Világgazdaság, 1976. augusztus (8. évfolyam, 150/1894-168/1912. szám)

1976-08-03 / 150. (1894.) szám

­ Féléves mérleg Jó eredmények a bolgár gazdaságban Bulgáriában az év első felében 1,2 százalékkal túlteljesítették az ipari termelés állami tervét. A tavalyi év azonos időszakához képest a termelést 9,1 százalékkal növelték. A bolgár mi­nisztertanács mellett működő Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint az ország valamennyi főbb komplexu­ma és minisztériuma túlteljesítette a népgazdasági terv előirányzatát. A tervezettnél több elektromos ener­giát, hengerelt árut, szerszámgépet, traktort, motoros targoncát, háztartási hűtőgépet, elektronikus számítógépet, kalcinált , szódát, gyümölcskonzervet gyártottak. Villamos energiából az év első hat hónapja során több mint 13,7 milliárd kilowattórát állítottak elő, 12 százalék­kal többet, mint a­­tavalyi év azonos időszakában. A vaskohászat termelése 11,5 százalékkal nőtt és gyors ütemben bővült a gépipari termelés is. A tavalyi év első hat hónapjához viszonyítva a gépgyártó­ és fémmegmunkáló ipar 14,2 százalékkal termelt többet, a vegyipar 7,5 százalékkal, az építőanyagipar 9,6 százalékkal, a textilipar 7,7 százalék­kal, az élelmiszeripar pedig 7 százalék­kal. A munka termelékenysége az ipar­ban a tervhez képest 0,1 százalékkal nagyobb ütemben javult, vagyis a ta­valyi évi első feléhez viszonyítva nö­vekedési üteme 7,4 százalék volt. A mezőgazdasági termelés növelése érdekében is sokat tettek az év első hat hónapjában, az öntözést további 8900 hektárra terjesztették ki, sikerült fokozni a betakarítási eredményeket és az állattenyésztési hozamokat. Csaknem 2 milliárd levát fordítottak beruházásokra. A külkereskedelmi for­galom az elmúlt év első felénél 10 szá­zalékkal volt nagyobb. A munkatermelékenység emelkedé­sének eredménye, hogy a munkabérek az 1975. január—júniusi időszakhoz képest 3 százalékkal mentek feljebb. Az év első felében 17 300 új lakást épí­tettek és adtak át rendeltetésének (BTA, MTI) 1976. AUGUSZTUS 3. A bécsi hídbeomlás ás a hajóforgalom A dunai teherforgalom számára sú­lyos problémát okoz a bécsi Reichs­brücke beomlása — jelenti az APA. Mind az osztrák, mind a nemzetközi forgalom szempontjából nagy nehézsé­gek merülnek fel, s ezeknek csupán egy része oldható meg a teherszállítás sínje vagy országaira való átterelésé­vel. Komoly veszteség éri az osztrák hajóstársaságot (DDSG) is. Teljességgel be kell szüntetni a Bécs—Linz közötti teherszállítást és a déli és keleti országokkal folytatott forgalmat ugyancsak le kell állítani.­­ A DDSG augusztusban kereken 50 ezer tonna szovjet vasércet és szenet szállí­tott volna Linzbe, továbbá 15—20 ezer tonna ércet a jugoszláviai Bakar ki­kötőből. Ugyanakkor szovjet hajók az említett érc- és szénmennyiség duplá­ját, vagyis kereken 100 ezer tonnát akartak Linzbe, a VÖEST konszern részére szállítani. Feltehető, hogy a szovjet hajók nem szüntetik meg a berakodást Izmailiá­­ban, de a rakományt valahol Bécs alatt, talán Komáromban rakják ki arra az időre, amíg nem nyílik lehe­tőség a továbbszállításra. Hasonlóképpen teljesen be kell szün­tetni a szénszállításokat Csehszlovákiá­ból, illetve Lengyelországból, amelye­ket Pozsonyban raktak volna be linzi rendeltetéssel. Az volt a terv, hogy a DDSG augusztusban kereken 20 ezer tonna, a csehszlovák hajózási vállalat­­ 35 ezer tonna szenet továbbít. Való­színűnek