Világgazdaság, 1977. augusztus (9. évfolyam, 149/2148-169/2168. szám)
1977-08-02 / 149. (2148.) szám
MAGYAR GAZDASÁG HUNGEXPO vasárnaptár szeptember—októberre Az alábbiakban ismertetjük azokat a szeptemberi és októberi külföldi kiállításokat, illetve vásárokat, amelyeken a magyar vállalatok a HUNGEXPO szervezésében vesznek részt. Szeptember 1— 15. Moszkva, Vegyipari Nemzetközi Szakkiállítás 2— 17. Kassel-Nordheim (NSZK) Magyar Hetek a Kaufhof áruházakban 3— 10. Plovdiv, Nemzetközi Vásár 4— 11. Pipcse, őszi Nemzetközi Fogyasztásicikk Vásár 4—18. Szaloniki, Nemzetközi Vásár 8— 12. Párizs, Bőripari Szakvásár 9— 18. Zágráb, Nemzetközi Vásár 10— 15. Köln, AMGA Nemzetközi Élelmiszeripari Vásár 10—18. Bécs, Nemzetközi Vásár 14—22. Brno, Gépipari Nemzetközi Vásár 19— X. 1. Teherán, Nemzetköz Vásár 20— 29. Hannover, Szerszámgépipari Vásár 21— X. 7. Algír, Nemzetközi Vásár 25—27. Köln, Spoga Sport- és Kempingcikk Kiállítás 30—X. 16. Quayaquil, Ecuadori Nemzetközi Vásár Október 1—9. Grác, Nemzetközi Vásár 1—15. Bagdad, Nemzetközi Vásár 3—7. Ljubljana, Elektronikai Szakvásár 5—14. Sydney, Önálló Magyar Kiállítás 8— 23. Brüsszel, Élelmiszer Szalon 9— 12. Nyugat-Berlin, Interciic Divatcikk Kiállítás 15—24. Bukarest, Technoexpo Nemzetközi Gépipari Szakkiállítás 17— 22. Zágráb, Interbüro, Nemzetközi Irodafelszerelési Szakvásár 18— 21. Helsinki, Elkom Nemzetközi Elektronikai Szakvásár 23—27. Düsseldorf, IGEDO Divatcikk Kiállítás 28—XI. 4. Teherán, AGWA Food Nemzetközi Élelmiszeripari Szakkiállítás OsZó. Önálló Magyar Kereskedelmi Bemutató. Változások a vasúti díjszabásokban Tudósítónktól: A MASPED 69. számú, július 28-i körlevele összefoglalja az utóbbi időben életbe lépett, illetve rövidesen életbe lépő vasúti díjszabási változásokat. A svéd vasutak tervezett díjtételemelését a kormány nem hagyta jóvá, így az bizonytalan időre eltolódott. A luxemburgi vasutak darabárutételeiket már április 1-től 10 százalékkal, a kocsirakományú szállítmányokét július 1-vel 5 százalékkal emelték. A belga vasút július 21- től 10 százalékos általános díjtételemelést hajtott végre. Az NSZK vasutak október 1-től emelik tételeiket, darabáruknál 7 százalékkal, kocsirakományoknál 4 százalékkal. Megváltozott a Balkán—közel-keleti díjszabás, az úgynevezett BPO-tarifa is mind alkalmazására, mind fuvardíjszámítására vonatkozóan. 6,5 millió dolláros TRANSELEKTRO előszerődés Tudósítónktól: A TRANSELEKTRO 6,5 millió dolláros előszerződést írt alá a török villamosművek képviselőivel. Eszerint az Izmir közelében működő Aliaga erőmű kombinált ciklusának kialakításához 2 darab turbó gépcsoportot szállít a magyar külkereskedelmi vállalat. Az aliagai erőműhöz a Ganz Villamossági Művek a Fiat céggel közösen — a TRANSELEKTRO közreműködésével — korábban már szállított gázturbinás egységeket. Most a gázturbinás egységek mellé hőhasznosító kazánt és két gőzturbinás egységet állítanak be. A versenytárgyalást a TRANSELEKTRO és a holland NEM céggel közösen nyerte meg: a turbógépcsoportot és a hozzá tartozó villamos berendezést a Láng Gépgyár, illetve a Ganz Villamossági Művek, míg a hőhasznosító kazánt a holland cég szállítja. Jól halad a RÁBATEXT rekonstrukciója Ebben az ötéves tervben a győri RÁBATEXT-nél 700 millió forintos beruházás valósul meg. A fejlesztés során a fonodát és a szövődei gépparkot egyaránt korszerűsítik. Átállnak az orsó nélküli fonás, a mikrovetélésű szövés