Világgazdaság, 1977. április (9. évfolyam, 64/2063-83/2082. szám)

1977-04-01 / 64. (2063.) szám

• • Első ízben vesz részt miniszteri szintű ENSZ-ülésen a Vietnami Szo­cialista Köztársaság. Az ENSZ Gaz­dasági és Szociális Tanácsának Ázsiával és a Csendes-óceán térsé­gével foglalkozó bizottsága (ES­­CAP) április 28. és 30. között tartja éves ülését, s a megbeszélésekre a VSZK-t is meghívták. Meghívót ka­pott Kambodzsa is, azonban ő ed­dig nem válaszolt. • • Az angol gyáriparosok szövetsé­ge (CBS) szerdán felszólította a kor­mányt, gyakoroljon nagyobb nyo­mást Japánra, hogy „hagyjon fel tisztességtelen kereskedelmi politi­kájával”. Április 18-án magas szintű kormánydelegáció utazik Tokióba, a CBS ezt az utat akarja követelésé­nek tolmácsolására felhasználni. A JELENTI­ SS Japán 61 millió dollár kölcsönt nyújt külgazdasági együttműködési alapjából a Fülöp-szigeteknek. A rendkívül kedvező feltételű kölcsönt — 25 évre szól, s ebből 7 év a tü­relmi idő­t négy beruházás finan­szírozására nyújtják. • A KNDK és Jugoszlávia gazda­sági és tudományos-műszaki együtt­működési bizottsága Phenjanban ülésezik. • Elképzelhető, hogy rövidesen folytatják az Algériából Tunézián át Olaszországba vezető földgázvezeték építésére vonatkozó tárgyalásokat. A megbeszélések tavaly december­ben szakadtak meg, mivel nem si­­került megegyezésre jutni a Tuné­zia által kért tranzitilletékek mér­tékében. 1971. ÁPRILIS 1. A KGST és az OPEC-országok kapcsolatai ÁSZ A KGST szakértőinek véleménye szerint kedvező lehetőségek vannak az együttműködés kibővítésére a Kőolajexportáló Országok Szerveze­tének tagállamaival. Az előzetes fel­mérések arra mutatnak, hogy a leg­hatékonyabban a feltárásokban, va­lamint a földtani kutatásokban mű­ködhetnének együtt; széles területet kínál a fekete- és színesfémkohá­szat, az építőipar, a közlekedés, va­lamint a villamosenergia-ipar. A KGST és az OPEC-országok kö­zötti gazdasági kapcsolatok az utóbbi években számottevően bővültek. 1972—75 között a kölcsönös szállítá­sok megháromszorozódtak és érté­kük elérte a 4 milliárd dollárt. A szocialista országok felhasznál­ják az olajtermelők nyújtotta hitele­ket is. Kuvait például 125 millió dollárt adott Jugoszláviának, az Ad­­ria-olajvezeték megépítéséhez (nyolc­éves futamidőre, 10,15 százalékos évi kamatra.) Líbia pedig a vezeték egyik részszakszának finanszírozása mellett nagyobb kölcsönt nyújt Ju­goszláviának líbiai olajjal működő kőolajfeldolgozó kombinát beruházá­saira. Romániában — mint ismere­tes — kuvaiti pénzügyi segítséggel épül olajvegyészeti kombinát. Ro­mánia viszont segítséget nyújt a ku­vaiti szakemberek képzésében, vala­mint az olajtermelő- és feldolgozó ipar bővítésében. A szocialista országok felhasznál­ják az olajdollár-hiteleket olyan be­ruházások megvalósításához, ame­lyek az OPEC-országok szükségleteit fedezik. Ilyen jellegű egyezmények születtek Irán, valamint Románia és Lengyelország között. Viszonylag újabb forma a szocialista országok és az olajexportőr államok együtt­működése harmadik piacokra irá­nyuló szállításokban. Eddig Ju­goszlávia és Kuvait írt alá ilyen tartalmú egyezményt, és szó van kuvaiti—lengyel és iráni—lengyel közös vállalkozásokról is. (Ecolass) Liberális párti lázadás Healey új költségvetése ellen A jegybank 1 százalékos kamatcsökkentése Nehéz időszakot kell átvészelni a brit munkáspárti kormánynak. Az új szövetséges, a Liberális Párt már­is fellázadt, azzal fenyegetőzik, hogy a benzinárak tervezett emelése ellen fog szavazni a parlamentben. Ezen­kívül kifogásolják a költségvetésben bejelentett útadóemelést is. A konzervatívok a liberális sza­vazatokkal megerősítve kínos veresé­get