Világgazdaság, 1977. december (9. évfolyam, 234/2233-254/2253. szám)

1977-12-01 / 234. (2233.) szám

2 \^(g] 1977. DECEMBER 1. SZILÁRD IRÁNYZAT VÁRHATÓ AZ ARANYPIACON A londoni szovjet bank jelentése Az arany ára várhatólag tartósan tovább emelkedik, legföljebb át­meneti spekulációs ingadozásokkal, ha a valutapolitikában nem törté­nik nagyobb jelentőségű kezdemé­­­nyezés, és a dollár iránti biza­lom olyan ingatag marad, mint most — ez a Moscow Narodny Bank véleménye. A Szovjetunió tulajdonában levő londoni bankház negyedévi arany­piaci jelentésében kifejti, hogy Dél- Afrika összes idei aranytermelése — az év kilenc hónapjának adatai­ból következtetve — nem éri el a tavalyi 713 tonnát, de nagyobb lesz 700 tonnánál. A Nemzetközi Valuta Alap árverései útján eddig 171 tonna került a piacra, s az év végéig az értékesített mennyiség el­éri a 187,5 tonnát. „Igen nagy méretekben” tevékenykedett eladó­ként Portugália jegybankja. Arany­­készletének egy részét zálogba le­kötötte az NSZK-tól kapott köl­csön fejében. Az Egyesült Államok­tól 300 millió dollár értékben kapott aranykölcsönt, és a jelek szerint ezt az aranyat a piacon értékesítette Portugália külföldi adósságainak törlesztése végett, összesen 46 ton­na aranyról volt szó. A központi bankok aranypiaci tevékenységében hamarosan vál­tozások várhatók, ha befejeződik az IMF új előírásainak ratifikálása, amelyek telj­es szabadságot adnak nekik az aranypiaci adás-vételre. Számítani lehet rá, hogy számos jegybank siet majd aranyat kínál­ni, de a vevők között is bizonyára lesznek központi bankok. A piaci kereslet azonban képes rá, hogy minden jelenlegi és vár­ható kínálatot felvegyen. A bank jelentése ezzel kapcsolatban arra utal, hogy az amerikai befektetési vállalatok egyre gyakrabban veszik fel az aranyat is azok közé az érté­kek közé, amelyekben klienseik pén­zét elhelyezik. Szerepet játszik pil­lanatnyilag a dollár gyengesége is, de az arany mindettől függetlenül is egyre kedveltebb a befektetés ,és a tezaurálás eszközeként egyaránt. Augusztus elejétől november ele­jéig az aranyár dollárban 17, svájci frankban 6,3 százalékkal emelkedett. A szilárduló árirányzat azonban nem a valutaárfolyamok ingadozásá­val függ össze, hanem az arany iránti tényleges kereslettel.­ Dél-Af­­rika feltehetőleg továbbra is a piacra viszi folyó termelését, hogy egyensúlyban tartsa fizetési mérle­gét és ellensúlyozza a tőkebeáram­lás gyengeségét. Fizetési mérleg­helyzete azonban nem követeli meg, hogy tartalék aranykészletéhez nyúljon. Az aranytartalék megcsapo­lására csak nagyon rendkívüli eset­ben szánná rá magát. (Reuter) A belga frank a kígyóban marad A kormány a devalválás ellen A belga kormány és Belgium köz­ponti bankja el van szánva rá, hogy az ország valutáját a mostani árfo­lyamszinten tartsa a nyugat-európai közös lebegtetésben (a valutakígyó­ban). Ennek a célnak az elérésére latba vet minden rendelkezésére álló eszközt. Geens belga pénzügyminiszter a fenti nyilatkozattal — amelyet a minisztertanács előzetesen jóvá­hagyott — igyekezett lecsillapítani a belga frank körüli devizapiaci spe­kulációt. A brüsszeli Nemzeti Bank a november 28-ig tartó hétnapos időszakban több, mint 6 milliárd belga frankot vásárolt fel valutáért a devizapiacon, hogy védje az árfo­lyamot. Devizatartalékai ebben az időszakban a központi bank hivata­los jelentése szerint csak 1,53 mil­liárd belga frankkal apadtak, ezért feltehetőleg a nyugat-európai orszá­gok valutapolitikai együttműködési alapjától (FECOM) vett fel kölcsönt. Utoljára a belga frank tavaly októ­beri leértékelése előtt fordult elő, hogy Belgium eladósodott a FECOM- nál. Visszatérve Geens nyilatkozatá­hoz, a miniszter utalt rá, hogy Bel­gium fizetési alapmérlege aktív (bár a folyó tételek