Világgazdaság, 1977. július (9. évfolyam, 127/2126-148/2147. szám)

1977-07-01 / 127. (2126.) szám

■5977. JÚLIUS 1., PÉNTEK IX. ÉVFOLYAM 127. (2126.) SZÁM A figyelem középpontjában A CÉLPROGRAMOK A KGST ÜLÉSSZAKÁN A KGST XXXI. ülésszaka áttekintette az előző időben végzett munkát, s nagyra értékelte, hogy a Komplex Programban szereplő célkitűzések valóra váltása — különösen a tervezési és termelési együttműködés elmélyítése — az együttműködés fő tartalma. Ezt szemlélteti az ülésszak napirendjén szereplő fontos kérdések egész sora, azok a beszámolók, amelyek a KGST két ülésszak közötti tevékenységéről, az 1976—1980. évi tervdokumentáció keretében, illetve a hosszú lejáratú külkereskedelmi megállapodásokban vállalt nemzetközi kötelezettségek eddigi teljesítéséről; a Komplex Prog­ramban szereplő tudományos-műszaki együttműködési feladatok valóra váltásáról; az atomerőművi gépgyártás fejlesztési programjá­ról; a hosszú távú együttműködési célprogramok kidolgozásának helyzetéről és az 1981—1985. évi tervkoordináció programjáról adtak számot. A varsói ülésszak figyelmének kö­zéppontjában elsősorban a hosszú távú együttműködési célprogramok kidolgozásának helyzetéről szóló be­számoló, továbbá az 1981—1985. évi tervkoordináció előkészítésének és lebonyolításának programja állt, amelyeket a KGST Tervezési Együttműködési Bizottsága terjesz­tett elő. Ismeretes, hogy a KGST előző — 1976 júliusában Berlinben tartott — XXX. ülésszakán határozat szü­letett az együttműködés alapvető területeit magában foglaló, 1990-ig terjedő időszakra szóló, öt hosszú­távú együttműködési célprogram kidolgozására. Ezek a programok kifejezik a KGST-országok elhatá­rozását, hogy együttműködésük el­mélyítésével, közös összefogással használják ki nyersanyagkészletei­ket és anyagi erőforrásaikat, tudo­mányos-műszaki és termelési lehe­tőségeiket az egyes tagállamok és a szocialista közösség fejlesztése ér­dekében. Tekintsük át az öt célprogramot. A tagállamok növekvő energia és alapvető nyersanyagszükségleteinek kielégítésére irányuló célprogram keretében a villamosenergia, a kő­olaj és a gáz, a szénbányászat, a vas- és színesfémkohászat, a vegy­ipar, a cellulóz és papíripar fontos termékeiben mutatkozó igények ki­elégítését biztosító együttműködési javaslatokat dolgozzák ki. A gépipari szakosítás és kooperá­ció két- és sokoldalú megállapodá­sokon alapuló elmélyítésére szol­gáló célprogram részben a gépipar, részben pedig a más népgazdasági ágazatok fejlesztéséhez szükséges gépek és berendezések körére ter­jed ki. Különösen fontosak ezek kö­zött az energetikai, a bányászati, a vegyipari, a vas- és színesfémkohá­szati, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépek és berendezé-­­sek. A gépipar fejlesztésének — de a célprogramokban előirányzott fel­adatok eredményes megoldásának is — nélkülözhetetlen feltétele a műszaki fejlődés meggyorsítása, a tudományos-műszaki együttműködés hatékonyságának növelése. A KGST-országok alapvető mező­gazdasági és élelmiszeripari termé­kekben mutatkozó szükségleteinek teljesebb kielégítésére szolgáló cél­program keretében olyan intézkedé­sek kidolgozását tervezik, amelyek — felhasználva az egyes tagálla­mok adottságait és lehetőségeit — kedvező feltételeket teremtenek a gabona, a takarmány, a hús és a hústermékek, a cukor, a növényi