Világgazdaság, 1977. július (9. évfolyam, 127/2126-148/2147. szám)

1977-07-01 / 127. (2126.) szám

MAGYAR GAZDASÁG Vélemények a nemzetközi kooperációkról II. Egyértelmű szempontok, könnyebb elbírálás A magyar vállalatok és tőkés cégek kooperációs kapcsolataival foglalkozó cikkünk tegnapi, első részében a kialakult kooperációs gyakorlat néhány pozitív és negatív vonását tekintettük át, és ismer­tettük a kooperációs kezdeményezés problémáit. Ma többek között a kooperációs érdekeltség meghatározásának, illetve a kooperáció pontos meghatározásának fontosságáról, a nullszaldó értelmezéséről és néhány — a kooperációs szerződéseket meghiúsító — típushibá­ról lesz szó. A szakirodalomban gyakran rész­ben azzal magyarázzák a kelet-- nyugati koperációk viszonylag ala­csony arányát, hogy nincsenek kü­lön, csakis kooperációs érdekeltsé­get ösztönző szabályozók, illetve a kevés meglevő előny nem elegendő a nagyobb eredmény elérésére. Má­sok, főleg pénzügyi szakemberek véleménye szerint, nem az ösztönzés mennyiségét kell növelni, inkább annak célirányultságát, a tudato­sabb állami orientációt. Csoportosítási javaslat Érdemes ehelyütt is felsorolni a jelenleg érvényben levő jelentősebb magyarországi kooperációs ösztön­zőket: kedvezményes hitellehetőség (30 százalékos saját alap alóli rész­leges vagy teljes mentesítés); a kooperáció keretében vásárolt gépek­re gyorsított leírás alkalmazható­sága; lehetőség az amortizáció köz­ponti elvonása alóli mentesítésre és a vám 36 hónapos, kamatmentes részletfizetésére; a kooperáció egész időtartamára érvényes behozatali és kiviteli engedélyek kiadása; s ha a kapcsolatok úgy kívánják, esetleg külkereskedelmi jog megadása. Mindezek tudatosabb koncentrálásá­val sok hazai szakember szerint na­gyobb eredményt lehetne elérni. A kooperációs érdekeltség növe­lése céljából többen javasolják, hogy szükséges lenne olyan termi­nológia kialakítása, amely alkal­mas a különböző bonyolultságú és jellegű kooperációk különválasztá­sára és ennek alapján a differen­ciált elbírálásra. A pénzügyi szak­emberek véleménye szerint ezt a kooperációk következő csoportosítá­sával érhetnénk el: termelési együtt­működések; összetettebb műszaki együttműködések; egyszerűbb mű­szaki együttműködések. Ez a felosz­tás lényegében elbírálási sorrendet is jelenthetne. Ez a csoportosítási javaslat ko­rántsem olyan egyértelmű, mint amilyennek látszik: a licenc- és know-how-vásárlás, a gyártás- és gyártmánymegosztás keveredik az egyes szerződésekben; hol egyik do­minál, hol a másik. S hogyan hatá­rozható meg az egyszerűbb, illetve az összetettebb kooperáció; hol az a határ, amely a kettőt elválasztja? Vagy vajon hogyan lehet a textil­vagy gépipar esetében alkalmazni ezt a terminológiát, hiszen közis­mert, hogy a gépipar jóval techni­­ka­ igényesebb, mint a textilipar? A törekvéssel mindenesetre egyet lehet érteni: úgy körülhatárolni a kooperáció fogalmát, hogy egyértel­műen, kevesebb hibalehetőséggel lehessen ezután dönteni engedélye­zésükről, besorolásukról. Úgy tűnik, az egyértelmű, jól elhatárolható kooperációs fogalom még várat ma­gára, s ez a gyakorlati munkában is érezteti hatását. A nullszaldóról A nullszaldó jelentőségének hi­bás túlértékelése talán már a múlté, néhány szóval azonban érdemes megemlíteni. „Úgysem kapnánk meg az engedélyt, ha nem null­szaldós, kár próbálkozni” — hang­zott a belenyugvás hangja, s ma­radtak a hagyományos termelési ke­retek, hagyományos módszerek. Pe­dig a gyors műszaki-technikai fej­lődést, jobb minőségű terméket ígérő kooperációk tartóssabb negatív egyenleg esetén is engedélyt, s álla­mi bátorítást kapnak. Vegyük pél­dául az integrált áramkörök esetét. A tőkésországok sokáig embargós cikknek tekintették, s ez részben még ma is fennáll. 