Világgazdaság, 1976. május (8. évfolyam, 85/1829-104/1848. szám)

1976-05-04 / 85. (1829.) szám

1976. MÁJUS 4. lis jogszabályok a külkereskedelem javítására Jugoszláviában Belgrádi tudósítónktól. A jugoszláv külkereskedelemben — egészében véve — kedvező folyamat bontakozik ki, amely a többi között abban nyilvánul meg, hogy új ala­pokra helyeződik a külkereskedelmi és a termelő vállalatok együttműkö­dése. A JKSZ Központi Bizottsága az ország külkereskedelmi helyzetéről szóló határozatában sürgeti: hosszú tá­vú terveket és fejlesztési programokat kell kidolgozni az említett vállalatok tevékenységének mind tökéletesebb egybehangolására, a külkereskedelmi szerveknek a legújabb világpiaci fej­leményeknek megfelelően kell befo­lyásolniuk a termelést. Ezenkívül új devizarendszer kialakítására van szük­ség, összhangban az ország gazdaság­­politikájával. Azok a külkereskedelmi szervek, amelyek már eddig is szorosan kö­tődtek a termelő vállalatokhoz és más érdekelt gazdasági egységekhez, köny­­nyebben térnek át az önkormányzati rendszer elvein alapuló gyakorlatra” — állapítja meg a JKSZ Központi Bi­zottsága, amely megvizsgálta a kül­kereskedelmi tevékenység belső és külső tényezőit, s e tevékenységet irá­nyító szerveknek az iparvállalatokkal való kapcsolatát. Megvitatta a jugo­szláv külkereskedelmi képviseletek helyzetét, munkáját is. A megállapí­tásokat összegező határozatból kitű­nik: a külkereskedelemben egészében véve kedvezőbb folyamat kezdődött, új típusú együttműködés bontakozik ki a külkereskedelmi és a termelő válla­latok között. A szervezeti változásokat azonban akadályozza néhány objektív tényező. Egyelőre az előkészítés stádiumában vannak a külkereskedelmi tevékeny­séget szabályozó új jogszabályok, a külkereskedelmi és a termelő válla­latok közös munkája révén szerzett közös jövedelem felosztása még nem olyan arányban történik, mint ami­lyenben az illető vállalatok a jöve­delem megszerzéséhez hozzájárultak. Olyan viszonyok kialakítása a fel­adat — állapítja meg a JKSZ Köz­ponti Bizottsága —, amelyek lehetet­lenné teszik, hogy a külkereskedelmi vállalat önkényesen használja fel az akkumulált pénzeszközöket, a termelő vállalatok kárára. Határozottan szem­be kell szállni minden olyan kísérlet­tel, amely az új elveken alapuló jö­vedelemelosztást akadályozza és a kül­kereskedelmi tőkeképzést mozdítja elő. Felülvizsgálatra szorulnak a külke­reskedelmi és a termelő vállalatok ed­digi megállapodásai. Úgy kell módo­sítani ezeket, hogy ösztönzze a külke­reskedelmi vállalatokat, állandóan fi­gyelemmel kísérjék a világpiaci hely­zetet. A devizagazdálkodási rendszer vál­tozásaiból kiindulva azt az elvet kell követni, hogy a megszerzett deviza el­osztása a kitermelése érdekében vég­zett munka arányában történjen. ALUMÍNIUMKOMBINÁT ALGÉRIÁBAN SZOVJET KÖZREMŰKÖDÉSSEL Moszkvában a szovjet—algériai gaz­dasági tárgyalások befejeztével a két ország eddigi legjelentősebb szerződé­sét írták alá. Eszerint a Szovjetunió — mint röviden már jelentettük — részt vesz a Szila város (Algírtól mint­egy 300 kilométerre Dél-Keletre) köze­lében tervezett évi 120 ezer tonna tel­jesítőiképességű alumíniumkombinát megépítésében. Moszkvai és algíri tu­dósítónk beszámolója szerint a kombi­nát a következő gyáregységekből áll: elektrolízis üzem, anódgyár, alumí­niumüzem és hengermű. A beruházás