tartják, hogy azt a mennyi­séget, amire nyomban szükség van, tengelyen juttatják el Linzbe. A VÖEST Alpine vezérigazgató­helyettese közölte: a Linzben tároló szénkészletek öt hétre elegendőek, emellett a Ruhr-vidéki szénszállítás­ban­­ nincs fennakadás. A Linzben ta­lálható érckészletek 72 munkanapra elegendőek. A Bakarban átrakott bra­zil vasércet vasúton továbbítják, a fűtőolajat (Schwechatból) országúton szállítják rendeltetési helyére. A Linz­ből a Szovjetunióba szállítandó, kere­ken, 20 ezer tonna bádoglemezt és mű­trágyát, amelyet vízi úton kívántak továbbítani,­ egyelőre visszatartják. • A világ legköltségesebb városa To­kió — állapította meg a Business International Corporation összehason­lítva a világ 52 városának megélhetési költségeit. A drágasági sorrendben a második helyen Osaka áll, a legutolsón pedig Buenos Aires. Az európai váro­sok között Stockholm a legdrágább, utána Zürich és Genf következik. • A jövő hónap elején Fülöp-szigeti kereskedelmi küldöttség utazik Dél- Koreába és Japánba. Ipari nyerster­mékek, élelmiszerek, és vegyszerek el­adásáról fog tárgyalni. A delegációban a kormány és a magánszektor képvi­selői is egyaránt részt vesznek. • Újabb devizarendelkezéseket hoz­tak Chilében. Felére csökkentették az import ellenértékének kifizetésére adott eddigi határdőt, felemelték a külföldre utazók által kivihető devizák összegét. Ezentúl 30 napon belül kell kifizetni az importot. • Az ausztrál szakszervezeti tanács feloldotta a Dél-Afrikába irányuló te­herszállítás június elsején elrendelt tilal­mát. A tilalmat a sowetoi vérengzés elítélésének kifejezésére léptették életbe. 4• Kolumbiában az ipari és mezőgaz­dasági dolgozók bérét a kormány ren­­­deletileg 30­­százalékkal felemelte. A " rendelet válasz arra az előrejelzésre, miszerint idén az inflációs ráta eléri a 25 százalékot. Tavaly 18 százalék volt. Az ország exportbevételei idén várhatóan 2,5 milliárd dollárra emel­kednek, a tavalyinak több mint kétsze­resére, ami elsősorban a kávé világ­piaci ára javulásának köszönhető. JELENTI az Életbe lépett Mexikó 200 mérföldes halászati határa, védelmére hajókat és repülőgépeket vezényeltek a térségbe. A rendelet értelmében a térség vala­mennyi ásványi és tengeri kincse felett a kormány kizárólagos ellenőrzést gya­korol, ez azonban nem sérti a hajózás szabadságát. 4. A SABENA belga légitársaság a ta­valyi évet 2 milliárd 473 millió belga frankos veszteséggel zárta. A részvé­nyesek évi közgyűlésén a deficit hal­latán kampány indult, amely azt kö­veteli, olvasszák be a SABENA-t a KLM vezette­­közös Benelux légivál­lalatba, amelynek neve BENELUX AIR lenne. A tervet támogatja a belga köz­lekedési és postaügyi miniszter is. Svédország kereskedelmi deficitje májusban 162 millió korona volt, ápri­lisban még 650 millió. Az év első 5 hónapjának együttes kereskedelmi hiánya 1 milliárd 42 millió korona volt, egy évvel korábban 1 milliárd 108 mil­lió. 9 Irán olaj- és földgázbevétele a március 31-én véget ért 12 hónapban 18,6 milliárd dollár volt. Az adatot Irán állami olajvállalatának (NIOC) elnöke közölte Teheránban. 