Világgazdaság, 1977. február (9. évfolyam, 21/2020-40/2039. szám)

1977-02-01 / 21. (2020.) szám

1977. FEBRUÁR 1. Lengyel—francia réz- és acéltárgyalások Jelentős kereskedelmi ügyletről tár­gyalnak francia és lengyel üzletembe­rek Párizsban. A következő öt évben Franciaország 300 millió frank értékű acélterméket szállítana Lengyelország­nak, és rezet importálna — közölte tegnap a francia pénzügyminisztérium. Az acélüzletben az acéltermékek szé­les skálája szerepel a félkész termékek­től a szerszámgépekig. A rézmegállapo­dást az első negyedévben véglegesítik. Franciaország a megállapodás első két vagy három évében évi 5000 tonna, a to­vábbi két évben 15 ezer tonna, azután pedig évente 20 ezer tonna rezet fog importálni, értesülések szerint az ér­vényes világpiaci áron Lengyelország­ból. Ezeken kívül egyéb megállapodá­sokat is kötöttek: Franciaország 70 mil­lió frank értékben exportál fogyasztási javakat Lengyelországba, és növeli a lengyel szén bevitelét. Egyes értesülések szerint ősszel kerül sor — várhatóan Edward derek hiva­talos franciaországi látogatása alkal­mával — annak a szerződésnek az alá­írására, amely alapján a francia Technip cég mintegy 4 milliárd frank értékű beruházással olajfinomítót épít Gdansk­ban. Valamennyi lengyel importot ab­ból a 7 milliárd frank értékű hitelből finanszírozzák, amelyet Párizs 1976 és 1980 között nyújt francia áruk vásárlá­sára. A vegyi üzemek létesítésére speciali­zált Société Speichime hétfőn bejelen­tette, hogy megrendelést kapott Jugosz­láviától egy Belgrád közelében levő műanyaggyár felépítésére, az üzem egy a Rhône-Poulenc által kifejlesztett technológiával TDI nevű anyagot fog előállítani. (AP—DJ) KÍNAI-PAKISZTÁNI EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ ATOMKUTATÁSBAN Macovescu Islamabadban Pakisztán és Kína képviselői tudo­mányos és műszaki együttműködési megállapodást írtak alá Islamabad­­ban. A két ország idén folytatja a kö­zös kutatást, a tapasztalatcserét a me­zőgazdaságban, az építőiparban, a nap- és a vízenergia hasznosításában. Pa­kisztáni tudósok a kínai tapasztalatok felhasználását tervezik a kőolajkuta­tásban, az árvízvédelemben, a földren­gések előrejelzésében. Nyugati hírügy­nökségek a megállapodásnak azt a ré­szét emelik ki, amelyben a két fél az atomenergiakutatásban irányozza elő a tudományos-műszaki tapasztalatok cse­réjét. Felhívják a figyelmet: Kanada nemrég leállította nukleáris exportját az ázsiai országba,­ arra hivatkozva, hogy Pakisztán nem írta alá az atom­­sorompóegyezményt. Románia és Pakisztán síkraszáll az átfogó nukleáris leszerelés mellett, hangsúlyozza az a közös közlemény, amelyet Macovescu román külügymi­niszter ötnapos pakisztáni látogatásá­nak befejezésével hoztak nyilvánosság­ra. Románia támogatja Bhutto pakisz­táni miniszterelnöknek azt a javasla­tát, hogy a harmadik világ országai mielőbb tartsanak, gazdasági csúcsta­lálkozót. Macovescu bejelentette, hogy a Karachi mellett román segítséggel felépült olajfinomító bővítéséhez Ro­mánia további pénzügyi és műszaki támogatást nyújt. Pakisztáni szakértők szerint az 55 millió dolláros bővítés után 2 millió tonnával nő a finomító évi kapacitása. (Reuter, AP—DJ) 4. Befejezte Romániában tett hivata­los látogatását Jaroszewicz lengyel mi­niszterelnök. A kiadott közös közle­mény szerint a lengyel és a román kormányfők konkrét intézkedéseket fo­gadtak el az együttműködés és a ter­melési szakosodás fejlesztésére, a ke­reskedelmi árucsere kiszélesítésére. 