Világgazdaság, 1975. október (7. évfolyam, 187/1684-209/1706. szám)

1975-10-01 / 187. (1684.) szám

­ Bulgária kész részt venni a balkáni konferencián Todor Zsivkov bolgár államelnök ér­tesítette a görög kormányt, hogy kész részt venni a Karamanlisz görög mi­niszterelnök által javasolt balkáni konferencián. A hírt vasárnap este je­lentették be Athénben. Jugoszlávia már korábban bejelentette részvételi szándékát,­­és jól értesült források sze­rint Románia is kész a részvételre. Al­bánia viszont nem hajlandó megjelen­ni­­ a balkáni tanácskozáson. Az AFP jól értesült athéni körökre hivatkoz­va közli: Tirana még akkor sem vesz részt, ha a témakört leszűkítik. Haj­landó viszont Athénnel tárgyalni a két ország kapcsolatairól. Belgrádban a múlt hét végén feje­ződött be a balkáni országok idegen­forgalmi irodáinak nyolcadik értekez­lete, amelyen Bulgária, Törökország, Görögország és Jugoszlávia képvisel­tette magát. Lehetőség van a balkáni országok kö­zötti idegenforgalom fejlesztésére. A balkáni országok szakembereiből ösz­­szeállított munkacsoport 1976 elején összeül, és megvitatja az idegenforga­lom fejlesztése szempontjából fontos kérdéseket — így egyebek között —, a légiforgalmi tarifákat, a közleke­dési lehetőségek megjavítását, a vám­kezelési eljárás egyszerűsítését. Az öt balkáni ország statisztikai hivatalai együttműködnek az idegenforgalmi statisztikák feldolgozásában. (AFP, AP,DJ, Tanjug) 1975. OKTÓBER 1. Japán és kanadai vállalatok állami támogatással exportálnak Kubába A japán külkereskedelmi bank 33 millió dollárral, a kanadai exportfej­lesztési társaság mintegy 20 millió dollárral támogatja a Kubába irányuló exportot. A tokiói Eximbank alacsony kamat mellett 10 milliárd jen kölcsönt ad a Hinoo Motorsnak és a Wissan Diesel Motornak 2000 darab teher­autó, 500 darab autóbusz és 200 darab traktor exportjának támogatására. A Nihon Keizai Shimbun című gazdasági napilap szerint a japán-kubai keres­kedelem fejlesztésére három év óta először ad támogatást a tokiói kor­mány. A Bank of Montreal és a Royal Bank of Canada 6 millió dollárral já­rul hozzá ahhoz a mintegy 20 millió dolláros kölcsönhöz, amelyet a kanadai exportfejlesztési társaság nyújt Kubá­nak — jelentette be Ottawában Gilles­pie kanadai ipari és kereskedelmi mi­niszter. A kölcsönmegállapodás értel­mében a montreáli MSW Worthington 20 Eriesel-mozdonyt szállít 12,5 millió dollárért, a Hawker Siddeley Canada új skóciai vállalata 50 ércszállító vas­úti kocsit 3,5 millió dollárért, a to­rontói Wajax International elektro­­mosenergia-átviteli berendezésekhez 73 darab szervizj­árművet 2,2 millió dol­lárért és a torontói Roy W. Emmery pedig 1,2 millió dollárért kartongyártó berendezéseket előállító üzemet ad el Kubának. Kuba és Kanada légimegállapodást is kötött, amely lehetővé teszi a két ország közötti bérelt (charter) járatok közlekedését. A megállapodás valószí­nűleg első lépés ahhoz, hogy az Air Canada és Cubana légivállalat megin­dítsa Havanna és Montreal közötti, esetleg Ottawában is leszálló menet­rend szerinti járatát. A kanadai fővárosban tartózkodó C. R. Rodriguez kubai miniszterelnök­helyettes sajtóértekezletén kijelentette: megvan a lehetőség arra, hogy