Világgazdaság, 1975. augusztus (7. évfolyam, 146/1643-165/1662. szám)

1975-08-01 / 146. (1643.) szám

2­YA BULGARIA ÉS ROMÁNIA IPARI Még az idén befejeződnek a nagy hidroenergetikai létesítmény, a Niko­pol—Turnu—Magurele-i vízerőmű munkálatai. A közös beruházás jó példája Bulgária és Románia szélesedő ipari együttműködésének — írja a BT­A tájékoztatója. A bolgár—román vízerőmű évente mintegy két milliárd kilowattóra elektromos energiát biztosít mindkét országnak, hozzájárul a hajózás meg­könnyítéséhez, a vízvédelemhez és megkönnyíti az öntözéses gazdálkodás bevezetését a parti körzetben. (Romá­nián át húzódik egy 400 kilovoltos távvezeték, melyen keresztül a Szov­jetunió szállít elektromos áramot Bul­gáriának, a Szovjetunió—Bulgária gázvezeték és itt halad majd a szov­jet—magyar, 750 kilovoltos elektromos lánc bolgár elágazása is.) A kooperáció és a gyártásszakosítás az utóbbi időben az ipari együttműkö­dés legtöbbet ígérő területei. Talán a gyógyszeripar a legfrissebb példa erre, ahol a felek 5 éves szakosítási egyez­ményt kötöttek. S már tervbe vették a további specializálódást is. Ilyen lehe­tőség kínálkozik még a vegyipari tér­ EGYÜTTMŰKÖDÉSE méhek nagy mennyiségben való elő­állítására, amiről már folynak a tár­gyalások, s általában a vegyi és a petrolkémia területén. Bulgária és Ro­mánia között egyébként hosszú le­járatú megállapodás van érvényben román ásványi kenőanyagok és Diesel­üzemanyag exportjáról is. A gépgyártásban a legjellemzőbb a kölcsönös szállítások gyors emelke­dése: a jelenlegi tervidőszakban, az előzőhöz képest, a bolgár export kö­rülbelül háromszorosára, a román öt­szörösére nő. A bolgár exportlista: elektromos emelők, autók, rakodógé­pek, fémmegmunkáló és esztergagé­pek, élelmiszeripari berendezések, érc­szállító uszályok. Tervbe vették gépipari vegyes válla­lat létesítését Bulgáriában, Rusze- Druzsba környékén. Az elképzelések szerint olajipari berendezéseket, bá­nyagépeket és fémmegmunkáló eszkö­zöket fognak ott készíteni. A gépipar­ban a specializációra és a kooperáció­ra az esztergagép-gyártásban, a hajó­építésben és az élelmiszeripari gépek előállításában van legjobb lehetőség. • Prágában csehszlovák—lengyel gaz­dasági tárgyalások folynak. A két or­szág szakminiszterei a­­vegyipari és a könnyűipari együttműködés szélesíté­séről tárgyalnak. • Pakisztán 10 darab Mirage vadász­bombázót rendelt Franciaországtól. Az üzletkötés értéke mintegy 80 millió dollár, a vásárláshoz a franciák hitelt nyújtanak. A legújabb 111—RP típusú gépek szállítására 1977-ben kerül sor — közölték Iszlámábádban. A pakisz­táni légierőnek jelenleg 50 Mirage gé­pe van. • Szadat egyiptomi elnök késő ősz­szel, valószínűleg novemberben Nyu­­gat-Németországba látogat — jelentet­ték be Bonnban. Az NSZK Egyiptom legjelentősebb nyugat-európai kereske­delmi partnere és a korábban kötött megállapodás szerint jövőre 500 millió márkás segélyt nyújt a Nílus menti or­szágnak. Angliában tavaly több mint 5000 vállalat jutott csődbe, csaknem 38 szá­zalékkal több, mint 1973-ban. A leg­több, kereken 1000 üzem, az építőipar­ban zárta be kapuit. Nagy-Britanniá­­ban jelenleg több mint 160 ezer építő­ipari dolgozó keres munkát. • A Világbank 22,5 millió dolláros kölcsönt nyújt Jordániának. Ezt az ösz­­szeget három év alatt folyósítják a