Világgazdaság, 1977. június (9. évfolyam, 105/2104-126/2125. szám)

1977-06-14 / 114. (2113.) szám

A KOPINFO JELENTI (Folytatás a 4. oldalról) közül a leggyorsabban, míg kivitele 2,4 százalékkal emelkedett. Teljes forgalmában az OECD-országok ará­­nya 25 százalékra mérséklődött. Az NDK — fokozódó (242 millió dol­lár) összegű deficitje következtében — előtérbe állítja az úgynevezett visszavásárlási ügyleteket. Az NSZK nélküli OECD-forgalom 17,1 száza­léka Franciaországra jut (403 millió dollár). A növekvő gabonaimport 1976-ban (3 millió tonna összesen) kiegyensúlyozatlanná tette az USA- val folytatott kereskedelmet is. Az NSZK és az NDK közötti kereske­delem az NDK fejlett tőkésállamok­kal lebonyolított forgalmának 59 százalékát érte el. A forgalom 13 százalékkal 3,4 milliárd dollárra emelkedett, az NDK-export 16 szá­zalékkal 1,6 milliárd dollárra, az im­port 9 százalékkal 1,77 milliárdra emelkedett, az­­ NDK passzívuma 163,4 millió dollárra csökkent, mérsékelte, de az még így is meg­közelíti az éves tőkés exportot. Bul­gáriában is nyithatnak képviseletet 1976 óta nyugati cégek. Legnagyobb partnere továbbra is az NSZK (OECD-forgalmának 31,8 százalékát bonyolítja le vele). Az import csök­kentése és a bolgár export 20 száza­lékos felfutása révén a deficit eb­ben a relációban is mérséklődött (225 millió dollárra). Olaszország a tőkés forgalomban 11,6 százalékos aránnyal a második helyen áll, lé­nyeges változás ebben a viszonylat­ban a múlt évben nem következett be. A Franciaországba irányuló bol­gár export jelentősen nőtt, így a bolgár mérleghiány 40 százalékkal csökkent. Az USA-val elsősorban a dohányiparban kibontakozó koo­perációs kapcsolatok eredményeként 38 százalékkal bővült a kereskedel­mi forgalom. Ausztriával,­­Nagy- Britanniával és Japánnal mérséklő­dött. N. Palócz Éva Boda György Szingujjev, a szovjet külkereske­delmi minisztérium tőkés kereske­delemmel foglalkozó főosztályának helyettes vezetője a párizsi vásár alkalmából cikket írt a Francia Kommunista Párt lapjában. A két ország kereskedelmi és gazdasági kooperációja az elmúlt tíz évben lendületesen fejlődött. Az árucsere-forgalom értéke az 1965 és 1969 közötti 1,5 milliárd rubelről 1970 és 1974 között 3 milliárd rubel­re emelkedett. A kereskedelem nö­vekedése különösen az utóbbi két évben volt gyors, a kétoldalú áru­csere-forgalom értéke 1975-ben 1,3 milliárd, 1976-ban pedig nem végle­ges számítások szerint 1,6 milliárd rubel volt. Franciaország és a Szovjetunió között a kereskedelmi és gazdasági együttműködést 1965 óta ötéves egyezmények rendezik. Jelenleg az 1979-ig érvényes kooperációs meg­állapodás sikeres megvalósítása fo­lyik. A kapcsolatok állandó és di­namikus jellege lehetővé teszi a hosszú távú bilaterális kooperáció alapjainak megvetését. Az 1971-ben tíz évre kötött gazdasági, ipari és műszaki kooperációs egyezmény új fejezetet nyitott a két ország kap­csolataiban. Az 1976-ban aláírt Business Week A francia vállalatok kedvező ál­lami finanszírozás révén előnyös helyzetbe kerülnek a kelet-európai szocialista országokban, és az egyik­­exportügyletet a másik után kötik, elsősorban a Szovjetunióval és Ro­mániával. Bukarestben a Citroen nemrégiben megállapodást írt alá egy 200 millió dolláros személygép­kocsigyár építéséről, a francia szer­számgépgyártó vállalatok egy mos­tanában megrendezett moszkvai ki­állításról 40 millió dollár értékű új rendeléssel tértek haza, a CN­— Honeywell Bull számítógépgyártó bízik abban, hogy hamarosan több nagy rendelést fog kapni a Szovjet­uniótól. A francia üzletemberek és ban­megállapodás konkretizálta az együttműködés feltételeit és tartal­mazza a hitelek módozatait is. Brezsnyev és Giscard