Világgazdaság, 1978. április (10. évfolyam, 64/2318-82/2336. szám)

1978-04-01 / 64. (2318.) szám

2 nd 1978. Április 1. Új szakasz a KGST-országok földgázipari együttműködésében Moszkvai tudósítónktól: Nagy befogadóképességű föld alat­ti gáztározók közös építésének és üzemeltetésének lehetőségét tanulmá­nyozzák a KGST-országok szakértői. A terv megvalósítása új szakaszt je­lentene földgázipari együttműködé­sük fejlődésében. Az elképzelés cél­ja az egyes országok földgázszük­ségleteinek kielégítésében fellépő egyenetlenségek kiküszöbölése. A szakértők egyidejűleg az országos földgázvezeték-rendszereket összekö­tő csővezetékek megépítésének mű­szaki-gazdaságossági számításain is munkálkodnak. A vezetékrendszerek egyesítése révén megteremtődne an­nak a lehetősége, hogy üzemzavar esetén kölcsönös segítséget nyújtsa­nak egymásnak a tagországok — mondták a TASZSZ munkatársának a KGST titkárságán. A KGST-országok most az Oren­­burg és a Szovjetunió nyugati ha­tára között épülő földgázvezeték munkálataira összpontosítják erői­ket Ezen a vezetéken 1979-ben 8,9 milliárd köbméter földgázt kapnak majd az építésben résztvevő orszá­gok, 1980-tól pedig évente 15,5 mil­liárd köbmétert. Magyarország, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelor­szág és az NDK egyenként évi 2,8 milliárd köbméter, Románia pedig 1,5 milliárd köbméter szovjet föld­gázhoz jut. Értékelések a kelet-nyugati kereskedelemről A Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok kereskedelme tavaly 1,86 mil­liárd dollárra esett vissza az előző évi 2,5 milliárdról — írja a Moszk­vában működő amerikai kereskedel­mi iroda adataira hivatkozva a New York Times. A csökkenés fő­ként abból származott, hogy a Szov­jetunióba irányuló amerikai export tavaly csupán 1,6 milliárd dollárt ért el az előző évi 2,3 milliárd dol­lárral szemben. Az USA lemaradt az NSZK-hoz és Japánhoz képest, 1977-ben mindkét ország két és fél­szer akkora kereskedelmi forgalmat bonyolított le a Szovjetunióval, mint az Egyesült Államok. A Nyugat-Berlinben működő nyu­gatnémet gazdaságkutató intézet, a DIW előrejelzése szerint idén vala­melyest emelkedni fog az NSZK külkereskedelmi forgalma a szocia­lista országokkal. Ennek összege 1976- ban 25,9 milliárd márka, tavaly pe­dig 26 milliárd márka volt, rész­aránya viszont az NSZK összforgal­mában 6 százalékról 5 százalékra csökkent. Az idei lassú növekedés oka részben a szocialista országok törekvése kereskedelmi mérlegük ki­egyensúlyozására, részben pedig a világgazdaság általánosan lassú elő­rehaladása. (AP—DJ, Reuter) Lapunk következő száma április 6-án, csütörtökön jelenik meg. 9 A Szovjetunió és Új-Zéland ha­lászati megállapodása értelmében szovjet halászhajók tevékenyked­hetnek Új-Zéland 200 mérföldes gazdasági tengeri övezetében. 4. A műszaki haladás, valamint a nemzetközi kereskedelem változásai valószínűvé teszik, hogy 1985-ig 1,6 millió nyugat-európai textilmunkás veszti el munkahelyét. Növekszik a fejlődő országok műszálgyártó ka­pacitása, nyersanyagellátásuk bősé­ges, hatalmas belföldi piaccal, mun­kaerővel és új technológiával ren­delkeznek. Gyarapodnak Pakisztán valuta­­tartalékai, Karachiban a jegybank közölte, hogy a valutakészlet meg­haladja a 420 millió dollárt, 30 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.