Világgazdaság, 1978. január (10. évfolyam, 1/2255-21/2275. szám)

1978-01-03 / 1. (2255.) szám

1­2 1978- JANUÁR 3. ERŐS DOLLÁRT, DE HOGYAN? Burns utódának kitérő válaszai A dollár ereje és az amerikai központi bankhálózat független­sége mellett állt ki William Miller, akit Carter elnök, Burns utóda-­­ként, a Federal Reserve élére­ állított. Hangsúlyozta, hogy meg kell védeni a dollárnak mint a nemzetközi valutarendszer sarkkövének szerepét. Az amerikai valuta jövőjét a szakemberek eltérően ítélik meg, az újabb prognózisok többsége azonban arra számít, hogy 1978-ban már nem gyengül tovább számottevő mértékben. Miller, aki január végén veszi át új posztját, kinevezésének közzé­tétele után egymás után több lapnak is adott interjút. A Washington Postban és a New York Timesben megjelent, a Newsweek legközelebbi számában megjelenő és az AP&DJ hírügynökségnek telefonon adott nyilatkozatok lényege az, hogy a dollárt újra erős és szilárd valutává kell tenni és fenntartani szerepét a nemzetközi valutarendszerben. A dollár jelenleg alulértékelt a nem­zetközi devizapiacokon és 1978-ban bizonyára erősödik. A Federal Reserve várható poli­tikájáról Miller nem nyilatkozott, kitért az elől a kérdés elől, hogy ezentúl erélyesebb devizapiaci be­avatkozással akarja-e támogatni az amerikai valuta jegyzéseit. Az amerikai gazdaságról szólva Miller kijelentette, szeretné az adó- és pénzügyi politika olyan kombi­nációját látni, amely előidézi a tő­keberuházási tevékenység élénkülé­sét. Természetesen arra sem vála­szolt, hogy eszerint bőkezűbb pénz­­politikát szándékszik-e folytatni, mint Burns. Előbb meg kell látni, hogy mi történik az adópolitikai oldalon — mondta. Az amerikai gazdaság távolabbi kilátásait Miller derűlátóan ítéli meg: „megvannak a feltételei an­nak, hogy erős, és infláció nélküli növekedő gazdaságot teremtsünk, amely jó munkahelyet biztosíthat mindenkinek, aki dolgozni akar"’. Reméli, tette hozzá, hogy a kor­mány és a Federal Reserve harmo­nikusan fog együttműködni az inflá­ció lassításáért, a foglalkoztatás ja­vításáért és a szilárd dollárért. E hármas cél elérésének eszközeiről megint nem nyilatkozott, arra hi­vatkozva, hogy még tanulmányoz­nia kell a helyzetet. Az együttmű­ködés mellett azonban Miller hang­súlyozta a FED függetlenségének fontosságát. Kijelentette, nem riad­na vissza attól, hogy nyíltan bí­rálja a kormány intézkedéseit, ha szükségesnek tartja. A dollár további hanyatlása nem valószínű, sőt 1978-ban egy kissé még erősödhet is — mondják a New York-i pénzügyi szakértők, akiknek véleményét a Barroon’s Financial Weekly foglalja össze. Ezt a véleményt egyrészt azzal támaszt­ják alá, hogy a devizatőzsdéken túl sok dollárt adtak el és már nem lehet messze a visszavásárlás. A dollár gyengeségének okai — első­sorban a nagy olajimport és az amerikai gazdaságnak a többinél gyorsabb növekedése — nem szűn­tek meg, de a jelek arra vallanak, hogy a külgazdasági egyensúly ja­vulóban van. Az olaj­fogyasztás las­sulása és az alaszkai olaj áramlása, az agrárexport élénkülése, sőt eset­leg az elektronikai és gépkocsi­ipari exporté is enyhítheti a kül­kereskedelmi deficitet. A devizatőzsdéken az új év első munkanapja még nem hozott olyan fejleményt, amelyből következtetést lehetne levonni. A rendkívül nyu­godt piacokon a dollár jegyzései egy árnyalattal lanyhultak. Frankfurtban a Bundesbank 2,5 millió dollárt vá­sárolt fel, tehát az utóbbi hetek in­tervencióihoz viszonyítva rendkívül csekély összeget. (Reuter, AP—DJ) ­ Még januárban közvetlen légi­­járat indul Szófiából Luandába. Az erről szóló megállapodást a múlt év utolsó napján írták alá az angolai fővárosban. A tervek szerint a kéthetenként indítandó járatokon a Balkan bolgár légi­közlekedési vállalat gépei közle­kednek majd, érintik Tripolit és Lagost is.