technológiájára. A fonoda korszerűsítése már jelentősen előrehaladt, hétfőn megkezdődött az üzemszerű termelés azon a 20 csehszlovák gépen, amely a fonoda termelésének 40 százalékát adja. A fonoda korszerűsítésével egy időben dolgoznak a szövődei géppark kicserélésén: 260 nagy termelékenységű szövőgépet vásárolnak. A gyárban ebben az évben mintegy 30 millió négyzetméter különböző anyag készül, a színes ágyneműk mellett színes lepedőket is nagy mennyiségben gyártanak. A tavalyinál több színes férfi, női toganyagot gyártanak az idén a RÁBATEXT-nél. E termékcsoportból több mint 10 millió négyzetmétert exportálnak — a HUNGAROTEX útján — a tőkés piacokra. (MTI) Élő marha és juh Líbiának 8,5 millió dollárért Munkatársunktól. Mintegy 7,5 millió dollár értékben körülbelül 22 ezer élő marhát szállít idén Líbiába a TERIMPEX. Az év első felében több, mint 8200 élő marhát szállítottak ki, augusztus és december között pedig további 13 ezer állatot indítanak útnak az arab országba. A külkereskedelmi vállalat abban is megállapodott a közelmúltban a líbiai központi húsbeszerző szervvel, hogy még 20 ezer darab élő bárányt és 34 ezer anyajuhot szállít ki, mintegy 1 millió dollár összértékben. Ezzel 1977-ben összesen 63 ezer juhot exportál a TERIMPEX Líbiába. Üveg- és izzóexport Nagykanizsáról Tudósítónktól: Az év első felében 62 millió forintért exportált hőálló laboratóriumi és üvegtechnikai termékeket az Üvegipari Művek nagykanizsai üveggyára. Hőálló háztartási edényeikből idén először vásárolt az USA is. A METRIMPEX a múlt évben 27 millió forint értékű hőálló laboratóriumi és üvegtechnikai terméküket értékesítette. Az Egyesült Izzó nagykanizsai gyára az első félévben 457 millió forintért exportált izzókat a tőkésországokba. Ez 28,3 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakának forgalma. A hathónapos időszakban új termékekkel — dekoratív háztartási és nagy teljesítményű tér-, illetve kirakatizzókkal — jelentkeztek a piacon. Általános üzempróba a zalaegerszegi hűtőházban A júliusi technikai próbák után, hétfőn megkezdődtek a gyorsfagyasztás melletti általános üzempróbák a Magyar Hűtőipar most épülő zalaegerszegi hűtőházában. Mivel a hűtőház három hónappal a határidő előtt készül el, 1 millió 350 ezer dollár külföldi tárolási bérleti díj kifizetése fölöslegessé válik. Ugyancsak háromhónapos előnynyel dolgoznak a hűtőházhoz csatlakozó mirelitüzem magyar és svájci szerelői. Ez az időmegtakarítás azt jelenti, hogy 1978 nyara helyett már a jövő év első negyedévében megkezdődhet a mezőgazdasági termékek feldolgozása. (MTI) Átépítik a dunaújvárosi vasmű II-es kohóját Lebontják és szovjet tervek alapján, részben szovjet berendezésekkel újjáépítik a Dunai Vasműben a II-es kohót. A 960 köbméteres nagyolvasztó átépítése hétfőn kezdődött meg. A nagyolvasztó teljes átépítése összesen 210 millió forintba kerül, várhatóan 80 napot vesz igénybe. (MTI) 1977. AUGUSZTUS 2. W®3 Venezuelai útijegyzet EGY ORSZÁG AHOVÁ CSAK EXPORTÁLUNK Venezuelában járt munkatársunk útijegyzetei közül elsőként a magyar exportőrök lehetőségeivel, az Ikarus-autóbuszok bevezetésének nehézségeivel, illetve a további buszexport feltételeivel foglalkozó részt adjuk közre az alábbiakban. Az olajban gazdag dél-amerikai ország helyzetével és gondjaival foglalkozó úti jegyzeteket holnapi számunk 5. oldalán közöljük. A caracasi utcán valami azonnal közelebb hozta hozzám a várost. Az