Világgazdaság, 1976. december (8. évfolyam, 234/1978-255/1999. szám)

1976-12-01 / 234. (1978.) szám

Szegények és gazdagok huzakodása A Közös Piac csúcsértekezlete Tegnap délután befejeződött Hágában a Közös Piac csúcsértekezlete. Talán az európai tanács egyetlen korábbi ülésén sem nyilvánult meg olyan élesen a közösség kettéhasadása előnyös és rossz helyzetben levő tagálla­mokra, mint most. London és Róma költekezőbb politikára szólította föl Bonnt, amely viszont még az eddiginél is nagyobb takarékosságot vár Nagy-Britanniától és Olaszországtól. A gazdasági különbségek akkorák, hogy a közös piaci vezetők még csak meg sem kíséreltek irányelveket ki­dolgozni a követendő konjunktúrapolitikát illetően. A kilencek bizonyta­lannak látják a gazdasági kilátásokat, és a brit miniszterelnök szerint kép­telenek új, eredeti orvosságokat ajánlani a problémák megoldására. A nyu­gat-európai vezetők külpolitikai jellegű állásfoglalásaira rányomta bélyegét az amerikai elnökváltozás miatti bizonytalanság. A kilencek halasztást kérnek az „Észak—Dél dialógus” zárókonferenciájára is. A tanács önmeg­tartóztatásra szólította fel a japán exportőröket, és több közös piaci áru vételére az importőrökét, de nem szigorú, békülékeny hangon. „So­kkal bizonytalanabbak a közös piaci országok gazdasági kilátásai, mint néhány hónappal ezelőtt gondolták” — mondotta Callaghan brit miniszterelnök, aki sajtóértekezleten ismertette a hágai konferencia fejleményeit. „Sokkal job­ban fel tudtuk m­érni a gazdasági hely­zetet, mint a megfelelő orvosságot megtalálni a problémák megoldására” — folytatta Callaghan — hangoztatva, hogy hatástalannak bizonyul az infláció és a munkanélküliség ellen korábban már bevált védekezési mechanizmus. Annyira széttárt a közös piaci tagálla­mok gazdasága, hogy egyáltalán nem ja­vultak, sőt romlottak az­ Európai Unió megvalósításának esélyei. A miniszterelnök szavait támasztja alá, hogy az európai tanács a korábbi gyakorlattól eltérően nem fogadott el konjunktúrapolitikai irányelveket, ame­lyekhez egyébként a tagállamok több­sége amúgy sem tartotta magát. Hírek szerint az állam- és kormányfők ehe­lyett megbízták van der Uyl holland miniszterelnököt, a tanács soros elnö­két, hogy készítsen összefoglalót a tag­államok gazdasági helyzetéről és belá­tása szerint javaslatokat a gazdasági különbségek csökkentésére. A rosszabb helyzetben levő tagálla­mok szerint jócskán javítana helyzetü­kön, ha az NSZK költekezőbb politi­kát folytatna és többet importálnia. Az NSZK viszont még mindig nem tartja elég szigorúnak Róma és London szük­ségprogramját. A csúcsértekezlet kon­junktúrapolitikai vitája is jobbára e sé­­relmiek felhánytorgatásában merült ki. Schmidt nyugatnémet kancellár hossza­san idézte az egyes tagállamok inflációs szá­mait, és közölte, „a múltban sokat beszéltek, de keveset tettek a gazda­ságpolitika összehangolásáért.” Cal­­laghan brit miniszterelnök ezzel szem­ben hangoztatta: népe „már eddig is tetemes áldozatokat hozott azzal, hogy belenyugodott „bérköveteléseinek mér­séklésébe és életszínvonalának meg­nyirbálásába”. A miniszterelnök nem biztos abban, hogy Anglia az eddiginél többet