Világgazdaság, 1977. május (9. évfolyam, 84/2083-104/2103. szám)

1977-05-03 / 84. (2083.) szám

VILÁGGAZDASÁG 1977. MÁJUS 3., KEDD IX. ÉVFOLYAM, 84. (2083.) SZÁM Budapesti interjú Androsch alkancellárral Magyar—osztrák vámegyüttműködési szerződés Rövid magyarországi látogatása alkalmával dr. Hannes And­rosch osztrák alkancellár, pénzügyminiszter hétfőn Faluvégi Lajos pénzügyminiszterrel aláírta a két ország vámegyüttműködési egyezményét. Az új­­megállapodás megkönnyíti a közös államhatá­ron keresztül bonyolódó turista- és áruforgalmat, hatékonyabbá te­szi a szabálysértések elleni intézkedéseket. Az osztrák alkancellár s a kíséretéhez tartozó dr. F. Manhart miniszteri tanácsos nyilatkozott munkatársunknak az új egyezmény jelentőségéről. Dr. Androsch — aki szinte közvetlenül Washingtonból, a Nemzetközi Valuta Alap irányító testületének tanácskozásáról érkezett Budapestre — szólt a pénzügyi konferencia eredményeiről, s állást foglalt az osztrák va­luta árfolyamának fenntartása mellett. A Pénzügyminisztériumban teg­nap aláírt magyar—osztrák vám­együttműködési egyezmény több in­tézkedést irányoz elő a turista- és áruforgalom vámkezelésének meg­könnyítésére, meggyorsítására, össz­hangba hozzák a határon működő magyar és osztrák vámhivatalok ha­táskörét és hivatali idejét. Szükség esetén a két ország vámszervei kö­zösen intézkednek a vámkezeléssel összefüggő közlekedési torlódások elkerülésére vagy feloldására. A két ország vámszervei — az egyezmény értelmében — kölcsönö­sen segítik egymást a jogszabályo­kat sértő cselekmények megakadá­lyozásában és felderítésében. Tájé­koztatják egymást a gyanús fejle­ményekről, s ha kell összehangolt intézkedéseket tesznek. Az egyez­mény végrehajtását legalább egyszer egy évben felülvizsgálják a két or­szág vámszerveinek vezetői. Dr. F. Manhart osztrák miniszteri tanácsos kifejtette: a most aláírt egyezmény lényegében keretmegál­lapodás, amely módot ad rá, hogy a két ország vámhatóságai a közös határon felmerülő napi problémá­kat gyorsan és operatívan oldhassák meg, összehangolt intézkedésekkel hatékonyabban tudják felvenni a harcot a nemzetközi csempészban­dákkal, a kábítószer-kereskedőkkel szemben is. Ausztriának ez az első, szocialis­ta országgal létrehozott vámegyütt­működési szerződése. Eddig az NSZK-val és az USA-val kötöttek, Jugoszláviával, Olaszországgal és Franciaországgal pedig a közeljövő­ben akarnak tető alá hozni hason­ló megállapodást. Szeptemberben magyar pénzügyőr delegáció utazik Ausztriába, hogy megvitassa a szol­gálati szabályzatok szükséges össze­hangolását — közölte az osztrák ta­nácsos. Dr. Androsch — akit Lázár György miniszterelnök is fogadott — munkatársunknak a következő interjút adta. — Hogyan értékeli alkancellár úr a most létrejött egyezményt? — Mint újabb lépést a jó szom­szédi "kapcsolatok továbbfejlesztésé­nek útján, amelyet legutóbb az új osztrák—magyar határátkelőhely át­adása, a kettős adózást kizáró egyezmény aláírása fémjelzett. Az osztrák—magyar együttműködésnek különleges jelentőséget tulajdoní­tunk, nemcsak azért, mert magyar szomszédainkhoz kötnek bennünket történelmileg a legszorosabb hagyo­mányok, hanem azért is, mert össz­hangban van a Helsinkiben meghir­detett, s reméljük, Belgrádban to­vább erősödő szellemmel. — Miről volt még szó budapes­ti tárgyalásain? — Tárgyalópartnereimmel átte­kintettük a konkrét ipari, idegen­­forgalmi elképzeléseket is. Remél­jük, további lépések történnek az utazási könnyítések vonatkozásában. — Optimista-e a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok fejlődését il­letően? — Feltétlenül. Reméljük, hogy Belgrádban konkrét előrehaladás történik. Mi egyébként nem tarto­zunk azon kapitalista országok kö­zé, amelyek bizalmatlanok a kelet­­nyugati kereskedelem hosszú távú pénzügyi egyensúlyát illetően. — Eredményes volt-e az