mérhetnek jövő hétfőn a mun­káspárti kormányra a költségvetési vitában. A benzinárak emelésétől Healey 300 millió fontos többlet­­bevételt remélt. A javaslat elutasí­tása a kormány bukását hozhatja. Az újabb fenyegető válság elke­rülhető, ha a kormány elejti erede­ti tervét és helyette az értéknöve­kedési adót emeli 10 százalékra. A liberálisok gazdasági szóvivője erre szeretné rávenni a munkáspárti szö­vetségeseket. A benzin drágítása kemény tehertétel a vidéki lakos­ságnak, akik a liberális párt legfőbb támogatói. A liberális fenyegetés a tegnapi stec­fordi pótválasztások előesté­jén hangzott el. Itt volt képviselő Jenkins, akit a brüsszeli bizottság elnökének választottak meg. A kon­zervatívoknak komoly esélyük van, hogy elhódítsák a Munkáspárttól ezt a képviselői helyet s ezzel a parla­mentben kettőre nőhet a Munkás­párthoz nem tartozó képviselők sza­vazati többsége. A brit pénzügyminisztérium nem volt hajlandó kommentálni azokat a csütörtöki londoni sajtójelentése­ket, hogy Healey a szakszervezeti vezetőket az augusztustól kezdődő 12 hónapos periódusra 4—5 százalé­kos béremelési határ elfogadására szeretné rábírni. „Ennél nagyobb arányú béremelés lehetetlenné teszi a kormány célkitűzéseinek végrehaj­tását, az inflációnak 10 százalék alá szorítását 1978 közepéig”, mondotta volna Healey. Annyi bizonyos, hogy több szakszervezeti vezető már tá­madta a költségvetésben felajánlott 2,3 milliárd fontos adócsökkentést, kevésnek tartják ahhoz, hogy a szakszervezeti tagság még egy to­vábbi évre belenyugodjék életszín­vonalának­­ csökkentésébe. A nemzetközi befektetők egyelő­re még bizakodnak a brit gazdasági vezetésben: a költségvetés beterjesz­tése óta mintegy félmillárd dollár­nyi forró pénz, likvid tőke áramlott át Angliába, gyarapítva az angol jegybank tartalékait. A font árfolya­ma 1,72 dollár fölé emelkedett teg­nap. A likviditást túlságosan gyara­pító tőkebeáramlás lecsillapítására a jegybank 10,5-ről 9,5 százalékra csökkentette a kamatok kialakulá­sánál irányadó minimális kölcsön­kamatot. (Reuter) Növekvő katonai kiadások Dél-Afrikában Beterjesztették a költségvetést Horwood dél-afrikai pénzügymi­niszter nyilvánosságra hozta az 1977—78-as pénzügyi évre vonatkozó költségvetési javaslatot. A tervezet szerint a tavalyihoz képest a költ­ségvetés mintegy 10 százalékkal 8,96 milliárd randra (10,3 milliárd USA- dollárra) nő. A kiadásokon belül a tavalyihoz képest erősen, 21,3 szá­zalékkal emelkedik a hadikiadások összege, eléri az 1,654 milliárd ran­­dot (1,9 milliárd dollárt), ez a tel­jes költségvetésnek megközelítőleg 18 százaléka. Horwood kijelentette, hogy az idei költségvetési politikában a restriktív intézkedések dominálnak. Bár hosz­­szú távon a kormány alapvető je­lentőséget tulajdonít a gazdasági nö­vekedésnek, rövid távon a kor­mány pénzügyi politikájának fő­­ célja az infláció megfékezése és a fizetésimérleg-helyzet javítása. Az ország fizetési alapmérlege az 1975. évi 86 millió randos passzí­vummal szemben tavaly 402 milliós deficitet mutatott, mivel a külföldi hosszú lejáratú nettó tőkebeáramlás 1,75 milliárd randról 1,11 milliárd randra esett vissza. Ezzel a nettó tőkebeáramlás a háború előtti át­lag, a GDP 3 százaléka alá esett. Ennek ellenére a pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy hosszú tá­von javulni fog e téren a helyzet. A fizetésimérleg-egyensúly javítá­sára 15 százalékos pótlólagos im­portilletéket vetettek ki mindazon cikkek bevitelére, amelyek nem tar­toznak a GATT vagy más kereske­delmi egyezmények keretébe. Ettől az intézkedéstől a mostani pénzügyi évben 400 millió rand (461,2 millió USA-dollár) pótlólagos bevételt