Világgazdaság, 1975. július (7. évfolyam, 123/1620-145/1642. szám)

1975-07-01 / 123. (1620.) szám

1975. JÚLIUS .1 A bolgár—görög tárgyalások előtt Jók a lehetőségek a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére Karamanlisz görög miniszterelnök — mint ismeretes — holnap Szófiába ér­kezik, hogy a bolgár—görög kapcsolatok további szélesítéséről folytasson eszme­cserét. A hivatalos vizit alkalmából ér­demes felidézni Joannisz Butosz görög tervezés- és koordinációsügyi miniszter legutóbbi nyilatkozatát, amelyben a legnagyobb elismeréssel szólt a két ál­lam együttműködési bizottságának mun­kájáról és ezen keresztül a gazdasági viszony gyors javulásáról. Bulgária és Görögország februárban a hosszú lejáratú megállapodás mellett vámügyi és fizetési egyezményt, vala­mint éves árucsere-forgalmi jegyző­könyvet írt alá. Ez utóbbi előirányzata szerint a kölcsönös szállítások értéke az idén több mint 100 millió dollár lesz. Az áruszerkezet is megváltozik, emel­kedik a gépek és berendezések rész­aránya, s külön kell szólni a fémipari termékekről, amelyek részesedése az 1975. évi összexportban 20—25 millió dollár lesz. Pozitívan befolyásolja a két ország kereskedelmét az is, hogy Bul­gária a szaloniki kikötőt, Görögország pedig Bulgária dunai kikötőhelyeit igénybe veheti harmadik országokba irányuló tranzitszállításainál. A jelek szerint jó a lehetőség az együttműködés új, korszerűbb formái­nak bevezetésére is. Számos görög cég érdeklődik a bolgár vállalatokkal való ipari kooperáció iránt, néhány ágazat­ban, elsősorban a gépiparban már konkrét megállapodás született. Az ipari kooperáció lehetséges területei még: mezőgazdasági gépgyártás, elekt­romos és hagyományos meghajtású tar­goncák készítése, szerszámgépek, orvosi berendezések gyártása és az olajvegyé­szet. Folytatódnak a tárgyalások közös energetikai beruházásokról, s az utóbbi időben bővült még az együttműködés a mezőgazdaságban, a szállításban és a távközlésben is. (MTA) Bolgár öntözőrendszerek Algériában Algíri látogatásának befejeztével visz­­szaérkezett Szófiába Todor Zsivkov, a bolgár államtanács elnöke. Zsivkov, mint ismeretes, korábban Olaszország­ban járt, majd pénteken Algírba uta­zott, ahol Bumedien elnökkel és az al­gériai kormány tagjaival tárgyalt. Bulgária és Algéria árucsere-forgal­ma az utóbbi időben gyorsan nőtt, az előirányzat szerint 1980-ra meghaladja a 200 millió dollárt. A kapcsolatok kü­lönösen a legutóbbi gazdasági és mű­szaki-tudományos vegyes bizottság ülé­sét követően élénkültek meg. Ezt előse­gítette a két ország viszonylag gyors ipari fejlődése is, amely lehetővé tette, hogy a hagyományos árulista új, ipari termékekkel egészüljön ki. Bulgária korábban főképpen olajat, bort és cit­rusféléket importált Algériából, de újabban kábelek, bányászati húsvezeté­kek, foszfát és vasöntvények is érkez­nek az észak-afrikai országból. Algé­ria elsősorban gépeket, gyógyszereket, vegyszereket, cementet, elektromosipari termékeket és textíliát vásárol. Az iparosodó arab állam fejlesztési terveinek végrehajtását bolgár szakér­tők (mérnökök, építő­munkások, agro­­nómusok és más szakemberek) segítik. Djidjelliben és Létifben vízügyi léte­sítmények épülnek bolgár műszaki se­gítséggel, s befejezés előtt áll két nagy öntözőrendszer (a Mitidza és Mina), amelyek összesen 520 ezer hektár föld­terület öntözéses gazdálkodásra való felhasználását biztosítják. (BTA) 0. Hosszú távú gazdasági és kereske­delmi megállapodást írt alá Berlinben az NDK és Svájc kormányküldöttsége. A megállapodás, amelyben a legna­gyobb kedvezmény elvének biztosítása is szerepel, harmadik piaci együttműkö­désre is