Világgazdaság, 1977. június (9. évfolyam, 105/2104-126/2125. szám)
1977-06-14 / 114. (2113.) szám
A KOPINFO JELENTI (Folytatás a 4. oldalról) közül a leggyorsabban, míg kivitele 2,4 százalékkal emelkedett. Teljes forgalmában az OECD-országok aránya 25 százalékra mérséklődött. Az NDK — fokozódó (242 millió dollár) összegű deficitje következtében — előtérbe állítja az úgynevezett visszavásárlási ügyleteket. Az NSZK nélküli OECD-forgalom 17,1 százaléka Franciaországra jut (403 millió dollár). A növekvő gabonaimport 1976-ban (3 millió tonna összesen) kiegyensúlyozatlanná tette az USA- val folytatott kereskedelmet is. Az NSZK és az NDK közötti kereskedelem az NDK fejlett tőkésállamokkal lebonyolított forgalmának 59 százalékát érte el. A forgalom 13 százalékkal 3,4 milliárd dollárra emelkedett, az NDK-export 16 százalékkal 1,6 milliárd dollárra, az import 9 százalékkal 1,77 milliárdra emelkedett, az NDK passzívuma 163,4 millió dollárra csökkent, mérsékelte, de az még így is megközelíti az éves tőkés exportot. Bulgáriában is nyithatnak képviseletet 1976 óta nyugati cégek. Legnagyobb partnere továbbra is az NSZK (OECD-forgalmának 31,8 százalékát bonyolítja le vele). Az import csökkentése és a bolgár export 20 százalékos felfutása révén a deficit ebben a relációban is mérséklődött (225 millió dollárra). Olaszország a tőkés forgalomban 11,6 százalékos aránnyal a második helyen áll, lényeges változás ebben a viszonylatban a múlt évben nem következett be. A Franciaországba irányuló bolgár export jelentősen nőtt, így a bolgár mérleghiány 40 százalékkal csökkent. Az USA-val elsősorban a dohányiparban kibontakozó kooperációs kapcsolatok eredményeként 38 százalékkal bővült a kereskedelmi forgalom. Ausztriával,Nagy- Britanniával és Japánnal mérséklődött. N. Palócz Éva Boda György Szingujjev, a szovjet külkereskedelmi minisztérium tőkés kereskedelemmel foglalkozó főosztályának helyettes vezetője a párizsi vásár alkalmából cikket írt a Francia Kommunista Párt lapjában. A két ország kereskedelmi és gazdasági kooperációja az elmúlt tíz évben lendületesen fejlődött. Az árucsere-forgalom értéke az 1965 és 1969 közötti 1,5 milliárd rubelről 1970 és 1974 között 3 milliárd rubelre emelkedett. A kereskedelem növekedése különösen az utóbbi két évben volt gyors, a kétoldalú árucsere-forgalom értéke 1975-ben 1,3 milliárd, 1976-ban pedig nem végleges számítások szerint 1,6 milliárd rubel volt. Franciaország és a Szovjetunió között a kereskedelmi és gazdasági együttműködést 1965 óta ötéves egyezmények rendezik. Jelenleg az 1979-ig érvényes kooperációs megállapodás sikeres megvalósítása folyik. A kapcsolatok állandó és dinamikus jellege lehetővé teszi a hosszú távú bilaterális kooperáció alapjainak megvetését. Az 1971-ben tíz évre kötött gazdasági, ipari és műszaki kooperációs egyezmény új fejezetet nyitott a két ország kapcsolataiban. Az 1976-ban aláírt Business Week A francia vállalatok kedvező állami finanszírozás révén előnyös helyzetbe kerülnek a kelet-európai szocialista országokban, és az egyikexportügyletet a másik után kötik, elsősorban a Szovjetunióval és Romániával. Bukarestben a Citroen nemrégiben megállapodást írt alá egy 200 millió dolláros személygépkocsigyár építéséről, a francia szerszámgépgyártó vállalatok egy mostanában megrendezett moszkvai kiállításról 40 millió dollár értékű új rendeléssel tértek haza, a CN— Honeywell Bull számítógépgyártó bízik abban, hogy hamarosan több nagy rendelést fog kapni a Szovjetuniótól. A francia üzletemberek és banmegállapodás konkretizálta az együttműködés feltételeit és tartalmazza a hitelek módozatait is. Brezsnyev és Giscard