Világgazdaság, 1978. április (10. évfolyam, 64/2318-82/2336. szám)
1978-04-01 / 64. (2318.) szám
2 nd 1978. Április 1. Új szakasz a KGST-országok földgázipari együttműködésében Moszkvai tudósítónktól: Nagy befogadóképességű föld alatti gáztározók közös építésének és üzemeltetésének lehetőségét tanulmányozzák a KGST-országok szakértői. A terv megvalósítása új szakaszt jelentene földgázipari együttműködésük fejlődésében. Az elképzelés célja az egyes országok földgázszükségleteinek kielégítésében fellépő egyenetlenségek kiküszöbölése. A szakértők egyidejűleg az országos földgázvezeték-rendszereket összekötő csővezetékek megépítésének műszaki-gazdaságossági számításain is munkálkodnak. A vezetékrendszerek egyesítése révén megteremtődne annak a lehetősége, hogy üzemzavar esetén kölcsönös segítséget nyújtsanak egymásnak a tagországok — mondták a TASZSZ munkatársának a KGST titkárságán. A KGST-országok most az Orenburg és a Szovjetunió nyugati határa között épülő földgázvezeték munkálataira összpontosítják erőiket Ezen a vezetéken 1979-ben 8,9 milliárd köbméter földgázt kapnak majd az építésben résztvevő országok, 1980-tól pedig évente 15,5 milliárd köbmétert. Magyarország, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország és az NDK egyenként évi 2,8 milliárd köbméter, Románia pedig 1,5 milliárd köbméter szovjet földgázhoz jut. Értékelések a kelet-nyugati kereskedelemről A Szovjetunió és az Egyesült Államok kereskedelme tavaly 1,86 milliárd dollárra esett vissza az előző évi 2,5 milliárdról — írja a Moszkvában működő amerikai kereskedelmi iroda adataira hivatkozva a New York Times. A csökkenés főként abból származott, hogy a Szovjetunióba irányuló amerikai export tavaly csupán 1,6 milliárd dollárt ért el az előző évi 2,3 milliárd dollárral szemben. Az USA lemaradt az NSZK-hoz és Japánhoz képest, 1977-ben mindkét ország két és félszer akkora kereskedelmi forgalmat bonyolított le a Szovjetunióval, mint az Egyesült Államok. A Nyugat-Berlinben működő nyugatnémet gazdaságkutató intézet, a DIW előrejelzése szerint idén valamelyest emelkedni fog az NSZK külkereskedelmi forgalma a szocialista országokkal. Ennek összege 1976- ban 25,9 milliárd márka, tavaly pedig 26 milliárd márka volt, részaránya viszont az NSZK összforgalmában 6 százalékról 5 százalékra csökkent. Az idei lassú növekedés oka részben a szocialista országok törekvése kereskedelmi mérlegük kiegyensúlyozására, részben pedig a világgazdaság általánosan lassú előrehaladása. (AP—DJ, Reuter) Lapunk következő száma április 6-án, csütörtökön jelenik meg. 9 A Szovjetunió és Új-Zéland halászati megállapodása értelmében szovjet halászhajók tevékenykedhetnek Új-Zéland 200 mérföldes gazdasági tengeri övezetében. 4. A műszaki haladás, valamint a nemzetközi kereskedelem változásai valószínűvé teszik, hogy 1985-ig 1,6 millió nyugat-európai textilmunkás veszti el munkahelyét. Növekszik a fejlődő országok műszálgyártó kapacitása, nyersanyagellátásuk bőséges, hatalmas belföldi piaccal, munkaerővel és új technológiával rendelkeznek. Gyarapodnak Pakisztán valutatartalékai, Karachiban a jegybank közölte, hogy a valutakészlet meghaladja a 420 millió dollárt, 30 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A finn kormány május 1-től 8,21 százalékról 7,25 százalékra csökkenti a leszámítolási kamatlábat az ipar fejlődésének előmozdítására, valamint a megélhetési költségek mérséklésére. • Az Air France jövő csütörtökön kezdi meg rendszeres járatai indítását Ho Si Minh-városba. A járaton Boeing 747-es gépek szolgálnak. Japán és Dél-Korea egymás közti kereskedelmének mérlege mindinkább Japán javára billen: az év első két hónapjában a japán export 747 millió dollár, az import pedig csupán 305 millió volt. A szöuli kormány felszólított negyven japán