Világgazdaság, 1977. március (9. évfolyam, 41/2040-63/2062. szám)
1977-03-01 / 41. (2040.) szám
2 1977. MÁRCIUS 1. Március 13-án nyit a lipcsei tavaszi vásár Berlini tudósítónktól: „Az egész világ felé nyitott kereskedelem és a technikai haladás” jelszóval rendezik meg az idén március 13. és 20. között a tavaszi lipcsei vásárt. Már hagyomány, hogy a vásárokon összpontosul az NDK külkereskedelme, itt tárgyalják meg és kötik meg a legjelentősebb külkereskedelmi ügyleteket. Az idei vásáron — amelyet 340 ezer négyzetméteren rendeznek meg — 60 országból 9000 kiállító vesz részt. A terület csaknem felét a hazaiak foglalják el: 4200 külkereskedelmi és exportra termelő vállalat. Az NDK szerszámgépiparának fejlettségét 60 kiállított gép dokumentálja. A kohászati programot ezúttal az anyagtakarékosság jegyében állították össze. Az elektrotechnika köréből újdonság lesz az egyenáramú és segédmotorok, valamint diesel-elektromos áramfejlesztő aggregátok. A híradástechnikai kiállítás vasúti távbeszélő berendezést, atomreaktorban alkalmazható zajelemző rendszert mutat be többek között. Új termékek láthatók majd az elektronikai bemutatón is. A Karl Zeiss Jena negyven új terméket állít ki, köztük az űrkutatásban használt automatikus fényképkiértékelő rendszert. A Transportmaschinen külkereskedelmi vállalat átfogó választékát mutatja be a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépgyártás termékeinek, köztük takarmányarató géprendszereket és a kakaó feldolgozáshoz használt differenciálőrlőt. A vásár egyik fő törekvése a KGST- integráció eredményeinek dokumentálása. Ennek érdekében mutatják be a Zeiss gyár MKF—6 típusú, a Szojuz— 22 űrhajó révén közismert multispektrál kameráját. A Szovjetunió, az NDK és Csehszlovákia közös fejlesztése a nagy teljesítményű több lépcsős lemezformáló automata. A vásáron részt vevő 11 szocialista ország kiállítása közül méreteiben kiemelkedik a majd 8000 terméket hozó szovjet bemutató. A KGST-országokon kívül széles körű kiállítással vesz részt Jugoszlávia, és első ízben jelenik meg textil- és mezőgazdasági termékekkel a Vietnami Szocialista Köztársaság. A világkereskedelem felé való nyitottságot bizonyítja majd 20 fejlődő ország jelenléte a vásáron. India 80 vállalatának, Irak 41 vállalatának áruit küldi el. Első ízben vesz részt hivatalosan Irán, Mozambik, a Fülöp-szigetek és az Arab Emirátusok Államszövetsége. A fejlett tőkés világot 26 országból 2100 kiállító képivseli. Közülük 700 az NSZK-ból, 120 Franciaországból érkezik. A vásárra 100 országból várnak szakembereket. Évek óta Lipcsében rendezik meg a legnagyobb külföldi magyar kiállítást. 3870 négyzetméter területen 35 külkereskedelmi és önálló exportjogú vállalat lesz jelen. Közülük 12, elsősorban a METRIMPEX és a VIDEOTON az elektrotechnika, az automatizálás, a híradás és méréstechnika, az elektronika és az irodagépgyártás eredményeit mutatja be. A magyar vállalatok 22 terméket terjesztettek fel aranyéremre, többek között műszereket, röntgenberendezéseket, zöldség- és gyümölcskonzervet, pénztárgépeket és borokat. A Szovjetunió után az NDK Magyarország legnagyobb kereskedelmi partnere. Elfogadták az egyiptomi költségvetést Támogatás az olajtermelő arab országoktól Az egyiptomi parlament jóváhagyta az 1977-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetést. A tervezett 7 milliárd egyiptomi fontos (17,6 milliárd dolláros)kiadással, 1,3 milliárd fontos deficittel számol, az utóbbit külföldi kölcsönökből akarják finanszírozni. Beruházási célokra 3,8 milliárd dollárt fordítanak, alig valamivel többet, mint a múlt évben. Titokban tartják a katonai kiadások összegét, becslések szerint ez a teljes kiadások egyharmadával egyenlő. A kormány közleményének