d’Estaing az 1974. évi rambouillet-i találkozójukon célul tűzték ki a kétoldalú árucsere-forgalom megkétszerezését az 1975 és 1979 közötti időszakban, továbbá a külkereskedelmi mérleg kiegyensúlyozását. A fáradozások eredményeképpen a Szovjetunió oldalán több éve mutatkozó deficit az elmúlt évben csökkenni kezdett. Ugyanakkor a francia vállalatok mind több szovjet alapterméket vásárolnak. A hosszú távú szerződések értelmében a Szovjetunió 1976- tól kezdve 25 év alatt 78 milliárd köbméter földgázt, ezenkívül jelentős mennyiségű kőolajat, cseppfolyósított gázt, azbesztet és egyéb terméket is szállít partnerének. Ez év januárjában avatták fel a Szovjetunió segítségével épült issoire-i, 65 ezer tonna teljesítményű hidraulikus prést. A megnyitáson elnöklő Giscard elnök értékelte a szovjet közreműködés politikai jelentőségét, és rámutatott a két ország kooperációjának példás voltára. A Franciaországba irányuló szovjet szállítmányokban mind nagyobb értékben szerepelnek gépek és felszerelések. Két éve, 1975-ben értékük 425 millió rubel volt, a teljes Franciaországba irányuló szovjet export 53 százaléka. Ugyanakkor az elmúlt tíz évben a Szovjetunió oszkárok egy csoportja amiatt aggodalmaskodik, hogy a szocialista országok és Franciaország kereskedelmi kapcsolatainak gyors fejlődése hosszabb távon néhány kedvezőtlen következménnyel járhat. Rossi, francia külkereskedelmi miniszter viszont lelkesen nyilatkozott országa sikereiről. „Az elmúlt két évben a szocialista országokkal folytatott kereskedelmünket megdupláztuk (1976-ban 5 milliárd dollárra nőtt), és a következő két évben háromszorosára fogjuk növelni” — mondta a Business Week riporterének. Jelenleg a kereskedelem Franciaország javára 1 milliárd dolláros többletet mutat. Rossi jóslata nagyon is megalapozottnak tűnik. Az 1976-ban aláírt szerződések a következő évben fel fogják lendíteni az árucsere-forgalmat. Például a szesen 2,20 milliárd rubel értékű francia gépet és berendezést importált. Az utóbbi idők kooperációs szerződései célul tűzték ki kompenzációs ügyletek gyarapítását is. Így egy francia segítséggel épülő szovjet alumíniumkohó elkészülte után alumíniummal törlesztik a francia felszerelések és munkák ellenértékét. Hasonló kompenzációs megállapodásokra került sor a vegyipari, kőolajipari, autó- és fémipari, könnyű- és élelmiszeripari berendezéseket szállító francia cégekkel is. Az árucsere-forgalom előmozdításában nagy szerepe lehet a legutóbbi időkben létesített gépipari és beruházási vegyes bizottságnak. A francia—szovjet vegyes vállalatok exporttal és importtal is foglalkoznak, így az Actif-Avto traktorok, mezőgazdasági felszerelések és közmunkagépek, a Stanko-France szerszámgépek, nyomdagépek és kohók, a Slava órák és precíziós műszerek, a Rusbois fa- és papíráruk, a Logo pedig vegyipari termékek és gyógyszeráruk forgalmazásában tevékenykedik. Jelenleg több mint 600 francia cégnek van kapcsolata szovjet kereskedelmi szervekkel, nem is beszélve a számtalan alvállalkozóról. A kooperáció nem korlátozódik nagy vállalatokra, hanem lendületesen fejlődik a francia kis- és középvállalatokkal is. (1977. május 3.) Technic kőolajipari berendezéseket gyártó francia vállalat tavaly 1 milliárd dollár értékű szerződést kötött két kőolajipari nagyberendezés szállítására, cserébe pedig kőolajipari nyersanyagokat kap. A szerszámgépek területén Jean Besse, a francia szerszámgépgyártók szövetségének egyik vezetője arra számít, hogy az iparág idei évi 200 millió dolláros exportjából a szocialista országok 40 százalékkal részesednek. A keleteurópai országok vásárlásai 1973- ban csak 15 százalékot tettek ki. A