tud tenni. Andreotti olasz mi­niszterelnök szerint a stabilizációs program kedvezően indult el, és „Olasz­ország megérdemli a többiek segítsé­gét”. Giscard elnök arról beszélt, hogy a fennálló nézeteltérések ellenére 1977- ben­­újabb kezdeményezéseket kell ten­ni a gazdasági és pénzügyi unió elmé­lyítésére. Az elnök mezőgazdasági kér­désekben vitába keveredett az angol és az olasz miniszterelnökökkel. „Tel­jesen elfogadhatatlannak” minősítette, hogy a Közös Piac agráralapjának ne­gyed részét az olasz és a brit mezőgaz­dasági import szubvenciójára fordítják. Mint ismeretes, a két­ ország mezőgaz­dasági elszámolásainál csak késve kö­vetik a nemzeti valuta devalválódását és az árfolyamkülönbözetet a közös ala­pokból egyenlítik ki. Callaghan minisz­terelnök kategorikusan válaszolt: „kép­telenség a zöld font devalválása”. Schmidt nyugatnémet kancellár egyébként külön is találkozott Calla­­ghannal és hírek szerint a konferen­ciái­ mutatott „szigorúsága” ellenére megígérte: Bonn segít Londonnak, ha a Nemzetközi Valuta Alap nem adja meg a brit kormány által kért 3,9 milliárd dolláros kölcsönt. A mentő­akcióban állítólag Berfin mellett részt venne a legtöbb közös piaci tagál­lam is. A kilencek már többször is hangot adtak aggodalmuknak az olaj küszö­bön álló drágulása miatt. Giscard francia elnök felszólította a tagállamo­kat: pénzértékben maximálják a jövő évi olajimportot. Franciaország 55 mil­liárd frankot, s nem többet, szándék­szik 1977-ben olaj vásárlására fordí­tani. Andreotti olasz miniszterelnök kérte az olajexportáló államokat: leg­alább hat hónappal halasszák el az olaj árának emelését időt adva arra, hogy az Észak—Dél párbeszédében sort kerítsenek az olaj árának témájára is, továbbá annak megvitatására, miként lehetne kivédeni egy újabb „olajsok­kot”. Olaszországnak már az is komoly gondokat okozna, ha az olaj ára 1 szá­zalékkal menne feljebb nem is beszélve a 10—15 százalékos áremelésről — mondotta Andreotti. Az európai tanács tegnap nyilatko­zatban támogatta a fejlett ipari or­szágok és a nyersanyagtermelők kö­zötti párizsi párbeszédét. A kilencek mindazonáltal az eredetileg december közepére tervezett zárókonferencia el­halasztását javasolják, hogy annak ha­tározatai már az új amerikai elnök álláspontját is tükrözzék. Az amerikai delegáció hetek óta a passzív Párizs­ban az elnökváltozás miatti bizonyta­lanság miatt. A hágai konferencia sort kerített arra is, hogy kérje Carter megválasz­tott elnököt, lépjen mielőbb kapcso­latba a Közös Piaccal. A Kilencek külpolitikai tevékenységét is megbé­nítja, hogy sok kérdésben nem ismerik Carter álláspontját. Az európai tanács foglalkozott a ja­pán exportoffenzíva problémájával is, és meglehetősen barátságos hangnem­ben megkérte a japánokat: tegyenek az eddiginél többet az idén 4 milliárd dollárt elérő külkereskedelmi aktívum felszámolására. A tanács utasította a bizottságot, kezdjen mielőbb újabb ta­nácskozásokat Japánnal az egyensúly­­zavarok megszüntetéséről, és kilátásba helyezte: Tokióba küldi Jenkinst, a bi­zottság januárban hivatalba lépő új elnökét (akit egyébként most hivata­losan is megerősítettek tisztségében), amennyiben