számláján 12 milliárd frankos passzív szaldó mutatkozik), hogy az inflációs ráta novemberben évi 6,5 százalékra javult a februári 8,2-ről, s hogy a nyílt gazdaságú Belgium számára csak a valutakí­gyóban való részvétel biztosíthatja a foglalkoztatottság megfelelő szint­jét és a kis jövedelmű állampolgá­rok vásárlóerejét. A pénzügyminiszter végül hang­súlyozta: a legutóbbi események megmutatták, mennyire fontos lenne továbbhaladni a Közös Piac gazda­sági és valutapolitikai uniója felé, mert csak ez védhetné meg az egyes nemzetek gazdaságát az Európán kí­vülről jövő destabilizáló hatásoktól. (Reuter) A japán—amerikai kereskedelmi vita újabb fejleménye Washingtonban bizakodással te­kintenek a japán kormány leg­újabb kereskedelmiaktívum-mérséklő akciója elé. Fukuda miniszterelnök kedden bejelentette, hogy egy mi­niszteri szintű gazdasági tanácsot hoznak létre, amely konkrét tervet dolgoz ki az USA-val szembeni ke­reskedelmi aktívum csökkentésére. A javaslat az elképzelések szerint de­cember 6-ra elkészül, ekkor kezdőd­nek meg a két ország soron követ­kező kereskedelmi megbeszélései Washingtonban. Részt vesz rajtuk az újonnan kinevezett japán kormány több gazdasági minisztere is. Opti­mista hangot ütött meg a tárgyalá­sok kimenetelével kapcsolatban Strauss, Carter elnök kereskedelmi főmegbízottja is, aki a végleges meg­állapodások időpontját január 15-ben jelölte meg. Ez az időpont azért fontos, mert január második felében kezdődnek meg a GATT Tokió-for­­dulójának genfi megbeszélései, s addigra Washington és Tokió egy­aránt pontot akar tenni gazdasági vitáira. Japán új külkereskedelmi beállí­tottságát akarta illusztrálni Komoto is, aki ismét átvette a külkereske­delmi és iparügyi minisztérium ve­zetését. Bejelentette, hogy Japán há­rom éven belül megkétszerezi a fej­lődő országoknak nyújtandó gazda­ságfejlesztési segélyt. A jövő évben a hivatalos fejlesztési segély (ODA) a bruttó nemzeti termék (GNP) 0,3 százalékára emelkedik a jelenlegi 0,2 százalékról. (Kyodo, AP,DJ, Reuter) ám Távol-keleti útja során a Fülöp­­szigeteket is felkeresi Honecker, az NDK államelnöke.­­ Willy Brandt a nyugatnémet Szociáldemokrata Párt, (SPD) elnö­ke december közepén — úton To­kióba — rövid időre megszakítja út­ját Moszkvában és ott szovjet ve­zetőkkel találkozik. A bonni bejelen­tés szerint Brandt a Szocialista In­­ternacionálé ülésére utazik a japán fővárosba. i®­ Amuzgar iráni miniszterelnök kisebb átalakítást hajtott végre kor­mányában. Ansari eddigi pénzügy- és gazdasági minisztert nevezte ki az állami iráni olajvállalat, a NIOC igazgatójának. A pénzügyi tárcát Jeganeh államminiszter, a költség­­vetési és tervezési hivatal vezetője kapta. «a»­ Bukarestben megkezdte munká­ját a román—izraeli gazdasági és műszaki együttműködési vegyes bi­zottság 8. ülése. JEI.BISTR & Véget ért az amerikai kikötői munkások több, mint 2 hónapos sztrájkja. A munkabeszüntetés az ország 40 kikötőjét érintette. Venezuela kormánya felhatal­mazást kér a törvényhozástól, hogy újabb 1,4 milliárd dollár hitelt ve­gyen fel fejlesztési tervek kivitele­zésére. 00 November utolsó napján 24 órás sztrájkba kezdtek az olasz újság­írók, nyomdászok és papírgyári dol­gozók — összesen mintegy 180 000 ember. Munkabeszüntetésekkel a nyomdászok védelmét, a kiadói te­vékenységnek, illetve a rádió és te­levízió munkájának reformját sür­­­getik. 