d’Estaing az 1974. évi rambouillet-i találko­zójukon célul tűzték ki a kétoldalú árucsere-forgalom megkétszerezését az 1975 és 1979 közötti időszakban, továbbá a külkereskedelmi mérleg kiegyensúlyozását. A fáradozások eredményeképpen a Szovjetunió ol­dalán több éve mutatkozó deficit az elmúlt évben csökkenni kezdett. Ugyanakkor a francia vállalatok mind több szovjet alapterméket vá­sárolnak. A hosszú távú szerződé­sek értelmében a Szovjetunió 1976- tól kezdve 25 év alatt 78 milliárd köbméter földgázt, ezenkívül jelen­tős mennyiségű kőolajat, cseppfolyó­sított gázt, azbesztet és egyéb ter­méket is szállít partnerének. Ez év januárjában avatták fel a Szovjetunió segítségével épült is­­soire-i, 65 ezer tonna teljesítmé­nyű hidraulikus prést. A megnyitá­son elnöklő Giscard elnök értékelte a szovjet közreműködés politikai jelentőségét, és rámutatott a két ország kooperációjának példás vol­­­­tára. A Franciaországba irányuló szovjet szállítmányokban mind na­gyobb értékben szerepelnek gépek és felszerelések. Két éve, 1975-ben értékük 425 millió rubel volt, a tel­jes Franciaországba irányuló szovjet export 53 százaléka. Ugyanakkor az elmúlt tíz évben a Szovjetunió osz­károk egy csoportja amiatt aggo­dalmaskodik, hogy a szocialista or­szágok és Franciaország kereskedel­mi kapcsolatainak gyors fejlődése hosszabb távon néhány kedvezőtlen következménnyel járhat. Rossi, francia külkereskedelmi miniszter viszont lelkesen nyilatkozott orszá­ga sikereiről. „Az elmúlt két év­ben a szocialista országokkal foly­tatott kereskedelmünket megdup­láztuk (1976-ban 5 milliárd dollár­ra nőtt), és a következő két évben háromszorosára fogjuk növelni” — mondta a Business Week riporteré­nek. Jelenleg a kereskedelem Fran­ciaország javára 1 milliárd dolláros többletet mutat. Rossi jóslata na­­gyon is megalapozottnak tűnik. Az 1976-ban aláírt szerződések a kö­vetkező évben fel fogják lendíteni az árucsere-forgalmat. Például a szesen 2,2­­0 milliárd rubel értékű francia gépet és berendezést impor­tált. Az utóbbi idők kooperációs szer­ződései célul tűzték ki kompenzá­ciós ügyletek gyarapítását is. Így egy francia segítséggel épülő szovjet alumíniumkohó elkészülte után alu­míniummal törlesztik a francia fel­szerelések és munkák ellenértékét. Hasonló kompenzációs megállapodá­sokra került sor a vegyipari, kőolaj­ipari, autó- és fémipari, könnyű- és élelmiszeripari berendezéseket szállító francia cégekkel is. Az áru­csere-forgalom előmozdításában nagy szerepe lehet a legutóbbi idők­ben létesített gépipari és beruházási vegyes bizottságnak. A francia—szov­jet vegyes vállalatok exporttal és importtal is foglalkoznak, így az Actif-Avto traktorok, mezőgazdasá­gi felszerelések és közmunkagépek, a Stanko-France szerszámgépek, nyomdagépek és kohók, a Slava órák és precíziós műszerek, a Rusbois fa- és papíráruk, a Logo pedig vegy­ipari termékek és gyógyszeráruk forgalmazásában tevékenykedik. Jelenleg több mint 600 francia cégnek van kapcsolata szovjet ke­reskedelmi szervekkel, nem is be­szélve a számtalan alvállalkozóról. A kooperáció nem korlátozódik nagy vállalatokra, hanem lendüle­tesen fejlődik a francia kis- és kö­zépvállalatokkal is. (1977. május 3.) Technic kőolajipari berendezéseket gyártó francia vállalat tavaly 1 mil­liárd dollár értékű szerződést kötött két kőolajipari nagyberendezés szál­lítására, cserébe pedig kőolajipari nyersanyagokat kap. A szerszámgé­pek területén Jean Besse, a francia szerszámgépgyártók szövetségének egyik vezetője arra számít, hogy az iparág idei évi 200 millió dolláros exportjából a szocialista országok 40 százalékkal részesednek. A kelet­európai országok vásárlásai 1973- ban csak 15 százalékot tettek ki. A