Világgazdaság, 1978. április (10. évfolyam, 64/2318-82/2336. szám)

1978-04-07 / 66. (2320.) szám

2­­^(g ] 1978. ÁPRILIS 7. Vietnami—nyugatnémet olajkutatási megállapodás A VSZK és az NSZK gazdasági kapcsolatainak eddigi legfontosabb eseménye, hogy Hanoiban aláírták a Petrovietnam cég és a nyugatnémet Deminex olajtársaság együttműkö­dési megállapodását. Az egyezmény értelmében a nyugatnémet vállalat a kontinentális talapzaton kutat ola­jat egy 8200 négyzetkilométeres te­rületen a déli országrészben. A megbízás értékét nem közöl­ték, a kutatást a Deminex saját kockázatára végzi, s a termelés bein­dulásával a költségek egy részét nyersolajban fizeti vissza a VSZK. Nyugatnémet részről hangoztatták, hogy a megállapodás nem tekint­hető közös vállalkozásnak, de a­­ De­minex részt vesz vietnami olajku­tatás­ szakemberek képzésében és bekapcsolódik a feldolgozásba is. A most aláírt egyezmény lendü­letet adhat az eddig nagyon szerény gazdasági kapcsolatoknak is. Az el­múlt másfél évben egy sor nyugat­német nagyvállalat és bank képvise­lője látogatott el Hanoiba, de nem jutottak tovább a gazdasági együtt­működés lehetőségeinek felmérésé­nél. Az olajkutatási megállapodástól azt várják, hogy pozitívan hat majd más nyugatnémet vállalatok tárgya­lásaira is. A két ország kölcsönös árucsere-forgalmának­ összértéke ta­valy mindössze 17,5 millió dollár volt. A VSZK — mint ismeretes — kifejezte érdeklődését a tőkés or­szágokkal való gazdasági kapcsola­tok fejlesztése iránt, ennek kereteit szabta meg tavaly az úgynevezett „beruházási kódex”. (MTI, AP—DJ) Újabb részletek a jugoszláv beruházási törvényről A külföldi tőkeberuházásokról hozott törvény újabb részleteit hoz­ták nyilvánosságra Belgrádban. E beruházások a jövőben kiterjedhet­nek a közlekedési hálózatra, a szál­lításra, a kommunális tevékenység­re. Mint a Tanjug hírügynökség kö­zölte, a múlt héten a parlamentben jóváhagyott törvény lehetővé teszi, hogy a külföldi tőkerészesedés meg­haladja a hazai partner részesedé­sét. Mint ismeretes, eddig egy-egy vállalat tulajdonában legfeljebb 49 százalékban vehetett részt a külföl­di cég. Más kedvezmények is hivatottak serkenteni a külföldi beruházókat: megóvják őket a számukra esetleg hátrányos törvénymódosítások, új rendelkezések következményeitől. Emellett idő előtt felmondhatják a jugoszláv féllel kötött szerződést, ha a cég több évig veszteséget könyvel el, vagy a hazai partner lényeges szerződési kötelezettségek­nek nem tesz eleget. Belgrádi statisztika szerint tíz éve jelent meg az első nyugati be­ruházó Jugoszláviában, azóta 164 tőkerészesedési, illetve vállalatala­pítási megállapodást írtak alá. A létrejött összesen 26 milliárd dinár összegű beruházásból azonban csak 5,7 milliárd dinár a külföldi része­sedés, átlagosan nem több, mint 15 százalék. A legtöbb tőkét amerikai, nyugatnémet és olasz cégek fektet­ték be. (DPA) O. Mintoff, Málta miniszterelnöke április 5—6-án Belgrádban tárgyalt Gyuranovics jugoszláv miniszterel­nökkel. • A Simos Kopari jugoszláv autó­gyár ipari kooperációról, s általában az együttműködés szélesítéséről tár­gyal a Citroennel. Janko Szmole, a jugoszláv szövetségi végrehajtó ta­nács tagja fogadta Taylort, a Citroen francia autógyár elnökét. • Az Air France megindította a 250 utast szállító légibusz rendszeres Pá­rizs—Moszkva járatát A gép heten­te kétszer közlekedik a két főváros között. • Az amerikai bányaépítők is jó­váhagyták a munkáltatókkal kötött megállapodást s ezzel véget ért az Egyesült Államok leghosszabb szén­bányász-sztrájkja. A. Duchateau, az EGK brüsszeli bizottsága külügyi osztályának ve­zérigazgatója Belgrádban tárgyal a közösség és Jugoszlávia új kereske­delmi megállapodásáról. A Szovjetunió és az NDK idei árucsere-forgalmának értéke 7,3 milliárd rubel; húsz évvel ezelőtt 1,4 milliárd volt — közölte Patoli­­csev szovjet külkereskedelmi mi­niszter.