Világgazdaság, 1977. szeptember (9. évfolyam, 170/2169-191/2190. szám)

1977-09-01 / 170. (2169.) szám

VIZÁGGAZDSAG 1977. SZEPTEMBER 1., CSÜTÖRTÖK IX. ÉVFOLYAM, 170. (2169.) SZÁM AZ ANGOL GAZDASÁGI FORDULAT ÉS A M­ESA JELENTÉSE Váratlanul Angliára is átcsapott a fejlett tőkésországok legtöbb­jében folyó nagy konjunktúrapolitikai vita: a pénz zsilipjeinek fel­nyitásával élénkíteni a gazdaságot, vállalva az infláció erősödésének kockázatát, vagy folytatni az árak és a bérek leszorításának, a hitel szűkmarkú adagolásának politikáját, felidézve a munkanélküliség terjedésének veszélyét. A közgazdászokat nem csüggeszti el a hagyo­mányos eszközök hatástalanságának egyre több példája, mindig újra előállnak ennek vagy annak a megoldásnak a javaslatával. Hogy a nagytekintélyű angol MNESR is beállt az ösztönzés követelőinek kórusába, azért okozott meglepetést, mert a szigetország általános vélemény szerint éppen kilábalóban van a gazdasági pangásból. A kedvező külgazdasági eredmények, a brit valuta szilárdsága és a tőzsde örömittas emelkedése azonban, úgy látszik, csak leplezi, hogy sem a brit gazdaság, sem a font sterling távlati kilátásai nem za­vartalanok. A Bank of England devizatartalé­kai tavaly november óta meghárom­szorozódtak és megközelítik a 14 milliárd dollárt. A külföldi fizetési mérleg aktívumba fordult — hála a tőke és az északi-tengeri olaj áramlásának. A londoni tőzsde ár­folyamainak indexe lázas emelkedés után kezdi megközelíteni a rekordot. Ezek fő tényezői a sugárzó opti­mizmusnak, amellyel Londonban a gazdasági kilátásokról beszélnek. A munkáspárti kormány pénzügymi­nisztere, amikor nagy nyilatkozatot ad a Newsweek című amerikai heti­lapnak, az 1,6 milliós munkanélküli­séget meg sem­­mis..." főleg a „bér­robbanás” veszélyéről beszél, a jöve­delempolitika (vagyis a kereset kor­látozása) szükségességét hangsúlyoz­za, s a jövedelmi adó leszállítását ígéri. „Fordulat történt Anglia gaz­dasági helyzetében, túljutottunk a mélyponton” — ez a jelszó a tőzs­dén, a bankok és a nagyvállalatok irodáiban éppenúgy, mint a kormány hivatalaiban. Hid­eg zuhany Érthető, hogy ebben a hangulat­ban nagy port vert fel a NIESR (Országos Gazdasági és Társadalmi Kutatóintézet) negyedévi jelentése (VILÁGGAZDASÁG, augusztus 27., 1. oldal), amely élesen bírálja a kormány annyira sikeresnek mon­dott stabilizálási politikáját. Elveten­­dőnek tartja az önkéntes béremelési korlátozások elvét és a Nemzetközi Valuta Alappal kötött hitelmegálla­­podást, s ajánlja a konjunktúra fel­fűtésének klasszikus eszközét: az ál­lam bocsásson pénzt a gazdaságba. A M­ESR érvelése röviden össze­foglalható: ha a munkanélküliek száma több mint másfél millió, ak­kor a Nemzetközi Valuta Alapnak tett ígéretet nem szabad szentírás­nak tekinteni. Annál is kevésbé, mert Anglia valutatartalékai bőven lehetővé teszik az IMF 3,9 milliárd dolláros hitelkeretéből felvett össze­gek visszafizetését. A tavaly decem­berben kialkudott hitelmegállapodás feltételei pedig olyanok, hogy csak súlyosbították a recesszió hatását (mert az állami kiadások visszafo­gását, a pénzellátás korlátozását ír­ják elő), kizárják a beruházási tevé­kenység élénkülésének, a gazdasági növekedés meggyorsulásának lehető­ségét .A NIESR álláspontját alátá­masztja a brit