Világgazdaság, 1975. október (7. évfolyam, 187/1684-209/1706. szám)
1975-10-01 / 187. (1684.) szám
Bulgária kész részt venni a balkáni konferencián Todor Zsivkov bolgár államelnök értesítette a görög kormányt, hogy kész részt venni a Karamanlisz görög miniszterelnök által javasolt balkáni konferencián. A hírt vasárnap este jelentették be Athénben. Jugoszlávia már korábban bejelentette részvételi szándékát,és jól értesült források szerint Románia is kész a részvételre. Albánia viszont nem hajlandó megjelenni a balkáni tanácskozáson. Az AFP jól értesült athéni körökre hivatkozva közli: Tirana még akkor sem vesz részt, ha a témakört leszűkítik. Hajlandó viszont Athénnel tárgyalni a két ország kapcsolatairól. Belgrádban a múlt hét végén fejeződött be a balkáni országok idegenforgalmi irodáinak nyolcadik értekezlete, amelyen Bulgária, Törökország, Görögország és Jugoszlávia képviseltette magát. Lehetőség van a balkáni országok közötti idegenforgalom fejlesztésére. A balkáni országok szakembereiből öszszeállított munkacsoport 1976 elején összeül, és megvitatja az idegenforgalom fejlesztése szempontjából fontos kérdéseket — így egyebek között —, a légiforgalmi tarifákat, a közlekedési lehetőségek megjavítását, a vámkezelési eljárás egyszerűsítését. Az öt balkáni ország statisztikai hivatalai együttműködnek az idegenforgalmi statisztikák feldolgozásában. (AFP, AP,DJ, Tanjug) 1975. OKTÓBER 1. Japán és kanadai vállalatok állami támogatással exportálnak Kubába A japán külkereskedelmi bank 33 millió dollárral, a kanadai exportfejlesztési társaság mintegy 20 millió dollárral támogatja a Kubába irányuló exportot. A tokiói Eximbank alacsony kamat mellett 10 milliárd jen kölcsönt ad a Hinoo Motorsnak és a Wissan Diesel Motornak 2000 darab teherautó, 500 darab autóbusz és 200 darab traktor exportjának támogatására. A Nihon Keizai Shimbun című gazdasági napilap szerint a japán-kubai kereskedelem fejlesztésére három év óta először ad támogatást a tokiói kormány. A Bank of Montreal és a Royal Bank of Canada 6 millió dollárral járul hozzá ahhoz a mintegy 20 millió dolláros kölcsönhöz, amelyet a kanadai exportfejlesztési társaság nyújt Kubának — jelentette be Ottawában Gillespie kanadai ipari és kereskedelmi miniszter. A kölcsönmegállapodás értelmében a montreáli MSW Worthington 20 Eriesel-mozdonyt szállít 12,5 millió dollárért, a Hawker Siddeley Canada új skóciai vállalata 50 ércszállító vasúti kocsit 3,5 millió dollárért, a torontói Wajax International elektromosenergia-átviteli berendezésekhez 73 darab szervizjárművet 2,2 millió dollárért és a torontói Roy W. Emmery pedig 1,2 millió dollárért kartongyártó berendezéseket előállító üzemet ad el Kubának. Kuba és Kanada légimegállapodást is kötött, amely lehetővé teszi a két ország közötti bérelt (charter) járatok közlekedését. A megállapodás valószínűleg első lépés ahhoz, hogy az Air Canada és Cubana légivállalat megindítsa Havanna és Montreal közötti, esetleg Ottawában is leszálló menetrend szerinti járatát. A kanadai fővárosban tartózkodó C. R. Rodriguez kubai miniszterelnökhelyettes sajtóértekezletén kijelentette: megvan a lehetőség arra, hogy a két ország 450 millió dolláros kereskedelmi keretmegállapodást kössön a következő néhány évre. (AP-DJ) AZ IRÁNI MINISZTERELNÖK PRÁGÁBAN Tegnap Prágába érkezett Hoveida iráni miniszterelnök. Csehszlovák kollégájával, Strougallal tárgyal majd, s hírügynökségi jelentések szerint fogadja Husak köztársasági elnök is. A Reuter tudósítójának értesülése szerint a tárgyalásokon szóba kerül iráni olaj csehszlovák importjának kérdése is. Csehszlovákia és Irán gazdasági együttműködése már több évtizedes múltra tekinthet vissza. Jelzik ezt a kétoldalú kereskedelmi szerződések és egyezmények, illetőleg a gazdasági és műszaki