1975—76. elején azonban sikerült megvennie az Egyesült Izzónak a Fairchild ameri­kai cégtől a szabadalmat egy koope­ráció keretében. A meglevő feltéte­lek olyanok, hogy ez a kooperáció erősen negatív szaldós: 70 százalék import, 30 százalék export marad még sokáig. Mégis állami bátorítást kapott, mert az integrált áramkö­rök alkalmazása az egész népgaz­daság számára alapvetően fontos, adódó lehetőségeket. Típushibák: a magyar vállalat nem számolt vele eléggé reálisan, hogy megfelelő mi­nőségben és határidőre tudja-e kö­telezettségeit (a tervezett önkölt­séggel) teljesíteni; figyelmen kívül hagyták a konjunkturális változások esetleges hatását a tőkés partner le­hetőségeire. A „túl sokat vállalás” mellett elő­fordul a magyar vállalat túlzott igénytelensége is. A kooperáció egyik legfőbb célja a műszaki fej­lesztés meggyorsítása, és ezért nem kívánatosak az olyan gyártmány- és gyártásmegosztások, amelyekben a magyar vállalat csak a leganyag­­igényesebb vagy a legkvalifikálatla­­nabb munkát igénylő feladatokat teljesíti. Nincs szükség az olyan bér­munka jellegű kooperációkra, sem, amelyek a magyar vállalatnak új műszaki vagy piaci ismeretet nem nyújtanak és nem igényelnek szín­vonalasabb munkát. Kocsi Ilona A magyar—bolgár közlekedési állandó munkacsoport június 27— 30. között Budapesten tartotta ha­todik ülését. A tanácskozáson el­határozták, hogy bővítik a vízi­szállítások arányát, s kidolgozták a munkacsoport két évre szóló mun­katervét. Csütörtökön Budapestre érke­zett a Szovjetunió mezőgazdasági minisztere V. K. Meszjac. Ma­gyar partnerével, dr. Romány Pál RÖVIDEN mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel a két minisztérium közötti együttműködés fejlesztésé­ről tárgyal a szovjet mezőgazdasági miniszter, majd felkeres több me­zőgazdasági nagyüzemet és intéz­ményt. A Color Ruházati Vállalat az év első felében 14 millió forint értékű női ruházati cikket szállított a szo­cialista országokba, főleg a Szovjet­unióba. Meghiúsult szerződések A nemzetközi kooperációs szerző­dések során természetesen számolni kell az eltérő tulajdonviszonyokkal és az országok belső gazdaságirányí­tási rendjének különbözőségével. A kialakult kooperációs típusok olyan szerződéses kapcsolatokat képvisel­nek, amelyekben már mindkét fél saját rendszerének figyelembevéte­lével vállal kötelezettségeket és sze­rez jogokat. Az eddigi tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a kooperációs szerződé­sek akkor hiúsultak meg — vagy alakultak nem kielégítő módon —, amikor a magyar vállalat (és ter­mészetesen szerződő partnere) nem megfelelően értékelte részben a tár­sadalmi-gazdasági viszonyokból, részben a gazdasági környezetből • . II ......... ■ I . ., MŰSZAKI SZAKEMBEREKET FELVESZÜNK: ÉPÜLETGÉPÉSZ-TERVEZŐT MÉRNÖKÖT, VAGY TECHNIKUST, 3—5 éves gyakorlattal, ÉPÍTÉSZMÉRNÖKÖT VAGY ÉPÍTÉSZTECHNIKUST, 3—5 éves gyakorlattal, VILLAMOSMÉRNÖKÖT VAGY ELEKTROTECHNIKUST, 3—5 éves gyakorlattal, GÉPÉSZMÉRNÖKÖT VAGY GÉPÉSZTECHNIKUST, 3—5 éves tervezői gyakorlattal, MŰSZAKI RAJZOLÓT. A felvételt nyert szakemberek Bábolnán való letelepedésére lehetőség van. Személyes vagy levélbeni jelentkezést kér A BÁBOLNAI MEZŐGAZDASÁGI KOMBINÁT­­ Személyzeti osztálya. 