a két ország 450 millió dolláros kereskedel­mi keretmegállapodást kössön a követ­kező néhány évre. (AP-DJ) AZ IRÁNI MINISZTERELNÖK PRÁGÁBAN Tegnap Prágába érkezett Hoveida iráni miniszterelnök. Csehszlovák kol­légájával, Strougallal tárgyal majd, s hírügynökségi jelentések szerint fogad­ja Husak köztársasági elnök is. A Reuter tudósítójának értesülése szerint a tárgyalásokon szóba kerül iráni olaj csehszlovák importjának kérdése is. Csehszlovákia és Irán gazdasági együttműködése már több évtizedes múltra tekinthet vissza. Jelzik ezt a kétoldalú kereskedelmi szerződések és egyezmények, illetőleg a gazdasági és műszaki megállapodások. Az 1974— 1977-es évekre tavaly májusban Te­heránban írtak alá hosszú lejáratú együttműködési megállapodást, ezt kö­vetően, 1974 októberében hívták életre a két ország gazdasági és tudományos­műszaki együttműködési vegyes bizott­ságát. Csehszlovákia nyersgyapotot, bőrö­ket, szárított gyümölcsöket és fogyasz­tási cikkeket vásárol Iránból, ahol vi­szont csehszlovák segítséggel épülnek ipari létesítmények. Tabriz vaskohá­szati és gépipari kombinátját (amely évi 10 millió tonna szerszámgépet, kompresszort, villanymotort és Diesel­­motort állít elő), két bőrfeldolgozó üze­met, két cukorgyárat, egy porcelángyá­rat és különböző Diesel-aggregátorok százait hozták létre csehszlovák köz­reműködéssel. Most épül ugyanígy egy vízierőmű Mashradban, két cukor- és két cementgyár. Hoveida, aki az elmúlt 12 hónap alatt 4 kelet-európai országot látoga­tott meg — köztük hazánkat is —, Prá­gából Szófiába utazik. (CSTK, DP­A, Reuter) ­■• Nyolcnapos kínai látogatásra in­dult az olasz gyáriparosok szövetségé­nek delegációja. Az Agnelli vezette küldöttség piacfeltáró útja a Confin­­dustria és a kínai hatóságok közötti kapcsolat első megnyilvánulása. • Ford elnök jóváhagyta a törvényt, amely november 15-ig meghosszabbít­ja az úgynevezett régi amerikai kutak­ból származó olaj árának ellenőrzését. Az elnök utalt rá, hogy meg akarja adni a kongresszusnak az utolsó lehe­tőséget, hosszú távú energiaprogram kidolgozására. JOC Tengerhajózási megállapodást kö­tött Pekingben a Kínai Népköztársaság és Franciaország. Az Új Kína hírügy­nökség jelentése részleteket nem kö­zölt. 4. Újra megnyitották a bejrúti banko­kat, amelyeket az utcai harcok miatt több mint két hete bezártak, a W­1 jelenti • Ez év első nyolc hónapjában 35 százalékkal magasabb volt a lengyel— jugoszláv árucsere-forgalom, mint a tavalyi év azonos időszakában. Az­­ év végéig a kölcsönös áruszállítások ér­téke előreláthatólag eléri a 350 millió dollárt. Zágrábban a két ország ke­reskedelmi kamarájának képviselői megállapították, hogy a szabaddevizás elszámolási mód hozzájárulhat a ke­reskedelmi együttműködés jelentős bő­vítéséhez. • Az Egyesült Államok halászati vi­zeinek határát 200 mérföldben állapít­ja meg az a törvényjavaslat,­ amelyet most hagyott jóvá a szenátus kereske­delmi bizottsága. A 200 mérföldes öve­zeten belül eszerint az amerikai ha­lászhajók kedvezményt élveznek, s az általuk ki nem halászott halállomány marad csak a külföldi halászoknak. IFA W 50 TÍPUSI­, RÖVIDPLATÓS TEHERGÉPKOCSIRA (korlátozott mennyiségben) PONYVA KAPHATÓ BELFÖLDI