Világgazdaság, 1976. július (8. évfolyam, 127/1871-149/1893. szám)

1976-07-01 / 127. (1871.) szám

2 1976. JÚLIUS 1. Az AESZ segélyterve Mozambik számára Holnap kezdődik az afrikai csúcsértekezlet Az Afrikai Egységszervezet Port Louisban ülésező miniszteri tanácsa Mozambik megsegítésére különleges alap létrehozását határozta el. Mozam­bik — mint ismeretes — az ENSZ ha­tározatait teljesítve gazdasági szank­ciókat léptetett életbe Rhodesiával szemben, s emiatt jelentős gazdasági veszteségeket szenvedett. Az ENSZ a szankciók vezetésének első évére 210 millió dollárban, minden további évre pedig 175 millió dollárban állapította meg Mozambik veszteségeit, s segély formájában folyósította is ezt az össze­get. Ezek a segélyek azonban — mondta a mozambiki külügyminiszter messze elmaradnak a tényleges veszte­­ségektől. A külügyminiszter utalt arra a 80 ezer emberre, akik a határ lezá­rása előtt Rhodesiában találtak mun­kát és fizetésüket hazaküldték, s arra a további 5 ezer vasúti munkásra, akik a Rhodesiával összekötő vasút leállí­tása miatt vesztették el az állásukat, s meglehetősen sötét képet festett orszá­ga gazdasági helyzetéről. A miniszteri tanács a különleges alapot az afrikai országok megsegíté­sére létesített arab alapból kívánja elő­teremteni — ez az alap egyébként már eddig 6 millió dollár segélyt nyújtott Mozambiknak. Az ügyben az Arab Liga képviselőivel az AESZ külön bi­zottsága fog tárgyalni. Afrikai gazdasági charta­ kidolgozá­sára tett javaslatot Zaire külügymi­nisztere és azt ajánlotta, hogy Afrika gazdasági és pénzügyminiszterei mi­előbb tartsanak rendkívüli értekezle­tet. Ezen a konferencián döntenének az afrikai országok gazdasági kapcsolatai­nak elvi szabályozásáról. A charta pe­dig a kontinens államai közötti keres­kedelmi kapcsolatokat, az afrikai be­ruházási politikákat, valamint a térség közlekedésének harmonizálását szabá­lyozná. A javaslat felszólítja az Afri­kai Fejlesztési Bankot és az AESZ gazdasági bizottságát, vegyen részt a rendkívüli értekezlet, illetőleg a charta kidolgozásában. A miniszteri tanács feladata, hogy napirendjének megtárgyalása mellett előkészítse az afrikai államfők pénte­ken, szintén Mauritius szigetén kezdő­dő csúcstalálkozóját is. A külügymi­niszterek a többi között 48. tagállam­ként felvették az AESZ-ba a Seychel­­les-szigetet, megvitatták az afárok és az isszák függetlenségének kérdését, elítélték a nyugati olajkonszerneket, amiért továbbra is szállítanak üzem­anyagot a dél-afrikai­ rezsimnek, felszó­lították az Arab Ligát, szigorúan tartsa be a Pretoriával szembeni kőolajszállí­tási embargót, és vitára bocsájtották a zsoldostevékenység elleni nemzetközi konvenció kidolgozásának javaslatát. (Reuter, AFP, APA, MTI) Megismételt szavazás a brit parlamentben az államosításokról. A brit munkáspárt a skót naciona­listáknak tett engedmények révén is­mét keresztülvitte törvényjavaslatát a hajó- és repülőgépipar részleges álla­mosításáról. A javaslatokat május vé­gén megszavazták, de botrányos körül­mények között. A konzervatívok és a munkáspártiak ugyanis korábban hallga­tólagos megegyezést kötöttek, amely­nek értelmében az egyik párt ugyan­annyi tagja távol marad a szavazástól, amennyi a másik pártból nincsen je­len. A konzervatívok e megállapodás felrúgásával vádolták a