kereskedőházat, hogy idén legalább 25 százalékkal növeljék délkoreai vásárlásaikat. Jugoszlávia 1946 óta tagja a washingtoni Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banknak, amelytől azóta — 1977 végéig bezárólag — összesen 45 kölcsönt kapott. A kölcsönök együttes értéke 1,6 milliárd dollár volt. 4. Olaszországban 1 520 000 munkanélkülit tartottak nyilván januárban, az aktív lakosság 7,1 százalékát Októberben még 1 598 000 volt a munkanélküli, arányuk az aktív lakosságból 7,4 százalék. Al Kasszem jordániai közellátási miniszter Belgrádban tárgyal a gazdasági együttműködés fejlesztéséről és az árucsere bővítéséről. A Komoto japán külkereskedelmi és iparügyi miniszter közölte, hogy a kabinet a jövő hét végén tanácskozik a kereskedelmi és a fizetési mérleg aktívumát csökkentő új rendelkezésekről. A WSIELENTI • Finnországban sikerült elsimítani a bérvitát és elkerülni a péntek-szombatra hirdetett általános sztrájkot. A munkáltatók már most május 1-től megadják az eredetileg a jövő év elejére tervezett 1,5 százalékos béremelést. 49 Indonézia kormánya nem szándékozik sem le-, sem felértékelni a rúpiát, noha a dollár gyengesége kihat Indonézia külkereskedelmére is — jelentette ki a dzsakartai központi bank elnöke. • Norvégia bruttó nemzeti terméke (GNP) idén csak 3,5 százalékkal növekszik, a tavaly ősszel várt 6,8 százalék helyett — közölte Kleppe pénzügyminiszter. Nepál április 1-től a konvertibilis valuták két fajta elszámolását vezeti be. A létfontosságú árucikkek (kőolajtermékek, cement, műtrágya, szén stb.) behozatalakor továbbra is 12 rúpiát ér 1 dollár, a nem létfontosságú termékek exportjánál és importjánál pedig 16 rúpiát. Az Egyesült Arab Emírségek pénzügyi tanácsa (bankja) a múlt év utolsó negyedében 7 százalékkal több hitelt nyújtott. A bank elnöke szerint ez is arra vall, hogy az állam gazdasága túljutott a stagnáláson, újból kezd megélénkülni. A spanyol dolgozók napi minimálbérét április 1-től 10 százalékkal, 548 pesetára (közel 7 dollár) emelik. Az előző hat hónap drágulását számításba vevő emeléssel tavaly áprilishoz képest 25 százalékkal nő a legalacsonyabb napibér. • Karamanlisz görög kormányfő országa közös piaci csatlakozásáról folytat három napig megbeszéléseket Koppenhágában. • Az olasz nagykereskedelmi árindex februárban 0,7 százalékkal, 122,5 pontra emelkedett (bázisév 1976) és 8 százalékkal magasabban állt, mint tavaly februárban. A Becslések szerint 1977-ben nyugatnémet cégek 1 milliárd dollárt ruháztak be az Egyesült Államokban; ez kétszerese volt az NSZK- ban végzett amerikai beruházásoknak. A Görögország kereskedelmi deficitje az év első két hónapjában 624 millió dollárra emelkedett, az export csökkenése és az import váratlanul erős növekedése miatt. A deficitet a nemzeti bank a dollár elértéktelenedésének tulajdonítja, s ha ez az irányzat folytatódik — mondják —, Görögországnak nehézségei támadhatnak külföldi adósságai visszafizetésében. • Az Ázsiai Fejlesztési Bank és Vietnam Az Ázsiai Fejlesztési Bank elnöke Manilában meggyőződését fejezte ki, hogy a pénzintézet hamarosan kölcsönöket folyósíthat Vietnamnak. Bizonyos technikai problémák akadályozzák különféle beruházások finanszírozását — fejtette ki a bankelnök a Reuternek adott interjúban. Mint hozzátette, Vietnam ügyéről szót ejtenek majd a bank április 24-én Bécsben kezdődő éves közgyűlésén. Az egyesített Vietnamot egy éve vették fel a szervezetbe, s ekkor a VSZK kormánya új kölcsönök fejében vállalta a dél-vietnami rezsim által hátrahagyott adósságok törlesztését. Egyelőre különféle jogi és technikai viták hátráltatják annak a 43 millió dolláros kölcsönnek a folyósítását, amelyet a déli országrész 8 beruházásához szavazott meg a bank. (Reuter) Japánban meghosszabbították a szocialista országoknak nyitott