olaj, a friss és a feldolgozott zöld­ség és gyümölcs, valamint a gyapot termelésének fejlesztéséhez. Az egyes tartós közfogyasztási cikkekben mutatkozó igények kielé­gítésével kapcsolatos célprogram keretében többek között a színes TV-készülékek, a képrögzítő és visz­­szajátszó berendezések, különféle háztartási gépek és egyes könnyű­ipari termékek gyártásában való együttműködés kérdései szerepelnek. A közlekedési együttműködés fej­lesztésére irányuló célprogram a nemzetközi személy- és áruszállítás zavartalanságának biztosításával kapcsolatos javaslatok kidolgozását irányozza elő. A felsorolt hosszú távú együttmű­ködési célprogramok kidolgozása, a KGST-tagállamok és az érintett KGST-szervek együttműködési ja­vaslatainak kialakítása és a konkrét intézkedések egyeztetése megkezdő­dött. Az ülésszak — az előkészítő munka tapasztalatait vizsgálva — nagy figyelmet fordított a tagálla­mok energia- és fűtőanyagellátásá­nak távlati biztosításával kapcsola­tos kérdésekre. Ez természetes, hi­szen e kérdések világszerte problé­mát jelentenek, s a világgazdaság­ban bekövetkezett új helyzetet a KGST-országoknak is számításba kell venniük. Az energia- és fű­tőanyagellátás megoldása mindenekelőtt a szilárd fűtőanyagok és a vízienergia maxi­mális kihasználása, az atomerőmű­vek gyorsított építése, az energia­­hordozók feltárására irányuló kuta­tások fokozása, valamint az ener­gia és a fűtőanyagok takarékos fel­­használása útján és a nemzetközi összefogás keretében érhető el. A varsói ülésszak, számításba véve a célprogramok fontosságát és a meg­oldásra váró kérdések bonyolultsá­gát, szükségesnek tartotta, hogy a következő időszakban elsősorban az energetikai­ nyersanyag, a mezőgaz­dasági-élelmiszeripari és a gépipar egyes területeire vonatkozó célprog­ramok kidolgozását kell befejezni, és ezeket a célprogramokat kell jó­váhagyásra a Tanács következő, XXXII. ülésszaka elé terjeszteni. Fontos követelmény, hogy a nagy politikai és gazdasági jelentőségű közös munkát úgy szervezzék, hogy a munka eredményeit — amelyek jelentős hatást gyakorolnak a KGST-országok közösségének jövő­beni fejlődésére — figyelembe le­hessen venni a tagállamok követ­kező, 1981—1985. évi ötéves nép­­gazdasági terveinek kidolgozásánál és koordinátitásá-n ál. ..valamiin­t a sok­oldalú integrációs intézkedések egyeztetett tervében. A magyar küldöttség vezetője az ülésszakon az elhangzott felszólalá­sában ezzel kapcsolatban hangsú­lyozta: kiemelkedő jelentősége van a hosszútávú együttműködési cél­programok kidolgozásának, mert ezek jelentik jövőbeni együttműkö­désünk gerincét. Meggyőződésünk, hogy a célprogramok is csak akkor tölthetik be igazán különlegesen fontos szerepüket, ha szervesen be­építjük őket a népgazdasági terve­zés komplex rendszerébe. Ezért ma­gunk is elengedhetetlennek tartjuk, hogy a célprogramok kidolgozásával párhuzamosan nagy figyelmet for­dítsunk az 1981—1985. évre vonat­kozó sokoldalú tervkoordináció elő­készítésére és lefolytatásának kése­delem nélküli gondos megszervezé­sére. A Komplex Program kiemeli, hogy a tervezési tevékenység terü­letén megvalósuló együttműködés — különösen a tervkoordináció — az együttműködés megszervezésének, a nemzetközi munkamegosztás elmé­lyítésének alapvető módszere. E te­vékenység a tervezés komplex rend­szere fokozatos kialakításának