Világgazdaság, 1977. július (9. évfolyam, 127/2126-148/2147. szám)
1977-07-01 / 127. (2126.) szám
MAGYAR GAZDASÁG Vélemények a nemzetközi kooperációkról II. Egyértelmű szempontok, könnyebb elbírálás A magyar vállalatok és tőkés cégek kooperációs kapcsolataival foglalkozó cikkünk tegnapi, első részében a kialakult kooperációs gyakorlat néhány pozitív és negatív vonását tekintettük át, és ismertettük a kooperációs kezdeményezés problémáit. Ma többek között a kooperációs érdekeltség meghatározásának, illetve a kooperáció pontos meghatározásának fontosságáról, a nullszaldó értelmezéséről és néhány — a kooperációs szerződéseket meghiúsító — típushibáról lesz szó. A szakirodalomban gyakran részben azzal magyarázzák a kelet-- nyugati koperációk viszonylag alacsony arányát, hogy nincsenek külön, csakis kooperációs érdekeltséget ösztönző szabályozók, illetve a kevés meglevő előny nem elegendő a nagyobb eredmény elérésére. Mások, főleg pénzügyi szakemberek véleménye szerint, nem az ösztönzés mennyiségét kell növelni, inkább annak célirányultságát, a tudatosabb állami orientációt. Csoportosítási javaslat Érdemes ehelyütt is felsorolni a jelenleg érvényben levő jelentősebb magyarországi kooperációs ösztönzőket: kedvezményes hitellehetőség (30 százalékos saját alap alóli részleges vagy teljes mentesítés); a kooperáció keretében vásárolt gépekre gyorsított leírás alkalmazhatósága; lehetőség az amortizáció központi elvonása alóli mentesítésre és a vám 36 hónapos, kamatmentes részletfizetésére; a kooperáció egész időtartamára érvényes behozatali és kiviteli engedélyek kiadása; s ha a kapcsolatok úgy kívánják, esetleg külkereskedelmi jog megadása. Mindezek tudatosabb koncentrálásával sok hazai szakember szerint nagyobb eredményt lehetne elérni. A kooperációs érdekeltség növelése céljából többen javasolják, hogy szükséges lenne olyan terminológia kialakítása, amely alkalmas a különböző bonyolultságú és jellegű kooperációk különválasztására és ennek alapján a differenciált elbírálásra. A pénzügyi szakemberek véleménye szerint ezt a kooperációk következő csoportosításával érhetnénk el: termelési együttműködések; összetettebb műszaki együttműködések; egyszerűbb műszaki együttműködések. Ez a felosztás lényegében elbírálási sorrendet is jelenthetne. Ez a csoportosítási javaslat korántsem olyan egyértelmű, mint amilyennek látszik: a licenc- és know-how-vásárlás, a gyártás- és gyártmánymegosztás keveredik az egyes szerződésekben; hol egyik dominál, hol a másik. S hogyan határozható meg az egyszerűbb, illetve az összetettebb kooperáció; hol az a határ, amely a kettőt elválasztja? Vagy vajon hogyan lehet a textilvagy gépipar esetében alkalmazni ezt a terminológiát, hiszen közismert, hogy a gépipar jóval technika igényesebb, mint a textilipar? A törekvéssel mindenesetre egyet lehet érteni: úgy körülhatárolni a kooperáció fogalmát, hogy egyértelműen, kevesebb hibalehetőséggel lehessen ezután dönteni engedélyezésükről, besorolásukról. Úgy tűnik, az egyértelmű, jól elhatárolható kooperációs fogalom még várat magára, s ez a gyakorlati munkában is érezteti hatását. A nullszaldóról A nullszaldó jelentőségének hibás túlértékelése talán már a múlté, néhány szóval azonban érdemes megemlíteni. „Úgysem kapnánk meg az engedélyt, ha nem nullszaldós, kár próbálkozni” — hangzott a belenyugvás hangja, s maradtak a hagyományos termelési keretek, hagyományos módszerek. Pedig a gyors műszaki-technikai fejlődést, jobb minőségű terméket ígérő kooperációk tartóssabb negatív egyenleg esetén is engedélyt, s állami bátorítást kapnak. Vegyük például az integrált áramkörök esetét. A tőkésországok sokáig embargós cikknek tekintették, s ez részben még ma is fennáll. 