kiterjed. Angliába, Hollandiába, Nyugat-Né­­metországba, Lengyelországba, Egyip­tomba és Pakisztánba látogat Malaysia közlekedési miniszterhelyettese, hogy légiközlekedési, hajózási és vasúti mű­szaki együttműködésről tárgyaljon. вf£· Befejeződött a sínlefektetés az 1240 mérföld hosszú vasútvonalon, amely Zambia rézlelőhelyeit köti össze Dar es- Salaam kikötőjével. A vasútépítés, mely kínai részvétellel történik, 1971 ok­tóberében kezdődött meg. Az új vasút­vonal Zambiának lehetőséget ad arra, hogy a Dél-afrikai Köztársaság megke­rülésével bonyolítsa le áruszállításait. • Kohászati együttműködési megálla­podást írt alá Prágában ,a Szovjetunió és Csehszlovákia nehézipari miniszter­­helyettese. A megállapodás alapján a két ország öntvénygyártó berendezések előállításában fog együttműködni. • Négynapos látogatásra Ankarába érkezett a nyugatnémet élelmezési, föld­művelésügyi és erdőgazdasági minisz­ter. A török politikusokkal az EGK és Törökország közötti viszony kérdéseit, valamint a mezőgazdasági kereskedelem problémáit vitatja meg, ami jelenti Görögország teljes jogú közös piaci tagságáról, valamint a ciprusi kérdésről tárgyal a görög vezetőkkel Gaston Thorn luxemburgi miniszterelnök, aki szombaton érkezett háromnapos látoga­tásra Athénbe. Látogatásának első két napján Thorn találkozott Biciosz kül­ügyminiszterrel, valamint Karamanlisz miniszterelnökkel. • Japán 10 évre szóló 200 millió dol­láros áruhitelt nyújt Argentínának. A hitelből acélműveket és vízerőműveket hoznak létre, amelyekre a megrendelést már a múlt évben megkapták japán vállalatok.­­ Brazília kereskedelmi deficitjét 1975 első hat hónapjában mintegy 2 milliárd dollárra becsülik. Ez idő alatt az export 4,1 milliárd dollárt, az import pedig 6,1 milliárd dollárt ért el. • A svéd Postach Kreditbanken-pk 60 millió nyugatnémet márka értékben nyolc évre kölcsönt bocsát ki. A Dresd­ner Bank szervezi a kötvények elhelye­zését a névérték 99,5 százalékáért. A ka­mat évi 8,5 százalék. Négyéves türelmi­­ időszak után kezdődik meg a kölcsön visszafizetése.­­ Általános gazdasági és műszaki együttműködési megállapodást írt alá Bukarestben Ceausescu román államfő és Bongo gaboni köztársasági elnök. Kormányszintű megállapodás született a mezőgazdasági, bányászati és keres­kedelmi együttműködésről. Washington a külföldi tőke behatolása ellen Az amerikai szenátus biztonsági bi­zottsága törvényjavaslatot hagyott jóvá, amely feljogosítja Ford elnököt, aka­dályozza meg az idegen beruházásokat amerikai vállalatokba, ha nemzetbiz­tonsági okok megkívánják. Ez a meg­határozás gyakorlatilag biankó felha­talmazást ad az elnöknek annak meg­állapítására, mi a nemzeti érdek. A törvényjavaslat értelmében azok a külföldi befektetők, akik részt vesz­nek valamely gazdasági bojkottmozga­lomban, legfeljebb 5 százalékos része­sedést szerezhetnek amerikai vállala­tokban. Ez a kitétel elsősorban az arab államoknak szól. A törvényjavaslatot jóvá kell hagynia a szenátus bankügyi bizottságának is, majd a kongresszus két háza elé ke­rül. Külföldi cégek közvetlen beruhá­zásai az Egyesült Államokban mintegy 11 milliárd dollárra rúgnak, míg az amerikai befektetések külföldön elérik a 107 milliárd dollárt. (Reuter, WWD) Perón asszony vétója Elnöki vétó vetett véget Argentíná­ban a szakszervezetek és a munkások bértárgyalásainak, s a dolgozók köve­telte 100 százalékos béremelés helyett Perón elnökasszony június 1-ig vissza­menő hatállyal 50 százalékos általános emelést rendelt el. A vétó hatását eny­hítendő, az elnökasszony elrendelte a családi pótlék 100 százalékos emelését és megígérte az árak ellenőrzésére és a fekete­piac