vár­nak. (AP—DJ, Reuter) s New Yorkban befejeződött és lé­nyegesen haladást hozott az USA és Kuba közötti közvetlen tárgyalások első fordulója — közölte az amerikai külügyminisztérium. A kiadott köz­lemény szerint a halászati zónák egyeztetéséről, valamint a kifogható halmennyiségről kezdett megbeszé­lések hamarosan folytatódnak. Mint ismeretes, a két ország év elején 12-ről 200 mérföldre terjesztette ki part menti halászati övezetét, s így mintegy 200 ezer négyzetmérföldnyi terület halászati hovatartozása kétsé­gessé vált. Az új tengeri határok kijelölését, a halászati kvóták el­osztását a következő tárgyalási for­duló végére várják, ennek helyét és idejét azonban még nem döntötték el. A washingtoni külügyi szóvivő kö­zölte, hogy országa érdekelt az ame­rikai—kubai kapcsolatok egyéb problémáinak megvitatásában is. Havanna az amerikai kereskedelmi embargó feloldását várja mint Washington jószándékának jelét a két ország viszonyának normalizálá­sára. (AP—DJ, MTI) Felülvizsgálják az Eximbank hiteltevékenységét Legyen lehetősége az amerikai Eximbanknak arra, hogy kölcsönt nyújtson Kínának amerikai áruk vá­sárlására — javasolta a képviselő­ház bankbizottságának Oregon kép­viselője. Japán és a nyugat-európai országok exporthitel hivatalaikon keresztül képesek bővíteni hitelnyúj­tásukat Kínának — érvelt a kép­viselő, — az USA központi bankját azonban törvények gátolják, hogy hasonló módon ösztönözze az ameri­kai termékek exportját. A képviselő becslése szerint a na­gyobb hitelkeret főként az északnyu­gati területek gazdasági életét lendí­tené föl, a kínaiak ugyanis az itt előállított termékek — fafélék, búza — iránt érdeklődnek. A bankügyi bizottság feltehetően április végére dönt arról, hogyan növelhetné az Eximbank rövid lejáratú hiteleit. Kongresszusi források szerint a Car­ter kormányzat felülvizsgálja az Eximbank kölcsönnyújtási tevékeny­ségét és várhatóan az év végére vagy a jövő év elejére javaslatot terjeszt a kongresszus elé a hosszú lejáratú hitelek ügyében. (AP—DJ) lír szovjet valutaárfolyamok Moszkvai tudósítónktól. Felértékelték a rubelt az olasz lírához képest, 1000 líráért április­tól 0,84 rubelt adnak; a Szovjet­unióban még sohasem jegyezték ilyen alacsonyan a lírát. A Szovjet­unió Állami Bankja közzétette az áprilisi valutaárfolyam-táblázatot. A múlt hónaphoz képest nem válto­zott az amerikai dollár, 100 egy­sége továbbra is 74,61 rubelt ér. A font sterlinghez képest leérté­kelték a rubelt, 1 font ezután 1,28 rubellel egyenértékű, szemben a ko­rábbi 1,27 rubellel. Már második hó­napja emelkedik a nyugatnémet márka, 100 egységét 31,20 rubellel számolják el. Márciushoz képest 2 százalékkal többet ér a japán jen is. A latin-amerikai gazdasági integrációért A latin-amerikai országok együt­tes kereskedelmi mérlegében 60 milliárd deficit gyűlik fel a követ­kező öt évben, ha nem erősítik meg alapvetően a gazdasági integ­rációt — jelentette ki Barandiaran, az Andesi Közös Piac koordinátora. Az eljövendő 5 év alatt a latin-ame­rikai országok 500 milliárd dollá­rért importáltak, s ha nem építik ki gazdasági integrációjukat, a ke­reskedelmi egyensúly teljesen meg­bomlik. Egyáltalán nem biztató a térség országainak gazdasági jövő­je — állapította meg Barandiaran egy mexikói gazdasági kongresszu­son. Ezen az összejövetelen a Latin­amerikai Közös Piac megalakítása mellett érvelnek, pontosabban a KAFTA (a Latin-amerikai Szabad­kereskedelmi Társulás) integrációs elképzeléseinek megvalósítását szor­galmazzák. (AP—DJ) Manila külkereskedelme Tokióval Manila legnagyobb kereskedelmi partnere Japán: 1975. évi teljes ex­portjának (5,5 milliárd dollár) 31,8 százaléka került