teljes költsége 1,5 milliárd dinár (mint­egy 400 millió dollár), ebből a Szovjet­unió 1,2 milliárdr­a tízéves, 4 százalékos kamatozású hitelt nyújt hároméves türelmi idővel. Az építési munkákat szovjet válla­latok végzik alvállalkozói megállapo­dás alapján. Algériában az egyezmény értelmében szovjet építési szervezetet hoznak létre, amely részben saját erő­forrásokból, részben pedig a helyi alvállalkozók bekapcsolásával végzi munkáját. A szovjet tervezők a beru­házási programot úgy áll­ították ösz­­sze, hoggy az üzem­­kapacitását 300 ezer tonnáig bővíteni lehet. A gyártósorok és más felszerelések szállításán kívül a szovjet fél vállalta a szakemberek képzését is. A hitelt Algéria készter­mékekkel fizeti majd vissza, az ára­kat a mindenkori piaci áraknak meg­felelően állapítják meg. Az aláírást követő interjújában Ab­­desszalam ipar- és energiaügyi minisz­ter elmondta, további szovjet-algé­riai tárgyalások folynak különböző nehézipari beruházásokról. Szó van egy Nyugat-Algériában létesítendő fémkohászati üzemről, tervbe vették több erőmű, valamint egy vegyiüzem megépítését szovjet közreműködéssel. Szovjet gazdasági küldöttség Szíriában Moszkvai tudósítónktól. A Szovjetunió és Szíria együttműkö­dik: az energetikában, az olajiparban, a vegyészetben, a vasúti közlekedésben és az öntözésben. A két ország gazda­sági kapcsolatainak továbbfejlődéséről kezdődtek tegnap tárgyalások Damasz­­kuszban, ahova Szemjon Szkacskovnak vezetékével szovjet kormányküldöttség érkezett. A múlt­­ évtizedben a Szovjetunió több irányban segítette a szíriai gazda­ság fejlesztését, a közös munka egyik kiemelkedő eredménye az Eufráteszen épített vízlépcső, amely — 12 millió köbméteres víztárolójával — 600 ezer hektár folyamatos öntözését biztosítja. A vízenergia hasznosítására eddig 4 erőmű készült el. Szovjet szakemberek közreműködésé­vel Szíria északkeleti részében új olajlelőhelyet tártak fel. A Szovjet­unió már jelezte: kész gépeket, beren­dezéseket szállítani a nemzeti olajipar megteremtéséhez. Épül Szíria első nitrogénműtrágya­­üzeme is (évi 150 ezer tonna teljesítő­­képességű lesz), és­­biztosítja majd a hazai igények­­kielégítését, így évente mintegy 20 millió szíriai font import megtakarítását teszi lehetővé. m A bagdadi kormány ratifikálta Irak és a KGST közötti megállapodást. A dokumentumot 1975 júniusában Moszk­vában írták alá. • Japán kereskedelmének aktívuma márciusban 1 milliárd 357 millió dol­lárra­ emelkedett a februári 669 millió dollárról. • A Nemzetközi Valuta Alap mint­egy 15 millió dolláros kölcsön folyó­sítását hagyta jóvá Ciprusnak, Peru­nak 70,7 millió dolláros kölcsönt ítélt oda.­­ Brazíliában emelték a minimális béreket. A legalacsonyabb keresetűek 44 százalékos javítást kaptak, s így a minimális havi­­bér 54 és 76 dollár kö­zött mozog. A cruzeirót a béremelés­sel egyidejűleg idén hatodszor érté­kelték le: egy dollár egyenlő 10,22— 10,31 cruzeiróval. • Svédország kereskedelmi aktívuma márciusban 241 millió korona volt a februári 139 millió korona után. Már­ciusban az export gyorsabban nőtt mint az import. m Bécsben befejezte tíznapos ülés­szakát az ENSZ Iparfejlesztési Szerve­zetének (UNIDO) irányító testülete. Az iparfejlesztési alap összegyűjtésé­vel kapcsolatos kérdések, valamint az UNCTAD most kezdődő negyedik ülés­szakán napirendre kerülő témák áll­tak a