Világgazdaság, 1975. november (7. évfolyam, 210/1707-228/1725. szám)
1975-11-01 / 210. (1707.) szám
MAGYAR GAZDASÁG - VILÁGGAZDASÁG Business Week Egy holland cég mostanában vesz át Szibériában gyártott 3000 Snowcapbrand márkájú hűtőszekrényt. A brit fogyasztók az idén előreláthatóan 850 000 szovjet gyártmányú karórát vásárolhatnak. Az USA-ban előkészületek folynak a Lada személygépkocsi forgalmazására. Mindezek az erőfeszítések részét képezik a Szovjetunió azon célkitűzésének, hogy több fogyasztási cikket adjon el a fejlett tőkésországokban. Az idén az export értéke várhatóan 150 millió dollár lesz; ez viszonylag kis összeg, de 15 százalékos többletet jelent a múlt évhez képest. A közeljövőben az emelkedés valószínűleg sokkal nagyobb ütemű lesz. Az exportkampány kettős célt szolgál: a Szovjetunió egyrészt nagyobb mérvű keményvaluta-bevételre akar szert tenni, másrészt erősíteni szándékozik termékeinek presztízsét. Egyenlő elbánásra tartanak igényt — hangoztatta egy nyugati szakértő —, s a kereskedelemben ennek legsimább útja eladni olyan fogyasztási cikkeket, melyek állják a versenyt a piacon. A Szovjetunió 1961-ben hajtotta végre első sikeres behatolását a fogyasztási cikkek tőkés piacaira Nagy- Britanniában. A Global Watches Ltd, a Times Products Ltd. leányvállalata élt az újonnan megkötött brit—szovjet kereskedelmi egyezmény adta lehetőségekkel és 5000 szovjet órát rendelt. Az üzlet kifizetődőnek bizonyult és az idén a Global arra számít, hogy fél millió Seconda-órát hozhat forgalomba. A szovjet óra ezzel második helyre került az angol piacon az amerikai Timex gyártmánya mögött. Ettől kezdve a Szovjetunió sokféle terméket szállított a nyugati országokba. Értékesítenek 60—80 dolláros rádiókat Nyugat-Európában, vadászpuskákat 12—700 dolláros értékben A VILÁGSAJTÓBÓL A Szovjetunió fellendíti fogyasztási cikk-exportját olyan távoli helyen, mint Új-Zéland, tábori felszereléseket Kanadában és Csajkovszkij-, illetve Etude-zongorákat Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban. A szovjet fényképezőgépeknek jó nevük van a nyugat-európai és az amerikai piacokon. A legutóbbi vállalkozás a színes televíziók piacra dobása. Miután az utóbbi két évben fekete-fehér készülékeket adtak el Nagy-Britanniában és Franciaországban, a múlt évben 10 000 Rubin—710 típust szállítottak. A szovjet export irritálta a franciákat, akik eredetileg azért adták el színes Secam rendszerüket, hogy piacot teremtsenek a francia televíziónak, most azonban azt látják, hogy a szovjet gyártmány a legolcsóbb a francia piacon. A legjelentősebb cikk a nyugati fogyasztói piacokon kétségtelenül a Lada, a Fiat 124 zömök változata, melyet már árusítanak Nagy-Britanniában és az NSZK-ban, s ez mind kényelmetlenebb magára a Fiatra nézve is. Jelenleg több Ladát próbálnak ki és alakítanak át oly módon, hogy megfeleljen az amerikai előírásoknak, s a New York-i Satra, melyet a forgalmazással bíztak meg, reméli, hogy tavasszal már árusítja őket. Az árképzés kényes kérdés. Minthogy a gazdaságirányítási rendszer más, különbözik az árstruktúra is. A szovjet üzletemberek azt mondják, hogy bár igyekeznek alacsony áron forgalmazni, nem törekednek dömpingre. Oda hatolunk be, ahol a leginkább versenyképesnek bizonyulunk, de áraink megegyeznek a világpiaci szinttel — hangsúlyozta Asmarin, a Maspriborintorg elnökhelyettese. Mindenesetre tény, hogy a Szovjetunió mind nagyobb konkurrenciát támaszt a fogyasztási cikkek nyugati gyártóinak. (1975. október 27.) Trybuna Luda A LEMP VI. kongresszusa nagy hangsúlyt