kormányt, amikor a munkáspárt­­ fő többséggel májusban megnyerte a parlamenti erő­próbát. A mostani szavazást a konzer­vatívok megbékítésére rendezték, mert az utóbbi hetekben a munkáspártiak­nak állandó ügyeletet kellett tartaniuk, nehogy a kormány váratlan vereséget szenvedjen a parlamentben. A többség a skót nacionalisták tartózkodása miatt jöhetett létre. Hírek szerint a skótok engedményként azt kapták, hogy az ál­lamosításra kerülő skót vállalatokat külön igazgatják majd. (Reuter) „ Meddig elegendők a világ olajtar­talékai? —• ezt vizsgálják július 5-től 16-ig az ausztriai Laxenburgban olaj­­sza­kértők, tudósok és politikusok. Az értekezletet az UNITAR (az ENSZ Szakképzési és Kutatási Intézete) és az IIASA ausztriai kutatói intézet közösen szervezte. A A Szovjetunió és Japán ellenzi az amerikai halászati övezet 200 mérföldre történő kiterjesztését — egyeztette né­zetét Moszkvában Iskov szovjet halá­szati miniszter és Uhimbura, a­­japán halászati hivatal vezérigazgatója. Szov­jet—­amerikai halászati tárgyalásokra is sor kerül még e hónapban. Abidjanban tegnap megnyílt az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsá­nak 61. ülésszaka. A tanácskozást az ECOSOC történetében először tartják egy afrikai fővárosban. • A francia Renault gyár mintegy 206 munkása a személyzeti központ elfog­lalásával tiltakozott a­ rossz munka­­feltételek ellen. A munkaidő módosí­tását, s mindenekelőtt a műhelyek 38 és 48 fok közötti hőmérsékletének csökkentését követelik. • Az amerikai külügyminisztérium engedélyezte Lockheed L—100 turbo­­propelleres szállító­ repülőgépek eladá­sát Szíriának. Az egyenként 10 millió dolláros gépeket Szíria kereskedelmi feltételek mellett, kongresszusi jóvá­hagyás nélkül veheti meg.­­ Július 2-án­­tíznapos látogatásra Brazíliába utazik a japán külkereske­delmi és iparügyi miniszter. A két or­szág gazdasági együttműködésének to­vábbfejlesztéséről folytat tárgyaláso­kat.­­ Este 6 és 9 óra között tilos villanyt gyújtani az iráni fővárosban — ren­delte el a teheráni kormány az akut energiahiányra, hivatkozva. A rendelet vonatkozik a szállodák és megánépüle­­teik neonfényeire is. „ Elektromos orvosi műszerek gyár­tásában való műszaki kooperációról és a hosszú távú üzleti együttműködés­ről kötött megállapodást a jugoszláv Eli Nis elektronikai ipari vállalat és a nyugatnémet Helige csoport. A holland Dirk Verstoep 10,4 mil­lió dollárért 75 ezer tonnás tartályha­jó befogadására alkalmas kikötőt épít Karacsiban. A munkát az IDA kölcsö­néből finanszírozzák, s a tervek szerint 1977 végére fejezik be. Az új tartály­­hajó-kikötő évi 5 millió tonna nyers­olaj megmozgatására lesz alkalmas, jelenti • A Niger Köztársaság kölcsönt vesz fel az EGK-tól a Niamey—Zinder-i autóút építésére és — szintén a Közös Piac Európai Fejlesztési Alapjának se­gítségével — akarja fejleszteni a föl­­dimogyoró-termelést. A hét végén Brüsszelben írták alá az erre vonat­kozó két pénzügyi­­ szerződést. • Az angol kormány most készíti elő azt a törvényt, amely 200 mérföldre terjeszti ki a brit szigetek körüli terü­leti vizek határát. Az angolok ezzel az izlandi partoknál elszenvedett veszte­ségért akarják kárpótolni magukat­. A közös piaci tagországok halászflottái számára kontingenseket állapítanak meg. A lépést legélesebben az NSZK- ban