Világgazdaság, 1976. szeptember (8. évfolyam, 169/1913-190/1934. szám)

1976-09-01 / 169. (1913.) szám

2 1976. SZEPTEMBER 1. Szovjet-japán és vietnami-japán tárgyalások A Szovjetunió képviselői előnyös ja­vaslatokat tettek a szovjet—japán ter­melési együttműködés fejlesztésére, el­sősorban Szibéria keleti részén — je­lentette ki Moszkvában Ecsigo Masza­­kadzu, az Itoh and Co. japán vállalat elnöke. Ecsigo az oszakai kereskedelmi és iparkamara küldöttségének vezető­jeként tartózkodik a szovjet főváros­ban. A szovjet külkereskedelmi mi­nisztérium képviselőivel és más szovjet gazdasági vezetőkkel folytatott megbe­széléseiről nyilatkozott a sajtónak. Elmondta, hogy a szovjet tisztviselők hosszú lejáratú szerződések megkötését javasolták, és jelezték, hogy 1982 után, amikor a második szibériai vasútvonal is elkészül, sok olyan fejlesztési terv megvalósítása válik lehetővé, amelyhez japán közreműködés lenne előnyös. Szovjet részről felvetették azt a gon­dolatot, hogy a szibériai erdők kiak­názása alapján közös erővel bútorgyár­tás induljon meg. A japán küldöttség vezetője bejelen­tette, hogy Patolicsev szovjet külkeres­kedelmi miniszter decemberben Tokió­ba utazik, s aláírja a szovjet—japán kereskedelmi és fizetési egyezményt. A japán küldöttség Varsóba utazott tovább. Szeptember közepén Vietnamba uta­zik japán kereskedelmi küldöttség. Mint Tokióban a japán—vietnami ke­reskedelmi szövetség bejelentette, a szervezet tizenöt tagú küldöttséget in­dít a Vietnami Szocialista Köztársaság­ba, köztük lesz 12 nagy japán konszern képviselője. Elsősorban export-import üzletekről és ezek fizetési feltételeiről szándékoznak tárgyalni. A japán—vietnami kereskedelmi szö­vetség közlése szerint 1975-ben a ja­pán vállalatok 19, milliárd jen (mint­egy 70 millió dollár) export és 8,2 milliárd jen (34 millió dollár) összegű importüzletet kötöttek Vietnammal. A kétoldalú forgalom 85,7 százalékkal volt nagyobb mint 1974-ben. Vietnam kivitelében a halászati termékek, a ja­pán exportban az acél, a textíliák és a gépek állnak az első helyen. A Nihon Keizai Shimbun című pénzügyi lap becslése szerint a Vietnami Szocialista Köztársaság és Japán kereskedelme 1976-ben el fogja érni a 60 milliárd jent. A két ország kereskedelmének finanszírozásáról egyébként —­­ mint már jelentettük — a Mitsui Bank küldöttsége tárgyal múlt péntek óta Hanoiban. (Kyodo) ____________ Japán tőke Latin-Amerikában és Iránban Egyensúlyba kell hozni az argentin— japán kereskedelem mérlegét — jelen­tette ki Martinez de Hoz argentin gazdasági miniszter. Hangsúlyozta, hogy Buenos Aires erősíteni kívánja gazdasági kapcsolatait a világ vala­mennyi nagyobb kereskedő országával, köztük Japánnal is. Martinez de Hoz októberben látogat Japánba, s ak­kor felkéri a japán bankköröket, növeljék argentínai befektetéseiket. Jelenleg — mondta — Argentínában nem túl je­lentősek a japán beruházások. Kuba 15,4 milliárd jen összegű szer­ződést kötött a japán Toyo Menka Kaisha (TOMEN) konszernnel négy, nagysebességű hűtőteherhajó szállítá­sára. A teherhajókat a hirosimai Kan­­da Shipbuilding cég építi. Kuba japáni hajóvásárlásainak sorában ez a meg­rendelés mindeddig a legnagyobb írja meg a Kyodo. A kubai halászati mi­nisztérium (Instituto Nacional de la Pesca) modernizálási terveibe illeszke­dik e hajók importja. A hajókért a kubai