Világgazdaság, 1977. március (9. évfolyam, 41/2040-63/2062. szám)

1977-03-01 / 41. (2040.) szám

2 1977. MÁRCIUS 1. Március 13-án nyit a lipcsei tavaszi vásár Berlini tudósítónktól: „Az egész világ felé nyitott kereske­delem és a technikai haladás” jelszó­val rendezik meg az idén március 13. és 20. között a tavaszi lipcsei vásárt. Már hagyomány, hogy a vásárokon összpontosul az NDK külkereskedelme, itt tárgyalják meg és kötik meg a leg­jelentősebb külkereskedelmi ügylete­ket. Az idei vásáron — amelyet 340 ezer négyzetméteren rendeznek meg — 60 országból 9000 kiállító vesz részt. A terület csaknem felét a hazaiak foglal­ják el: 4200 külkereskedelmi és ex­portra termelő vállalat. Az NDK szer­számgépiparának fejlettségét 60 kiállí­tott gép dokumentálja. A kohászati programot ezúttal az anyagtakarékos­ság jegyében állították össze. Az elektrotechnika köréből újdonság lesz az egyenáramú és segédmotorok, vala­mint diesel-elektromos áramfejlesztő aggregátok. A híradástechnikai kiállí­tás vasúti távbeszélő berendezést, atomreaktorban alkalmazható zajelem­ző rendszert mutat be többek között. Új termékek láthatók majd az elektro­nikai bemutatón is. A Karl Zeiss Jena negyven új terméket állít ki, köztük az űrkutatásban használt automatikus fényképkiértékelő rendszert. A Trans­portmaschinen külkereskedelmi válla­lat átfogó választékát mutatja be a mezőgazdasági és élelmiszeripari gép­gyártás termékeinek, köztük takar­mányarató géprendszereket és a kakaó feldolgozáshoz használt differenciál­őrlőt. A vásár egyik fő törekvése a KGST- integráció eredményeinek dokumentá­lása. Ennek érdekében mutatják be a Zeiss gyár MKF—6 típusú, a Szojuz— 22 űrhajó révén közismert multi­­spektrál kameráját. A Szovjetunió, az NDK és Csehszlovákia közös fejlesz­tése a nagy teljesítményű több lépcsős lemezformáló automata. A vásáron részt vevő 11 szocialista ország kiállítása közül méreteiben ki­emelkedik a majd 8000 terméket hozó szovjet bemutató. A KGST-országokon kívül széles körű kiállítással vesz részt Jugoszlávia, és első ízben jelenik meg textil- és mezőgazdasági termékekkel a Vietnami Szocialista Köztársaság. A világkereskedelem felé való nyi­tottságot bizonyítja majd 20 fejlődő ország jelenléte a vásáron. India 80 vállalatának, Irak 41 vállalatának áruit küldi el. Első ízben vesz részt hivata­losan Irán, Mozambik, a Fülöp-szige­­tek és az Arab Emirátusok Államszö­vetsége. A fejlett tőkés világot 26 or­szágból 2100 kiállító képivseli. Közü­lük 700 az NSZK-ból, 120 Franciaor­szágból érkezik. A vásárra 100 ország­ból várnak­ szakembereket. Évek óta Lipcsében rendezik meg a legnagyobb külföldi magyar kiállítást. 3870 négyzetméter területen 35 külke­reskedelmi és önálló exportjogú válla­lat lesz jelen. Közülük 12, elsősorban a METRIMPEX és a VIDEOTON az elektrotechnika, az automatizálás, a híradás és méréstechnika, az elektro­nika és az irodagépgyártás eredmé­nyeit mutatja be. A magyar vállalatok 22 terméket terjesztettek fel arany­éremre, többek között műszereket, röntgenberendezéseket, zöldség- és gyümölcskonzervet, pénztárgépeket és borokat. A Szovjetunió után az NDK Magyarország legnagyobb kereskedelmi partnere. Elfogadták az egyiptomi költségvetést Támogatás az olajtermelő arab