fogalmazása szerint Egyiptom továbbra is elsőbbséget biztosít a hadsereg korszerű fegyverek iránti igényének. A bejrúti Al Nahar nevű lap tudni véli: a Perzsa-öböl menti olajtermelő arab országok ígéretet tettek, hogy 2 milliárd dolláros segélyt nyújtanak Egyiptomnak gazdasági és pénzügyi válságának felszámolására. A döntést állítólag a pénzügyminiszterek rijadi konferenciáján hozták. Kedvezően fogadták Kairóban azt a bejelentést, hogy Szaúd-Arábia tovább folytatja beruházási tevékenységét külföldön. Ezt a pénzügyminisztérium gazdaságkutató hivatalának vezetője tette Japánban, ahol kétnapos szemináriumot szerveztek a két ország ipari együttműködésének fejlesztéséről. A szaúd-arábiai gazdasági szakember kifejtette, hogy országa sokkal nagyobb arányban vesz részt külföldi beruházásokban, mint a többi olajtermelő ország vagy akármelyik fejlett tőkésország. „1975-ben nemzeti össztermékünk (GNP) 13,8 százalékát fordítottuk külhoni beruházásokra, ez az arány az OPEC-országoknál 7 százalékos, a fejlett tőkéseknél alig 3 százalékos.” A New York Times értesülése szerint a nemzetközi pénzügyi intézmények és a tőkés országok képviselői áprilisban Párizsban fognak tárgyalni az egyiptomi kormány megbízottjával az ország gazdasági helyzetéről. A további támogatás előfeltételeként ötéves fejlesztési tervet igényelnek az egyiptomi vezetőktől. Pénzügyi szakértők Kairó bizonytalan gazdaságpolitikája miatt kétségesnek tartják, hogy a Nemzetközi Valuta Alap hajlandó-e folyósítani az Egyiptom által kért 156 millió dolláros kölcsönt. A New York Times úgy értesült, hogy Szaúd-Arábia, Kuvait, Katar és az Arab Emirátusok Szövetsége 1975- ben két, tavaly pedig egy milliárd dollár támogatást adott Kairónak, az idei évre azonban már nem terveztek közvetlen pénzügyi támogatást. A januári megmozdulások azonban meggondolásra késztették az olajtermelő arab országokat, amelyek baloldali fordulattól tartva, újra hajlandónak mutatkoznak a készpénz-segélyre. A Washingtonban nyilvánosságra került legújabb adatok szerint az Egyesült Államok az 1977-es pénzügyi évben a tervezett 500 millió dollár helyett 785 millió dolláros gazdasági segélyt nyújt Egyiptominak. (AP—DJ, MTI) A Szovjetunió a korábbi megállapodásokban rögzített mennyiségen felül 560 millió köbméter földgázt szállít idén az osztrák EMV AG-nak — közölte az osztrák cég vezérigazgatója. Áprilisban további 250—300 millió köbméter földgáz szállításáról születik valószínűleg újabb szerződés — tette hozzá. mt Az elmúlt 10 hónapban mintegy 5 milliárd dollár hitelt vett fel az iráni magánszektor, s így az ország kölcsönállománya 19,2 milliárd dollárra nőtt. Irán devizatartalékai ez idő alatt 500 millió dollárral gyarapodtak, s a március 21-én lejáró pénzügyi évet 7,8 milliárdos tartalékkal zárják. mi A spanyol kormány 10 százalékkal felemelte a benzin árát, így próbálja takarékosságra bírni a lakosságot. A spanyol olajszükségletek mintegy 90 százaléka importból származik. mi Bolgár—román együttműködési jegyzőkönyv aláírásával fejeződtek be Berghianu román műszaki-anyagi ellátásügyi és állóalapgazdálkodás-ellenőrzési miniszter szófiai tárgyalásai. mt A múlt hét végén — a pénteki választások eredményeképp — megalakult az algériai nemzetgyűlés. A 19-tagú kormány hat miniszterét, köztük Jaker kereskedelmi és Temman pénzügyminisztert megválasztották képviselőnek, ők miniszteri posztjukat valószínűleg felcserélik a parlamenti bizottságok elnöki tisztével. Spanyolország és az EFTA képviselői a kétoldalú kereskedelem fejlesztéséről tanácskoztak Genfben. Az EFTA szóvivője a „puhatolózó” jelzővel illette a megbeszéléseket, amelyeket még nem tekintenek hivatalos tárgyalásoknak. Törökországban gyorsan drágulnak az