­­ A finn kormány május 1-től 8,21 százalékról 7,25 százalékra csökken­ti a leszámítolási kamatlábat az ipar fejlődésének előmozdítására, valamint a megélhetési költségek mérséklésére. • Az Air France jövő csütörtökön kezdi meg rendszeres járatai indí­tását Ho Si Minh-városba. A jára­ton Boeing 747-es gépek szolgálnak.­­ Japán és Dél-Korea egymás köz­ti kereskedelmének mérlege mind­inkább Japán javára billen: az év első két hónapjában a japán ex­port 747 millió dollár, az import pedig csupán 305 millió volt. A szö­uli kormány felszólított negyven ja­pán kereskedőházat, hogy idén leg­alább 25 százalékkal növeljék dél­koreai vásárlásaikat. Jugoszlávia 1946 óta tagja a wa­shingtoni Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banknak, amelytől azóta — 1977 végéig bezárólag — össze­sen 45 kölcsönt kapott. A kölcsönök együttes értéke 1,6 milliárd dollár volt. 4. Olaszországban 1 520 000 munka­­nélkülit tartottak nyilván januárban, az aktív lakosság 7,1 százalékát Ok­tóberben még 1 598 000 volt a mun­kanélküli, arányuk az aktív lakos­ságból 7,4 százalék. Al Kasszem jordániai közellá­tási miniszter Belgrádban tárgyal a gazdasági együttműködés fejleszté­séről és az árucsere bővítéséről. A Komoto japán külkereskedelmi és iparügyi miniszter közölte, hogy a kabinet a jövő hét végén tanács­kozik a kereskedelmi és a fizetési mérleg aktívumát csökkentő új ren­delkezésekről. A WSIELENTI • Finnországban sikerült elsimí­tani a bérvitát és elkerülni a pén­tek-szombatra hirdetett általános sztrájkot. A munkáltatók már most május 1-től megadják az eredetileg a jövő év elejére tervezett 1,5 szá­zalékos béremelést. 49 Indonézia kormánya nem szán­dékozik sem le-, sem felértékelni a rúpiát, noha a dollár gyengesége kihat Indonézia külkereskedelmére is — jelentette ki a dzsakartai köz­ponti bank elnöke. • Norvégia bruttó nemzeti termé­ke (GNP) idén csak 3,5 százalékkal növekszik, a tavaly ősszel várt 6,8 százalék helyett — közölte Kleppe pénzügyminiszter.­­ Nepál április 1-től a konvertibi­lis valuták két fajta elszámolását vezeti be. A létfontosságú árucik­kek (kőolajtermékek, cement, mű­trágya, szén stb.) behozatalakor to­vábbra is 12 rúpiát ér 1 dollár, a nem létfontosságú termékek export­jánál és importjánál pedig 16 rú­piát.­­ Az Egyesült Arab Emírségek pénzügyi tanácsa (bankja) a múlt év utolsó negyedében 7 százalékkal több hitelt nyújtott. A bank elnöke szerint ez is arra vall, hogy az ál­lam gazdasága túljutott a stagnálá­son, újból kezd megélénkülni.­­­ A spanyol dolgozók napi mini­málbérét április 1-től 10 százalék­kal, 548 pesetára (közel 7 dollár) emelik. Az előző hat hónap drágu­lását számításba vevő emeléssel ta­valy áprilishoz képest 25 százalék­kal nő a­ legalacsonyabb napibér. • Karamanlisz görög kormányfő országa közös piaci csatlakozásáról folytat három napig megbeszélése­ket Koppenhágában. • Az olasz nagykereskedelmi ár­index februárban 0,7 százalékkal, 122,5 pontra emelkedett (bázisév 1976) és 8 százalékkal magasabban állt, mint tavaly februárban. A Becslések szerint 1977-ben nyu­gatnémet cégek 1 milliárd dollárt ruháztak be az