00 Angola és Franciaország nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatot létesít. • Halászati megállapodást írt alá Norvégia és az NDK. Ebben rögzítik az NDK halászflottájának jogait a norvég halászati vizeken. • A távol-keleti körúton tartózkodó csehszlovák gazdasági delegáció az együttműködés bővítéséről írt alá megállapodást Manilában. A két ország kereskedelmi kamarái szorgalmazzák az árucsere-forgalom, valamint a gaz­dasági, tudományos és a műszaki együtt­működés fokozását. Csehszlovákia fő­ként kókuszolajat vásárol a Fülöp-szi­­getektől, ahová elsősorban ipari beren­dezéseket küld. • Az 1975. évi 8 milliárd finn márká­ról 4,3 milliárdra csökkent tavaly Finn­ország fizetési mérlegének deficitje. A helsinki pénzügyminisztérium reméli, hogy az idei hiány nem haladja meg a másfél milliárd márkát. 4. Friderichs nyugatnémet gazdasági miniszter Rijadba érkezett, hogy meg­tárgyalja az NSZK és Szaúd-Arábia gazdasági együttműködésének bővíté­sét. 9 Az olaszországi fogyasztói árindex 21,8 százalékkal emelkedett tavaly az 1975. évi 11,2 százalékkal szemben. 00 A fejlődő országoknak nyújtott se­gélyalapból Japán 924 millió jen érté­kű mezőgazdasági gépet ajándékoz Bangladesnek, s Japán fedezi a szállí­tási költséget, 123,2 millió jent is. Az új szállítmánnyal együtt Banglades ed­dig 9,2 milliárd jen értékű segélyt ka­pott Japántól. 00 Jugoszláv—kambodzsai gazdasági- és tudományos-műszaki tárgyalások kezdődtek a múlt hét végén Pnom Penhben. A WE JELENTI 00 Február 1-től több mint 11 száza­lékkal emeli Párizs bizonyos alkohol­fajták adóját. A tarifaemelés elsősor­ban a gabonákból erjesztett szeszesita­lok importját érinti, s nem vonatkozik a gyümölcs vagy cukor alapú alkoho­lokra. A skót whiskygyárak máris til­takoztak a londoni kormánynál a fran­cia intézkedés ellen. 4. Miettinen finn miniszterelnök hat­napos bulgáriai látogatása végén ked­vezően nyilatkozott a bolgár—finn kap­csolatok alakulásáról. Mindkét fél ta­nulmányozza az együttműködés új, konkrét formáit és rövid időn belül hozzákezd megvalósításukhoz. 10 Az iráni kormány 40 millió dollár­ral járul hozzá egy szenegáli olajfino­mítót üzemeltető közös vállalat alapí­tásához. A kölcsön rögzített kamata évi 8 százalék, a finomítót Irán és a nyugatnémet Krupp cég közös vállal­kozásban építi, induló kapacitása más­­félmillió tonna lesz. 00 A Mobil Oil amerikai profitja ta­valy 155 százalékkal, 434 millió dol­lárra emelkedett az 1975. évi 171 mil­lióról. A kőolajtermelésből és elosz­tásból származó külföldi nyereség azonban 33 százalékkal 340 millió dol­lárra esett, elsősorban a devizák érték­­változásai miatt.­­ A szovjet Traktoroexport az idén 750 darab T-150-es típusú, 165 ló­erős kerekes traktor szállítását tervezi Bulgáriának. Az ezzel kapcsolatos ma­gánjogi tárgyalások a közelmúltban kezdődtek.­­ A dán fogyasztói árindex novem­berhez képest 0,3 százalékkal nőtt de­cemberben, s 1964. évi bázison számít­va 259,8 pontra emelkedett. A múlt év decemberében mért növekedés 13,5 százalék volt.­­ A Nippon Steel japán cég szakér­tői segítik Argentína állami acélműve, a Somisa korszerűsítését. Az acélmű évi kapacitása 2,5 millió tonna, s ezt japán műszaki­ és anyagi segítséggel öt éven belül 4 millióra kívánják emelni. ÉPÍTŐK, TERVEZŐK, KIVITELEZŐK! 