megállapodások. Az 1974— 1977-es évekre tavaly májusban Teheránban írtak alá hosszú lejáratú együttműködési megállapodást, ezt követően, 1974 októberében hívták életre a két ország gazdasági és tudományosműszaki együttműködési vegyes bizottságát. Csehszlovákia nyersgyapotot, bőröket, szárított gyümölcsöket és fogyasztási cikkeket vásárol Iránból, ahol viszont csehszlovák segítséggel épülnek ipari létesítmények. Tabriz vaskohászati és gépipari kombinátját (amely évi 10 millió tonna szerszámgépet, kompresszort, villanymotort és Dieselmotort állít elő), két bőrfeldolgozó üzemet, két cukorgyárat, egy porcelángyárat és különböző Diesel-aggregátorok százait hozták létre csehszlovák közreműködéssel. Most épül ugyanígy egy vízierőmű Mashradban, két cukor- és két cementgyár. Hoveida, aki az elmúlt 12 hónap alatt 4 kelet-európai országot látogatott meg — köztük hazánkat is —, Prágából Szófiába utazik. (CSTK, DPA, Reuter) ■• Nyolcnapos kínai látogatásra indult az olasz gyáriparosok szövetségének delegációja. Az Agnelli vezette küldöttség piacfeltáró útja a Confindustria és a kínai hatóságok közötti kapcsolat első megnyilvánulása. • Ford elnök jóváhagyta a törvényt, amely november 15-ig meghosszabbítja az úgynevezett régi amerikai kutakból származó olaj árának ellenőrzését. Az elnök utalt rá, hogy meg akarja adni a kongresszusnak az utolsó lehetőséget, hosszú távú energiaprogram kidolgozására. JOC Tengerhajózási megállapodást kötött Pekingben a Kínai Népköztársaság és Franciaország. Az Új Kína hírügynökség jelentése részleteket nem közölt. 4. Újra megnyitották a bejrúti bankokat, amelyeket az utcai harcok miatt több mint két hete bezártak, a W1 jelenti • Ez év első nyolc hónapjában 35 százalékkal magasabb volt a lengyel— jugoszláv árucsere-forgalom, mint a tavalyi év azonos időszakában. Az év végéig a kölcsönös áruszállítások értéke előreláthatólag eléri a 350 millió dollárt. Zágrábban a két ország kereskedelmi kamarájának képviselői megállapították, hogy a szabaddevizás elszámolási mód hozzájárulhat a kereskedelmi együttműködés jelentős bővítéséhez. • Az Egyesült Államok halászati vizeinek határát 200 mérföldben állapítja meg az a törvényjavaslat, amelyet most hagyott jóvá a szenátus kereskedelmi bizottsága. A 200 mérföldes övezeten belül eszerint az amerikai halászhajók kedvezményt élveznek, s az általuk ki nem halászott halállomány marad csak a külföldi halászoknak. IFA W 50 TÍPUSI, RÖVIDPLATÓS TEHERGÉPKOCSIRA (korlátozott mennyiségben) PONYVA KAPHATÓ BELFÖLDI ALKATRÉSZKERESKEDELMI ÜZLETÁG 2330 Dunaharaszti, Duna u. 1. Telefon: 59. o 5 flUTOKER_ o ■L Az osztrák kormány költségvetése Bécsi tudósítónktól: A választási propaganda tetőzése közepette elkészült az osztrák kormány jövő évi költségvetési előterjesztése. Az ideinél valamivel nagyobb, 36 milliárd schillinges hiányt előirányzó tervezet kidolgozásában a kormánypárt jelszava az volt, hogy csak állami támogatással lehetséges a teljes foglalkoztatottság biztosítása. Kreisky kancellár a bécsi választási nagygyűlésen hangsúlyozta: a kormány gazdaságpolitikájának legnagyobb sikerét kell látni abban, hogy a gazdasági visszaesés ellenére sincs munkanélküliség Ausztriában. Ugyanakkor kikelt az ellenzék ellen, amely „pénzügyi káosz”ról beszél, és ezzel nem csupán szavazatokat akar szerezni magának, de felelőtlenül aláássa Ausztria nemzetközi hitelképességét” is. A költségvetési előterjesztésben egyébként szerepel a forgalmi adónak 16 százalékról 18 százalékra való felemelése is. Ennek parlamenti elfogadása esetén az osztrák forgalmiadókulcs a második legmagasabb lenne Nyugat-Európában. Az emelés hírére egyébként megélénkülhet a belföldi kereslet a beruházási és a fogyasztási javak iránt, mert a felhasználók és a fogyasztók, áremelkedéstől félve, előbbre