helyezett az elektronika fejlesztésére. Az elmúlt években a fejlesztés eredményeképpen lényegesen csökkent az a távolság, amely Lengyelországot elválasztotta a fejlett ipari országoktól. Az elektronikai ipar termelése 1971 és 1975 között több mint háromszorosára nőtt, a termelés korszerűsítésével áttértek az újfajta szilíciumtranzisztorok és az integrált áramkörök tömeges, előállítására. Ma már többek között hatszor annyi magnetofont termelnek, mint 1970-ben. A LEMP KB Politikai Bizottsága a közelmúltban tárgyalta meg az elektronika fejlesztésének 1990-ig szóló programját. A program előirányozza az elektronikai tartós használati cikkek gyors fejlesztését, korszerűsítését, így többek között a sztereóberendezésekét és a színes tv-vevőkészülékekét. A program másik fő iránya a termelési folyamatok komplex automatizálása, a hírközlés és a szállítás elektronizálása. A következő évek várható munkaerőhiánya miatt szükséges növelni a munka termelékenységét, ebben jelentős szerepet játszik majd az elektronika. Az elektronizáció és automatizáció révén emelhető a termelés színvonala, csökkenthető a villamos energia felhasználása, valamint a nyers- és alapanyag-felhasználás. A fejlesztési program az egészségügyet is megjelöli: az elektronika ez- Az elektronika fejlesztése Lengyelországban re a területre is bevonul. Gyorsan fejlesztendő az egészségügyi berendezések termelése és választéka. A program megvalósítása nagyban múlik majd az elektronikai kutatáson, fejlesztésen. A következő években nagy súlyt vetnek az olyan új termékek fejlesztésére, mint például a nagyfokú integrált egységek, amelyek ezernél is több tranzisztort helyettesíthetnek. Fejlesztik az optikai-elektronikai elemeket is, amelyeket automata berendezésekhez, órákhoz használnak. Meggyorsítják az elektronikai termékek előállításához szükséges berendezések termelését is, valamint az olyan tesztelő berendezésekét, amelyek a termelés egyes fázisaiban automatikusan ellenőrzik a minőséget. Az elektronika igen fejlesztésigényes ágazat. A saját fejlesztésre és kutatásra azért van nagy szükség, mert ezen a területen nagyon nehéz megvásárolni a korszerű termelési eljárásokat. A kutatás és fejlesztés lehetőségét az erősen kiépített lengyel elektronikai műszaki-tudományos központ biztosítja, ahol tízezernél többen dolgoznak. A tervek szerint az elektronikai program megvalósításával járó kutatási-fejlesztési feladatok háromnegyed részétaz UNITRA elektronikai egyesülés oldja meg, a többit az egyéb tárcák. Ennek során igen fontos lesz a kutatások összehangolása. (1975. október 16.) Mmnardi. Lehetőséget kell adni arra, hogy a fogyasztók is beleszólhassanak a piac megszervezésébe és az árpolitika gyakorlásába, vagyis az árak alakulásába — hangoztatják jugoszláv közgazdász körökben. Az árrendszerről és az árpolitikáról készülő törvényre vonatkozó tézisek a helyi közösségekben, községekben vagy egyéb formában megszervezett fogyasztók szerződést kötnének a termelőkkel az alapvető termékek áráról és a szolgáltatások díjáról, például az élelmiszer-, közműves- és kisipari szolgáltatások esetében. Ily módon a szervezett fogyasztók magukra vállalnák a városok és a nagyobb fogyasztói központok ellátásának felelősségét. Ez ellen nem is lehet kifogás. Csak az, a baj, hogy megvalósítása nehezen képzelhető el, mindenekelőtt azért, mert a polgárok ilyen megszervezése szinte lehetetlen — állapítja meg a cikk írója. Nincsenek és minden bizonnyal még sokáig nem lesznek olyan fogyasztói szervezetek, amelyek ténylegesen képviselhetik a helyi