9 Az angol pénzügyminisztérium szóvivője tegnap alaptalannak nevezte azokat a híreszteléseket, hogy a kor­mány inkább nemzetközi bankkonzor­ciumoktól szeretne kölcsönözni 1 mil­liárd dollárt, semmint hogy rászorul­jon az IMF segítségére. Anglia 5,3 mil­liárd dolláros készenléti hitelkerete az IMF-nél decemberben jár le. Központi irodáink 1977 januárjától történő felújítási munkáinak idejére keresünk jól megközelíthető helyen kb. 450—500 m2 alapterületű, irodahelyiségekből és melléklétesítményekből álló bérleményt, kb. 2 évre. MOBIL Jármű- és Alkatrész Kereskedelmi Vállalat Telefon: 122-509 Magasabb minimálbérek az MDK-ban Az NDK-ban október 1-től 350 már­káról 400 márkára emelik a havi mi­nimálbéreket. A 400 és 500 márka kö­zötti fizetéseket 15—40 márkával nö­velik. A fizetésemelésnél a bruttó át­lagfizetésből indulnak ki, a különböző címeken folyósított pótlékokat nem veszik figyelembe. A rendelkezés 1 millió dolgozót érint. Az NSZEP KB, a FDGE (szakta­nács) és a minisztertanács május 27-én határozott el átfogó életszínvonal javító intézkedéseket. A szülési szabadságot már korábban 18-ról 26 hétre növel­ték. A nyugdíjakat december 1-től emelik. Később fokozatosan áttérnek a 40 órás munkahétre és meghosszab­bítják a fizetéses szabadságot is. (ADN) Új olajelosztási rendszer Indonéziában Szombaton lejárt a djakartai kor­mány ultimátuma az Indonéziában működő 28 külföldi olajvállalathoz, de eddig mindössze az amerikai Union Oil és Atlantic Richfield egyezett bele a jóval hátrányosabb feltételekbe: a társaságok a kitermelt olaj 35 százalé­ka helyett csak 15 százalékával rendel­kezhetnek, ráadásul több adót is kell fizetniük. A szintén amerikai Caltex és Stanvac, amelyek a napi 1,5 millió bar­reles indonéz kőolajtermelés kétharma­dát adják, hajlandók a barrelenkénti 1 dollárt többletadó kifizetésére, az új szerződést azonban még nem írták alá. A francia Total, az Indonesian—Ame­rican Petroleum Corporation (IAPCO) és a japán Japex várakozási időt kért. Az amerikai Petromer Trend elutasí­totta az indonéz kormány követelését. Az Antara indonéz hírügynökség kormánykörökre hivatkozva közölte, hogy az új szerződések, azokkal a cé­gekkel is automatikusan életbe léptek július 31-én, amelyek a­ szombati ha­táridőig nem írták alá azokat. A Per­­tamina indonéz állami olajvállalat el­nöke kijelentette, hogy vállalata kész saját kezébe venni a szerződés aláírá­sát megtagadó vállalatok üzemelteté­sét, de ez nem jelent államosítást. Indonézia 600 millió dolláros több­letbevételt remél az új rendszertől. A Pertamina adósságai, amelyek az adó­emelést kiváltották, viszont több mint 6 milliárd dollárt tesznek ki. (Reuter, Kyodo) OPEC-értekezlet Bécsben A Kőolajexportáló Országok Szer­vezetének (OPEC) pénzügyminiszterei csütörtökön kétnapos ülésre jönnek össze Bécsben, hogy a januárban a fej­lődő országok megsegítésére felajánlott 800 millió dolláros alap részleteiről tár­gyaljanak. Az osztrák főváros az olaj­miniszterek tavaly decemberi elrablása óta most először ad otthont miniszteri szintű OPEC-értekezletnek. A találko­zót azonban nem az OPEC-központ­­ban, hanem a Hofburg biztonságosabb­nak ítélt kongresszusi termében ren­dezik meg. Ez egyébként az első alka­lom, hogy az OPEC hivatalosan előre bejelenti a tanácskozás témáját. (AP— DJ) Marokkó csábítja az amerikai cégeket Marokkó három év alatt több mint háromszorosára növelte importját az USA-ból is, tavaly 183 millió dollár volt a bevitel értéke. A rabati kor­mány tartósabb gazdasági kapcsolatok­ra törekszik az amerikai cégekkel, mindenekelőtt korszerű műszaki eljá­rások bevezetését reméli tőlük. Az ál­lami foszfátkonszern elnöke „üdvözöl­né a vegyes