1977-ben is vállaljuk az alábbi vasbeton termékek gyártását: — távfűtő elemek, 50X25 cm-es keresztmetszettől 300,125 cm-es méretig; — térburkoló elemek különféle méretekben és vastagságban; — gravitációs betoncső 1000, 1250, 1500 mm-es belső átmérővel; — előre gyártott akna, a fenti csőméretekhez. Áraink a hivatalos értesítőben megjelentek. Érdeklődés és rendelésfeladás: MÉLYÉPÍTŐ VÁLLALAT BETONIPARI ÜZEMEI 1138 Budapest, Cserhalom u. 6. Ügyintéző: Kar­dos Elemér Telefon: 291—094. Az OECD és az arab országok szakértői megbeszélései Tárgyalásokat tartottak a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) képviselői az arab olajterme­lők szakértőivel, hogy az olajdollárok és a nyugati know-how összefogásával hogyan lehet segíteni a fejlődő orszá­gokat. Az OECD fejlesztési központjá­nak kezdeményezésére háromnapos megbeszélést tartottak Párizsban, itt mintegy 100 pénzügyi, ipari és mű­szaki szakértő vett részt. ..Felmértük a már beindított háromoldalú tervezete­ket és megbeszéltük az új létesítmé­nyek életre hívásának lehetőségeit” — közölte a küldöttek egyike. Az ülés állítólag az első ilyen jellegű megbeszélés volt az OECD és az olaj­, gazdag arab országok között. Szóvivő­jük hangsúlyozta, hogy az eszmecseré­nek semmi köze sincs az úgynevezett Észak—Dél párbeszédhez. „Itt műszaki szakértők voltak — nem politikusok” — hangsúlyozzák. Mint kiderült, a leggazdagabbak (Szaúd-Arábia, Kuvait, Abu Dhabi) mellett részt vettek a megbeszélésen Peru, az Elefántcsontpart, Szenegál, Brazília és India delegátusai is. Képvi­seltették magukat különböző nemzet­közi szervezetek, így az OPEC is. (AP— DJ) Japán kölcsön Iraknak Irak 40 milliárd dolláros beruházást tervez az 1976—1980-­as ötéves tervben. Egyebek között hőerőmű, petrolkémiai kombinát, olajfinomító épül, és fejlesz­tik az infrastruktúrát. Az iraki—japán vegyesbizottság napokban véget ért első ülésén Irak képviselői jelezték, hogy a tervek megvalósításánál szeretnének minél több japán állami és magántőkét is felhasználni.. Cserébe garantálják Ja­pán rendszeres olajellátását. A két ország 1974-ben kötött gazda­sági és műszaki együttműködési megál­lapodása keretet ad az állami intéz­mények kooperációjának. A japán kor­mány képviselői a mostani tárgyaláson közölték: 1 milliárd dolláros kölcsön­nel járulnak hozzá az ötéves tervben előirányzott beruházások finanszírozá­sához. (A kölcsönt már 1976 januárjá­ban megígérték, de hivatalosan csak most kötötték meg az erről szóló szer­ződést.) A japán—iraki kereskedelem mérle­gében Tokió aktívuma 1976 első tíz hó­napjában 90 millió dollár volt, 1975- ben még 400 millió dollár. (Kyodo) Érdeklődés a vietnami beruházások iránt A napokban teszik közzé Vietnam­ban, milyen feltételek mellett vehetnek részt külföldi vállalkozók különböző ipari, főleg olajipari beruházásokban, több olajvállalat azonban már jó ide­je tárgyalásokat folytat az együttmű­ködés lehetőségéről. Közöttük van két japán olajcég, valamint a francia Comex vállalat, amely összekötő sze­repet szeretne vállalni a vietnami kor­mány és a francia vállalkozók között. Emellett a tengeri olajkitermeléshez szükséges berendezéseket is szállítaná. Az amerikai vállalatok egyelőre még nem tárgyalnak a vietnami hatóságok­­­­kal, a Carter-kormány jóváhagyására várnak. (AP-DJ) Brazília célja az infláció megfékezésére Brazília 1977-re szóló gazdasági stra­tégiájának középpontjában az infláció leküzdése és az export felfuttatása áll — erről tanúskodik a Geisel elnök ál­tal most jóváhagyott terv. Tavaly­ a brazil külkereskedelem 2,5 milliárd dolláros deficittel zárta az évet, az inf­láció 46 