statisztikai hivatal múlt heti jelentése, hogy a hazai össztermék — GDP — a második negyedévben 1 százalékkal csökkent az előző negyedévhez, s alig egy árnyalattal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, elsősorban az ipari termelés lanyhulása miatt.) A londoni tudósok prognózisai sze­rint a GDP növekedése az idén 0,6 százalék lesz, jövőre pedig legfel­jebb 2,7 , ha a kormány nem mó­dosít gazdaságpolitikáján. Az élet­­színvonal az idén három százalék­kal esik, jövőre pedig ehhez az ala­csonyabb szinthez viszonyítva 4 szá­zalékkal emelkedik. Az infláció las­sulása remélhető: jövőre 10—11 szá­zalék lesz a rátája az idei 17 szá­zalékkal szemben. Változatlan ál­lami gazdaságpolitika esetén (amibe tehát beleértendő mind a jövő ta­vaszra tervezett 1,25 milliárd fontos likviditás-bővítés, mind a már meg­szavazott, az infláció alakulását kö­vető adóengedmények) a munkanél­küliség a jövő év végére eléri az 1,7 milliót. A kormány viszont a meglevő lehetőségeket sem használ­ja ki. Az állam által felvett hitelek összege majdnem 1 milliárd fonttal elmarad a 8,7 milliárdos plafontól, amit az IMF előírásai megenged­nek (ezt egyébként Healey pénzügy­miniszter is beismerte említett in­terjújában). A külgazdasági kilátásokat a je­lentés derűlátóbban ítéli meg, az export idei növekedését 7,5 száza­lékra teszi, jövőre 4,5 százalékot jó­sol, a fizetési mérleg folyó tételei pedig szerinte 1977-ben 250 millió, 1978-ban pedig 2 milliárd font aktí­vumot fognak eredményezni. Első a munkanélküliség Ebben a helyzetben — mondja a M­ESR — a kormány költségvetési politikájának egyetlen célra kell irá­nyulnia: enyhíteni a munkanélküli­séget. Ennek pedig az az útja, hogy pénzügyi ösztönzés, refláció útján gondoskodjanak a gazdasági növe­kedés ütemének meggyorsításáról évi 3,5—4 százalékra. Az ország gazdaságában annyi tartalék, kihasz­nálatlan kapacitás van, hogy nem kell tartani az ösztönzés inflációs hatásától. A munkáspárti kormány nehezen engedheti meg magának, hogy rá sem hederítsen a NIESR jelentésére. Nem az intézet nagy tekintélye miatt, hanem azért, mert hasonló állásponton van a szakszervezeti fő­tanács is. Mint a TUC szóvivője — még a jelentés közzététele előtt — közölte, igyekeznek rávenni a kor­mányt, hogy még az idén ősszel 1 milliárd font sterlinges injekcióval siessen a lankadó gazdasági élet se­gítségére, akár adókedvezmények, akár állami kiadások útján. A TUC érvelése, majdnem szó szerint egye­zik a M­ESR fejtegetésével: a reflá­­ció inkább az árak stabilizálását szol­gálná, mint felhajtásukat, mert le­hetővé tenné a termelő kapacitás jobb kihasználását és a termelé­kenység javítását. De éppen a terme­lékenység javulása, amit a gazda­sági fellendülés magával­ hozna, megköveteli a társadalmi termék gyors növelését, mert legalább 4—5 százalékos expanzió szükséges még ahhoz is, hogy a munkanélküliség ne terjedjen tovább. Harmadikként — mintha csak összebeszéltek volna — az Amex Bank (az American Express londoni fiókja) ajánlja legújabb pénzügyi szemléjében a kormánynak, hogy mondja fel az IMF kölcsönét és in­dítson „mérsékelt reflációs progra­mot”, amelynek a jelenlegi helyzet­ben stabilizáló hatása volna, mert „a recessziós erők kellemetlenül el­hatalmasodtak”. Az Amex szerint néhány hónapon belül