három hónapon belül nem tapasztalható számottevő javulás. B. T. Brezsnyev fogadta Simon pénzügyminisztert ÜLÉSEZIK A SZOVJET-AMERIKAI KERESKEDELMI—GAZDASÁGI TANÁCS Moszkvai tudósítónktól­ Leonyid Brezsnyev tegnap fogadta William Simon pénzügyminisztert, aki a Szovjet—Amerikai Kereskedelmi— Gazdasági Tanács negyedik ülésére ér­kezett Moszkvába. A Kremlben foly­tatott megbeszélésen —, amelyen szov­jet részről jelen volt még Gromiko külü­gy- és Patolicsev külkereskedelmi miniszter, amerikai oldalról pedig Seidman, az elnök gazdasági tanács­adója —, a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok jelenlegi helyzetét és a szovjet—amerikai viszony egyéb kér­déseit tekintették át. Leonyid Brezs­nyev­­ a tárgyalásról kiadott hiva­talos közlemény szerint hangsúlyozta: a Szovjetunió következetesen annak érdekében fejtette ki tevékenységét, hogy két ország kapcsolatai pozitív irányban, békés és szilárd alapokon fejlődjenek. A kereskedelmi-gazdasági kontaktusok ebben fontos szerepet töl­tenek be. Simon pénzügyminiszter ar­ra mutatott rá: az amerikai üzleti kö­rök érdekeltek a Szovjetunióval való gazdasági együttműködésben. A szovjet—amerikai kereskedelem ebben az esztendőben, az előzetes szá­mítások szerint, meghaladja a 2,5 mil­liárd dollárt (2,2 milliárd rubelt) — mondotta Nyikolaj Patolicsev a Szov­jet—Amerikai Kereskedelmi—Gazdasá­gi Tanács negyedik ülésszakán.­­ Az el­­­múlt évhez képest a növekedés több mint 600 millió rubel, és ha a 2 esz­tendővel ezelőtti szinthez viszonyítunk, akkor a két ország árucsere-forgal­mának megkétszereződéséről beszélhe­tünk. A következő évekre előre tekint­ve azonban a helyzet nem éppen ked­vező. A jelenlegi adatokat alapul vé­ve a rendelésállomány igen alacsony, ami a forgalomcsökkenés árnyékát ve­títi előre. „Ha nem teszünk megfelelő lépéseket, akkor nemhogy nem lépünk előre, de a mostani szintet sem tud­juk tartani” — jegyezte meg a szov­jet külkereskedelmi miniszter. A kereskedelemnek függetlennek kell lennie minden olyan elemtől, amelynek semmi köze nincs a gazda­sági együttműködéshez. A diszkrimi­nációs kereskedelmi és hitelkorlátozá­sok, amelyeket az amerikai kongresz­­szus fogadott el a Szovjetunióval szem­ben, hatással lehetnek a kapcsolatok jövőbeni alakulására. „A pusztaság so­hasem marad üresen” — Patolicsev ezzel a példával célzott arra, hogy az amerikai üzletemberek mellett nagyon sok nyugat-európai és japán cég ver­senyez a szovjet megrendelésekért. A Szovjetunió és az Egyesült Államok által 1972-ben elfogadott elvek meg­felelnek a két ország érdekeinek, az abban foglaltak előbb vagy utóbb megvalósulnak, és ebben kiemelkedő szerepet játszhatnak a tanács tagjai, illetve maga a tanács is. Leonyid Brezsnyev vacsorát adott az amerikai küldöttek tiszteletére. Po­­­hárköszöntőjében kijelentette, hogy a két ország gazdasági kapcsolatai nem rosszak, sőt jobbak is lehetnek, ha amerikai részről normális lehetőséget biztosítanak. Öt év alatt, 1980-ig, a szovjet—amerikai kereskedelem a mi megítélésünk szerint — csak iparcik­kekből és nyersanyagokból — elérheti, sőt meghaladhatja az összesen 10 mil­liárd dollárt — mondta. A FAO előzetes jelentése A világ élelmiszertermelése tavaly, 2 százalékkal emelkedett — jelentette ki Saouma, a FAO főigazgatója a tanács római ülésének megnyitásán. Különö­sen biztató, hogy a fejlődő országok átlag 4 százalékkal fokozták termelésü­ket. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazda­­sági Szervezetének az ülésre készített előzetes jelentése szerint ebben az év­ben további 1­ 2 százalékkal nő a világ élelmiszertermelése. A kü­lönféle gabonafélékből átlag 8 százalék­kal arattak többet, mint tavaly, ezen belül búzából 14 százalékkal. A búza­termés 405 millió tonnával minden ko­rábbi rekordot megdöntött. A rizstermelés 1,2 százalékkal elma­radt a tavalyi rekordtól, nagyrészt az egyenetlen indiai monszun miatt, de így is elérte a 226 millió tonnát. A cu­kor mennyisége valószínűleg 20 millió tonna körül lesz, ami szintén új re­kord lenne. A cukorkészlet megközelíti az 1976-os termés egynegyedét, így a cukorárak továbbra is nyomottak ma­radnak. A trópusi termények közül a kávé termelését 20 százalékkal visszavetet­ték a súlyos brazíliai fagykárok, ka­kaóból pedig a 15 éve legrosszabb ni­gériai termés miatt 10 százalékkal ke­vesebb kerül a piacra, mint tavaly. NAPRÓL NAPRA­ ­ A BOLGÁR MEZŐGAZDASÁG FEJLESZTÉSÉNEK távlati terveiről, a jelen tervidőszak feladatairól tanácskozik Szófiában a Bolgár Népi Földműves Szövetség kongresszusa. Szófiai tudósítónk ebből az alka­lomból ismerteti a tervnek a mezőgazdaságra vonatkozó részét. A NEHÉZ FELADATOK ELŐTT ÁLL AZ ÚJ MEXIKÓI ELNÖK, akit ma iktatnak be hivatalába. Az őrségváltás feszült légkörben törté­nik, amely összefügg a gazdasági nehézségekkel, elsősorban a peso helyzetének megrendülésével. A VENEZUELA ELNÖKE befejezte európai utazását. Lisszaboni sajtó­­értekezletén bejelentette, hogy Venezuela hitelt nyújt Portugáliának olaj vásárlására.­­ A MÉRNÖKI SZOLGÁLTATÓI TEVÉKENYSÉG ÉS AZ EXPORT­FŐVÁLLALKOZÁS összekapcsolásának lehetőségéről tárgyaltak a Kamara fővállalkozói tagozatának ügyvezetőségi ülésén. A pénzügymi­nisztérium képviselője munkacsoport megalakítását javasolta, rámu­tatva arra, hogy az áruexport és a szellemi export összekapcsolása jelentős többletbevételt hozhat. -A CARTERNEK MÁRIS MEGGYŰLT A BAJA az acéliparral, pedig még el sem foglalta az Egyesült Államok elnöki székét. Élesen nyi­latkozott az amerikai acélvállalatok áremelései ellen.­­ A TERMÉSZETES GUMI TERMELŐI árkiegyenlítő készletek felhal­mozásában és a termelés szabályozásában állapodtak meg. A 18 hó­napos huzavona után aláírt megállapodás ratifikálására még 3. hóna­pig kell várni. ALÁÍRTÁK AZ 1977. ÉVI MAGYAR-CSEHSZLOVÁK ÁRUCSERE-FORGALMI JEGYZŐKÖNYVET Tordai Jenő nyilatkozata Kedden, Prágában Tordai Jenő magyar és Premsyl Strougal csehszlo­vák külkereskedelmi miniszterhelyettes aláírta az 1977. évi árucsere-forga­lomról és fizetésekről szóló jegyzőkönyvet. A megállapodás lehetővé teszi az 1976—80. évekre vonatkozó hosszú lejáratú kétoldalú kereskedelmi egyez­mény első évében elért árucsere-forgalom növekedésének folytatását. A jegyzőkönyv tartalmazza azokat a szakosított és kooperációs szállításokat is, amelyekre az érdekelt külkereskedelmi vállalatok a KGST