eltüntetésére szükséges in­tézkedéseket. A dolgozók ígéretet kap­tak arra, hogy idén októberben, majd 1976 januárjában újabb 15—15 száza­lékkal emelik munkabérüket. Az elnökasszony élesen bírálta a szak­­szervezeti mozgalom vezetőit, akik ko­rábban a perónista mozgalom legfon­tosabb támaszai voltak. „Az a benyo­másom — mondotta —, hogy egyes po­litikusok és szakszervezeti vezetők nin­csenek tisztában országunk súlyos hely­zetével. Ezért a kormány kötelessége gondoskodni arról, hogy ne essünk ál­dozatul a szörnyű inflációnak.” A szak­­szervezeti vezetők tegnap összeültek, hogy a vétót megtárgyalják, a munka­ügyi miniszter pedig lemondott. A bértárgyalásokat a peso 50 száza­lékos leértékelése és az árellenőrzés be­szüntetése előzte meg, aminek követ­keztében azonnal 300—400 százalékkal felszöktek a fogyasztói árak és a szol­gáltatások díjai. (Reuter, AP) Indonézia milliárdos kölcsönfelvételt tervez Indonézia nagyobb összegű kölcsönö­ket vesz fel, főként korábbi adósságai­nak visszafizetésére — jelenti az AP— DJ hírügynökség. 1975 és 1976 márciusa között a tervezett kölcsönfelvétel ösz­­szege várhatóan meghaladja a 2 mil­liárd dollárt. A összeg nagy részéből a Pertamina olajvállalat rövid lejáratú adósságait fizetik vissza, több mint más­­félmilliárd dollárt. Az összeg fennma­radó részét fejlesztési tervek finanszí­rozására fordítják. A 2 milliárd dollárból Indonézia ed­dig 875 millió dollár kölcsönre talált finanszírozót. A Morgan Guaranty Trust által vezetett bankszindikátus 425 millió dollár kölcsönt nyújtott öt évre, egy japán bankcsoport pedig 150 mil­liót. Dzsakarta az olajtermelőktől is pénzt kíván felvenni. Irán eddig 12 év­re 200 millió dollárt adott, Szaúd- Arábia pedig 100 millió dollárt, szintén hosszú lejáratra. Indonézia főként Szaúd-Arábia és Kuvait további segítsé­gére számít. Isotimp A LEGJOBB ELEKTRONIKUS KÉZI SZÁMOLÓGÉPEKET KÍNÁLJA Az egyszerű négyműveletestől a teljes, tudományos és műszaki igényeket kielégítő készülékekig. ZSEBMÉRET ••vBB * garancia MINDENKIT ISOTIMPEX-hez További felvilágosításért 51, Chapaev Str forduljon az­ Szófia Bulgária A belga miniszterelnök londoni tárgyalásai a nyugat-európai unióról A brüsszeli bizottság EGK-kormányt javasol Tindemans belga miniszterelnök va­sárnap óta Londonban tárgyal a közös piaci tagországok politikai és pénzügyi uniójáról. A belga kormányfőt az EGK 1974-ben tartott párizsi csúcsértekezle­tén bízták meg azzal, hogy 1975 végéig készítsen átfogó jelentést arról, miként vélekednek az egyes EGK tagországok­ban a közös piaci országok egységéről. Most, hogy a brit népszavazás lezajlott, és semmi sem teszi kétségessé Nagy- Britannia közös piaci tagságát, Tinde­mans, mint mondotta, „konstruktív ja­vaslatokat vár” a londoni politikusok­tól. Tudja — mondotta —, hogy eltérők a tagállamok politikai és gazdasági vi­szonyai, ennek ellenére közös álláspon­tot kell kialakítani az integrációról. So­kan a federális rendszer hívei, az USA példájára, de a belga miniszterelnök szerint ennek megteremtésére még nem értek meg a feltételek. A brüsszeli bizottság a héten jelen­tést terjeszt be az Európai Parlament­nek az integráció helyzetéről. A bizott­ság szerint a gazdasági és pénzügyi unió megteremtése közös szerv felállítását teszi szükségessé, amely a nemzeti kor­mányoktól függetlenül döntési joggal rendelkezne egyes fontos kérdésekben. Ez a „nyugat-európai kormány” a bi­zottság szerint határozna külpolitikai, honvédelmi, szociálpolitikai, valamint a fő gazdasági és pénzügyi kérdésekben. Ezzel párhuzamosan megváltozna az Európai Parlament szerepe is, a kép­viselőket közvetlenül választanák. A bizottság