Világgazdaság, 1976. november (8. évfolyam, 213/1957-233/1977. szám)

1976-11-02 / 213. (1957.) szám

, 1976. NOVEMBER 2. BEFEJEZŐDÖTT A PORTUGÁL KORMÁNYPÁRT KONGRESSZUSA Hétfőn Soares miniszterelnök újbóli megválasztásával a főtitkári posztra véget ért a Portugál Szocialista Párt kongresszusa. Soares s­zombati beszé­dében felszólította pártját, maradjon egységes a „hihetetlenül súlyos” gaz­dasági helyzetben. Korábban egyes megfigyelők azt jósolták, hogy a párt balszárnya, Cardoso földművelési mi­niszterrel az élen, szembeszáll a párt­vezetővel, ez azonban nem következett be. A balszárny képviselői általában megszavazták Soares beszámolóját, az ezer jelenlevő közül mindössze húszan tartózkodtak. Soares hitet tett eddigi vonala mellett, és közölte: nem szán­dékszik koalíciós partnerek után nézni sem a jobb- sem a baloldalon. A hírügynökségi jelentések töré­kenynek minősítik Soares mostani győ­zelmét, a gazdasági helyzet ugyanis olyan rossz, hogy a kormány előbb­­utóbb szükségprogramjának kiterjesz­tésére kényszerül. Az újabb korlátozó intézkedések körüli viták pedig köny­­nyen arra vezethetnek, hogy a bal­szárny kiválik a kormányból. A pártkongresszusra egy sor vezető nyugat-európai szocialista politikus is érkezett, így Brandt, Mitterrand, Kreisky és Palme. Jóval kisebb érdeklődés kísérte a Szociáldemokrata Párt névre átkeresz­telt Demokratikus Néppárt kongresszu­sát, különösen azután, hogy Soares el­utasított mindenfajta koalíciós ajánla­tot. A Szocialistáktól jobbra álló párt­ban változás történt: La Carneiro ed­digi főtitkárt pártelnökké választották. Igaz, az elnökség nem pusztán repre­zentatív tisztség. Főtitkár a párt másik erős egyénisége, Magelhaes Mota lett, aki ellensúlyozhatja La Carneiro sze­mélyi hatalmát. Három eddigi alelnö­­köt leváltottak. Hírek szerint a kong­resszus elhatározta a kollegiális veze­tés megerősítését. Ami a portugál gazdasági helyzetet illeti, az első félévben több mint 1,6 milliárd dolláros külkereskedelmi passzívum jelentkezett. A fejlemény részben a gyorsuló ipari fejlődésnek tudható be. A második negyedévben az ipari expanzió becslések szerint meghaladta a 12 százalékot. (Megbíz­ható statisztikai adatokat a termelés szétaprózottsága miatt Portugália nem tud adni.) Az import megfékezésére a kormány, mint ismeretes, importletéti rendszert vezetett be, és fogyasztási adót vetett ki számos árucikkre. Az infláció üteme, némi mérséklődése el­lenére, változatlanul gyors. Szeptem­berben 18,5 százalékkal álltak maga­sabban az árak, mint egy évvel ko­rábban. Az élelmiszerek ára az időszak alatt 23 százalékkal nőtt. (Reuter, AP— DJ) Szerteágazó kapcsolatok Andesi integráció Chile nélkül Chile hivataloisan is bejelentette, hogy kilép az ANCOM-ból, miután nem sikerült megállapodásra jutnia az An­­desi Közös Piac másik öt tagjával. A kereskedelmi, tarifális és a külföldi tőkével kapcsolatos chilei javaslatok ellenkeztek a szervezet alapelveivel, elmúlt 7 évi gyakorlatával és a másik öt ország elképzeléseivel. A chilei junta döntése már nem lep meg senkit, körülbelül egy hónapja csak az a kérdés, miként, vonul ki, a chilei delegáció az ANCOM limai köz­pontjából. Venezuela, Kolumbia, Ecua­dor, Peru és Bolívia úgy döntött, min­den változtatás nélkül folytatja­­a ki­tűzött célok­­megvalósítását. A megfi­gyelők azonban kétségbe vonják, hogy ez sikerülhet, hogy egyeztetni tud­ják gazdaságpolitikájukat. Az Andesi Közös Piacot 1969 máju­sában Bolívia, Chile, Ecuador, Kolum­bia és Peru hozta létre. Általában te­hát azok az országok, amelyek