ALKATRÉSZKERESKEDELMI ÜZLETÁG 2330 Dunaharaszti, Duna u. 1. Telefon: 59. o 5 flUTOKER_ o ■L Az osztrák kormány költségvetése Bécsi tudósítónktól: A választási propaganda tetőzése kö­zepette elkészült az osztrák kormány jövő évi költségvetési előterjesztése. Az ideinél valamivel nagyobb, 36 mil­liárd schillinges hiányt előirányzó ter­vezet kidolgozásában a kormánypárt jelszava az volt, hogy csak állami tá­mogatással lehetséges a teljes foglal­koztatottság biztosítása. Kreisky kan­cellár a bécsi választási nagygyűlésen hangsúlyozta: a kormány gazdaságpo­litikájának legnagyobb sikerét kell látni abban, hogy a gazdasági vissza­esés ellenére sincs munkanélküliség Ausztriában. Ugyanakkor kikelt az el­lenzék ellen, amely „pénzügyi káosz”­­ról beszél, és ezzel nem csupán sza­vazatokat a­kar szerezni magának, de felelőtlenül aláássa Ausztria nemzet­közi hitelképességét” is. A költségvetési előterjesztésben egyébként szerepel a forgalmi adónak 16 százalékról 18 százalékra való fel­emelése is. Ennek parlamenti elfoga­dása esetén az osztrák forgalmiadó­kulcs a második legmagasabb lenne Nyugat-Európában. Az emelés hírére egyébként megélénkülhet a belföldi kereslet a beruházási és a fogyasztá­si javak iránt, mert a felhasználók és a fogyasztók, áremelkedéstől félve, előbbre hozhatják a különben csak 1976-ra esedékes beszerzéseket. A ma­gánfogyasztók e lépésre annál is köny­­nyebben rászánhatják magukat, mivel a vásárlóerő jelentős része az utóbbi 6-8 hónapban takarékbetétek formá­jában a bankokba vándorolt. Fülbe ment az „Eurogaz” terv Algíri tudósítónktól: Úgy tűnik, meghiúsult az „Eurogáz”­­terv, az algériai állami földgázipari vállalat és a francia—nyugatnémet Sagape konzorcium megállapodása. Eszerint Algéria 15,5 milliárd köbmé­ter földgázt adna a nyugat-európai konzorciumnak, de mivel a megálla­podást még 1972 végén kötötték, s azóta a földgáz ára több mint négy­szeresre emelkedett, a felek az árban egyelőre nem tudnak megegyezni. Felajánlások Afrika és Ázsia fejlődő országainak A fejlődő országoknak alacsony ka­mat mellett nyújthatnak majd köl­csönöket az Ázsiai Fejlesztési Bank külön alapjából, amelyhez a következő három évre újabb 830 millió dollárt ígértek a bank fejlett tőkés tagor­szágai. Az alap jelenleg 525 millió dollárral rendelkezik. Az Afrikai Fejlesztési Alap donor­­országainak képviselői szűkmarkúb­baknak bizonyultak, a kért 375 millió dollár helyett csak 240 millió dollárt ajánlottak. Ezért november végén újra értekezletre gyűlnek össze. (Kyodo) A norvég fizetési deficit Norvégia fizetési deficitje elérheti az 50 milliárd koronát, még mielőtt meg­indul az északi-tengeri olaj exportja — írja a norvég bankok szövetségének kiadványa. A tavalyi év végén a de­ficit 20 milliárd koronát tett ki, idén feltehetőleg eléri a 30 milliárdot, és az olajbevételek megérkeztéig tovább, egészen 50 milliárdig mélyülhet. (Reuter). VILÁGGAZDASÁG Bonni visszavonuló az EGK költségvetési vitájában Az NSZK egyedül maradt a kilencek költségvetési minisztereinek értekezletén. Bonn képviselője látván, hogy kollégái nem hajlandók az általa kívánt mértékben lefaragni a közös kiadásokból, visszavonulót fújt. A költségvetési vita mindazonáltal