százalékra ugrott — egy évti­zede nem volt ilyen gyors a drágulás Brazíliában. Az új gazdasági terv az export ösz­tönzésére mintegy 3 milliárd dollárt irányoz elő. Ennek segítségével a kor­mány 1977-ben 11,2—11,5 milliárd dol­láros exportbevételt szeretne elérni — egy évvel korábban csupán 11 milliárd volt az export. A terv egyik legfontosabb része az olajfogyasztás csökkentését szolgáló program. Ennek jegyében egyebek kö­zött elrendelik, hogy vasárnaponként és munkaszüneti napokon a benzinku­tak se működjenek, márciustól kezdve pedig, ideiglenes intézkedésként min­den egyes benzinre költött dollár után 24 centet kérnek államkölcsönként az autósoktól. (AP-DJ) A fejlődők deficitje Az olajszegény fejlődő országok fi­zetési mérleg deficitje 29 milliárd dol­lárra csökkent tavaly az előző évi 38 milliárdról — állítja az USA pénzügy­minisztériumának legutóbbi jelentése. A külföldről beáramló tőkéknek kö­szönhetően az olajszegények 6 milliárd dollárral még gyarapítani is tudták tartalékaikat: állami finanszírozás cí­mén 24 milliárd dollárt kaptak, a ma­gántőke beáramlása révén 11 milliárd dollárban részesültek tavaly. A washingtoni jelentés szerint min­den 5 százalékos olajár emelés 1 mil­liárd dollárral növeli a nyersanyagot importáló fejlődő országok olajszámlá­ját. (Reuter) VILÁGGAZDASÁG Vita Svédországban a korona leértékeléséről Deficites a kereskedelmi mérleg A svéd korona leértékelésének javas­lata újra napirendre került Stock­holmban a kormány új költségvetési programjának közzététele kapcsán. Ne­ves közgazdászok sürgetik a korona ár­folyamának megváltoztatását. A gazda­sági előrejelzések ugyanis a külföldi megrendelésekben nem jeleznek javu­lást, így a gazdaság számára döntő je­lentőségű exportot főként a devalvá­cióval lehetne ösztönözni. Az exportra termelő iparágak, jórészt a magas árak következtében, tavaly 15 százalékkal kevesebb árut értékesítettek külföl­dön, mint 1975-ben. A megrendelések csökkenése növelheti a munkanélküli­séget, előrejelzések szerint a magán­iparban 6 ezer dolgozó, az államosított iparban pedig 3 ezer alkalmazott állá­sa van veszélyben. A foglalkoztatott­sági szint fenntartása érdekében az új kormány külföldön akar hiteleket sze­rezni. A költségvetés 15 milliárd ko­ronás deficittel számol. A közgazdászok egy része szerint a korona leértékelése nélkül a munka­nélküliségi ráta a jelenlegi 1,5 százalék­ról 5 százalékra szökhet fel. A szociál­demokraták ellenzik a devalválást, amint Palme pártelnök fogalmazta, pénzkészítéssel nem lehet eredményt el­érni. Az új svéd költségvetés szerint a nemzeti össztermék az idén 1,7 száza­lékkal nő — írja koppenhágai tudósí­tónk — az 1976-os 1 százalékkal szem­ben. A magánfogyasztás 2,5 százalék­kal, az ipari beruházás 2 százalékkal, a közfogyasztás 3,5 százalékkal, az ex­port 7,4 százalékkal bővül. A fogyasz­tói árak növekedését 7,8 százalékosra becsülik, szemben a tavalyi 9,5 száza­lékkal. Most tette közzé a svéd központi statisztikai hivatal a múlt évi árufor­galmi adatokat. Ezek szerint a keres­kedelmi mérleg deficitje tavaly csak­nem megkétszereződött, 3,6 milliárd koronát tett ki. Az export értéke 80,2 milliárd, az importé pedig 83,8 milliárd korona volt. (Reuter, AP—DJ) „Veszélyes méretű” béremelés az NSZK-ban Dell angol kereskedelmi miniszter tegnap Bonnban találkozott a bonni kormány, a nyugatnémet szakszerve­zetek és az NSZK ipari vezetőivel, hogy tárgyaljon a tapasztalatokról, mi­előtt a munkásbeleszólás