közös pénz­­bevezetését javasolja. Kezdetben az új valutát csak a tagállamok központi­­bankjainak egy­órás közti tranzakcióikban használnák, később azonban növelnék szerepét. A pénzügyi együttműködési alap a későb­biekben az EGK központi bankjának a szerepét tölthetné be. A javaslatok szerint az eddiginél ha­tékonyabban kellene összehangolni a tagállamok gazdaságpolitikáját, lehető­séget adva az unió kormányának a köz­vetlen beavatkozásra is. A bizottság a javaslatokat továbbítja Tindemans belga miniszterelnöknek, hogy vegye fel említett jelentésébe. (Reuter, AP—DJ) A bonni külügyminiszter afrikai körútja Genscher nyugatnémet külügyminisz­ter vasárnap 10 napos afrikai körútra utazott. Út programjában Libéria, Ghá­na, Zambia és Malawi meglátogatása szerepel. Előzetes jelentések szerint a nyugatnémet külügyminiszter az iparo­sodott és a fejlődő országok kapcsolatai­nak várható alakulásáról kíván tárgyal­ni a négy afrikai ország politikusaival. Mind a négy állam jó kapcsolatot tart fenn Bonnal. Libériából származik az NSZK vas­ércbehozatalának 20 százaléka, és igen jelentős nyugatnémet tőkebefektetések vannak az országban. Ghana külkeres­kedelmében az NSZK a harmadik leg­fontosabb partner. Zambiában főként a rézlelőhelyek keltik fel Bonn érdek­lődését, az NSZK rézimportjának 15 százaléka innen származik. Malawi pél­dáján az NSZK azt igyekszik szemlél­tetni, hogy mennyire hasznos a gazda­ságilag nagy nehézségekkel küzdő fej­lődő országok együttműködése a fejlett tőkésországokkal. Bonnban hangsúlyoz­zák, hogy Malawi hosszú ideje kap gaz­dasági segélyt az NSZK-tól, amelyet eredményesen használt fel. Genscher megpendíti tárgyalópartnereinek a nyersanyagtermelő és a nyersanyagfo­gyasztó országok párbeszédének kérdé­sét is. (Reuter, MTI) TRIESZT ÉS A SZUEZI-CSATORNA Trieszt kikötője csak akkor húzhat hasznot a Szuezi-csatorna újramegnyi­­tásából, ha újabb beruházásokkal sike­rül növelnie befogadó kapacitását. Az olasz kikötőnek főként a nagy értékű áruk forgalmának lebonyolításá­ban vannak jó esélyei, erre földrajzi hely­zete is kedvező lehetőségeket teremt. A múlt héten trieszti kikötői napot tartottak a 27. trieszti vásár keretében, amelyen ismerették a kikötő fejleszté­sével kapcsolatos elképzeléseket. Cola­­utti, a kikötő vezérigazgatója elmondot­ta, hogy a korszerűsítési munkák a kö­vetkező két évben több mint 25 milliárd lírát emésztenek fel. Az összeg nagy ré­sze a konténerkikötő kiépítésére megy. Októberben helyezik üzembe a máso­dik konténerdarut, valamivel később pe­dig a harmadikat, s ezzel a konténer­­kikötő áteresztőgépessége a háromszo­rosára növekszik. A Szuezi-csatorna újramegnyitása elő­rejelzések szerint kedvezően hathat a kikötő forgalmára is. Ennek érdekében azonban nagy infrastrukturális beruhá­zásokra van szükség. Egyedül az autó­pályák építése több mint 200 milliárd lírát igényel. A Trieszttől Udineig ve­zető autópályát jövőre meghosszabbít­ják Amaróig, és fontolóra vették újabb szakasz építését is, Tolmezzóig. A vasúti összeköttetést Ausztriával új sínpálya kiépítésével kívánják bővíteni. Cervig­­nanónál új rendezőpályaudvart építe­nek. A város bővítését természeti ténye­zők akadályozzák. Ezért tervbe vették, hogy Triesztet összekapcsolják a 25 kilométerre levő Monfalcone kikötőjé­vel. Itt kedvezőbbek a bővítési lehető­ségek. A tömeges áruforgalmat Monfal­­conén keresztül, bonyolítanák le, Trieszt pedig elsősorban a darabáruk és külön­leges termékek forgalmát biztosítaná. A terv megvalósítása előtt azonban pénzügyi és politikai jellegű kérdéseket is meg kell oldani. (APA) Nehéz helyzetben a " független tartályhajó-tulajdonosok " nemzetközi szövetségének elnöke azt ál­lítja, hogy a legutóbbi hónapokban ösz­­szesen 25 millió bruttó regisztertonná­­nak megfelelő 102 tartályhajóra vonat­kozó rendelést töröltek a hajógyárak. Ennek ellenére a tartály­ha­jó-szállítás reménytelen helyzetbe kerül, ha továb­bi jelentékeny számú hajó gyártását nem állítják le a következő 2 év folya­mán. Jelenleg ugyanis 25 millió tonnányi tankhajó áll munka nélkül, és további leállításokra kell számítani. A hajógyáraknál 150 millió tonnát képviselő megrendelések fekszenek, ezeknek legalább egyharmadát kellene törölni. A tankhajó-felesleg 40 millió tonna körül mozog, emellett a gyárak hetenként mintegy 1 millió tonnát kép­viselő újabb hajókat készítenek el. A futó megrendelések jelentős része még 1973-ból származik, amikor tetőzött az olaj iránti kereslet. A depresszió és az olajárak emelkedése azóta leszorította a keresletet, és javulás nem is várható addig, amíg a világkereskedelem hely­zete nem jön rendbe. A hajógyártás nehézségei miatt a ja­pán gyárak a jövő év március 31-én zá­ruló üzletévben lényegesen rosszabb­­eredményt várnak, mint eddig. Számí­tásuk szerint a hat legnagyobb gyár együttesen 44,3 milliárd jen nettó nyere­ségre számíthat, ez 7 százalék csökke­nést jelent. Az EGK hajógyárai is erősen érzik a japán versenyt és a brüsszeli bizottság segítségére siet az iparágnak. Eredetileg kooperációt akart létrehozni a közössé­gi gyárak között az új beruházások köl­csönös ellenőrzése mellett. Ezt több új­ tartályhajógyártás szám ellenezte, úgyhogy jelenleg újabb javaslat készül. Az általános helyzettel némiképpen ellentétben áll, hogy a dán hajógyárak rendelési állományukra hivatkozva el­utasítanak újabb megrendeléseket. Így Japánban fognak legyártani 10 darab egyenként 3—4 ezer tonnás teherhajót, összesen 50 millió dollár értékben. A dán gyárak ugyanis nem versenyképe­sek sem ab­ban, sem határidőben. Bahrain szigetén 7 arab olajtermelő ország közös vállalata hatalmas hajója­vító üzemet épít, ami 500 ezer tonnás tankhajók befogadására is alkalmas. Ennek érdekében mesterséges félszigetet hoztak létre a sziget északkeleti part­ján, ahol a javítóüzemet 1977 végéig építik fel. (AP—DJ, Reuters VILÁGGAZDASÁG Jugoszláv tranzit­tilalom svájci szállítmányokra Jugoszlávia további intézkedésig fel­függesztette tranzitengedélyek kiadását svájci közúti szállítmányozó cégeknek — hozta nyilvánosságra Bernben a svájci járműfuvarozó szövetség. Jugo­szláv részről az utak túlzsúfoltságával indokolták a rendelkezést. Az APA osztrák hírszolgálati iroda a berni bejelentéssel kapcsolatban emlé­keztet arra, hogy a közel-keleti országok­ba irányuló szállítások erőteljes növe­kedése miatt jelentősen megnőtt az oda­vezető utak megterhelése. Svájc és a Közel-Kelet között Jugoszlávia tranzi­­táló szerepe különleges jelentőségű. A két ország közúti árufuvarozási megál­lapodása értelmében a jugoszláviai tranzitforgalom egyedi engedélyhez kö­tött, ezt azonban eddig minden további nélkül megadták. Élénk érdeklődés a washingtoni aranyárverésen Több mint 700 ajánlat futott be Wa­shingtonban az aranyárverésen. Az ame­rikai kincstár, mint ismeretes, 500 ezer uncia aranyat bocsátott áruba, s a vé­teli ajánlat megtételének határideje tegnap járt le. Az eddig ismeretes aján­latok közül a legmagasabb vételi ár 165 dollár volt unciánként. Az árverés úgy­nevezett holland rendszerű,­ a vevőknek az eladó által elfogadott legkisebb vé­teli árat kell egységesen megfizetniök, függetlenül az ajánlati ártól. A londoni aranytőzsdén az árverés nem okozott különösebb piaci izgalmakat, bár teg­nap 25 centtel felszökött az arany ára. (Reuter)

Next