99 Az egyiptomi légierő újabb 14 Mirage—5 sugárhajtású vadász­bombázót vásárolt a francia Dassault cégtől. Az üzlet értéke állítólag 56 millió dollár, s vele az Egyiptom­ban levő Mirage-ok száma 28-ra emelkedett. Finn-szovjet áruforgalmi egyezmény Öt százalékkal növekszik jövőre a szovjet—finn áruforgalom az idei­hez képest, értéke 12 milliárd finn márka (3 milliárd dollár) lesz. Az erről szóló, most aláírt megállapo­dás szerint Finnország elsősorban fűtőanyagot, ezen belül 7 millió tonna nyersolajat vásárol a Szov­jetuniótól fémtermékekért és 23 darab hajóért cserében. (AP—DJ) Borúlátó jóslat a svéd gazdaság kilátásairól Svédországban a GNP az idei év­re jósolt 2 százalékos reálcsökkenés után jövőre várhatóan újabb 0,5 százalékkal esik — jósolja a svéd gyáripari szövetség őszi előrejelzése. Jövőre az ipari termelés volumen­ben 2 százalékkal marad el az idei­től. Bár az export reálnövekedése 2,5 százalék körül várható, a fize­tési mérleg folyó tételeinek defi­citje tovább romlik az idei­ 14,1 milliárd koronáról. A szövetség sze­rint a jövő év végéig az ipari mun­kások száma újabb 50—60 ezer fővel csökken. Az idei 1 százalékos esés után a magánfogyasztás jövő­re újabb 2 százalékkal csökken majd. A baljós előrejelzések ért­hetővé teszik, hogy a svéd dolgo­­­­zók háromnegyedét képviselő szak­szerveztek a közelmúltban bejelen­tették: biztosítékokat követelnek a jövő évi életszínvonal-csökkenés megakadályozására. (Reuter) Nőnek a dán államadósságok Az 1978-as pénzügyi évben vár­hatóan tovább nőnek Dánia bél­és külföldi államadósságai. Heine­­sen pénzügyminiszter parlamenti felszólalásában jelezte, szemben az idei pénzügyi évben kialakuló 21 milliárdos adóssággal, a jövő pénz­ügyi évben már több mint 33 mil­liárd lehetséges. A költségvetési be­vételeket jövőre 85,9 milliárd koro­nára, a kiadásokat pedig 101,2 mil­­liárdra tervezik — Dánia történeté­ben először lépik túl a 100 milliár­dos határt. A munkanélküliek száma — je­lezte a pénzügyminiszter — jövőre 165 ezer főre nő, ami az aktív munkaerő mintegy 8 százalékát je­lenti. Az infláció 10 százalék körül alakul. „Az állampolgárok a követ­kező néhány évben nem számíthat­nak az életszínvonal emelkedésére.” (AP—DJ) Finnország újabb hitelt hív is Finnország újabb 200 millió dollárt hív le a­ rendelkezésére álló, össze­sen 700 millió dolláros hitelkeretből — jelentette be Koivisto, a központi bank kormányzója. A keretből 100 millió dollárt már egy hete felvet­tek. Az újabb kölcsönfelvétel célja az ország devizatartalékainak növe­lése. A finn munkaügyi minisztérium adatai szerint tavaly óta megkétsze­reződött a munkanélküliek száma. November közepén a munkaképes lakosság 7 százaléka, azaz 151900 fő volt állástalan. Egy hónap alatt csaknem 19 ezerrel nőtt a munka­­nélküliek száma. A finn munkálta­tók felszólították a kormányt, érté­kelje le ismét a finn, márkát (az idén már kétszer került sor deval­válásra). Sorsa miniszterelnök el­utasította a kérést. (Reuter) Revideált költségvetés Izraelben Az izraeli kormány felülbírálta a pénzügyminisztérium által össze­állított jövő évi költségvetés-terve­zetet, s 2 milliárd izraeli fonttal megnövelte a 182 milliárdos kiadási programot. Az új költségvetést a parlament elé terjesztették jóvá­hagyásra. Erlich pénzügyminiszter eredeti javaslatát több miniszter bírálta, mert úgy vélte, hogy az figyelmen kívül hagyja a várható áremelke­déseket, s reálértékben csökkenti a finanszírozási lehetőségeket. A jóvá­hagyott tervezet 6 milliárd fontos deficittel, az eredeti javaslat kétsze­resével számol. Figyelembe veszi a megélhetési költségek 30 százalékos növekedését, s a bérek 36 százalékos átlagos emelkedését. A program 55 milliárd fontot irányoz elő hadügyi célokra. Az izraeli központi bank kormány­zója elégedetlen a javaslattal, mond­ván, hogy az csak rövid távra oldja meg Izrael problémáit és nem hoz megoldást az infláció emelkedésére sem. (Reuter) VILÁGGAZDASÁG Égei-tengeri körkép Athén a közös piaci csatlakozásra, Ankara gazdasági pályamódosításra készül „A görög gazdaság- és külpolitika alapvető kérdései, a közös piaci csatlakozás, Athén és Ankara