Világgazdaság, 1977. június (9. évfolyam, 105/2104-126/2125. szám)

1977-06-01 / 105. (2104.) szám

­ • Tegnap Romániába utazott az izraeli mezőgazdasági miniszter, hogy aláírja a két ország új mező­­gazdasági együttműködési megálla­podását. Ez új kutatásban, az okta­tásban és a szövetkezeti gazdálko­dásban irányoz elő együttműködést. Tavaly már megállapodtak az öntö­zés, a talajjavítás és a takarmány­termelés területén való kooperáció­ban. • Husak, a CSKP első titkára teg­nap kezdte meg iraki látogatását. • Kaunda zambiai elnök tegnap négynapos hivatalos látogatásra Brüsszelbe érkezett. Az afrikai po­litikus elsősorban hazája és a Közös Piac kapcsolatairól tárgyal majd a belga fővárosban. A zambiai állam­fő Máltáról érkezett Brüsszelbe, ahol Mintoff miniszterelnökkel nem­zetközi kérdéseket és a zambiai­­máltai együttműködést — beleértve a gazdasági kapcsolatokat — tekin­tette át. • Andersen dán külügyminiszter június közepén háromnapos hivata­los látogatásra Szíriába utazik. Khaddam miniszterelnök-helyettes­sel és külügyminiszterrel a kétoldalú kapcsolatokról, a feleket kölcsönösen érdeklő egyéb kérdésekről és a kö­zel-keleti helyzetről tanácskozik. • A KGST-országok belkereskedel­mi választékcsere-forgalma a múlt évben meghaladta az 522 millió ru­belt, szemben az 1975-ös 446 millió­val. A KGST belkereskedelmi mun­kacsoport tallini ülésén megállapí­tották, hogy a dinamikus forgalom­­növekedésben fontos szerepet ját­szottak a partnerországokban mű­ködő nemzeti üzletek. A munkacso­port ülésén első alkalommal vett részt a kubai küldöttség. 4. A termelési kooperáció és sza­kosítás fokozása, a KGST-országok licenc-felhasználási terveinek egyez­tetése, a hosszútávú célprogramok­hoz javaslatok kidolgozása — többi között e témák szerepelnek a KGST rádiótechnikai és elektronikai állan­dó bizottságának 32. brnói ülésén. 00 Csökkent a munkanélküliek szá­ma Dániában. Márciusban még a munkaképes lakosság 7,9 százaléka volt állástalan, áprilisban 7,7 száza­léka. A központi statisztikai hivatal közleménye szerint tavaly április­hoz képest viszont 1,9 százalékkal nőtt a munkanélküliségi ráta. JELENTI­ SE Kuba és Jamaica 1978. évi me­zőgazdasági, építőipari, halászati, idegenforgalmi, közegészségügyi, élelmiszeripari, sport- és oktatási együttműködéséről írtak alá jegyző­könyvet Havannában a két ország kormányközi bizottságának vezetői. Vietnam déli tartományaiban folytatódik az új gazdasági övezetek kiépítése. A tervek szerint az év vé­géig mintegy 500 ezer ember települ át a nagyvárosokból. • Kína tiltakozását jelentette be a Japán és Dél-Korea között lét­rejött megállapodással szemben, amely a két ország között elterülő kontinentális talapzat közös kiak­názásáról gondoskodik. A megálla­podást a japán parlament elé ter­jesztették jóváhagyásra. A kínai külügyminiszter-helyettes Kína szu­verenitása megsértésének nevezte a közös fejlesztési zóna kijelölését Pe­king háta mögött. Hasonlóképpen elítélte az egyezményt a Koreai NDK is. 00 A Lufthansa gépei a földön vesztegelnek. Tegnap déltől sztráj­kolnak a pilóták, a légikísérők, a repülőmérnökök; a repülésben köz­vetlenül részt vevő személyzet szak­­szervezete jobb munkakörülménye­ket és magasabb béreket követel. Különösen azt