IMF washingtoni tanácskozása? — Igen, megállapodás jött létre az új hitelforrás, a Witteveen-terv megvalósításáról. — Az olajtermelők is egyetérte­nek? — Elvben­­ igen, ami hozzájá­­rulásukat illeti, ez egyelőre még nem a várt mértékű. Lehet, hogy a korábban tervezett 18 milliárd dollár helyett csak 10—12 milliárd dollár jön össze. Az új alap létesí­tése mindenesetre megszilárdíthat­ja az IMF-be vetett nemzetközi bi­zalmat. A húsz pénzügyminiszter tanács­kozásán volt-e szó az IMF „árfo­lyam-rendőr” szerepéről? — Mindössze egy jelentést hall­gattunk meg ebben a témában, s egyelőre nincs szó róla, hogy az IMF kidolgozza az árfolyamok ki­alakításánál és fenntartásánál vala­mennyi tagországra kötelező érvé­nyű játékszabályokat. A washingtoni megbeszélést bele kell illeszteni a hét végén kezdődő nyugati csúcskonferenciát és a mi­niszteri szinten összeülő Észak—Dél dialógust felölelő tanácskozás-soro­zatba, amely, reméljük, hozzájárul a világgazdasági helyzet javulásá­hoz, a nemzetközi nyersanyag-keres­kedelem stabilizálásához. Figyelem­be kell venni, hogy a nem szocia­lista világ össztermelésének 60 szá­zalékát adó három országnak, az USA-nak, az NSZK-nak és Japán­nak vezető szerepet kell játszania a gazdasági fellendülés elősegítésé­ben. — Változik-e az osztrák árfolyam­politika? — Nem változik, bár vannak, akik nincsenek megelégedve a jelenlegi valutakurzussal. (Az osztrák expor­tőrökre utalt az alkancellár, ők tartják túlságosan magasnak a schilling árfolyamát. — A szerk.) Nem veszik észre, hogy az export elősegítésére főképpen az erős valu­ta és ezen keresztül az infláció im­portjának megakadályozása, a ter­melési költségek növekedésének fé­kezése a legjobb módszer. — Ausztria kölcsönt akar felven­ni a New York-i tőkepiacon. Kény­szer ez, vagy pedig új pénzpiacon akarja megvetni a lábát? — Az utóbbiról van szó, több év után ismét nyitva a New York-i tőkepiac a külföldi hitelfelvevők előtt. Ausztria, amely nemzetközi összehasonlításban kedvező gazdasá­gi helyzetben van (lassul az inflá­ció, egyenletes a GNP növekedése, gyakorlatilag teljes a foglalkozta­tottság, s elegendők a valutatartalé­kok) a legjobb adósoknak k­­iá­ró ..AA Átminősítést kapja a New, York-i bankároktól. Hirschler Richard ­ Az IMF-ülés záróközleménye A Nemzetközi Valuta Alap úgy­nevezett átmeneti bizottságának a múlt héten Washingtonban tartott ülése erélyesen állást foglalt a pro­tekcionizmus terjedése ellen, és minden tagállamnak kötelességévé tette a fizetési mérleg kiegyensú­lyozását tekintet nélkül arra, hogy deficittel küszködik, vagy szuffici­­tet könyvelhet el. A húsz pénzügyminiszterből álló bizottság ülésének záróközleménye jelzi, hogy jóváhagyták a Witte­­veenről, az IMF vezérigazgatójáról elnevezett tervet (VILÁGGAZDA­SÁG, április 30., 1. oldal). Ennek keretében több milliárd dolláros új hitelkeretet bocsátanak a fizetési nehézségekbe kerülő országok ren­delkezésére. Az eredetileg elkép­zelt összeg 14 milliárd SDR (mint­egy 16 milliárd dollár), de már ki­sebb összeggel is el lehet indulni — mondta Witteveen, aki csak a részletes előírások tisztázása után kezdi meg a felajánlások begyűj­tését az Alap gazdag tagállamaitól. A még tisztázandó részletekről szólva megjegyezte, az IMF alap­szabálya nem teszi lehetővé, hogy az új hitelkeretet csak a legszegé­nyebb fejlődő országoknak tartsák fenn. Elvben legalábbis minden tag­állam igényt tarthat rá. Ami a fel­tételeket illeti, a bizottság azt aján­lotta, hogy az IMF a hozzájárulók­­nak ,,a piaci szinthez igazodó” ka­matot fizessen és a lehetőség sze­rint az igénybe vevőktől is hasonló kamatot követeljen, a rászoruló or­szágok esetében pedig keressen módot „a kamat szubvencionálá­sára”. Csak elvi egyetértésre sikerült jutnia a bizottságnak abban, hogy az IMF kvótáit (tehát a tagállamok hozzájárulását és ehhez igazodó