1977. JÚLIUS 1.WS 3 Magyar—olasz húslisztüzem-kooperáció Harmadik piaci üzlet Iránban A napokban 9,7 millió dolláros exportszerződést kötött a KOMP­LEX Iránban: a megállapodás sze­rint két komplett vágóhidat szállít a magyar vállalat. Ehhez az olasz De Vita céggel közösen exportálnak egy óránként 3,6 tonna teljesítmé­nyű húslisztüzemet. Ez a KOMP­LEX és a De Vita cég első harma­dik piaci együttműködése, amelyet a két vállalat kooperációs szerző­dése előzött meg. A vágóhidakon keletkező, emberi fogyasztásra alkalmatlan mellékter­mék hasznosítása az állattartás szempontjából napjainkban szinte létkérdés, hiszen ebből az anyagból húslisztüzemben fehérjedús takar­mányt lehet előállítani, amely min­denhol a világon hiánycikk és drá­ga. (A húslisztüzemeket egyébként nemcsak vágóhidaknál lehet alkal­mazni, hanem baromfifeldolgozók mellé is telepíthető.) A KOMPLEX hosszas piackutatás után megálla­podást kötött 1976-ban a De Vita olasz céggel húslisztüzem gyártási kooperációjára. A megállapodás lé­nyege, hogy az olasz cég folyama­tosan átadta és átadja a technoló­­giát, a berendezések teljes doku­mentációját és a magyarországi gyártás meghonosításához különbö­ző berendezéseket szállít. A magyar ipar — elsősorban a Láng Gépgyár — az olasz cégnek sterilizálókat, fű­tőket, szállítóberendezéseket stb. szállít vissza. A kooperációs meg­állapodás nullszaldós előirányzatot tartalmaz. A De Vita céggel az együttműkö­dés már 1978-ban el is kezdődött — a dokumentációk átadása, a gyártás itthoni megszervezése igen gyors volt —, s így lehetővé vált, hogy a KOMPLEX már az idén exportáljon e berendezésekből az olasz cégnek. A megállapodás egyébként nem­csak a közös gyártásra vonatkozik, hanem meghatározza az értékesítést is. Magyarország a szocialista orszá­gokon kívül Nigériába, Marokkóba, Algériába és Tunéziába exportál­hat a húslisztüzemből, a többi or­szágba pedig a De Vita céggel együtt. Az iráni üzlet után a jövő héten kezdődnek meg a tárgyalások, amelyek értelmében Törökországba Magyarország exportálna vágóhidat és a hozzá szállítandó húslisztüze­­met a De Vita céggel közösen adná. Idén az olasz cég a kooperáció keretében 500 ezer dollárért szállít hozzánk berendezéseket, de várha­tóan­­ néhány nap múlva kezdőd­nek az erre vonatkozó tárgyalások — újabb 1 millió dolláros szerző­dést írnak alá a felek különböző olasz gépek importjára. A közel­múltban megkötött exportszerződés — szintén a kooperáció keretében — 2,1 millió dolláros: a magyar ipar szállít berendezéseket a hús­­lisztüzem­hez, amelyet Olaszország­ban kompi­ettíroznak. A szocialista országokból igen élénk az érdeklődés a húslisztüzem iránt. A tervek szerint a KGST keretén belül 1981-től kezdődően Magyarországra szakosítanák a komplett húslisztüzem gyártását. M. E. Magyar gyógyszerkereskedelmi vállalat Bécsben Direct-mail akció Bécsi tudósítónktól: A MEDIMPEX még a hatvanas években 95 százalékos részesedést szerzett a bécsi Enzypharm cégben, amely 1972-től kezdve teljes egészé­ben magyar tulajdonban van, s mint Bécsben bejegyzett magyar vállalat, ellátja a MEDIMPEX kép­viseletét. Vezetője, Dévényi György a vállalat tevékenységi köréről, cél­jairól, gondjairól nyilatkozott a VI­LÁGGAZDASÁG tudósítójának. — Legfőbb feladatunk, hogy amennyire lehetőségeink engedik, növeljük a magyar gyógyszerek, gyógyászati hatóanyagok, gyógynö­vények exportját — mondta beve­zetőben Dévényi György. — Az adott lehetőségekre azért hivatkoz­tam, mert az osztrák gyógyszeripar nem jelentékeny ugyan, de annál nagyobb a külföldi árukínálat, elég, ha csak a szomszédos Svájcot és az NSZK-t említem, tehát igen éles a verseny. Célunk: tovább növelni jelenleg évi 20—22 millió schillin­ges forgalmunkat. A bécsi vállalat igazgatójától megtudtuk, hogy 1976-ban a 22,7 millió schillinges forgalomnak mint­egy 55 százaléka volt gyógyászati hatóanyag, 35 százaléka gyógy- és fűszernövény, a többi pedig szérum, laborvegyszer, illóolaj és kész­ gyógy­szer. A magyar árucikkek minősége minden esetben jó, sok esetben vi­szont kevésbé tetszetős a csomago­lásuk, külalakjuk. Az is előfordul, hogy a magyar fél elesik egy-egy rendeléstől, mert nem garantálhat­ja a megkívánt szállítási határidőt. — Vevőkörünket két nagy cso­portra bonthatjuk­­— folytatta Dé­vényi György —, a kereskedőkre és a