Világgazdaság, 1977. augusztus (9. évfolyam, 149/2148-169/2168. szám)

1977-08-02 / 149. (2148.) szám

MAGYAR GAZDASÁG HUNGEXPO vasárnaptár szeptember—októberre Az alábbiakban ismertetjük azo­kat a szeptemberi és októberi kül­földi kiállításokat, illetve vásárokat, amelyeken a magyar vállalatok a HUNGEXPO szervezésében vesznek részt. Szeptember 1— 15. Moszkva, Vegyipari Nem­zetközi Szakkiállítás 2— 17. Kassel-Nordheim (NSZK) Magyar Hetek a Kaufhof áruhá­zakban 3— 10. Plovdiv, Nemzetközi Vásár 4— 11. Pipcse, őszi Nemzetközi Fo­gyasztásicikk Vásár 4—18. Szaloniki, Nemzetközi Vásár 8— 12. Párizs, Bőripari Szakvásár 9— 18. Zágráb, Nemzetközi Vásár 10— 15. Köln, AM­GA Nemzetközi Élelmiszeripari Vásár 10—18. Bécs, Nemzetközi Vásár 14—22. Brno, Gépipari Nemzetközi Vásár 19— X. 1. Teherán, Nemzetköz Vásár 20— 29. Hannover, Szerszámgép­ipari Vásár 21— X. 7. Algír, Nemzetközi Vásár 25—27. Köln, Spoga Sport- és­ Kempingcikk Kiállítás 30—X. 16. Quayaqui­l, Ecuadori Nemzetközi Vásár Október­ 1—9. Grác, Nemzetközi Vásár 1—15. Bagdad, Nemzetközi Vásár 3—7. Ljubljana, Elektronikai Szakvásár 5—14. Sydney, Önálló Magyar Ki­állítás 8— 23. Brüsszel, Élelmiszer Szalon 9— 12. Nyugat-Berlin, Interciic Di­vatcikk Kiállítás 15—24. Bukarest, Technoexpo Nemzetközi Gépipari Szakkiállítás 17— 22. Zágráb, Interbüro, Nemzet­közi Irodafelszerelési Szakvásár 18— 21. Helsinki, Elkom Nemzet­közi Elektronikai Szakvásár 23—27. Düsseldorf, IGEDO Divat­cikk Kiállítás 28—XI. 4. Teherán, AGWA Food Nemzetközi Élelmiszeripari Szak­­kiállítás OsZó. Önálló Magyar Kereskedel­mi Bemutató. Változások a vasúti díjszabásokban Tudósítónktól: A MASPED 69. számú, július 28-i körlevele összefoglalja az utóbbi idő­ben életbe lépett, illetve rövidesen életbe lépő vasúti díjszabási válto­zásokat. A svéd vasutak tervezett díjtétel­­emelését a kormány nem hagyta jó­vá, így az bizonytalan időre eltoló­dott. A luxemburgi vasutak darab­árutételeiket már április 1-től 10 százalékkal, a kocsirakományú szál­lítmányokét július 1-vel 5 százalék­kal emelték. A belga vasút július 21- től 10 százalékos általános díjtétel­­emelést hajtott végre. Az NSZK vas­utak október 1-től emelik tételeiket, darabáruknál 7 százalékkal, kocsi­rakományoknál 4 százalékkal. Meg­változott a Balkán—közel-keleti díj­szabás, az úgynevezett BPO-tarifa is mind alkalmazására, mind fuvar­díjszámítására vonatkozóan. 6,5 millió dolláros TRANSELEKTRO előszerődés Tudósítónktól: A TRANSELEKTRO 6,5 millió dolláros előszerződést írt alá a tö­rök villamosművek képviselőivel. Eszerint az Izmir közelében működő Aliaga erőmű kombinált ciklusának kialakításához 2 darab turbó gép­csoportot szállít a magyar külkeres­kedelmi vállalat. Az aliagai erőműhöz a Ganz Vil­lamossági Művek a Fiat céggel kö­zösen — a TRANSELEKTRO közre­működésével — korábban már szál­lított gázturbinás egységeket. Most a gázturbinás egységek mellé hő­hasznosító kazánt és két gőzturbinás egységet állítanak be. A versenytár­gyalást a TRANSELEKTRO és a holland NEM céggel közösen nyerte meg: a turbógépcsoportot és a hoz­zá tartozó villamos berendezést a Láng Gépgyár, illetve a Ganz Vil­lamossági Művek, míg a hőhaszno­sító kazánt a holland cég szállítja. Jól halad a RÁBATEXT rekonstrukciója Ebben az ötéves tervben a győri RÁBATEXT-nél 700 millió forintos beruházás valósul meg. A fejlesztés során a fonodát és a szövődei gép­parkot egyaránt korszerűsítik. Átáll­­nak az orsó nélküli fonás, a mikro­­vetélésű szövés