott Ammanból a közös piaci küldöttség, amely a jordániai kormány véleményét ismerte meg az arab—nyu­gat-európai párbeszédről, valamint Jordánia és a Közös Piac gazdasági kapcsolatairól. Mka Jugoszláviában tartózkodik Clap­­pier, a Banque de France kormányzó­ja. Cesanoviccsal, a jugoszláv központi bank kormányzójával a két ország bankközi együttműködéséről tárgyal, és megvitatja a Párizsban a közeljövőben megnyíló francia—jugoszláv közös bankhoz fűződő kérdéseket is. Irán félmilliárd dolláros szerződést kötött az amerikai Rockwell Internatio­nal konszernnel olyan berendezés vá­sárlásáról, amelynek segítségével meg­figyelheti a Perzsa-öböl vidékének tel­jes polgári és katonai hírforgalmát. A The New York Times jelentése szerint Irán a központ üzemeltetéséhez az amerikai katonai hírszerző ügynökség volt alkalmazottait akarja szerződtetni. &&F A jugoszláv légiközlekedési vállalat 20 százalékkal emelte belföldi járatai­nak viteldíját, de a JAT szerint az új árak sem gazdaságosak. A JAT tavalyi vesztesége 158 millió dinár volt, amit az üzemanyagköltségek megkétszereződése mellett szervezési hibák is okoztak. Posta- és távközlési egyezményt írt alá pénteken Bukarestben Csang Fu­­hsziang kínai távközlés- és postaügyi miniszter, aki Albániából utazott a ro­mán fővárosba. Ugyanezen a napon kínai delegáció is érkezett Bukarestbe, ahonnan később Belgrádba folytatja útját. • Román—amerikai gazdasági tanácskozás Washingtonban a hét végén tartotta második ülésszakát a román—amerikai gazdasági tanács. A kétnapos (május 30—31) tárgyalás befejeztével kiadott közlemény szerint a legnagyobb figyel­met a két ország új, a legnagyobb ked­vezmény elvén alapuló kereskedelmi szerződésének szentelték. A szerződés jóváhagyásáról, mint ismeretes, az ame­rikai törvényhozás jelenlegi ülésszakán döntenek. Ford elnök egy korábbi nyilatkozatá­ban ezzel kapcsolatban kijelentette, re­méli, hogy a kongresszus a nyár köze­pére megerősíti a megállapodást. A gaz­dasági tanács szerepéről szólva rámu­tatott: „a kereskedelmi kapcsolatok fo­lyamatos fejlesztésére kell ösztönöznie”. Románia és az Egyesült Államok gaz­dasági viszonyának általános áttekin­tése mellett a tanács ülésén megvitat­ták azokat a konkrét kérdéseket is, amelyek a román vállalatok és az ame­rikai cégek újszerű együttműködését szolgálják. A felek kívánatosnak tartot­ták, hogy az Export-Import Bank fel­újítsa a pénzügyi hitelek nyújtását Ro­mániának, s ezzel a kereskedelmi for­galom bővítésében a katalizátor szere­pét töltse be. (Agerpres) Szovjet-kanadai kereskedelmi-műszaki egyezmény Kanadai cégek több mint 20 millió dollár értékben, fakitermelő berendezé­seket, csővezetékeket, hidraulikus szi­va­ttú hegységeket és hernyótalpas jár­műveket exportálnak a Szovjetunióba. Erről állapodtak meg a két ország kép­viselői Moszkvában a szovjet—kanadai műszaki-tudományos együttműködési vegyes bizottság negyedik ülésszakán. Megállapodás született arról is hogy a bizottság 1976. január 27-től újabb öt­ évre meghosszabbítja tevékenységét. Gillespie kanadai ipar- és kereske­delemügyi miniszter az ülésszak befe­jeztével nyilatkozott a TASZSZ tudósí­tójának. Hangsúlyozta, hogy a most ki­dolgozott együttműködési program hosszú távra szól. A