ellenzik. • A latin-amerikai országokban ta­valy jelentősen lassult az ipari terme­lés növekedési üteme. Chilében volt legnagyobb a visszaesés. Az ENSZ La­tin-amerikai Gazdasági Bizottságának Santiagóban nyilvánosságra hozott je­lentése szerint utána Argentína követ­kezik. A Gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési megállapodást kötött az NDK és Portugália Berlinben. A megállapodást megelőzően a két ország kormányküldöttsége Lisszabonban foly­tatott tárgyalásokat. A francia nemzetgyűlés jóváhagyta az ötéves tervet A francia képviselőház kedd este első olvasásban jóváhagyta a hetedik ötéves fejlesztési tervet, amely meg­határozza a gazdasági fejlődés főbb irányait az 1976—80-as időszakra. A terv célul tűzi ki a gazdasági fejlődés gyorsítását, a külkereskedelem ki­egyensúlyozását, a teljes foglalkozta­tottság megvalósítását, a vagyoni kü­lönbségek mérséklését, az élet minősé­gének javítását (a tervet részletesen pénteki mellékletünkben ismertetjük). A francia gazdaság legújabb adatai arról tanúskodnak, hogy a terv céljai az idén csak részben­­teljesülnek. A külkereskedelem passzívuma 1976-ban eléri a 10 milliárd frankot, szemben a tavalyi 6,8 milliárdos aktívummal. A Credit Lyonnais előrejelzése szerint az import az idén 10 százalékkal, az export pedig mindössze 6,5 százalék­kal emelkedik. A társadalmi összter­mék gyarapodási üteme a prognózis szerint 6,1 százalékos lesz, az infláció pedig eléri a 9,5 százalékot. A francia kormány egyébként szer­dán emelte a minimális órabért. Jú­lius 1-től 8,58 frank lesz az eddigi 8,08 helyett. (Reuter) Világélelmezési konferencia Iowában Az Egyesült Államok gabonatartalé­koló politikáját bírálta Sartaj Aziz, a Világélelmezési Tanács (WFC) igaz­gatóhelyettese az iowai világélelmezési konferencia megnyitásakor. A világ élelmezési problémájának megoldása szorosan kapcsolódik az elosztás kér­déséhez, s ezen keresztül az amerikai kereskedelempolitikához — folytatta —, hiszen a világ országai gabona­importjuk több mint 60 százalékát az Egyesült Államokból szerzik be. Wa­shington visszafogta az élelmiszer­segélyeket, gabonatartalékait piacra­­dobta, s arra ösztönzi a termelőket, hogy minél többet vigyenek a szabad­piacra — mondta, hozzátéve, hogy az amerikai élelmiszerfeleslegeket meg kellene osztani a kevéssé fejlett orszá­gokkal. Iowában több mint 1400 szakember négy napon át a világ jelenlegi élel­mezési helyzetéről és az évezred­­fordulóig várható eseményekről ta­nácskozik. (AP—DJ) Ma érkezik Berlinbe Indira Gandhi Ma kezdi meg NDK-beli hivatalos látogatását Indira Gandhi indiai mi­niszterelnök. Az indiai kormányfő — mint ismeretes — a szükségállapot el­rendelése óta először a múlt hónapban járt külföldön, akkor Moszkvában tár­gyalt. India és az NDK 1972 októberében létesített diplomáciai kapcsolatot, s azóta a gazdasági együttműködésük is dinamikusan fejlődik. Tavaly a két ország közötti árucsere-forgalom értéke 648 millió rúpiát tett ki. Politikai megfigyelők nagy jelentősé­­­get tulajdonítanak a ténynek, hogy Gandhi asszony a szükségállapot elren­delését követően majd egy évig lemon­dott minden külföldi meghívást, majd első útjai szocialista országba vezetnek. (Reuter) • 1 Szarvasmarhák kényszervágása — Olaszországban is Körülbelül 1 millió szarvasmarhát fenyeget a