várható reflá­ciós program hasznos lenne nemcsak a gazdasági tevékenység és a mun­kanélküliség, hanem a valutaárfo­lyam szempontjából is, mert ellen­súlyozná a font jegyzéseit felhajtó tényezőket. Átmeneti szilárdság Kérdés, hogy már most szüksége van-e az angol valutának a segít­ségre, amelyet az Amex szakértői ajánlanak. Jelenlegi szilárdsága még nem okoz gondot. Az angolok világ­piaci versenyképességének javításá­hoz a belföldi árak és költségek emelkedését kellene lassítani. Ang­liában az infláció, ha jövőre némileg gyengül is, még jó ideig gyorsabb marad, mint a legfontosabb kereske­delmi partnereknél. Ez a körülmény, hozzávéve az angol kamatok ha­nyatló, az amerikaiak emelkedő irányzatát, előbb-utóbb olyan irány­ban befolyásolja a nemzetközi tőke­mozgást, hogy a font mindenféle állami törekvés nélkül is meggyen­gül. A valutaszakértők többsége át­menetinek, néhány hónapra szóló­nak tekinti a font sterling mai szi­lárdságát. Mint a Morgan Guaranty Trust jelentése fejtette ki a legtö­mörebben: az angol hatóságok né­hány hónap múlva olyan helyzetbe kerülhetnek, hogy nem folytathat­ják, még ha akarnák sem a font stabilizálásának politikáját, válasz­taniuk kell az erős valuta és a nem­zetközi versenyképesség között. — IP — HANYATLÓ AMERIKAI MUTATÓK Júliusban újra esett — 0,2 száza­lékkal — az USA gazdaságának ösz­­szesített mutatója, amelyet a keres­kedelmi minisztérium havonta tesz közzé, a gazdasági teljesítményre jellemző 12 legfontosabb index egy­beolvasztásával. A washingtoni beje­lentés idegességet okozott az érték­tőzsdéken, mert az összesített mu­tató eszerint már három hónapja egyfolytában esik, amit általában a recesszió, a gazdasági visszaesés is­mérvének tekintenek. A mutató összetevői közül 6 já­rult hozzá az eséséhez, a legnagyobb mértékben a ,.konjunktúraérzékeny árak változása”, továbbá: az „átla­gos munkahét”, az ,,elbocsátások rá­tája”, a „beruházási javak megren­delésállománya” (1972-es dollárban), az „új ipari megrendelések” (ugyan­csak 1972-es árakon) és az „építési engedélyek”. Az összesített mutató júniusban és májusban is 0,2 százalékkal esett. Előzőleg március óta emelkedő volt az irányzata, s ezt a kormány és a magángazdaság szakértői egyaránt úgy értékelték, mint a gazdasági visszaesés végének a felét. A Fehér Ház sajtófőnöke már az Index hivatalos közzététele előtt sie­tett kijelenteni, hogy a kormány nem számol a recesszióval az össze­sített mutató három havi esése miatt. Továbbra is „egészséges nö­vekedést” vár, ha az eddiginél va­lamivel lassúbb ütemben is. A hi­vatalos álláspontot több magánszak­értő is támogatja, egyebek közt arra hivatkozva, hogy a társadalmi össz­termék (GNP) növekedése a második negyedévben évi 6,1 százaléknak felelt meg az előző negyedévi 7,5 százalékkal szemben, s általánosan elfogadott becslés szerint az év má­sodik felében 4,5 százalék lesz az éves növekedési ütem. (Reuter, AP— DJ) NAPRÓL NAPRA­ ­+• MA NYÍLIK HAVANNÁBAN AZ AMERIKAI DIPLOMÁCIAT MISSZIÓ, s ez elvezethet a szabályszerű diplomáciai kapcso­latok felvételéhez. (2. oldal)­­ + A VÁGOTTBAROMFI-TERMELÉS világszerte nőtt tavaly, s emelkedésre számítanak 1977-ben is. A jelentős termelő orszá­gok közé tartozik hazánk is. (8. oldal) + MEGKÉTSZEREZŐDÖTT A KÖZÖS PIACI VAJHEGY április