Világgazdaság, 1975. július (7. évfolyam, 123/1620-145/1642. szám)
1975-07-01 / 123. (1620.) szám
1975. JÚLIUS .1 A bolgár—görög tárgyalások előtt Jók a lehetőségek a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére Karamanlisz görög miniszterelnök — mint ismeretes — holnap Szófiába érkezik, hogy a bolgár—görög kapcsolatok további szélesítéséről folytasson eszmecserét. A hivatalos vizit alkalmából érdemes felidézni Joannisz Butosz görög tervezés- és koordinációsügyi miniszter legutóbbi nyilatkozatát, amelyben a legnagyobb elismeréssel szólt a két állam együttműködési bizottságának munkájáról és ezen keresztül a gazdasági viszony gyors javulásáról. Bulgária és Görögország februárban a hosszú lejáratú megállapodás mellett vámügyi és fizetési egyezményt, valamint éves árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet írt alá. Ez utóbbi előirányzata szerint a kölcsönös szállítások értéke az idén több mint 100 millió dollár lesz. Az áruszerkezet is megváltozik, emelkedik a gépek és berendezések részaránya, s külön kell szólni a fémipari termékekről, amelyek részesedése az 1975. évi összexportban 20—25 millió dollár lesz. Pozitívan befolyásolja a két ország kereskedelmét az is, hogy Bulgária a szaloniki kikötőt, Görögország pedig Bulgária dunai kikötőhelyeit igénybe veheti harmadik országokba irányuló tranzitszállításainál. A jelek szerint jó a lehetőség az együttműködés új, korszerűbb formáinak bevezetésére is. Számos görög cég érdeklődik a bolgár vállalatokkal való ipari kooperáció iránt, néhány ágazatban, elsősorban a gépiparban már konkrét megállapodás született. Az ipari kooperáció lehetséges területei még: mezőgazdasági gépgyártás, elektromos és hagyományos meghajtású targoncák készítése, szerszámgépek, orvosi berendezések gyártása és az olajvegyészet. Folytatódnak a tárgyalások közös energetikai beruházásokról, s az utóbbi időben bővült még az együttműködés a mezőgazdaságban, a szállításban és a távközlésben is. (MTA) Bolgár öntözőrendszerek Algériában Algíri látogatásának befejeztével viszszaérkezett Szófiába Todor Zsivkov, a bolgár államtanács elnöke. Zsivkov, mint ismeretes, korábban Olaszországban járt, majd pénteken Algírba utazott, ahol Bumedien elnökkel és az algériai kormány tagjaival tárgyalt. Bulgária és Algéria árucsere-forgalma az utóbbi időben gyorsan nőtt, az előirányzat szerint 1980-ra meghaladja a 200 millió dollárt. A kapcsolatok különösen a legutóbbi gazdasági és műszaki-tudományos vegyes bizottság ülését követően élénkültek meg. Ezt elősegítette a két ország viszonylag gyors ipari fejlődése is, amely lehetővé tette, hogy a hagyományos árulista új, ipari termékekkel egészüljön ki. Bulgária korábban főképpen olajat, bort és citrusféléket importált Algériából, de újabban kábelek, bányászati húsvezetékek, foszfát és vasöntvények is érkeznek az észak-afrikai országból. Algéria elsősorban gépeket, gyógyszereket, vegyszereket, cementet, elektromosipari termékeket és textíliát vásárol. Az iparosodó arab állam fejlesztési terveinek végrehajtását bolgár szakértők (mérnökök, építőmunkások, agronómusok és más szakemberek) segítik. Djidjelliben és Létifben vízügyi létesítmények épülnek bolgár műszaki segítséggel, s befejezés előtt áll két nagy öntözőrendszer (a Mitidza és Mina), amelyek összesen 520 ezer hektár földterület öntözéses gazdálkodásra való felhasználását biztosítják. (BTA) 0. Hosszú távú gazdasági és kereskedelmi megállapodást írt alá Berlinben az NDK és Svájc kormányküldöttsége. A megállapodás, amelyben a legnagyobb kedvezmény elvének biztosítása is szerepel, harmadik piaci