sérelmezi, hogy a na­gyobb repülőgépek beállításával járó többletmunkát nem díjazzák arányo­san. A kanadai Scintrex Ltd. és a De Havilland Aircraft of Canada 6 millió dollár értékben speciálisan geológiai kutatásokra, az ásványi kincsek felmérésére kialakított repü­lőgépeket szállít Kínának. A plótá­­kat Kanadában képzik ki. • Szaúd­-Arábia 50 millió dolláros kölcsönt nyújt Indonéziának a kelet­­jávai úthálózat kiépítésére. A két ország képviselőinek Dzsakartában aláírt megállapodása szerint a köl­csön 20 évre szól, visszafizetését öt év türelmi idő után kell megkezdeni, az évi kamat 3,5 százalék. Indoné­zia már korábban 100 millió dollá­ros kölcsönt vett fel Szaúd-Arábiá­­tól, ennek egy részét szintén útépí­tési célokra fordítja. MBA Olaszország lakosságának 35,9 százaléka munkaképes korú, össze­sen 19,9 millió fő. A munkanélkü­liek januárban 1 millió 450 ezren voltak, háromnegyed részben 29 éven aluliak. 1977. JÚNIUS 1. Részletek a román—amerikai szénüzletről Ph®m Van Dong Dániában Latin-amerikai körúton Carter felesége Az USA-ban — mint előző szá­munk 3. oldalán jelentettük — ro­mán részvétellel nyitnak szénbá­nyát. Az Occidental Petroleum Co. Virginia államban létesíti az új bá­nyát, ehhez a román fél kezdetben 53 millió dollár készpénzzel, később technológiák és berendezések szál­lításával járul hozzá. Cserében Ro­mánia 13 millió tonna szénre tart­hat igényt, amely a bánya 40 évre becsült élettartama alatt kitermel­hető 40—50 millió tonna szénnek közel egyharmada. Románia emellett — opcióra — a mindenkori világpiaci áron meg­vásárolhatja a termelés további egy­­harmadát. (A cég jelenleg tonnán­kénti 63 dolláros áron értékesíti ki­váló minőségű, kokszolható szenét.) Az előzetes megállapodást Ar­mand Hammer, az amerikai kon­szern elnöke írta alá Bukarestben. Nyilatkozatában hangsúlyozta: a nemzetközi szénkereskedelem törté­netében ez a legnagyobb szabású kelet-nyugati ügylet, összértéke idővel elérheti a 2 milliárd dollárt. Az amerikai üzletember reményét fejezte ki, hogy az ügylet beveze­tője lehet az USA és Románia kö­zötti, az eddiginél jóval szélesebb körű gazdasági együttműködésnek. Bukaresti források közölték, hogy a Hammer vezette üzleti delegáció különböző együttműködési elképze­lésekről tárgyalt a román olaj- és vegyipar vezetőivel is. Bukarestben rámutatnak, hogy Románia első alkalommal hajt vég­re nyugaton közvetlen beruházást. Az ország acélipara — teszik hoz­zá — erősen függ a szénimporttól, az USA-ban eszközölt beruházás a behozatali források diverzifikálását szolgálja. Az első amerikai szénszál­lítások már jövőre megkezdődhet­nek a közös bányákból. Hammer —­ akit fogadott Ceau­­sescu elnök is — cáfolta, hogy poli­tikai nehézségek esetleg meghiúsít­hatják a szénügylet létrejöttét. Azokra a jelentésekre utalt, hogy az amerikai képviselőház 55 tagja felszólította az elnököt, mielőtt jú­liusban még egy évre meghosszab­bítaná a legnagyobb kedvezmény elvének érvényesítését a román ex­portcikkekre, „tanulmányozza az ehhez csatolt politikai feltételek be­tartását”. (AP—DJ, Reuter) Jaroszewicz a lengyel külkereskedelemről A lengyel törvényhozás hétfőn kezdett ülése meghallgatta a kor­mány beszámolóját az idei terv végrehajtásának állásáról. Piotr