két ország mű­szaki-tudományos együttműködéséről aláírt 1971-es egyezmény óta jelentős haladást értek el az információk, a műszaki-tudományos kapcsolatok cseré­jében, a közös tudományos kutatások­ban és a gazdasági együttműködés fej­lesztésében. (AP—DJ, TASZSZ) Szaúd-Arábia újabb külföldi érdekeltségei Ausztrália 250 millió ausztráliai dol­lár kölcsönt kap Szaúd-Arábiától — kö­zölte hétfőn a Canberrai kormány pénz­ügyminisztere. Ez az első részlete an­nak a nagyobb kölcsönnek, amit Rijád az ausztrál állami fejlesztési szervezet­nek felajánlott. E szerv feladata ipari tervek finanszírozása. A következő 10 évben legalább 15 millió dollára van szüksége új bányák nyitásához, ipari létesítmények felépítéséhez. Franciaország és Szaúd-Arábia érde­keltséget szerzett egy újonnan létre­hozott brazil pénzügyi szervezetben. A Brasilpar főként külföldi beruházókkal tartja a kapcsolatot és összehozza őket helyi üzletemberekkel. A francia Pari­bas csoport az alaptőkéből 25 százalék­kal, Szaúd-Arábia pedig 10 százalékkal részesedik. (Reuter, AP-DJ) A minimális bérek emelése Franciaországban Az inflációval arányban ismét emel­ték a béreket Franciaországban. A kis­kereskedelmi árak áprilisban 0,9 szá­zalékkal mentek feljebb, az elmúlt há­rom hónapban pedig az infláció mér­téke meghaladta a 2 százalékot, ami automatikusan magával vonja a ga­rantált béremelést. Június 1-től a mi­nimális órabér 6,95 frankról 7,12 frankra nőtt, így heti 43 órás munka­idő mellett a minimális havi bér 1315 frank. A brit kormány speciális takarék­­betéteket kínál a nyugdíjasoknak, ezek kamata a mindenkori infláció szintjé­hez igazodik. Ezekben a hónapokban a drágulás üteme évi szintre átszámít­va meghaladja a 30 százalékot.­ A ta­karékbetétek nyitásának feltétele fér­fiaknál a 65, nőknél pedig a 60 élet­év betöltése. (Reuter) Benzináremelést terveznek az USA-ban A fogyasztás lefaragása érdekében majdnem 70 centre akarják emelni az Egyesült Államokban egy gallon benzin árát — mondta Zarb, a szövetségi ener­giahivatal igazgatója. Ez azt jelenti, hogy a benzin 14—15 centtel drágul gallononként. Jackson szenátor élesen támadta a kormány energiapolitikáját. Az impor­tált olajra kivetett újabb barrelenként 1 dolláros adó mintegy 33 milliárd dol­lárjába fog kerülni az amerikai fogyasz­tóknak, és a benzin ára hamarosan 1 dollárra emelkedik — mondta. (Reuter, AP—DJ) Romlik ez izraeli külkereskedelmi mérleg Tovább mélyül az izraeli külkeres­kedelmi deficit. A tavalyi passzívum 3,4 milliárd dollár volt, háromszor ak­kora, mint 1972-ben. A deficit a világ­piaci árak emelkedésére és a szüntelen növekvő fegyverkezési kiadásokra ve­­zethető vissza. 1972-ben a passzívum 1,1 millió dollár volt. Az izraeli köz­ponti bank szerint a belső fogyasztást vissza kell fogni és az exportot fel kell lendíteni, különben súlyosbodik a mun­kanélküliség. (DP­A) Stabil olajárat akar Szaúd-Arábia Szaúd-Arábia a jelenlegi olajár fenn­tartása mellett száll síkra — jelentette ki Fahd miniszterelnök-helyettes a Le Nouvel Observateur-nak adott nyilat­kozatában. Fahd — akit általában a szaúdi po­litika tényleges irányítójának tartanak — azonban hozzáfűzte, az olaj árát hozzá kell kapcsolni a nyugati ipari országokból importált