a LAFTA (Latin-amerikai Szabadkeres­­zeskedelmi Társulás) tagjai közül de­ficitesek voltak, és úgy gondolták, hogy a szűkebb, de szorosabb együttműködés jobban megfelel törekvéseiknek. Ked­vezőbb hatást vártak tőle egyrészt az iparfejlesztés terén, másrészt az export­ban, mert a termelési profilok találko­zása esetén együttesen fellépve kedve­zőbb árakat, nagyobb kontingenseket harcolhatnak ki maguknak. Chile és Peru a réz kitermelésben. Ecuadorral hárman a halliszt termelésben, Peru és Kolumbia a kávéterm­esztésben küzd hasonló nehézségekkel. Az öt ország együtt az első helyen áll a világ salét­rom-, bizsmut- és smaragdtermelésében, második helyen az óntermelésben, ne­gyedik a réntermelésben és tizenegye­dik a vastermelésben. Ami mezőgazda­ságukat illeti, a világon elsők a hal­liszt és a kávé termeléseiben, második helyen állnak a banánterm­elésben. A természeti adottságokat tovább javí­totta Venezuela 1973-as csatlakozása. Olajgazdasága révén emelte az integ­ráció gazdasági-politikai súlyát. Az eredeti tervek­ szerint 1980-ig kell meg­szüntetni a tagországok közötti vámo­kat, addig ki kell alakítani a Közös Piacot. A kölcsönös szállítások értéke jelentősen nőtt, az 1969-es 130 millió dollárról 1975-ig 900 millió dollárra. Az intern­­kereskedelem ilyen felfutása ■azonban mindenekelőtt az olajszállítá­soknak tudható be. Az andesi integ­ráció megvalósítása a természeti adott­ságokat tekintse Chile nélkül is foly­tatható különösebb fennakadás nélkül. B. J. 0 A gazdasági kapcsolatok továbbfej­lesztéséről tárgyal Bukarestben Ossola olasz külkereskedelmi miniszter. Meg­állapodást írt alá a két ország közötti kereskedelem fokozásáról, a gazdasági, ipari és műszaki együttműködés kiszé­lesítéséről. 01 A jugoszláv—csehszlovák áruforga­lom értéke az idén elérheti a 750 mil­lió dollárt — állapították meg a két ország képviselői pénteken véget ért belgrádi tanácskozásukon. A következő évre a kétoldalú áruforgalom 10 szá­zalékos növelését tervezik. Ú­ Tizenhét tagú közös piaci delegáció kezdett tárgyalásokat Garacasban a venezuelai export fokozásának lehető­ségéről. Az EGK, amely Venezuela har­madik legnagyobb olajvásárlója, főként mezőgazdasági termékekből, textíliák­ból és cipőkből szeretné növelni export­ját.­­ Az Ázsiai Fejlesztési Bank műszaki segítséget nyújt Burmának állattenyész­tő kombinát építéséhez. A finanszíro­zást az ADB és a FAO közösen vál­lalja. A­Z­ JELENTI Ői Jamaica 25 millió dollár rövid le­járatú és 75 millió dollár hosszú le­járatú hitelt kap Kanadától. A megál­lapodás szerint a rövid lejáratú köl­csönt Jamaica fizetési mérlegének egyensúlyba hozására fordítja, a 75 millió dollárért pedig kanadai tőkeja­vakat vásárol. 10­ Tizenhárom japán bankból álló kon­zorcium nyújt 16 milliárd jen kölcsönt tíz évre, 8 százalékos kamatra a Tech­­nica Mixta de Salto Grande argentin— uruguayi közös vállalkozásnak. Az ösz­­szeget japán transzformátorok és egyéb berendezések vásárlására fordítják, melyeket a közös beruházással épülő vízie­r­őmű - rendszernél használják fel.