hozhatják a különben csak 1976-ra esedékes beszerzéseket. A magánfogyasztók e lépésre annál is könynyebben rászánhatják magukat, mivel a vásárlóerő jelentős része az utóbbi 6-8 hónapban takarékbetétek formájában a bankokba vándorolt. Fülbe ment az „Eurogaz” terv Algíri tudósítónktól: Úgy tűnik, meghiúsult az „Eurogáz”terv, az algériai állami földgázipari vállalat és a francia—nyugatnémet Sagape konzorcium megállapodása. Eszerint Algéria 15,5 milliárd köbméter földgázt adna a nyugat-európai konzorciumnak, de mivel a megállapodást még 1972 végén kötötték, s azóta a földgáz ára több mint négyszeresre emelkedett, a felek az árban egyelőre nem tudnak megegyezni. Felajánlások Afrika és Ázsia fejlődő országainak A fejlődő országoknak alacsony kamat mellett nyújthatnak majd kölcsönöket az Ázsiai Fejlesztési Bank külön alapjából, amelyhez a következő három évre újabb 830 millió dollárt ígértek a bank fejlett tőkés tagországai. Az alap jelenleg 525 millió dollárral rendelkezik. Az Afrikai Fejlesztési Alap donorországainak képviselői szűkmarkúbbaknak bizonyultak, a kért 375 millió dollár helyett csak 240 millió dollárt ajánlottak. Ezért november végén újra értekezletre gyűlnek össze. (Kyodo) A norvég fizetési deficit Norvégia fizetési deficitje elérheti az 50 milliárd koronát, még mielőtt megindul az északi-tengeri olaj exportja — írja a norvég bankok szövetségének kiadványa. A tavalyi év végén a deficit 20 milliárd koronát tett ki, idén feltehetőleg eléri a 30 milliárdot, és az olajbevételek megérkeztéig tovább, egészen 50 milliárdig mélyülhet. (Reuter). VILÁGGAZDASÁG Bonni visszavonuló az EGK költségvetési vitájában Az NSZK egyedül maradt a kilencek költségvetési minisztereinek értekezletén. Bonn képviselője látván, hogy kollégái nem hajlandók az általa kívánt mértékben lefaragni a közös kiadásokból, visszavonulót fújt. A költségvetési vita mindazonáltal fellángoló ellentétek gyújtópontja lehet. Hasonlóképpen a borháborúhoz, amely némileg elcsitult, anélkül, hogy a brüsszeli bizottság az NSZK-val szemben érvényesíthette volna akaratát a borhatárilleték kérdésben és Róma kárpótlásfélét kapott volna borkivitelének franciaországi korlátozásáért. A francia mezőgazdasági miniszter az agrárminiszterek értekezletén utalt arra, hogy esetleg még hónapokig folytatódik a jelenlegi felemás helyzet. Az EGK külkapcsolatai szempontjából figyelemre méltó a brüsszeli bizottság nyilatkozata, amelyben elítéli a spanyolországi kivégzéseket. A megfigyelők szerint a fejlemény kihatással lehet a Kilencek és Spanyolország kapcsolatának alakulására. Az NSZK kénytelen beletörődni abba, hogy kollégái nem olyan szűkmarkúak a jövő évi közösségi kiadások összeállításakor. A költségvetési miniszterek tegnap kezdték értekezletüket Brüsszelben. Az agráralap végösszegét 5 milliárd 500 millió elszámolási egységben (devalválások előtti dollárban) szabták meg, holott az alap fő finanszírozója, Bonn legalább 320 milliós húzást követelt. Az NSZK tekintélyének megmentésére a miniszterek nyilatkozatot fogadtak el — írja a Reuter —, amelyben felszólítják a bizottságot: keressék a lehetőséget, miként lehetne a jövő évi, 7 milliárd 400 millió elszámolási egység összegű közösségi előirányzatokból megtakarítani. A vita után Hiehle nyugatnémet pénzügyi államtitkár újságíróknak elmondotta: javaslatait a többi nyolc ország képviselője „szisztematikusan megtorpedózta”. A bonni kormányt ez a fejlemény elkedvetleníti , de Bonn reméli, hogy a minisztereknek legalábbis egy része később , jobb belátásra tér. A mezőgazdasági miniszteri értekezlet középpontjában a borháború áll. Párizs sziklaszilárd. Bonnet francia mezőgazdasági miniszter közölte: mindenképpen érvényben tartják az olasz borra kivetett 12 százalékos adót, „amíg kielégítő megoldást nem