Ja­roszewicz miniszterelnök, aki a je­lentést a szejm elé terjesztette, el­mondta, hogy az első öt hónap eredményei ígéretesek, bár egyes területeken a helyzet még nem ki­elégítő. Gondokat okoz a többi kö­zött a változatlanul kedvezőtlen vi­lágpiaci helyzet. A tervezettnél gyorsabb volt az ipari termelés nö­vekedése (9 százalék a tervezett 7,3 helyett), de nem volt kielégítő üte­mű az ipar átállása az export- és a fogyasztási cikkek gyártására. Nem könnyű az idén a külkeres­kedelem helyzete — mondta a mi­niszterelnök. Hiszen a terv szerint az exportnak kétszer olyan gyorsan kell növekednie, mint a termelés­nek. A szocialista országokkal foly­tatott kereskedelemben Lengyelor­szág exportja csaknem 12 százalék­kal, importja mintegy 24 százalék­kal nőtt az előző év azonos idő­szakához képest. Jaroszewicz mél­tatta a Lengyelországot a Szovjet­unióhoz és a többi KGST-országhoz fűző kapcsolatok jelentőségét, s ál­lást foglalt azok elmélyítése mellett. A tőkésországok viszonylatában a külkereskedelem az első négy hó­nap alatt az évi exportterv 26 szá­zalékát, a beviteli tervet pedig 30 százalékban teljesítette. A nyugati országokban sok lengyel exportcikk bevitelét kontingensek megállapítá­sával vagy más módon korlátozzák. A tőkés kereskedelmi partnereknek be kell látniuk — hangsúlyozta a miniszterelnök —, hogy Lengyelor­szág nem importálhat többet ezek­ből az országokból, ha­ nem nyitják meg piacaikat a lengyel árucikkek előtt. (MTI) Tegnap Koppenhágába érkezett Pham Van Dong vietnami minisz­terelnök. Kétnapos látogatása során várhatóan gazdasági és ipari együtt­működési megállapodást írnak alá. A koppenhágai külügyminiszté­riumhoz közelálló források szerint a megbeszélések középpontjában nemzetközi és bilaterális kérdések — köztük is elsősorban a Vietnam­nak nyújtandó dán fejlesztési segély — állnak. A kisebbségi szociálde­mokrata kormány tegnapelőtt fel­kérte a parlamentet, hagyjon jóvá 7 millió korona értékű élelmiszer gyorssegélyt a VSZK számára Dá­nia az idén várhatóan 30—40 millió korona gazdasági segélyt ad Viet­namnak. (Reuter) A bangladesi népszavazás eredménye Népszavazás erősítette meg tiszté­ben Ziaur Rahman bangladesi ál­lamfőt, aki hivatalosan csak egy hónapja tölti be ezt a pozíciót, de gyakorlatilag 1975 novembere óta áll a nyolcvanmilliós ország élén. Az „igen” szavazatok aránya csak­nem 99 százalék. Elődje, Abu Szá­dat Mohammed Szajem április 21-én mondott le. Az új államfő április 30-án ismertette 19 pontos gazdasági-társadalmi programját, s akkor jelentette be, hogy május végén népszavazást rendez. 1978 végén pedig általános választást ír ki. A 38 millió szavazópolgár az ál­lamfő programjáról is szavazott. A program szerint a gazdaságfejlesz­tésben a mezőgazdaság erősítésének kell elsőséget biztosítani, az orszá­got élelmiszerekből önellátóvá kell tenni, meg kell szüntetni az anal­­fabétizmust, le kell fékezni a né­pességszaporulatot, javítani kell a nők helyzetét, s „korrupciómentes, tisztességes társadalmi rendszert kell kialakítani”. (Reuter) A júniusi szovjet valutaárfolyamok Moszkvai tudósítónktól: Harmadik hónapja javul a rubel az amerikai dollárhoz képest. A Szovjetunió állami bankjának június havi árfolyamjegyzéke szerint 100 dollárt