technológiájára. A fonoda korszerűsítése már jelentő­sen előrehaladt, hétfőn megkezdő­dött az üzemszerű termelés azon a 20 csehszlovák gépen, amely a fono­da termelésének 40 százalékát adja. A fonoda korszerűsítésével egy időben dolgoznak a szövődei géppark kicserélésén: 260 nagy termelékeny­ségű szövőgépet vásárolnak. A gyárban ebben az évben mint­egy 30 millió négyzetméter különbö­ző anyag készül, a színes ágyneműk mellett színes lepedőket is nagy mennyiségben gyártanak. A tavalyinál több színes férfi, női toganyagot gyártanak az idén a RÁ­BATEXT-nél. E termékcsoportból több mint 10 millió négyzetmétert exportálnak — a HUNGAROTEX útján — a tőkés piacokra. (MTI) Élő marha és juh Líbiának 8,5 millió dollárért Munkatársunktól. Mintegy 7,5 millió dollár értékben körülbelül 22 ezer élő marhát szállít idén Líbiába a TERIMPEX. Az év első felében több, mint 8200 élő marhát szállítottak ki, augusztus és december között pedig további 13 ezer állatot indítanak útnak az arab országba. A külkereskedelmi vállalat abban is megállapodott a közelmúltban a líbiai központi húsbeszerző szervvel, hogy még 20 ezer darab élő bárányt és 3­4 ezer anyajuhot szállít ki, mintegy 1 millió dollár összértékben. Ezzel 1977-ben összesen 63 ezer juhot exportál a TERIMPEX Líbiába. Üveg- és izzóexport Nagykanizsáról Tudósítónktól: Az év első felében 62 millió fo­rintért exportált hőálló laboratóriu­mi és üvegtechnikai termékeket az Üvegipari Művek nagykanizsai üveg­gyára. Hőálló háztartási edényeik­ből idén először vásárolt az USA is. A METRIMPEX a múlt évben 27 millió forint értékű hőálló labo­ratóriumi és üvegtechnikai termé­küket értékesítette. Az Egyesült Izzó nagykanizsai gyára az első félévben 457 millió forintért exportált izzókat a tőkés­országokba. Ez 28,3 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakának forgalma. A hathónapos időszakban új termékekkel — dekoratív háztar­tási és nagy teljesítményű tér-, illet­ve kirakatizzókkal — jelentkeztek a piacon. ­ Általános üzempróba a zalaegerszegi hűtőházban A júliusi technikai próbák után, hétfőn megkezdődtek a gyorsfa­gyasztás melletti általános üzempró­bák a Magyar Hűtőipar most épülő zalaegerszegi hűtőházában. Mivel a hűtőház három hónappal a határidő előtt készül el, 1 millió 350 ezer dollár külföldi tárolási bér­leti díj kifizetése fölöslegessé válik. Ugyancsak háromhónapos előny­nyel dolgoznak a hűtőházhoz csat­lakozó mirelitüzem magyar és sváj­ci szerelői. Ez az időmegtakarítás azt jelenti, hogy 1978 nyara helyett már a jövő év első negyedévében meg­kezdődhet a mezőgazdasági termé­kek feldolgozása. (MTI) ­ Átépítik a dunaújvárosi vasmű II-es kohóját Lebontják és szovjet tervek alap­ján, részben szovjet berendezésekkel újjáépítik a Dunai Vasműben a II-es kohót. A 960 köbméteres nagyolvasz­tó átépítése hétfőn kezdődött meg. A nagyolvasztó teljes átépítése összesen 210 millió forintba kerül, várhatóan 80 napot vesz igénybe. (MTI) 1977. AUGUSZTUS 2. W®3 Venezuelai útijegyzet EGY ORSZÁG AHOVÁ CSAK EXPORTÁLUNK Venezuelában járt munkatársunk útijegyzetei közül elsőként a magyar exportőrök lehetőségeivel, az Ikarus-autóbuszok bevezetésé­nek nehézségeivel, illetve a további buszexport feltételeivel foglal­kozó részt adjuk közre az alábbiakban. Az olajban gazdag dél-ame­rikai ország helyzetével és gondjaival foglalkozó úti jegyzeteket hol­napi számunk 5. oldalán közöljük. A caracasi utcán valami azonnal­ közelebb hozta hozzám a várost. Az Ikarusokról