fellángoló ellentétek gyújtópontja lehet. Hasonlóképpen a borháborúhoz, amely némileg elcsitult, anélkül, hogy a brüsszeli bizottság az NSZK-val szemben érvényesíthette volna akaratát a bor­határilleték kérdésben és Róma kárpótlásfélét kapott volna bor­kivitelének franciaországi korlátozásáért. A francia mezőgazdasági minisz­ter az agrárminiszterek értekezletén utalt arra, hogy esetleg még hónapokig folytatódik a jelenlegi felemás helyzet. Az EGK külkapcsolatai szempont­jából figyelemre méltó a brüsszeli bizottság nyilatkozata, amelyben elítéli a spanyolországi kivégzéseket. A megfigyelők szerint a fejlemény kihatás­sal lehet a Kilencek és Spanyolország kapcsolatának alakulására. Az NSZK kénytelen beletörődni ab­ba, hogy kollégái nem olyan szűkmar­kúak a jövő évi közösségi kiadások összeállításakor. A költségvetési mi­niszterek tegnap kezdték értekezletüket Brüsszelben. Az agráralap végösszegét 5 milliárd 500 millió elszámolási egy­ségben (devalválások előtti dollárban) szabták meg, holott az alap fő fi­nanszírozója, Bonn legalább 320 mil­liós húzást követelt. Az NSZK tekin­télyének megmentésére a miniszterek nyilatkozatot fogadtak el — írja a Reuter —, amelyben felszólítják a bizottságot: keressék a lehetőséget, miként lehetne a jövő évi, 7 milliárd 400 millió elszámolási egység összegű közösségi előirányzatokból megtakarí­tani. A vita után Hiehle nyugatnémet pénzügyi államtitkár újságíróknak el­mondotta: javaslatait a többi nyolc ország képviselője „szisztematikusan megtorpedózta”. A bonni kormányt ez a fejlemény elkedvetleníti , de Bonn reméli, hogy a minisztereknek leg­alábbis egy része később , jobb belá­tásra tér. A mezőgazdasági miniszteri értekez­let középpontjában a borháború áll. Párizs sziklaszilárd. Bonnet francia mezőgazdasági miniszter közölte: min­denképpen érvényben tartják az olasz borra kivetett 12 százalékos adót, „amíg kielégítő megoldást nem sike­rül elérni”. Bonnet szerint ez több hó­napig is elhúzódhat. A miniszterek megvizsgálták a bizottság kompro­misszumos javaslatát: a borfelesleget lepárolnák, a gyenge bor garantált felvásárlási árát némileg mérsékelnék, megtiltanák új szőlőtőkék telepítését. A borfelesleg lepárlása újabb össze­gekkel terhelné meg az agráralap ki­adásait, ezért az NSZK is javaslatot el­veti. A legutóbbi spanyolországi­ fejlemé­nyek esetleg komoly hatással lehet­nek az EGK és Spanyolország viszo­nyára. Cheysson, a brüsszeli bizott­ság tagja kijelentette: a kivégzések „nagyon súlyosan befolyásolhatják az EGK szabadkereskedelmi tárgyalásait Spanyolországgal”. Ortoli, a brüsszeli bizottság elnöke hivatalos nyilatkozat­ban fejezte ki sajnálatát amiatt, hogy a madridi kormány nem volt hajlandó figyelembe venni a nemzetközi tilta­kozó akciót. A nyilatkozatból a brüsz­­szeli rádió kommentátora azt a kö­vetkeztetést vonja le, hogy a Közös Piac esetleg felfüggeszti gazdasági tár­gyalásait Spanyolországgal. (Reuter, AP—DJ) Eximbank-jelentés „Az USA lemaradt az exporthitel-versenyben” Az Egyesült Államok lemaradt a tő­kés országok között folyó exporthitel­versengésben, ennek tudható be, hogy az amerikai vállalatok az év első fe­lében legalább 1 milliárd dollár érté­kű szovjet megrendeléstől