ezután 74,30 rubellel szá­molnak el — az előző havi jegyzés 74,45 rubel, az áprilisi pedig 74,61 rubel volt. Átlagosan negyed száza­lékkal emelkedett a rubel árfolya­ma a svéd, a dán és a norvég ko­ronához, a finn márkához képest. Leértékelték viszont a szovjet va­lutát a nyugatnémet márkához vi­szonyítva. Száz márka most 31,48 rubelt ér, szemben az előző havi 31,39 rubellel. Javult a svájci frank rubel-árfolyama is, 100 egységet 29,47 rubellel váltanak át, szemben a májusi 29,37 rubellel. Az Egyesült Államok rendkívüli utazó nagykövetévé lépett elő az elnök felesége, Rosalynn Carter, hétfőn hét országot érintő kéthetes latin-amerikai körútra indult népes küldöttség kíséretében. Az út során a Panama-csatorna érzékeny prob­lémáiról, az USA és az Amerikai Államok Szövetsége közötti kapcso­latokról, a nyugati félteke országai­nak gazdasági, kereskedelmi prob­lémáiról, nemzetközi energiaügyi kérdésekről, s nem utolsósorban Washington és Havanna kapcsola­tainak normalizálásáról esik szó. A kubai kérdés központi helyet foglal el a tárgyalásokon. Erre utal, hogy Carter elnök felesége búcsúz­tatásakor újságírók előtt kijelentet­te: arra számít, hogy a következő hetekben jelzéseket kap a Kubához fűződő diplomáciai viszony erősödé­sét illetően. A homályos fogalmazás mögött az áll — mutatnak rá meg­figyelők —, hogy Washington állí­tólag kölcsönös diplomatacserét in­dítványozó javaslatot juttatott el Havannába. A javaslat értelmében amerikai diplomatákat küldenének Svájc ha­vannai nagykövetségére, Kuba pe­dig Csehszlovákia washingtoni kép­viseletére delegálna ügyvivőket. Kuba állt a középpontban Rosa­lynn Carter körútjának első állo­másán, Jamaicában is. A küldöttség­gel utazó Terence Todman külügy­­minisztériumi államtitkár, aki a si­keres kubai—amerikai halászati tár­gyalásokon az USA delegációját ve­zette, Manley jamaicai miniszterel­nökkel történt találkozója után kö­zölte: elsősorban Jamaica Kubával kapcsolatos tapasztalatait vitatták meg. Carter asszony útjának további állomásai: Costa Rica, Ecuador, Pe­ru, Kolumbia, Venezuela és Brazí­lia. (AP—DJ, Reuter, MTI) VILÁGGAZDASÁG Rekord külkereskedelmi aktívum Japánban A japán pénzügyminisztérium hi­vatalosan is megerősítette, hogy a végleges adatok szerint Japán ápri­lisi külkereskedelmi mérlege 1,­778 milliárd dolláros rekordaktívumot mutatott. A márciusi többlet 1,56 milliárd, a tavaly áprilisi 759 mil­lió dollár volt. Rekordtöbblettel zárták áprilisban a fizetési mérleg folyó tételeit is: 1,229­­milliárd dol­lárral, szemben a márciusi 866 mil­lió dolláros és az egy évvel koráb­bi 292 millió dolláros aktívummal. Ugyanakkor az általános fizetési mérleg aktívuma a márciusi 935 millió dollárról áprilisra 359 mil­lió dollárra esett, elsősorban a nagymérvű rövid és hosszú lejá­ratú tőkekiáramlás következtében. Tavaly áprilisban a fizetési mérleg többlete 181 millió dollár volt. Elsősorban a hajók és az erős­áramú villamos berendezések kivi­telének fokozódása következtében áprilisban 6,753 milliárd dollár volt az export. Ez 311 millió dollárral kevesebb ugyan a márciusinál, de 29 százalékkal meghaladja az egy évvel korábbi szintet, s szezoná­lisan kiigazítva 0,5 százalékkal ma­gasabb, mint a márciusi. Az import áprilisban 