kö­zel-keleti ország fejlesztési terveinek finanszírozására. Amman kölcsönt kap más nemzetközi szervezetektől is, hogy összesen mintegy 1 milliárd dolláros fejlesztési programját végrehajthassa. • Mexikó 400 millió dolláros hitelt kapott Irántól mezőgazdasági és ipari létesítmények vásárlására. Mexikó ezenkívül 20 millió dolláros alaptőkével közös beruházási vállalatot alapít Ku­­vaittal. A két hírt a mexikói pénzügy­­miniszter közölte. DE Venezuela rekordnagyságú külföldi valutakészletre tett szert. Az év első hat hónapjában az 5 milliárd 211 mil­liós bevétellel az ország összes külföl­di fizetőkészletei 8 milliárd 638 millió dollárra emelkedtek június végére. Mindebben igen nagy jelentősége volt az olajárak növekedésének. Venezuela egyébként az év első felében mintegy 3,3 milliárd dollárt fordított vásárlá­sokra, illetve külföldi kötelezettségei­nek teljesítésére.­­ Négy amerikai bank összesen 70 millió dollár hitelt nyújt a chilei kor­mánynak — közölték Santiagóban. Eb­ből Chile 8 millió dollárért már ren­delt is az USA-tól egy Boeing—707 típusú repülőgépet.­­­ Kőolajkutatások kezdődnek a Hi­malája vidékén. A pakisztáni kormány szóvivője elmondotta: augusztus köze­pén hazai és olasz szakértők kezdik meg a munkát. A feltételezések szerint az Afganisztán felé eső területeken a Föld mélyében jelentős olajkészletek és egyéb természeti kincsek rejlenek. • Nyolcezer dolgozót akar elbocsátani a Boeing. Az amerikai repülőgépgyár, mint ismeretes a kereslet csökkenése miatt kénytelen gyártását erősen visz­­szafogni. • Japán ipari és műszaki kiállítást rendeznek Pekingben. A japán külke­reskedelmi szervezet, a VETRO már bejelentette: a november 18. és decem­ber 2. között megrendezésre kerülő be­mutatón 163 japán cég több mint 7800 ipari termékét vonultatják fel. •­ Amerikai csapágyakat vásárol a szovjet Sztankoimport. A 200 ezer rubel értékű szerződést az USA oldaláról a Timken cég képviselője írta alá. Ez a vállalat az idén összesen 300 ezer ru­belért szállít csapágyakat a szovjet piacra. 1975. AUGUSZTUS 1. KELET-NYUGAT A bécsi szovjet biztosítóintézet tevékenysége jó évet zárt és a kelet-nyugati ke­reskedelem változatlanul kedvező ten­denciáit tekintve indokoltan optimista a szovjet tulajdonban levő bécsi Ga­rant—Ver Sicherung­s AG. Díjbevételei tavaly 9 százalékkal 74 millió schil­­lingre emelkedtek. A Garant legfonto­sabb üzletága a nem-fizetés esetére történő biztosítás, az ebből származó 22,1 millió schillinges díjbevétel több mint a gépbiztosításból eredő 10,7 mil­lió schilling és a szállítmánybiztosítás­ból származó 10,3 millió együttesen. Érdekes módon az üzleti forgalom több mint fele nyugatnémet cégekkel bo­nyolódik le, noha a Garant az NSZK- ban nem rendelkezik irodával. Auszt­ria csak a második, Svájc pedig a harmadik. Erre magyarázatot ad, hogy a Ga­rant két testvérintézménye, a hambur­gi Schwarzmeer und Ostsee és a lon­doni Black Sea and Baltic jobbára csak szállítmánybiztosítással foglalkozik, miközben a Garant számos olyan koc­kázatra is vállal biztosítást, amely kü­lönös jelentőséggel bír a kelet-nyugati kereskedelemben. A legfontosabb a­­nem fizetés vagy a késedelmes fizetés esetére történő biztosítás. Az okmányos inkasszó és­­az akkredi­tív mellett a kelet-nyugati kereskede­lemben egyre nagyobb szerepet kap a