élelmiszerek. Idén februárban az olajbogyó, a pékáru és a hús ára átlagosan 20 százalékkal ment feljebb. JELENTI Mi Berlinben aláírták az NDK és Lengyelország 1977. évi árucsere-forgalmi megállapodását. Eszerint a Német Demokratikus Köztársaság egyebek között szerszámgépeket, bányaipari felszereléseket, nyomdaipari és textilipari gépeket, elektrotechnikai és elektronikai cikkeket, műtrágyát, műanyagfeldolgozó gépeket és különféle fogyasztási cikkeket exportál partnerének. Lengyelország kőszenet, salétromot, szerszámgépeket, kohászati felszereléseket, textilipari és élelmiszeripari gépeket szállít elsősorban az NDK-ba, mi Csehszlovákia és Peru öt évre szóló árucsere-forgalmi szerződést kötött, amely a forgalom növelését irányozza elő. A szerződés értelmében kereskedelmi kiállításokat tartanak a két országban, a kereskedelemben pedig érvényesítik a legnagyobb kedvezmény elvét. Az NDK 1977-ben Jugoszláviában, Algériában, Portugáliában és Svájcban „technikai napokat” rendez. Tavaly hasonló rendezvényeket tartott Bulgáriában, Kubában, Mexikóban, Argentínában, Finnországban, Ausztriában és Belgiumban. Az NDK-ban idén Magyarország, Nagy-Britannia, Finnország és az Egyesült Államok tart tudományos műszaki napokat. Spanyolország kereskedelmi deficitje tavaly 8,5 milliárd dollárra nőtt. Ennek csökkentése érdekében igyekszenek az exportot felfuttatni. Az idén 250 milliárd pesetát (3,6 milliárd dollárt) fordítanak exporthitelekre, 7 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Húsz japán bank konzorciuma öt évre 32,6 millió dollár összegű kölcsönt nyújt Perunak. Barua perui pénzügy- és gazdasági miniszter a kölcsönszerződés aláírásakor japán gazdasági segítség nyújtásáról is tárgyalt Tokióban. Rekord-deficit az amerikai kereskedelmi mérlegben Januárban 1,67 milliárd dollár öszszegű deficittel zárult az amerikai kereskedelmi mérleg elsősorban annak következtében, hogy a kedvezőtlen időjárás akadályozta az exportáruk kiszállítását — jelentette be hétfőn az amerikai kereskedelmi minisztérium. (A fenti adat nem veszi figyelembe az importtal kapcsolatos biztosítási és fuvardíjakat. Ezek számbavételével a januári deficit 2,46 milliárd dollárt tett ki.) Az első havi mérleghiány rekordnak számít. Tavaly decemberben 610 millió dolláros deficitet jeleztek. A januári import értéke 11,27 milliárd dollár volt, 2,3 százalékkal több, mint 1976 decemberében. Az export egy hónap alatt 7,8 százalékkal 9,6 milliárd dollárra csökkent. A nyugat-európai devizatőzsdék egész hétfőn várták az amerikai mérleghelyzet alakulására vonatkozó washingtoni hírt, megérkezése azonban nem okozott pánikot, a dollár nem esett túlzottan, jóllehet frakfurti szakértők szerint kisebb deficitre számítottak. Hétfőn egyébként folytatódott a svájci frank és a kanadai dollár értékvesztése, valamelyest erősödött a font és szilárd maradt a márka árfolyama. Figyelemre méltó, hogy az arany és az ezüst jegyzése számottevően emelkedett. A sárga fém unciánkénti ára Londonban a pénteki szinthez képest több mint 2 dollárral 142,75 dollárra emelkedett, Párizsban pedig az 1 kg-os rúd jegyzése az elmúlt 18 hónap legmagasabb szintjét érte el: 23 020 frankot. (Reuter, AP,DJ, APA) Amerikai előrejelzés az arany áráról Az arany árának emelkedését jelzi a közeli hónapokra az amerikai Barron’s Financial Weekly nevű pénzügyi hetilap. Egyes szakértők szerint 2—6 dolláros áremelkedés várható unciánként, az arany ára elérheti a 148—150 dollárt. A szakértők azt javasolják, hogy az amerikai pénzügyminisztérium akkor kezdjen aranyeladásokba, ha ezt az árat már elérték. Az áremelkedést egyébként az inflációtól való félelemmel, a Kína által piacra dobott aranymennyiség gyors felvásárlásával magyarázzák. Más vélemények