kényszervágás veszélye, ha belátható időn belül nem ér véget az aszály a Po síkságon — írja a Cor­­riere della Sera. A takarmányárak már csillagászati magasságba szöktek, mert a rétek és legelők elszáradtak és kiégtek. A legtöbb észak-olaszországi tó vízszintje jóval a szokásos alá süly­­lyedt. Bergamóban és Velencében ada­golják a vizet. (AP) Amerikai-indonéz külügyminiszteri találkozó Kissinger Washingtonban fogadta Malik indonéz külügyminisztert, át­tekintette vele a kétoldalú kapcsolatok kérdéseit és a délkelet-ázsiai helyzetet. A megbeszélésről kiadott közlemény szerint megvitatták Indonézia fejlesz­­tésisegély-igényeit és a délkelet-ázsiai országok szervezete (ASEAN) regioná­lis fejlesztési terveit. A két külügy­miniszter megállapodott, hogy követ­kező megbeszélésüket Dzsakartában tartják. (Ford elnök tavaly decemberi indonéziai látogatásakor állapodott meg a külügyminiszteri konzultációk rendszeressé tételében.) Indonézia az Egyesült Államok egyik fő kőolajellátója, napi 1,5 millió bar­relt szállít. Fontos helyen szerepel az Egyesült Államok által segélyezett or­szágok között is: tavaly mintegy 100 millió dollár értékű amerikai segély­ben részesült, mindenekelőtt élelmi­szer-szállítmányok formájában. (Reu­ter, AP—DJ) Lengyel-iráni, lengyel—francia együttműködés Lengyelország­­ és Irán elmélyíti együttműködését a bánya- és a mező­­gazdasági gépgyártásban, valamint az élelmiszeriparban. A többi között erről állapodtak meg Teheránban, ahol har­madik ülésszakát tartotta az ipari együttműködés kérdéseivel foglalkozó lengyel—iráni albizottság. A tárgyalá­sokon szó volt arról is, hogy Irán több iparcikket szállít a piacra. A lengyel Varimex külkereskedelmi vállalat mintegy 10 millió frankért tex­tilgépeket rendelt a francia Schumber­­ger cégtől. A kártoló- és nyújtógépek 1977 első negyedében érkeznek Lengyel­­országba. Ezzel egyidőben a Bejárná textilgépgyár is megállapodást kötött az említett francia vállalattal, mely sze­rint a lengyel fél jogot kap az összes Schumberger-féle nyújtógép, gyártására, valamint külföldi értékesítésére. A francia vállalat elnöke ezzel kapcsolat­ban kijelentette, ez az első eset, hogy idegen országbeli szerződő félnek át­adják azon gépek gyártási dokumentá­cióját, melyeknek készítése kifejezet­ten a cég profilja. (PAP) Pinochet felértékel A chilei gazdaság élénkítésére intéz­kedési csomagott jelentett­­be Pinochet elnök. A többi között — mondta — növelik a termelőtevékenységek finan­szírozására szolgáló hitelalapokat, le­szállítják a magánbankok hiteleinek kamatlábát és módosítják az adórend­szert. Továbbra is ösztönzik az ország nem hagyományos kivitelét. Ezeket az intézkedéseket — mondta Pinochet — még hangsúlyozottabbá teszi majd az 1977-es költségvetés. Tegnap az elnök elrendelte a pesó felértékelését az amerikai dollárhoz viszonyítva. Tíz éve nem volt rá pél­da, hogy egy dél-amerikai valutát hivatalosan felértékeljenek. A 11 szá­zalékos felértékelést — mondta a junta vezetője — az tette lehetővé, hogy Chile ismét hitelképes a nemzetközi pénzpiacon. A most ismertetett gazdasági intéz­kedések új pénzügyi-gazdasági sza­kasz kezdetét, a tavaly április óta ér­vényben levő irányvonal módosítását jelentik. Az eddigi gazdaságpolitika a munkanélküliek, számának em­elkedé­­séhez és az életszínvonal