rövid lejáratú nyílt hitel. Az éles kon­­kurrenciaharcban egyes vállalatok még a bankgarancia költségeit is igyekez­nek megtakarítani (a lengyel külke­reskedelmi bank, a Bank Handlowie w Warszawie például a számlaérték 2,75 százalékát számítja fel a hitellevélért és a bankgaranciáért). Néhány a kelet- nyugati kereskedelemre specializáló­dott pénzintézet, továbbá a szocialista országok Nyugat-Európában működő bankjai és biztosító intézetei ilyen hi­teleket is hajlandók leszámítolni és le­mondani a visszkereseti jogról (termé­szetesen csak jó hitelképességű adós­­ esetén). A fizetés megtagadása szocialista országok részéről a legritkábban fordul elő, késedelem a nyugati bankok sze­rint — azonban egyre gyakrabban. Az Eastern Europe Report informátorai szerint Jugoszláviában 360 napig, Ro­mániában 180 napig, Bulgáriában és Lengyelországban 120 napig, Csehszlo­vákiában és Magyarországon 60 napig, az NDK-ban 30 napig terjedő késede­lemre számíthatnak a nyugati export­őrök, s egyedül a szovjet külkereske­delmi vállalatok fizetnek mindig pon­tosan nyílt hitel esetén is. A Garant szerint a fizetési késedelmek két fő okra vezethetők vissza: a devizahiány­ra és a szerződéses kikötéseket nem kielégítő szállításokra. Ha a nem fize­tés oka nem az eladó hibás teljesíté­sében rejlik, a Garant a kárigény be­jelentésétől számított 60. nap múlva fizet. A Garant biztosítási díjtételei a szocialista országokra, (Jugoszláviát is beleértve) a számlaérték százalékában, 0,35 százalék okmányos inkasszónál; 0,7 százalék egy hónapos nyílt hitelre; 0,9 százalék két hónapos nyitt hitelre; 1,1 százalék három hónapos nyílt hi­telre; + 0,1 százalék minden további hónapra. A Garant országonként külön kere­teket állapított meg — Jugoszlávia esetében a keretet már kimerítették. A bécsi szovjet biztosító vállalat egyedülálló biztosítási típust is kínál: a teljesítménygaranciát:­­ átvállalja a kockázatot, amelyet a gépeladó visel, ha a berendezés nem elégíti ki a szer­ződéses kikötéseket. A gyártási kocká­zatra adott biztosítás díjtétele hat hó­napig 0,6 százalék, minden további hónap után 0,5 százalék. A teljesítménygarancia a Garant egyedülálló szolgáltatása, semmilyen más biztosító vállalat nem foglalko­zik ezzel az üzletággal. Főképpen komplett gyárberendezések szállításá­nál a szerződés gyakran a legkisebb részletekre is kitér. A nyugati gép­exportőr csak abban az esetben sza­vatolja a meghatározott teljesítmény elérését, amikor a vevő lehetővé teszi minden szempontból zavartalan műkö­dését. A szerződés záradékában ponto­san meghatározzák a felhasználható nyersanyagok minőségét, a­­ működési hőmérsékletet, az energiaszolgáltatás zavartalanságát stb. Ha a berendezés e feltételek teljesítése ellenére nem éri el a kívánt teljesítményt, az eladó kártérítésre kötelezhető. A teljesít­mény szavatolásával a Garant ezt a kockázatot vállalja át — természete­sen csak makulátlanul jó hírű gyáraik­tól. (APA, Eastern Europe Report) A BIKALI ÁLLAMI GAZDASÁG FELVÉTELRE KERES AGRÁREGYETEMET VÉGZETT takarmányozásban gyakorlott SZAKEMBERT takarmánykeverő üzemvezetői munkakörbe. Jelentkezés írásban, augusztus 10-ig az alábbi címen: Bikali Állami Gazdaság, 7346 Bikáli London az importkorlátozások ellen Az angol kormány egyelőre nem ter­vez semmilyen adminisztratív