megrendelő jen­ben fizet, a szerződés teljes értékének 30 százalékát kell csak előre lefizetnie. Ezt a kubai központi bank akkreditív­vel teljesíti és garantálja a fennma­radó 70 százalék törlesztését. A hajó­kat 1977-ben és 1978-ban szállítja le a TOMEN. A Costa Rica-i kormány 2,5 milliárd jen kölcsönt vesz fel a japán Export- Import Banktól. A kölcsönből a kö­zép-amerikai ország japán berendezé­seket vásárol a Csendes-óceán partján levő Caldera Sur kikötőjének építésé­hez. Ehhez a japán külkereskedelmi bank két évvel ezelőtt már adott­ köl­csönt, 4,3 milliárd jent. A kölcsönt 7 éves türelmi időszak után 20 év alatt évi 4,75 százalékos kamat mellett kell visszafizetni. Japán és Irán közös petrolkémiai kombinátjának építéséhez a japán fél 88,8 milliárd jen kölcsönt nyújt, ami­ből 28,8 milliárd jent a japán kormány folyósít, s azt ötéves türelmi időszak után 15 év alatt, évi 4 százalékos ka­mat mellett kéri vissza. A fennmaradó 60 milliárd jent a japán Export-Im­port Bank adja, ötéves türelmi időszak után 6 év alatt kéri vissza, s évente 7,75 százalék kamatot számít fel. A félhivatalos Export-Import Bank szóvivője szerint a közös kombinátot az iráni Bandar Shahpurban, az Arab­­öböl partján építik fel, s kapacitása évi 300 ezer tonna etilén lesz 1982-re. A kombinát teljes beruházási költsége 550 milliárd­­ jen. A közös vállalkozás kigondolásakor a japán fél megígérte, a szükséges befektetési költségből 300 milliárdot kölcsönök és a gazdasági se­gítség egyéb formáiban az iráni part­ner rendelkezésére bocsátja. A közös vállalkozásban részt vevő japán válla­latok: a Mitsui and Co., a Toyo Soda Manufacturing Co., a Mitsui Petro­chemical Industries Ltd., a Mitsui Toatsu Chemicals Inc., és a Japan Synthetic Rubber Co. (Kyodo, Reuter, AP—DJ) ­ A Közös Piac mezőgazdasági mi­niszterei szeptember 9-én tartják rend­kívüli ülésüket. Napirendjükön az im­már hivatalos közlés szerint a nyugat­­európai szárazság utáni helyzet meg­vitatása szerepel. • Az olasz központi bank új vezér­­igazgatója, Mario Ercolani, aki a jú­liusban lemondott Ossola helyét veszi át. A bank vezérigazgatója a kor­mányzó után a második ember. • Todorov bolgár miniszterelnök Szó­fiában fogadta az iraki földművelés- és reformügyi minisztert, a bolgár— iraki gazdasági, műszaki-tudományos bizottság iraki tagozatának elnökét. Értékelték a vegyes bizottság tevé­kenységének legújabb eredményeit. • Ulánbátorban aláírták az NDK és a Mongol Népköztársaság 1977. évi árucsere-forgalmi megállapodását. Az NDK gépeket, felszereléseket, vala­mint vegyipari és könnyűipari termé­keket szállít Mongóliába, ahonnan a többi között gyapjút, bányászati ter­mékeket és vítőrméket importál.­­ Az építőiparban használatos külön­féle kőelemek (csempék, építőkövek) kitermelési és feldolgozási módszerei­ről kezdtek tanácskozást Burgaszban bolgár, csehszlovák, magyar és NDK- beli szakemberek. Megvizsgálják az alapvető technológiai folyamatok auto­matizálásának perspektíváit. ©■ A Világbank 110 millió dollárt, a július 30-án véget ért pénzügyi év nyereségének a felét az IDA, a Nem­zetközi Fejlesztési Szervezet rendelke­zésére bocsátja. Az IDA már tavaly is kapott hasonló adományt a Világbank­tól. JELENTI : Pardubicében megnyílt az INTER­­CHIM ’76 nemzetközi kiállítás, ame­lyen a szocialista országok szerves festékipari vállalatai mutatják be ter­mékeiket. Szerbia és Csehszlovákia gazdasági együttműködésének fejlesztéséről tár­gyal Prágában Cskrebics szerb minisz­terelnök a csehszlovák kormány tag­jaival. • A VSZK 1974—1976-os terve az északi országrészben 900 ezer hektár rizsföld öntözését irányozza elő, hogy így biztosítsa az évi kétszeri aratást. Ezzel összesen több mint 1 millió hek­tár rizs termőterületet és több mint 200 ezer hektár egyéb mezőgazdasági kultúrát védhet meg a szárazságtól, il­letve az áradástól.