termékekéhez. Szaúd-Arábia hosszú távú beruházási programot valósít meg, ezért szüksége van az olajbevételekre. Az ország ugyanakkor függ az ipari államokból származó importtól is. (Reuter) VILÁGGAZDASÁG AZ OLASZ GAZDASÁG A TARTOMÁNYI VÁLASZTÁSOK KÜSZÖBÉN I. Az olasz gazdasági helyzet az utóbbi időben kétségtelenül javult, s legutóbb néhány konjunktúraélénkítő intézkedést is bejelentettek. E statisztikák és bejelentések azonban, csakúgy, mint Ford küszöbön­­álló római látogatása, valószínűleg többé-kevésbé összefügg az ország jövője szempontjából fontos tartományi választásokkal, amelyeket jú­nius 15-én tartanak meg. Megjegyzendő az is, hogy a javulás, amit a nadrágszíj meghúzása és az export fokozása révén értek el, nem jelenti az égető problémák megoldását, sőt azokat épp a szinte elodázhatatlan reformtervek befagyasztása árán érték el. A tartós, kibontakozást csak a kommunista párt kínálta „történelmi kompromisszum” tenné lehetővé, de a miniszteri bársonyszékekben immár évtizedek óta egymást válto­gató profi­ politikusok meg a támaszukat jelentő parazita, bürokrata ré­tegek legföljebb javulást akarnak (ha az csupán ideig-óráig tart is), de igazi, tartós, a gazdaság és a társadalom struktúráját érintő haladást nem. Olaszország ismét fizetésképes, miután egy esztendővel ezelőtt veszedelmesen közel állt a csődhöz — jelentette be Guido Carli, az olasz központi bank el­nöke. A bank közgyűlésén beszámolt arról, hogy a múlt évi 600 millió dollá­ros fizetési deficitet sikerült az idei év első négy hónapjában 100 millió dollá­ros többletre változtatni. Közölte továb­bá, hogy az inflációt — aminek üteme 1974-ben 24 százalék volt — leszorítot­ták 12 százalékra. „A célt, hogy az or­szág külső fizetőképességét megvédj­ük, el tudtuk érni” — adta tudtul a köz­ponti bank nagy tekintélyű kormányzó­ja, egyszersmind közölte (talán a szép eredmény törékeny volta miatt), hogy fölajánlotta lemondását a pénzügyi ha­tóságoknak. E föltevésre támpontot ad­hat figyelmeztetése is: az olasz gazda­ságban továbbra is alapvető strukturális problémák vannak, s csak ezek megol­dása hozhat tartós javulást. Az olasz helyzet alakulását a megfi­gyelők részben a múlt év folyamán el­rendelt takarékossági intézkedésekkel magyarázzák, közte a minden oldalról bírált 50 százalékos imporletét beveze­tésével. A fizetési mérleg jobbrafordu­­lását, amit csak tetéz, hogy Olaszország január és április között 900 milliós kül­földi kölcsönt és 400 milliós dollárköl­­csön-kamatot törlesztett, kiegészíti a kereskedelmi mérleghiány csökkenése: ez áprilisban már csak 109 milliárd lí­rát tett ki az előző év azonos havának 815 milliárd lírás deficitjével szemben. Sőt 1975 áprilisában az olaj­számlától megtisztított kereskedelmi mérleg való­jában már 202 milliárd lírás többletet mutat. 