Világgazdaság, 1975. december (7. évfolyam, 229/1726-247/1744. szám)

1975-12-02 / 229. (1726.) szám

YILAGGAZDASAG 1975. DECEMBER 2., KEDD VII. ÉVFOLYAM, 229. (1726.) SZÁM ALÁÍRTÁK A HÁRMAS FÖLDGÁZSZERZŐDÉST Két évig tartó tárgyalások után vasárnap Teheránban aláírták a Szovjetunió, Irán és a Ruhrgas vezette nyugatnémet—francia—osztrák konzorcium földgáz-megállapodását. Az iráni állami MGC 1980-tól kezdve egy még később megépítendő 1000 kilométeres vezetéken keresztül évi 13 millió köbméter földgázt ad át a Szovjetuniónak a szovjet—iráni határon Astara közelében. A Szovjetunió az iráni földgázt középázsiai köztársaságaiban használja fel, és az európai országrész északi területein levő lelőhelyeiről továbbít 11 milliárd köbmétert egy még szintén megépítésre váró, Csehszlovákián keresztül vezető 6000 kilométeres vezetéken az NSZK-ba. A nyugatnémet Ruhrgas a földgáz felét megtartja, egyharmadát a Gaz de France-nak, a maradék egyhatodot pedig az osztrák ÖMV-nek továbbítja. Szó van arról is, hogy később Csehszlovákia is részesülhet a földgázból. A földgáz árát csúszó árklauzula alapján állapítják meg, mégpedig a nehéz fűtőolaj mindenkori nyugat-németországi ára alapján. Mindamellett egy küszöbárat is megállapította, amely alá a földgáz ára nem szállhat. Mint Staribacher osztrák kereskedelmi miniszter újságíróknak elmondta, az olaj árához való alkalmazkodás miatt a földgáz is drága energianem lesz, ami visszavetheti az importszükségletet az eredeti elképzelésekhez képest. A szerződés pénzügyi oldaláról szólva Kurt Mészáros, az ÖMV osztrák állami olajvállalat pénzügyi igazgatója elmondta, hogy a fizetés nyugatnémet márkában történik.. Hangsúlyozta, hogy Ausztria részéről tiszta importüzletről van szó, ami a legkevesebb kockázatot vonja maga után. Ez vonatkozik a földgáz lecserélésére is, minthogy ezt kalóriamennyiség szerint is egyeztetik. A 6000 kilométeres földgázvezetékkel kapcsolatban sem hárulnak Ausztriára pénzügyi vagy más jellegű kötelezettségek. (APA, Reuter, AP) Csehszlovák—indiai gazdasági tárgyalások Az Indiában tartózkodó Chnoupek csehszlovák külügyminiszter hétfőn kollégájával, Chavan indiai külügyminiszterrel országaik kapcsolatainak fejlesztéséről tárgyalt — jelenti a Reuter. A csehszlovák külügyminiszter látogatását megelőzően Új-Delhiben aláírták India és Csehszolvákia 1976. évi kereskedelmi jegyzőkönyvét, amely 1,65 milliárd rúpia (mintegy 180 millió dollár) értékű kereskedelmi forgalmat irányoz elő. A megállapodás értelmében Csehszlovákia a jövő évben az eddigi 10 ezer tonnáról 40 ezer tonnára növeli műtrágya-exportját, és fokozza indiai gépvásárlásait. India exportlistáján első ízben szerepel tüzelőanyag-befecskendező berendezés, kazán villanyszövőgép, autóalkatrész, rádió és magnetofon. Szombaton aláírták Lengyelország és India kereskedelmi jegyzőkönyvét is. Az előirányzat szerint az áruforgalom értéke jövőre 2,6 milliárd rúpia (mintegy 290 millió dollár) lesz. Lengyelország — a Szovjetunió után a szocialista ország közül India második legnagyobb kereskedelmi partnere — műtrágyát, vegyipari temelékeket, esztergapadokat, hajókat, textilgépeket, bányászati berendezéseket exportál Indiába. Friderichs Prágában, Olszewski Bonnban Tegnap Prágába utazott Friderichs nyugatnémet gazdaságügyi miniszter. Barcak csehszlovák külkereskedelmi miniszterrel összegezi a csehszlováknyugatnémet gazdasági együttműködési vegyes bizottság múlt heti első ülésének eredményeit. Friderichsnek kellett volna megnyitni Prágában az NSZK műszaki hetét, amelyre 74 NSZK-beli cég vitte el gyártmányait. A rossz időjárás miatt azonban gépe késve érkezett, s a prágai nyugatnémet nagykövet helyettesítette a megnyitáson. Friderichs — feltéve, hogy az időjárás engedi — ma már vissza is utazik Bonnba, ahová Kazimierz Olszewski miniszterelnök-helyettes