országoktól Az egyiptomi parlament jóváhagyta az 1977-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetést. A tervezett 7 milliárd egyiptomi fontos (17,6 milliárd dollá­ros)­­kiadással, 1,3 milliárd fontos de­ficittel számol, az utóbbit külföldi köl­csönökből akarják finanszírozni. Be­ruházási célokra 3,8 milliárd dollárt fordítanak, alig valamivel többet, m­int a múlt évben. Titokban tartják a ka­tonai kiadások összegét, becslések sze­rint ez a teljes kiadások egyharmadá­­val egyenlő. A kormány közleményé­nek fogalmazása szerint Egyiptom to­vábbra is elsőbbséget biztosít a had­sereg korszerű fegyverek iránti igé­nyének. A bejrúti Al Nahar nevű lap tudni véli: a Perzsa-öböl menti olajtermelő arab országok ígéretet tettek, hogy 2 milliárd dolláros segélyt nyújtanak Egyiptomnak gazdasági és pénzügyi válságának felszámolására. A döntést állítólag a pénzügyminiszterek rijadi konferenciáján hozták. Kedvezően fogadták Kairóban azt a bejelentést, hogy Sz­aúd-Arábia tovább folytatja beruházási tevékenységét kül­földön. Ezt a pénzügyminisztérium gazdaságkutató hivatalának vezetője tette Japánban, ahol kétnapos szemi­náriumot szerveztek a két ország ipa­ri együttműködésének fejlesztéséről. A szaúd-arábiai gazdasági szakember ki­fejtette, hogy országa sokkal nagyobb arányban vesz részt külföldi beruhá­zásokban, mint a többi olajtermelő or­szág vagy akármelyik fejlett tőkésor­szág. „1975-ben nemzeti össztermé­künk (GNP) 13,8 százalékát fordítot­tuk külhoni beruházásokra, ez az arány az OPEC-országoknál 7 száza­lékos, a fejlett tőkéseknél alig 3 száza­lékos.” A New York Times értesülése sze­rint a nemzetközi pénzügyi intézmé­nyek és a tőkés országok képviselői áp­rilisban Párizsban fognak tárgyalni az egyiptomi kormány megbízottjával az ország gazdasági helyzetéről. A továb­bi támogatás előfeltételeként ötéves fejlesztési tervet igényelnek az egyip­tomi vezetőktől. Pénzügyi szakértők Kairó bizonytalan gazdaságpolitikája miatt kétségesnek tartják, hogy a Nemzetközi Valuta Alap hajlandó-e folyósítani az Egyiptom által kért 156 millió dolláros kölcsönt. A New York Times úgy értesült, hogy Szaúd-Arábia, Kuvait, Katar és az Arab Emirátusok Szövetsége 1975- ben két, tavaly pedig egy milliárd dol­lár támogatást adott Kairónak, az idei évre azonban már nem terveztek köz­vetlen pénzügyi támogatást. A januári megmozdulások azonban meggondolás­ra késztették az olajtermelő arab or­szágokat, amelyek baloldali fordulat­tól tartva, újra hajlandónak mutat­koznak a készpénz-segélyre. A Washingtonban nyilvánosságra ke­rült legújabb adatok szerint az Egye­sült Államok az 1977-es pénzügyi év­ben a tervezett 500 millió dollár he­lyett 785 millió dolláros gazdasági se­gélyt nyújt Egyiptominak. (AP—DJ, MTI) A Szovjetunió a korábbi megállapo­dásokban rögzített mennyiségen felül 560 millió köbméter földgázt szállít idén az osztrák EMV AG-nak — kö­zölte az osztrák cég vezérigazgatója. Áprilisban további 250—300 millió köb­méter földgáz szállításáról születik va­lószínűleg újabb szerződés — tette hozzá. mt Az elmúlt 10 hónapban mintegy 5 milliárd dollár hitelt vett fel az iráni magánszektor, s így az ország kölcsön­­állománya 19,2 milliárd dollárra nőtt. Irán devizatartalékai ez idő