import­­korlátozásokat — hangsúlyozzák egyre gyakrabban, vezető brit politikusok. Többek között igyekeznek megmagya­rázni Wilson miniszterelnök legutóbbi nyilatkozatának ezzel kapcsolatos félre­érthető megállapítását is. A kormányfő az amerikai Time című hetilapnak el­mondta, hogy kormánya nem fogja tétlenül nézni az angol munkanélküli­ség változatlan ütemű terjedését. Hiva­talos magyarázatok szerint Wilson nem importkorlátozásokra gondolt, ha­nem csak az olyan bevitel visszafogá­sára, amely dömpingárakkal veszé­lyezteti a brit termelőket. Shore kereskedelemügyi miniszter a londoni alsóházban megerősítette, hogy készen állnak a dömpingellenes intézke­dések meghozatalára, de csak abban az esetben alkalmazzák azokat, ha a dömpingáron való értékesítés bebizo­­nyítottnak tekinthető. Shore ezzel né­hány képviselőnek válaszolt, akik első­­sorban a nagyarányú textilbevitelt és a japán autók importját kifogásolták. A képviselőkön kívül főként a cipő- és textilipar, a halászat, az autógyár­tás és a kistermelők különböző szerve­zetei követelnek szigorú fellépést az importtal szemben, s a növekvő mun­kanélküliség miatt a szakszervezetek is. (WVD) Egyenlőtlen vagyonmegosztás Angliában Angliában az 55 milliós lakosság 1 százalékának tulajdonában összponto­sul az Angliában levő magánvagyon 25 százaléka — írja a jelentés, amelyet a javak és jövedelmek megoszlásának tanulmányozására felállított kormány­­bizottság készített. A felmérés azt is kimutatja, hogy a vagyon 50 százaléka a lakosság 5 százalékának tulajdoná­ban van. Változás következett be az éves jö­vedelmek százalékos megoszlásában. A bizottság az 1938—39-es adatokat vette kiinduló alapnak. Ekkor a leg­jobban kereső 1 százalék az összjöve­delem 17,1 százalékához jutott, , míg 1972—73-ban ez a leggazdagabb réteg az összjövedelemnek csak 4 százalékát kapta meg. A változás fő oka az erő­sen progresszív adórendszer bevezetése. A legszegényebbek semmilyen haszon­hoz nem jutottak az új típusú adó­rendszer révén, a legjobban viszont a középosztály járt. (AP—DJ, Reuter) Szovjet gazdasági segítség Törökországnak A Szovjetunió és Törökország gaz­dasági megállapodást kötött — jelenti Washingtonból az AFP. A megállapo­dás keretében Törökország 600—700 millió dolláros gazdasági segítségben részesül. A Szovjetunió ezenkívül he­likoptereket ajánlott fel Ankarának, közöttük az MI—8 típusú óriásgépe­ket. Ezeket a szovjet szakértők a kö­vetkező hónapokban török területen be is mutatják. Olajkölcsön és harmadik ablak A VALUTA­ALAP ÉS A VILÁGBANK NÖVELI A HITELKERETEKET A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) jóváhagyta, hogy a tagállamok az ed­diginél nagyobb kölcsönöket vehesse­nek fel az IMF olajsegély-alapjából. A segélyalap működését­­ szabályozó jelenlegi előírások az igénybevehető hitelek összegét az egyes tagállamok kvótájának 125 százalékára, vagy az olajimport-számla emelkedésének 85 százalékára korlátozzák. Az idei segély­alap felállításakor azonban az IMF úgy döntött, hogy kezdetben — figyel­men kívül hagyva az általános ren­delkezéseket — a tagországok csak jo­gosultságuk 30 százalékának erejéig hívhatnak le hiteleket — ezt az arányt most 50 százalékra módosították. A segélyalap az idén összesen 5000 SDR- kölcsönt adhat, nem számítva a ta­valyról áthozott 450 milliót. A Reuter