óta. (8. oldal) + AZ IBM-NEK EDDIG CSAK A „HÉT TÖRPE” konkurrenciá­­jával kellett megküzdenie. Újabban veszélyesebb versenytársra akadt — a japán komputergyártókban. (5. oldal) + CSÖKKENT A VÁGÓÁLLAT VILÁGPIACI KÍNÁLATA, S ez újabb áremelkedésre vezetett — jelenti a KOPINFO. (4. oldal) -1 DEFICITES KÖLTSÉGVETÉST DOLGOZOTT KI A­ FRAN­CIA KORMÁNY, a jövő évi passzívum állítólag elérheti a 10 milliárd frankot. (2. oldal) + FOLYTATJUK AZ EGK INTÉZMÉNYEINEK munkáját bemu­tató sorozatunkat. (7. oldal) -­ EGY NAGY INDIAI CIPŐGYÁR TELJES KAPACITÁSÁT öt évre lefoglalta a CITC amerikai kereskedőház, Indiából ugyanis olcsóbban tud importálni mint a Távol-Keletről. (8. oldal) Bejelentették a finn márka leértékelését Kalevi Sorsa finn miniszterelnök tegnap délután bejelentette, hogy 3 százalékkal leértékelik a finn márkát, ahhoz a valutakosárhoz vi­szonyítva, amelyhez eddig is igazí­tották az árfolyamát. A svéd deval­válás óta bizonyosra vehető volt, hogy Helsinki is kénytelen lesz le­szállítani valutájának árfolyamát, de a kormánynak előbb egységes állás­pontot kellett kialakítania a szak­­szervezetekkel és a munkáltatók képviselőivel. A svéd korona devalválásának utórezgései tegnap már nagyrészt elültek a nyugat-európai deviza­piacokon, s reflektorfénybe megint a dollár került, amelynek előző napi emelkedését megállította a júliusi gazdasági mutató közzététele (lásd lapunk más helyén). A piac peremén, a spekulációban szerepet nem játszó „kisebb” va­luták frontján még egy fejlemény történt. Izland bejelentette, hogy a dollárhoz és a font sterlinghez ké­pest 2,5 százalékkal devalválja valu­táját. A svéd korona új árfo­lyamához képest így 7,42 százalékos felértékelés adódik, de a dán és a norvég koronával szemben, amelye­ket 5 százalékkal értékeltek le, vi­szonylag csekély az árfolyam emel­kedése. Izlandnak ugyanis nemcsak fontos kereskedelmi partnere, ha­nem a halászati termékek világ­piacán legveszélyesebb konkurrense is Dánia és Norvégia. A dollár jegyzései egyenetlenül ingadoztak. A legnagyobb mérték­ben a svájci frankkal szemben esett az amerikai valuta. A piac a jeleke szerint túlzottnak ítélte az árfo­lyam előző napi hirtelen emelkedé­sét, amelyet a svájci Nemzeti Bank intervenciós politikájáról elterjedt hírek okoztak. A többi központban lanyhultak a dollárjegyzések, csak a francia frankkal szemben tartot­ták magukat szilárdan. A tőzsde már előre számolt a tegnap délután aztán valóban be is jelentett intéz­kedéssel: (lásd lejjebb) a francia jegybank 10,5 százalékról 9,5 száza­­­lékra szállította le a hivatalos le­számítolási kamatlábat. (Reuter, AP,DJ) REFLÁCIÓS PROGRAM FRANCIAORSZÁGBAN Gazdaságösztönző intézkedéseket hagyott jóvá a francia kormány. A hivatalos bankkamatlábat 1 száza­lékkal 9,5 százalékra szállították le, és jóváhagyták több nagyberuhá­zás tervét is. Barre miniszterelnök sajtónyilatkozatában közölte, hogy növelik az építőipar és a közmun­kák támogatására szánt összegeket. Az alacsony jövedelmű családok gyermekenként 300 frankos tanév­­eleji „ruhapénzben” részesülnek. Az intézkedések célja, a miniszterelnök szerint, annak elősegítése, hogy az ipari körök és a munkások vissza­nyerjék a jövőbe vetett bizalmukat. A­­reflációs program része a múlt szeptemberben bejelentett stabilizá­ciós