útján halad, amelynek fő irányait érdemes felsorolni. Ezek a következők: köl­csönös konzultációk a gazdaságpoli­tika alapvető kérdéseiről; prognózi­sok kidolgozása a gazdaság, a tudo­mány és a technika fő területein; a legfontosabb népgazdasági ágakra és termékfajtákra vonatkozó hosz­­szútávú tervek koordinációja; az öt­éves népgazdaságfejlesztési tervek koordinálásának további tökéletesí­tése; egyes iparágaknak és termék­fajtáknak a érdekelt tagállamok által történő együttes tervezés; ta­pasztalatcsere a KGST-országok kö­zött a tervezési és a gazdaságirá­nyítási módszerek tökéletesítéséről. Az 1981—1985. évi népgazdasági tervek koordinálásával kapcsolatos munkák programja megfelelő szer­vezeti kereteket biztosít a tervkoor­dinációhoz, tartalmazza a fő szer­vezési-módszertani rendelkezéseket, a munkák elvégzésének rendjét és határidőit. A koordinálásra kerülő problémák komplex kidolgozásának biztosítása végett a program számí­tásba veszi a KGST Tervezési Együttműködési Bizottság szervező szerepének növelését. A program a tervkoordináció befejezését 1980 I félévében, a hosszú lejáratú külkeres­kedelmi megállapodások elírását pe­dig 1980 végéig irányozza elő. Nagy Ferenc Vélemények Kína hiteligényéről Kínának idén 1,5 milliárd dollár­nyi devizára lesz szüksége, hogy tel­­jesíthesse a nyugati országokkal szemben fennálló fizetési kötelezett­ségeit — állította a legnagyobb amerikai kereskedelmi pénzintézet, a Bank of America alelnöke. A kí­nai pénzügyi tartalékok nem isme­retesek, Peking azonban exportjö­vedelméből, a Hongkongból szárma­zó átutalásokból, továbbá bankkap­csolatainak hiteleiből fedezni tudja a szükséges összeget — tette hoz­zá. (Tavaly Hongkong 1,3 milliárd dollárt utalt át Kínának.) Az amerikai bankvezető szerint tavaly stagnált a kínai gazdaság, a földrengés valószínűleg két évre visszavetette az országot. Az olaj­­szállítások első alkalommal estek vissza, 6,8 millió tonnára az előző évi 8,1 millióról, amióta Kína öt év­vel ezelőtt elkezdte az olaj nagyobb arányú kitermelését. A kínai—ame­rikai kereskedelem növelésének kulcsa — hangsúlyozta a bankveze­tő — a kölcsönösen befagyasztott követelések rendezése: Peking 80 millió, Washington 200 millió dol­lár felszabadítását követeli. Vance külügyminiszter felhívta a kínai vezetést, hogy az USA-val kö­zösen tegyen erőfeszítéseket a két­oldalú kapcsolatok normalizálására. Feltűnő módon kihagyta Tajvant az USA katonai kötelezettségeit élvező országok listájáról, Japánt, Dél-Ko­­reát és a Fülöp-szigeteket sorolta csak fel. Mint ismeretes, az USA 1974-ben kötött katonai paktumot Tajvannal, azóta is ez az egyez­mény, valamint a diplomáciai kap­csolatok fenntartása a legfőbb aka­dálya a Peking és Washington kö­zötti viszony teljes normalizálásá­nak. (Reuter) NAPRÓL NAPRA ---­­37 + A KOOPERÁCIÓ FOGALMÁNAK EGYÉRTELMŰ MEGHA­TÁROZÁSA, úgy tűnik, ma még várat magára Magyarorszá­gon, s ez a gyakorlati munkában is érezteti hatását (3. oldal). + MAJD TÍZMILLIÓ DOLLÁROS EXPORTSZERZŐDÉST kötött a KOMPLEX Iránban. Két komplett vágóhidat, s az olasz De Vita céggel közösen egy húslisztüzemet szállítanak (3. old.) + A SZOVJETUNIÓ ÉS FINNORSZÁG ATOMENERGIAI EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK újabb jó példája a Lovisa—2 erő­mű, amelyhez a szovjet fél berendezéseket szállít (2. oldal). + AZ USA FELTÉTELESEN FELÚJÍTOTTA AZ URÁNSZÁL­­LÍTÁSOKAT INDIÁBA. Az indiai—amerikai atomtárgyalások tovább folynak (2. oldal).