­­ Szófiában befejeződött a KGST va­luta- és pénzügyi állandó bizottságá­nak 31. ülésszaka. A megbeszélésen a KGST-tagországok delegátusai, vala­mint Jugoszlávia, a Nemzetközi Gaz­dasági Együttműködési Bank és a Nem­zetközi Beruházási Bank képviselői vettek részt. Pénzügyi kérdésekről és a jövő évi munkatervről tanácskoz­tak. A NIMRÓD CSAK KÉT NAPIG TART AZ ELŐFIZETŐI VERSENY: NOVEMBER 8-ÁN ÉS 9-ÉN AKI EZEN A KÉT NAPON FIZETI ELŐ 1977-RE A NIMRÓDOT a postahivatalokban, és az igazoló szelvényt beküldi az Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat Terjesztési Osztályára (1145 Budapest, Pf.: 164.). SORSOLÁSON VESZ RÉSZT A FŐDIJ EGY SZARVASBIKA Ezen kívül kisorsolunk még két vaddisznót, két őzet, egy vadászrész nyulat és fácánt. CSAK KÉT NAPIG: november 8-án és 9-én Jugoszlávia és a Közös Piac A DP­A hírügynökség értesülése sze­rint december elején Belgrádba láto­gat az EGK miniszteri­­tanácsának el­nöke. A hírügynökség úgy értesült, hogy ekkor a gazdasági kapcsolatok elmélyítésének lehetőségeiről szóló közleményt írnak alá. Ez idő szerint a jugoszláv fővárosban tartózkodik a brüsszeli bizottság egyik magas rangú képviselője. A jelentés rámutat­, az el nem kötelezett Jugoszlávia nem törek­szik társulásra a Közös Piaccal. A nem preferenciális jellegű egyezmény azon­ban tovább bővíthető és ezt Belgrád­ban feltétlenül kívánatosnak tartják. (DPA) Mérséklődött a jugoszláv külkereskedelmi passzívum Belgrádi tudósítónktól. A jugoszláv külkereskedelem helyzete az első kilenc hónap adatai szerint a tervezettnél kedvezőbben fassalkul. A export januártól szeptemberig 3,56 mil­liárd dollár volt, 22 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A bevitel 5,27 milliárd dollárt ért el, ez 9 száza­lékkal kevesebb, mint 1975 hasonló idő­szakában. Az export élénkülése 1975 második félévében vette kezdetét. A külkereskedelmi deficit tavalyhoz ké­pest 40 százalékkal csökkent. Különösen gyorsan élénkült a kivitel a fejlett tőkésországokba, ahova­­az ex­port 44 százalékkal, 1,5 milliárd dollár­ra ugrott. Az import ugyanerről a te­rületről 17 százalékkal, 2,91 milliárd dol­lárra esett. Az európai szocialista or­szágokban Jugoszláviának 13 százalék­kal többet sikerült eladnia­­az idén, a kivitel megközelítette az 1,5 milliárd dollárt. Az európai szocialista országok szállításai Jugoszláviába 12 százalékkal, 1,52 milliárd dollárra szöktek. A fejlődő országokkal folytatott forgalom, meg­lehetősen szerény keretek között mozog, a harmadik világba irányuló jugoszláv export 2 százalékkal, 554 millió dollárra ment fel, az onnan való import pedig 6 százalékkal, 836 millió dollárra ment vissza. . Infláció, devalválás Izraelben Megszüntetik a legfontosabb élelmi­szerek állami szubvencióját — helyez­ték kilátásba az izraeli­­kormány va­sárnapi válságülése után. Az ország legnagyobb szakszervezete tiltakozott az intézkedés ellen, amelynek követ­keztében mintegy 20 százalékkal men­ne feljebb az élelmiszerek ára. Az izraeli központi bank kormány­zója azzal érvelt, hogy „az ország gaz­dasági gépezetének működése évi 10— 15 százalékos inflációra van beállítva”, az idén azonban 30 százalék várható. A problémát csak új költségvetési poli­tikával lehet megoldani — mondta. A Tel Aviv-i pénzügyminisztérium bejelentette, hogy a „kúszó leértékelés” politikáját folytatva az SDR-hez képest 1,9 százalékkal devalválták az izraeli fontot. Egy SDR ezután 8,40 helyett 8,56 fontot ér. (Reuter, AP—DJ) Dél-afrikai prognózis Kedvezőek a körülmények és a fel­tételek ahhoz, hogy a Dél-afrikai Köz­társaság fizetési mérlege lényegesen javuljon — állapítja meg a Stellen­­boschi Egyetem gazdaságkutató irodá­ja. A legutóbbi közvélemény-kutatás szerint lényegesen csökken az import, az export növekedése pedig — az aranykivitelt nem számítva — máris érzékelhető. Ezt a tendenciát valószí­nűleg erősíti majd a fejlett tőkésorszá­gokban tapasztalható gazdasági fellen­dülés. Nem zárható ki az arany árának emelkedése sem — szól az iroda jelen­tése —, mert a külföldi fellendülés nö­veli az arany