intézkedéseknek — mondta Barre, aki elismerte, hogy korláto­­zott jelentőségű lépésekről van szó, mert a kormány nem változtat gaz­daságpolitikája fő irányvonalán. A megfigyelők megjegyzik, hogy a kormány továbbra is ellenzi az általános reflációt. Korlátozott fel­lendítő programról azonban a kö­zelgő választásokra való tekintettel nem mondhatott le, mert a munka­­nélküliek száma hónapról hónapra rekordot dönt. Ráadásul ezekben a hónapokban igen sok fiatal fejezi be tanulmányait, akik egy része is­mét csak gyarapítja a munkanélkü­liek táborát. A reflációs programot beveszik a költségvetésbe is, amely­nek tervezetét a második oldalon ismertetjük. (Reuter, MTI) Húzódik a dán zöld A dánok nagy csalódására a kö­zös piaci tagállamok nem járultak hozzá a mezőgazdasági elszámolá­soknál használt dán zöld korona leértékeléséhez. Mint ismeretes, Dá­nia 5 százalékkal devalválta valu­táját, és ennek nyomán a brüsszeli bizottság javaslatot tett a zöld ko­rona leértékelésére is. Nagy-Britannia és Franciaország szerint nincs semmiféle automatikus kapcsolat a „rendes”, illetve a „zöld” árfolyam között, és egyáltalán nem szükségszerű a mezőgazdasági árfolyam kiigazítása. A dánok azzal érvelnek, hogy április 1-én, amikor 3 százalékkal értékelték le a koro­nát, ezt a mezőgazdasági árfolyam kiigazítása is követte. korona leértékelése Dánia azért szorgalmazza a leér­tékelést, hogy ne kelljen alkalmaz­nia a mezőgazdasági elszámolások­nál az úgynevezett lebegési határ­illetéket, amelyet a hivatalos és a mezőgazdasági árfolyam közötti kü­lönbség kiegyenlítésére használnak. A gyenge, leértékelődő valutájú or­szágokban az illeték az export le­fölözését és az élelmiszerimport szubvencióját jelenti. Dánia nagy mezőgazdasági exportőr, és az ille­ték rontaná a dán cikkek verseny­­képességét. A dánok csupán az idén 625 millió koronás többletbevételre számítottak a mezőgazdasági export várt megugrása révén. A zöld ko­rona devalválásáról legkorábban hét­főn döntenek.­ (AP-DJ) Lengyel és román kölcsön Argentínának Argentína 100 millió dollár hitelt kap Lengyelországtól lengyel ipari termelőüzemek és berendezések vá­sárlására — az erről szóló döntést kedden írta alá Buenos Aires-ben Jorge Videla tábornok-elnök. A hitel 85 százalékban fedezi az argentin importőrök 1979 végéig tervezett lengyelországi vásárlásait. A lengyel fél a hitel törlesztéseként argentin termékeket, közte iparcikkeket vesz át. A legutóbbi­­hetekben ratifikálták Argentínában a kelet-európai szo­cialista országokkal korábban meg­kötött kereskedelmi együttműködési megállapodásokat, így — mint is­meretes— aláírták a Szovjetunióval, Magyarországgal, az NDK-val, Len­gyelországgal és Romániával kötött egyezményeket. Buenos Aires-i értesülések szerint Argentína Romániától is kap 100 millió dollár kölcsönt, hogy gépeket és ipari berendezéseket vásároljon belőle. A kölcsön ellentételeként a román külkereskedelem — a len­gyelhez hasonlóan — argentínai áru­cikkeket vásárol. Az argentin gazdaság képviselői­ből álló kereskedelmi delegáció teg­nap indult el arra a kelet-európai kereskedelemfejlesztő körútra, amelynek során tárgyalásokat foly­tat az NDK-ban, Lengyelországban, Magyarországon, Romániában, Bul­gáriában, a Szovjetunióban és Ju­goszláviában. (Reuter, AP—DJ, AP)

Next