csökkenésé­hez vezetett. Nem hivatalos becslések szerint Chilében 20 százalékos a mun­kanélküliség. (Reuter) VILÁGGAZDASÁG Hol áll és merre tart az amerikai gazdaság? Az Egyesült Államok gazdasági hely­zetét bemutató legújabb adatok arról tanúskodnak, hogy a múlt év közepén megkezdődött mérsékelt megélénkülés folytatódik, míg a többi vezető tőkés­országban — az NSZK-t és Japánt ki­véve — az most kezdődik és a kilába­lás jóval lassúbb. Nyugat-Európában egyébként csupán az NSZK gazdaságá­ban történt olyan struktúraváltozás, amely lehetővé teszi az infláció gyor­sulásának elkerülését. A viszonylag kedvező amerikai kép sem egészen mentes azonban a borúsabb tényezők­től. Igaz ugyan, hogy a fellendülés megkezdődött és általában tovább ha­lad, de ez nem terjed ki minden gaz­dasági mutatóra, és a legfőbb baj az, hogy a beruházások élénkülésének üte­me itt is igen lassú, a munkanélküli­ség pedig továbbra is rendkívül nagy, noha májusban a ráta 7,3 százalékra csökkent. A legfőbb problémát az egész tőkés világban továbbra is, sőt fokozódó arányokban az infláció gyor­sulásának veszélye jelenti, amit jelen­tékeny részben az egyre növekvő ál­lami­­költségvetési, illetve közületi szektorbeli deficitek okoznak, így ter­mészetes, hogy az Egyesült Államok­ban is — noha a jelenlegi áremelke­dések üteme aránylag kedvező — vál­tozatlanul központi feladatnak tűnik a kormány és a központi bank politikája szempontjából az infláció elleni küzde­lem folytatása. Az amerikai ipari termelés ez év májusában 0,7 százallékkal növekedett az előző hónaphoz képest, ez az arány­szám áprilisban 0,5 százalék volt. A raktárkészletek emelkedése viszont áprilisban 0,3 százalékra csökkent a márciusi 0,6 százalékról. A gyáripari eladások növekedésének üteme szintén lassult: 1,7 százalékról 0,7 százalékra. Hasonló képet mutat az ipari rendelés­­állomány, amelynek növekedése ápri­lisban 1,1 százalékra­­ csökkent, az elő­ző havi 3,5 százalékról. A javuló helyzet tehát nem egészen felhőtlen, noha valószínűnek látszik a konjunktúra megélénkülésének mérsé­kelt ütemű folytatódása. Az Egyesült Államokra és a vezető tőkés országok ama részére, amelyek a határozottabb megélénkülés szakaszában vannak, jel­lemző, hogy­­ a fellendülés legfőbb hor­dozója a fogyasztási kereslet növekedé­se, míg a beruházások vagy panganak, vagy csak igen lassan fokozódnak. Mindazonáltal az Egyesült Államokban az 1976. évi ipari állótőke beruházások­ra vonatkozó előrejelzéseket a három hó előtti 6,5 százalékról 7,3 százalékra emelték fel. Az amerikai inflációval kapcsolatban megemlítjük, hogy bár májusban a fo­gyasztói árak emelkedése — főleg a bel­földi olaj és az élelmiszer miatt — az áprilisi 0,4 százalékról 0,6 százalékra változott, mégis valószínűnek tartjuk, hogy az amerikaiak az inflációt kordá­ban tudják tartani. Az infláció elleni küzdelmet természetesen — mint min­denütt máshol is — a központi bank ve­zeti. A bank ez év áprilisától kezdve kissé m­egszorította a pénzellátás növe­kedését, amivel együtt járt a rövid és a hosszú lejáratú kamatok mérsékelt emelkedése is. A legjellemzőbb kamat­tétel a prime rate néhány hét alatt 6,75 százalékról 7,25 százalékra ment fel. A bankári körök egy része az év végére 8,5 százalékos, többségük azonban en­nél kisebb, 7,75—8 százalékos prime