estek el — panaszolja a washingtoni Eximbank jelentése, amelyet tegnap terjesztettek a kongresszus elé. A nyugati verseny­társak az év első hat hónapjában szá­mottevően fokozták a Szovjetunióba irányuló export állami támogatását. A Szovjetuniónak felajánlott kedvezmé­nyes hitelkeretek összege ma már el­éri a 8,4 milliárd dollárt —­ állítja az Eximbank. Mint ismeretes, az amerikai kongresszus akadályozta meg a szov­jet—amerikai kereskedelmi megállapo­dás érvénybelépését, s az Eximbank azóta nem nyújthat hiteleket a Szov­jetunióba exportálni szándékozó ame­rikai cégeknek. A többi tőkésország exporttámogató programjait elemezve az Eximbank megállapítja, hogy az év első felében az USA fő kereskedelmi vetélytársai fokozták export-erőfeszítéseiket a vi­lágméretű recesszió miatt, s erre sar­kallja őket az energia és más nyers­anyagok importjának magasabb ára is. Különösen azok az exporttámogató programok adnak okot aggodalomra, amelyek megpróbálják kivonni az ex­portőröket a termelési költségek emel­kedésének következményei alól.­­A nemzetközi kereskedelmi szabá­lyokat sértő intézkedések között az Eximbank jelentése külön megemlíti Franciaországét, amely 700 millió dol­lárt áldoz egy korábban létrehozott 850 millió dolláros alap feltöltésére. Ebből segítik azokat a­ francia válla­latokat, amelyek exportjuk fokozása érdekében a „piaci áron” alul nyújta­nak exporthiteleket. Emellett a jelen­tés aggodalommal szól a Közös Piac exportbankjának létrehozását célzó tervekről. A bank kiegészítené a kö­zös piaci országok már meglevő ex­porthitel-szubvencionálási program­jait. „Az Eximbanknak változatlanul kor­látozottak a lehetőségei az exporthitel­­finanszírozás versenyképességét ille­tően, mivel továbbra is önfenntartónak­­kell maradnia, azaz bevételeiből kell fedeznie kiadásait, miközben a nyugat­európai és japán hitelintézetek éven­ként állami támogatást kapnak az ex­port szubvencionálására” — hangsú­lyozta Casey, az Eximbank lelépő el­nöke. (AP—DJ) KELET—NYUGAT A Steyr—Pol-Mot kooperáció háttere A véghajrában dőlt csak el, hogy a Steyr-Daimler-Puch, a Volvo és a Berliet közül az osztrák cég kap meg­bízást a jelezi nehézteherautó-gyár és a wolai Diesel-motorgyár felépítésére. Alig néhány hete még a Volvo is esé­lyesnek tartotta magát, „igen kedvező ajánlatot tettünk” — közölték az Eastern Europe Report munkatársával. Már-már úgy látszott, hogy­ a Steyr elveszti a csatát, kárba vész a tárgya­lásokra fordított három év, amikor az igazgatótanácsnak egyszerre négy tag­ja is Varsóba repült, és a következő koncessziók felajánlásával megszervez­te a 8 miliárdos kooperációs üzletet: 4,3 milliárd schilling összegű, 12 éves, 7,5 százalékos kamatú, államilag ga­rantált hitel; az eladásoknál értékben magasabb visszavásárlási kötelezettség; kötbér fizetése, ha az osztrák cég nem teljesíti a visszavásárlási kötelezettsé­get. A szerződést már ismertettük (lásd VILÁGGAZDASÁG szeptember 11., és 13., első oldal), így a következőkben csak azokra a vonatkozásaira térünk ki, amelyeket az aláírás alkalmával nem hoztak nyilvánosságra. Lengyelország a tervek szerint 1980- ban elkészülő Diesel-motorgyár terme­léséből teljesíti a viszontszállításokat, több