­­ Január 1-től 9 százalékkal drá­gult Franciaországban az ipari fel­­használásra kerülő gáz ára. A ház­tartási gázé nem változott. Utol­jára tavaly október 1-én, szintén 9 százalékkal, emelték az ipari gáz árát.­­ Az Egyesült Államok 20 mil­lió tunéziai dinárt folyósít Tuné­ziának egészségügyi szolgálata kor­szerűsítésére.­­ Indonéziában 1977-ben az inflá­ciós ráta 11,82 százalékos volt, szemben az 1976-ban mért 14,2 százalékkal. Egyiptom 1300 darab Peugeot A 504-es gépkocsit vásárolt, amelye­ket taxiként kívánnak közlekedtet­ni. Hasonló célokra Szudán 1000 darabot rendelt. G A Szovjetunió a következő fél­évben 2,5 milliárd escudo értékben kőolajat exportál Portugáliába — jelentette be a portugál állami olajtársaság szóvivője. G­ A bejrúti városi közlekedési vállalat­ 75 millió francia frank értékben 220 autóbuszt rendelt a Renault francia autógyártól. G Vasárnap óta ismét fogadja a nemzetközi repülőjáratokat Hanoi repülőtere. A légi kikötőt a viet­nami háború idején az amerikai bombázások súlyosan megrongál­ták. Kifutópályája 2800 méter hosz­­szú és 45 méter széles. G Január 15-vel felújítják a légi összeköttetést Szudán és Etiópia kö­zött — jelenti a Suna szudáni hír­­ügynökség. A légi kapcsolatok csak­nem egy éve szünetelnek. G A Szovjetunió és Bulgária se­gítséget nyújt Mozambiknak öntö­zőhálózat kiépítéséhez. Hasonlókép­pen részt vesznek a Limpopo folyó szabályozási munkáinak irányításá­ban is.­­ Megszakadtak a tárgyalások az amerikai szénbányászok képviselői és a munkáltatók között. A három hete tartó munkabeszüntetés foly­tán az USA széntermelése mintegy a felére csökkent. A bányászok a bérek emelését, jobb munkafelté­teleket követelnek. A megbeszélé­seket figyelemmel kísérő szövetsé­gi megbízott szerint egyelőre nem is tudni, mikor folytatódnak a tár­gyalások.­­ Novemberben nőtt Ausztrália ipari termelése. Ebben az is közre­játszott, hogy az októberi sztrájkok után valamelyest kedvezőbbek vol­tak a feltételek. Novemberben a 32 legfontosabb termék közül 26-ból többet állítottak elő, viszont a múlt év novemberéhez hasonlítva csak 19-ből termeltek többet. 6: Nem sok jót ígérnek az idei előrejelzések a dán lakosságnak. Ezt Jörgensen miniszterelnök kö­zölte újévi üzenetében. A kormány az idén elsőrendű feladatának a munkanélküliség elleni harcot te­kinti.­­ Az NDK külkereskedelmi for­galmának az idén 11 százalékkal kell növekednie. A terv végrehaj­tását szolgálja egyebek között, hogy 1978-ban az exportra dolgozó iparágak termékeit 26 nemzet­közi vásáron és kiállításon mu­tatják be.­­ Angolában államosítottak 53 magánkézben levő mezőgazdasági vállalkozást és 52 ültetvényt. Első­sorban erdőgazdasági termékeket felvásárló és feldolgozó, valamint exportáló társaságokról és vállala­tokról, továbbá kávéültetvények­ről van szó. Mindezeket a jövőben a mezőgazdasági minisztérium igaz­gatja. A Laosz 8 millió dolláros hitelt kap a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (AIDB). A hi­telt a mintegy 100 ezer földművelő korszerűbb mezőgazdasági felszere­lésekkel való ellátására fordítja. G A francia fővárostól 70 kilomé­terre, 1845 méter mélységben kő­olajra bukkantak. A fúrásokat 2800 méterig folytatják. G A szingapúri gazdaság lassú nö­vekedését jósolja 1978-ra Li Kuan­­ju miniszterelnök. Tavaly a növeke­dés mértéke 7,8 százalékos volt, az idén 6—7 százalék körül vár­ható. Az előzetes adatok szerint tavaly az infláció 2,4 százalékos, a munkanélküliség pedig 3,9 szá­zalékos volt.