ajánlásai, vagy saját kezdeményezésük alapján már megállapodást kötöttek. Tordai Jenő miniszterhelyettes az MTI prágai tudósítójának az aláírás után elmondta, hogy a jövő évre elő­irányzott 843 millió rubel értékű áru­csereforgalom 10 százalékkal haladja majd meg — azonos árbázison számít­va — az 1976. évi kölcsönös áruszállí­tások volumenét. Új vonás, hogy jövőre még nagyobb lesz a kooperáció vagy a szakosítási megállapodások alapján gyártott termékek­ aránya a kölcsönös forgalomban (a teljes mennyiség 22 százalékát képezik) és bővül a két or­szág együttműködése a közúti jármű­vek, a számítástechnikai berendezések, a mezőgazdasági gépek és más termé­kek gyártásában. Mód nyílik arra is, hogy a most aláírt jegyzőkönyv tartal­mán kívül autóm­ayi kooperáció meg­kezdésével tovább szélesedjen az együtt­működés. Mindkét oldalon jelentős a gépipari termékek cseréje, ezek a szállításoknak több mint 50 százalékát alkotják. A magyar kivitelben dominálnak a mű­szerek és a finommechanikai cikkek, a mezőgazdasági gépek, a víztisztító be­rendezések, a járműipari kooperáció ke­retében szállított hátsó hidak. Jelentős fejlődést mutat az elektrotechnikai ter­mékek, a garázsberendezések, valamint a híradástechnikai gyártmányok ex­portja. Magyar részvétellel folytatódik több jelentős csehszlovák létesítmény építése (a pozsonyi Slovnaft munkás­­szálló és a kollégium szociális épülete). A hagyományokhoz híven a jövő évben is szállít Magyarország alumíniumot, bauxitot, timföldet, műbőrt, bőr­lábbe­lit, húst és hústermékeket, gabonát, bort, zöldséget és gyömölcsöt, valamint a különféle konzerveket. Jelentős a bel­kereskedelmi szövetkezeti és határ­ menti árucsere is, amely mindkét rész­ről 20,2 millió rubelt képvisel. A Csehszlovákiából származó import­ban szintén a gépipari termékek domi­nálnak. Folytatódik és 1976-hoz képest tovább növekszik a szerszámgépek, az építőanyagipari gépek, az építő- és út­építő gépek, az emelő- és szállítóberen­dezések, a mezőgazdasági gépek és traktorok,­ a teher-, személy- és spe­ciális gépkocsik, a motorkerékpárok és a mopedek szállítása. A hosszú lejára­tú egyezménynek megfelelően folytató­dik a Tiszai Hőerőmű építése csehszlo­vák részvétellel, valamint a magyar vasút villamosítása is. A közúti jármű­ipari kooperáció keretében a csehszlo­vák ipar hidromechanikus automata sebességváltók növekvő számításával se­gíti elő a magyar tömegközlekedés fej­lesztését. Az 1976—80. évekre szóló hosszú lejáratú kereskedelmi egyez­ménynek megfelelően folytatódik a csehszlovák energiahordozók (szén, koksz) és alapanyagok (hengerelt áruk, fatermékek,­­üvegipari, tűzálló termé­kek, anódmassza) importja. Bővül a csehszlovák fogyasztási cikkek behoza­tala is: jövőre 10 ezer darab Skoda­­személygépkocsi, 19 ezer darab moped, 700 ezer hektoliter sör, valamint cseh­szlovák gyártmányú bútorok kerülnek a magyar piacra. Az aláírt jegyzőkönyv i­ megvalósításá­­val, továbbhaladunk harmadik legna­gyobb külkereskedelmi partnerünkkel a gazdasági kapcsolatok fejlesztésében jobban kihasználva azokat az előnyö­ket, amelyek mindkét ország KGST- tagságából valamint a szomszédságból adódnak — fejezte be