Egyesült Államok­ban; ez kétszerese volt az NSZK- ban végzett amerikai beruházások­nak. A Görögország kereskedelmi defi­citje az év első két hónapjában 624 millió dollárra emelkedett, az export csökkenése és az import váratlanul erős növekedése miatt. A deficitet a nemzeti bank a dollár elértékte­lenedésének tulajdonítja, s ha ez az irányzat folytatódik — mondják —, Görögországnak nehézségei támad­hatnak külföldi adósságai visszafi­zetésében. • Az Ázsiai Fejlesztési Bank és Vietnam Az Ázsiai Fejlesztési Bank elnöke Manilában meggyőződését fejezte ki, hogy a pénzintézet hamarosan köl­csönöket folyósíthat Vietnamnak. Bizonyos technikai problémák aka­dályozzák különféle beruházások fi­nanszírozását — fejtette ki a bank­elnök a Reuternek adott interjúban. Mint hozzátette, Vietnam ügyéről szót ejtenek majd a bank április 24-én Bécsben kezdődő éves köz­gyűlésén. Az egyesített Vietnamot egy éve vették fel a szervezetbe, s ekkor a VSZK kormánya új kölcsönök fejé­ben vállalta a dél-vietnami rezsim által hátrahagyott adósságok tör­lesztését. Egyelőre különféle jogi és technikai viták hátráltatják annak a 43 millió dolláros kölcsönnek a folyósítását, amelyet a déli ország­rész 8 beruházásához szavazott meg a bank. (Reuter) Japánban meghosszabbították a szocialista országoknak nyitott hitelkereteket Japán 10 vezető kereskedőháza közvetlenül lejárta előtt meghosz­­szabbította hitelkereteit, amelyet négy szocialista ország javára nyi­tott. Mint tegnapi számunkban kö­zöltük, a kereskedőházak Lengyel­­országnak, Romániának, Jugoszlá­viának és Bulgáriának csaknem 1,3 milliárd dolláros hitelkeretet nyi­tottak japán gépek és berendezések exportjának finanszírozására. Az üzleti tárgyalások elhúzódása miatt e hitelkereteknek több mint a fe­lét nem használták ki. A meghosszabbítások, amelyekről külön-külön állapodtak meg az egyes szocialista országokkal, 9 hónaptól 1 évig terjedő időtartam­ra szólnak. A lehívott hitelek ka­mata — ugyanúgy, mint eddig — 7 százalék, jelentette be a japán külkereskedelmi­ és ipari miniszté­rium (Reuter) A bonni gazdasági csúcstalálkozó előkészítése Az iparilag legfejlettebb nyugati államok negyedik csúcstalálkozójá­nak erőfeszítésére Bonnba utazott Carter elnök különmegbízottja, Henry Owen. Először a gazdasági és a pénzügyminiszterrel tárgyal, később fogadja őt Schmidt kancel­lár is. A nyugatnémet—amerikai megbeszéléseken mindenekelőtt azt vitatják meg, milyen konkrét té­mákról legyen szó az USA, Francia­­ország, Nagy-Britannia, Japán, Ka­nada, Olaszország és az NSZK ál­lam- és kormányfőinek júliusi ta­nácskozásán. A csúcstalálkozón Carter elnök­nek és Blumenthal pénzügyminiszter­nek meg kell hallgatni a többiek tanácsait — véli a Wall Street Journal vezércikke. Ahelyett, hogy kioktatnák kollégáikat a „refláció” áldásairól, fogadják el a többiek arra vonatkozó véleményét, hogy milyen hasznot hajtana a világgaz­daság egészének az amerikai mone­táris és fiskális politika határozott javulása. (APA, AP,DJ) Kollektív bérmegállapodás Írországban Az Ír Köztársaság szakszervezeti szövetségének vezetősége, az ír TUC elfogadta a kormány ajánlatát: a következő 15 hónapban az üzemi dolgozók legfeljebb 10 százalékos béremelést