hitelkereteket Japán 10 vezető kereskedőháza közvetlenül lejárta előtt meghoszszabbította hitelkereteit, amelyet négy szocialista ország javára nyitott. Mint tegnapi számunkban közöltük, a kereskedőházak Lengyelországnak, Romániának, Jugoszláviának és Bulgáriának csaknem 1,3 milliárd dolláros hitelkeretet nyitottak japán gépek és berendezések exportjának finanszírozására. Az üzleti tárgyalások elhúzódása miatt e hitelkereteknek több mint a felét nem használták ki. A meghosszabbítások, amelyekről külön-külön állapodtak meg az egyes szocialista országokkal, 9 hónaptól 1 évig terjedő időtartamra szólnak. A lehívott hitelek kamata — ugyanúgy, mint eddig — 7 százalék, jelentette be a japán külkereskedelmi és ipari minisztérium (Reuter) A bonni gazdasági csúcstalálkozó előkészítése Az iparilag legfejlettebb nyugati államok negyedik csúcstalálkozójának erőfeszítésére Bonnba utazott Carter elnök különmegbízottja, Henry Owen. Először a gazdasági és a pénzügyminiszterrel tárgyal, később fogadja őt Schmidt kancellár is. A nyugatnémet—amerikai megbeszéléseken mindenekelőtt azt vitatják meg, milyen konkrét témákról legyen szó az USA, Franciaország, Nagy-Britannia, Japán, Kanada, Olaszország és az NSZK állam- és kormányfőinek júliusi tanácskozásán. A csúcstalálkozón Carter elnöknek és Blumenthal pénzügyminiszternek meg kell hallgatni a többiek tanácsait — véli a Wall Street Journal vezércikke. Ahelyett, hogy kioktatnák kollégáikat a „refláció” áldásairól, fogadják el a többiek arra vonatkozó véleményét, hogy milyen hasznot hajtana a világgazdaság egészének az amerikai monetáris és fiskális politika határozott javulása. (APA, AP,DJ) Kollektív bérmegállapodás Írországban Az Ír Köztársaság szakszervezeti szövetségének vezetősége, az ír TUC elfogadta a kormány ajánlatát: a következő 15 hónapban az üzemi dolgozók legfeljebb 10 százalékos béremelést kaphatnak. A megállapodást a kormány gazdaságpolitikájának győzelmeként könyvelik el, segítségével biztosítható az ipar nyugalmi állapota és a bérinfláció kordában tartása. Colley pénzügyminiszter egy hónappal korábban közölte, hogy az idei költségvetésben igen nagy adóerngedményeket kapnak a bérből és fizetésből élők, feltéve, ha elfogadják a béremelések korlátozását. A dolgozók két ütemben kapják meg a béremelést: 8 százalékot a megállapodás első 12 hónapjában, a további kettőt a fennmaradó három hónap alatt. A kollektív szerződés megszorításokat is tartalmaz a sztrájkokra vonatkozóan: előírja, mennyivel előbb kell bejelenteni a munkabeszüntetés szándékát, valamint megkezdeni a jogi procedúrákat, amelyeknek meg kell előzniük a sztrájkot. (Reuter) Ötéves exportprogram a Fülöp-szigeteken Marcos Fülöp-szigeti elnök ötéves nemzeti exportstratégiát hozott nyilvánosságra, a tervek célja az ország gazdasági növekedésének gyorsítása lesz. Az 1978—1982 közötti időszakra vonatkozó exporttervet az ország exporttanácsának éves konferenciáján írta alá. Elmondta, hogy az új exportprogram koordinálni és ésszerűsíteni kívánja az állami és a magánexport-tevékenységet. Olyan nagyméretű integrált kereskedelmi vállalatokat akarnak létrehozni, amelyeket állami ösztönzőkkel irányítanának. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a fejlett országokban erősödnek a protekcionista hangok és felszólította az érdekelt kormányokat, hogy szorítsák vissza ezeket a tendenciákat. A Fülöp-szigeti gazdaságot jelenleg mintegy 6,5 milliárd dollár külfödi adósság terheli. Az új exportprogram a következő öt évre a kivitel évi 20 százalékos növekedését irányozza elő, és így az időszak végére az ország exportja 7,9 milliárd dolláros szintet érne majd el. Öszszehasonlításképpen: a Fülöp-szigetek tavaly 3,15 milliárd dollár értékben exportált, ez 22 százalékkal volt több a