sikerül elérni”. Bonnet szerint ez több hónapig is elhúzódhat. A miniszterek megvizsgálták a bizottság kompromisszumos javaslatát: a borfelesleget lepárolnák, a gyenge bor garantált felvásárlási árát némileg mérsékelnék, megtiltanák új szőlőtőkék telepítését. A borfelesleg lepárlása újabb összegekkel terhelné meg az agráralap kiadásait, ezért az NSZK is javaslatot elveti. A legutóbbi spanyolországi fejlemények esetleg komoly hatással lehetnek az EGK és Spanyolország viszonyára. Cheysson, a brüsszeli bizottság tagja kijelentette: a kivégzések „nagyon súlyosan befolyásolhatják az EGK szabadkereskedelmi tárgyalásait Spanyolországgal”. Ortoli, a brüsszeli bizottság elnöke hivatalos nyilatkozatban fejezte ki sajnálatát amiatt, hogy a madridi kormány nem volt hajlandó figyelembe venni a nemzetközi tiltakozó akciót. A nyilatkozatból a brüszszeli rádió kommentátora azt a következtetést vonja le, hogy a Közös Piac esetleg felfüggeszti gazdasági tárgyalásait Spanyolországgal. (Reuter, AP—DJ) Eximbank-jelentés „Az USA lemaradt az exporthitel-versenyben” Az Egyesült Államok lemaradt a tőkés országok között folyó exporthitelversengésben, ennek tudható be, hogy az amerikai vállalatok az év első felében legalább 1 milliárd dollár értékű szovjet megrendeléstől estek el — panaszolja a washingtoni Eximbank jelentése, amelyet tegnap terjesztettek a kongresszus elé. A nyugati versenytársak az év első hat hónapjában számottevően fokozták a Szovjetunióba irányuló export állami támogatását. A Szovjetuniónak felajánlott kedvezményes hitelkeretek összege ma már eléri a 8,4 milliárd dollárt — állítja az Eximbank. Mint ismeretes, az amerikai kongresszus akadályozta meg a szovjet—amerikai kereskedelmi megállapodás érvénybelépését, s az Eximbank azóta nem nyújthat hiteleket a Szovjetunióba exportálni szándékozó amerikai cégeknek. A többi tőkésország exporttámogató programjait elemezve az Eximbank megállapítja, hogy az év első felében az USA fő kereskedelmi vetélytársai fokozták export-erőfeszítéseiket a világméretű recesszió miatt, s erre sarkallja őket az energia és más nyersanyagok importjának magasabb ára is. Különösen azok az exporttámogató programok adnak okot aggodalomra, amelyek megpróbálják kivonni az exportőröket a termelési költségek emelkedésének következményei alól.A nemzetközi kereskedelmi szabályokat sértő intézkedések között az Eximbank jelentése külön megemlíti Franciaországét, amely 700 millió dollárt áldoz egy korábban létrehozott 850 millió dolláros alap feltöltésére. Ebből segítik azokat a francia vállalatokat, amelyek exportjuk fokozása érdekében a „piaci áron” alul nyújtanak exporthiteleket. Emellett a jelentés aggodalommal szól a Közös Piac exportbankjának létrehozását célzó tervekről. A bank kiegészítené a közös piaci országok már meglevő exporthitel-szubvencionálási programjait. „Az Eximbanknak változatlanul korlátozottak a lehetőségei az exporthitelfinanszírozás versenyképességét illetően, mivel továbbra is önfenntartónakkell maradnia, azaz bevételeiből kell fedeznie kiadásait, miközben a nyugateurópai és japán hitelintézetek évenként állami támogatást kapnak az export szubvencionálására” — hangsúlyozta Casey, az Eximbank lelépő elnöke. (AP—DJ) KELET—NYUGAT A Steyr—Pol-Mot kooperáció háttere A véghajrában dőlt csak el, hogy a Steyr-Daimler-Puch, a Volvo és a Berliet közül az osztrák cég kap megbízást a jelezi nehézteherautó-gyár és a wolai Diesel-motorgyár felépítésére. Alig néhány hete még a Volvo is esélyesnek tartotta magát, „igen kedvező ajánlatot tettünk” — közölték az Eastern Europe Report munkatársával. Már-már úgy látszott, hogy a Steyr elveszti a csatát, kárba vész a tárgyalásokra fordított három év, amikor az igazgatótanácsnak egyszerre négy tagja is Varsóba repült, és a következő