közösség vagy egy egész község fogyasztóit, s helyettük szavatolhatnák azt, hogy milyen termékből mennyit vesznél meg, ha a piacon kapható lesz. Lehetetlen a fogyasztó polgárokat beszervezni úgy, hogy felelősségteljesen szerződésben vállalhassanak kötelezettségeket, szavatoljanak bármit is a termelő vás árrendszer, árpolitika — önigazgatási alapon falatoknak, amelyek viszont enélkül nem vállalják az ilyenformán megrendelésszámba menő igények kielégítését. A jugoszláv közgazdászok spliti tanácskozásán felszólalók ezért is hangoztatták, hogy a tézisekben előirányzott elméleti lehetőség helyett inkább azt kellene megvizsgálni, vajon milyen módon és miféle szervezett keretek között tevékenykedő társadalmi-politikai közösség tudná vállalni a fogyasztók nevében a felelősséget a városok és fogyasztó központok ellátásáért oly módon, hogy az élelmiszer-termelési, közműves és kisipari szolgáltatási igény valóban a fogyasztók szükségleteiből induljon ki, valóban az általuk kifejezett óhajokra és kívánságokra épüljön. Úgy vélik, hogy ezt a helyi közösség magára tudja vállalni. Látványosabb, de hatástalanabb lenne — hangoztatják —, ha a fogyasztók valamiféle kigondolt szervezete írná alá a társadalmi és önigazgatási megállapodást, s ebben ki is merülne hatásköre. Célszerűbbnek látszik, ha mindezt a helyi közösség tenné a nevükben. A közösség munkájában a ráeső árpolitika gyakorlásában venne részt inkább, minél több fogyasztó, s közvetlenül és döntően tudná befolyásolni a fejleményeket. Ily módon érvényesülne ténylegesen a fogyasztó érdeke. (1975. október 26.) Tervegyeztetés 1976-80-ra MÁSFÉLSZERESÉRE NŐ ÁRUFORGALMUNK MONGÓLIÁVAL A Mongol Népköztársaság Magyarországra irányuló exportjában 1975—80 között új termékek is lesznek: több, mint 6 millió rubel értékben szállítanak hazánkba a Mongóliában magyar műszaki segítséggel felépült üzemek termékeiből. Elsősorban hús- és húskészítményeket, porított állati termékeket (csontliszt, vérliszt), állatgyógyászati vakcinákat vásárolunk majd. Behozatalunkban egyébként a következő években egyre nagyobb szerephez, jutnak az iparilag feldolgozott cikkek. Közülük a konzervek és konfekcionált bőráruk tesznek ki jelentősebb menynyiséget. Magyarország kivitele Mongóliába szerkezetileg nem fog lényegesen változni. A mintegy 15 millió rubeles előirányzatból több mint 50 százalékkal három termékcsoport részesedik: a pamutszövetek, a kötöttáruk és a gyógyszerek. Ezeken kívül szállítunk majd Mongóliába — az említett évekhez, hasonlóan — rádiótechnikai berendezéseket, orvosi műszereket, gépipari termékeket és fogyasztási cikkeket. A magyar—mongol árucsere előirányzatait az október közepén Ulánbátorban aláírt 1976—80-ra vonatkozó tervkoordinációs jegyzőkönyv tartalmazza. A kölcsönös forgalom az 1971— 75-ös évek szintjéhez képest ezek szerint várhatóan másfélszeresére nő. Az áruszállításokon kívül természetesen a tervegyeztetési tárgyalásokon szó volt a két ország másféle gazdasági kapcsolatainak bővítéséről is. Mongóliában 1976-ban kezdődik meg a komplex programban is tervbe vett nemzetközi geológiai expedíció, amelynek célja Mongólia érc- és ásványkincsének feltérképezése. A kutatásokban magyar tudósok is részt vesznek. A már tradíciókkal rendelkező vízgazdálkodási együttműködés tovább folytatódik, de az eddigi kútfúrások mellett komplett öntözőrendszerek kialakítására is kiterjed majd. A tervidőszak alatt új üzemek épülnek Mongóliában magyar részvétellel (tufabeton blokk-gyártó üzem, gyógynövény-feldolgozó üzem). A szőrme- és bőrfeldolgozás, -kikészítés