­­ Brazília külkereskedelme 1977-ben — 1973 óta először — aktívummal, mégpedig várhatóan 100—200 millió dolláros felesleggel zár — jelentette be Simonsen brazil pénzügyminisz­ter. A múlt év első 11 hónapjában 11,08 milliárd dollár értékben ex­portáltak, szemben 1976 azonos idő­szakának 9,01 milliárd dollárjával, miközben az import értéke 11,01 milliárd­ dollár (az előző azonos idő­szakban 11,22 milliárd) volt. Az or­szág kereskedelmi mérlege így janu­ár és november között 74 millió dol­láros aktívumot mutatott. Adóemelés Norvégiában A norvég kormány január 1-i ha­tállyal — a tejtől, a vajtól és a friss haltól eltekintve — gyakorlatilag minden árucikkre megemelte az adókat. Az intézkedés szerint az élelmiszerárak 3—10 százalékkal, az élvezeti cikkek — alkohol és do­hányáruk — több mint­ 10 százalék­kal drágultak. Országrésztől füg­gően 5—20 százalékkal emelték a villamos energia árát, és mintegy 10 százalékkal emelkedtek a távbe­szélő- és közlekedési díjak is. A drágulás ellenére a kormány azt kérte a szakszervezetektől és a la­kosságtól, hogy tavasszal mérsékel­jék a béremelési követeléseket az infláció megfékezése érdekében. (AP—DJ) Kiegyensúlyozódik a francia külkereskedelem Néhány hónapon belül valószínű­leg exporttöbbletet mutat a francia külkereskedelmi mérleg, de ez ah­hoz túl későn jön, hogy javítsa a kormánykoalíció esélyeit a március­ban sorra kerülő választásokon. A novemberi külkereskedelmi adatok még nem tükrözték e ten­denciát. Párizsban a 2,67 milliárd frankos deficitet azzal indokolják, hogy az olajimport megugrott a dol­lár árfolyamának hanyatlása és az áremeléstől való félelem hatására. Az olajkészleteket feltöltötték, így decemberben jócskán visszaestek az olajvásárlások. Januártól a fogyasz­tási cikkek importja is csökken, vé­ge a karácsonyi vásárlási láznak, Barre miniszterelnök szükség­programjának esetleges sikere egyik döntő tényezője lehet a tavaszi vá­lasztásoknak. E siker egyik látható jele lenne a külkereskedelmi mérleg javulása. Szeptemberben és októ­berben exporttöbblet mutatkozott, a már említett novemberi, 2­67 mil­liárd frankos deficit viszont ismét erősítette a pesszimista hangokat. (Reuter) Kreisky rugalmasabb árfolyam-politikát jelentett be Kreisky osztrák kancellár újévi üzenetében megerősítette, hogy kor­mánya fenn akarja tartani a schil­­ling árfolyamát, ellenzi a leértéke­lést, ugyanakkor nem fogja mereven hozzákötni az osztrák valutát a nyu­gatnémet márkához. „A devalválás túlságosan nagy megrázkódtatásnak tenné ki az ország gazdasági szer­kezetét” — mutatott rá az osztrák kormányfő. Ausztria azonban huza­mosabb ideig nem tudja hozzákötni valutáját olyan pénzhez, amelynek árfolyama állandóan erősödik. Ezért a jövőben rugalmasabban értelmezik a schillingi márka kapcsolatát. (Mint ismeretes, az osztrák valuta a devi­zapiacokon gyakorlatilag együtt mo­zog a márkával.) A kancellár egyébként számba vet­te az osztrák gazdaságpolitika tava­lyi sikereit és nehézségeit. A mun­kanélküliek száma mindössze 50 ezer fő, ez 1,8 százalékos aránynak felel meg. Az osztrák inflációs ráta 5 százalékkal fele az átlagos nyugat­európai pénzelértéktelenedési ütem­nek. A szociális feszültségek — a sztrájkok miatt kiesett munkaórák számával mérve — jóval kevésbé terhelik az osztrák gazdaságot, mint akár Olaszországban vagy Francia­­országban, sőt az adatok kedvezőb­bek, mint az NSZK-ban. Az osztrák külkereskedelem tavaly jelentős ex­portsikereket ért el, különösen az arab olajországokban. A gondok kö­zül a fizetési mérleg immár króni­kusnak tekinthető passzívumát emel­te ki a kancellár, okát elsősorban a magas olajárakban jelölte meg. Az osztrák struktúraátalakítás je­gyében rövidesen új beruházási programot indítanak be. (APA, Reu­ter) Kuvait új emírje változatlan politikát ígér Kuvait új emírje, Dzsaber sejk első beszédében azt ígérte, hogy mind a belpolitikában, mind a kül­politikában folytatja elődje, a szom­baton elhunyt Szabah sejk irányvo­nalát. Egy kuvaiti lap értesülése szerint még a hét végén kinevezik az új miniszterelnököt és két héten belül megalakul az új kabinet is. A néhai emír idején Dzsaber volt a miniszterelnök. Az új uralkodónak többek között döntenie kell az or­szág államrendjéről is, hiszen 1976 