ra­­te-t vár. Megjegyezzük, hogy ugyanek­kor kongresszusi körökben attól tarta­nak: a megélénkülés kifulladhat, ha a központi bank további kamatemelke­désre, hitelmegszorításra törekednek. Ilyen véleményt hangoztatott a napok­ban a szenátus bankbizottsága is. Hoz­záteszük azt, hogy az üzleti jellegű hi­telfelvételek újabban lassultak. A First National City Bank szerint 1976- ban a kereskedelmi mérleg rosz­­szabbodik, de 1977-ben ismét javulni fog. E számítás szerint ebben az évben a kereskedelmi mérleg korábbi 15 mil­liárdos aktívummal szemben 2,3 mil­liárd hiánnyal zárul majd. A feltétele­zést arra alapítja, hogy az amerikai reál bruttó nemzeti termék növekedése ebben az évben eléri a 6 százalékot, ami az amerikai import folyó dollárban ki­fejezett értékét 21 százalékkal növelné. 1977- ben viszont az amerikai kivitel 13 százalékkal, a bevitel viszont csak 11 százalékkal nő majd. A bank nyomatékosan hangsúlyozza azonban, hogy 1976-ban a folyó mérleg aktívuma körülbelül 7 milliárd dollár lesz, mivel a szolgáltatási mérleg legalább 10 mil­liárd dolláros többlettel fog zárulni. Eb­ben a fejleményben jelentős szerepe lesz az amerikai multinacionális válla­latok tovább növekvő profitátutalásai­nak, továbbá a több OPEC-ország felé irányuló hadianyagexport növekedésé­nek (az ilyen jellegű kivitel az amerikai folyó fizetési mérlegben a kereskedelmi mérlegtől elválasztva szerepel). A City Bank arra számít, hogy 1977-ben az áruk és szolgáltatások, vagyis a folyó mérleg többlete 12 milliárd dollár fölé emelkedik, ami önmagában is, tehát folyó mérleg oldaláról kifejtheti hatását a nemzetközi likviditásra, a szőkeforgal­­mi tételek várható fejleményeit is tet­­kin­tetbe véve- pedi­g nem messze áll az a feltételezés, hogy a jelenleg még bő és aránylag olcsón megszerezhető nemzet­közi likviditás­­teljes összege csökkenni fog. Néhány szót szólva az amerikai gaz­daság várható jövőjéről azzal kezdjük, hogy Simon amerikai pénzügyminiszter úgy véli: 1976-ban az amerikai reálter­mék növekedése jóval több lesz, mint az eredetileg becsült 6 százalék, az inf­lációs ráta feltehetőleg ugyancsak 6 százalék körül mozog majd, ugyanekkor nem lehet számítani arra, hogy a mun­kanélküliség rátáját 7 százalék alá szo­rítsák. A miniszter hangsúlyozta, hogy az amerikai kormány továbbra is fele­lősségteljes állampénzügyi és hitelpoli­tikát kíván folytatni és nem óhajt olyan politikai hibákat elkövetni, ame­lyek az infláció fellángolását, illetve újabb recessziót okoznának. McCracken — aki korábban elnöki főtanácsadó volt — a reáltermék növekedését 5 szá­zalékra becsüli, de hangsúlyozza, hogy ez megalapozott növekedési ráta és ép­pen ezért attól semmi esetre sem kell tartani, hogy az amerikai konjunktúra túlfűtötté válik. A Bank of America általában is bi­zakodóan ítéli meg a helyzetet és úgy gondolja, hogy a gazdasági megélénkü­lés mind az USA-ban, mind a többi ve­zető tőkés államban még 1977-ben is­­folytatódik. Az Egyesült Államok gaz­dasági fellendülése különlegesen erősen van megalapozva, noha az amerikai reáltermék 1976. évi 6 százalékos növe­kedése a jövő évben 5 százalékra csök­ken. Szerinte a vezető tőkésországok egészére vetítve a növekedési ráta 1976- ban 5 százalékra becsülhető, az inflá­ciós ütem pedig valamivel 10 százalék alatt lesz. Végül