­­ Az indiai­­tartalékbank utasította az ország valamennyi kereskedelmi bank­ját, köztük a külföldieket is, hogy szeptember 4-től az eddigi 4 százalék­ról 5-re emeljék a központi bankban tartott tartalékletétüket. Hivatalos kö­rökben nem közölték, hogy az intézkedés milyen összeget von ki a bankháló­zatból, bankkörökben 1,5 milliárd rú­piáról beszélnek. • Az arab külügyminiszterek szerdá­ról szombatra halasztották rendkívüli ülésüket, amelynek témája a Libanon­nal foglalkozó csúcsértekezlet összehí­vása. A csúcsértekezletet egyébként Kuvait javasolta, azóta 13 arab állam jelezte, hogy részt vesz rajta. Írország hét évre 250 millió dollár eurokölcsönt kap a British­ Merchant Bank, Warburg and Co. Ltd., és az Allied Irish Investment Bank vezette konzorciumtól. Japán olajvegyészeti gyárak Romániának A japán Mitsui konszern megállapo­dott a román Romchim vállalattal két polietilén- és polipropilén-gyár­ szállí­tásában — közölte a Mitsui szóvivője. Az üzlet értéke meghaladja a 30 mil­lió dollárt. A berendezéseket a Mitsui konszern három vállalata szállítja. A két polietilén üzem kapacitása 60—60 ezer tonna, és a polipropilén gyáré is 60 ezer tonna lesz. Az egyik polietilén üzemet Temesváron építik fel, a mási­kat pedig Ploestifben. A polipropilén üzemet is Ploestibe telepítik. A három gyár várhatóan 1979-ben lép üzembe. (AP—DJ) Japán atomerőmű-tervek Japánnak talán minden fejlett ál­lamnál égetőbb szüksége van atom­erőművek építésére — írja a Keidan­­ren japán gyáripari szövetség kiadvá­nya. A szigetországban jelenleg 12 atomerőmű működik 6600 megawattos kapacitással. A világon­­ előállított atomenergia 7 százalékát Japán adja, termelése nagyságrendben a harmadik a világon az USA és Nagy-Britannia mögött. Jelenleg 17 erőmű építése van folyamatban, ebből 16 könnyű­víz és egy­­ gázhűtéses reaktor. Az erőművek alkatrészeinek 90 százalékát belföldön állítják elő. (AP—DJ) Szovjet—iraki együttműködés a vízgazdálkodásban Moszkvai tudósítónktól: A Szovjetunió közreműködik az iraki vízgazdálkodás fejlesztésében — erről tárgyal Moszkvában a két ország szak­­­­értői küldöttsége. Napirenden szerepel a Tigris folyót és Tartar tavat össze­kötő szabályozó csatorna megépítése, elsősorban a beruházási munkák rész­leteinek tisztázása, ez utóbbiak közül is a hadithai gát, illetve vízgyűjtő me­dence elkészítése. A Szovjetunió már részt vett egy hasonló iraki vállalko­zásban, ennek eredményeként készült el az Eufráteszt a Tartar folyóval ösz­­szekötő csatorna. A víziút hossza 38 kilométer, s a munkálatok nagyság­rendjét jelzi, hogy az építők 53 millió köbméter földet mozgattak meg. Min­dennek eredményeként jelentősen ja­vult az Eufrátesz partjai mentén elte­rülő földek terméshozama, s Bagdadot sem fenyegeti többé árvízveszély. . A szovjet fővárosban folyó tárgyalá­sokon szó lesz az idén áprilisban aláírt