vállalkozásokat” amerikai cégekkel a foszfátiparban. A marokkói foszfát urániumot is tartalmaz, s így nem csoda, hogy három amerikai cég is érdeklődik — köztük a Westing­house Electric — egy urániumextra­­háló üzem építése iránt. Számítanak az amerikai részvételre a tervezett évi 10 millió tonna kapacitású foszfátkikötő építésében is. Az öntözött területeket 1990-ig, 1 miliárd dollár beruházással a jelenlegi 400 ezer hektárról 1 mil­lióra akarják növelni. A csatornák, gátak építésében szintén szükség lesz az amerikai technológiára. Benslimane pénzügyminiszter szerint az amerikai vállalatok „néha úgy viselkednek, mintha Marokkó elzárt terület volna számukra, pedig rengeteg kecsegtető üzleti lehetőség kínálkozik”. Ezek ki­használására kedvezőbb légkört te­remt majd a januárban életbe lépő­ adóegyezmény. (AP—DJ) Amerikai segély Görögországnak Görögország az idén 287,1 millió dol­láros segélyt kap az USA-tól — közölte az athéni amerikai nagykövet. Az ösz­­szegből 110 millió dollár az áruhitel, 65 millió dollár a gazdasági segély, 34,1 millió dollár a szabadon felhasz­nálható kölcsön, 45 millió dollár ame­rikai gabona vételére megy, 800 ezer dollár pedig a nevelési segély. Az Exim­­bank hitelei meghaladják a 32 millió dollárt. A segélyt már jóváhagyta az amerikai kongresszus. (AP—DJ) VILÁGGAZDASÁG Ossoia ajánlata a Közös Piacnak Rosszabbodó külkereskedelmi mérleg, javuló termelés Olaszország hajlandó lenne soron kí­vül eltörölni az importletéti rendszert, ha a Közös Piac engedélyezi a közös­ségi hús behozatalának korlátozását — jelentette ki Rómában Ossoia, az újon­nan kinevezett külkereskedelmi mi­niszter. Az olasz külkereskedelem egyik legsúlyosabb problémája a hús­behozatal, a Közös Piacon kívüli, ol­csóbb hús importja lenne az egyik megoldás — tette hozzá a miniszter. Mint ismeretes, az import korlátozá­sát célzó, kötelező letétbefizetési rend­szert legutóbb november 5-ig hosszab­bították meg. „Rendkívüli intézkedés­ről volt szó és ha az új kormány meg­hirdeti szigorú gazdasági programját, fölösleges lesz érvényben tartani” — hangoztatta Ossola. Az olasz jegybank korábbi vezérigazgatója fontosnak ne­vezte a belföldön is gyártható fogyasz­tási cikkek importjának korlátozását, és a jó minőségű vagy szakosított ter­mékek, mint például lábbelik export­jának exportjának csökkentését. Az év első felében romlott Olaszor­szág külkereskedelmi mérlege — kö­zölték Rómában. Az export ugyan 30 százalékkal haladta meg a múlt év azonos időszakának szintjét, 14 billió lírára emelkedett, az imort azonban még ennél is gyorsabban, 45 százalék­kal, csaknem 17 billió lírára szökött fel. Az importtöbblet megszaporodásá­ban szerepet játszott az olajmérleg 3,1 billiós hiánya (a múlt év első felében 2,1 billió volt), de az is, hogy más ter­mékek külkereskedelmében a bázis­­időszak 1 billiós aktívuma 70 milliárd­­ra zsugorodott. Az ipari termelés ala­kulásáról közölt statisztika ugyanak­kor biztató: az év első 6 hónapjában a termelési index’’8,2 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év azonos idő­szakában. Az új olasz kormány megalakulásá­nak másnapján az Európai Beruházási Bank már bejelentette, hogy Dél- Olaszország­­fejlesztéséhez két újabb kölcsönnel járul hozzá: egy szállító­­szalagokat és­­ lemezgumit gyártó üzem építéséhez 4 milliárd lírával, egy szén­­feldolgozó üzem építéséhez pedig 1,6 milliárd lírával. Mindkét