szerint az arany unciánkénti ára két hónapon belül 155 dollárra megy fel. Indokként a növekvő kereskedelmi és pénzügyi zavarokat említik, valamint a rendkívül bizonytalan dél-afrikai helyzetet. (AP— DJ) Az EGK felfüggesztette a vajexport szubvencióját A francia Interagra kereskedőház 10 ezer tonna vajat adott el a Szovjetuniónak 900 dolláros áron tonnánként, március 31-i szállítási határidővel — jelentette be Párizsban a cég szóvivője. Hozzáfűzte, hogy a vajat az EGK intervenciós szerveitől szerezték be a szokásos úton és érvényes rá a szokásos közös piaci exportszubvenció. Brüsszelben az üzlet kapcsán az EGK bizottság szóvivője elmondta, hogy az exportszubvenció 100 kilogrammonként 159,75 elszámolási egység, ami mintegy 2000 dollárnak felel meg tonnánként. Az Interagra cég további tárgyalásokat folytat vaj eladásáról a Szovjetunióval. Hírek szerint a szóban forgó mennyiség 50—60 ezer tonna körül van. A francia kereskedőház rendszeres jó kapcsolatokat tart ferint a szovjetkülkereskedelmi vállalatokkal, azok vaj-, hús- és gabonaszállítói közé tartozik. A brüsszeli bizottságban pénteken bejelentették, hogy azonnali hatállyal felfüggesztik az EGK-n kívüli országokba irányuló vajexport szubvencióját, hogy megakadályozzák bármilyen nagyobb exportügylet létrejöttét a jelen időszakban. Aközös piaci szakértők azonban nem tudták megerősíteni, hogy a bizottság döntése idejében született-e, s valóban megakadályozták-e vele a szovjet—francia vaj üzletet. A szubvenció felfüggesztése mindenesetre csak szerdáig érvényes, a brüszszeli bizottság akkor összeülő tanácskozásától várható végleges döntés a támogatás jövőjéről. (Reuter, DPA, AP— DJ) ENSZ-segély Libanon újjáépítésére Az ENSZ világélelmezési programjából 1,4 millió dollárt ajánlott föl 30 ezer libanoni számára, mégpedig olyan formában, hogy 6 hónapig biztosítja élelmiszer-ellátásukat, s ezért cserébe kötelesek részt venni a háborús károk megszüntetésében. Az „élelmiszert munkáért cserében” program szerint 10 ezer lakást tsznek újra használhatóvá, köztük 5 ezret Bejrútban. A további tervek középületek, elektromos hálózat, a vízvezeték-rendszer és a közlekedési létesítmények helyreállítására vonatkoznak. (AP—DJ) VILÁGGAZDASÁG SZOVJET-JAPÁN HALÁSZATI TÁRGYALÁSOK Moszkvai tudósítónktól Szovjet—japán kormányközi tárgyalások kezdődtek Moszkvában halászati kérdésekről. A szovjet delegációt Alekszander Iskov halászati miniszter vezeti, a japán küldöttség élén Szuzuki földművelésügyi és erdőgazdasági miniszter áll — jelentette a TASZSZ. A kétnaposra tervezett megbeszéléseken egy új halászati egyezmény megkötéséről lesz szó, amely az 1956 óta érvényben levő megállapodást váltaná fel. A Szovjetunió és Japán közötti közel hat hónap óta első miniszteri szintű megbeszélés minden bizonnyal kihat a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok más területeire is. Aláírásra készen áll az újabb ötéves árucsere-forgalmi és fizetési megállapodás, amely a korábbi tapasztalatoknak megfelelően alkalmas kereteket biztosít a kölcsönös szállítások fellendítéséhez. A múlt évben a hosszú lejáratú egyezmény hiánya még kevéssé érződött a szovjet—japán forgalomban, a kétoldalú forgalom 22 százalékkal bővült. Hétfőn megkezdődtek a megbeszélések az új szovjet—japán halászati egyezményről. A mostani tárgyalásokat mindkét részről inkább tapogatózó jellegűnek tekintik. Erre mutat az is, hogy program szerint kedden befejeződnek a megbeszélések. A szovjet fővárosban azonban úgy vélik, a következő fordulóra — vagy fordulókra — már a közeljövőben sor kerülhet. Március elsejétől a Szovjetunió valamennyi parti vizén életbe lépteti a 200 mérföldes halászati zónát. Ezen az övezeten belül korlátozzák a külföldi