Japánba. A legfontosabb piac rokonszenvé­­nek megnyerésére Marcos elnök fe­lesége személyesen vezeti a tokiói nemzetközi vásáron részt vevő 200 tagú Fülöp-szigeti delegációt A vá­sár egyébként közel egy hónapig, április 22—május 21-ig lesz nyitva. (Kyodo) Javulnak Ausztria konjunkturális kilátásai A télen tovább javult Ausztria konjunkturális helyzete — mondja az osztrák gazdaságkutató intézet legújabb jelentése. Különösen a bel­földi kereslet élénkült. Az export is megfelelő ütemben fejlődik. Az intézet a kedvezőtlen jelenségek kö­zött sorolja fel a nagy importot, ami januárban a külkereskedelmi mérleg rekord összegű passzívumára vezetett. Az intézet szerint a gazdaságpolitiká­nak a hangsúlyt a gazdasági növe­kedés ösztönzéséről fokozatosan át kell helyeznie az egyensúly javítá­sára, a fizetési mérleg deficitjének megszüntetésére. A munkanélküliség a télen tovább csökkent. A munkaerőkereslet a téli hónapokban számottevően élénkült. A nyersanyagárak emelkedése elle­nére a fogyasztói árak december vé­géig „meglepően lassan”, mindössze 5,9 százalékkal emelkedtek. Január­ban azonban már 1,7 százalék volt az infláció üteme. Ami a kilátáso­kat illeti, az intézet optimista: az általa vizsgált 17 iparág megrende­lés-állománya januárban 84,5 mil­liárd schilling volt, 3,1 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban. Ausztria elsősorban gépkocsik­ és gépkocsialkatrészek szállításával sze­retné mérsékelni külkereskedelmi passzívumát az NSZK-val­­szemben — mondta Staribacher osztrák ke­reskedelmi és ipari miniszter a DPA-nak adott nyilatkozatában. El­sősorban gépkocsi-félkésztermékek, továbbá gumiabroncsok és gépkocsi­­lakk szállítására gondol. Ausztria több készautót is szeretne értékesí­teni az NSZK-ban. Staribacher ez­zel kapcsolatban utalt az úgyneve­zett Austro-Porsche gépkocsik tervé­re, valamint a Daimler-Benz közre­működésével Grazban épülő teher­autógyárra. A miniszter reméli to­vábbá, hoigy a nyugatnémet turisták is a korábbinál többet költenek Ausztriában. Staribacher a nyugatnémet—oszt­rák svájci gazdasági tárgyalások után nyilatkozott. A müncheni esz­mecserén Staribacher mellett részt vett Friderichs nyugatnémet gazda­sági miniszter és Brugger svájci gazdasági miniszter. A tárgyalások­ról kiadott közlemény szerint a há­rom ország „ésszerű gazdaságösz­tönző politikát folytat nem hanya­golva el a pénzügyi stabilitást”. (APA, DPA) AZ IDŐJÁRÁS ÉS AZ USA GAZDASÁGA Egyik első nyilatkozatában az USA új kereskedelmi minisztere Juanita Kreps asszony kifejtette: a kemény téli időjárás miatt az év első negye­dében mindössze 3,5—4,5 százalékos lesz az amerikai gazdaság egész évre kivetített növekedési üteme. Enyhébb időjárás esetén sikerült volna elérni a tervbe vett 6 százalé­kot, állította a miniszterasszony. Kreps sem hallgatta el, hogy idén nagyarányú külkereskedelmi deficit­tel számolhat az Egyesült Államok. Ennek ellenére változatlan marad az a washingtoni gazdaságpolitika, amelynek célja, hogy az USA, az NSZK és Japán erőteljesebb gazda­ságélénkítéssel támogassa a fejlődő országok gazdasági egyensúlyának javítását. Washingtonban közölték, hogy az amerikai iparhoz érkező megrende­lések 1,6 százalékkal nőttek február­ban januárhoz képest, főként az élelmiszerfeldolgozó ipar és a vegy­ipar húzott hasznot a megélénkülő keresletből. (AP—DJ) JUGOSZLÁVIA KŐOLAJ­ÉS FÖLDGÁZTART­ALÉKAINAK FELTÁRÁSA Magtar Sín Országos szimpóziumot tartottak Újvidéken a Pannon-medence déli részén fekvő kőolaj- és földgáz-le­lőhelyek felkutatásáról. Számos tu­dós és szakember jelent meg a tu­dományos tanácskozáson az ország minden részéből. Jugoszláviában eredményesen folyik a