1975—76. elején azonban sikerült megvennie az Egyesült Izzónak a Fairchild amerikai cégtől a szabadalmat egy kooperáció keretében. A meglevő feltételek olyanok, hogy ez a kooperáció erősen negatív szaldós: 70 százalék import, 30 százalék export marad még sokáig. Mégis állami bátorítást kapott, mert az integrált áramkörök alkalmazása az egész népgazdaság számára alapvetően fontos, adódó lehetőségeket. Típushibák: a magyar vállalat nem számolt vele eléggé reálisan, hogy megfelelő minőségben és határidőre tudja-e kötelezettségeit (a tervezett önköltséggel) teljesíteni; figyelmen kívül hagyták a konjunkturális változások esetleges hatását a tőkés partner lehetőségeire. A „túl sokat vállalás” mellett előfordul a magyar vállalat túlzott igénytelensége is. A kooperáció egyik legfőbb célja a műszaki fejlesztés meggyorsítása, és ezért nem kívánatosak az olyan gyártmány- és gyártásmegosztások, amelyekben a magyar vállalat csak a leganyagigényesebb vagy a legkvalifikálatlanabb munkát igénylő feladatokat teljesíti. Nincs szükség az olyan bérmunka jellegű kooperációkra, sem, amelyek a magyar vállalatnak új műszaki vagy piaci ismeretet nem nyújtanak és nem igényelnek színvonalasabb munkát. Kocsi Ilona A magyar—bolgár közlekedési állandó munkacsoport június 27— 30. között Budapesten tartotta hatodik ülését. A tanácskozáson elhatározták, hogy bővítik a víziszállítások arányát, s kidolgozták a munkacsoport két évre szóló munkatervét. Csütörtökön Budapestre érkezett a Szovjetunió mezőgazdasági minisztere V. K. Meszjac. Magyar partnerével, dr. Romány Pál RÖVIDEN mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel a két minisztérium közötti együttműködés fejlesztéséről tárgyal a szovjet mezőgazdasági miniszter, majd felkeres több mezőgazdasági nagyüzemet és intézményt. A Color Ruházati Vállalat az év első felében 14 millió forint értékű női ruházati cikket szállított a szocialista országokba, főleg a Szovjetunióba. Meghiúsult szerződések A nemzetközi kooperációs szerződések során természetesen számolni kell az eltérő tulajdonviszonyokkal és az országok belső gazdaságirányítási rendjének különbözőségével. A kialakult kooperációs típusok olyan szerződéses kapcsolatokat képviselnek, amelyekben már mindkét fél saját rendszerének figyelembevételével vállal kötelezettségeket és szerez jogokat. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kooperációs szerződések akkor hiúsultak meg — vagy alakultak nem kielégítő módon —, amikor a magyar vállalat (és természetesen szerződő partnere) nem megfelelően értékelte részben a társadalmi-gazdasági viszonyokból, részben a gazdasági környezetből • . II ......... ■ I . ., MŰSZAKI SZAKEMBEREKET FELVESZÜNK: ÉPÜLETGÉPÉSZ-TERVEZŐT MÉRNÖKÖT, VAGY TECHNIKUST, 3—5 éves gyakorlattal, ÉPÍTÉSZMÉRNÖKÖT VAGY ÉPÍTÉSZTECHNIKUST, 3—5 éves gyakorlattal, VILLAMOSMÉRNÖKÖT VAGY ELEKTROTECHNIKUST, 3—5 éves gyakorlattal, GÉPÉSZMÉRNÖKÖT VAGY GÉPÉSZTECHNIKUST, 3—5 éves tervezői gyakorlattal, MŰSZAKI RAJZOLÓT. A felvételt nyert szakemberek Bábolnán való letelepedésére lehetőség van. Személyes vagy levélbeni jelentkezést kér A BÁBOLNAI MEZŐGAZDASÁGI KOMBINÁT Személyzeti osztálya. 