értesülése szerint az IMF-nek eddig 2,86 milliárd SDR-t sikerült szereznie az olajtermelőktől, de több ország je­­lezte, hogy kész emelni a hozzájáru­lását. A legszegényebb fejlődő országok fejlesztési programjait finanszírozó hitelakció, az úgynevezett „harmadik ablak” céljára a Világbank 1976. jú­nius 30-ig 500 millió dollárt hagyott jóvá. A fejlődők évi 4,5 százalékos kamatra kapják a kölcsönöket, míg a nemzetközi pénzpiacon 8,5 százalékot számítanak. A különbözetet az egy­előre 117 millió dolláros kamatszub­­venció-alapból fedezik. Júniusban a tagállamok pénzügyminiszterei 1 mil­liárd dolláros hitelalap létrehozására hatalmazták fel a Világbankot, az igazgatótanács azonban úgy döntött, hogy amíg nem sikerül növelni a ka­­matszubvenciós alapot, csak 500 millió dolláros hitelkeretet engedélyeznek. (Reuter, AP,DJ) Az OECD féléves konjunktúrajelentéseiből Nehézségek a svéd gazdaság stabilizálásában A svéd gazdaság stabilizálását az OECD szerint akadályozza a kereslet alacsony színvonala, a folyó fizetési mérleg állandósult deficitje és a bér­költségek növekedése. A svéd gazdaságra vonatkozó féléves jelentésében az OECD utal rá, hogy a jelenlegi helyzet­­figyelembevételével további keresletélénkítő intézkedések­re lehet szükség, de az azonnali lé­pés még túl korai lenne. Az a tény, hogy Svédország szükség esetén képes a gazdasági jelenségekre gyorsan rea­gálni, lehetővé teszi, hogy a lényeges újabb gazdaságpolitikai döntéseket akkor hozzák meg, amikor már tisz­tábban látni lehet a gazdaság lelas­sulásának méreteit — írja a jelentés. Az OECD a svéd hatóságoknál pesz­­szimistábban ítéli meg a svéd külke­reskedelem, termelés, kereslet és fog­lalkoztatottság 1975. évi várható ala­kulását. Az export volumenének nö­vekedése valószínűleg igen alacsony lesz és a készletképzés, amely 1974- ben még serkentő hatású volt, 1975-re előreláthatóan szintén lelas­sul. A jelenlegi helyzet figyelembevéte­lével Svédország hazai össztermékének növekedése 1975-ben előreláthatóan 1,­2 százalék lesz, szemben az előző évi 4,2 százalékkal. A hivatalos svéd becslések a hazai össztermék 2,2 szá­zalékos növekedésére számítanak. Az importárak várható stabilizáló­dása nyomán a fogyasztói árak emel­kedése előreláthatóan 8,9 százalék lesz, szemben az előző évi 10,5 száza­lékkal. A svéd monetáris politika célkitű­zése 1974-ben a hazai likviditás szint­jének csökkentése volt, 1975-ben azon­­­­ban a feladat bonyolultabb. A hitel­­ellátásnak biztosítania kell a várha­tóan növekvő magánberuházások igé­nyeit, s ugyanakkor a hazai hitelfel­tételeket olyan keretek között kell tartania, amely ösztönzi a külföldi kölcsönöket és megakadályozza a de­vizatartalékok további apadását. A svéd devizatartalékok ugyanis 1974- ben 30 százalékkal csökkentek. A tő­kés világ recessziós tendenciái miatt a deficit ledolgozásának kilátásai 1975- ben sem kedvezőek. Svédországnak gazdaságstabilizáló törekvései során számításba kell ven­nie, hogy a szakszervezetek átlag 3 százalékos reálbéremelési igényei csak abban az esetben teljesíthetők, ha nő a termelékenység és a kapaci­tás kihasználása — írja végkövetkez­tetésében az OECD jelentése. (AP—DJ) Fokozatos javulás Kanadában Kanadában a termelés várható emel­kedése a következő hónapokban való­színűleg még nem javítja a