intézményét bevezetik Angliában. Dell a Közös Piac és a skandináv országok képviselőivel egy sor konzultációt tervez, s a sorban ez volt az első. A nyugatnémet parlament már tavaly áprilisban jóváhagyta a törvényt, amely lehetővé teszi a munkások részvételét a vállalatok döntéshozatalában. A Bul­­lock-jelentéshez hasonlóan (lásd VI­LÁGGAZDASÁG január 27., 2. oldal) a nyugatnémet törvény is a több mint 2000 embert foglalkoztató cégekre vo­natkozik . Az NSZK-ban a fémmunkások bérét a múlt hét végén emelték 6,9 száza­lékkal, s ha ilyen arányú lesz a többi iparágban is a béremelés, Bonnak eset­leg redukálnia kell 1977-es gazdasági céljait — mondják kormánykörökben. (A fémipari szakszervezet bérszerződése szokott ugyanis mintául szolgálni a szakszervezet és a munkáltatók bér­­tárgyalásaihoz.) Az építőipari szakszer­vezet vezetői máris bejelentették, 8— 9,5 százalékos béremelést követelnek. (A fémipari dolgozók is 9,5 százalékos követeléssel kezdték a tárgyalást.) Az állami alkalmazottak szakszervezete szintén 8 százalékos emelést követel. A fémiparnak 6,2 milliárd márka plusz kiadást jelent­­a béremelés, az or­szágnak pedig — Friderichs gazdasági miniszter szerint — az általános bér­emelés az 5 százalékos reálnövekedési ütem elérésének feladásába kerülhet. A kormány ugyanis 1977-re — a tavalyi 5,6 százalék után — 5 százalékos reál­­növekedési ütemet, 4 százalékos inflá­ciót és 850 ezer fős munkanélküliséget irányzott elő. (Reuter) A KANADAI MINISZTERELNÖK A SZEPARATIZMUS KÖVETKEZMÉNYEIRŐL Quebec miniszterelnöke Montrealban, t­ tartomány legnagyobb munkáltatói szövetsége előtt kijelentette, hogy kö­rülbelül két éven belül megtartják a tartomány függetlenségét eldöntő sza­vazást. Mindeddig Levesque csak any­­nyit volt hajlandó közölni a választá­sokról, hogy azokat még a kormány ötéves mandátumának lejárta előtt meg kell rendezni. Az időpont előrehozása feltehetően kapcsolatban áll azzal, hogy Trudeau miniszterelnök pénteken Quebec City­ben kijelentette: a tartomány lakosai­nak mielőbb el kell dönteniök, függet­lenné akarnak-e válni Kanadától, vagy sem. A miniszterelnök arra hivatkozva sürgette a döntést, hogy a mostani bi­zonytalanság elhúzódása veszélyezteti a tartomány beruházásait, és így feltehe­tően tovább növeli a munkanélkülisé­get. Trudeau elismerte, hogy Quebec­­nek valóban vannak problémái a jelen­legi föderalista rendszerben, de hozzá­tette: mindaz, ami Levesque program­jában szerepel, megvalósítható a kana­dai alkotmányos keretek között is. A miniszterelnök kitért arra is, hogy Levesque elképzelése szerint a függet­lenné váló tartomány gazdasági közös­ piacot, esetleg közös pénzügyi rend­szert alkotna Kanadával. Trudeau ki­jelentette: a függetlenné válás a Ka­nadával való gazdasági kapcsolatok megszakadását jelentené. Az ellenzéki konzervatív párt hama­rosan fel fogja szólítani az alsóhá­zat, hogy a tervezettnél korábban ves­senek véget a bér- és árkorlátozások­nak. Az inflációellenes program 1978 végén járna le, de a kormány úgy nyi­latkozott, ha lehetséges, előbb megszün­teti a korlátozásokat. A konzervatívok azzal érvelnek, hogy a korlátozások le­hetetlenné teszik az üzleti tevékenység megélénkülését. (AP—DJ) Jók India külgazdasági kilátásai Az évtized végéig igen kedvezőek India külgazdasági kilátásai, főként mert biztos exportpiacokat szerzett ma­gának, az utóbbi két év rekordtermése lehetővé tette az élelmiszerimport csök­kentését és mert ígéretesek a tenger­parti