és konfekcionálás fejlesztéséhez szintén nyújtunk majd szakmai segítséget, továbbá új gépeket, berendezéseket szállítunk a magyar—mongol együttműködésben létesített húskombinát, biokombinát és ruhagyár kapacitásának gazdaságos kihasználásához. Mivel az utóbbiak termékeiből vissza is vásárolunk, részt veszünk a gyártmányszerkezetek kialakításában. Mongóliával való együttműködésünk új területe lesz a vadgazdálkodás. Mongólia szeretné gazdag vadállományát megőrizni és hasznosítani. A bérvadászat megtervezéséhez, a vadállomány kezeléséhez, valamint a bőrök és trófeák feldolgozásához szakembereink adnak tanácsot. A több ágazatban való együttműködés magában foglalja Magyarország segítségét Mongólia saját szakembereinek kineveléséhez. 1976 és 1980 között 70 mongol egyetemi hallgató, 100 szakmunkástanuló és 350 szakmunkás tanul majd hazánkban. K. Gy. Közös magyar-szovjet licencvásárlás terve Gyártásszakosítás is követi az üzletet A svájci Wagner cégtől magyar és szovjet vállalatok közösen vásárolják meg magasnyomású, levegő nélkül működő festékszóró berendezések licencét. Először fordul elő, hogy a két KGST-ország közösen vállalkozik licencvásárlásra. A licencköltségeket — a szerződés aláírására a közeljövőben kerül sor — a termelés arányában Magyarország és a Szovjetunió közösen viseli. A Kohó- és Gépipari Minisztérium és a szovjet társminisztériumok között fennálló gépipari bizottság egyik munkacsoportja, amely az építő- és útépítő gépekkel foglalkozik, a svájci Wagner cég magasnyomású festékszóróberendezéseit tartotta alkalmasnak a KGST-országokba való bevezetésre. A munkacsoport felkérésére kezdett tárgyalni az INTERCOOPERATION Rt. az illetékes szovjet egyesülésekkel és a Wagner céggel. A megbeszéléseket megkönnyítette az, hogy a székesfehérvári Finommechanikai Vállalat már több mint két éve együttműködik a Wagner céggel, festékszóró berendezések bizonyos típusainak közös gyártásában. (Ez a kooperáció 1,5—1,5 millió svájci frankos kölcsönös áruforgalmat jelent, s lényege az, hogy az importalkatrészekből itthon szerelik össze a készülékeket, míg a székesfehérvári vállalat néhány nagy szériában gyártott alkatrészt szállít partnerének.) A licencvásárlást indokolja — két típust vesznek meg —, hogy a gépiparban és az építőiparban (külső és belső festési munkák) egyaránt sokoldalúan alkalmazható a berendezés. Ezzel a technológiával nemcsak gyorsabban és szebb kivitelben lehet megoldani a festékszórást, hanem festékmegtakarítással is. Magyarországon a Mechanikai Művek lesz a termék gyártója a székesfehérvári Finommechanikai Vállalat mellett. (Ismert, hogy a Mechanikai Műveknél csökkentik az olajkályhagyártást, s a festékszóró berendezések lépnek azok helyébe.) A licencszerződést egy gyártásszakosítási és kooperációs egyezmény is kiegészíti, amelyet Magyarország és a Szovjetunió a gyártásmegosztás érdekében ír majd alá. Ennek alapján előreláthatólag 1977 és 1981 között Magyarország megközelítően 50 millió rubeles értékben 45 ezer darab festékszóró aggregátot szállít a Szovjetunióba, ahonnan 20—25 millió rubel értékben vásárolunk tartozékokat és alkatrészeket. Olyan alkatrészeket, amelyek gyártása rendkívül bonyolult és nálunk gazdaságosan nem oldható meg (fúvókák, teflonmembrán, magasnyomású tömlők stb). Mindkét ország felkészül a végtermék-kibocsátásra, természetesen a magyar vállalatok sokkal kisebb mennyiségben. A szakosítási egyezmény alapján egyébként a két ország az exportpiacokat is megosztja: Magyarország az európai KGST-országokba, a Szovjetunió pedig az