1977. JÚLIUS 1.WS 3 Magyar—olasz húslisztüzem-kooperáció Harmadik piaci üzlet Iránban A napokban 9,7 millió dolláros exportszerződést kötött a KOMPLEX Iránban: a megállapodás szerint két komplett vágóhidat szállít a magyar vállalat. Ehhez az olasz De Vita céggel közösen exportálnak egy óránként 3,6 tonna teljesítményű húslisztüzemet. Ez a KOMPLEX és a De Vita cég első harmadik piaci együttműködése, amelyet a két vállalat kooperációs szerződése előzött meg. A vágóhidakon keletkező, emberi fogyasztásra alkalmatlan melléktermék hasznosítása az állattartás szempontjából napjainkban szinte létkérdés, hiszen ebből az anyagból húslisztüzemben fehérjedús takarmányt lehet előállítani, amely mindenhol a világon hiánycikk és drága. (A húslisztüzemeket egyébként nemcsak vágóhidaknál lehet alkalmazni, hanem baromfifeldolgozók mellé is telepíthető.) A KOMPLEX hosszas piackutatás után megállapodást kötött 1976-ban a De Vita olasz céggel húslisztüzem gyártási kooperációjára. A megállapodás lényege, hogy az olasz cég folyamatosan átadta és átadja a technológiát, a berendezések teljes dokumentációját és a magyarországi gyártás meghonosításához különböző berendezéseket szállít. A magyar ipar — elsősorban a Láng Gépgyár — az olasz cégnek sterilizálókat, fűtőket, szállítóberendezéseket stb. szállít vissza. A kooperációs megállapodás nullszaldós előirányzatot tartalmaz. A De Vita céggel az együttműködés már 1978-ban el is kezdődött — a dokumentációk átadása, a gyártás itthoni megszervezése igen gyors volt —, s így lehetővé vált, hogy a KOMPLEX már az idén exportáljon e berendezésekből az olasz cégnek. A megállapodás egyébként nemcsak a közös gyártásra vonatkozik, hanem meghatározza az értékesítést is. Magyarország a szocialista országokon kívül Nigériába, Marokkóba, Algériába és Tunéziába exportálhat a húslisztüzemből, a többi országba pedig a De Vita céggel együtt. Az iráni üzlet után a jövő héten kezdődnek meg a tárgyalások, amelyek értelmében Törökországba Magyarország exportálna vágóhidat és a hozzá szállítandó húslisztüzemet a De Vita céggel közösen adná. Idén az olasz cég a kooperáció keretében 500 ezer dollárért szállít hozzánk berendezéseket, de várhatóan néhány nap múlva kezdődnek az erre vonatkozó tárgyalások — újabb 1 millió dolláros szerződést írnak alá a felek különböző olasz gépek importjára. A közelmúltban megkötött exportszerződés — szintén a kooperáció keretében — 2,1 millió dolláros: a magyar ipar szállít berendezéseket a húslisztüzemhez, amelyet Olaszországban kompiettíroznak. A szocialista országokból igen élénk az érdeklődés a húslisztüzem iránt. A tervek szerint a KGST keretén belül 1981-től kezdődően Magyarországra szakosítanák a komplett húslisztüzem gyártását. M. E. Magyar gyógyszerkereskedelmi vállalat Bécsben Direct-mail akció Bécsi tudósítónktól: A MEDIMPEX még a hatvanas években 95 százalékos részesedést szerzett a bécsi Enzypharm cégben, amely 1972-től kezdve teljes egészében magyar tulajdonban van, s mint Bécsben bejegyzett magyar vállalat, ellátja a MEDIMPEX képviseletét. Vezetője, Dévényi György a vállalat tevékenységi köréről, céljairól, gondjairól nyilatkozott a VILÁGGAZDASÁG tudósítójának. — Legfőbb feladatunk, hogy amennyire lehetőségeink engedik, növeljük a magyar gyógyszerek, gyógyászati hatóanyagok, gyógynövények exportját — mondta bevezetőben Dévényi György. — Az adott lehetőségekre azért hivatkoztam, mert az osztrák gyógyszeripar nem jelentékeny ugyan, de annál nagyobb a külföldi árukínálat, elég, ha csak a szomszédos Svájcot és az NSZK-t említem, tehát igen éles a verseny. Célunk: tovább növelni jelenleg évi 20—22 millió schillinges forgalmunkat. A bécsi vállalat igazgatójától megtudtuk, hogy 1976-ban a 22,7 millió schillinges forgalomnak mintegy 55 százaléka volt gyógyászati hatóanyag, 35 százaléka gyógy- és fűszernövény, a többi pedig szérum, laborvegyszer, illóolaj és kész gyógyszer. A magyar árucikkek minősége minden esetben jó, sok esetben viszont kevésbé tetszetős a csomagolásuk, külalakjuk. Az is előfordul, hogy a magyar fél elesik egy-egy rendeléstől, mert nem garantálhatja a megkívánt szállítási határidőt. — Vevőkörünket két nagy csoportra bonthatjuk— folytatta Dévényi György —, a kereskedőkre