Világgazdaság, 1977. június (9. évfolyam, 105/2104-126/2125. szám)
1977-06-01 / 105. (2104.) szám
• Tegnap Romániába utazott az izraeli mezőgazdasági miniszter, hogy aláírja a két ország új mezőgazdasági együttműködési megállapodását. Ez új kutatásban, az oktatásban és a szövetkezeti gazdálkodásban irányoz elő együttműködést. Tavaly már megállapodtak az öntözés, a talajjavítás és a takarmánytermelés területén való kooperációban. • Husak, a CSKP első titkára tegnap kezdte meg iraki látogatását. • Kaunda zambiai elnök tegnap négynapos hivatalos látogatásra Brüsszelbe érkezett. Az afrikai politikus elsősorban hazája és a Közös Piac kapcsolatairól tárgyal majd a belga fővárosban. A zambiai államfő Máltáról érkezett Brüsszelbe, ahol Mintoff miniszterelnökkel nemzetközi kérdéseket és a zambiaimáltai együttműködést — beleértve a gazdasági kapcsolatokat — tekintette át. • Andersen dán külügyminiszter június közepén háromnapos hivatalos látogatásra Szíriába utazik. Khaddam miniszterelnök-helyettessel és külügyminiszterrel a kétoldalú kapcsolatokról, a feleket kölcsönösen érdeklő egyéb kérdésekről és a közel-keleti helyzetről tanácskozik. • A KGST-országok belkereskedelmi választékcsere-forgalma a múlt évben meghaladta az 522 millió rubelt, szemben az 1975-ös 446 millióval. A KGST belkereskedelmi munkacsoport tallini ülésén megállapították, hogy a dinamikus forgalomnövekedésben fontos szerepet játszottak a partnerországokban működő nemzeti üzletek. A munkacsoport ülésén első alkalommal vett részt a kubai küldöttség. 4. A termelési kooperáció és szakosítás fokozása, a KGST-országok licenc-felhasználási terveinek egyeztetése, a hosszútávú célprogramokhoz javaslatok kidolgozása — többi között e témák szerepelnek a KGST rádiótechnikai és elektronikai állandó bizottságának 32. brnói ülésén. 00 Csökkent a munkanélküliek száma Dániában. Márciusban még a munkaképes lakosság 7,9 százaléka volt állástalan, áprilisban 7,7 százaléka. A központi statisztikai hivatal közleménye szerint tavaly áprilishoz képest viszont 1,9 százalékkal nőtt a munkanélküliségi ráta. JELENTI SE Kuba és Jamaica 1978. évi mezőgazdasági, építőipari, halászati, idegenforgalmi, közegészségügyi, élelmiszeripari, sport- és oktatási együttműködéséről írtak alá jegyzőkönyvet Havannában a két ország kormányközi bizottságának vezetői. Vietnam déli tartományaiban folytatódik az új gazdasági övezetek kiépítése. A tervek szerint az év végéig mintegy 500 ezer ember települ át a nagyvárosokból. • Kína tiltakozását jelentette be a Japán és Dél-Korea között létrejött megállapodással szemben, amely a két ország között elterülő kontinentális talapzat közös kiaknázásáról gondoskodik. A megállapodást a japán parlament elé terjesztették jóváhagyásra. A kínai külügyminiszter-helyettes Kína szuverenitása megsértésének nevezte a közös fejlesztési zóna kijelölését Peking háta mögött. Hasonlóképpen elítélte az egyezményt a Koreai NDK is. 00 A Lufthansa gépei a földön vesztegelnek. Tegnap déltől sztrájkolnak a pilóták, a légikísérők, a repülőmérnökök; a repülésben közvetlenül részt vevő személyzet szakszervezete jobb munkakörülményeket és magasabb béreket követel. Különösen azt sérelmezi, hogy a nagyobb repülőgépek beállításával járó többletmunkát nem díjazzák arányosan. A kanadai Scintrex Ltd. és a De Havilland Aircraft of Canada 6 millió dollár értékben speciálisan geológiai kutatásokra, az ásványi kincsek felmérésére kialakított repülőgépeket szállít Kínának. A plótákat Kanadában képzik ki. • Szaúd-Arábia 50 millió dolláros kölcsönt nyújt Indonéziának a keletjávai úthálózat kiépítésére. A két ország képviselőinek Dzsakartában aláírt megállapodása szerint a kölcsön 20 évre szól, visszafizetését öt év türelmi idő után kell megkezdeni, az évi kamat 3,5 százalék. Indonézia már korábban 100 millió dolláros kölcsönt vett fel Szaúd-Arábiától, ennek egy részét szintén útépítési célokra fordítja. MBA Olaszország lakosságának 35,9 százaléka munkaképes korú, összesen 19,9 millió fő. A munkanélküliek januárban 1 millió 450 ezren voltak, háromnegyed részben 29 éven aluliak. 