alatt 500 millió dollárral gyarapodtak, s a már­cius 21-én lejáró pénzügyi évet 7,8 mil­liárdos tartalékkal zárják. mi A spanyol kormány 10 százalékkal felemelte a benzin árát, így próbálja takarékosságra bírni a lakosságot. A spanyol olajszükségletek mintegy 90 százaléka importból származik. mi Bolgár—román együttműködési jegy­zőkönyv aláírásával fejeződtek be Berghianu román műszaki-anyagi el­látásügyi és állóalapgazdálkodás-ellen­­őrzési miniszter szófiai tárgyalásai. mt A múlt hét végén — a pénteki vá­lasztások eredményeképp — megalakult az algériai nemzetgyűlés. A 19-tagú kormány hat miniszterét, köztük Jaker kereskedelmi és Temman pénzügy­­minisztert megválasztották képviselő­nek, ők miniszteri posztjukat valószínű­leg felcserélik a parlamenti bizottságok elnöki tisztével.­­ Spanyolország és az EFTA képvi­selői a kétoldalú kereskedelem fejlesz­téséről tanácskoztak Genfben. Az EFTA szóvivője a „puhatolózó” jelzővel illette a megbeszéléseket, amelyeket még nem tekintenek hivatalos tárgyalásoknak.­­ Törökországban gyorsan drágulnak az élelmiszerek. Idén februárban az olajbogyó, a pékáru és a hús ára átla­gosan 20 százalékkal ment feljebb. JELENTI Mi Berlinben aláírták az NDK és Len­gyelország 1977. évi árucsere-forgalmi megállapodását. Eszerint a Német De­mokratikus Köztársaság egyebek kö­zött szerszámgépeket, bányaipari fel­szereléseket, nyomdaipari és textilipari gépeket, elektrotechnikai és elektroni­kai cikkeket, műtrágyát, műanyagfel­­dolgozó gépeket és különféle fogyasz­tási cikkeket exportál partnerének. Lengyelország kőszenet, salétromot, szerszámgépeket, kohászati felszerelé­seket, textilipari és élelmiszeripari gé­peket szállít elsősorban az NDK-ba, mi Csehszlovákia és Peru öt évre szóló árucsere-forgalmi szerződést kötött, amely a forgalom növelését irányozza elő. A szerződés értelmében kereske­delmi kiállításokat tartanak a két ország­ban, a kereskedelemben pedig érvénye­sítik a legnagyobb kedvezmény elvét.­­ Az NDK 1977-ben Jugoszláviában, Algériában, Portugáliában és Svájcban „technikai napokat” rendez. Tavaly ha­sonló rendezvényeket tartott Bulgáriá­ban, Kubában, Mexikóban, Argentíná­ban, Finnországban, Ausztriában és Belgiumban. Az NDK-ban idén Ma­gyarország, Nagy-Britannia, Finnország és az Egyesült Államok tart tudomá­nyos műszaki napokat.­­ Spanyolország kereskedelmi deficit­je tavaly 8,5 milliárd dollárra nőtt. En­nek csökkentése érdekében igyekszenek az exportot felfuttatni. Az idén 250 milliárd pesetát (3,6 milliárd dollárt) fordítanak exporthitelekre, 7 száza­lékkal többet, mint egy évvel koráb­ban.­­ Húsz japán bank konzorciuma öt évre 32,6 millió dollár összegű kölcsönt nyújt Perunak. Barua perui pénzügy- és gazdasági miniszter a kölcsönszer­ződés aláírásakor japán gazdasági se­gítség nyújtásáról is tárgyalt Tokió­ban. Rekord-deficit az amerikai kereskedelmi mérlegben Januárban 1,67 milliárd dollár ösz­­szegű deficittel zárult az amerikai ke­reskedelmi mérleg elsősorban annak következtében, hogy a kedvezőtlen idő­járás akadályozta az exportáruk kiszál­lítását — jelentette be hétfőn az ame­rikai kereskedelmi minisztérium. (A fenti adat nem veszi figyelembe az im­porttal kapcsolatos biztosítási és fuvar­díjakat. Ezek számbavételével