mint 5 milliárd schilling érték­ben A lengyel exportárakat 12 hónap­pal előre rögzítik, mégpedig nem a lengyelországi költségek, hanem a ha­sonló Steyr-gyá­rtmány alapján. Ami a külső piacok felosztását illeti, a Pol-Mol forgalmazási jogot kapott a többi KGST-országra, a Steyr pedig a nyugat-európai országokra és néhány közel-keleti államra. Külön megálla­podás vonatkozik Jugoszlávia egyes tagköztársaságaira, ahol a Steyrnek jól beveztetett ügynökei vannak. A szerződés 3,15 milliárd schillinges osztrák exportot irányoz elő 1980-ig, a Pol-Mol azonban opciót vállalt továb­bi 1,2 milliárd schilling értékű Steyr­­gyártmány átvételére 1980 után is. A Steyrnek a szeptember 12-én alá­írt szerződés már a második kooperá­ciója Lengyelországgal. Az 1972-ben megkötött első kooperációs szerződés, amely kis teherbírású teherautók, to­vábbá traktorok, autóbuszok és Diesel­motorok közös gyártására, alkatrész­­cserére és közös piaci munkára terjed ki, gyümölcsözőnek bizonyult. Az osztrák kormányt valószínűleg csak a lengyel megrendelés hatalmas­volumene bírta rá, hogy a hitelgaran­ciával szentesítse az üzletet, s — úgy tűnik — nem óhajtja, hogy a vissza­vásárlási kötelezettség precedenst te­remtsen. Staribacher kereskedelmi és iparügyi miniszter a bécsi külgazdasági kongresszuson (lásd VILÁGGAZDA­SÁG 1975. szeptember 26., második ol­dal) felhívta a szocialista országok fi­gyelmét: ne várják el, hogy a koope­rációs szerződések visszavásárlási ga­ranciát is tartalmazzanak. (Eastern Europe Report, APR) Bezárják az USA bécsi kereskedelmi központját Október végén bezárják az USA bécsi kelet-nyugati kereskedelmi köz­pontját — adja hírül az Eastern Europe Report. A washingtoni keres­kedelmi minisztérium 1973-ban létesí­tette ezt a központot, s az a cél lebe­gett a szeme előtt, hogy módot adjon az amerikai vállalatoknak áruik pro­pagálására Kelet-Európa „kapujában”. A minisztérium arra számított, hogy a bemutatók, szimpozionok központo­sításával időt és pénzt takarít meg az amerikai exportőröknek. Az osztrák főváros kiváló támasz­pontnak bizonyult az amerikai cégek kelet-európai működéséhez, de úgy tű­nik, nem eléggé vonzza a szocialista országbeli importőröket. A megrende­zett kilenc szakmai bemutatón és hat műszaki szemináriumon a vártnál jó­val kevesebben vettek részt. Az okok elemzéséből kiderült, hogy az amerikai cégek általában későn jelentették be a rendezvények időpontját, s így nem maradt idő a meghívottaknak a vízu­mok beszerzésére. Másrészt — mivel a kereskedelmi központ létrehozásában takarékossági szempontok játszották a főszerepet — sem a kereskedelmi mi­nisztérium, sem az amerikai kiállítók nem fedezték a meghívottak költsé­geit. Abban a néhány esetben, amikor a meghívó vállalta a számlák kifize­tését, a részvétel nem maradt el. A kereskedelmi központ helyére lépő kelet—nyugati kereskedelemfej­lesztési hivatal szintén pártfogásba veszi­­ az amerikai üzletembereket. Tá­jékoztatni fogja őket az üzleti lehető­ségekről, felhasználva kapcsolatait az amerikai vállalatok bécsi irodáival és a szocialista országokban akkreditált amerikai kereskedelmi attasékkal. Be­mutatók, szemináriumok rendezésére azonban nem ad helyet.

Next