együttműködésre is kiterjed. Angliába, Hollandiába, Nyugat-Németországba, Lengyelországba, Egyiptomba és Pakisztánba látogat Malaysia közlekedési miniszterhelyettese, hogy légiközlekedési, hajózási és vasúti műszaki együttműködésről tárgyaljon. вf£· Befejeződött a sínlefektetés az 1240 mérföld hosszú vasútvonalon, amely Zambia rézlelőhelyeit köti össze Dar es- Salaam kikötőjével. A vasútépítés, mely kínai részvétellel történik, 1971 októberében kezdődött meg. Az új vasútvonal Zambiának lehetőséget ad arra, hogy a Dél-afrikai Köztársaság megkerülésével bonyolítsa le áruszállításait. • Kohászati együttműködési megállapodást írt alá Prágában ,a Szovjetunió és Csehszlovákia nehézipari miniszterhelyettese. A megállapodás alapján a két ország öntvénygyártó berendezések előállításában fog együttműködni. • Négynapos látogatásra Ankarába érkezett a nyugatnémet élelmezési, földművelésügyi és erdőgazdasági miniszter. A török politikusokkal az EGK és Törökország közötti viszony kérdéseit, valamint a mezőgazdasági kereskedelem problémáit vitatja meg, ami jelenti Görögország teljes jogú közös piaci tagságáról, valamint a ciprusi kérdésről tárgyal a görög vezetőkkel Gaston Thorn luxemburgi miniszterelnök, aki szombaton érkezett háromnapos látogatásra Athénbe. Látogatásának első két napján Thorn találkozott Biciosz külügyminiszterrel, valamint Karamanlisz miniszterelnökkel. • Japán 10 évre szóló 200 millió dolláros áruhitelt nyújt Argentínának. A hitelből acélműveket és vízerőműveket hoznak létre, amelyekre a megrendelést már a múlt évben megkapták japán vállalatok. Brazília kereskedelmi deficitjét 1975 első hat hónapjában mintegy 2 milliárd dollárra becsülik. Ez idő alatt az export 4,1 milliárd dollárt, az import pedig 6,1 milliárd dollárt ért el. • A svéd Postach Kreditbanken-pk 60 millió nyugatnémet márka értékben nyolc évre kölcsönt bocsát ki. A Dresdner Bank szervezi a kötvények elhelyezését a névérték 99,5 százalékáért. A kamat évi 8,5 százalék. Négyéves türelmi időszak után kezdődik meg a kölcsön visszafizetése. Általános gazdasági és műszaki együttműködési megállapodást írt alá Bukarestben Ceausescu román államfő és Bongo gaboni köztársasági elnök. Kormányszintű megállapodás született a mezőgazdasági, bányászati és kereskedelmi együttműködésről. Washington a külföldi tőke behatolása ellen Az amerikai szenátus biztonsági bizottsága törvényjavaslatot hagyott jóvá, amely feljogosítja Ford elnököt, akadályozza meg az idegen beruházásokat amerikai vállalatokba, ha nemzetbiztonsági okok megkívánják. Ez a meghatározás gyakorlatilag biankó felhatalmazást ad az elnöknek annak megállapítására, mi a nemzeti érdek. A törvényjavaslat értelmében azok a külföldi befektetők, akik részt vesznek valamely gazdasági bojkottmozgalomban, legfeljebb 5 százalékos részesedést szerezhetnek amerikai vállalatokban. Ez a kitétel elsősorban az arab államoknak szól. A törvényjavaslatot jóvá kell hagynia a szenátus bankügyi bizottságának is, majd a kongresszus két háza elé kerül. Külföldi cégek közvetlen beruházásai az Egyesült Államokban mintegy 11 milliárd dollárra rúgnak, míg az amerikai befektetések külföldön elérik a 107 milliárd dollárt. (Reuter, WWD) Perón asszony vétója Elnöki vétó vetett véget Argentínában a szakszervezetek és a munkások bértárgyalásainak, s a dolgozók követelte 100 százalékos béremelés helyett Perón elnökasszony június 1-ig visszamenő hatállyal 50 százalékos általános emelést rendelt el. A vétó hatását enyhítendő, az elnökasszony elrendelte a családi pótlék 100 százalékos emelését és megígérte az árak ellenőrzésére