a januári deficit 2,46 milliárd dollárt tett ki.) Az első havi mérleghiány rekordnak szá­mít. Tavaly decemberben 610 millió dolláros deficitet jeleztek. A januári import értéke 11,27 milliárd dollár volt, 2,3 százalékkal több, mint 1976 decem­berében. Az export egy hónap alatt 7,8 százalékkal 9,6 milliárd dollárra csök­kent. A nyugat-európai devizatőzsdék egész hétfőn várták az amerikai mérleghely­zet alakulására vonatkozó washingtoni hírt, megérkezése azonban nem okozott pánikot, a dollár nem esett túlzottan, jóllehet frakfurti szakértők szerint ki­sebb deficitre számítottak. Hétfőn egyébként folytatódott a svájci frank és a kanadai dollár értékvesztése, vala­melyest erősödött a font és szilárd ma­radt a márka árfolyama. Figyelemre méltó, hogy az arany és az ezüst jegy­zése számottevően emelkedett. A sárga fém unciánkénti ára Londonban a pén­teki szinthez képest több mint 2 dol­lárral 142,75 dollárra emelkedett, Párizsban pedig az 1 kg-os rúd jegy­zése az elmúlt 18 hónap legmagasabb szintjét érte el: 23 020 frankot. (Reuter, AP,DJ, APA) Amerikai előrejelzés az arany áráról Az arany árának emelkedését jelzi a közeli hónapokra az amerikai Barron’s Financial Weekly nevű pénzügyi heti­lap. Egyes szakértők szerint 2—6 dollá­ros áremelkedés várható unciánként, az arany ára elérheti a 148—150 dollárt. A szakértők azt javasolják, hogy az amerikai pénzügyminisztérium akkor kezdjen aranyeladásokba, ha ezt az árat már elérték. Az áremelkedést egyéb­ként az inflációtól való félelemmel, a Kína által piacra dobott aranymennyi­ség gyors felvásárlásával magyarázzák. Más vélemények szerint az arany un­ciánkénti ára két hónapon belül 155 dollárra megy fel. Indokként a nö­vekvő kereskedelmi és pénzügyi zava­rokat említik, valamint a rendkívül bi­zonytalan dél-afrikai helyzetet. (AP— DJ) Az EGK felfüggesztette a vajexport szubvencióját A francia Interagra kereskedőház 10 ezer tonna vajat adott el a Szovjet­uniónak 900 dolláros áron tonnánként, március 31-i szállítási határidővel — jelentette be Párizsban a cég szóvivő­je. Hozzáfűzte, hogy a vajat az EGK intervenciós szerveitől szerezték be a szokásos úton és érvényes rá a szo­kásos közös piaci exportszubvenció. Brüsszelben az üzlet kapcsán az EGK bizottság szóvivője elmondta, hogy az exportszubvenció 100 kilo­grammonként 159,75 elszámolási egy­ség, ami mintegy 2000 dollárnak felel meg tonnánként. Az Interagra cég további tárgyalá­sokat folytat vaj eladásáról a Szovjet­unióval. Hírek szerint a szóban forgó mennyiség 50—60 ezer tonna körül van. A francia kereskedőház rendsze­res jó kapcsolatokat tart ferint a szov­jet­­külkereskedelmi vállalatokkal, azok vaj-, hús- és gabonaszállítói közé tar­tozik. A brüsszeli bizottságban pénteken bejelentették, hogy azonnali hatállyal felfüggesztik az EGK-n kívüli orszá­gokba irányuló vajexport szubvenció­ját, hogy megakadályozzák bármilyen nagyobb exportügylet létrejöttét a je­len időszakban. A­­közös piaci szakér­tők azonban nem tudták megerősíteni, hogy a bizottság döntése idejében szü­letett-e, s valóban megakadályozták-e vele a szovjet—francia vaj üzletet. A szubvenció felfüggesztése minden­esetre csak szerdáig érvényes, a brüsz­­­szeli bizottság akkor összeülő tanács­kozásától