francia vállalatok örömmel üdvözlik a szocialista exportlehetőségeket, különösen azután, hogy Nyugaton a gazdasági élénkülés megtorpant, de aggódnak a hosszú távon esetleg érvényesülő hatások miatt. Sokan emlékeztetnek arra, hogy a Fiat jelentős részt vállalt a szovjet autóipar fejlesztésében, és most a nyugat-európai piacokon versenyre kényszerül a szovjet autókkal. A Szovjetuniónak és a többi kelet-európai szocialista országnak végső soron nagy szüksége van a nyugati technológiákra, hogy versenyképes termékeket tudjanak előállítani és néhányat közülük a tőkés országokba exportáljanak a keményvaluta-bevételek fokozására. Ezért néhány szerződést záradékokkal látnak el, amelyek megakadályozzák a szocialista országokat abban, hogy Franciaországban vagy más nyugati piacon értékesítsék termékeiket. Bizonyos esetekben a francia vállalatok megpróbálják ellenőrizni a szocialista országok konkurenciáját. A Renault főtitkárhelyettese, . Eelsen, akinek cége Romániában vesz részt az R12-es autótípus gyártásához szükséges üzem felépítésében, például azt mondja, hogy a Renault a jövőben a szocialista országokkal kötendő minden egyezményében ki fogja kötni, hogy a partner ország a nyugati exportot csak a Renault értékesítési hálózatán bonyolíthatja le. A francia pénzügyminisztérium egyik tisztviselője szerint a szocialista országok exportjának ellenőrzésére irányuló kísérletek a legtöbb esetben már eleve kudarcra vannak ítélve, de — tette hozzá — „ha nem kötünk üzleteket, megteszi helyettünk az USA, vagy bárki más”. Franciaországnak pedig nagy szüksége van a kompenzációs ügyletek keretében szállítandó szovjet termékekre és alapanyagokra. (1977. május 23.) /I FRANCIA VÁLLALATOK NAGY ÜZLETE! A SZOCIALISTA ORSZÁGOKKAL |Humanité A Szovjetunió a Párizsi Nemzetközi Vásáron CSEHSZLOVÁKIA Csehszlovákia külkereskedelmi forgalma az OECD-országokkal 7,7 százalékkal bővült. Ezen belül az import gyorsabb növekedése következtében a deficit 395 millió dollárra emelkedett. A teljes forgalomban a nem szocialista országok aránya a múlt évben 28 százalékot tett ki. (Csehszlovák adatok szerint a mérleghiány ennél nagyobb volt.) A deficit a nagyarányú gabonavásárlásokból és az export, elsősorban a gépkivitel visszaeséséből adódott. Új fejlemény, hogy 1976 eleje óta nyugati cégek képviseleti irodát nyithatnak az országban. Csehszlovákia OECD-forgalmában az NSZK közel 35 százalékkal részesedik, a forgalom az átlagosnál gyorsabban nőtt, főként a nyugatnémet szállítások révén a csehszlovák deficit 300 millió dollárra emelkedett. Az amerikai gabonaszállítások több mint kétszeresére emelték a kétoldalú árucsere-forgalmat, amelyben a forgalom 61 százalékát kitevő mérleghiány alakult ki. A szomszédos Ausztriával (OECD-forgalmának 9,3 százalékát éri el), kiegyensúlyozott, de csökkenő forgalmat (18 százalék) bonyolított le 1976- ban. Franciaországgal mérsékelten bővült kereskedelme. BULGÁRIA Bulgária külkereskedelmi forgalma az import visszafogása (—14,8 százalék) következtében — főként a második félévben — csökkent a OECD-országokkal. Az export 23,2 százalékos bővülése a deficitet 440 millió dollárra (253 millió dollárral) 1977. JÚNIUS 14.5 kazettás adatrögzítés — tárolás — konvertálás A RAVILL Kereskedelmi Vállalat az igények alapján vállal installálást, szervizellátást, karbantartást, software tanácsadást, rendszertervezést Külön kereskedelmi szerződés szerinti illesztések elkészítését, szervizszakemberek és gépkezelők kiképzését. A számítástechnikai berendezéseket belföldön forgalomba hozza a RAVILL—BRG Számítástechnikai Vevőszolgálati Iroda Budapest V., Október 6. u. 24. Telefon: 314-143.