viszonya, továbbá a ciprusi ren­dezés ügyében fontos fejlemények várhatók a közeljövőben” — je­lentette be Karamanlisz új kormányának első ülésén. Egyelőre azon­ban a nicosiai kormány visszautasította Ankara új ciprusi javaslatát. Megfigyelők újabb kezdeményezéseket várnak Törökországtól, amely­nek gazdasági és fizetési helyzete tovább romlott. A török főváros­ban tegnap közzétett ötéves gazdasági program tervezete szemmel láthatóan eltér azoktól a kívánságoktól, amelyeket a Nemzetközi Valuta Alap szabott ki hitel folyósításának feltételéül. „Rövidesen döntő szakaszba jut­nak a Görögország közös piaci be­lépését előkészítő tárgyalások — je­lentette ki Karamanlisz kormányfő az új görög kormány első ülésén. A kormányfő sürgette a minisztereket, hogy tegyenek erőfeszítéseket az ál­lamgépezet hatékonyságának megja­vítására. Megfigyelők azonban nem várnak lényeges változásokat, már csak azért sem, mert a kormányban kevés az új arc, inkább helycserék történtek. A legfontosabb változás az volt, hogy a külügyek irányításával Papaliguraszt bízták meg, aki a ko­rábbi kormányban gazdasági és tervegyeztetési miniszter volt. Kara­manlisz állítólag jelentős szerepet szán neki a közös piaci csatlakozást előkészítő brüsszeli tárgyalásokon. Ankarában új gazdaságpolitikáról kellene döntenie a kormánynak, de változatlanul súlyos ellentétek vá­lasztják el egymástól a koalíciós partnereket. Tegnap közzétették — hosszas halogatás után — az új ötéves gazdasági program tervezetét Eszerint az öt év alatt 1000 milliárd török lírát (50 milliárd dollárt) akar­nak fordítani beruházási célokra, az iparban 10,5—11 százalék, a mező­­gazdaságban 6 százalék évi növeke­dési rátát irányoznak elő. A prog­ramtervezet nem bontja le szek­toronként az előirányzatokat, s le­szögezi — anélkül, hogy részletek­be bocsátkozna —, hogy intézkedé­sek történnek majd az import meg­fékezésére és az export bátorítására. „El kell kerülni az importigényes ipari bázisok létrehozatalát és ösz­tönözni kell az importhelyettesítő termékek gyártását — mutat rá a hivatalos közlönyben megjelent ter­vezet. Ankarában arra hívják fel azon­ban a figyelmet, hogy az a Nemzet­közi Valuta Alap — amelyhez 100 millió dolláros hitelkérelemmel for­dult Törökország — egyebek között a gazdasági növekedés eddigi 7,3 százalékos ütemének 5 százalékra való lelassítását, továbbá a török líra újabb devalválását (állítólag 18 százalékkal), s a felgyülemlett, 2 milliárd dollárra tehető külföldi adósságok rendezett visszafizetését követeli. Nyugati sajtójelentések em­lékeztetnek rá, hogy az ötéves gaz­dasági program a szélsőséges Erba­­kan miniszterelnök-helyettes keze nyomát viseli magán. Demirel kor­mányfő, Erbakan koalíciós partnere inkább hajlik az IMF követelései­nek teljesítésére. Ugyanakkor meg­állapítják: Törökország nem struktu­rális bajokkal küszködik, gazdaságá­nak éppen az a legnagyobb gyenge­sége, hogy ráfizetéses a termelés fe­lét adó állami szektor. Caglajangil török külügyminiszter tegnap négynapos látogatásra Egyip­tomba utazott, igyekszik letéríteni Kairót az utóbbi időben Ankara sze­rint „görögbarát” magatartásáról a ciprusi konfliktusban. Az iszlám kapcsolatokra kényes Erbakan-párt ellenezte az utazást, amelynek idő­pontját állítólag még Szadat jeru­­zsálemi látogatása előtt tűzték ki. A ciprusi rendezés ügyében továbbra sincs előrehaladás: Nicosia elutasí­totta azt az ankarai javaslatot, hogy Görögország, Törökország és Anglia bevonásával folytassák a két cip­rusi népközösség dialógusát, mielőtt még a sziget megosztottsága végle­ges ténnyé válik. „Külső hatalmak bevonása a tanácskozásokba, csak nehezíti a megegyezést” volt Kip­­rianu válasza. H. R. Az UNIDO az ipari kooperációkról A fejlődő országok ipari kooperá­ciójának