nyilatkozatát Tordai Jenő. Kanada korlátozza a ruházati cikkek importját Kanada jövő évi ruházati importja nem haladhatja meg az 1975. évi be­vitelt — jelentette be hétfőn a kanadai kormány. Az intézkedés előzménye, hogy a textil- és ruházati ipari testület jelentése kimutatta: a ruházati import olyan méreteket öltött, hogy az már komolyan károsítja a kanadai gyártó­kat. Chretien iparügyi- és kereskedelmi miniszter kijelentette: kormánya tisz­tában van vele, hogy az intézkedés drasztikus, de nem mond ellent a GATT szabályainak és a mintegy 200 ezer kanadait foglalkoztató textil- és ruházati ipar védelme tett szükségessé. A hétfőn életbe lépő kontingentálás alapján Kanada felső ruházati import­ja 1977-ben nem haladhatja meg a mintegy 2,3 millió darabot. A novem­ber 29-én éjfélkor útban levő szállít­mányok bevitelét még automatikusan engedélyezik, de a további szállításra az egyes importőrök csak az 1975-ben importált mennyiségig kapnak enge­délyt. Az 1976 hátralevő részében be­vitt textil- és ruházati termékeket már az 1977-es kontingens terhére impor­tálják. A kanadai textilipar megkönnyebbü­léssel fogadta a kormány döntését. Armstrong, a kanadai textilintézet el­nöke úgy nyilatkozott, hogy a hazai ipar már válságos helyzetbe jutott az importáradat következtében. 1976 első felében a ruházati import 52 százalék­kal haladta meg az amúgy is nagy 1975. első félévit. A bevitel különösen az alacsony önköltséggel dolgozó orszá­gokból nőtt erősen. Miközben az import másfélszeresére fokozódott, a hazai ru­házati ipar előállítása visszaesett, 1976-ban már várhatóan 28 százalékkal kevesebb az 1973. évi 340,1 millió da­rabnak. Chretien elmondta, hogy az import kontingentálása következtében a hazai árak kissé emelkedhetnek. Mint ígérte, a kormány gondosan figyelni fogja az árak alakulását, és ha az emelkedés túlzott méreteket ölt, enyhíteni fog a korlátozáson. Közölte a miniszter azt is, hogy a jelenlegi intézkedést még­­egyszer fontolóra veszik jövőre, amikor elkészül a textil- és ruházati ipari tes­tület végleges jelentése. E jelentés alapján fogják meghatározni az 1978-as textilimport-ellenőrzés módjait. Addig is konzultációkat kezdeményeznek a fő exportőr országokkal, hogy megér­tessék kereskedelmi partnereikkel a rendkívüli intézkedések szükségességét. Kanada fő ruházati- és textilszállítói Tajvan, Dél-Korea, Hongkong, és Kína. (AP—DJ, Reuter) Mélyponton a kanadai dollár A nyugati világ devizatőzsdéin a québeci szeparistáik választása győzelme óta gyengélkedik a kanadai valuta. Tegnap — Észak-Amerikából kiinduló eladási hul­lám hatására — lázas spe­kulációs tevékenység indult, amely át­menetileg 1,3 USA centtel levitte a ka­nadai dollár árfolyamát. Végül is 99,85 USA centen stabilizálódott az árfolyam, de ez is alacsonyabb, mint hat éve bármikor. A november 15-én tartott québeci választás óta kerek 6 USA cen­tet vesztett értékéből a kanadai dollár. Ez alatt az idő alatt a kanadai jegy­bank, becslések szerint, legalább fél­­milliárd USA dollárt fordított valutá­jának támogatására. A bank összes tar­talékait egy november 24-én kiadott jelentés 10,9 milliárd USA dollárra tette. (Reuter)

Next