szovjet—iraki megállapodás végrehaj­tásáról is, amely Irak vízgazdálkodásá­nak korszerűsítését és természeti kin­cseinek felmérését, feltárását szolgálja. A távlati terv egészen a századfordu­lóig vázolja a legfontosabb tennivaló­kat a közel-keleti országban. Kína és Kambodzsa kereskedelmi egyezménye A Kínai Népköztársaság és Kam­bodzsa képviselői a múlt héten Phnom Penhben kereskedelmi egyezményt ír­tak alá. A kambodzsai rádió jelentése nem közölt részleteket. Bangkoki tájé­kozott körök szerint elsősorban Kína látja el iparcikkekkel Kambodzsát, amelynek kormánya pillanatnyilag a mezőgazdaság fejlesztését tartja leg­fontosabb feladatának. Bécsben az osztrák külügyminiszté­rium bejelentette, hogy kölcsönös meg­egyezéssel helyreállították a diplomá­ciai kapcsolatokat Ausztria és a demokratikus Kambodzsa között. A minisztériumi jelentés hozzáfűzi, hogy Ausztria államokat ismer el, nem kor­mányokat, ilyenformán osztrák felfogás szerint az 1975 áprilisi rendszerválto­zással nem szakadt meg a diplomáciai viszony. A követek és diplomáciai kép­viselők cseréjével pusztán normalizáló­dik a két állam kapcsolata. (Reuter, APA) Izraeli harcigépek Ausztriának? Az Israel Aircraft Industry (IAI) cég és Ausztria megállapodott, hogy az IÁI 24 darab Kfir vadászbombázót szállít Bécsnek — jelenti Tel Aviv-i ipari forrásokra hivatkozva az AP—DJ. Mint az MTI jelenti, az osztrák hadügyminiszter vasárnap Izraelbe ér­kezett, hogy a mindenestől 200 millió dolláros ügylet részleteiről tárgyaljon. A Kfir darabja 4,5 millió dollárba ke­rül, 25 százalékkal kevesebbe, mint leg­olcsóbb versenytársa, a francia gyárt­mányú Mirage F-1. A bécsi hadügyminisztérium az oszt­rák hírügynökség szerint cáfolta a hí­reszteléseket, de a cáfolat megfogal­mazása, „a jelenlegi időpontban alap­talanok az ilyen vagy ehhez hasonló jelentések” nem vetettek véget a talál­gatásoknak. A bécsi katonai körökben az APA szerint hangsúlyoznák: már nem soká várathat magára a döntés, hogy az osztrák hadsereg milyen gé­pekkel újítsa fel a légierőt. (AP—DJ, APA) A francia gazdaság importigénye Franciaország egyre nagyobb mér­tékben függ a külföldtől nyersanyagok szempontjából — állítja a Patronat, a francia munkáltatók szövetsége. Franciaország belföldi anyagfogyasz­tását jelenleg 55 százalékban import­ból elégíti ki, ez az arány az NSZK- ban 70, Angliában 65 százalék. A rezet a CIPEC országaiból, a foszfátot Ma­rokkóból, a wolframércet Kínából és a Szovjetunióból, a platinát Dél-Afriká­­ból szerzi be. Fokozni lehet a francia belföldi ter­melést is, de ennek határai vannak. A jelenleg ismert alumíniumkészletek például csak 12 évre elegendők. Jobb kilátást nyújt a hulladék újrafeldol­gozása, amely az energiaválság óta lábrakapott, és különösen a rézgyár­tásban igen hasznosnak bizonyult. Ezek az intézkedések azonban csak az elkerülhetetlen nehézségek enyhítésére alkalmasak. Az összes francia bevitel 64 száza­léka már a fejlődő országokból szár­mazik — írja a Patronat. A kérdés most az, fenyegetőzhetnek-e embar­góval ezek az országok az arab or­szágokhoz hasonlóan. Ez ellen szól, hogy például Marokkó 1974-ben négy­szeresére emelte a foszfát árát, és az­óta sokkal kevesebbet tud a világ­piacon eladni, annak ellenére, hogy helyzete majdnem monopolisztikus. (Reuter) VILÁGGAZDASÁG BORÚLÁTÓ JÓSLAT A BRIT GAZDASÁGI KILÁTÁSOKRÓL