várható végleges döntés a tá­mogatás jövőjéről. (Reuter, DP­A, AP— DJ) ENSZ-segély Libanon újjáépítésére Az ENSZ világélelmezési programjá­ból 1,4 millió dollárt ajánlott föl 30 ezer libanoni számára, mégpedig olyan formában, hogy 6 hónapig biztosítja élelmiszer-ellátásukat, s ezért cserébe kötelesek részt venni a háborús károk megszüntetésében. Az „élelmiszert mun­káért cserében” program szerint 10 ezer lakást tsznek újra használhatóvá, köztük 5 ezret Bejrútban. A további tervek középületek, elektromos háló­zat, a vízvezeték-rendszer és a közle­kedési létesítmények helyreállítására vonatkoznak. (AP—DJ) VILÁGGAZDASÁG SZOVJET-JAPÁN HALÁSZATI TÁRGYALÁSOK Moszkvai tudósítónktól­ Szovjet—japán kormányközi tárgyalások kezdődtek Moszkvában halá­szati kérdésekről. A szovjet delegációt Alekszander Iskov halászati minisz­ter vezeti, a japán küldöttség élén Szuzuki földművelésügyi és erdőgazda­sági miniszter áll — jelentette a TASZSZ. A kétnaposra tervezett megbe­széléseken egy új halászati egyezmény megkötéséről lesz szó, amely az 1956 óta érvényben levő megállapodást váltaná fel. A Szovjetunió és Japán közötti közel hat hónap óta első miniszteri szintű megbeszélés minden bi­zonnyal kihat a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok más területeire is. Aláírásra készen áll az újabb ötéves árucsere-forgalmi és fizetési megálla­podás, amely a korábbi tapasztalatoknak megfelelően alkalmas kereteket biztosít a kölcsönös szállítások fellendítéséhez. A múlt évben a hosszú lejá­ratú egyezmény hiánya még kevéssé érződött a szovjet—japán forgalom­ban, a kétoldalú forgalom 22 százalékkal bővült. Hétfőn megkezdődtek a megbeszélé­sek az új szovjet—japán halászati egyezményről. A mostani tárgyalásokat mindkét részről inkább tapogatózó jel­legűnek tekintik. Erre mutat az is, hogy program szerint kedden befejeződ­nek a megbeszélések. A szovjet fővá­rosban azonban úgy vélik, a következő fordulóra — vagy fordulókra — már a közeljövőben sor kerülhet. Március elsejétől a Szovjetunió va­lamennyi parti vizén életbe lépteti a 200 mérföldes halászati zónát. Ezen az övezeten belül korlátozzák a külföldi halászhajók tevékenységét a tenger élő­világának megóvása érdekében. Az in­tézkedés — amint azt Moszkvában nem egyszer hangsúlyozták — ideiglenes, addig tartják fent, ameddig az ENSZ tengerjogi tanácskozásán nem sikerül kidolgozni mindenki számára elfogad­ható sokoldalú egyezményt. Szovjet részről nem kívánnak egyoldalú elő­nyökhöz jutni a halászati övezet kiter­jesztésével, amit az is mutat, hogy a kölcsönös érdekek figyelembevételével kétoldalú tárgyalásokat folytattak és folytatnak több érdekelt országgal. Az USA-val, Kanadával és Norvégiával már megszületett a megállapodás, s jól haladnak a tárgyalások a Közös Piac­cal is. Minden remény megvan arra, hogy Japánnal ugyancsak megtalálják a megállapodáshoz vezető utat. Az újabb halászati szerződés mielőbbi tető alá hozását más okok is sürgetik a szi­getország részéről. A következő hetek­ben meg kell kezdődniük az úgyneve­zett éves lehalászási kvótákat megálla­pító tárgyalásoknak. (Ezek alapján a japán halászhajóknak joguk van a szovjet parti vizeken meghatározott mennyiségű lazac, rák stb. kifogására). E megbeszélések