ázsiai szocialista országokba fog szállítani. A termékek bonyolultságára jellemző, hogy egy Magyarországon összeszerelt aggregátegység ára megegyezik az importált Zsiguli rubel árával. A termelés nagyságára pedig az az adat világít rá, hogy a két magyar vállalat öt év alatt öszszesen 2,8 milliárd forint értékű terméket állít elő. Nemcsak a szocialista exportra nyílik lehetőség, hanem a tőkés kivitelre is, mert a Wagner cég évente mintegy 3 millió svájci frank értékben alkatrészvásárlásra is kötelezettséget vállal, elképzelések szerint. Az első magyar—szovjet közös licencvásárlás kapcsán érdemes néhány tanulságot levonni: abban az esetben, hogyha egy korszerű, magas műszaki színvonalú termékről van szó, akkor valóban a KGST-integráció keretében érdemes a terméket meghonosítani a szocialista országokban. Egy másik előny: a Mechanikai Műveknél egy régi terméket új, magas fajlagos értékű termék váltja fel. S végül ennek a licencszerződésnek talán az a legfontosabb eleme, hogy nem külön-külön vásárolja meg két KGST-ország a technikai ismereteket, hanem együtt. A gyártmánymegosztás lehetővé teszi a gazdaságos sorozatnagyságot és azt, hogy Magyarországona körülbelül 250 millió forint értékű beruházás gyorsan megtérüljön. Most már a FERMION külkereskedelmi vállalaton a sor, hogy a külkereskedelmi szerződéseket mielőbb tető alá hozza az 1977-re tervezett gyártás megkezdése érdekében. Emőd Pál MEXIKÓ Importliberalizálás A mexikói ipari és kereskedelmi minisztérium engedélyezte, hogy több árut lehessen bevinni külön engedély nélkül. A könnyítés főleg olyan áruk importjára szól, amelyek különösen fontosak az ország gazdasága szempontjából. A közvetlenül bevihető áruk listája 430 árucikket foglal magában, köztük többféle szerves és szervetlen vegyipari terméket, bizonyos vas- és fémárukat, vasúti és közúti járműveket, motorokat, autóalkatrészeket, szerszámgépeket, valamint fizikai és kémiai kutatási műszereket. (NSA) GHANA Importkorlátozás A ghanai kereskedelmi minisztérium 1975. augusztus 19-i hatállyal betiltotta mindennemű textilárunak Ghánába való bevitelét. A tilalmi árulistán az öltöny-, az ing- és egyéb ruhaanyagok, a kötszövött áruk, továbbá mindenfajta pamutkesztyű és varrócérna kiemelt helyen szerepelnek. A matrac- és bútorhuzatok, valamint más ipari felhasználású textíliák, amelyeket Ghánában még nem gyártanak, nem esnek korlátozás alá. (NSA) 1975. NOVEMBER 1. Magyar—csehszlovák külkereskedelmi tárgyalások Budapesten tartózkodott október 27. és 31. között Premysl Strougal csehszlovák külkereskedelmi miniszterhelyettes az 1976. évi magyar—csehszlovák árucsere-forgalmi jegyzőkönyv és az 1976—80. évi hosszú lejáratú árucsere-forgalmi megállapodás megkötésére irányuló államközi tárgyalások megnyitása alkalmából. A látogatás során eszmecserét folytatott Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettessel az 1971—75. évi hosszú lejáratú árucsere-forgalmi egyezmény teljesítéséről. A miniszterhelyetteseik megállapították, hogy a kölcsönös forgalom dinamikusan fejlődött; az elmúlt öt évben 2,6 milliárd rubelt tett ki, amely 23 százalékkal több, mint a hosszú lejáratú egyezmény előirányzata. (1971—75. között a forgalom átlagosan évi 14 százalékkal emelkedett.) A két miniszterhelyettes megtárgyalta a következő tervidőszak kölcsönös árucsere-forgalmának további növelésével összefüggő kérdéseket is. Kétnapos minőségfejlesztési tanácskozás „Minőségfejlesztés — Szabványosítás — Takarékosság 1975” címmel rendez konferenciát november 3-án és 4-én a MTESZ Központi