kölcsönt 8 évre, 9 százalékos kamattal nyújtják. Az utóbbi hitelnyújtásokkal együtt 200 milliárd lírára­­ emelkedett az Európai Beruházási Bank Olaszországnak fo­lyósított idei kölcsöneinek összege. (AP—DJ, Reuter) Az el nem kötelezettek értekezlete Srí Lanka gondjai a colombói csúcs előtt Srí Lanka már jó előre érzi azokat a nehézségeket, amelyek az el nem kötelezett országok nagyszabású csúcs­­találkozójának megszervezésével együtt járnak. Nyolcvanöt ország állam- és kormányfői — nagy kísérettel­­ talál­­­koznak augusztus közepén Colombó­­ban, ahol nagyon óvatos számítások szerint is legalább 2500 küldöttre, 600 sajtóorgánum képviselőire számítanak és tudják, hogy a konferencia lebonyo­lításához tisztviselők százaira lesz szük­ség. A delegátusok közül jó néhány­nak csak a fővárostól északra, illetve délre fekvő tengerparti luxusüdülő­helyeken jut majd szállás és onnan kell naponta autóval, autóbusszal és heli­kopterrel a fővárosba utazniuk. A csúcstalálkozó a becslések szerint legalább 500 millió rúpiába (mintegy 54 millió dollárba) kerül, az összeg nagy részéről azonban már előre gondoskod­tak az ország ötéves tervében. A baj ott van, hogy a szigetországot lassan egy éve sújtja a szárazság, a főváros­ban több mint 50 éve nem volt a mos­tanihoz hasonlóan rossz a vízellátás, naponta csak hat órán át folyik a csapokból víz. Bandaranaike miniszterelnök-asz­­szony „nagyon rossz”-nak nevezte az ország gazdasági helyzetét, de meg­ígérte, kormánya mindent megtesz, hogy sikeresen lebonyolíthassa a csúcs­­értekezletet. Emlékeztetett rá, hogy Sri Lanka egyike azoknak az országoknak, amelyeket a legsúlyosabban érintett a világméretű infláció, a fűtőanyagok és az élelmiszerek drágulása. A fizetési mérleg deficitje oly nagy, hogy kor­látozni kényszerültek még a legszük­ségesebb cikkek importját is. A példát­lanul elhúzódó szárazság visszavetette a tea és a kopra termelését is, pedig a világpiacon most különösen jó ára van a kókuszdiónak. A 13 milliós Srí Lankában közel 1 millió ember van munka nélkül. A térség szegény országai között az összes említett gazdasági nehézség ellenére Srí Lanka még ma is a prosperitás megtestesítője. Ami Colombót, a fővárost illeti, hi­vatalosan 600 ezer lakosa van, de a dol­gozni bejárók naponta 1 millióra duz­­zasztják fel a létszámot, ami a szub­kontinens viszonyait tekintve különben nem nagy. A tágas utakat most a kon­ferencia előtt ismét aszfaltozzák, az utcai világítást korszerűsítik, festik az üzletek cégtábláit, megszüntették a mintegy 100 éves halpiacot, vagyis az egész város készül a­ konferenciára. A repülőtér új radarberendezéssel és új városi végállomással gazdagodott, a magas rangú látogatók számára pedig a kormány 400 darab új gépkocsit im­portált. A csúcstalálkozót az impozáns, 8 ol­­dalú, üveg és márvány konferencia­­központban tartják, amelyet 35 millió rúpia költséggel a­ Kínai Népköztár­saság vállalatai építettek. Kilencven, egyenként hattagú delegációnak ele­gendő hely van a konferenciateremben, a megfigyelőket 100 hely várja és to­vábbi 850 . hely áll a közönség és a sajtó rendelkezésére. A Srí Lanka-i ellenzéki pártok igen gyakran bírálják a kormányt, kár volt — mondják * * — ilyen drága vállalko­zásba kezdenie. Igaz, ők már a jövő év közepére tervezett általános válasz­tásokra készülnek. Valószínű, hogy az emelkedő árak időszakában az ilyen konferenciának