hi­tellehívási jogait) emelni kell, az emelés mértékében nem döntöttek. Végül egyáltalán nem tudtak meg­egyezni az SDR (rendkívüli lehívá­si jogok) újabb adagjának kibocsá­tásáról. Az erre vonatkozó döntést a jövő évre halasztották. A bizott­ság legközelebbi ülését szeptember 24-én tartják, közvetlenül az IMF és a Világbank évi közgyűlése előtt. (Reuter, Kyodo) A francia szocialisták és az IMF-kölcsön A Francia Szocialista Párt már­ most fontolóra veszi, hogy kormány­ra k­erülése esetén a jövő tavaszi vá­lasztásokon kölcsönt kér a Nemzet­közi Valuta Alaptól — írja a L’Expansion, a francia üzleti körök lapja. A Francia Szocialista Párt pénzügyi szakértői szóbahozták a kérdést, amikor Carter amerikai elnök és Schmidt­­ nyugatnémet kancellár tanácsadóival , tárgyaltak. Igyekeztek megnyerni Washington és Bonn támogatását a kölcsönügy­lethez. (AP—DJ) SUAREZ HAZAÉRKEZETT WASHINGTONBÓL Carrillo az SKP gazdaságpolitikájáról Visszaérkezett amerikai és mexi­kói útjáról Suarez spanyol minisz­terelnök, és „nagyon pozitívnak” nevezte Carter elnökkel folytatott megbeszéléseit. Az amerikai elnök üdvözölte a demokratizálódási fo­lyamatot Spanyolországban, „amely­nek sikere minden korábbi várako­zást felülmúl”. Carter és Suarez a Fehér Ház szóvivője szerint első­sorban gazdasági kérdésekről, vala­mint az energiaügyi együttműkö­désről folytatott eszmecserét. Arról nem érkezett jelentés, hogy a spa­nyol kormányfő újabb amerikai hi­telek folyósítására is kapott volna ígéretet. Ami a Spanyolországba irá­nyuló amerikai uránexportot illeti, a miniszterelnök szerint „a problé­ma közel van a megoldáshoz”. Az uránexport múlt havi ideiglenes felfüggesztése érzékenyen érintette a madridi kormányt, amely fontolóra vette, hogy felmondja az USA-val kötött atomegyezményét. Kereskedelmi kérdésekről szólva Carter elnök biztosította tárgyaló­­partnerét, hogy bármikor közvet­len érintkezésbe léphet vele, ha sürgős, megoldásra váró kérdések merülnek fel. A megfigyelők sze­rint az amerikai elnök Suareznek arra a bírálatára válaszolt, hogy az USA korlátozza néhány spanyol termék bevitelét. A Spanyol Kommunista Párt gaz­daságpolitikájáról, nyilatkozott be­ruházási szakértőknek Carrillo, a párt főtitkára. Közölte, hogy a párt a nagybirtokok kisajátítását kíván­ja megfelelő kártérítés ellenében. A kommunisták jelenleg nem indít­ványozzák a bankrendszer államo­sítását, de szükségesnek tartják, hogy az állam betarthassa a hitel­­politikai fegyelmet. A párt síkra száll azért, hogy a spanyol iparnak több mint 60 százalékát kézben tar­tó állami Országos Ipari Intézet (INI) „demokratikus ellenőrzés” alá kerüljön. A külföldi tőke tevé­kenységéről szólva a párt főtitkára kifejtette, hogy a kormánynak kell meghatároznia, milyen téren kívá­natos a külföldi beruházások ösz­tönzése. (Reuter, DP­A) Nemzetközi nukleáris konferencia Salzburgban Gyors ütemben apadnak a világ hagyományos energiaforrásai — fi­gyelmeztette Eklund a Nemzeközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) igazgatója a Salzburgban egybegyűlt nukleáris szakértőket. A szakértők, köztük a szocialista országok képvi­selői a nukleáris energiáról és a ter­melési ciklusról szervezett, tegnap kezdődött, két hétig tartó konferen­cián vesznek részt. „Nem kétséges, hogy elérkeztünk a természetben előforduló fosszilis energiahordozók felhasználásának (jelenleg a ener­giafogyasztás kétharmadát adják­ végső szakaszához — hangoztatta 60 ország 2000 delegátusa előtt a bécsi szervezet vezetője. Carter amerikai elnök üdvözlő táviratot küldött a konferenciának emlékeztetve a delegátusokat, hogy „az USA minden országot támogatni akar energiaterveinek megvalósulá­sában”, egyúttal azonban elejét akarja venni az atomfegyverek el­terjedésének. Várhatóan heves vitá­kat fog kiváltani az új amerikai nukleáris exporpolitika, amely