­­ A NYUGATNÉMETEK KIDOLGOZZÁK ELLENÉRVEIKET az amerikai követelésekkel szemben. Apel pénzügyminiszter sze­rint az NSZK a nemzetközi kereskedelem szintjének fenntar­tására kész segélyezni a deficit sújtotta országokat (2. oldal). + JAPÁN GYAPOTSZÁLLÍTÓINAK SORÁBAN a Szovjetunió megelőzte az USA-t (4. oldal). + A GATT TEXTILBIZOTTSÁGA ÚJABB KÍSÉRLETET TESZ a többoldalú szálegyezmény meghosszabbítására (4. oldal). + KELL-E NEMZETKÖZI GYAPOTKÉSZLET? — a termelők többsége híve az elgondolásnak, az USA élesen ellenzi (4. old.) Kilenc OPEC-tag befagyasztja az olaj árát Négyen még hallgatnak Az OPEC kilenc tagja — a magasabb árat felszámító tizenegy közül — megállapodott, hogy eltekint a július 1-én esedékessé váló további 5 százalékos áremeléstől — jelentette be szerda este Bécs­­ben Dzsaidah, a szervezet főtitkára. A rövid hivatalos nyilatkozat azonban nem említ négy kulcsállamot: Szaúd-Arábiát és az Egyesült Arab Emírségeket, amelyek januárban a többiek 10 százalékos drá­gításával szemben csak 5 százalékkal emelték olajuk árát, a maga­sabb árat felszámítók közül pedig Irakot és Líbiát. Az OPEC­ szó­­vivője, Zaheri elmondta, semmit sem tud hozzátenni a főtitkár szűk­szavú nyilatkozatához, és nem ismeri az utóbbi két ország távol­­maradásának okait. A bejelentést követően azonnal megindultak a találgatások, vajon mit takar a kétségtelenül többségi, de mégsem egyhangú döntés. Egye­sek úgy vélik, hogy Líbia és Irak távolmaradásának nem kell külö­nösebb jelentőséget tulajdonítani, s a két ország egy-két napon belül hivatalosan is csatlakozik a többi­hez. Ezt­ látszik megerősíteni az a hír, hogy Irak vásárlóit úgy tájé­koztatta: nem kell áremeléstől tar­taniuk. Az sem kizárt azonban, hogy folytatódik a már jó ideje tartó huzavona, s ennek presztízsokai is lehetnek. Abdel Karim iraki olaj­miniszter ugyanis úgy nyilatkozott, országa arra vár, hogy előbb Szaúd- Arábia jelentse be áremelési ter­veit. Rijád és az Egyesült Arab Emírségek ellenben korábban azt állították, elvben megegyeztek az áremelésről, azzal a feltétellel, ha szervezet összes többi tagja befa­gyasztja az árakat. Elképzelhető, hogy ragaszkodnak a többiek egy­hangú nyilatkozatához, így a dön­tést elhúzhatja, hogy mindenki a másikra vár: tegye az meg az első lépést. Szaúd-Arábia értesülések szerint valóban kész az áremelésre; a nicosiai olajszakértők szerint a bécsi bejelentésre azután került sor, hogy a szaúdiak írásbeli ígéretet tettek az 5 százalékos áremelésre, s az emirátusok biztosan csatlakoz­nak. A felemás döntést is nagy elé­gedettséggel fogadták világszerte. A Fehér Ház nyilatkozatban üdvözölte a bejelentést, mondván: az újabb áremelés elmaradása mind a fejlő­dő, mind a fejlett olajfogyasztóknak kedvez. Nyugatnémet hivatalos kö­rök az egyetlen ésszerű megoldás­nak nevezik a döntést a jelenlegi piaci helyzetben, amikor nagy a kí­nálat. Japán is csatlakozott az ör­­vendezőkhöz, bár a külkereskedelmi és iparügyi minisztérium szerint, ha a szaúdiak és az emirátusok 5 szá­zalékkal emelik az árat, az 500 mil­lió dollárral srófolja fel Japán évi olajszámláját. (Az ország olajszük­ségletének 99 százalékát importból fedezi.) A legtöbb országban mindeneset­re