halászhajók tevékenységét a tenger élővilágának megóvása érdekében. Az intézkedés — amint azt Moszkvában nem egyszer hangsúlyozták — ideiglenes, addig tartják fent, ameddig az ENSZ tengerjogi tanácskozásán nem sikerül kidolgozni mindenki számára elfogadható sokoldalú egyezményt. Szovjet részről nem kívánnak egyoldalú előnyökhöz jutni a halászati övezet kiterjesztésével, amit az is mutat, hogy a kölcsönös érdekek figyelembevételével kétoldalú tárgyalásokat folytattak és folytatnak több érdekelt országgal. Az USA-val, Kanadával és Norvégiával már megszületett a megállapodás, s jól haladnak a tárgyalások a Közös Piaccal is. Minden remény megvan arra, hogy Japánnal ugyancsak megtalálják a megállapodáshoz vezető utat. Az újabb halászati szerződés mielőbbi tető alá hozását más okok is sürgetik a szigetország részéről. A következő hetekben meg kell kezdődniük az úgynevezett éves lehalászási kvótákat megállapító tárgyalásoknak. (Ezek alapján a japán halászhajóknak joguk van a szovjet parti vizeken meghatározott mennyiségű lazac, rák stb. kifogására). E megbeszélések évről-évre több időt vesznek igénybe, hiszen mindkét fél érdekeit figyelembevevő szerződéseket kell kidolgozni. A nézetkülönbségek alapja: a tenger élővilág-állománya alakulásának megítélése. Szovjet részről tudományos és mérési adatokra hivatkozva hangsúlyozzák, hogy az élő állomány pusztulása a Csendes-óceán körzetében is igen nagy, s néhány halfajtánál, hogy megóvják a törzsállományt, erőteljesen csökkenteni kell a halászatot. Árucsere-forgalmi megállapodás-tervezet A miniszteri szintű halászati megbeszélések minden bizonnyal befolyásolják a két ország kereskedelmi-gazdasági kapcsolatainak további alakulását. Moszkvai gazdasági körökben az egyik legfontosabb feladatnak az ötéves árucsere-forgalmi és fizetési megállapodás aláírását tartják. A két országközött ugyanis 14 hónapja lejárt a legutolsó ilyen egyezmény. A tapasztalatok szerint a korábbi két hosszú lejáratú szerződés igen jó kereteket biztosított a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok bővítéséhez. Az 1966— 70-es évekre szóló program keretében a kölcsönös szállítások meghaladták a 3,3 milliárd dollárt. Ezt a szintet a következő ötéves periódusban 170 százalékkal szárnyalták túl. Az 1980-ig kidolgozott egyezmény legalább 13 milliárd dollárnyi szállítást irányoz elő a két ország között. Az esetleg már a következő hetekben aláírásra kerülő megállapodás szovjet aktívummal számol. (A szovjet eladások várhatóan meghaladják a 7 milliárd dollárt). Ennek magyarázata, hogy megkezdődnek a tervezett nyersanyagszállítások — kőszén, fia stb. —, amelyekkel a korábban kapott hiteleket fizetik vissza. Az árulisták alapján Japán mindenekelőtt a nehézipari és vegyipari berendezések exportját fokozza, s emelkedni fog a vegyipari termékek eladása is. A program szerint a szigetországi cégek összesen 46,8 százalékkal bővíthetik eladásaikat a korábbi öt esztendőhöz képest a szovjet piacon. A szovjet külkereskedelmi egyesülések 47,2 százalékkal növelik a Japánba irányuló exportot. Mindenekelőtt a fűtőanyagok, faáruik és textilipari nyersanyagok kivitele fokozódik az átlagosnál gyorsabban. Fontos szerepet kap az árucsere-forgalmi megállapodásban a part menti kereskedelemről intézkedő önálló fejezet. Az előirányzatok szerint az évtizedfordulóra a kölcsönös szállítások elérik a százmillió dollárt. A Szovjetunió ennek keretében fűtőanyagokat, nyersanyagokat exportál és könnyűipari termékeket — textíliákat, ipari fogyasztási cikkeket — vásárol. A hosszú lejáratú megállapodás hiánya egyelőre nem éreztette hatását a kétoldalú forgalomban. Nem végleges adatok szerint tavaly a szovjet—japán forgalom több mint 22 százalékkal bővült. A