és a feketepiac eltüntetésére szükséges intézkedéseket. A dolgozók ígéretet kaptak arra, hogy idén októberben, majd 1976 januárjában újabb 15—15 százalékkal emelik munkabérüket. Az elnökasszony élesen bírálta a szakszervezeti mozgalom vezetőit, akik korábban a perónista mozgalom legfontosabb támaszai voltak. „Az a benyomásom — mondotta —, hogy egyes politikusok és szakszervezeti vezetők nincsenek tisztában országunk súlyos helyzetével. Ezért a kormány kötelessége gondoskodni arról, hogy ne essünk áldozatul a szörnyű inflációnak.” A szakszervezeti vezetők tegnap összeültek, hogy a vétót megtárgyalják, a munkaügyi miniszter pedig lemondott. A bértárgyalásokat a peso 50 százalékos leértékelése és az árellenőrzés beszüntetése előzte meg, aminek következtében azonnal 300—400 százalékkal felszöktek a fogyasztói árak és a szolgáltatások díjai. (Reuter, AP) Indonézia milliárdos kölcsönfelvételt tervez Indonézia nagyobb összegű kölcsönöket vesz fel, főként korábbi adósságainak visszafizetésére — jelenti az AP— DJ hírügynökség. 1975 és 1976 márciusa között a tervezett kölcsönfelvétel öszszege várhatóan meghaladja a 2 milliárd dollárt. A összeg nagy részéből a Pertamina olajvállalat rövid lejáratú adósságait fizetik vissza, több mint másfélmilliárd dollárt. Az összeg fennmaradó részét fejlesztési tervek finanszírozására fordítják. A 2 milliárd dollárból Indonézia eddig 875 millió dollár kölcsönre talált finanszírozót. A Morgan Guaranty Trust által vezetett bankszindikátus 425 millió dollár kölcsönt nyújtott öt évre, egy japán bankcsoport pedig 150 milliót. Dzsakarta az olajtermelőktől is pénzt kíván felvenni. Irán eddig 12 évre 200 millió dollárt adott, Szaúd- Arábia pedig 100 millió dollárt, szintén hosszú lejáratra. Indonézia főként Szaúd-Arábia és Kuvait további segítségére számít. Isotimp A LEGJOBB ELEKTRONIKUS KÉZI SZÁMOLÓGÉPEKET KÍNÁLJA Az egyszerű négyműveletestől a teljes, tudományos és műszaki igényeket kielégítő készülékekig. ZSEBMÉRET ••vBB * garancia MINDENKIT ISOTIMPEX-hez További felvilágosításért 51, Chapaev Str forduljon az Szófia Bulgária A belga miniszterelnök londoni tárgyalásai a nyugat-európai unióról A brüsszeli bizottság EGK-kormányt javasol Tindemans belga miniszterelnök vasárnap óta Londonban tárgyal a közös piaci tagországok politikai és pénzügyi uniójáról. A belga kormányfőt az EGK 1974-ben tartott párizsi csúcsértekezletén bízták meg azzal, hogy 1975 végéig készítsen átfogó jelentést arról, miként vélekednek az egyes EGK tagországokban a közös piaci országok egységéről. Most, hogy a brit népszavazás lezajlott, és semmi sem teszi kétségessé Nagy- Britannia közös piaci tagságát, Tindemans, mint mondotta, „konstruktív javaslatokat vár” a londoni politikusoktól. Tudja — mondotta —, hogy eltérők a tagállamok politikai és gazdasági viszonyai, ennek ellenére közös álláspontot kell kialakítani az integrációról. Sokan a federális rendszer hívei, az USA példájára, de a belga miniszterelnök szerint ennek megteremtésére még nem értek meg a feltételek. A brüsszeli bizottság a héten jelentést terjeszt be az Európai Parlamentnek az integráció helyzetéről. A bizottság szerint a gazdasági és pénzügyi unió megteremtése közös szerv felállítását teszi szükségessé, amely a nemzeti kormányoktól függetlenül döntési joggal rendelkezne egyes fontos kérdésekben. Ez a „nyugat-európai kormány” a bizottság szerint határozna külpolitikai, honvédelmi, szociálpolitikai, valamint a fő gazdasági és pénzügyi kérdésekben. Ezzel párhuzamosan megváltozna az Európai Parlament szerepe is, a képviselőket közvetlenül választanák. A