tanácsülés homlokterében. A Bulgária és Nagy-Britannia gazda­sági együttműködésének a gépgyártás, a kohászat, a vegyipar, az élelmiszer­­ipar és a mezőgazdaság terén történő kibővítését irányozza elő a két ország gazdasági, ipari és tudományos-mű­szaki együttműködési vegyes bizottsá­gának ülésszakán készült jegyzőkönyv, a W(1 jelenti 4) Az UBAF arab—francia bank fiók­intézete júliusban kezdi meg működé­sét New Yorkban, a szövetségi tarta­lékrendszer (FED) tagjaiként. Az UBAF Arab American Bank elnöke az iraki pénzügyminiszter lesz. Elsősorban az Egyesült Államok és a Közel-Kelet ke­reskedelmi és pénzügyi kapcsolatok elő­segítésében szándékozik működni. D 4K—B típusú traktorhoz jó állapotban levő, KOMPLETT SEBESSÉGVÁLTÓ, VALAMINT ELSŐ ÉS HÁTSÓ HÍD KAPHATÓ. Illlllll!lllllll!l!lllllllllllll!l!l!l­ li Érdeklődni lehet Békési Pál gépcsoport-vezetőnél Cím: „KOSSUTH” Mg. Tsz. 4281 Létavértes Bővült az EFTA és a szocialista országok kereskedelme Az Európai Szabadkereskedelmi Tár­sulás (EFTA) 7 tagországának külke­reskedelme mennyiségben ,tavaly szá­mottevően visszaesett — állapítja meg az EFTA Genfben közzétett jelentése. Az export 9 százalékkal, az import pe­dig 5 százalékkal volt kisebb a meg­előző évinél. Ennek ellenére az EFTA kereskedelme értékben tavaly jóval nagyobb, volt, mint 1974-ben. Az ex­portból származó bevételek összege 7 százalékkal emelkedett, 52 milliárd 758 millió dollárt tett­­ki, az importra for­dított kiadások 4,7 százalékkal emel­kedtek, 62 milliárd 225 millió dollárra. Az export értékbeli­­növekedésének legfőbb okaként a kelet-európai szo­cialista államokba és a fejlődő orszá­gokba irányuló kivitel igen jelentős bővülését említi a jelentés. A kelet­­európai szocialista országokba 34,4 szá­zalékkal többet, 4 milliárd 765 millió dollárért szállítottak. Az EFTA-orszá­­gok teljes kivitelének 9 százaléka jut a szocialista országok piacára. Az EFTA-országok az EGK-tól 32 milliárd 880 millió dollárért vásárol­tak, 3,4 százalékkal többért mint 1974- ben. Ez teljes bevitelük 53 százaléka. A szocialista országokból 4 milliárd 362 millió dollárért vásároltak, teljes im­portjuk 7 százalékát szerezték be on­nan, 11,4 százalékkal többet mint 1974- ben. (Reuter) Földgázbizottságot alakított az OPEC Nem volt szó az olajárakról az OPEC gazdasági bizottságának pénte­ken befejeződött ötnapos bécsi értekez­letén. A konferencia köreiből kiszivár­gott, hogy a megbeszélések középpont­jában az árdifferenciák kérdése, a mi­nőségi felárak és prémiumok rendsze­rének kidolgozása állt. A bizottság je­lentést készített az OPEC május 27-én az indonéziai Baliban sorra kerülő mi­niszteri értekezlete számára. A mostani összejövetel konkrét eredménye: külön­bizottságot alakítottak a tagországok földgázkészleteinek számbavételére, ki­­aknázási lehetőségeinek felmérésére. (Reuter, AP—DJ) Török olajkutatás az Égei-tengeren Török kőolajkutató hajó indul jú­niusban az Égei-tengerre abban a re­ményben, hogy 20 ezer négyzetkilomé­teres területet feltérképezve gazdag le­lőhelyre akad. Görögország — mint is­meretes — magáénak vallja az Égei-tenger szinte egész medrét. Az ellentét azután robbant ki,­ hogy görög kutatók Thasszosz szigeténél há­rom évvel ezelőtt kőolajra bukkantak. (Reuter) Egyiptom emeli az importvámokat Hétfőtől kezdve Egyiptom 50 száza­lékkal emeli egyes árucikkek import­vámját — jelentette be Abu Iszmail pénzügyminiszter. A vámtételeket az amerikai dollár turistaárfolyama alapján állapítják meg (11 egyiptomi font turistaárfolyama jelenleg 1,60 dollár). Az eddigi vámté­telek a tényleges érték 50—100 száza­lékára rúgtak. Egyelőre bizonytalan, hogy a vám­emelés pontosan milyen importcikkeket érint. A hírügynökségek jelentése sze­rint elsősorban luxusárukra, gépko­csikra, hűtőszekrényekre, mosógépekre vonatkozik. Kairói gazdasági megfigye­lők úgy vélik, hogy az új vámintézke­dés az egyiptomi összbevétel 20 száza­lékát érinti. Az intézkedés célja —­­azon túl, hogy növeli a kormány bevé­teleit — az, hogy valamelyest meg­csapolja a szűk vagyonos réteg jöve­delmét. (AP—DJ) A túrkevei „Vörös Csillag” Mg. Tsz. megvételre kínál két Csepel D—450-es és egy Carpati SR 131 L tehergépkocsit használt állapotban . A gépkocsik megtekinthetők a termelőszövetkezet III-as kerületében Ügyintéző: Pápai VILÁGGAZDASÁG Beruházási tervek Görögországban I. ATHÉN KÉSZÜL A KÖZÖS­ PIACI CSATLAKOZÁSRA Megszaporodtak az ír vendégek Görögországban. Nemcsak turisták, ha­nem a közgazdászok is, akik sorra tartják az előadásokat a közös piaci csat­lakozás tapasztalatairól. Mert a görög üzleti körök már csatlakozási lázban égnek, és kíváncsiak, hogyan készültek fel az írek. Szövődnek a barátság szálai az EGK jelenlegi és jövendő szegényembere között... A tekintélyes athéni Ikonomikosz Tachidromosz összehasonlító adatokat közöl a két ország gazdaságáról, hozzávéve az NSZK mutatóit. Az egy személyre jutó társadalmi össztermék t­avaly Írországban 2130 dollár volt, Görögországban 1790 dol­lár, s az NSZK-ban 5610 dollár. Az ipar aránya társadalmi összterméken belül: Írország 33,8­­ százalék, Görögország 32,4 százalék, az NSZK 52,1 százalék. Az export hányada Írország esetében 32,8 százalék, Görögországnál pedig (ezután nem meglepő a külkereske­delmi mérleg folytonos passzívuma) 9,2 százalék, s az NSZK 19,4 százalék. Még az írek is gazdagabb nálunk — állapítja meg az újság —, az egy főre jutó össztermék 340 dollárral maga­sabb Írországban. Vannak azonban más szembeötlő különbségek is: pél­dául 1000 lakosra Írországban 173 tévé, a görögöknél pedig 58 jut. A csecsemő­halandóság Írországban 20,40 ezrelék, Görögországban pedig 27,80 ezrelék. A görögöknek ugyancsak neki kell gyürkőzniük, ha a Közös Piaccal szem­ben mutatkozó hátrányt legalábbis részben le akarják dolgozni. „A társadalmi össztermék gyarapo­dási ütemének évente legalább 2 szá­zalékkal meg kell haladnia a közös piaci átlagot” — mondotta a készülő ötéves fejlesztési tervet ismertető be­szédében Papaligurasz koordinációs azaz gazdasági miniszter. Ez a gyakor­latban 6—7 százalékos fejlesztési ütem­nek felel meg. Az ipari fejlődés üte­mének 9—10 százalék körül kellene alakulnia. „Görögország 1980-ra fejlett ipari országgá válik” — véli Zolatasz, a központi bank elnöke. Csakhogy ehhez mindenekelőtt be­ruházásokra van szükség. A terv sze­rint a beruházások évi növekedési üteme elérné a 10 százalékot. De ki ruházzon be? A magántőke óvatos. A részvénytársaságok szövetsége azt mondja, hogy idén az ipari vállalatok­nak mindössze 30 százaléka tervez fej­lesztést. Az Economist szerint a tőke fél Karamanlisznak, ahogy Athénben mondogatják: „szociális mániájától”. Persze erős túlzás a konzervatív jobb­oldal vezetőjét