4,975 milli­árd dollár volt, 529 millióval keve­sebb, mint márciusban, de 11 szá­zalékkal több, mint tavaly ápri­lisban. Szezonálisan kiigazítva, a bevitel márciusról áprilisra 4,3 szá­zalékkal csökkent. (AP­ DJ) STAGNÁL AZ IPARI TERMELÉS FRANCIAORSZÁGBAN Lesz-e frankválság? Stagnálás fenyegeti a francia ipart, amely az év első három hó­napjában még éves szinten 3 száza­lékkal tudta növelni termelését. Az országos statisztikai hivatal Párizs­ban közzétett jelentése szerint ápri­lis óta visszaesett a vállalatok meg­rendelésállománya, szintje jelenleg jóval alatta marad az átlagosnak. Az ipari termelés még így is jóval felülmúlja a keresletet, gyarapodik a raktárak késztermékkészlete, s a kö­vetkező hónapokban az ipari válla­latok termelésük csökkenésével szá­molnak — hangzik a jelentés. A kiskereskedelmi árak áprilisi 1,3 százalékos emelkedése után a bérindexálás keretében június 1-től 2,2 százalékkal növelik a minimális órabéreket Franciaországban. Az új 9,34 frankos órabér azt jelenti, hogy 40 órás munkahetet véve alapul, a minimális havi bér a jelenlegi 1590 frankról június 1-től 1625 frankra emelkedik. A termelés visszaesése, az infláció felgyorsulása ellenére „haladékot kapott a francia frank a valutavál­sággal megbeszélt randevújára” — írja az AP—DJ pénzügyi szakírója a francia fővárosból. A baloldal po­litikai előretörése, a jövő márciusi választások közeledése mind ez ideig nem riasztotta el a frankbefektető­ket, tartják a francia valutát, jólle­het gazdasági prognózisok a frank komoly gyengülésére számítottak, sőt összeroppanására is, ha a speku­láció tetőzik. Ennek ellenére a dol­láronként 1­5 frankos árfolyam feltű­nően tartósnak bizonyult tavaly nyár óta. Az okok között pénzügyi szakértők a Barre-kormány tudatos valutaár­folyam politikáját emelik ki, első­nek. Barre nem hajlandó elfogadni azt az érvelést, hogy az olcsóbb frank versenyképesebbé teheti a francia exportot és ezzel sikerül ha­tástalanítani a munkanélküliség ve­szélyes robbanószerkezetét. A fran­ciák számára a valutaárfolyam az „iskolai bizonyítvánnyal” azonos je­lentőségű, ha a frank gyengülne, a közvélemény ezt úgy tekintené, mint a külföld rossz osztályzatát Barre gazdasági stratégiájára. A rossz bizonyítvány pedig az ellenzék malmára hajtaná a vizet. A kormányfő — és ez a legfon­tosabb ok — sem bízik többé abban a korábbi doktrínában, hogy az ol­csóbb valuta fellendíti az exportot. A francia valuta leértékelődése a nyugatnémet márkával szemben csak azt jelentette, hogy a nyugat­német árukért többet kell Francia­­országnak fizetnie. Ráadásul az im­portált olajat is dollárban kell ki­egyenlíteni. Így tehát —­ vélekedik az AP—DJ — alapos oka van Bar­­renak, mind az inflációellenes harc, mind a mérlegegyensúly szempont­jait figyelembe véve, hogy elejét ve­gye a francia valuta devalválódásá­nak. A francia hatóságok törekvését megkönnyíti a még mindig szigorú és átfogó devizaellenőrzési, rendszer, valamint a hagyományosan magas kamatszint. A francia jegybank a kereskedelmi bankoknak 10,5 százal­­­lékos kamattal folyósít hiteleket, s­­ ez az irányadó kamat megfelelőkép­pen felülmúlja a legtöbb vezető tő­késország kamatszintjét ahhoz, hogy a külföldi befektetőket francia frank vásárlására