jelentős, inflációs ha­tása is lesz, amivel tovább rontja a gazdasági helyzetet. Hogy ezt elkerül­hesse, a Srí Lanka-i kormány már most megkezdte ■ a konferencia idején szük­ségessé váló élelmiszerek importját. Vannak­ olyan vélemények is, hogy Srí Lanka nyerhet e konferencia meg­rendezésén, hiszen a világ országai mintegy 84 millió rúpiát ajánlottak fel készpénzben a lebonyolításhoz való hozzájárulásként, holott magának a konferenciának a költségei 70 millió rúpiánál többet nem tesznek ki előre­láthatólag. A csúcstalálkozó augusztus 16. és 19. között zajlik majd,­ de ezt megelőzően augusztus 11. és 14. között már Colom­­bóban értekeznek az el nem kötelezett országok külügyminiszterei sőt még ezt megelőzően ott tartózkodnak és dol­goznak a részt vevő országok hivatalos képviselői. Az Ázsiai Fejlesztési Bank egyébként éppen most hagyta jóvá a műszaki se­gélynyújtási tervet, amelynek értelmé­ben vállalja Srí Lanka 40 millió dol­lárra becsült öntözési és mezőgazda­ság-fejlesztési tervei megvalósításának finanszírozását. Colombótól 170 mér­földdel délkeletre, új területet vonnak öntözés alá, s így 6400 mezőgazdasági termelő telepedhet oda családostul, termelhet szójababot, gyapotot, vala­mint kétszer termő rizst. (Reuter, AP— DJ) ____________ Javul Srí Lanka kereskedelmi mérlege Srí Lanka kereskedelmi mérlege újra aktívvá válik — tűnik ki a Nemzet­közi Valuta Alap statisztikai jelentésé­ből. Tavaly és tavalyelőtt igen nagy deficit halmozódott fel a mérlegben, 1973-ban viszont az még aktív volt. Az IMF adatokból kikövetkeztethető javulás különösen azért kelt örömet, mert az ország devizatartalékai, ame­lyeket az elengedhetetlenül szükséges élelmiszer, gép és egyéb import kifize­tésére fordítanak, tavaly igen jelentő­sen leapadtak. Washingtoni közgazdá­szok szerint a javuló kereskedelmi helyzet a devizapozíciók kedvezőbbé válását ígéri. A kereskedelmi mérleg javulása fő­ként az ország két legfontosabb export­cikke, a tea és a gumi árának emelke­dését tükrözi. Ennek köszönhető, hogy Srí Lanka exportbevételei idén való­színűleg 15 százalékkal növekednek — legalábbis ezt jósolja a New York-i Chase Manhattan Bank. (AP—DJ) AZ ANCOM-MINISZTEREK A KÜLFÖLDI BERUHÁZÁSOK ELLENŐRZÉSÉRŐL Az Andesi Közös Piac (ANCOM) mi­niszteri értekezletén, tegnap Limában három napirendi pont tárgyalását kezdték meg, Bolívia, Chile, Ecuador, Kolumbia, Peru és Venezuela képvise­lői. Az első és legfontosabb kérdés a kül­földi beruházások ellenőrzése szabályo­zásának a módosítása. Különösen Chile és Kolumbia érvel az ellen, hogy a profitnak maximálisan 14 százalékát vihessék ki a külföldi cégek. Második feladata a minisztereknek a közös iparfejlesztési programok követ­kező két évre szóló menetrendjének kidolgozása. Az ANCOM limai központ­jához közel álló körök szerint a hat tagország közös iparfejlesztési program­jainak egy korábbi megállapodásban rögzített menetrendje már lejárt, s a napirenden a meghosszabbítást célzó javaslat szerepel. E programok kereté­ben — mint ismeretes — egy-egy ipari ágazatot telepítenének a közösség or­szágaiba. Már tavaly jóvá kellett volna hagyni az ipari termelés „felosztását”, erre azonban különböző politikai és gazdasági nézeteltérések miatt nem kerülhetett sor. ■ A miniszterek egy új közös külső vámtarifarendszer kialakításáról is tár­gyalnak, erre több javaslatot is előter­jesztettek már. (AP—DJ, Reuter)

Next