kőolaj és a földgáz kitermelése, az országban eddig már 91 kőolajmezőt tártak fel, ebből jelenleg 41 mező van kiter­melés alatt, nyolc már kimerült, a többi kiaknázása pedig folyamatban van. Az eddigi minták alapján arra lehet következtetni, hogy a 3000 méternél mélyebb rétegek feltárása is indokolt, mivel itt számottevő kőolaj- és földgáztartalékokat sej­tenek. Az eddigi eredményes kutatások alapján várható, hogy a tanácskozás nagymértékben hozzájárul a kőolaj­ipar fellendítéséhez, elsősorban az Új lelőhelyek felkutatási lehetősé­geinek bővítése révén. Az ásvány­olaj és a földgáz kitermelése a gaz­daság fejlesztése szempontjából nél­külözhetetlen, ezenkívül az ország legfiatalabb iparágának, a petrolké­miának jövője is nagymértékben at­tól függ, hogy milyen lesz az ellá­tás ezekből a nyersanyagokból. A Vajdaság gazdasága is jórészt a kőolajra épül, ezért is van nagy je­lentősége, hogy ezt az országos szintű tudományos tanácskozást Új­vidéken tartották meg. A tanácsko­záson méltatták a kutatások eddigi eredményeit és beszámoltak a meg­oldásra váró feladatokról, valamint ismertették azokat a lehetőségeket, amelyeket a Pannon-medence ju­goszláviai részén fekvő újabb és gazdagabb kőolaj- és földgáz-lelőhe­lyek feltárása nyújthat. (1977. már­cius 23.) VILÁGGAZDASÁG Ausztria külkereskedelme Latin-Amerikával Bécsi tudósítónktól: Ausztria tavaly 29,4 százalékkal többet exportált a latin-amerikai országokba, mint 1975-ben, onnan származó importját pedig 48,5 szá­zalékkal növelte. A legfontosabb el­helyezési piac Venezuela, 1 milliárd 79 millió schilling értékű árut szí­vott fel, második helyen Brazília áll 456 millió schillinggel, a sorban ezután Argentína, Kuba, Mexikó és Peru következik. E hat országba irá­nyul Ausztria latin-amerikai kivite­lének 82 százaléka. A fennmaradó 660 millió schillinges export (18 szá­zalék) Latin-Amerika többi orszá­gába kerül. A Latin-Amerikából származó im­port listáját Brazília vezeti: 1 mil­liárd 550 millió schillingért adta el termékeit az osztrákoknak, majd Argentína, Chile, Kolumbia és Me­xikó következik. Ebből az öt or­szágból származik Ausztria latin­­amerikai bevitelének 66 százaléka. Főként déli gyümölcs, kávé, hús, ál­lati- és növényi nyersanyag, rum és ezüst szerepel az import tételei között. A latin-amerikai vevők ké­peket, elektromos készülékeket, vas-, fém- és lemezárut, vegyianyagokat, papírt és papírféleségeket, műszere­ket és szerszámokat szereznek be az osztrákoktól. Amerikai pénz a Szahel-térségnek A szárazságtól szenvedő Szahel­­térség önellátóvá tételéhez az Egye­sült Államok kormánya 200 millió dollárral járul hozzá — jelentette be a Fehér Ház szóvivője. A se­gélyből 50 milliót az 1978-as pénz­ügyi évben, a további 150 milliót a későbbi években fordítanák a me­zőgazdaság fejlesztésére, víztárolás­ra, útépítésre és egészségügyi léte­sítményekre. Az utóbbi négy évben 110 millió dollárral segítették az amerikaiak a szárazság­ sújtotta af­rikai országokat. (AP&DJ) VHÁGGAZDASÁG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA ÉS A KONJUNKTÚRA ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET LAPJA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VAJNA JÁNOS Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534. Telefon: 184-055 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc Igazgató Kiadóhivatal: 8p. 1085 Blaha Lujza tér 1-3. Postacím: 1959 Budapest Telefon: 343-100 Előfizethető minden magyar postahivatalnál Előfizetési díj egy évre 2400 Ft Terjeszti a Magyar Posta Szedte: Zrínyi Nyomda, Budapest F. v.: Bolgár Imre Nyomda: Szikra Lapnyomda, Budapest F. v.: Roder Imre INDEX 25 008 ISSN 0042-6148

Next