vezetésével 15 tagú lengyel gazdasági küldöttség érkezett. A látogatás öt napja alatt 30 nyugatnémet céggel tárgyalnak, hogy megvizsgálják a kereskedelem és az ipari kooperáció lehetőségeit a következő ötéves időszakban. Genscher külügyminiszterrel és Friderichs gazdaságügyi miniszterrel szerdán, Schmidt kancellárral csütörtökön találkoznak. (Reuter, DPA) KÜLKERESKEDELMÜNK TÍZHÓNAPOS MÉRLEGE A fő gond a tőkés export Eltérően fejlődött az elmúlt 10 hónapban külkereskedelmi forgalmunk a két különböző elszámolási viszonylatban: a rubelelszámolású árucsere a tervvel összhangban dinamikusan emelkedett, viszont a nem rubelelszámolású forgalomban sem az import, sem az export nem érte el a múlt év azonos időszakának szintjét, s így elmaradt a tervezettől is. Figyelmet érdemel a nem rubelelszámolású behozatal alakulása: az első negyedévben a tavalyinál jelentősen nagyobb forgalom fokozatos mérséklődés után október végére már a múlt évi szint alá esett. Változatlanul a tőkés export külkereskedelmünk legproblematikusabb területe — hangsúlyozta Osváth Lajos, a Külkereskedelmi Minisztérium közgazdasági főosztályának vezetője, akitől a forgalmi adatokról és a főbb irányzatokról kértünk tájékoztatást. Rubelelszámolású forgalmunk idén január és október között a terv céljaival teljes összhangban alakult: az export — tényleges árakon — 19,7 százalékkal, az import pedig 46 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. Mivel ezek az adatok az idei ármódosításokat is tartalmazzák, nyilvánvaló, hogy a forgalom volumene ennél kisebb mértékben emelkedett. (A magyar export árszínvonala átlagosan 12 százalékkal, importunké pedig 22 százalékkal magasabb, mint tavaly — a különbség a kivitel és a behozatal eltérő áruszerkezetéből adódik —, s összességében szocialista viszonylatban külkereskedelmünk cserearány-mutatója idén mintegy 8 százalékkal romlik. Lásd VILÁGGAZDASÁG 1975. november 21. szám, 1. oldal.) Leggyorsabban — tényleges árakon számított rubelviszonylatú exportunkban — az anyagok és alkatrészek árucsoportjában nőtt a kivitel — 28,7 százalékkal—, ezt követik a fogyasztási iparcikkek (19,3 százalék), a gépek (17 százalék), majd a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek (15,5 százalék). A behozatal szintje az energiahordozók és a villamosenergia-árucsoportban 108,4 százalékkal volt magasabb, mint tavaly, ezt követi az anyagok és alkatrészek csoportja (51,4 százalék), a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek (41,4 százalék), a fogyasztási iparcikkek (28,1 százalék), s a gépek (25,6 százalék). Az áruszerkezet behozatalunkban az egyes cikkcsoportok forgalmának eltérő növekedési üteme következtében módosult, az exportban lényegében változatlan maradt. Nem rubelelszámolású forgalmunk az év első 10 hónapjában — mind a kivitel, mind a behozatala kisebb volt, mint az előző év azonos időszakában. A forgalom alakulásában érezhető a tőkés világpiaci árak fokozatos csökkenése. Az exporton belül növekedett a fejlődő országokkal, Jugoszláviával és a KGST-országokkal nem rubelben elszámolt forgalom, viszont csökkent a fejlett tőkésországokba irányuló kivitel. Ami az egyes árucsoportokat illeti: 5,6,2 százalékkal volt nagyobb a gépek kivitele, az anyagok exportja ugyanakkor 25 százalékkal mérséklődött. A többi cikkcsoportban az 1975. január— októberi összesített adatok az előző évi szint közelében mozognak. A gépipari exporton belül, amelynek bővülése meghaladja a 60 millió dollárt, igen jelentős a külföldre szállított autóbuszok értékének növekedése: 1974 első 10 hónapjában 77 darabot, míg 1975 megfelelő időszakában 875 darabot adtunk el. A vegyipari gépeknél is nagy az emelkedés: 5,8 millió dollárról 22,2 millió dollárra. Többet exportáltunnk még nyersgumiból, vágott baromfiból és dobozolt sonkából, de