augusztusában a baloldali veszélyre hivatkozva felfüggesztették a parla­ment működését és az alkotmányt is. Egyes megfigyelők szerint Dzsa­­bar előreláthatóan megváltoztatja az 1,1 millió lakosú olajállam alkot­mányát, s csak később tartja meg az általános választásokat. (AP— DJ, Reuter) VILÁGGAZDASÁG A független képviselők támogatják Ecevitet A héten megalakul az új török kormány Ecevit, a Korotürk török köztár­sasági elnök által vasárnap kijelölt új török miniszterelnök hamarosan bejelentheti az új kabinet névso­rát, miután tegnap a parlamentben a független képviselők nyilvánosan támogatásukról biztosították őt és pártját. Mint ismeretes, a múlt hé­ten Ecevit pártja, a Köztársasági Néppárt bizalmatlansági indítványt nyújtott be a Demirel vezette koalí­ciós kormánnyal szemben és a sza­vazás 228 :218 arányban a mind­össze öt hónapig hatalmon levő koalíció bukását hozta. Demirel bukása és Ecevit most alakuló kabi­netjének jövője is az Igazságpártból a hetekben dezertált tíz független képviselőn, illetve a parlament egy eredetileg is független tagján múlik. Ezek tegnap közölték, hogy támo­gatják az Ecevit-párt programját, ha az a tavaly júniusban meghirde­tett irányelveket követi. (Ecevit a júniusi választásokon győzelmet aratott ugyan, de nem szerzett ab­szolút többséget, így kabinetje a bi­zalmi szavazáson megbukott.) Az egyik független képviselő úgy nyi­latkozott, hogy az új kormány nem lesz formálisan is koalíció, a függet­lenek ilyen megállapodás nélkül is hajlandók támogatni az új kor­mányt. Egyelőre még nem ismere­tes, hogy Ecevit milyen tárcákat ad a támogatásért cserébe. Törökország gazdasági helyzete szükségessé teszi, hogy az új kabi­net határozott és reális gazdaságpo­litikai irányt szabjon az ország kri­tikus pénzügyi helyzetének javítá­sára. Azt még nem tudni, hogy Ecevit hogyan képes megoldani eze­ket a gondokat. Annyi előnye van korábbi két kísérletével, az 1974-es héthónapos és a tavalyi júniusi kérészéletű kormányzással szemben, hogy ezúttal gyakorlatilag egypárti kabinet élére kerülhet, és nem kell küszködnie a Demirelnek is sok fő­fájást okozó partnerekkel. Ez talán több esélyt ad az új kabinetnek az IMF kölcsöne és más külföldi hite­lek megszerzésére, amelyre égető szükség van, hiszen az 1977-es fize­­tésimérleg-hiányt közel 4 milliárd dollárra becsülik s ezzel szemben kevesebb mint 600 millió dollárnyi arany- és devizatartalék áll. Az új kabinet várhatóan még a héten megalakul, s hamarosan bejelenti majd programját is, de egyes kétke­dők attól tartanak, hogy az új kor­mánynak a válsághelyzet megoldá­sáról alig van több elképzelése, mint a most megbukott koalíciónak. (MTI, Reuter, AP—DJ) Viták Olaszországban a kormány jövőjéről •Folytatódnak a viták az olasz kor­mány sorsáról. Andreotti miniszter­­elnök, mint ismeretes, néhány nap­pal ezelőtt elutasította a kommunis­ták bevonását a kabinetbe. Zacpa­­gnini a kereszténydemokrata párt fő­titkára ugyanezt teszi, de valame­lyest árnyaltabban. Nagy feltűnést keltő nyilatkozatában hárompárti koalíciós kormány megalakításának lehetőségét pendítette meg, amelyet a kommunisták kívülről támogatná­nak. A kereszténydemokraták a szo­ciáldemokratákkal és a köztársaság­pártiakkal együtt alakíthatnának kormányt, de a parlamenti kormány­­többséghez tartoznának — a főtitkár szerint — a kommunisták és a szo­cialisták is — jelenti a Reuter. Mint római tudósítónk jelenti, a miniszterelnök és a főtitkár egy­aránt arra törekszik, hogy bevonjon a kormányba baloldali, főképp a kommunisták bizalmát élvező szak­embereket. Luigi Longo, az OKP elnöke ve­zércikkben foglalkozik a B’Unitá szilveszteri számának hasábjain a kormány átalakításáról folyó viták­kal. 1978 a „kommunista kérdés éve lesz”, a többi pártnak, mindenek­előtt a KDP-nek meg kell győződ­nie róla, hogy a kommunisták nél­kül nem oldható