olajkutatások. Az előzetes adatok szerint a március 31-én véget érő pénzügyi év első hét hónapjában az export 34 százalékkal növekedett, 3 milliárd 5 millió dollárt eredményezett, az import viszont 9,9 százalékkal csökkent, 2 milliárd 97 mil­lió dollárba került. Az aktívum az egy évvel korábbi 1 milliárd dolláros defi­citet váltja fel. A világkereskedelemben India rész­aránya mindössze 0,55­­százalékos, ex­portcélú termelése is igen kis részt kép­visel a nemzeti össztermékben. Hivata­los körökben hangsúlyozzák: a tavalyi kedvező eredmények még nem azt ígé­rik, hogy a gazdaság növekedését hosz­­szú távon az export fogja vezetni. Most bontakozik ki a kormány új ex­portstratégiája, amely —­ remélik — hosszú távon gyümölcsöző lesz, s amely­nek célja, hogy a hetvenes évek hátra­levő részében a kivitelt évi 7—8 száza­lékkal növelhessék. (A GATT a követ­kező néhány évre a világkereskedelem évi növekedési ütemét 4—5 százalékosra becsüli.) India új exportstratégiájának legjel­lemzőbb sajátossága, hogy az úgyneve­zett nem hagyományos ágazatok fejlesz­tésére épít. Az exportcélú termelés nö­velését szorgalmazza, korlátok közé szo­rítja az exportorientált vállalkozások­ban a külföldi tőke szerepét, és a kül­kereskedőknek egy sereg ösztönzőt, il­letve koncessziót helyez kilátásba. A tradicionális termékek, így a pamut­textília rekord-kivitele, s néhány nem hagyományos termék, mint a vas, az acél, néhány gépipari termék, valamint a drágakövek exportja egyaránt erőtel­jesen növelte és növeli az ország ex­portbevételeit. A gépipar az egyik leggyorsabban fej­lődő, exportra termelő ágazat. A jelen­legi pénzügyi évben 550 millió dolláros bevételt várnak tőle, az 1978—79-es pénzügyi évben már 1,1 milliárdot. A vas- és acéltermékek kiviteléből idén 300 millió dollár bevételre számítanak. Az exportorientált termelés felfutta­tásával párhuzamosan folytatják az egyesek által már agresszívnek neve­zett piacszerző politikát. Az ázsiai tér­ségen kívül a Közel-Keleten fokozzák értékesítési erőfeszítéseiket, s a közel­múltban írták alá Portugáliával az indiai termékek elhelyezését megköny­­nyítő kereskedelmi megállapodást. Jó néhány dél-amerikai ország szerepel még az új piacok sorában. Az egyszerű kereskedelmi együttmű­ködés mellett Kuvaittal például olyan szerződést kötöttek, amely szerint India lakásokat épít Kuvaitban, Líbiával és Malaysiával pedig erőmű-építkezésben állapodtak meg. Mintegy 20 nyugat- és délkelet-ázsiai ország 70 vállalkozásá­ban vesz részt India. További 100 közös vállalkozás terve vár még jóváhagyásra. A külföldi beruházásokban India ál­talában maximálisan 40 százalékos tőke­­részesedéssel vesz részt, különösem a termelőüzemek építését szorgalmazzák, az ugyanis lehetőséget ad egyebek közt a gépipari export fokozására. Délkelet- Ázsiában versenyképesek India gép­ipari árai. A hongkongi piacon — úgy tűnik — van kereslet az indiai feldol­gozott élelmiszerek, vegyicikkek, textí­liák iránt. Delhiben a legnagyobb erő­feszítéseket azért teszik, hogy az indiai termékek a Közös Piac és az Egyesült Államok vámfalai mögé is bejuthas­sanak. A kedvező kilátások ellenére Delhi­ben hangsúlyozzák: a jövő nem mentes a nehézségektől. A cukor és az ezüst ki­viteléből származó bevételek az idei pénzügyi évben erősen leapadtak, s ezekből India viszonylag nagy szállító. Egyelőre még nagyon nagy India olaj­számlája is és még jó néhány év kell hozzá, hogy saját olajkitermelése be­induljon. (AP—DJ)

Next