kollektivizálási megszál­lottsággal vádolni, tény azonban, hogy Görögországiban az állam befolyása a gazdaságra sokkal kisebb, mint Nyu­­gat-Európa legtöbb államában, és a gazdaságot modernizálni kívánó vezetés kénytelen-kelletlen kiterjeszti az állam szerepét. „A liberális kapitalizmus ma már nem ugyanazt jelenti, mint akár egy évtizeddel ezelőtt” — mondotta Karamantisz. A gyáriparosok kedélyeit különösen felborzolta az állami bankok által az év elején létrehozott görög ipari és bányászati beruházási vállalat, (ELEV­­ME), amely az évtized végéig körül­belül 1,5 milliárd dollár nagyságrendű beruházást tervez. Az ELEVME — mondják a konzorcium vezetői — „szigorúan méltányos” lesz a magántő­kével szemben. Olyan területeken hajt végre beruházásokat, amelyektől a magántőke tartózkodik a nagy költsé­gek vagy tetemes kockázat miatt. A rendelkezések kimondják, hogy a kon­zorcium nem szerezhet tőkerészesedést, más cégek alaptőkéjében, ezért nem is válhat olyan ipari óriássá, mint mond­juk Olaszországban az IRI vagy ENI holding. Az ipari körökben a konzorciumot — mint a Times írja — „a szocializ­mus trójai falovának” tarják. Az állam válasza: a magáncégek gyakorlatilag nem fizetnek részvénytársasági adót, gyakorta zavaros pénzügyi műveletekbe bocsátkoznak, tevékenységük olykor anarchikus és nem tartják az ország érdekeit a szemük előtt, ezért semmi helyük a kritikáknak. Az ELEVME máris megkezdte működését. A látvá­nyos beruházási program körvonalai lassan kibontakoznak. B. T. Az EGK külügyminiszteri értekezlete Hétfőn kétnapos értekezletre ültek össze az EGK-országok külügyminisz­terei. Folytatják a tárgyalásokat a köz­vetlenül választandó Európai Parla­ment kérdéséről, de — mondják a megfigyelők — aligha tudnak tovább­jutni, és az ügyet valószínűleg visz­­szautalják a miniszteri tanács, az EGK-országok kormányfőinek csúcs­­értekezlete elé. Megkísérlik ezen kí­vül, hogy elvégezzék a végső simí­tásokat a közös álláspont tekinteté­ben, amelyet a kilencek Nairobiban, az UNCTAD-konferencián elfoglalnak. Tanácskoznak a kívülálló mediterrán országoknak folyósítandó segélyről, kö­zelebbről az európai­ arab dialógus következő ülésszakáról. Erre vonatkozóan nyilatkozatot fo­galmaztak meg, és ezt ismertetik a május 18-án Luxemburgban tartandó ülésen. Az arab fél szerint a dialógus­nak, amely a gazdasági, pénzügyi és ipari együttműködésre összpontosul, határozottabb politikai tartalmat kell adni. A közös piaci deklaráció most megismétli a két évvel ezelőtt kiala­kított álláspontot, amely szerint a ki­lencek felszólítják Izraelt, fügessze föl az 1967-es háború után elfoglalt te­rületek megszállását, ugyanakkor el­fogadja Izrael jogát arra, hogy elis­mert határok között éljen. Túl ezen, a deklaráció elveti a politikai témák bevonását a dialógusba. A fejlődő világgal folytatott párbe­szédet azonban beárnyékolja, hogy pénteken eredmény nélkül zárult a földművelésügyi miniszterek vitája a fejlődő országok cukorexportjáról. A kudarcot a fejlődők élesen bírálták. Rendkívüli ülésükön egyébként az ag­rárminiszterek megállapodtak abban, hogy a font sterling és a líra érték- , veszteségéből adódó kiadásnövekményt ellensúlyozzák. Lépéseket határoztak el, amelyek a közösség költségvetésé­nek javára 200 millió dollárt takarí­tanak meg. Leszállítják az Olaszor­szágnak folyósított szubvenciót, amelyre