iránti mindenkori ipari keresletet. A Dél-afrikai Köztársaság politikai helyzetének bizonytalansága miatt mind nehezebb a tőkeimport. A kül­föld bizalmát jó ideig nem tudják visszaszerezni, így Pretoria arany- és valutatartalékai még a fizetési mér­leg javulása esetén is gondok forrásai maradnak. (Reuter) ­i EGK részleges halászati megállapodása Félsikernek értékelik Londonban és Dublinban az EGK külügyminiszterei­nek halászati megállapodását. Mint is­meretes a hágai külügyminiszteri kon­ferencián elhatározták, január 1-től 200 tengeri mérföldre terjesztik ki a Közös Piac halászati zónáját. Ezzel egyidejűleg tárgyalásokat kezdenek más tengeri hatalmakkal, mindenek előtt az USA-val, Kanadával, Izland­­dal és Norvégiával, hogy ellenszolgál­tatás fejében ezeknek az országoknak a­­h­alászthajói halászhassanak e zónán belül. Írország sokáig ellenezte, hogy­­az EGK külső országokkal kössön halászati megállapodást, vétóját azonban elve­tette annak nyomán, hogy a Közös Piac segítséget nyújt az ír halászati ipar „állandó és folyamatos fejleszté­sére”. A megoldatlan kérdés még, hogy mekkora legyen a kizárólagos halásza­ti övezet határa. Nagy-Britannia és Ír­ország 50 mérföldes kizárólagos halá­szati zónáért kardoskodik, a brüsszeli bizottság viszont 12 mérföldes határt javasol, így a halászati vita folytató­dik. (Reuter, DPA) VILÁGGAZDASÁG Az NDK és gazdasági partnerei Az NDK jelenlegi ötéves terve előírja, hogy a szocialista országokba irányuló exportját (1974-es árakon) 50 százalékkal, onnan származó import­ját pedig 30 százalékkal kell növelni. Az idei első félévben a KGST-orszá­­gokba irányuló export 14 százalékkal, az onnan származó bevitel pedig 18 százalékkal nőtt, a nyugati fejlett tőkésországokba 5 százalékkal, a fejlődő országokba pedig 16 százalékkal szállított többet, mint a tavalyi év első fe­lében. Az NDK külkereskedelmének mintegy 70 százalékát a szocialista or­szágokkal bonyolítja le, első számú partnere a Szovjetunió. Igen aktív ré­szese a szocialista integrációnak, amit szemléletesen példáz az ásványi nyersanyagokkal való ellátottsága: Lengyelországtól kőszenet, kokszot és ként, Csehszlovákiától hengerelt acélt, kőszenet és kokszot, Magyarország­tól bauxitot, timföldet és alumíniumot, Romániától ásványolajat és kokszot, Kubától nikkelt, Mongóliától wolframérc-koncentrátumot, Jugoszláviától pedig alumíniumot és titándioxidot kap. Cserébe főként barnaszenet és kálisót szállít. Az NDK külkereskedelmi partnerei­nek sorában a Szovjetunió áll az első helyen, a Szovjetunió partnerei között is az NDK vezet. Idén a két ország árucsereforgalma minden eddigit felül­múlóan meghaladja az 5,8 milliárd rubelt — idézi Honeckert, az NSZEP főtitkárát a moszkvai Pravda. Ami az 1976—1980-as tervidőszakot illeti, a for­galom 1975-ös árakon eléri a 31,5 mil­liárd rubelt. Jelenleg a két ország áru­csere-forgalmának 25 százalékát az úgy­nevezett specializált termékek teszik ki — a szovjet Vnyesnyaja Torgovlja című folyóiratnak írt cikkében mondja ezt Horst Solle, az NDK külkereskedelmi minisztere —, 1980-ra pedig ez az arány 35 százalékig emelkedik. A Szovjetunió és az NDK között eddig 100 kormány­közi és miniszteri megállapodás lépett életbe, hogy a­­következő ö­t évben elő­segítsék az együttműködés elmélyítését. Az 1976—1980-as tervidőszakban 60 százalékkal bővült az NDK Bulgáriával folytatott kereskedelme. A két ország eddig 40-nél több gépipari, elektrotech­nikai, vegyipari és mezőgazdasági spe­­cializációst és kooperációs szerződést kö­tött, s ennek alapján