kevesebb jutott exportra gabonából, hengerelt áruból, alumínium termékekből, nyersvasból, gyógyszerből, pamutszövetből, lábbeliből stb. Figyelmet érdemel, hogy 1975 első negyedévében — a többi közt néhány, az év további részében már nem ismérődő tényező hatására — a nem rubelelszámolású import még 40,7 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakának szintjét, az első félévet tekintve viszont már csak 17,4 százalékos volt a többlet. A július—október folyamán erősen mérséklődött behozatal következtében pedig az első 10 hónap összesített importja már 1,5 százalékkal kisebb volt, mint 1974. január—októberi időszakában. Az év eleji nagy importtöbletet tulajdonképpen 9 cikk, illetve cikkcsoport forgalomnövekedése idézte elő. Ez jelentős részben az árak emelkedéséből adódott, valamint abból, hogy ezeket a cikkeket az idén nagyobbrészt már az év elején behoztuk. Az említett cikkek — műtrágya, kőolaj, hengereltáru, növényvédő szer, papíripari rostos félkész termék, cukor, nyers növényi olajok és alkatrészek — forgalmi többlete egyébként a január—októberi időszakot tekintve is fennmaradt. Az elmúlt év első 10 hónapjában e cikkek nem rubelelszámolású importja 489,9 millió dollárt tett ki, 1975. január—október között 678,2 millió dollárt. Számos árucikknél viszont erőteljesen csökkent behozatalunk a múlt év első 10 hónapjához képest, többek között takarmánygabonából, állati eredetű takarmányból, növényolaj-ipari takarmányból, fenyő-, rönk- és gömbfából, pamutból, szintetikus selyemből, réztermékekből és nyers marhabőrből. E cikkekből a tavaly január—októberi 385,5 millió dollárral szemben idén 10 hónap alatt 227,1 millió dollár értékben vásároltunk. A forgalom csökkenése egyrészt az árak mérséklődésének, másrészt a tavalyinál kisebb vásárolt mennyiség együttes következménye. A nem rubelelszámolású importban — tényleges árakon számítva — közel 34 százalékkal nőtt az energiahordozók, 13 százalékkal a gépek forgalma, ugyanakkor lényegesen csökkent a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeké, valamint az anyagoké. A fogyasztási iparcikkek importjának értéke nem változott. Ami a nem rubelelszámolású •viszonylatok szerinti megoszlását illeti• valamelyest csökkent a Jugoszláviából származó, szintén maradt a fejlett tőkésországokból eredő és növekedett a fejlődő országokból származó behozatal. Összegezve változatlanul a tőkés export külkereskedelmünk legproblematikusabb területe. Bármilyen örvendetes a nem rubelelszámolású gépipari export említett fejlődése, ez nem ellensúlyozza, a kivitel stagnálását, illetve visszaesését más árucsoportokban. A tőkés export volumene az elmúlt két évben alig emelkedett. Az első 10 hónap adataiból, valamint a vállalatoktól bekért előrejelzésekből már következtetni lehet az 1975. évi összforgalom alakulására is. Valószínű, hogy az év első 10 hónapjára jellemző irányzatok az év egészét illetően is érvényesülnek, és az is, hogy a nem rubelelszámolású áruforgalom passzív egyenlege a számítottnál nagyobb lesz. V. M. NAPRÓL NAPRA + HOSSZÚ LEJÁRATÚ LENGYEL—EGYIPTOMI megállapodásokat írtak alá Kairóban. A két ország áttér a szabaddevizás elszámolásra, növeli az árucsere-forgalmat, s megegyezett Egyiptom adósságainak törlesztési feltételeiben is. + ÚJ-ZÉLAND EZUTÁN IS IGYEKSZIK JAVÍTANI KAPCSOLATAIT a szocialista országokkal — mondta a szombati választások győztese, a Nemzeti Párt elnöke. A Munkáspárt súlyos vereségét annak tulajdonítják, hogy nem tudta beváltani gazdaságpolitikai ígéreteit. AZ AEG-TELEFONKEN SZERETNE BEKAPCSOLÓDNI AZ ORENBURGI GÁZVEZETÉK ÉPÍTÉSÉBE. A nagy nyugatnémet vállalat a múlt héten megnyitotta moszkvai képviseleti irodáját, s arra számít, az év végéig 300 millió rubelre növelheti a Szovjetunióval lebonyolított forgalmát. A SZELLEMI TERMÉKEK KERESKEDELMÉRŐL kétnapos