évről-évre több időt vesznek igénybe, hiszen mindkét fél ér­dekeit figyelembevevő szerződéseket kell kidolgozni. A nézetkülönbségek alapja: a tenger élővilág-állománya alakulásának megítélése. Szovjet rész­ről tudományos és mérési adatokra hi­vatkozva hangsúlyozzák, hogy az élő állomány pusztulása a Csendes-óceán körzetében is igen nagy, s néhány hal­fajtánál, hogy megóvják a törzsállo­mányt, erőteljesen csökkenteni kell a halászatot. Árucsere-forgalmi megállapodás-tervezet A miniszteri szintű halászati meg­beszélések minden bizonnyal befolyá­solják a két ország kereskedelmi-gaz­dasági kapcsolatainak további alakulá­sát. Moszkvai gazdasági körökben az egyik legfontosabb feladatnak az öt­éves árucsere-forgalmi és fizetési meg­állapodás aláírását tartják. A két or­szág­­között ugyanis 14 hónapja lejárt a legutolsó ilyen egyezmény. A tapasz­talatok szerint a korábbi két hosszú lejáratú szerződés igen jó kereteket biztosított a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok bővítéséhez. Az 1966— 70-es évekre szóló program keretében a kölcsönös szállítások meghaladták a 3,3 milliárd dollárt. Ezt a szintet a kö­vetkező ötéves periódusban 170 száza­lékkal szárnyalták túl. Az 1980-ig ki­dolgozott egyezmény legalább 13 mil­liárd dollárnyi szállítást irányoz elő a két ország között. Az esetleg már a következő hetekben aláírásra kerülő megállapodás szovjet aktívummal szá­mol. (A szovjet eladások várhatóan meghaladják a 7 milliárd dollárt). En­nek magyarázata, hogy megkezdődnek a tervezett nyersanyagszállítások — kőszén, fia stb. —, amelyekkel a ko­rábban kapott hiteleket fizetik vissza. Az árulisták alapján Japán minde­nekelőtt a nehézipari és vegyipari be­rendezések exportját fokozza, s emel­kedni fog a vegyipari termékek eladá­sa is. A program szerint a szigetor­szági cégek összesen 46,8 százalékkal bővíthetik eladásaikat a korábbi öt esztendőhöz képest a szovjet piacon. A szovjet külkereskedelmi egyesülések 47,2 százalékkal növelik a Japánba irányuló exportot. Mindenekelőtt a fű­tőanyagok, faáruik és textilipari nyers­anyagok kivitele fokozódik az átlagos­nál gyorsabban. Fontos szerepet kap az árucsere-forgalmi megállapodásban a­ part menti kereskedelemről intézke­dő önálló fejezet. Az előirányzatok szerint az évtizedfordulóra a kölcsönös szállítások elérik a százmillió dollárt. A Szovjetunió ennek keretében fűtő­anyagokat, nyersanyagokat exportál és könnyűipari termékeket — textíliákat, ipari fogyasztási cikkeket — vásárol. A hosszú lejáratú megállapodás hiá­nya egyelőre nem éreztette hatását a kétoldalú forgalomban. Nem végleges adatok szerint tavaly a szovjet—japán forgalom több mint 22 százalékkal bő­vült. A korábban aláírt megállapodá­sok alapján a szovjet eladásokban a nyersanyagszállítások — kőolaj, kő­szén, fa — töltötték be a forgalomhor­dozó szerepét, a japán kivitelben pedig a komplett ipari berendezések. A szi­getországi gépszállítások az összfor­galomnak közel 30 százalékát tették ki. Ez a kompenzációs ügyletekkel — dél­­jakutiai szénlelőhelyek, távol-keleti fa­­kitermelés — függ össze, de jelentős a szerepe a vegyipari kombinátnak is. A következő évekre szóló gépeladási magánjogi megállapodások előkészítése a múlt év első felében kedvezően