­­ Ülésezik a bolgár—török gazda­sági, ipari és műszaki-tudományos együttműködési vegyesbizottság köz­lekedési albizottsága. Megvizsgálják a postai és a kereskedelmi hajózási együttműködés bővítésének lehető­ségeit. «» Tuffanian tábornok, iráni had­ügyminiszter-helyettes befejezte csehszlovákiai látogatását. Az illeté­kes miniszterekkel tárgyalt a két ország gazdasági kapcsolatainak fej­lesztéséről, elsősorban Csehszlová­kia fokozott részvételéről Irán ipa­rosításában.­­ Az angol kormány jóváhagyta, hogy a Leyland cég 450 millió font sterling segélyt kapjon az idén. Az amerikai szenátus április 26- án fejezi be a Panama-csatornára vonatkozó második szerződés vitá­ját, s a Carter-kormány csak az után terjeszti a kongresszus elé ja­vaslatát, hogy 4,8 milliárd dollár értékű korszerű fegyvert adjanak el közel-keleti országoknak. «8] Az NSZK fizetési mérlegének aktívuma — ideiglenes adatok sze­rint — februárban 2,25 milliárd márkára emelkedett a januári 1,77 milliárdról A W­l] JELENTI­ S Az öt északi ország szakszerve­zeti tanácsának együttműködési bi­zottsága a Chile elleni nemzetközi bojkottot és a Dél-Afrikával folyta­tott kereskedelem megszüntetését sürgeti.­­ Ecevit török miniszterelnök a jövő héten kétnapos hivatalos láto­gatást tesz Jugoszláviában. Gyura­novics miniszterelnökkel a balkáni együttműködést, a földközi-tengeri problémákat és más két- és sokol­dalú gazdasági és politikai kérdést vitat meg.­­ Az Egyesült Államokban e hé­ten 216 566 autót gyártanak, többet, mint az elmúlt öt év bármelyik he­tében.­­ Első ízben haladja meg az 5000 dolláros határt az évi tandíj a leg­rangosabb amerikai egyetemeken. • Husszein, Jordánia királya, Tito elnök meghívására hivatalos látoga­tást tesz áprilisban Jugoszláviában. • Kína megnyitotta első légijáratát Afrikába; a Peking—Karachi—Ad­­disz Abeba vonal 10 ezer kilométer hosszú, az utazás 12 órát tart. • Károly Gusztáv svéd király Tito elnök meghívására szeptember 11-én háromnapos látogatásra Belgrádba érkezik. • A japán Mitsui elnöke javasol­ta, Tokió adjon 5 milliárd dollár kamatmentes segélyt a fejlődő or­szágoknak, s ezzel is csökkentse a rekordnagyságú, 22,9 milliárd dollá­ros devizatartalékot. KSTI Izrael aláveti magát a Biztonsá­gi Tanács határozatának és nem szállít többé fegyvereket Dél-Afri­­kának. *­ Dánia külkereskedelmi deficitje februárban 1 milliárd koronára csökkent a januári 1,9 milliárdról. Az import 6,3, az export 5,3 milliárd korona volt. * A Világbank 120 millió dolláros kölcsönnel segíti Dél-Korea Vasút­vonalainak villamosítását, illetve mozdonyok és gördülőanyagok vá­sárlását. A 17 évre szóló hitel ka­mata évi 7,4 százalék. • Április 3-án 10—20 centimes­­tel drágultak a francia napilapok, csupán a Le Matin ára maradt 1,60 frank. 