1977. JÚNIUS 1. Részletek a román—amerikai szénüzletről Ph®m Van Dong Dániában Latin-amerikai körúton Carter felesége Az USA-ban — mint előző számunk 3. oldalán jelentettük — román részvétellel nyitnak szénbányát. Az Occidental Petroleum Co. Virginia államban létesíti az új bányát, ehhez a román fél kezdetben 53 millió dollár készpénzzel, később technológiák és berendezések szállításával járul hozzá. Cserében Románia 13 millió tonna szénre tarthat igényt, amely a bánya 40 évre becsült élettartama alatt kitermelhető 40—50 millió tonna szénnek közel egyharmada. Románia emellett — opcióra — a mindenkori világpiaci áron megvásárolhatja a termelés további egyharmadát. (A cég jelenleg tonnánkénti 63 dolláros áron értékesíti kiváló minőségű, kokszolható szenét.) Az előzetes megállapodást Armand Hammer, az amerikai konszern elnöke írta alá Bukarestben. Nyilatkozatában hangsúlyozta: a nemzetközi szénkereskedelem történetében ez a legnagyobb szabású kelet-nyugati ügylet, összértéke idővel elérheti a 2 milliárd dollárt. Az amerikai üzletember reményét fejezte ki, hogy az ügylet bevezetője lehet az USA és Románia közötti, az eddiginél jóval szélesebb körű gazdasági együttműködésnek. Bukaresti források közölték, hogy a Hammer vezette üzleti delegáció különböző együttműködési elképzelésekről tárgyalt a román olaj- és vegyipar vezetőivel is. Bukarestben rámutatnak, hogy Románia első alkalommal hajt végre nyugaton közvetlen beruházást. Az ország acélipara — teszik hozzá — erősen függ a szénimporttól, az USA-ban eszközölt beruházás a behozatali források diverzifikálását szolgálja. Az első amerikai szénszállítások már jövőre megkezdődhetnek a közös bányákból. Hammer — akit fogadott Ceausescu elnök is — cáfolta, hogy politikai nehézségek esetleg meghiúsíthatják a szénügylet létrejöttét. Azokra a jelentésekre utalt, hogy az amerikai képviselőház 55 tagja felszólította az elnököt, mielőtt júliusban még egy évre meghosszabbítaná a legnagyobb kedvezmény elvének érvényesítését a román exportcikkekre, „tanulmányozza az ehhez csatolt politikai feltételek betartását”. (AP—DJ, Reuter) Jaroszewicz a lengyel külkereskedelemről A lengyel törvényhozás hétfőn kezdett ülése meghallgatta a kormány beszámolóját az idei terv végrehajtásának állásáról. Piotr Jaroszewicz miniszterelnök, aki a jelentést a szejm elé terjesztette, elmondta, hogy az első öt hónap eredményei ígéretesek, bár egyes területeken a helyzet még nem kielégítő. Gondokat okoz a többi között a változatlanul kedvezőtlen világpiaci helyzet. A tervezettnél gyorsabb volt az ipari termelés növekedése (9 százalék a tervezett 7,3 helyett), de nem volt kielégítő ütemű az ipar átállása az export- és a fogyasztási cikkek gyártására. Nem könnyű az idén a külkereskedelem helyzete — mondta a miniszterelnök. Hiszen a terv szerint az exportnak kétszer olyan gyorsan kell növekednie, mint a termelésnek. A szocialista országokkal folytatott kereskedelemben Lengyelország exportja csaknem 12 százalékkal, importja mintegy 24 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Jaroszewicz méltatta a Lengyelországot a Szovjetunióhoz és a többi KGST-országhoz fűző kapcsolatok jelentőségét, s állást foglalt azok elmélyítése mellett. A tőkésországok viszonylatában a külkereskedelem az első négy hónap alatt az évi exportterv 26 százalékát, a beviteli tervet pedig 30 százalékban teljesítette. A nyugati országokban sok lengyel exportcikk bevitelét kontingensek megállapításával vagy más módon korlátozzák. A tőkés kereskedelmi partnereknek be kell látniuk — hangsúlyozta a