kaphatnak. A megállapo­dást a kormány gazdaságpolitikájá­nak győzelmeként könyvelik el, se­gítségével biztosítható az ipar nyu­galmi állapota és a bérinfláció kor­dában tartása. Colley pénzügyminisz­ter egy hónappal korábban közölte, hogy az idei költségvetésben igen nagy adóerngedményeket kapnak a bérből és fizetésből élők, feltéve, ha elfogadják a béremelések korláto­zását. A dolgozók két ütemben kapják meg a béremelést: 8 százalékot a megállapodás első 12 hónapjában, a további kettőt a fennmaradó három hónap alatt. A kollektív szerződés megszorításokat is tartalmaz a sztráj­kokra vonatkozóan: előírja, mennyi­vel előbb kell bejelenteni a munka­­beszüntetés szándékát, valamint meg­kezdeni a jogi procedúrákat, ame­lyeknek meg kell előzniük a sztráj­kot. (Reuter) Ötéves exportprogram a Fülöp-szigeteken Marcos Fülöp-szigeti elnök öt­éves nemzeti exportstratégiát hozott nyilvánosságra, a tervek célja az ország gazdasági növekedésének gyorsítása lesz. Az 1978—1982 közötti időszakra vonatkozó exporttervet az ország exporttanácsának éves konfe­renciáján írta alá. Elmondta, hogy az új exportprogram koordinálni és ésszerűsíteni kívánja az állami és a magán­export-tevékenységet. Olyan nagyméretű integrált kereskedelmi vállalatokat akarnak létrehozni, amelyeket állami ösztönzőkkel irá­nyítanának. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a fejlett országokban erősödnek a protekcionista hangok és felszólította az érdekelt kormá­nyokat, hogy szorítsák vissza ezeket a tendenciákat. A Fülöp-szigeti gazdaságot jelen­leg mintegy 6,5 milliárd dollár kül­­födi adósság terheli. Az új export­­program a következő öt évre a ki­vitel évi 20 százalékos növekedését irányozza elő, és így az időszak vé­gére az ország exportja 7,9 milliárd dolláros szintet érne majd el. Ösz­­szehasonlításképpen: a Fülöp-szige­­tek tavaly 3,15 milliárd dollár ér­tékben exportált, ez 22 százalékkal volt több a tavalyelőttinél. (AP—DJ) VILAGG­azdasag Az inflációs veszély az Egyesült Államokban Carter hazaérkezése után nyilatkozik A kemény tél és a szénbányá­szok sztrájkja a vártnál kevésbé és csak átmenetileg hatott az Egye­sült Államok gazdaságára — ez derül ki a Washingtonban tegnap közzé­tett adatokból. A gazdasági élet 12 legfontosabb mutatójából havonta kiszámított összetett index február­ra az előző hónaphoz képest válto­zatlan értéket mutat, januári hir­telen (1,3 százalékos) esése tehát nem folytatódott. A kormány gaz­dasági szakértői megkönnyebbülés­sel nyugtázzák az index alakulását, mert a hanyatlás megismétlődését a sokéves tapasztalatok alapján gaz­dasági visszaesés előjelének szokták tekinteni. Schultze, az elnök gazdasági ta­nácsadó bizottságának feje, kijelen­tette, hogy 1978-ra „meglehetősen jók” a további expanzió kilátásai. Ezt főleg azzal indokolta, hogy a raktárkészletek a forgalomhoz vi­szonyítva alacsony szinten vannak, a fogyasztói hangulat jó és a vál­lalatok állóeszköz-beruházásainak mutatói szilárdak. „Ezért arra szá­mítok, hogy a második negyedév­ben a termelés újra fellendül, mi­után az első negyedévi vesztesége­ket pótoltuk. A második félévben a növekedés üteme állandó lesz.” A kormány fő gazdasági tanács­adója azonban az infláció