a­­kölcsönös áru­szállításokban a specializált termékek aránya 1980-ig 30 százalékra fut fel. Idén a vegyipari együttműködés bőví­téséről írtak alá szerződést. A két or­szág vállalatai között rendszeres az információcsere, kölcsönösen tájékoztat­ják egymást a termelési folyamatok racionalizálásában elért eredményeik­ről. Jelentősen hozzájárulnak a két or­szág közötti gazdasági kapcsolatok fej­lődéséhez, azok a műszaki tudományos napok, amelyeket egymás fővárosaiban rendeznek. Kubával a folyói ötéves tervidőszak­­ban 80 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolítanak le, mint 1971 és 1975 kö­zött. Az NDK cement- és cukorgyárak­hoz szállít berendezéseket, ezenkívül távközlési technikát, nyomdaipari sok­szorosítót , és textilipari gépeket, építőipari és irodai berendezéseket, hengereltárut, vegyipari és könnyűipari termékeket szállít Kubába. Cserébe onnan cukrot, nikkelt, gyümölcsöket, rezet és gyümölcsitalokat vásárol. Tavaly 12 százalékkal emelkedett az NDK és Mongólia árucsere-forgalma, s az 1976—1980-as évekre szóló terv szerint tovább is rendkívül jelentősen bővül a kölcsönös áruszállítások listája. Az NDK gépeket és berendezéseket, vegyi ciktoéket, könnyűipari termékeket exportál Mongóliába, onnan pedig nyersbőrt, nyersszőrmét bőr- és szőrme­termékeket, valamint bányaipari cikke­ket importál. Az NDK szakembereinek segítségével bővítették az Ulan Bator-i húskombinátot és a Bomburban levő mezőgazdasági állami gazdaságot is az ő hozzájárulásukkal létesítették. Az NDK és Lengyelország árucsere­forgalma az 1971 és 1975 közötti terv­időszakban 40 százalékkal, 4,7 milliárd rubelre nőtt. A folyó tervidőszakban pedig a 8,6 milliárd rubeles forgalom elérését irányozták elő. A kölcsönös szál­lításokban mindkét részről a gépek és berendezések szerepelnek a legfontosabb helyen. Igen élénk a két ország fém­megmunkálási,­­kohászati és vegyipari kooperációja. Különösen nagy figyelmet szentelnek a kishatármenti forgalom felfuttatásának is. Az NDK és Románia az előirányzatok szerint 1980-ig 63 százalékkal növeli árucsere-forgalmát. Ezt — egyebek kö­zött — a több mint 30 ipari kooperációs és specializációs szerződés alapozza meg. A vagongyártási együttműködésben pél­dául az NDK a kétemeletes és a háló-, valamint étkezőkocsik gyártására specia­lizálódott, Románia viszont a konténer-, valamint a cementszállító vagonok elő­állítására. Jugoszlávia és az NDK 1980-ig meg­kétszerezi (3 milliárd dollárra növeli) árucsere-forgalmát. A szállítások listá­ján igen jelentős arányban szerepelnek azok a termékek, amelyeket specializá­ciós szerződések alapján gyártanak. Bányászati és cementgyártó berende­zések, kikötői daruk, réz- és horgany­­készítmények előállításában rendkívül élénk a két ország együttműködése. A jelenlegi ötéves tervperiódusra is alá­írtak már egy könnyűipari kooperációs megállapodást. Tavaly 648 millió indiai rúpia volt az NDK és India árucsere-forgalma, s ez az idén várhatóan túllépi az 1 milliárd rúpiát. Az NDK idei exportja 580 millió rúpiát ígér, importjára pedg 490 millió rúpiát szánnak. Az NDK mindenek­előtt hajókat szállít Indiába. A bi­laterális gazdasági együttműködésüket egyébként különösen elősegíti a hajó­­gyártási együttműködés: az elmúlt évek­ben nem volt ritka, hogy a kölcsönös szállítások 80 százalékát a hajók tették ki. India a hajókon kívül nyomdaipari gépeket, optikai és laboratóriumi fel­szereléseket, mérőeszközöket, foszfátot, röntgen- és mozifilmet vásárol meg az NDK-tól, cserébe pedig főként a tradi­cionális termékeit adja, így a