miniszterelnök —, hogy Lengyelország nem importálhat többet ezekből az országokból, ha nem nyitják meg piacaikat a lengyel árucikkek előtt. (MTI) Tegnap Koppenhágába érkezett Pham Van Dong vietnami miniszterelnök. Kétnapos látogatása során várhatóan gazdasági és ipari együttműködési megállapodást írnak alá. A koppenhágai külügyminisztériumhoz közelálló források szerint a megbeszélések középpontjában nemzetközi és bilaterális kérdések — köztük is elsősorban a Vietnamnak nyújtandó dán fejlesztési segély — állnak. A kisebbségi szociáldemokrata kormány tegnapelőtt felkérte a parlamentet, hagyjon jóvá 7 millió korona értékű élelmiszer gyorssegélyt a VSZK számára Dánia az idén várhatóan 30—40 millió korona gazdasági segélyt ad Vietnamnak. (Reuter) A bangladesi népszavazás eredménye Népszavazás erősítette meg tisztében Ziaur Rahman bangladesi államfőt, aki hivatalosan csak egy hónapja tölti be ezt a pozíciót, de gyakorlatilag 1975 novembere óta áll a nyolcvanmilliós ország élén. Az „igen” szavazatok aránya csaknem 99 százalék. Elődje, Abu Szádat Mohammed Szajem április 21-én mondott le. Az új államfő április 30-án ismertette 19 pontos gazdasági-társadalmi programját, s akkor jelentette be, hogy május végén népszavazást rendez. 1978 végén pedig általános választást ír ki. A 38 millió szavazópolgár az államfő programjáról is szavazott. A program szerint a gazdaságfejlesztésben a mezőgazdaság erősítésének kell elsőséget biztosítani, az országot élelmiszerekből önellátóvá kell tenni, meg kell szüntetni az analfabétizmust, le kell fékezni a népességszaporulatot, javítani kell a nők helyzetét, s „korrupciómentes, tisztességes társadalmi rendszert kell kialakítani”. (Reuter) A júniusi szovjet valutaárfolyamok Moszkvai tudósítónktól: Harmadik hónapja javul a rubel az amerikai dollárhoz képest. A Szovjetunió állami bankjának június havi árfolyamjegyzéke szerint 100 dollárt ezután 74,30 rubellel számolnak el — az előző havi jegyzés 74,45 rubel, az áprilisi pedig 74,61 rubel volt. Átlagosan negyed százalékkal emelkedett a rubel árfolyama a svéd, a dán és a norvég koronához, a finn márkához képest. Leértékelték viszont a szovjet valutát a nyugatnémet márkához viszonyítva. Száz márka most 31,48 rubelt ér, szemben az előző havi 31,39 rubellel. Javult a svájci frank rubel-árfolyama is, 100 egységet 29,47 rubellel váltanak át, szemben a májusi 29,37 rubellel. Az Egyesült Államok rendkívüli utazó nagykövetévé lépett elő az elnök felesége, Rosalynn Carter, hétfőn hét országot érintő kéthetes latin-amerikai körútra indult népes küldöttség kíséretében. Az út során a Panama-csatorna érzékeny problémáiról, az USA és az Amerikai Államok Szövetsége közötti kapcsolatokról, a nyugati félteke országainak gazdasági, kereskedelmi problémáiról, nemzetközi energiaügyi kérdésekről, s nem utolsósorban Washington és Havanna kapcsolatainak normalizálásáról esik szó. A kubai kérdés központi helyet foglal el a tárgyalásokon. Erre utal, hogy Carter elnök felesége búcsúztatásakor újságírók előtt kijelentette: arra számít, hogy a következő hetekben jelzéseket kap a Kubához fűződő diplomáciai viszony erősödését illetően. A homályos fogalmazás mögött az áll — mutatnak rá megfigyelők —, hogy Washington állítólag kölcsönös diplomatacserét indítványozó javaslatot juttatott el Havannába. A javaslat értelmében amerikai diplomatákat küldenének Svájc havannai nagykövetségére, Kuba pedig Csehszlovákia washingtoni képviseletére delegálna ügyvivőket. Kuba állt a középpontban Rosalynn Carter körútjának első állomásán, Jamaicában is. A küldöttséggel utazó Terence Todman külügyminisztériumi államtitkár, aki a sikeres kubai—amerikai halászati tárgyalásokon az USA delegációját vezette, Manley jamaicai miniszterelnökkel történt találkozója után közölte: elsősorban Jamaica Kubával kapcsolatos