van szó. Már a repülő­téren ért a szinte sokkszerű hatás: trópusi ég, trópusi bogarak, pálma­fák — és egyszer csak elém bukkan egy Ikarus. Igaz, trópusi öltözetben, fehéres színben, de mégiscsak Made in Hungary Ikarus. HATSZÁZ IKARUS Bent a városban gyakorta láttam ,a magyar buszokat, van belőlük bőven. Venezuela 1974-ben és 1975- ben összesen 603 darabot importált, az állami Inversionista del Trans­­porte cég vásárolta őket, 260-asokat, 280-asokat és 276-osokat Ne essék tévedés, a cég nem valamiféle cara­casi BKV, hanem járműkereske­delmi vállalat. Én naivul azt hit­tem, hogy Caracasban van egy jól garázsírozott járműparkkal­­ rendel­kező, fejlett közületi közlekedési vál­lalat, amely feladja az Ikarusnak, helyesebben a MOGÜRT-nek a meg­rendelést, és az üzlet meg is pecsé­­teltetett. Hát ilyesmiről szó sincs. Caracasban sok autóbusz van ugyan, több, mint 2 ezer, a szak­értők azt mondják: annyi, mint Pesten, de zömmel 43 magántársa­ság kezén. Mellettük csak egy ál­lami vállalat árválkodik, igaz, te­kintélyes számú, körülbelül 600 autóbusszal. Egy kicsit kiélezve a dolgot, az Ikarusnak ötvenszeres erőfeszítésre van szüksége, ha jó kapcsolatokat akar kiépíteni mind­egyik caracasi közlekedési vállalat­tal. De nemcsak Caracasban van­nak magyar buszok, hanem egyes­ vidéki városokban is, ami csak te­tézi a gondokat, hiszen nem köny­­nyű dolog, mondjuk, szemmel tar­tani a 650 kilométerre Caracastól levő Matuvin város Ikarusait. Már­pedig ez a szemmeltartás kötele­zettség. Az Ikarus vevőszolgálatot tart fenn 50 kocsinként két-két sze­relővel, mérnökök vagy technikusok vezetésével. Volt olyan idő, amikor még a budapesti műszaki egyetem adjunktusa is kint dolgozott, hogy kidolgozza a karbantartás elméleti kérdéseit. A karbantartásnak ott nem volt hagyománya. Mesélik, hogy még néhány évvel ezelőtt is a sofőrök két-három­ évig járatták, nyűtték a buszokat. A már teljesen használhatatlan okból kese­lyűk módjára kiszedték az alkatré­szeket, hogy velük járassák a még működőket. Szerencsére az Ikarusok­­nak nem ez a sorsuk. KIÉLEZETT VERSENY A magyarok először Caracas La Jaguara kerületében építettek kar­bantartó telephelyet, az építkezés 1974-ben kezdődött szerény körül­mények között. (Sokáig az alkatré­szeket csomagolópapíron kellett tá­rolni.) El Pinar kerületben nyitot­ták meg a kettes számú telephelyet, itt még a bozótirtást is a magyar sze­relők végezték, és bizony előfordult, hogy csörkekígyó tekeredett ki a bokrok alól. A távoli városokban levő buszok karbantartását általá­ban hetente kiszálló mozgó brigá­dok végzik. A venezuelai karban­tartókat az Ikarus taníttatta be. Ügyelni is kell az autóbuszokra, mert az időjárás különben kikezdi a járműveket. Egyszerre sok tucat Leyland autóbusz motorját kellett például a briteknek lecserélniük, mert nem bírták a trópusi körül­ményeket. Az Ikarusnál kezdetben gondot okozott, hogy megfelelő padlózatot alakítsanak ki, de ma már nincs reklamáció. A gondok más része abból adódik, hogy a cégek nem rendeltetéssze­rűen használják a buszokat. Így pél­dául városi forgalomba állítottak be elővárosi forgalomra alkalmas dif­ferenciálművel felszerelt autóbuszo­kat és ezek érthetően másképp rea­gálnak a lassú városi forgalomra, a gyakori leállásra. Sokszor rosszul ál­lítják be a porlasztót, holott az Ikarus ügyelni akar arra, hogy a környezetvédők ne adjanak érveket a konkurrens cégeknek. Mert az Ika­­rusoknak nem akármilyen vállala­tokkal kell felvenniük a versenyt.