ösztönözze. A frank ár­folyamának fenntartását a deviza­piacokon, a „manipulált lebegtetést” az ország számottevő monetáris tar­talékai is megkönnyítik. Pillanatnyi­lag devizából és aranyból 10 mil­liárd dollárosak a készletek. Kímeli a francia devizakészlete­ket az a tudatos francia politika is, amely az állami óriásvállalatokat és közületeket az eurodollár piacra küldi, hogy ott nézzenek kölcsönök után. Ezzel feltölthetők a francia tartalékok, anélkül, hogy a kor­mánynak az IMF-től kelljen hitele­ket felvennie időrabló előkészítő tárgyalások után. Másrészt a hazai államkölcsön-kibocsátásokra is ele­gendő fölös tőkét tudnak bevonni, ha a vállalatok a szükséges pénz egy részét külföldről szerzik be. (A 30 milliárd frankra emelt államköt­vény sikeres lejegyzéséről lásd a VILÁGGAZDASÁG 1977. május 31. 1. oldal.) Franciaország végül is jobb hely­zetben van, mint Nyugat-Európa két másik beteg gazdasága. (AP—DJ) ­* A Venezuelai Beruházási Alap tervei A Venezuelai Beruházási Alap (FIV) eszközeinek 75—80 százalékát továbbra is külföldre viszik — je­lentette be Caracasban Quero Mora­les, a FIV elnöke. Az évtized végéig 8,6 milliárd dollár lesz az alap kinn­levősége — tette még hozzá. A FIV — mint ismeretes — három évvel ezelőtt alakult 4,65 milliárd dolláros tőkével. Jelenleg 6,4 mil­liárd dollár fölött rendelkezik, eb­ből 4,8 milliárd az ország határain kívül van. A külföldre vitt pénzből 3,23 milliárd latin-amerikai és más fejlődő országok megsegítésére szol­gál, a többi pedig a fejlett ipari országok kereskedelmi bankjaiban kamatozik. Az alap pénzforrása részben a ka­matbevétel — három éve 6—6,5 szá­zalékos kamatot kap 1,57 milliárd dollár után —, részben pedig az ál­lami tervben szereplő olajbevételen felüli összeg. (Reuter) Algéria arab kölcsönfelvételei Algíri tudósítónktól. A CNAN, algériai nemzeti hajó­zási vállalat, valamint az algíri kül­kereskedelmi bank képviselői két kölcsönmegállapodást írtak alá 6 millió kuvaiti dinár és 150 millió szaúdi rial (összesen mintegy 67 millió dollár) felvételére. A kölcsönt az Arab Nemzetközi Beruházási Bank szervezte. A kölcsönök futam­ideje 10 év, a türelmi idő 5 év. A kuvaiti kölcsön az egy éve fel­vett 10 millió dináros összeg kiegé­szítése, formája pedig magántőke­kihelyezés. A szaúd-arábiai rialban történő kölcsönfelvételre a kötvény­­kibocsátás formájában — először ke­rül sor. A közel 70 millió dollárt az al­gériai vállalat hajóállományának bővítésére kívánja fordítani. VIIfiGGf­ZDASAG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA ES A KONJUNKTÚRA ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET LAPJA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VAJNA JÁNOS Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. om. Postacím: 139? Budapest. Pf. 534. Telefon: 184-035 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csellény Ferenc Igazgató Kiadóhivatal: Bp 1085 Blaha Lujza tér 1-3. Postacím: 1959 Budapest Telefon: 343*109 Előfizethető minden magyar postahivatalnál Előfizetési díj egy évre 24(X) Ft Terjeszti a Magyar Posta 77.3102/3­ 05 - Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest F. v. Bolgár Imre Nyomta Szikra lapnyomda, Budapest F. v. Roder Imre INDEX: 25 008 ISSN 0042-6148

Next