Ikarusokról van szó. Már a repülőtéren ért a szinte sokkszerű hatás: trópusi ég, trópusi bogarak, pálmafák — és egyszer csak elém bukkan egy Ikarus. Igaz, trópusi öltözetben, fehéres színben, de mégiscsak Made in Hungary Ikarus. HATSZÁZ IKARUS Bent a városban gyakorta láttam ,a magyar buszokat, van belőlük bőven. Venezuela 1974-ben és 1975- ben összesen 603 darabot importált, az állami Inversionista del Transporte cég vásárolta őket, 260-asokat, 280-asokat és 276-osokat Ne essék tévedés, a cég nem valamiféle caracasi BKV, hanem járműkereskedelmi vállalat. Én naivul azt hittem, hogy Caracasban van egy jól garázsírozott járműparkkal rendelkező, fejlett közületi közlekedési vállalat, amely feladja az Ikarusnak, helyesebben a MOGÜRT-nek a megrendelést, és az üzlet meg is pecsételtetett. Hát ilyesmiről szó sincs. Caracasban sok autóbusz van ugyan, több, mint 2 ezer, a szakértők azt mondják: annyi, mint Pesten, de zömmel 43 magántársaság kezén. Mellettük csak egy állami vállalat árválkodik, igaz, tekintélyes számú, körülbelül 600 autóbusszal. Egy kicsit kiélezve a dolgot, az Ikarusnak ötvenszeres erőfeszítésre van szüksége, ha jó kapcsolatokat akar kiépíteni mindegyik caracasi közlekedési vállalattal. De nemcsak Caracasban vannak magyar buszok, hanem egyes vidéki városokban is, ami csak tetézi a gondokat, hiszen nem könynyű dolog, mondjuk, szemmel tartani a 650 kilométerre Caracastól levő Matuvin város Ikarusait. Márpedig ez a szemmeltartás kötelezettség. Az Ikarus vevőszolgálatot tart fenn 50 kocsinként két-két szerelővel, mérnökök vagy technikusok vezetésével. Volt olyan idő, amikor még a budapesti műszaki egyetem adjunktusa is kint dolgozott, hogy kidolgozza a karbantartás elméleti kérdéseit. A karbantartásnak ott nem volt hagyománya. Mesélik, hogy még néhány évvel ezelőtt is a sofőrök két-három évig járatták, nyűtték a buszokat. A már teljesen használhatatlan okból keselyűk módjára kiszedték az alkatrészeket, hogy velük járassák a még működőket. Szerencsére az Ikarusoknak nem ez a sorsuk. KIÉLEZETT VERSENY A magyarok először Caracas La Jaguara kerületében építettek karbantartó telephelyet, az építkezés 1974-ben kezdődött szerény körülmények között. (Sokáig az alkatrészeket csomagolópapíron kellett tárolni.) El Pinar kerületben nyitották meg a kettes számú telephelyet, itt még a bozótirtást is a magyar szerelők végezték, és bizony előfordult, hogy csörkekígyó tekeredett ki a bokrok alól. A távoli városokban levő buszok karbantartását általában hetente kiszálló mozgó brigádok végzik. A venezuelai karbantartókat az Ikarus taníttatta be. Ügyelni is kell az autóbuszokra, mert az időjárás különben kikezdi a járműveket. Egyszerre sok tucat Leyland autóbusz motorját kellett például a briteknek lecserélniük, mert nem bírták a trópusi körülményeket. Az Ikarusnál kezdetben gondot okozott, hogy megfelelő padlózatot alakítsanak ki, de ma már nincs reklamáció. A gondok más része abból adódik, hogy a cégek nem rendeltetésszerűen használják a buszokat. Így például városi forgalomba állítottak be elővárosi forgalomra alkalmas differenciálművel felszerelt autóbuszokat és ezek érthetően másképp reagálnak a lassú városi forgalomra, a gyakori leállásra. Sokszor rosszul állítják be a porlasztót, holott az Ikarus ügyelni akar arra, hogy a környezetvédők ne adjanak érveket a konkurrens cégeknek. Mert az Ikarusoknak nem akármilyen vállalatokkal kell felvenniük a versenyt.