jutát és jutatermékeket, bőrt, s kávét, földimogyo­rót és csillám­ot, de küld még különböző gépi berendezéseket, textilipari, bőr- és cipőipari­­termékeket, zöldség- és gyü­mölcsféleségeket. Élénk együttműködést folytatnak a könnyű-, a vegyi, az elekt­rotechnikai, a műszeriparban, a közle­kedési eszközök, a textil- és nyomda­ipari gépek, valamint az irodai beren­dezések előállításában. Szíriával az 1975-ben kötött kereske­delmi-gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési megállapodások alapján fejleszti kapcsolatait az NDK. Főként gépeket és gépi berendezéseket szállít a Szíriai Arab Köztársaságba, onnan pedig kőolajat, pamutot, kötöttárut vá­sárol. Az NDK segítséget nyújt Szíriá­nak villamosításban, a cementipar fej­lesztésében (a többi között egy 1000 tonna kapacitású cementgyár építésé­hez) és szíriai szakemberek képzéséhez. Idén igen erőteljesen emelkedik az NDK-nak az NSZK-ba irányuló export­ja, s a kölcsönös szállítások értéke — a tervek szerint — eléri a 8 milliárd nyugatnémet márkát. Ez év első felé­ben a szállítások 10 százalékkal nőttek (ami az NDK szállításaiinak 20 száza­lékos növekedését, vásárlásainak pedig a tulajdonképpeni stagnálását takarja), 3,8 milliárd márkát tettek ki. A két ország gazdasági együttműködésének fejlesztésében több mint 6000 nyugat­német cég közvetlenül is érdekelt, ami pedig az NDK-t illeti, igyekszik szállí­tásának árustruk­túráját módosítani, hogy a benne egy­hartmaddal szereplő fogyasztási cikkeik arányát a gépek és berendezések javára visszaszoríthassa. Tavaly az NDK és Anglia kereske­delme 73,3 millió font sterlinget tett ki, amiből az NDK szállításainak értéke 38,8 millió font volt. Az idei év első felében az NDK 28,4 millió font érték­ben exportált Angliába, szemben a ta­valyi 22,1 millióval, az onnan származó importja pedig 25,1 millió fontra emel­kedett, az egy évvel korább 19,3 millió­ról. Idén különösen az angol vegyi­­cikkek, köztük pedig főleg a gyógy­szerek és a növényvédőszerek import­jának fokozását tervezik. Berkes Júlia NŐTT A KGST-ORSZÁGOK RÉSZESEDÉSE A FINN KÜLKERESKEDELEMBEN Jegyzőkönyvet írtak alá Helsinkiben a KGST és Finnország együttműködési bizottsága 2. ülésszakának befejezté­vel. Az október 27. és 29. között tar­tott megbeszéléseken Goeran Aminoff finn külkereskedelmi miniszter elnö­költ, hazánkat dr. Szalai Béla külke­reskedelmi minisztériumi államtitkár képviselte. Az együttműködési bizottság megvizs­gálta az előző ülésszakon jóváhagyott ajánlások teljesítését valamint újabba­kat fogadott el a külkereskedelem, a vegyipar, a közlekedés, valamint a mű­szaki-tudományos együttműködésről. A KGST-államok és Finnország együttműködése sikeresen fejlődik — hangsúlyozza a jegyzőkönyv, amely megállapítja —: az áruforgalom 1975- ben 2,1 milliárd finn márka volt (1 dollár = 3,8 finn márka), szemben az 1973. évi 0,9 milliárddal. A kölcsönös szállítások az 1974­ .évihez mérve 17 száz­­l­ékkal , nőttek. A KGST-tagorszá­gok részesedése Finnország külkereske-­ delmi forgalmából 1975-ben 22 száza­lékot ért el, míg 1974-ben csak 20 szá­zalékos volt (1973-ban 15 százalékot tett ki). Nőtt a gépipari termékek és a kész­áruk szállítása, több együttműködési és gyártásszakosítási megállapodást készí­tettek elő a gépipari témákban. Mind­ezek — állapította meg a bizottság — az eltérő társadalmi és gazdasági rend­szerű országok együttműködésének új formáját jelenti. Hasonlóképpen a gaz­dasági és a műszaki-tudományos együttműködés összhangban áll a hel­sinki záróokmány célkitűzéseivel. (TASZSZ, MTI)

Next