Szabványosítási és Minőségügyi Bizottsága, a Magyar Szabványügyi Hivatal és az Európai Minőségügyi szervezet (EOQC) magyar nemzeti bizottsága. A megnyitó ülésen a fő referátumot a műszaki-fejlesztési politika és a minőség összefüggéséről dr. Altai Miklós, az Országos Műszaki és Fejlesztési Bizottság elnöke tartja. Beszámoló hangzik el a nemzetközi minőségügyi szervezetek tapasztalatainak hasznosításáról és a minőség fejlesztésében a vállalatokra háruló feladatokról. Négy szekcióban — gépipar, könynyűipar, mezőgazdaság-élelmezés, építőipar — mintegy 300 szakember tárgyalja meg a minőségfejlesztés aktuális kérdéseit, különösen a minőség és szabványosítás kapcsolatát, az egyes vállalatok eddig szerzett tapasztalatait és a KGST-n belüli minőségfejlesztési és szabványosítási feladatokat. RÖVIDEN Pénteken Budapestre érkezett Wolfgang Rauchfuss, az NDK Minisztertanácsának elnökhelyettese, a magyar NDK gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság NDK-tagozatának elnöke. Megkezdte tárgyalásait dr. Szekér Gyula miniszterelnök-helyettessel, a bizottság társelnökével a két ország közötti gazdasági együttműködés aktuális kérdéseiről. Hétfőn indul Lisszabonba a Magyar Kereskedelmi Kamara küldöttsége. Tagjai a portugál üzletembereknek a magyar ■népgazdaság általános helyzetéről, az ipari kooperációk technikájáról, a marketing- és reklámlehetőségekről, valamint a magyar bankfinanszírozásról tartanak ismertető előadásokat a portugál exportfejlesztési alappal közösen szervezett szemináriumon. VILÁGGAZDASÁG A KONJUNKTÚRA- ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET ÉS A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA LAPJA Megjelenik hetenként ötször 4 oldalon, pénteken 4 oldal melléklettel. Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VÁJNA JÁNOS Szerkesztőség: Bp. V. Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534. Telefon: 183-860 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc Igazgató Kiadóhivatal, Bp. 1085 Blaha Lujza tér 1-3. Postacím: 1959 Budapest Telefon: 343-100 Előfizethető minden magyar postahivatalnál Előfizetési díj egy évre 2400 Ft Terjeszti a Magyar Posta 75-3102/3-10 Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Bolgár Imre INDEX: 25 008 3 KERESKEDELEMTECHNIKA NAGY - BRITANNIA Elektromos háztartási eszközök ellenőrzése A jövő évtől kezdve Nagy-Britanniában bevezetik az elektromos háztartási készülékek kötelező biztonsági ellenőrzését. Az, illetékes minisztérium az árakról ésa fogyasztók védelméről hosszan tartó tárgyalásokat folytatott a British Electrotechnical Boarddal, amely eddig önkéntes alapon az ellenőrzést végezte. A biztonsági előírások, amelyek részleteikben még nem ismertek, az előállítók és az importőrök számára 1976. április 1-én, a nagy- és kiskereskedők számára pedig 1976. október 1-én lépnek életbe. (NIA) FINNORSZÁG Importáruk származási bizonyítványa , Finnországban 1975. október 1-én új rendelkezések léptek életbe, az importáruk eredetének megjelölésére vonatkozólag. Eszerint az eladási célból bevitt áruk származási bizonylatában a származási országot finnül, svédül vagy a nemzetközi kereskedelemben használt más nyelven kell megjelölni. Elég csak az országot megnevezni. Származási bizonylat szükséges a következő árukra: gépkocsiabroncs, kézi és aktatáskák, a méteráruként forgalomba hozott textíliák, különböző textil-darabáruk, felső- és alsóruházati cikkek, ágytakarók és lepedők, kerámiák, üvegcikkek, szerszámok, villanykörték, valamint háztartási elektromos készülékek és eszközök. (NSA)