* Gyakorta haladnak a magyar bu­szok mellett Mercedesek, de vannak Leylandok, spanyol Pegasok és Blue Bird-ok is. Hiába, az olajországok piacán rendkívül kiélezett a verseny. Nemcsak a kész buszok piacán, hanem egy összeszerelő üzem létesí­téséért is. Az Andesi Paktum keretében állí­tólag Venezuela kapta az autóbusz­­gyártás jogát. Nem akármilyen piac­ról lenne szó, hiszen Venezuela mel­lett Peru, Ecuador, Kolumbia, Bolí­via is vehetne buszainkból, sőt szá­mításba jönnének a karib-tengeri térség más országai is, így Dominica, Panama és Costa Rica. Persze, a sültgalamb nyilván nem* repül az autóbusz vállalatok szájába — bo­csássák meg ezt a kis képzavart — elébe kell menni a piaci igényeknek. MUNKÁSSZÁLLÍTÓ BUSZOKAT IS LEHETNE Mit tehetnek a magyar autóbusz­külkereskedők? Először is vonzó ajánlatokat, amelyek a venezuelai piac testére szabottak. Például az autóbuszexportot párosítani lehetne konténerekből felépített műhelyek eladásával. (Itt jegyzem meg, olyan magyar buszok is futnak a prérin, amelyek karbantartása óriási nehéz­ségekbe ütközik a távolságok miatt.) Az is elképzelhető, hogy egy bizo­nyos időre kölcsönbe adnánk buszo­kat, s a magyar szerelők vállalnák a karbantartás gondját-baját. A másik lehetőség: ráállni a mun­kásszállító buszok szállítására. Na­gyon is leegyszerűsítő állítás azt mondani, hogy gazdag olajországról van szó. Venezuela egyben fejlődő ország a javából, amelynek nemcsak luxusbuszokra van szüksége. Az ipa­rosodó körzetekben nyomasztó a munkáshiány, hiszen a vas- vagy az olajlelőhelyek nem feltétlenül esnek össze a lakott területekkel. Gyakor­ta messziről szállítják a munkáso­kat, mindenből összeeszkábált ösz­vérbuszokon, de az a furcsa eset is előfordul, hogy külön motorost szer­ződtetnek, hogy ingajáratban vigyen egy-egy munkába készülő vagy ép­pen eltávozó munkást. Mert még így is kifizetődő nekik. Öszvérbuszokat egyébként Caracasban is találni, fő­leg iskolások szállítására használják őket. A munkásbuszok nagy része azonban tulajdonképpen nem is busz, hanem teherautó. Több helyütt a szakszervezetek sztrájkokkal fe­nyegetőznek, ha a vállalkozók nem tudják megoldani, hogy a munká­sokat fedett buszokon szállítsák. TOVÁBB NÖVELHETŐ A KIVITEL Ha valaki átböngészi a magyar— venezuelai kereskedelem adatait, szentébe ötlik: egyes években a köz­vetítőkön keresztül lebonyolított ex­port többszöröse a közvetlen kivitel­nek. Az Ikarusok tulajdonképpen a nyugatnémet exportunkban­­ jelent­keztek, mert a Ferrostaal közvetíté­sével kerültek Dél-Amerikába. Tavaly éppen a busz­szállítások befejeződése miatt viszont a közvet­len kivitel 2,7 millió dolláros tételé­vel szemb­en csak körülbelül, 1 mil­liós közvetett export állt. A 2,7 mil­lió dollárból több mint 1 millió volt a gyógyszerkivitel és­ 634 ezer dol­lár a szerszámgép. 1975-ben félmil­lió dollárért starking almát is ex­portáltunk, de tavaly a szárazság miatt nem volt elég almánk. Vittünk ki elektromos izzókat és elektromos kemencét is. S mi lesz az idén? Állítólag 15— 20 százalékkal is növelhetjük kivi­telünket. „Itt nem annyira az ár, mint a szállítási határidő számít” — mondják a caracasi magyar keres­kedelmi képviseleten. Talán eladunk elektromos kemencét, vasredukáló kemencét, szerződés van öntödei pa­­polókemence szállítására, kisebb ív­kemencékre, s reméljük, hogy por­táldarukat is sikerül exportálnunk. 