megemlítjük, hogy Simon több alkalommal hangsúlyozta: feltétlen szükség van a vezető tőkésországok együttműködésének szorosabbá tételére a gazdasági és pénzügyi politikák össz­hangba hozatala céljából és kiemelte, hogy a legfőbb célnak az infláció elle­nes harcnak kell lennie. Mondanunk sem kell, hogy az ilyen együttműködés elé mennyi akadály tornyosul. K. L. A CIA BECSLÉSE AZ OPEC BEVÉTELEIRŐL Az amerikai titkosszolgálat (CIA) 118,1 milliárd dollárra becsüli az OPEC 13 tagországának olajexportból szár­mazó idei együttes bevételét. Ez mint­egy 14 millárd dollárral lenne több a múlt évinél — állapítja meg az ügy­nökség most kiadott washingtoni jelen­tése. A szerzők szerint a kollektív be­vételi többlet, ellenére több tagország fokozódó fizetési nehézségek elé néz. Algéria, Ecuador, Indonézia és Gabon kénytelen lesz devizatartalékaihoz nyúl­ni és hiteleket keresni, hogy fedezni tudja fizetési mérlegének hiányát. Al­géria, Irán és Venezuela gazdaságának fejlesztésére próbál külföldi finanszíro­zási forrásokat megcsapolni. Az OPEC-országok egyesített fizetési mérlege az idén mintegy 36,5 milliárd dolláros aktívumot fog felmutatni, töb­bet, mint a tavalyi 34,2 milliárd, de jóval kevesebbet az 1974-ben elért 73,2 milliárd dollárnál. A jelentés kiemeli, hogy a többlet egyre inkább egy ma­roknyi országban koncentrálódik: Szaúd-Arábia, Kuvait, az Arab Emirá­tusok Államszövetsége és Katar a ta­valyi 34,2 milliárd dolláros mérlegtöbb­let csaknem 90 százalékán osztozott, s ez a tendencia az idén tovább erősö­dött. Az 1974-ben keletkezett hatalmas mérlegaktívum — s a bevételek emelke­dése ellenére — gyors ütemben apadni kezdett, mivel a tagországok fokozták külföldi vásárlásaikat. Bevitelük 1974— 75-ben 66 százalékkal 58 milliárd dol­lárra emelkedett. Az összimport idei ér­tékét a CIA 68,7 milliárd dollára be­csüli. A bevitel növekedési ütemének figyelemre méltó mérséklődését a je­lentés készítői a fizetésimérleg-problé­mákra, szállítmányozási fennakadások­ra és a nehézkes vámeljárásokra ve­zeti vissza. A tőkésországokban kiala­kult recesszió 1975-ben 1974-hez képest 9,8 milliárd dollárral kevesebb bevé­telhez juttatta az OPEC-országokat, de több olajtermelő állam árcsökkentése is hozzájárult a jövedelmek növekedési ütemének lelassulásához. A tanulmány Algériát, Indonéziát, Irakot, Líbiát, Ni­gériát és az Arab­ Emirátusok Állam­­szövetségét sorolja fel, mint amelyek — leginkább 1975 első felében — ár­­csökkentést hajtottak végre az olajkivi­tel ösztönzése érdekében. (AP—DJ) Nigéria államosít Nigéria több mint 600 külföldi tulaj­donban levő vállalatot államosít — je­lentette be a lagosi rádióban Olusegun Obasanjo államelnök. Ezek a cégek nem tettek eleget annak a kormány­­rendeletnek, hogy részvényeik 40 szá­zalékát adják el nigériaiaknak és von­ják be őket a döntések meghozatalába. A legfelsőbb katonai tanács (kormány) ezért határozta el az összes szerződés­­szegő vállalat azonnali államosítását — mondotta Obasanjo tábornok. Hozzá­tette: a nigériai kormánynak nem célja a valódi külföldi beruházók ki­üldözése az országból, ellenkezőleg, partnerként üdvözli őket. „Nincs he­lyük azonban Nigériában azoknak a felelőtlen külföldieknek és nigériai cinkostársaiknak, akik az országot a gazdasági kalózkodás terepének tekin­tik.” (Reuter)

Next