óvatosak, várják, hogy tisztázód­jék a hiányzó négy ország állásfog­lalása. A washingtoni hivatalos nyi­latkozat a helyeslésen túl azért hoz­zátette, hogy már a jelenlegi olaj­árakat is túlságosan magasnak tart­ja. Az OPEC többségi döntése hosz­­szabb távon javíthat a dollár hely­zetén is, hiszen így talán elmarad az amerikai olajszámla júliusra várt felugrása. A New Yorkban tartózkodó Pérez venezuelai elnök úgy nyilatkozott, biztosra vehető, hogy a szaúdiak és az emirátusok hamarosan kirukkol­nak az áremeléssel. Nyilván nem véletlen egybeesés, hogy Washing­tonban éppen a venezuelai kor­mányfő látogatásával egyidőben döntöttek úgy: a kongresszus elé terjesztik az 1974-es kereskedelmi törvény módosítását. A törvény sze­rint az OPEC egyetlen tagja sem jogosult az USA fejlődő országok­nak nyújtott különleges importvám­kedvezményeire. S. G. Véget ért a Közös Piac londoni csúcsértekezlete Látványosabb határozatok nélkül tegnap véget ért Londonban a Kö­zös Piac csúcsértekezlete. A kilen­­cek dokumentumot fogadtak el az EGK gazdasági helyzetéről, vala­mint új nyilatkozatot bocsátottak ki a közel-keleti helyzetről. Az EGK csatlakozott az OECD felhívásához, hogy a világ országai továbbra is kerüljék a protekcioniz­must. A nyilatkozat elfogadása nem ment minden bonyodalom nélkül, mert Franciaország ragaszkodott az eredeti szöveg enyhítéséhez. (Nyil­ván találva érezte volna magát, hi­szen éppen a múlt héten jelenítette be a textilimport korlátozását­. így a végső változat szerint a kilence­­ket aggasztja, hogy a munkanélküli­ség akadályozhatja a nyílt és liberá­lis kereskedelempolitikai elvek érvé­nyesülését, már­pedig „ezekhez az elvekhez az EGK továbbra is ra­gaszkodik.” Az Európai Tanács fel­szólítja a többi fejlett nyugati or­szágot, hogy tegyenek meg mindent a gazdaság élénkítésére. Belgazda­sági kérdésekről szólva a nyilatkozat az eddiginél hatékonyabb harcot helyez kilátásba a munkanélküliség ellen. Növelik az Európai Beruhá­zási Bank alaptőkéjét, hogy az EGK pénzügyi intézete ily módon ösztö­nözze a munkahely­teremtő bezu­­tásokat. A szerdán kiadott közel-keleti nyilatkozatban a kilencek először ismerték el a palesztin nép jogát önálló hazára. Az Európai Tanács sürgősnek tartja a béketárgyalások felújítását és felajánlja közreműkö­dését a békerendezés szavatolásában. (Reuter) London megbontja a halászati közösséget A brit kormány egyoldalúan tel­jes heringhalászati tilalmat rendelt el az Északi-tengernek a szigetor­szághoz tartozó 200 mérföldes halá­szati övezetében. Erre a döntésre londoni tudósítónk jelentése szerint már hétfő óta számítani lehetett. Az EGK szakminiszterei brüsszeli tanácskozásukon nem tudtak meg­egyezni ugyanis abban a kérdésben, hogy teljesen betiltsák-e a hering­­halászatot, vagy állapítsanak meg bizonyos halászati kvótákat, ha a jelenleg érvényben levő heringhalá­szati megállapodás június végén le­jár. (Lásd VILÁGGAZDASÁG, jú­nius 30., 4. oldal) A tilalom leginkább a skót halá­szokat fogja sújtani, de problémá­kat okoz a közös piaci halászati iparágnak is. A dán halászok szö­­vetsége­ például attól tart, hogy a brit lépés nyomán ugrásszerűen emelkedni fog a munkanélküliség a halászati iparágban. Ezért remé­nyét fejezte ki, hogy Anglia rövid időn belül megállapodásra jut a brüsszeli bizottsággal. (Reuter)

Next