tapasztalatait vitatták meg. Carter asszony útjának további állomásai: Costa Rica, Ecuador, Peru, Kolumbia, Venezuela és Brazília. (AP—DJ, Reuter, MTI) VILÁGGAZDASÁG Rekord külkereskedelmi aktívum Japánban A japán pénzügyminisztérium hivatalosan is megerősítette, hogy a végleges adatok szerint Japán áprilisi külkereskedelmi mérlege 1,778 milliárd dolláros rekordaktívumot mutatott. A márciusi többlet 1,56 milliárd, a tavaly áprilisi 759 millió dollár volt. Rekordtöbblettel zárták áprilisban a fizetési mérleg folyó tételeit is: 1,229milliárd dollárral, szemben a márciusi 866 millió dolláros és az egy évvel korábbi 292 millió dolláros aktívummal. Ugyanakkor az általános fizetési mérleg aktívuma a márciusi 935 millió dollárról áprilisra 359 millió dollárra esett, elsősorban a nagymérvű rövid és hosszú lejáratú tőkekiáramlás következtében. Tavaly áprilisban a fizetési mérleg többlete 181 millió dollár volt. Elsősorban a hajók és az erősáramú villamos berendezések kivitelének fokozódása következtében áprilisban 6,753 milliárd dollár volt az export. Ez 311 millió dollárral kevesebb ugyan a márciusinál, de 29 százalékkal meghaladja az egy évvel korábbi szintet, s szezonálisan kiigazítva 0,5 százalékkal magasabb, mint a márciusi. Az import áprilisban 4,975 milliárd dollár volt, 529 millióval kevesebb, mint márciusban, de 11 százalékkal több, mint tavaly áprilisban. Szezonálisan kiigazítva, a bevitel márciusról áprilisra 4,3 százalékkal csökkent. (AP DJ) STAGNÁL AZ IPARI TERMELÉS FRANCIAORSZÁGBAN Lesz-e frankválság? Stagnálás fenyegeti a francia ipart, amely az év első három hónapjában még éves szinten 3 százalékkal tudta növelni termelését. Az országos statisztikai hivatal Párizsban közzétett jelentése szerint április óta visszaesett a vállalatok megrendelésállománya, szintje jelenleg jóval alatta marad az átlagosnak. Az ipari termelés még így is jóval felülmúlja a keresletet, gyarapodik a raktárak késztermékkészlete, s a következő hónapokban az ipari vállalatok termelésük csökkenésével számolnak — hangzik a jelentés. A kiskereskedelmi árak áprilisi 1,3 százalékos emelkedése után a bérindexálás keretében június 1-től 2,2 százalékkal növelik a minimális órabéreket Franciaországban. Az új 9,34 frankos órabér azt jelenti, hogy 40 órás munkahetet véve alapul, a minimális havi bér a jelenlegi 1590 frankról június 1-től 1625 frankra emelkedik. A termelés visszaesése, az infláció felgyorsulása ellenére „haladékot kapott a francia frank a valutaválsággal megbeszélt randevújára” — írja az AP—DJ pénzügyi szakírója a francia fővárosból. A baloldal politikai előretörése, a jövő márciusi választások közeledése mind ez ideig nem riasztotta el a frankbefektetőket, tartják a francia valutát, jóllehet gazdasági prognózisok a frank komoly gyengülésére számítottak, sőt összeroppanására is, ha a spekuláció tetőzik. Ennek ellenére a dolláronként 15 frankos árfolyam feltűnően tartósnak bizonyult tavaly nyár óta. Az okok között pénzügyi szakértők a Barre-kormány tudatos valutaárfolyam politikáját emelik ki, elsőnek. Barre nem hajlandó elfogadni azt az érvelést, hogy az olcsóbb frank versenyképesebbé teheti a francia exportot és ezzel sikerül hatástalanítani a munkanélküliség veszélyes robbanószerkezetét. A franciák számára a valutaárfolyam az „iskolai bizonyítvánnyal” azonos jelentőségű, ha a frank gyengülne, a közvélemény ezt úgy tekintené, mint a külföld rossz osztályzatát Barre gazdasági stratégiájára. A rossz bizonyítvány pedig az ellenzék malmára hajtaná a vizet. A kormányfő — és ez a legfontosabb ok — sem bízik többé abban a korábbi doktrínában, hogy az olcsóbb valuta fellendíti az exportot. A francia valuta leértékelődése a nyugatnémet márkával szemben csak azt jelentette, hogy a nyugatnémet árukért többet kell Franciaországnak fizetnie. Ráadásul az importált