előmozdításáról tárgyal az UNSDO. Az egyhetes varsói megbe­szélésen 13 ország (Egyiptom, India, Irak, Irán, Mali, Marokkó, Pakisz­tán, Szenegál, Szíria, Tanzánia, Tö­rökország, Felső-Volta és Jugoszlá­via) kormányainak képviselői vesz­nek részt, és elküldte megfigyelőit a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), az angliai Nemzetközi Szö­vetkezeti Szövetség (ICA), a bolgár Központi Szövetkezeti Szövetség és a holland szövetkezeti szövetségek szervezete. A viták középpont­jába­l az a kérdés áll, hogyan lehetne nemzet­közi együttműködéssel segíteni a fejlődő országokat és hogyan le­hetne ezekben fejleszteni a kisipart, az élelmiszertermelést és a termé­kek értékesítését. (APA) Tárgyalások a hosszú lejáratú kínai—japán kereskedelmi egyezményről Kína 1982-ben 15 millió tonna nyersolajat fog szállítani Japánnak. Egyebek között ezt tartalmazza az a nyolc évre szóló kétoldalú kereske­delmi egyezmény, amelynek részle­teiről magas szintű japán kereske­delmi küldöttség tárgyal Pekingben. Az 1978—1985-ös időszakra vonatko­zó megállapodást végső formájában várhatóan Pekingben írják alá a jövő év elején. A megállapodásnak a­ kínai olajszállításra vonatkozó ré­széről a két delegáció már meg is egyezett. Inajama, a japán küldött­ség vezetője megállapította, hogy az olajvásárlásról kötendő egyezség azért rendkívül fontos, mert Tokió ennek alapján fogja meghatározni a Kínába irányuló kivitelét. Kína Franciaországgal is javítani kívánja kereskedelmi kapcsolatait. Jelenleg egy 15 tagú kínai küldött­ség tartózkodik Párizsban, s arról tárgyal, hogyan működhetne együtt a két ország a kínai telefonhálózat korszerűsítésében. December 5-én a francia főváros vendége lesz a kí­nai külkereskedelmi miniszter, aki az áruforgalom növeléséről folytat majd megbeszéléseket. A francia külkereskedelmi minisztérium ada­tai szerint a francia—kínai kereske­delem 1976 vége óta szembeszökően csökkent. Franciaország tavaly még Kína negyedik legnagyobb áruszál­lítója volt, ez év első felében azon­ban a 13. helyre esett vissza. A Kí­nába irányuló kivitel 1977 első ki­lenc hónapjában 77,4 százalékkal 367,6 millió frankra esett. Ez idő alatt Párizs 691,9 millió frank érté­kű kínai árut vásárolt, míg az előző év azonos időszakában 669,4 millió­nyit. Francia vélekedések szerint az a csökkenés fő oka, hogy Kína az elő­ző három évben teljesen felhagyott a tőkejavak vásárlásával. 1973-ban és 1974-ben még több egyezményt kötöttek olajipari és vegyipari be­rendezések eladásáról, de 1975-ben és 1976-ban gyakorlatilag semmifaj­ta megállapodás nem jött létre. A kínai külkereskedelmi minisz­ter, mint tegnapi számunkban jelen­tettük, jelenleg Londonban tárgyal. Legfrissebb értesülések szerint ér­deklődést mutat angol szénbányá­szati berendezések vásárlása iránt is. Li Csiang közölte angol kollégájá­val, hogy a jövő év elején Brüsszel­­be utazi­k, ahol szeretne kereskedel­mi egyezményt aláírni Kína és az EGK között. (Reuter, AP—DJ) THAGGAZMS&G A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA ÉS A KONJUNKTÚRA ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET LAPJA Megjelenik hetenként ötször INDEX: 25 008 ISSN 0042-6148 Főszerkesztő GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes VAJNA JÁNOS Szerkesztőség Bp V., Dorottya u. 6. IV. em. Postacím 1307 Budapest Pf. 534. Telefon 184-055 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó Csollány Ferenc igazgató Kiadóhivatal Bp. 1085 Blaha Lujza tér 1-3 Postacím 1959 Budapest Telefon: 343 100 Előfizethető minden magyar postahivatalnál Előfizetési díj egy évre 2400 Ft Terjeszti a Magyar Posta 77.3102/9-11 - Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest F. v. Bolnár Imre Nyomda Szikra Lapnyomda, Budapest F. v. Rodsz Imre

Next