francia vállalatok örömmel üd­­vözlik a szocialista exportlehetősé­geket, különösen azután, hogy Nyu­gaton a gazdasági élénkülés meg­torpant, de aggódnak a hosszú tá­von esetleg érvényesülő hatások miatt. Sokan emlékeztetnek arra, hogy a Fiat jelentős részt vállalt a szovjet autóipar fejlesztésében, és most a nyugat-európai piacokon versenyre kényszerül a szovjet autókkal. A Szovjetuniónak és a többi kelet-európai szocialista or­szágnak végső soron nagy szüksége van a nyugati technológiákra, hogy versenyképes termékeket tudjanak előállítani és néhányat közülük a tőkés országokba exportáljanak a keményvaluta-bevételek fokozására. Ezért néhány szerződést záradékok­kal látnak el, amelyek megaka­dályozzák a szocialista országokat abban, hogy Franciaországban vagy más nyugati piacon értékesítsék ter­mékeiket. Bizonyos esetekben a francia vállalatok megpróbálják el­lenőrizni a szocialista országok konkurenciáját. A Renault főtit­kárhelyettese, . Eelsen, akinek cége Romániában vesz részt az R12-e­s autótípus gyártásához szükséges üzem felépítésében, például azt mondja, hogy a Renault a jövőben a szocialista országokkal kötendő minden egyezményében ki fogja köt­ni, hogy a partner ország a nyu­gati exportot csak a Renault értéke­sítési hálózatán bonyolíthatja le. A francia pénzügyminisztérium egyik tisztviselője szerint a szocialista or­szágok exportjának ellenőrzésére irányuló kísérletek a legtöbb eset­ben már eleve kudarcra vannak ítélve, de — tette hozzá — „ha nem kötünk üzleteket, megteszi helyet­tünk az USA, vagy bárki más”. Franciaországnak pedig nagy szük­sége van a kompenzációs ügyletek keretében szállítandó szovjet termé­kekre és alapanyagokra. (1977. má­jus 23.) /I FRANCIA VÁLLALA­TOK NAGY ÜZLETE! A SZOCIALISTA ORSZÁGOKKAL |Humanité A Szovjetunió a Párizsi Nemzetközi Vásáron CSEHSZLOVÁKIA Csehszlovákia külkereskedelmi forgalma az OECD-országokkal 7,7 százalékkal bővült. Ezen belül az import gyorsabb növekedése követ­keztében a deficit 395 millió dol­lárra emelkedett. A teljes forga­lomban a nem szocialista országok aránya a múlt évben 28 százalékot tett ki. (Csehszlovák adatok szerint a mérleghiány ennél nagyobb volt.) A deficit a nagyarányú gabonavá­sárlásokból és az export, elsősor­ban a gépkivitel visszaeséséből adó­dott. Új fejlemény, hogy 1976 eleje óta nyugati cégek képviseleti iro­dát nyithatnak az országban. Cseh­szlovákia OECD-forgalmában az NSZK közel 35 százalékkal részese­dik, a forgalom az átlagosnál gyor­sabban nőtt, főként a nyugatnémet szállítások révén a csehszlovák de­ficit 300 millió dollárra emelkedett. Az amerikai gabonaszállítások több mint kétszeresére emelték­ a kétol­dalú árucsere-forgalmat, amelyben a forgalom 61 százalékát kitevő mérleghiány alakult ki. A szomszé­dos Ausztriával (OECD-forgalmá­­nak 9,3 százalékát éri el), kiegyen­súlyozott, de csökkenő forgalmat (18 százalék) bonyolított le 1976- ban. Franciaországgal mérsékelten bővült kereskedelme. BULGÁRIA Bulgária külkereskedelmi forgal­ma az import visszafogása (—14,8 százalék) következtében — főként a második félévben — csökkent a OECD-országokkal. Az export 23,2 százalékos bővülése a deficitet 440 millió dollárra (253 millió dollárral) 1977. JÚNI­US 14.5 kazettás adatrögzítés — tárolás — konvertálás A RAVILL Kereskedelmi Vállalat az igények alapján vállal installálást, szervizellátást, karbantartást, software tanácsadást, rendszertervezést Külön kereskedelmi szerződés szerinti illesztések elkészítését, szervizszakemberek és gépkezelők kiképzését. A számítástechnikai berendezéseket belföldön forgalomba hozza a RAVILL—BRG Számítástechnikai Vevőszolgálati Iroda Budapest V., Október 6. u. 24. Telefon: 314-143.

Next