1974 azonos havához viszonyítva az import 21,5 százalékkal csökkent, az export azonban 12,4 százalékkal nőtt. E fejlemények tették lehetővé, hogy­ a múlt héten 1 százalékkal mérsékeljék a hivatalos kamatlábat, majd ezt kö­vetően tegnap a bankok 15 százalékról 14 százalékra szállítják le a legnagyobb ügyfeleknek fölszámított „prime rate” kamatlábat. A kamatlábak mérséklését — hangoztatja az olasz bankok szövet­ségének nyilatkozata — az infáció las­sulása tette lehetővé, és az a deprimált gazdaság fölélénkítését szolgálja. A helyzet jobbrafordulásának másik összetevője — ahogy ezt a kereskedel­mi mérleg jelentés is tanúsítja — a de­vita külkereskedelmi miniszter nevé­hez fűződő exportoffenzíva. A keresz­ténydemokrata párt balszárnyán álló fiatal politikus sikeres lépéseket tett, hogy Olaszország minisztériumi szinten szervezze a kereskedelmet, s termékei­nek új piacokat hódítson meg. A Mita­­kidolgozta stratégia különösen három térséget vesz célba: a szocialista orszá­gokat, a közép- és dél-amerikai fejlődő államokat illetve az észak-afrikai és közel-keleti olajtermelőket. A kivitelt jelentős állami hitelekkel segítik a töb­bi között ez tette lehetővé, hogy a Szovjetunióval több mint 2 milliárd dolláros hitelmegállapodást kössenek. Figyelemre méltó kísérletek történtek az export szerkezetének módosítására, a hagyományos fogyasztásicikk-kivitel kiegészítésére vagy fölváltására feldol­gozóüzemek szállításával, amelyek hozzájárulnak a termelő országok ipa­rosításához, egyszersmind lehetővé te­szik, hogy e megállapodások révén Olaszország nyersanyagbevitelét bizto­sítsák. E törekvések jelentőségét akkor ítél­hetjük meg jól, ha szem előtt tartjuk, hogy az ipari termelés márciusban majd 15 százalékkal alacsonyabb volt az elő­ző évinél, s a Szovjetunió által föladott rendelések mintegy 2 százalékkal növe­lik az ipari termelés ütemét, körülbe­lül egyötöd résszel csökkentik a vissza­esés mértékét. Vajna János Japán áprilisi fizetési mérlege Japán fizetési mérlegét áprilisban 412 millió dollárnak megfelelő deficit­tel zárta. A márciusi fizetési mérlegben még 298 millió dollárnyi többlet mutat­kozott. Májusi adatok szerint Tokióban és környékén az elmúlt év hasonló idő­szakához viszonyítva 14,4 százalékkal voltak­ magasabbak a fogyasztói árak, áprilisban pedig — egész Japánt te­kintve — 13,6 százalékos volt az emel­kedés. (Reuter, Kyodo) Brit hitelek arab országoknak Nagy-Britannia 3,5 millió font értékű hitelt nyújt Jordániának az ivóvízellá­tás javítására. A hitelből Jordánia min­denekelőtt csöveket vásárol brit cégek­től. A londoni fejlesztési minisztérium 1,5 millió kölcsönt ad Egyiptomnak műszaki kiképzőközpont építéséhez Alexandriában. A központban elsősor­ban középszintű képzés folyik majd, Egyiptomnak ugyanis nagy szüksége van technikusokra a fejlesztési tervek megvalósításához. (AFP) ÁLLAMI GAZDASÁGOK,TERMELŐSZÖVETKEZETEK A Szekszárdi Állami Gazdaság Borkombinátja feleslegessé vált készletei közül Megvételre felajánlja az alábbi álló-és forgóeszközeit: egy E—280 lárvaszecskázó két Rielló olajégő, 1 000 000 cal. két HMS szőlőprés két WILLMES szőlőprés egy BZS—3 zúzó-bogyózó két BC—300 zúzó-bogyózó négy Szuper Zetor traktor 450 db CLAY takarmánymérleg két B—231 kombinátor 400 db kör alakú önetető két körszámlapos mérleg 24 db BÉKART battéria, egy tejmérő óra 3 szintes egy tejhomogenizátor 72 db BÉKART battéria, egy SIGMA laphevítés 2 szintes tejpasztőröző 515 db kocaetető berendezés egy EVAKO (MMG) hűtő kondenzátor 12 db HFK-kutrica egy CL léelválasztó 26 db eltetőkutrica Ár: megegyezés szerint. - vv.^_....j-­Ügyintéző: Szöllösi. Telefon:Szekszárd, 12-650, 102-es mellék. . |

Next