* Gyakorta haladnak a magyar buszok mellett Mercedesek, de vannak Leylandok, spanyol Pegasok és Blue Bird-ok is. Hiába, az olajországok piacán rendkívül kiélezett a verseny. Nemcsak a kész buszok piacán, hanem egy összeszerelő üzem létesítéséért is. Az Andesi Paktum keretében állítólag Venezuela kapta az autóbuszgyártás jogát. Nem akármilyen piacról lenne szó, hiszen Venezuela mellett Peru, Ecuador, Kolumbia, Bolívia is vehetne buszainkból, sőt számításba jönnének a karib-tengeri térség más országai is, így Dominica, Panama és Costa Rica. Persze, a sültgalamb nyilván nem* repül az autóbusz vállalatok szájába — bocsássák meg ezt a kis képzavart — elébe kell menni a piaci igényeknek. MUNKÁSSZÁLLÍTÓ BUSZOKAT IS LEHETNE Mit tehetnek a magyar autóbuszkülkereskedők? Először is vonzó ajánlatokat, amelyek a venezuelai piac testére szabottak. Például az autóbuszexportot párosítani lehetne konténerekből felépített műhelyek eladásával. (Itt jegyzem meg, olyan magyar buszok is futnak a prérin, amelyek karbantartása óriási nehézségekbe ütközik a távolságok miatt.) Az is elképzelhető, hogy egy bizonyos időre kölcsönbe adnánk buszokat, s a magyar szerelők vállalnák a karbantartás gondját-baját. A másik lehetőség: ráállni a munkásszállító buszok szállítására. Nagyon is leegyszerűsítő állítás azt mondani, hogy gazdag olajországról van szó. Venezuela egyben fejlődő ország a javából, amelynek nemcsak luxusbuszokra van szüksége. Az iparosodó körzetekben nyomasztó a munkáshiány, hiszen a vas- vagy az olajlelőhelyek nem feltétlenül esnek össze a lakott területekkel. Gyakorta messziről szállítják a munkásokat, mindenből összeeszkábált öszvérbuszokon, de az a furcsa eset is előfordul, hogy külön motorost szerződtetnek, hogy ingajáratban vigyen egy-egy munkába készülő vagy éppen eltávozó munkást. Mert még így is kifizetődő nekik. Öszvérbuszokat egyébként Caracasban is találni, főleg iskolások szállítására használják őket. A munkásbuszok nagy része azonban tulajdonképpen nem is busz, hanem teherautó. Több helyütt a szakszervezetek sztrájkokkal fenyegetőznek, ha a vállalkozók nem tudják megoldani, hogy a munkásokat fedett buszokon szállítsák. TOVÁBB NÖVELHETŐ A KIVITEL Ha valaki átböngészi a magyar— venezuelai kereskedelem adatait, szentébe ötlik: egyes években a közvetítőkön keresztül lebonyolított export többszöröse a közvetlen kivitelnek. Az Ikarusok tulajdonképpen a nyugatnémet exportunkban jelentkeztek, mert a Ferrostaal közvetítésével kerültek Dél-Amerikába. Tavaly éppen a buszszállítások befejeződése miatt viszont a közvetlen kivitel 2,7 millió dolláros tételével szemben csak körülbelül, 1 milliós közvetett export állt. A 2,7 millió dollárból több mint 1 millió volt a gyógyszerkivitel és 634 ezer dollár a szerszámgép. 1975-ben félmillió dollárért starking almát is exportáltunk, de tavaly a szárazság miatt nem volt elég almánk. Vittünk ki elektromos izzókat és elektromos kemencét is. S mi lesz az idén? Állítólag 15— 20 százalékkal is növelhetjük kivitelünket. „Itt nem annyira az ár, mint a szállítási határidő számít” — mondják a caracasi magyar kereskedelmi képviseleten. Talán eladunk elektromos kemencét, vasredukáló kemencét, szerződés van öntödei papolókemence szállítására, kisebb ívkemencékre, s reméljük, hogy portáldarukat is sikerül exportálnunk. 