közvetlen felhasználókra. A ke­reskedők a klientúrának alig egy­­harmadát jelentik. Célunk, hogy in­kább mind több közvetlen felhasz­nálóval kössünk üzletet, velük ugyanis jóformán soha nincs ár­problémánk. Kétségtelen, hogy eh­hez magyarországi partnereinknek rendkívül megbízhatóan kell szállí­taniuk. Ezzel kapcsolatban felvető­dött, hogy a legfontosabb négy-öt árucikkből némi raktárkészletet tartsunk itt Bécsben, így gyorsab­ban szolgálhatnánk ki vevőinket, növelhetnénk a forgalmat. Szóba kerültek a kooperációk és a licencszerződések is, ezekben a vállalat a fejlődés zálogát látja. Több, mint egy évtizede együtt­működnek számos osztrák cég­gel, például a Chemie­ Kinz, a Kwizda, a Sigmapharm és a Gerot cégekkel. A régi szerződések egy része fölött eljárt az idő, ezeket most kiegészítik, felújítják. Továb­bi, a forgalmat növelő tényező le­hetne, ha hosszú lejáratú kereske­delmi szerződéseket köthetnének a korábbi keretmennyiségekre — hangsúlyozta az Enzypharm vezető­je. Végül a piackutatásról, a propa­ganda-tevékenységről beszélt Dévé­nyi György: ezt a munkát erősíteni kell, minthogy az aránylag kis fel­vevőképességű osztrák piacon nem könnyű dolog újabb gyógyszereket és hatóanyagokat bevezetni. A si­ker azért nem marad el, például a múlt évben — hosszú előkészítés után — első ízben sikerült elhe­lyezni több, mint 2 tonnányi Seve­­nalt; ennyi gyógyszer itt Ausztriá­ban jelentékeny tételnek számít. Egyébként Ausztria régóta rend­szeres vásárlója a magyar gyógynö­vényeknek (az idén eddig 55 ton­nányit sikerült lekötni), a magyar kész­ gyógyszerek közül pedig ed­dig regisztrálták és forgalomba hoz­ták itt a Mydocalm értágítót, a Tri­­oxazin nyugtatót és a Myelobromol rákellenes gyógyszert. Már benyúj­tották regisztráltatásra a Proborn fájdalomcsillapítót és a Libexin kö­högés elleni gyógyszert. Az új cik­kek különösen megkívánják a piac­kutatást, a propagandát, ezért a ma­gyar vállalat szaklapokban jelentet meg hirdetéseket, s az idén szep­tembertől decemberig pedig direct­­mail kampányt folytat. Az ősz fo­lyamán filmbemutatókat tart az Enzypharm, és azt­ tervezi, hogy jö­vőre magyar orvosnapokat rendel Bécsben. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS vezető állás betöltésére a külkereskedelemben jártas, nyelvismerettel felsőfokú végzettséggel rendelkező szakembert keresünk é o o Ajánlatokat „Gépipari export” jeligére kérünk, a kiadóba. NDK-beli műszaki könyvkiadók bemutatkozása Tudósítónktól: Három NDK-beli műszaki könyv­kiadó építési és közlekedési szak­könyveiből nyílik bemutató július 4-én az NDK budapesti Kulturális és Tájékoztató Központjában. A ki­állítók, a Verlag Technik (műszaki könyvkiadó, a Verlag für Bauwesen (építésügyi kiadó) és a Verlag für Verkehrwesen (közlekedési kiadó) többek között a gépgyártás, az elekt­rotechnika, az automatizálás, az épí­tészet, az építőanyagok, a mély- és magasépítés, az építésgazdaságtan és a közlekedéstudomány szakirodal­mának keresztmetszetét tárják a lá­togatók elé, s egyúttal részletes fel­világosítást adnak az esetleges új ki­adásokról, a könyvek szállítási idő­pontjáról és áráról. A látogatók a három kiadó könyveit a helyszínen megrendelhetik. Magyar-kubai tárgyalások Budapestre érkezett Humberto Perez miniszter, a kubai központi tervbizottság elnöke Huszár István miniszterelnök-helyettesnek, az Or­szágos Tervhivatal elnökének meg­hívására. A kubai miniszter tárgya­lásokat folytat a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. (MTI) BILLENŐS TEHERGÉPKOCSIK típuscsere miatt ELADOK éspedig öt Csepel DJ 450-es 5 tonnás, kétéves és három IFA W 50-es, 4,8 tonnás, négyéves, üzemképes állapotban. ROZMARING TSZ Szállítási ágazat 1525 Budapest, Pf. 86. Telefon: 365-306 és 364-562. Ii.: Pál József

Next