ala­kult. Összesen 32 olyan szerződést szá­moltak össze, amelynek értéke megha­ladta a félmillió dollárt. A második félévben azonban számottevően lassul­tak az üzletkötések. Ebben az ismert okokon kívül közrejátszott az a tény, hogy a japán cégek — ami a hitelfel­tételeket illeti — kevésbé voltak versenyképesek mint a nyugatnémet, francia és olasz vállalatok. A tokiói Export-Import Bank kedvezőtlen ka­matfeltételei miatt csak a múlt év szeptemberében körülbelül 66 milliárd jen összegű (1000 jen × 2,53 rubel) rendeléstől estek el a japán cégek. Faragó András AZ AMERIKAI ELNÖK BIZOTTSÁGOT KÜLD A VSZK-BA Az Egyesült Államok bizottságot küld a Vietnami Szocialista Köztársa­ságba a háborúban eltűnt katonák sor­sának felderítésére — jelentette be pénteken az amerikai külügyminiszté­rium. A látogatásnak az ad jelentősé­get, hogy a bizottság egyszersmind tá­jékozódni szeretne a vietnami kor­mány nézeteiről a két ország kapcsola­tait érintő kérdésekben. Ezért fogalmaz úgy az amerikai külügyminisztérium közleménye, hogy „a látogatás lépés a kapcsolatok normalizálásának útján”. A külügyminisztérium szóvivője egyéb­ként bejelentette, hogy kapcsolatba lépnek Laosszal is. Az elnöki bizottság nevet viselő testület március közepén érkezik Vietnamba. A vietnami—amerikai kapcsolatok helyreállítását a kereskedelmi embargó feloldását különösen az amerikai ma­gáncégek várják nagy figyelemmel. A vietnami piac ugyanis igen kedvező ér­tékesítési lehetőséget nyújtana az ame­rikai gépiparnak és olajkitermelő ipar­nak. Ezt hangsúlyozta Le Van Mau, a szingapúri vietnami kereskedelmi kép­viselet vezetője is beszámolva arról, mennyire érdeklődnek az amerikai üz­letemberek Vietnam iránt. „Készek va­gyunk bármely országgal tárgyalni ke­reskedelmi kapcsolataink fejlesztése érdekében — mondotta. Az amerikai cégekkel is ez az álláspontunk, ha szállítani tudnak nekünk, mi hajlan­dók vagyunk vásárolni.” Míg az amerikaiakkal csak a keres­kedelmi kapcsolatok felvételének lehe­tőségéről folynak majd a tárgyalások, a vietnami kereskedelmi szervek fran­cia, nyugatnémet, svájci, svéd, ausztrál, malaysiai, indonéz és szingapúri vál­lalatokkal már szerződések sorát kötöt­ték. A Szingapúrban működő vietnami kereskedelmi kirendeltség tavaly 37 millió dollár értékű export-import megállapodást kötött, s hasonló volt a teljesítménye a­ hongkongi képviselet­nek is. (AP—DJ, MTI) Chirac afrikai „Marshall-segélyt ’ javasol Chirac volt francia miniszterelnök az átszervezett gaulleista­ mozgalom veze­tője rövid látogatáson Bécsben tartóz­kodott. Találkozott Kreisky osztrák kancellárral is, akivel megvitatta a kö­zel-keleti helyzetet, az Afrika és Euró­pa közötti gazdasági együttműködést és az enyhülési politika alakulását. Chirac kifejtette tárgyalópartnerének: minisz­terelnökként arra törekedett, hogy Nyu­­gat-Európa az afrikai kontinens számá­ra a Marshall-segélyhez hasonló átfogó fejlesztési programot hirdessen meg. Afrika fel tudná venni a nyugat-európai országok termékfeleslegét, szállítani tudná viszont az Európa számára lét­­fontosságú nyersanyagokat. A fejlődő országok vásárlóerejének megőrzése ér­dekében indexálni kellene a nyersanya­gok árát — mondta a volt francia mi­niszterelnök. (APA)

Next