1983-ban Caracasban tartják a Pánamerikai Játékokat, több új stadion épül, reményünk van, hogy itt is elkelnek elektronikus eredményjelző berendezéseink. Részt vehetnénk valamilyen formában a bauxitkitermelés, illetve az alumíniumgyár fejlesztésében is. Nem véletlen, hogy a venezuelai magyar forgalomnál kizárólag magyar kivitelről esik szó. Importunk ugyanis zérus. S milyen lesz kapcsolataink jövője? Nyilván megalapozatlan lenne légvárakat építeni, a túlzott távolság, árualapunk korlátozott lehetőségei irreálissá tesznek mindenfajta ugrásszerű fejlődést. Persze, nem szabad fatalizmusba se esni. Venezuela mégis csak kiemelt latin-amerikai piacunk, az ország nyitott gazdasága, megfelelő fizetési ereje, nagyszabású fejlesztési programjai, viszonylagos politikai stabilitása végeredményben a kontinens egyik legvonzóbb partnerévé teszik. Boronkay Tamás TAKARMÁNY BAROMFIHULLADÉKBÓL Tudósítónktól: Naponta mintegy 200 mázsa állati hulladék keletkezik a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál: eddig a felhasználhatatlannak tartott baromfirészeket átadták az Állati Takarmányokat Értékesítő Vállalatnak, az idén azonban új üzem építésével megteremtik a hulladék állati takarmánnyá, húslisztté való helybeni feldolgozásának feltételeit. A beruházásokhoz szükséges 90 millió forintot az exportárualapok bővítésére rendelkezésre álló 45 milliárdos hitelkeretből — pályázat útján — teremtették elő. A beruházás megvalósulása után évente körülbelül 2700 tonna húslisztet tudnak majd előállítani a kecskeméti üzemben. A melléktevékenység évente mintegy 300 millió forint bevételhez fogja juttatni a KBV-t. Az új üzemnek sajátos környezetvédelmi jelentősége is lesz: szagmentes technológiát használnak majd. A fehérjetartalmú állati takarmány gyártása a kecskeméti üzem számára exportbővítést tesz lehetővé, népgazdasági szinten pedig importmegtakarítást eredményez. A vállalat olasz berendezésekkel szereli fel a húsliszt-üzemet, s a hitelszerződésben kötelezte magát, hogy 1977. december 31-ig megkezdi a termelést. Dr. Otmar Emminger, az NSZK- beli Deutsche Bundesbank elnöke vasárnap elutazott Magyarországról. A nyugatnémet bankelnök dr. Tímár Mátyásnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének meghívására tartózkodott hazánkban.*■ Augusztus 31-én a Magyar Kereskedelmi Kamara japán tagozatának magyar elnöksége ülést tart. A Peremartoni Vegyipari Vállalatnál az idén áttértek a szovjet ammónfoszfát nyersanyagbázisra. Kísérleti mennyiségben már gyártják a magas foszfortartalmú és a káliumtartalmú műtrágyát is, elsősorban az iparszerű termelési rendszerek kérésére.%■ Hétfőn megnyílt a VI. budapesti közgazdasági nyári egyetem, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem nyelvi intézetében. A 22 országból érkezett, csaknem száz külföldi közgazdász a nyári egyetem 2 hete alatt a magyar népgazdaság helyzetéről, fejlődésének irányairól, a foglalkoztatás- és életszínvonal-politikáról, irányítási rendszerünkről hall majd előadásokat. !!!líl!!lí!lilll!!lllll!l!H[!lll!!!!IIEI!!!!!ll!!!!llll!!I 58 Ö V E © E M -'*■ Az Országos Idegenforgalmi Tanács augusztus 4-én tart ülést, amelyen szó lesz a természetvédelem és az idegenforgalom kölcsönhatásáról, valamint a gyógyvizek idegenforgalmi jelentőségéről. A Hejőcsabai Cementművek ez év harmadik negyedében 330 ezer tonna cementet fog gyártani az előzetes tervek szerint. Égetett mészből az előző félévben 65 ezer tonnát gyártottak, az éves terv 110 ezer tonna.