bizottság közös pénzbevezetését javasolja. Kezdetben az új valutát csak a tagállamok központibankjainak egyórás közti tranzakcióikban használnák, később azonban növelnék szerepét. A pénzügyi együttműködési alap a későbbiekben az EGK központi bankjának a szerepét tölthetné be. A javaslatok szerint az eddiginél hatékonyabban kellene összehangolni a tagállamok gazdaságpolitikáját, lehetőséget adva az unió kormányának a közvetlen beavatkozásra is. A bizottság a javaslatokat továbbítja Tindemans belga miniszterelnöknek, hogy vegye fel említett jelentésébe. (Reuter, AP—DJ) A bonni külügyminiszter afrikai körútja Genscher nyugatnémet külügyminiszter vasárnap 10 napos afrikai körútra utazott. Út programjában Libéria, Ghána, Zambia és Malawi meglátogatása szerepel. Előzetes jelentések szerint a nyugatnémet külügyminiszter az iparosodott és a fejlődő országok kapcsolatainak várható alakulásáról kíván tárgyalni a négy afrikai ország politikusaival. Mind a négy állam jó kapcsolatot tart fenn Bonnal. Libériából származik az NSZK vasércbehozatalának 20 százaléka, és igen jelentős nyugatnémet tőkebefektetések vannak az országban. Ghana külkereskedelmében az NSZK a harmadik legfontosabb partner. Zambiában főként a rézlelőhelyek keltik fel Bonn érdeklődését, az NSZK rézimportjának 15 százaléka innen származik. Malawi példáján az NSZK azt igyekszik szemléltetni, hogy mennyire hasznos a gazdaságilag nagy nehézségekkel küzdő fejlődő országok együttműködése a fejlett tőkésországokkal. Bonnban hangsúlyozzák, hogy Malawi hosszú ideje kap gazdasági segélyt az NSZK-tól, amelyet eredményesen használt fel. Genscher megpendíti tárgyalópartnereinek a nyersanyagtermelő és a nyersanyagfogyasztó országok párbeszédének kérdését is. (Reuter, MTI) TRIESZT ÉS A SZUEZI-CSATORNA Trieszt kikötője csak akkor húzhat hasznot a Szuezi-csatorna újramegnyitásából, ha újabb beruházásokkal sikerül növelnie befogadó kapacitását. Az olasz kikötőnek főként a nagy értékű áruk forgalmának lebonyolításában vannak jó esélyei, erre földrajzi helyzete is kedvező lehetőségeket teremt. A múlt héten trieszti kikötői napot tartottak a 27. trieszti vásár keretében, amelyen ismerették a kikötő fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseket. Colautti, a kikötő vezérigazgatója elmondotta, hogy a korszerűsítési munkák a következő két évben több mint 25 milliárd lírát emésztenek fel. Az összeg nagy része a konténerkikötő kiépítésére megy. Októberben helyezik üzembe a második konténerdarut, valamivel később pedig a harmadikat, s ezzel a konténerkikötő áteresztőgépessége a háromszorosára növekszik. A Szuezi-csatorna újramegnyitása előrejelzések szerint kedvezően hathat a kikötő forgalmára is. Ennek érdekében azonban nagy infrastrukturális beruházásokra van szükség. Egyedül az autópályák építése több mint 200 milliárd lírát igényel. A Trieszttől Udineig vezető autópályát jövőre meghosszabbítják Amaróig, és fontolóra vették újabb szakasz építését is, Tolmezzóig. A vasúti összeköttetést Ausztriával új sínpálya kiépítésével kívánják bővíteni. Cervignanónál új rendezőpályaudvart építenek. A város bővítését természeti tényezők akadályozzák. Ezért tervbe vették, hogy Triesztet összekapcsolják a 25 kilométerre levő Monfalcone kikötőjével. Itt kedvezőbbek a bővítési lehetőségek. A tömeges áruforgalmat Monfalconén keresztül, bonyolítanák le, Trieszt pedig elsősorban a darabáruk és különleges termékek forgalmát biztosítaná. A terv megvalósítása előtt azonban pénzügyi és politikai jellegű kérdéseket is meg kell oldani. (APA) Nehéz helyzetben a " független tartályhajó-tulajdonosok " nemzetközi szövetségének elnöke azt állítja, hogy a legutóbbi hónapokban öszszesen 25 millió bruttó regisztertonnának megfelelő 102 tartályhajóra vonatkozó rendelést töröltek a hajógyárak. Ennek ellenére a tartályhajó-szállítás reménytelen helyzetbe kerül, ha további jelentékeny számú hajó gyártását nem állítják le a következő 2 év folyamán. Jelenleg ugyanis 25 millió tonnányi tankhajó áll munka nélkül, és további leállításokra kell számítani. A hajógyáraknál 150 millió tonnát képviselő megrendelések fekszenek, ezeknek legalább egyharmadát kellene törölni. A tankhajó-felesleg 40 millió tonna körül mozog, emellett a gyárak hetenként mintegy 1 millió tonnát képviselő újabb hajókat készítenek el. A futó megrendelések jelentős része még 1973-ból származik, amikor tetőzött az olaj iránti kereslet. A depresszió és az olajárak emelkedése azóta leszorította a keresletet, és javulás nem is várható addig, amíg a világkereskedelem helyzete nem jön rendbe. A hajógyártás nehézségei miatt a japán gyárak a jövő év március 31-én záruló üzletévben lényegesen rosszabberedményt várnak, mint eddig. Számításuk szerint a hat legnagyobb gyár együttesen 44,3 milliárd jen nettó nyereségre számíthat, ez 7 százalék csökkenést jelent. Az EGK hajógyárai is erősen érzik a japán versenyt és a brüsszeli bizottság segítségére siet az iparágnak. Eredetileg kooperációt akart létrehozni a közösségi gyárak között az új beruházások kölcsönös ellenőrzése mellett. Ezt több új tartályhajógyártás szám ellenezte, úgyhogy jelenleg újabb javaslat készül. Az általános helyzettel némiképpen ellentétben áll, hogy a dán hajógyárak rendelési állományukra hivatkozva elutasítanak újabb megrendeléseket. Így Japánban fognak legyártani 10 darab egyenként 3—4 ezer tonnás teherhajót, összesen 50 millió dollár értékben. A dán gyárak ugyanis nem versenyképesek sem abban, sem határidőben. Bahrain szigetén 7 arab olajtermelő ország közös vállalata hatalmas hajójavító üzemet épít, ami 500 ezer tonnás tankhajók befogadására is alkalmas. Ennek érdekében mesterséges félszigetet hoztak létre a sziget északkeleti partján, ahol a javítóüzemet 1977 végéig építik fel. (AP—DJ, Reuters VILÁGGAZDASÁG Jugoszláv tranzittilalom svájci szállítmányokra Jugoszlávia további intézkedésig felfüggesztette tranzitengedélyek kiadását svájci közúti szállítmányozó cégeknek — hozta nyilvánosságra Bernben a svájci járműfuvarozó szövetség. Jugoszláv részről az utak túlzsúfoltságával indokolták a rendelkezést. Az APA osztrák hírszolgálati iroda a berni bejelentéssel kapcsolatban emlékeztet arra, hogy a közel-keleti országokba irányuló szállítások erőteljes növekedése miatt jelentősen megnőtt az odavezető utak megterhelése. Svájc és a Közel-Kelet között Jugoszlávia tranzitáló szerepe különleges jelentőségű. A két ország közúti árufuvarozási megállapodása értelmében a jugoszláviai tranzitforgalom egyedi engedélyhez kötött, ezt azonban eddig minden további nélkül megadták. Élénk érdeklődés a washingtoni aranyárverésen Több mint 700 ajánlat futott be Washingtonban az aranyárverésen. Az amerikai kincstár, mint ismeretes, 500 ezer uncia aranyat bocsátott áruba, s a vételi ajánlat megtételének határideje tegnap járt le. Az eddig ismeretes ajánlatok közül a legmagasabb vételi ár 165 dollár volt unciánként. Az árverés úgynevezett holland rendszerű, a vevőknek az eladó által elfogadott legkisebb vételi árat kell egységesen megfizetniök, függetlenül az ajánlati ártól. A londoni aranytőzsdén az árverés nem okozott különösebb piaci izgalmakat, bár tegnap 25 centtel felszökött az arany ára. (Reuter)