1983-ban Caracasban tartják a Pán­amerikai Játékokat, több új stadion épül, reményünk van, hogy itt is el­kelnek elektronikus eredményjelző berendezéseink. Részt vehetnénk va­lamilyen formában a bauxitkiterme­­lés, illetve az alumíniumgyár fej­lesztésében is. Nem véletlen, hogy a venezuelai magyar forgalomnál kizárólag ma­gyar kivitelről esik szó. Importunk ugyanis zérus. S milyen lesz kap­csolataink jövője? Nyilván megala­pozatlan lenne légvárakat építeni, a túlzott távolság, árualapunk korlá­tozott lehetőségei irreálissá tesznek mindenfajta ugrásszerű fejlődést. Persze, nem szabad fatalizmusba se esni. Venezuela mégis csak kiemelt latin-amerikai piacunk, az ország nyitott gazdasága, megfelelő fizeté­si ereje, nagyszabású fejlesztési programjai, viszonylagos politikai stabilitása végeredményben a kon­tinens egyik legvonzóbb partnerévé teszik. Boronkay Tamás TAKARMÁNY BAROMFIHULLADÉKBÓL Tudósítónktól: Naponta mintegy 200 mázsa állati hulladék keletkezik a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál: eddig a felhasználhatatlannak tartott ba­romfirészeket átadták az Állati Ta­karmányokat Értékesítő Vállalatnak, az idén azonban új üzem építésével megteremtik a hulladék állati ta­karmánnyá, húslisztté való helybeni feldolgozásának feltételeit. A beruházásokhoz szükséges 90 millió forintot az exportárualapok bővítésére rendelkezésre álló 45 mil­liárdos hitelkeretből — pályázat út­ján — teremtették elő. A beruházás megvalósulása után évente körülbe­lül 2700 tonna húslisztet tudnak majd előállítani a kecskeméti üzem­ben. A melléktevékenység évente mintegy 300 millió forint bevételhez fogja juttatni a KBV-t. Az új üzemnek sajátos környezet­­védelmi jelentősége is lesz: szag­mentes technológiát használnak majd. A fehérjetartalmú állati ta­karmány gyártása a kecskeméti üzem számára exportbővítést tesz lehetővé, népgazdasági szinten pedig importmegtakarítást eredményez. A vállalat olasz berendezésekkel sze­reli fel a húsliszt-üzemet, s a hitel­­szerződésben kötelezte magát, hogy 1977. december 31-ig megkezdi a ter­melést. Dr. Otmar Emminger, az NSZK- beli Deutsche Bundesbank elnöke vasárnap elutazott Magyarországról. A nyugatnémet bankelnök dr. Tímár Mátyásnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének meghívására tartózkodott hazánkban.­­*■ Augusztus 31-én a Magyar Ke­reskedelmi Kamara japán tagozatá­nak magyar elnöksége ülést tart. A Peremartoni Vegyipari Válla­latnál az idén áttértek a szovjet ammónfoszfát nyersanyagbázisra. Kísérleti mennyiségben már gyárt­ják a magas foszfortartalmú és a káliumtartalmú műtrágyát is, első­sorban az iparszerű termelési rend­szerek kérésére.­­%■ Hétfőn megnyílt a VI. budapesti közgazdasági nyári egyetem, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­­tem nyelvi intézetében. A 22 ország­ból érkezett, csaknem száz külföldi közgazdász a nyári egyetem 2 hete alatt a magyar népgazdaság helyze­téről, fejlődésének irányairól, a fog­lalkoztatás- és életszínvonal-politi­káról, irányítási rendszerünkről hall majd előadásokat. !!!líl!!lí!lilll!!lllll!l!H[!lll!!!!IIEI!!!!!ll!!!!llll!!I 58 Ö V E © E M -'*■ Az Országos Idegenforgalmi Ta­nács augusztus 4-én tart ülést, ame­lyen szó lesz a természetvédelem és az idegenforgalom kölcsönhatásáról, valamint a gyógyvizek idegenforgal­mi jelentőségéről. A Hejőcsabai Cementművek ez év harmadik negyedében 330 ezer tonna cementet fog gyártani az elő­zetes tervek szerint. Égetett mész­­ből az előző félévben 65 ezer ton­nát gyártottak, az éves terv 110 ezer tonna.

Next