Gyorsulással fenyeget az infláció Nagy-Britanniában — írja a Phillips and Drew tőzsdei cég havi jelentése. A béremelkedések üteme 1977 közepe és 1978 közepe között 15 százalékra gyorsul, míg a jövő év közepéig az éves ütem a kormány és a szakszerve­zetek megállapodása következtében 8 százalékos lesz. Ezért hosszú távon gyorsul az infláció, hacsak a kormány és a szakszervezetek megállapodását nem hosszabbítják meg. A pénzromlás jövő évi üteme 9,5 százalék körül ala­kul. A bruttó belföldi termék gyarapodási üteme az idén 3,5—4 százalék között lesz, jövőre pedig 3 százalék körül alakul, a munkanélküliek száma 1977- ben sem esik 1 millió alá. A fizetési mérleg folyó tételei az idén 1,9, jövőre pedig 1,3 milliárd font passzívumban lesznek, még akkor is, ha a jövő évi északi tengeri olajbevé­telek megközelítik a 2 milliárd fontot. Az ország rossz külgazdasági helyzete miatt újabb kölcsönökre lesz szükség, különösen december után, amikor lejár az 5,3 milliárdos készenléti hitel. Lehetséges, hogy Nagy-Britannia a hitel megújítását kéri. Japán, az Asahi Simbun jelentése szerint, máris je­lezte, hogy hajlandó meghosszabbítani a hitelt. Japán részesedése a hitelügy­letben 600 millió dollár volt. Hírek sze­rint a brit kormány megbízottakat küld októberben Tokióba, hogy a hitelügy­letről tárgyaljanak. A brit gazdaság átmeneti stabilizá­lódása a Phillips and Drew már emlí­tett jelentése szerint megszilárdítja a fontot, de az angol valuta a jövő év vége felé ismét hanyatlani kezd. A reálbérek az idén 1 százalékkal, jövőre pedig 0,5—1 százalékkal esnek. (Reuter) Szigorúbb ellenőrzés Kuvaitban Üzemnelt Szíriában szaúdi tőkével Átmeneti intézkedésnek nevezte a parlament feloszlatását Dzsaber Al- Ahmed kuvaiti minisz­terelnök „Csupán megpihentünk a demokrácia felé vivő úton” — mondta. Mint ismeretes, a kuvaiti emír felhatalmazta a kormányt a sajtó szigorúbb ellenőrzésére is, be­tilthatják egyes lapok megjelenését, „ha ártanak a nemzeti érdeknek, vagy külföldi hatalmak szolgálatában áll­nak”. A tájékoztatásügyi minisztérium fel­függesztette az Al-Watan című napilap megjelenését. Az intézkedéshez nem fűztek bővebb magyarázatot, de meg­figyelők rámutatnak: az Al-Watan gyakran hozta zavarba a kuvaiti kor­mányt arab országok — köztük Egyip­tom — bírálatával, amikor az emirátus éppen közvetíteni igyekezett különféle arabközi konfliktusokban, többek közt a libanoni válságban. A szíriai kormány 1 milliárd dollá­ros ipari együttműködési megállapodást kötött egy szaúd-arábiai magánvállalat­tal — jelenti jól tájékozott damasz­kuszi forrásokra hivatkozva az AP— DJ. A megállapodás értelmében a szaúdi REDEC cég számos beru­házási programot finanszíroz Szíriá­ban, többek közt egy elektronikai al­katrészeket gyártó üzemet és egy olaj­­finomítót. Az­­előbbinek 55 százaléka a szíriai állam tulajdonában lesz, 30 százalékban a szaúd-arábiai vállalat, 15 százalékban pedig a kivitelező fran­cia CIT cég birtokában. Az olajfinomí­tó évi 6 millió tonna nyersolaj feldol­gozására lesz képes, 51 százaléka Szí­ria, a maradék pedig a REDEC tulaj­donába. Szó van útépítő gépek gyártá­sáról, kerámiaüzem, felvonógyár és bútorgyár építéséről is. Mindinkább Amman tölti be Bejrút korábbi szerepét a közel-kelet üzleti életében. A Jordan Times felmérése szerint eddig 89 amerikai és nyugat­­európai cég tette