kapacitás­kihasználtság fokát,­­ sem a foglalkoz­tatottság szintjét — írja az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesz­tési Szervezet) a következő hat hónap­ra szóló előrejelzésében. A májusi 7,1 százalékos munkanélküliség az év vé­gére várhatóan 8 százalékra emelke­dik, továbbra is gyenge marad a fo­gyasztói kereslet, s az ipari beruházá­sok lesznek a gazdaság főbb — nem állami — ösztönzői. A nemzeti össztermék a következő hat hónapban 5,5 százalékkal bővül, s 1976 első felében további 5,25 száza­lékkal. Az idei első félévben 2,75 szá­zalékot, a tavalyi év második felében pedig 0,5 százalékot esett a nemzeti össztermék. Kanada fizetési mérlegében valószí­nűleg tovább mélyül a deficit, s az év végére elérheti a 6 milliárd dollárt. A tavalyi évet 1 milliárd 680 milliós kiadási többlettel zárták. A helyzet fokozatosan javulni fog, ahogy a külkereskedelem, különösen az Egyesült Államokkal folytatott ke­reskedelem. A jövő év első felében az ország fizetési deficitje az előrejelzés szerint visszamegy 2 milliárd 750 mil­lió dollárra. Az idén január-májusban átlago­san 7,5 százalékkal növekvő infláció a lassú termelés és az alacsonyabb nagykereskedelmi árak hatására csök­kenni fog. (Reuter) VILAGGAZDASAG Fellendülésre számítanak Japánban Várhatóan még a következő 12 hó­napban is folytatódik a Japánban most tapasztalható gazdasági fellendülés, s az ország nemzeti összterméke 5—6 százalékkal fog emelkedni — írja az OECD féléves gazdasági előrejelzése. A japán gazdasági növekedés eddigi üteméhez képest ez a GNP-növekedés mérsékelt, de azt az óvatosságot tükrö­zi, amellyel a belső keresletet igyekez­nek felerősíteni, és amely az exportle­hetőségek gyengesége miatt alakult ki. A magánfogyasztásnak csak vissza­fogott növekedésére lehet számítani, ami észrevehetően nem javítja a mun­kaerőpiaci helyzetet, vagyis továbbra­ is magas szinten maradnak a megtakarí­tások. Az elmúlt másfél évben erősen visz­­szaesett beruházások tekintetében lé­nyeges javulásra nem lehet számítani, az OECD jelentése hangsúlyozza, hogy bizonytalan a beruházások jövője. Az ipari termelés, amely az év első felében — éves szinten — 17 százalék­kal csökkent, a második félévben 10 százalékkal, a jövő év első felében to­vábbi 11 százalékkal növekszik. A fogyasztói árak emelkedése évi 8,5 százalékos ütemre lassul a jövő év első felében, miután az idei első félévben — szintén éves szinten — 11,75 száza­­lékos, a második félévben pedig 9,25 százalékos volt. Az export mennyisége továbbra is csökken az első félévi meredek esés után, az import pedig a gazdasági helyzet javulását követően erősödhet. A kereskedelmi mérleg aktívuma így tovább apad az első félévi 3 milliárd 850 millió dollárról a második félévben 2 milliárd 350 millió dollárra, de a jövő év első felében ismét emelkedni fog. A fizetési mérleg az idén, meglepő fordulattal, csak mintegy 500 millió dolláros deficitet fog mutatni, szemben az 1974-es 4 milliárd 693 millió dollá­ros hiánnyal. Az 1976-os első félévben azonban a deficit ismét gyarapszik, va­lószínűleg eléri az 1 milliárd 250 millió dollárt. (Reuter) Az Egri Mezőgép pásztói gyáregységénél finomlemezek eladók: 73 X 1000 X 2 H2H 825 X 1250 X 2 H 2 H 520 X 1250 X 2 H 2 H 350 X 1250 X 2 H2H Ügyintéző: Vass Zoltán Telefon: Pásztó 1. Telex: 229139

Next