tavalyelőttinél. (AP—DJ) VILAGGazdasag Az inflációs veszély az Egyesült Államokban Carter hazaérkezése után nyilatkozik A kemény tél és a szénbányászok sztrájkja a vártnál kevésbé és csak átmenetileg hatott az Egyesült Államok gazdaságára — ez derül ki a Washingtonban tegnap közzétett adatokból. A gazdasági élet 12 legfontosabb mutatójából havonta kiszámított összetett index februárra az előző hónaphoz képest változatlan értéket mutat, januári hirtelen (1,3 százalékos) esése tehát nem folytatódott. A kormány gazdasági szakértői megkönnyebbüléssel nyugtázzák az index alakulását, mert a hanyatlás megismétlődését a sokéves tapasztalatok alapján gazdasági visszaesés előjelének szokták tekinteni. Schultze, az elnök gazdasági tanácsadó bizottságának feje, kijelentette, hogy 1978-ra „meglehetősen jók” a további expanzió kilátásai. Ezt főleg azzal indokolta, hogy a raktárkészletek a forgalomhoz viszonyítva alacsony szinten vannak, a fogyasztói hangulat jó és a vállalatok állóeszköz-beruházásainak mutatói szilárdak. „Ezért arra számítok, hogy a második negyedévben a termelés újra fellendül, miután az első negyedévi veszteségeket pótoltuk. A második félévben a növekedés üteme állandó lesz.” A kormány fő gazdasági tanácsadója azonban az infláció tekintetében kevésbé bizakodó. „Az élelmiszerárak emelkedése és a dollár árfolyamának gyengülése nagyobb mértékben fog hozzájárulni az inflációs nyomáshoz, mint korábban gondoltuk” — mondta Schultze. Az infláció üteme, az élelmiszerektől eltekintve, az 1975 óta érvényesülő évi 6—6,5 százaléknak felelne meg, de az élelmezési cikkek januárfebruári, évi 14,4 százaléknak megfelelő emelkedése aggodalomra ad okot A drágulásban — mondja egy vállalati tanulmány — a hús jár az élen. Ennek fő oka, hogy az előző három év alatt a kedvezőtlen árszint hatására az USA szarvasmarha-állománya 116 millióra esett az 1975. évi 132 millióról. A gabonaellátás bőséges (januárban a kínálat 12 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban), de egyrészt a farmerek támogatásának tervezett emelése (a földek parlagon hagyásának premizálása), másrészt a várható külföldi kereslet, s végül a bizonytalan időjárási kilátások miatt nem valószínű, hogy erről az oldalról lépjenek fel a hús és a tejtermékek drágulását ellensúlyozó erők. Az általános inflációs kilátásokat erősen rontotta a US Steel acélárainak emelése (VILÁGGAZDASÁG, március 31., 4. oldal). Carter elnök Brazíliában tartott sajtóértekezletén kijelentette, hogy a drágítás a szükségesnél sokkal nagyobb, és „igen komoly” további inflációs nyomást fog kifejteni. Az elnök egyébként nem volt hajlandó sem ezzel kapcsolatos terveiről nyilatkozni, sem kialakulóban levő inflációellenes programját ismertetni. Washingtonban azonban Mondale alelnök sajtóértekezleten közölte, hogy a Carter-kormány nem szándékszik kötelező érvényű árkorlátozások útján az emelés visszavonására kényszeríteni a nagy acélvállalatot. Visszatérve az elnök televízión közvetített brazíliai sajtóértekezletére, Carter arról beszélt, hogy széles fronton szándékszik támadást indítani az áremelkedés ellen, de nem mondta ki kereken, hogy az infláció az „1. számú közellenség” , amit pedig sok tanácsadója sürgetett. Pozitív fejleménynek tekintik viszont ezek a tanácsadók, hogy az elnök megígérte: külföldi utazásának befejezése után személyesen fogja tájékoztatni a nyilvánosságot a döntésekről, „amelyeknek kidolgozásán most fáradozunk”. Az elnöknek ezeket a szavait úgy értelmezik, hogy Carter nem szándékszik a háttérben maradni, hanem látványos módon, személyesen akarja kezébe venni az árstabilizálási akció vezényletét. (AP—DJ, Reuter) Az IMF nem hitelez PERU ADÓSSÁGSZOLGÁLATI GONDJAI A Perunak kereskedelmi hiteleket nyújtó nemzetközi koordinációs bizottság hat tagja, a Manufacturers