meg a politikai és a gazdasági válság, továbbá semmi új sem építhető fel az olasz társa­dalomban. Az OKP elfogadta a hat­párti program-megállapodást, de en­nek végrehajtását akadályozza a KDP konzervatív szárnya. Az OKP belépése a kormányba nem „csoda­szer”, hanem annak a szükségszerű­ségnek a kifejeződése lenne, hogy a demokratikus alkotmányt létrehozó pártoknak ismét együtt kell működ­niük — írja többek között az OKP elnöke. Róma enyhítette a valutáris korlátozásokat Az olasz központi bank január 1-től némileg enyhítette a fennálló valutáris korlátozásokat. Az olasz állampolgárok külföldre történő uta­zásánál eltörölték azt a rendsza­bályt, amely az átváltható pénzösz­­szeg felső határát 750 ezer lírában szabta meg. A feltétel, hogy tanul­mányatról vagy gyógykezeltetésről legyen szó, és hogy a felmerülő költségeket a kiutazó kellőképpen dokumentálni tudja. Az Olaszország­ban élő külföldiek ezentúl hazautal­hatják nettó pénzjövedelmeiknek 20 százalékát, feltéve, hogy nem halad­ja meg az 5 millió lírát. Módosítot­ták a szolgáltatásokkal kapcsolatos fizetések rendjét is. A bank minden formalitás nélkül fizethet külföldi szolgáltatásért, maximálisan 60 nap­pal annak megkezdése vagy pedig 360 nappal annak teljesítése után. Az olaszországi szolgáltatásokért a külföldi ügyfélnek a teljesítés előtt maximálisan 360 nappal, vagy utá­na legfeljebb 120 nappal kell fizet­nie. . Ossola külkereskedelmi miniszter a római televíziónak adott nyilatko­zatában bejelentette, hogy az olasz fizetési mérleg tavaly több mint 1,7 milliárd dolláros aktívummal zárt A vártnál kedvezőbben alakult az idegenforgalom, az import megtor­pant a termelés stagnálása miatt, s a líra devalválódása fellendítette a kivitelt. (AP—DJ, Reuter) PERU KÖLCSÖNFELVÉTELE AZ EMSF-TŐL A Nemzetközi Valuta Alap meg­kezdte a 106 millió dolláros ké­szenléti hitel folyósítását Perunak. A Washingtonban közzétett beje­lentés nem szól a lehívott részlet nagyságáról. A hitelkeret február végéig áll Peru rendelkezésére, amelynek az első negyedévben 370 millió dollár összegű kölcsöntarto­zást kell visszafizetnie. Morales Bermudez perui elnök tegnap sajtóértekezleten közölte: a nemzetközi nagybankok kölcsönöket nyújtanak Perunak, holott az or­szág megkapta a kért készenléti hitelt az IMF-től. Az államelnök nem volt hajlandó megerősíteni azokat a híreket, hogy a legutóbb az Egyesült Államok tagadta meg Peru kölcsönkérelmét. Egy további kérdésre válaszolva az elnök hangsúlyozta: Peru nem egyszerűen az adósságok átüteme­zéséről akar tárgyalni hitelezőivel, hanem az adósságok törlesztési fel­tételeinek „teljes megváltoztatásá­ról”. A perui gazdaság, mint sok más hasonló fejlődő országé, addig nem gyarapodhat megfelelő ütemben, amíg fennállnak a jelenlegi igaz­ságtalan külkereskedelmi csereará­nyok. Francisco Morales végül is­mét megerősítette elhatározását, hogy 1980-ban demokratikusan megválasztott kormánynak adja át a hatalmat. A hadsereg egyetlen feltétele, hogy a jövő évben össze­ülő alkotmányozó nemzetgyűlés ne vesse el a korábban bevezetett re­formokat. (Reuter, AP—DJ) VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA ÉS A KONJUNKTÚRA ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET LAPJA Megjelenik hetenként ötször INDEX: 25 008 ISSN 0042-6148 Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VAJNA JÁNOS Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534. Telefon: 184-055 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csallány Ferenc igazgató­­ Kiadóhivatal, Bp. 1085 Blaha Lujza tér 1—3. Postacím: 1959 Budapest Telefon: 343-100 Előfizethető minden magyar postahivatalnál Előfizetési díj egy évre 2400 Ft Terjeszti a Magyar Posta 78.3102 9-1 - Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest F. v. Bolgár Imre Nyomta Szikra Lapnyomda, Budapest F. v. Roder Imre

Next