olajat is dollárban kell kiegyenlíteni. Így tehát — vélekedik az AP—DJ — alapos oka van Barrenak, mind az inflációellenes harc, mind a mérlegegyensúly szempontjait figyelembe véve, hogy elejét vegye a francia valuta devalválódásának. A francia hatóságok törekvését megkönnyíti a még mindig szigorú és átfogó devizaellenőrzési, rendszer, valamint a hagyományosan magas kamatszint. A francia jegybank a kereskedelmi bankoknak 10,5 százallékos kamattal folyósít hiteleket, s ez az irányadó kamat megfelelőképpen felülmúlja a legtöbb vezető tőkésország kamatszintjét ahhoz, hogy a külföldi befektetőket francia frank vásárlására ösztönözze. A frank árfolyamának fenntartását a devizapiacokon, a „manipulált lebegtetést” az ország számottevő monetáris tartalékai is megkönnyítik. Pillanatnyilag devizából és aranyból 10 milliárd dollárosak a készletek. Kímeli a francia devizakészleteket az a tudatos francia politika is, amely az állami óriásvállalatokat és közületeket az eurodollár piacra küldi, hogy ott nézzenek kölcsönök után. Ezzel feltölthetők a francia tartalékok, anélkül, hogy a kormánynak az IMF-től kelljen hiteleket felvennie időrabló előkészítő tárgyalások után. Másrészt a hazai államkölcsön-kibocsátásokra is elegendő fölös tőkét tudnak bevonni, ha a vállalatok a szükséges pénz egy részét külföldről szerzik be. (A 30 milliárd frankra emelt államkötvény sikeres lejegyzéséről lásd a VILÁGGAZDASÁG 1977. május 31. 1. oldal.) Franciaország végül is jobb helyzetben van, mint Nyugat-Európa két másik beteg gazdasága. (AP—DJ) * A Venezuelai Beruházási Alap tervei A Venezuelai Beruházási Alap (FIV) eszközeinek 75—80 százalékát továbbra is külföldre viszik — jelentette be Caracasban Quero Morales, a FIV elnöke. Az évtized végéig 8,6 milliárd dollár lesz az alap kinnlevősége — tette még hozzá. A FIV — mint ismeretes — három évvel ezelőtt alakult 4,65 milliárd dolláros tőkével. Jelenleg 6,4 milliárd dollár fölött rendelkezik, ebből 4,8 milliárd az ország határain kívül van. A külföldre vitt pénzből 3,23 milliárd latin-amerikai és más fejlődő országok megsegítésére szolgál, a többi pedig a fejlett ipari országok kereskedelmi bankjaiban kamatozik. Az alap pénzforrása részben a kamatbevétel — három éve 6—6,5 százalékos kamatot kap 1,57 milliárd dollár után —, részben pedig az állami tervben szereplő olajbevételen felüli összeg. (Reuter) Algéria arab kölcsönfelvételei Algíri tudósítónktól. A CNAN, algériai nemzeti hajózási vállalat, valamint az algíri külkereskedelmi bank képviselői két kölcsönmegállapodást írtak alá 6 millió kuvaiti dinár és 150 millió szaúdi rial (összesen mintegy 67 millió dollár) felvételére. A kölcsönt az Arab Nemzetközi Beruházási Bank szervezte. A kölcsönök futamideje 10 év, a türelmi idő 5 év. A kuvaiti kölcsön az egy éve felvett 10 millió dináros összeg kiegészítése, formája pedig magántőkekihelyezés. A szaúd-arábiai rialban történő kölcsönfelvételre a kötvénykibocsátás formájában — először kerül sor. A közel 70 millió dollárt az algériai vállalat hajóállományának bővítésére kívánja fordítani. VIIfiGGfZDASAG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA ES A KONJUNKTÚRA ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET LAPJA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VAJNA JÁNOS Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. om. Postacím: 139? Budapest. Pf. 534. Telefon: 184-035 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csellény Ferenc Igazgató Kiadóhivatal: Bp 1085 Blaha Lujza tér 1-3. Postacím: 1959 Budapest Telefon: 343*109 Előfizethető minden magyar postahivatalnál Előfizetési díj egy évre 24(X) Ft Terjeszti a Magyar Posta 77.3102/3 05 - Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest F. v. Bolgár Imre Nyomta Szikra lapnyomda, Budapest F. v. Roder Imre INDEX: 25 008 ISSN 0042-6148