az élelmiszerimport­­miatt jo­gosult. (Az eredeti elhatározással szemben nem nyúlnak az Angliának folyósított szubvencióhoz, figyelembe véve a brit kormány és a szakszerve­zetek jelenlegi tárgyalásait az önkén­tes bérkorlátozásokról.) Pénteken értekezletet tartottak az EGK munkaügyi miniszterei is. Meg­vitatták a brüsszeli bizottság által ki­dolgozott okmányt a „teljes foglalkoz­tatottságról és stabilitásról”. A bizott­ság arra a következtetésre jutott, hogy a következő években, még a konjunk­túra föllendülése esetén is fokozód­hat a munkanélküliség, mert az üze­mekben jelentős mértékű rejtett mun­kanélküliség észlelhető, és ez a ter­melés számottevő növekedését újabb munkaerő beállítása nélkül is lehe­tővé teszi. A struktúrák gyors ütemű változása több munkahelyet semmisít meg, mint ahányat teremt, ugyanak­kor a következő években több fiatal válik keresőképessé, mint ahány öreg nyugdíjba megy. Tekintettel mindezek­re, a bizottság a teljes foglalkoztatott­ságnak elsődleges prioritást kíván szentelni .(Reuter, DP­A, APA) Pekingben tárgyal az angol külügyminiszter Kínát választotta külföldi bemutat­kozásának első állomásául Crosland brit külügyminiszter. Tárgyalásaitól megfigyelők nem várnak különösebb konkrét eredményeket, Hua Kou-feng miniszterelnökkel és Csiao Kuan-hua külügyminiszterrel nemzetközi kérdése­ket, s a kínai—brit­­kereskedelmi kap­csolatokat vitatja meg. (Nem tartják valószínűnek, hogy Croslandot fogadja Mao elnök.) Londonban ■ a kínai—angol kereskedelmi kapcsolatok alakulását kedvezően ítélik meg. A múlt évben Anglia mintegy 80 millió font értékű árut exportált Pekingnek, s onnan kö­rülbelül 60 millió font értékű árut vá­sárolt. Jelentősnek tartják azt a múlt év decemberében létrejött több millió font értékű megállapodást, amely alapján Kína részt vesz a Rolls-Royce cég Spey repülőgép motorjainak gyár­tásában. Mint ismeretes, Kína koráb­ban bejelentette vásárlási szándékát három darab Concorde óriásgépre, egyelőre azonban nincs jele annak, hogy e szándékát meg is akarja való­sítani. Az angol külügyminiszter rövid láto­gatást tesz Hongkongban is, ahol meg­figyelők szerint az angol koronagyar­mat jövőjéről fog tanácskozni. A hong­kongi lapok ezzel összefüggésben meg­állapítják, hogy a városállam prospe­ritásának jövője a kínai—angol­­keres­kedelmi kapcsolatok alakulásától függ. Crosland ázsiai útjának következő állomása Tokió lesz. Az angol­­külügyminiszterrel azonos utat­­tett meg a múlt héten Muldoon új-zélandi miniszterelnök, ő­­azonban megbeszéléseit Japánban kezdte. Hét­napos tokiói tartózkodása során Takeo Miki miniszterelnökkel egyezményt írt alá a­­kétoldalú kereskedelmi kapcsola­tok bővítéséről, és arról, hogy egyaránt szélesítik együttműködésüket az ASEAN (Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége) államokkal. Megállapodtak abban is, hogy együttes erőfeszítéseket tesznek mindenfajta nukleáris kísérlet megaka­dályozására. Pekingben rendkívül melegen fo­gadták az új-zélandi konzervatív kor­mány miniszterelnökét. A­­politikai deklarációkon túl (melyek mindkét részről szovjetellenesek voltak) elsősor­ban a kétoldalú kereskedelmi kapcso­latok fejlesztésére tettek erőfeszítése­ket. A két miniszterelnök jegyzéket váltott arról,­­hogy biztosítják egymás számára­­a szállításban a legnagyobb kedvezmény elvét. (AP—DJ, Reuter)

Next