át központját a jor­­dániai fővárosba, ahol számos kedvez­ményt élveznek. Ennek ellenére a kül­földi cégeknek számos nehézség áll az útjában. Meglehetősen lassan kapnak csak működési engedélyt, a telefon és telexhálózat még messze nem nőtt fel az igényekhez. A Jordániába áttele­pült vállalatok közt 18 libanoni cég is van. A katari állampolgárok mától kezd­ve fizetőeszközként használhatják va­lutájukat az Arab Emirátusok Állam­­szövetségében és viszont — jelentette be­­az emirátus valutaügyi hivatala. Abud Dhabiban ezt a Perzsa-öböl menti államok valutauniójának irá­nyába tett első lépésként értékelik. Az emirátusi dirhamot és­ a katari h­art 1:1 arányban számítják. (Reuter, AP— DJ, AP) Index-manipulálás Belgiumban Belgiumban a fogyasztói árak in­dexe augusztusban mindössze 0,44 pont­tal ment feljebb, hosszú hónapok óta ez volt a legkisebb havi emelkedés. A kormány azonban július óta a zöldség és gyümölcs árát nem számítja be az index kalkulációs alapjába. Ezt a szak­­szervezetek manipulációnak minősítik, s brüsszeli jelentések szerint sztrájk­akciókra készülnek miatta. A szakszervezetek szóvivői szerint az index, amelyhez a bérpótlékok igazod­nak, a zöldség- és gyümölcsárakkal együtt számítva júliusban 2,69 ponttal emelkedett volna — hat év óta a leg­nagyobb mértékben. A gyorsan dráguló tételek kivonása azonban lehetővé tet­te, hogy mindössze 0,92 pontos index­növekedést jelentsenek. Az augusztusi mutató számításakor már nem lett volna ilyen nagy az eltérés, mert a jú­liusi csúcs után erősen esett a zöldség és gyümölcs ára. A szárazság folytató­dása miatt újabb drágulással kell szá­molni. Brüsszeli kormánykörökben azt remélik, hogy a teljes és a „semlegesí­tett” index októberre már egybeesik. A belga nemzeti bank összetett gaz­dasági mutatója, amelyet az 1958— 1972-es évek átlaga alapján számíta­nak ki, augusztusban 94,63 pontra esett a júliusi 96,9 pontról. A visszaesést a gazdasági növekedés lassulása, a nagy­kereskedelem lanyhulása és az építői­ipar foglalkoztatási helyzetének rosszab­bodása indokolja. A munkanélküliség egyébként most ismét emelkedik, a munkaképes lakosság 8,5 százaléka, 225 ezer ember van állás nélkül. A nemzeti bank szerint azonban a gyár­iparban most kedvezőbbek az elhe­lyezkedési lehetőségek mint egy hó­nappal ezelőtt voltak. Az OECD legutóbbi jelentése szerint rövid távon számítani lehet a belgiumi és luxemburgi export növekedésére. „Ha a belgiumi exportárak egy szinten maradnak a legfőbb partnerek árszint­jével, ak­kor szükségessé válik a bel­földi költségek leszorítása” — szól a OECD tanulmánya. Eszerint érvényesí­teni kell az év elején hozott törvényt, amely a termelési költségek alacsonyan tartását mondja ki és azt az áprilisi rendelkezést is újból hatályba kell lép­tetni, amellyel az állami kiadásokat igyekeztek lefaragni. (Reuter, AP—DJ, MTI) Értesítjük t. ügyfeleinket, hogy az éves leltározást szeptember 13-tól 30-ig tartjuk 1. sz. telepünkön: Budapest IX., Gubacsi út 24., és 2. sz. telepünkön: Budapest VI., Bajcsy-Zsilinszky út 31. A leltározás idején az árumozgatás, az áruátvétel és az árukiadás szünetel Közöljük t. szállítóinkkal, hogy a szállítmányaikat szeptember 11-ig beérkezőleg fogadjuk. A Budapest VI., Liszt Ferenc tér 4. szám alatti Szerelvény Mintaboltban az árusítás zavartalan. Szerelvényértékesítő Vállalat

Next