Hanover Trust, a Citibank, a Wells Fargo Bank, a Dresdner Bank, a Bank of Tokyo képviselői tárgyalnak Limában a dél-amerikai ország fizetési problémáiról. A bankok hajlandók lennének megadni a már korábban megállapodott 260 millió dollár hitelt, ha a Nemzetközi Valuta Alap engedélyezné a régebben nyitott 100 millió dolláros készenléti hitelkeretből a most esedékes 10 millió dollár lehívását. Mint korábban már közöltük, március 10-én megszakadtak az IMF és Peru tárgyalásai az újabb részletről, mert a valutaalap úgy tartja: Peru nem tesz eleget ígéreteinek, nem hajt végre drasztikus takarékossági intézkedéseket. Jól értesült limai bankárok úgy tudják, hogy Peru kormánya most új gazdasági csomagtervet dolgoz ki, amelyben állítólag az IMF követelése, a sol leértékelése is szerepel. Peru külföldi tartozása 4,2 milliárd dollár, az idei adósságszolgálati kötelezettsége 1 milliárd körül mozog. Az 1978. évi várható export viszont 1,9 milliárd dollár. A Szovjetunióval szembeni adósságok átütemezéséről tárgyal Moszkvában egy magas rangú perui delegáció. Richter tábornok, a küldöttség vezetője közölte, hogy a Szovjetuniótól mezőgazdasági gépek, szállító- és hírközlési berendezések vásárlására vettek fel áruhiteleket Hozzáfűzte: hasonló megbeszéléseket folytatnak más hitelező országokkal is. (AP—DJ, Reuter) A svéd korona nem tér vissza a kígyóba Svédország nem látja indokoltnak, hogy leértékelje idén a koronát, s a kormány jelenleg nem foglalkozik azzal a gondolattal sem, hogy visszaterelje a svéd koronát a közösen lebegő valuták „kígyójába” — közölte Falldin miniszterelnök. Tavaly augusztusban — mint ismeretes — a valutakígyóból való kilépés után 10 százalékkal értékelték le a koronát egy 15 valutából álló „kosárral” szemben. A leértékelés óta a svéd pénznem stabil maradt, leértékelődése a valutakosárhoz képest jelenleg 11 százalék. A dollár értékének esését ugyanis a kosárban ellensúlyozta a nyugatnémet márka és a svájci frank erősödése. A recesszió beálltával Svédország az erős foglalkoztatottság politikája mellett állt ki, az NSZK nézetei némileg eltérőek; a valuták hullámzása a közösen lebegtető tagok nézeteinek eltérését bizonyította, és Svédország egyre nehezebben tudta elviselni a márka emelkedését. Ha Svédország továbbra is részt vett volna a közös lebegtetésben, a márka magával húzta volna a koronát, amely így túlértékelt pénznemként újabb spekulációs hullámoknak lett volna kitéve. Bohman gazdasági miniszter szerint az 1976 októbere óta végrehajtott leértékelés annak következménye, hogy 1975 és 1976 folyamán több mint 40 százalékkal emelkedtek a bérköltségek. A miniszter két napig Bonnban tárgyalt a két ország gazdaságpolitikájáról és Svédország kapcsolatairól az EGK-val. Svédország gazdasági partnerei sorában az NSZK foglalja el az első helyet: 1977-ben 8,7 milliárd márka értékű árut szállított, elsősorban gépeket, tehergépkocsikat, elektromos- és vegyipari árukat. Svédország exportja 4,8 milliárd márka volt. (MTI, Reuter, AP—DJ) VILAGGAZIMUVIG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA ÉS A KONJUNKTÚRA ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET LAPJA Megjelenik hetenként ötszftr INDEX: 25 008 ISSN 0042-6148 FSwertesr*3: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-Helyettes VÁJNA JÁNOS Szerkesztőség: Bp. V . Dorottya u 6. IV. em. Postocim 1397 Budapest. Pf. 534. Telefon: T84-055 Kiadio o Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc igazgató Kiadóhivatal 8p 1085 Blaho lujzo tei 1—3 Postacím: Budapest Tejefon: 343-100 Előfizethető minden magyar postahivatalnál Előfizetési díj egy évre 2400 Ft Terjeszti a Maayor posta 78.3102/9*3 - Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest F. v. Bolnár Imre Nyomta Szikra lpnyomda Budapest F. v. Csöndes Zoltán