ankét kezdődött Budapesten. A vállalatok számára jelenleg nem gazdaságos a „szellemi tőke” exportja, s ebben ludas a gazdasági szabályozás is, mert a kivitelnek ezt a formáját egy kalap alá veszi az áruexporttal. A HÚSIMPORTRA KÉSZÜLNEK A PERUI HATÓSÁGOK. A dél-amerikai ország élelmezési minisztere napokon belül versenytárgyalást ír ki 2900 tonna hús szállítására. AZ SZKP KB JÓVÁHAGYTA A JÖVŐ ÉVI TERVET Moszkvai tudósítónktól. A jövő évi népgazdasági tervről és költségvetésről tanácskoztak többek között Moszkvában az SZKP Központi Bizottságának egynapos ülésén. A plénum meghallgatta Bajbakov miniszterelnök-helyettes előterjesztését az 1976. évi programról és Gorbuzov pénzügyminiszter expozéját az állami kiadások és bevételek várható alakulásáról. A beszámolókat jóváhagyták és a Legfelsőbb Tanács elé terjesztették. A szovjet népgazdaság tizedik ötéves tervét a szakemberek a termelés hatékonyságának és minőségének a programjaként jellemzik. E célkitűzéseknek megfelelően határozták meg az 1976-os tervelőirányzatot — ennek központi feladata: az eddiginél jobban, ésszerűbben kihasználni a meglevő termelési alapokat, a munkát és az anyagi forrásokat. Az előirányzatok szerint az ipari termelés 1976-ban 5,6 százalékkal növekszik, valamennyi szövetségi köztársaságban. Folytatódik a termelőerők területi elhelyezésének további javítása, amit már a kilencedik ötéves tervben megkezdtek. Eszerint az átlagosnál gyorsabb ütemben iparosítanak Szibériában és a Távol-Keleten. Ezeken a területeken újabb nyersanyagforrásokat (főleg olaj, gáz, fa) tárnak fel és termelnek ki. Hozzákezdenek a tobolszki olajvegyészeti kombinát, a bratszki és usztyi-ilimszki erdőgazdaságok, a bratszki és krasznodari alumíniumkombinát, a dél-jakutyiai szénkombinát építéséhez. Kelet-Szibériában gyors ütemben fejlődik az elektromos energia termelése, a színesfémkohászat, az olajvegyészet, a papír- és cellulózipar. Jövőre tovább fokozódik a fogyasztási cikkek kibocsátása is, a fő figyelmet a választék bővítésének és a minőség javításának szentelik. Főként szövetekből, bőrcipőkből, valamint a kötötárukból kívánnak többet termelni. A mezőgazdaság elé a most befejeződő ötéves tervidőszak átlagánál magasabb tervcélokat állítanak. Itt a feladat a vetésterület összetételének további javítása, a talajmegmunkálás folytatása. Figyelemre méltó, hogy az ideinél több műtrágyát, növényvédőszert kap az ágazat. A beruházásoknál a legfontosabbnak a már megkezdett építkezések befejezését tartják, az új beruházásoknál pedig előnyben részesítik a rekonstrukciót. Megnyílt az EGK római csúcskonferenciája Az OEP a nyugat-európai integrációról A római Barberini-palotában tegnap délután megkezdődött az EGK állam- és kormányfőinek idei harmadik csúcsértekezlete. Vetter, a közös piaci állami szakszervezeti központjának elnöke még a tanácskozás megnyitása előtt felkereste Moro olasz miniszterelnököt, a konferencia elnökét és Ortolit, a brüsszeli bizottság elnökét, átnyújtva nekik a szakszervezetek javaslatait a gazdasági és szociális helyzet javításáról. A szakszervezetek követelik a csúcstalálkozótól, hogy ne csökkentse a közös piaci költségvetés szociális kiadásait, különösen azokat a tételeket, amelyek a fiatalok munkába állítását segítenék elő. A csúcsértekezlet napirendi pontjai között az általános gazdasági helyzet megvitatása mellett szerepel az agrárpolitika felülvizsgálása, közvetlen választás az Európai Parlamentbe, útlevélúnió bevezetése, az EGK külkapcsolatai, különös tekintettel a december közepén esedékes párizsi nyersanyag-konferenciára. Tindemans belga miniszterelnök előterjeszti jelentéseit az Európai Unió megalakításának lehetőségeiről. (Lásd VILÁGGAZDASÁG, november 28., első oldal.) Az Unita, az Olasz EP központi lapja a csúcstalálkozó elé írt kommentárjában többek