koncessziók felajánlásával megszervezte a 8 miliárdos kooperációs üzletet: 4,3 milliárd schilling összegű, 12 éves, 7,5 százalékos kamatú, államilag garantált hitel; az eladásoknál értékben magasabb visszavásárlási kötelezettség; kötbér fizetése, ha az osztrák cég nem teljesíti a visszavásárlási kötelezettséget. A szerződést már ismertettük (lásd VILÁGGAZDASÁG szeptember 11., és 13., első oldal), így a következőkben csak azokra a vonatkozásaira térünk ki, amelyeket az aláírás alkalmával nem hoztak nyilvánosságra. Lengyelország a tervek szerint 1980- ban elkészülő Diesel-motorgyár termeléséből teljesíti a viszontszállításokat, több mint 5 milliárd schilling értékben A lengyel exportárakat 12 hónappal előre rögzítik, mégpedig nem a lengyelországi költségek, hanem a hasonló Steyr-gyártmány alapján. Ami a külső piacok felosztását illeti, a Pol-Mol forgalmazási jogot kapott a többi KGST-országra, a Steyr pedig a nyugat-európai országokra és néhány közel-keleti államra. Külön megállapodás vonatkozik Jugoszlávia egyes tagköztársaságaira, ahol a Steyrnek jól beveztetett ügynökei vannak. A szerződés 3,15 milliárd schillinges osztrák exportot irányoz elő 1980-ig, a Pol-Mol azonban opciót vállalt további 1,2 milliárd schilling értékű Steyrgyártmány átvételére 1980 után is. A Steyrnek a szeptember 12-én aláírt szerződés már a második kooperációja Lengyelországgal. Az 1972-ben megkötött első kooperációs szerződés, amely kis teherbírású teherautók, továbbá traktorok, autóbuszok és Dieselmotorok közös gyártására, alkatrészcserére és közös piaci munkára terjed ki, gyümölcsözőnek bizonyult. Az osztrák kormányt valószínűleg csak a lengyel megrendelés hatalmasvolumene bírta rá, hogy a hitelgaranciával szentesítse az üzletet, s — úgy tűnik — nem óhajtja, hogy a visszavásárlási kötelezettség precedenst teremtsen. Staribacher kereskedelmi és iparügyi miniszter a bécsi külgazdasági kongresszuson (lásd VILÁGGAZDASÁG 1975. szeptember 26., második oldal) felhívta a szocialista országok figyelmét: ne várják el, hogy a kooperációs szerződések visszavásárlási garanciát is tartalmazzanak. (Eastern Europe Report, APR) Bezárják az USA bécsi kereskedelmi központját Október végén bezárják az USA bécsi kelet-nyugati kereskedelmi központját — adja hírül az Eastern Europe Report. A washingtoni kereskedelmi minisztérium 1973-ban létesítette ezt a központot, s az a cél lebegett a szeme előtt, hogy módot adjon az amerikai vállalatoknak áruik propagálására Kelet-Európa „kapujában”. A minisztérium arra számított, hogy a bemutatók, szimpozionok központosításával időt és pénzt takarít meg az amerikai exportőröknek. Az osztrák főváros kiváló támaszpontnak bizonyult az amerikai cégek kelet-európai működéséhez, de úgy tűnik, nem eléggé vonzza a szocialista országbeli importőröket. A megrendezett kilenc szakmai bemutatón és hat műszaki szemináriumon a vártnál jóval kevesebben vettek részt. Az okok elemzéséből kiderült, hogy az amerikai cégek általában későn jelentették be a rendezvények időpontját, s így nem maradt idő a meghívottaknak a vízumok beszerzésére. Másrészt — mivel a kereskedelmi központ létrehozásában takarékossági szempontok játszották a főszerepet — sem a kereskedelmi minisztérium, sem az amerikai kiállítók nem fedezték a meghívottak költségeit. Abban a néhány esetben, amikor a meghívó vállalta a számlák kifizetését, a részvétel nem maradt el. A kereskedelmi központ helyére lépő kelet—nyugati kereskedelemfejlesztési hivatal szintén pártfogásba veszi az amerikai üzletembereket. Tájékoztatni fogja őket az üzleti lehetőségekről, felhasználva kapcsolatait az amerikai vállalatok bécsi irodáival és a szocialista országokban akkreditált amerikai kereskedelmi attasékkal. Bemutatók, szemináriumok rendezésére azonban nem ad helyet.