korábban aláírt megállapodások alapján a szovjet eladásokban a nyersanyagszállítások — kőolaj, kőszén, fa — töltötték be a forgalomhordozó szerepét, a japán kivitelben pedig a komplett ipari berendezések. A szigetországi gépszállítások az összforgalomnak közel 30 százalékát tették ki. Ez a kompenzációs ügyletekkel — déljakutiai szénlelőhelyek, távol-keleti fakitermelés — függ össze, de jelentős a szerepe a vegyipari kombinátnak is. A következő évekre szóló gépeladási magánjogi megállapodások előkészítése a múlt év első felében kedvezően alakult. Összesen 32 olyan szerződést számoltak össze, amelynek értéke meghaladta a félmillió dollárt. A második félévben azonban számottevően lassultak az üzletkötések. Ebben az ismert okokon kívül közrejátszott az a tény, hogy a japán cégek — ami a hitelfeltételeket illeti — kevésbé voltak versenyképesek mint a nyugatnémet, francia és olasz vállalatok. A tokiói Export-Import Bank kedvezőtlen kamatfeltételei miatt csak a múlt év szeptemberében körülbelül 66 milliárd jen összegű (1000 jen × 2,53 rubel) rendeléstől estek el a japán cégek. Faragó András AZ AMERIKAI ELNÖK BIZOTTSÁGOT KÜLD A VSZK-BA Az Egyesült Államok bizottságot küld a Vietnami Szocialista Köztársaságba a háborúban eltűnt katonák sorsának felderítésére — jelentette be pénteken az amerikai külügyminisztérium. A látogatásnak az ad jelentőséget, hogy a bizottság egyszersmind tájékozódni szeretne a vietnami kormány nézeteiről a két ország kapcsolatait érintő kérdésekben. Ezért fogalmaz úgy az amerikai külügyminisztérium közleménye, hogy „a látogatás lépés a kapcsolatok normalizálásának útján”. A külügyminisztérium szóvivője egyébként bejelentette, hogy kapcsolatba lépnek Laosszal is. Az elnöki bizottság nevet viselő testület március közepén érkezik Vietnamba. A vietnami—amerikai kapcsolatok helyreállítását a kereskedelmi embargó feloldását különösen az amerikai magáncégek várják nagy figyelemmel. A vietnami piac ugyanis igen kedvező értékesítési lehetőséget nyújtana az amerikai gépiparnak és olajkitermelő iparnak. Ezt hangsúlyozta Le Van Mau, a szingapúri vietnami kereskedelmi képviselet vezetője is beszámolva arról, mennyire érdeklődnek az amerikai üzletemberek Vietnam iránt. „Készek vagyunk bármely országgal tárgyalni kereskedelmi kapcsolataink fejlesztése érdekében — mondotta. Az amerikai cégekkel is ez az álláspontunk, ha szállítani tudnak nekünk, mi hajlandók vagyunk vásárolni.” Míg az amerikaiakkal csak a kereskedelmi kapcsolatok felvételének lehetőségéről folynak majd a tárgyalások, a vietnami kereskedelmi szervek francia, nyugatnémet, svájci, svéd, ausztrál, malaysiai, indonéz és szingapúri vállalatokkal már szerződések sorát kötötték. A Szingapúrban működő vietnami kereskedelmi kirendeltség tavaly 37 millió dollár értékű export-import megállapodást kötött, s hasonló volt a teljesítménye a hongkongi képviseletnek is. (AP—DJ, MTI) Chirac afrikai „Marshall-segélyt ’ javasol Chirac volt francia miniszterelnök az átszervezett gaulleista mozgalom vezetője rövid látogatáson Bécsben tartózkodott. Találkozott Kreisky osztrák kancellárral is, akivel megvitatta a közel-keleti helyzetet, az Afrika és Európa közötti gazdasági együttműködést és az enyhülési politika alakulását. Chirac kifejtette tárgyalópartnerének: miniszterelnökként arra törekedett, hogy Nyugat-Európa az afrikai kontinens számára a Marshall-segélyhez hasonló átfogó fejlesztési programot hirdessen meg. Afrika fel tudná venni a nyugat-európai országok termékfeleslegét, szállítani tudná viszont az Európa számára létfontosságú nyersanyagokat. A fejlődő országok vásárlóerejének megőrzése érdekében indexálni kellene a nyersanyagok árát — mondta a volt francia miniszterelnök. (APA)