között megállapítja: „Csak Nyugat-Európa valódi, népi egyetértésén alapuló politikai egysége tudja megakadályozni, hogy az USA a világgazdasági nehézségek zömét Nyugat-Európára hárítva át”. A cikk szerzője, Amendola, KB-tag rámutat: „Új, sok nemzetiségű szervetkell létrehozni, csak ez tudná megoldani azokat a problémákat, amelyekkel az EGK tagállamai külön-külön már képtelenek sikerrel felvenni a harcot.” Az USA azzal, hogy nem hajlandó újból nemzetközi ellenőrzés alá helyezni a dollárt, s azzal, hogy zavarja újszerű kapcsolatok kiépítését az EGK és a harmadik világ között, „nyíltan megmutatta : akadályozni akarja a nyugat-európai integrációs folyamatot”. Amendola a továbbiakban megállapítja, hogy az eddigi EGK-csúcsértekezleteket többnyire presztízsokokból rendezték, „őszinte és becsületes vitára lenne szükség, nem lenne szabad a válságot szemforgatóan finomkodó szavakkal álcázni”. Tüskés problémája a csúcsértekezletnek Nagy-Britannia törekvése, hogy külön hellyel képviseltesse magát a párizsi nyersanyag-konferencián. Ortoli, a brüsszeli bizottság elnöke a párizsi Le Monde-nak adott nyilatkozatában indokolatlannak nevezte a brit kívánságot, mondván, hogy az EGK lényege éppen az egymástól eltérő érdekek összehangolásában rejlik. A közös piaci vezetők idegeit London azzal is borzolja, hogy szelektív importkorlátozások bevezetését helyezte kilátásba. Egyes brit lapok értesülése szerint lehetőség van az alkura. A Guardian például arról értesült: London hajlandó elállni az importkorlátozásoktól, ha a nyolc társállam méltányolja külön tagságra vonatkozó igényét. (Reuter, DPA, MTI) A Pravda a kínai olajpolitikáról MA KEZDŐDNEK AZ AMERIKAI ELNÖK PEKINGI TÁRGYALÁSAI Ford amerikai elnök hétfőn megérkezett Pekingbe. Fogadtatásának külsőségei valamivel ünnepélyesebbek voltak, mint 1972-ben elődjének, Nixonnak, de azért számos jel utalt arra, hogy a két ország közöttmég nem normalizálódtak a kapcsolatok: hiányzott az ünneplő tömeg, az ünnepi vezércikk, a tisztelgő felirat. Az első napi program egyetlen eseménye a Ford tiszteletére rendezett díszvacsora volt. Teng Hsziao-ping kínai miniszterelnök-helyettes, az ügyvezető kormányfő beszédével érzékeltette, hogy mire számíthat vendége a következő napokban a kétoldalú tárgyalásokon. Egyetlen szóval sem utalt a két ország kapcsolatainak normalizálására, sőt a Tajvanra vonatkozó kínai igényekre sem, annál inkább tele volt tűzdelve pohárköszöntője szovjet- és enyhülésellenes kirohanásokkal. Ford elnök, mint ahogy várható volt, védelmébe vette a „hétente” politikáját, jóllehet utalt Peking és Washington közös „hegemóniaellenességére”. Az érdemi tárgyalások ma reggel kezdődnek meg, s fő céljuk — Ford környezetének óvatos megfogalmazásában — az 1972 óta elért eredmények megszilárdítása. Pekingi megfigyelők kételkednek abban, hogy a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok akár csak valamennyire is előre mozdulhatnak. Tokióban azonban arra számítanak, hogy jelentősen fokozódni fog Kína és az USA gazdasági-műszaki együttműködése, sőt megállapodás születhet a kínai olajipar amerikai műszaki segítséggel történő fejlesztéséről. A Pravda szemleírója egyébként a kínai olajpolitikát elemző cikkében megállapítja: a pekingi vezetők szavakban támogatták az OPEC-országokat, de valójában felforgató külkereskedelmi politikát folytatnak a kőolajexportáló fejlődő országok ellen. Kína több országba olcsóbban szállítja a kőolajat, mint az OPEC-országok. Peking, kőolajkészleteire spekulálva, a zsarolás és nyomás politikáját alkalmazza egyes kőolajfogyasztó országokkal szemben, igyekszik, beavatkozni bel- és külügyeikbe, diktálni a harmadik országokkal fenntartott kapcsolataik feltételeit. Ugyanakkor szorosabb kapcsolatokat teremt a nyugati monopóliumokkal — írja a hírmagyarázó. (TASZSZ, MTI, AP—DJ)