tekinteté­ben kevésbé bizakodó. „Az élelmi­szerárak emelkedése és a dollár ár­folyamának gyengülése nagyobb mértékben fog hozzájárulni az inf­lációs nyomáshoz, mint korábban gondoltuk” — mondta Schultze. Az infláció üteme, az élelmiszerektől eltekintve, az 1975 óta érvényesülő évi 6—6,5 százaléknak felelne meg, de az élelmezési cikkek január­­februári, évi 14,4 százaléknak meg­felelő emelkedése aggodalomra ad okot A drágulásban — mondja egy vál­lalati tanulmány — a hús jár az élen. Ennek fő oka, hogy az előző három év alatt a kedvezőtlen ár­szint hatására az USA szarvasmar­ha-állománya 116 millióra esett az 1975. évi 132 millióról. A gabona­­ellátás bőséges (januárban a kíná­lat 12 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban), de egy­részt a farmerek támogatásának tervezett emelése (a földek parlagon hagyásának premizálása), másrészt a várható külföldi kereslet, s végül a bizonytalan időjárási kilátások miatt nem valószínű, hogy erről az oldalról lépjenek fel a hús és a tejtermékek drágulását ellensúlyozó erők. Az általános inflációs kilátásokat erősen rontotta a US Steel acél­árainak emelése (VILÁGGAZDA­SÁG, március 31., 4. oldal). Carter elnök Brazíliában tartott sajtóérte­kezletén kijelentette, hogy a drágí­tás a szükség­esnél sokkal nagyobb, és „igen komoly” további inflációs nyomást fog kifejteni. Az elnök egyébként nem volt hajlandó sem ezzel kapcsolatos terveiről nyilat­kozni, sem kialakulóban levő inflá­cióellenes programját ismertetni. Washingtonban azonban Mondale alelnök sajtóértekezleten közölte, hogy a Carter-kormány nem szán­dékszik kötelező érvényű árkorlá­tozások útján az emelés visszavo­nására kényszeríteni a nagy acél­vállalatot. Visszatérve az elnök televízión közvetített brazíliai sajtóértekezleté­re, Carter arról beszélt, hogy szé­les fronton szándékszik támadást indítani az áremelkedés ellen, de nem mondta ki kereken, hogy az infláció az „1. számú közellenség” , amit pedig sok tanácsadója sür­getett. Pozitív fejleménynek tekin­­­tik viszont ezek a tanácsadók, hogy az elnök megígérte: külföldi utazá­sának befejezése után személyesen fogja tájékoztatni a nyilvánosságot a döntésekről, „amelyeknek kidol­gozásán most fáradozunk”. Az el­nöknek ezeket a szavait úgy értel­mezik, hogy Carter nem szándék­szik a háttérben maradni, hanem látványos módon, személyesen akar­ja kezébe venni az árstabilizálási akció vezényletét. (AP—DJ, Reuter) Az IMF nem hitelez PERU ADÓSSÁGSZOLGÁLATI GONDJAI A Perunak kereskedelmi hiteleket nyújtó nemzetközi koordinációs bi­zottság hat tagja, a Manufacturers Hanover Trust, a Citibank, a Wells Fargo Bank, a Dresdner Bank, a Bank of Tokyo képviselői tárgyal­nak Limában a dél-amerikai ország fizetési problémáiról. A bankok haj­landók lennének megadni a már ko­rábban megállapodott 260 millió dollár hitelt, ha a Nemzetközi Va­luta Alap engedélyezné a régebben nyitott 100 millió dolláros készen­léti hitelkeretből a most esedékes 10 millió dollár lehívását. Mint ko­rábban már közöltük, március 10-én megszakadtak az IMF és Peru tár­gyalásai az újabb részletről, mert a valutaalap úgy tartja: Peru nem tesz eleget ígéreteinek, nem hajt végre drasztikus takarékossági intézkedé­seket. Jól