és a közvetlen felhasználókra. A kereskedők a klientúrának alig egyharmadát jelentik. Célunk, hogy inkább mind több közvetlen felhasználóval kössünk üzletet, velük ugyanis jóformán soha nincs árproblémánk. Kétségtelen, hogy ehhez magyarországi partnereinknek rendkívül megbízhatóan kell szállítaniuk. Ezzel kapcsolatban felvetődött, hogy a legfontosabb négy-öt árucikkből némi raktárkészletet tartsunk itt Bécsben, így gyorsabban szolgálhatnánk ki vevőinket, növelhetnénk a forgalmat. Szóba kerültek a kooperációk és a licencszerződések is, ezekben a vállalat a fejlődés zálogát látja. Több, mint egy évtizede együttműködnek számos osztrák céggel, például a Chemie Kinz, a Kwizda, a Sigmapharm és a Gerot cégekkel. A régi szerződések egy része fölött eljárt az idő, ezeket most kiegészítik, felújítják. További, a forgalmat növelő tényező lehetne, ha hosszú lejáratú kereskedelmi szerződéseket köthetnének a korábbi keretmennyiségekre — hangsúlyozta az Enzypharm vezetője. Végül a piackutatásról, a propaganda-tevékenységről beszélt Dévényi György: ezt a munkát erősíteni kell, minthogy az aránylag kis felvevőképességű osztrák piacon nem könnyű dolog újabb gyógyszereket és hatóanyagokat bevezetni. A siker azért nem marad el, például a múlt évben — hosszú előkészítés után — első ízben sikerült elhelyezni több, mint 2 tonnányi Sevenalt; ennyi gyógyszer itt Ausztriában jelentékeny tételnek számít. Egyébként Ausztria régóta rendszeres vásárlója a magyar gyógynövényeknek (az idén eddig 55 tonnányit sikerült lekötni), a magyar kész gyógyszerek közül pedig eddig regisztrálták és forgalomba hozták itt a Mydocalm értágítót, a Trioxazin nyugtatót és a Myelobromol rákellenes gyógyszert. Már benyújtották regisztráltatásra a Proborn fájdalomcsillapítót és a Libexin köhögés elleni gyógyszert. Az új cikkek különösen megkívánják a piackutatást, a propagandát, ezért a magyar vállalat szaklapokban jelentet meg hirdetéseket, s az idén szeptembertől decemberig pedig directmail kampányt folytat. Az ősz folyamán filmbemutatókat tart az Enzypharm, és azt tervezi, hogy jövőre magyar orvosnapokat rendel Bécsben. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS vezető állás betöltésére a külkereskedelemben jártas, nyelvismerettel felsőfokú végzettséggel rendelkező szakembert keresünk é o o Ajánlatokat „Gépipari export” jeligére kérünk, a kiadóba. NDK-beli műszaki könyvkiadók bemutatkozása Tudósítónktól: Három NDK-beli műszaki könyvkiadó építési és közlekedési szakkönyveiből nyílik bemutató július 4-én az NDK budapesti Kulturális és Tájékoztató Központjában. A kiállítók, a Verlag Technik (műszaki könyvkiadó, a Verlag für Bauwesen (építésügyi kiadó) és a Verlag für Verkehrwesen (közlekedési kiadó) többek között a gépgyártás, az elektrotechnika, az automatizálás, az építészet, az építőanyagok, a mély- és magasépítés, az építésgazdaságtan és a közlekedéstudomány szakirodalmának keresztmetszetét tárják a látogatók elé, s egyúttal részletes felvilágosítást adnak az esetleges új kiadásokról, a könyvek szállítási időpontjáról és áráról. A látogatók a három kiadó könyveit a helyszínen megrendelhetik. Magyar-kubai tárgyalások Budapestre érkezett Humberto Perez miniszter, a kubai központi tervbizottság elnöke Huszár István miniszterelnök-helyettesnek, az Országos Tervhivatal elnökének meghívására. A kubai miniszter tárgyalásokat folytat a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. (MTI) BILLENŐS TEHERGÉPKOCSIK típuscsere miatt ELADOK éspedig öt Csepel DJ 450-es 5 tonnás, kétéves és három IFA W 50-es, 4,8 tonnás, négyéves, üzemképes állapotban. ROZMARING TSZ Szállítási ágazat 1525 Budapest, Pf. 86. Telefon: 365-306 és 364-562. Ii.: Pál József