tilt­ja a fűtőanyagok újrafeldolgozására és az urán dúsítására szolgáló be­rendezések kivitelét. (Reuter) milliárd dollárért. Irán korábban már megállapodott francia cégekkel két, egyenként 900 megawattos erő­mű megvásárlásában, az áruk körül támadt nézeteltérés miatt azonban a szerződés aláírása már hónapok óta halasztást szenved. Iráni lapjelentések szerint fran­cia cégek szeretnének megbízást kapni 15 ezer lakás felépítésére, ez 200 millió dolláros megrendelést je­lenthet. A vegyes bizottság ülésén szó lesz a fővárost egy dél-tengeri kikötővel összekötő vasútvonal, va­lamint autópálya közös építéséről. Ha a tervezett szerződéseket aláír­ják, a két ország közötti kereske­delmi forgalom évente elérheti a 12 milliárd dollárt — mutat rá a te­­heráni kormány lapja. (Reuter) Párizs atomreaktorokat kínál Teheránnak Franciák iráni gazdasági tárgya­lások kezdődtek Teheránban. Four­­cade ellátási miniszter, aki a két ország gazdasági vegyes bizottságá­nak ülésére érkezett az iráni fővá­rosba, jólértesült források szerint hat atomreaktort kínál eladásra 7 W,V 7? / NAPRÓL NAPRA -A NORVÉGIÁBA IRÁNYULÓ EXPORTUNK tavaly 37 száza­lékkal növekedett, ezen belül azonban csökkent a gépek ki­vitelének aránya. Idén így elsősorban a gépexport szor­galmazása kerül előtérbe. (3. oldal) + A CHEMOL KFT., A LEGFIATALABB OSZTRÁK—MA­GYAR VEGYES VÁLLALAT, az eltelt három hónap alatt 70 millió schillinges szerződést kötött erre az évre. (3. oldal) -­ A CASABLANCAI NEMZETKÖZI VÁSÁRON hétfőn tartot­ták a magyar napot. Az árubemutató és a vonzó építkezési megoldás már eddig is nagy sikert aratott a vásáron. (3. oldal) + ÚJRA AD OLAJAT A NORVÉG EKOFISK-MEZŐ. Hivatalos közlés szerint a tengerbe ömlött olaj nem okoz jelentős ká­rokat. (2. oival) A ROMÁNIA TELJESÍTENI AKARJA GAZDASÁGI TERVEIT — a földrengés okozta károk ellenére is. Különös felelősség hárul a gépiparra, s jelentősen növelni kell a munkaterme­lékenységet. (6. oldal) + A KUBA ELLENI KERESKEDELMI EMBARGÓ FELOLDÁ­SÁRA terjesztett elő törvényjavaslatot McGovern szenátor. (2. oldal) + A SZOVJETUNIÓ ISMÉT VÁSÁROLHAT a Közös Piactól vasat a szubvenciós rendszer keretében — így döntött a na­pokban a brüsszeli bizottság. (8. oldal) -­ AZ ANGOL REPÜLŐGÉPGYÁRTÁS ÁLLAMOSÍTÁSA tel­jessé vált azzal, hogy a British Aerospace magába tömörí­tette az ország még működő magáncégeit. (8. oldal) + A KÖZÖS PIAC SZOCIÁLIS PROBLÉMÁIRÓL adott inter­jút lapunknak H. Vredeling holland politikus, a brüsszeli bi­zottság tagja. (6. oldal) + A KÖZÖS PIAC ELUTASÍTOTTA az afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni cukorszállító országok áremelési indítványát. (8. oldal) +A SVÉD ACÉLIPAR FOGLALKOZTATOTTAINAK drákói csökkentését vetíti előre a kormány megbízásából az acélipar rekonstrukciójára kidolgozott Fehér Könyv. (8. oldal) A GABONAKÉSZLETEZÉSI PROGRAM JÓVÁHAGYÁSÁRÓL döntött a washingtoni szenátus mezőgazdasági bizottsága. Egyidejűleg felkérték az elnököt, hogy szorgalmazza nemzet­közi gabonakészlet létesítését is. (8. oldal) ,ak S. 21­­. s­oV Befejeződött az EGB ülésszaka Genfben a szombaton hajnalban tartott zárótanácskozással befejező­dött az Európai Gazdasági Bizott­ság­­ (EGB) 32. ülésszaka. A részt­vevő küldöttségek a Szovjetunió ja­vaslatára elhatározták, hogy össz­európai kongresszust rendeznek a környezetvédelemről. A találkozó időpontjáról az EGB jövő évi ülés­szakán döntenek. Az ülésszakon elfogadott határo­zat általános részében az európai országok üdvözölték azt a fejlődést, amelyet a helsinki záróokmány ajánlásainak megfelelően gazdasági téren elértek. Felhívták a figyelmet a belgrádi tanácskozás fontosságá­ra, s felhatalmazták az EGB főtit­kárát, hogy a belgrádi konferencián adjon tájékoztatást az európai gaz­dasági helyzetről, a kereskedelmi­gazdasági együttműködés fejlődésé­ről és kérdéseiről. (MTI)

Next