értesült limai bankárok úgy tudják, hogy Peru kormánya most új gazdasági csomagtervet dol­goz ki, amelyben állítólag az IMF követelése, a sol leértékelése is sze­repel. Peru külföldi tartozása 4,2 milli­árd dollár, az idei adósságszolgálati kötelezettsége 1 milliárd körül mo­zog. Az 1978. évi várható export vi­szont 1,9 milliárd dollár. A Szovjetunióval szembeni adós­ságok átütemezéséről tárgyal Moszk­vában egy magas rangú perui dele­gáció. Richter tábornok, a küldött­ség vezetője közölte, hogy a Szov­jetuniótól mezőgazdasági gépek­, szállító- és hírközlési berendezések vásárlására vettek fel áruhiteleket Hozzáfűzte: hasonló megbeszélése­ket folytatnak más hitelező országok­kal is. (AP—DJ, Reuter) A svéd korona nem tér vissza a kígyóba Svédország nem látja indokolt­nak, hogy leértékelje idén a koro­nát, s a kormány jelenleg nem fog­lalkozik azzal a gondolattal sem, hogy visszaterelje a svéd koronát a közösen lebegő valuták „kígyójába” — közölte Falldin miniszterelnök. Tavaly augusztusban — mint is­meretes — a valutakígyóból való kilépés után 10 százalékkal érté­kelték le a koronát egy 15 valutá­ból álló „kosárral” szemben. A le­értékelés óta a svéd pénznem sta­bil maradt, leértékelődése a valu­takosárhoz képest jelenleg 11 szá­zalék. A dollár értékének esését ugyanis a kosárban ellensúlyozta a nyugatnémet márka és a svájci frank erősödése. A recesszió beálltá­val Svédország az erős foglalkozta­tottság politikája mellett állt ki, az NSZK nézetei némileg eltérőek; a valuták hullámzása a közösen le­begtető tagok nézeteinek eltérését bizonyította, és Svédország egyre nehezebben tudta elviselni a márka emelkedését. Ha Svédország tovább­ra is részt vett volna a közös lebeg­tetésben, a márka magával húzta volna a koronát, amely így túlér­tékelt pénznemként újabb spekulá­ciós hullámoknak lett volna kitéve. Bohman gazdasági miniszter sze­rint az 1976 októbere óta végrehaj­tott­­ leértékelés annak következ­ménye, hogy 1975 és 1976 folyamán több mint 40 százalékkal emelked­tek a bérköltségek. A miniszter két napig Bonnban tárgyalt a két ország gazdaságpolitikájáról és Svédország kapcsolatairól az EGK-val. Svédor­szág gazdasági partnerei sorában az NSZK foglalja el az első helyet: 1977-ben 8,7 milliárd márka értékű árut szállított, elsősorban gépeket, tehergépkocsikat, elektromos- és vegyipari árukat. Svédország ex­portja 4,8 milliárd márka volt. (MTI, Reuter, AP—DJ) VILAGGAZIMUVIG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA ÉS A KONJUNKTÚRA ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET LAPJA Meg­jelenik hetenként ötszftr INDEX: 25 008 ISSN 0042-6148 FSwertesr*3: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-Helyettes VÁJNA JÁNOS Szerkesztőség: Bp. V . Dorottya u 6. IV. em. Postocim 1397 Budapest. Pf. 534. Telefon: T84-055 Kiadio o Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc igazgató Kiadóhivatal 8p 1085 Blaho lujzo tei 1—3 Postacím: Budapest Tejefon: 343-100 Előfizethető minden magyar postahivatalnál Előfizetési díj egy évre 2400 Ft Terjeszti a Maayor posta 78.3102/9*3 - Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest F. v. Bolnár Imre Nyomta Szikra l­pnyomda Budapest F. v. Csöndes Zoltán

Next