4B Fraser, Ausztrália miniszterelnö­ke április 19—20-án kétnapos „mun­kalátogatást” tesz Japánban. Meg­beszéléseinek egyik legfontosabb té­mája a dollár értékének hanyatlá­sa. Lerakták a bolgár-román vízerőmű alapkövét Nikopol—Turnu Magurele határ­­városok körzetében szerdán ünne­pélyesen elhelyezték a bolgár—ro­mán dunai vízerőmű alapkövét. Az ebből az alkalomból tartott nagy­gyűlésen, illetve ünnepségen jelen volt Todor Zsivkov bolgár és Nico­­lae Ceausescu román államfő. A szovjet műszaki közreműködés­sel megvalósuló beruházás elkészül­te után két 400 megawatt teljesít­ményű részből áll, és mind Romá­nia, mind Bulgária számára évente több mint 1,8 milliárd kilowattóra elektromos energiát termel majd, ezenkívül jelentősen könnyíti a du­nai hajózást. Zsivkov és Ceausescu az ez alka­lommal folytatott tárgyaláson meg­állapodást írt alá egy olefingyár kö­zös építéséről és az olefingyártás­ban kialakítandó szakosodásról. Át­tekintették a kétoldalú kapcsolatok egész rendszerét és megvitattak né­hány nem­zetközi kérdést is. (MTI) Osztrák-iráni nukleáris együttműködés Bécsben folytatódnak májusban a­­ szakértők tanácskozásai az atom­­­energia terén folytatandó együttmű­ködésről — közölte ausztriai tartóz­kodása utolsó napján Khalatbari iráni külügyminiszter. Irán — mint ismeretes — megállapodásokat kö­tött már az NSZK-val (két atom­erőmű vásárlásáról), Franciaország­gal (ugyancsak két erőmű vételé­ről), és hamarosan várható az USA- val kötött szerződés aláírása. Auszt­ria esetében nemcsak a Bécs által kívánt hulladéktárolásról van szó, hanem Teherán igénybe szeretné venni az osztrák know-how-t, tech­nológiai és gazdasági segítséget is. (APA) Az USA hozzájárulása az ADB hitelfolyósításához Az Egyesült Államok azt tervezi, hogy 400—445 millió dollárt folyó­sít az Ázsiai Fejlesztési Banknak (ADB). Az összeget a jövő évtől kezdve számított négy év során ked­vezményes hitelek nyújtására szán­ják. Bergsten amerikai pénzügymi­niszter-helyettes a képviselőház pénzügyi albizottságában elmondta azt is, hogy az USA az 1979—1981- es időszakra 125 millió dollárt kí­ván adni az Afrikai Fejlesztési Banknak kedvezményes hitelnyújtás­ra. Április 22-én ülnek össze az Egyesült Államok és más donor-, országok, hogy végső döntést hozza­nak a két banknak adandó össze­gek ügyében. (AP—DJ) Rhodesia súlyosbodó gazdasági gondjai Rhodesia április 2-án, 5 hónapon belül immár másodszor, leértékelte dollárját , mintegy 5 százalékkal a dél-afrikai randdal és 8 száza­lékkal az amerikai dollárral szem­ben. A hivatalos bejelentés a gaz­daság további romlásáról tesz ta­núbizonyságot, a három ok pedig: a világrecesszió, az ENSZ által ki­mondott gazdasági szankciók és a szabadságharcosok ellen vívott há­ború.. A gazdasági szankció azt jelenti, hogy Rhodesiának titokban kell ke­reskednie a világgal, s ez óhatat­lanul leszorítja az exportárakat és felnyomja az import értékét. Drá­gán kell megfizetnie a réz, a nik­kel, a króm, az azbeszt, a dohány és a gyapot exportját vállaló feke­tekereskedelmet, és ezentúl többet kell adnia az energiahordozókért, a fegyverekért és a lőszerért. Nemrég megjelent bankjelentések szerint az ipari termelés gyengül, valószínűleg nem éri el a tavalyi 3 százalékos növekedést sem; a fi­zetési mérleg passzívuma növek­szik, a GDP rohamosan esik, az infláció — amely jelenleg 10 szá­zalék körül van —, idén tovább növekszik. Salisburyben terjed a meggyőződés, hogy a politikai meg­fontolásoknál sokkal inkább a gaz­daságiak kényszerítették a Smith­­kormányt, hogy engedményeket te­gyen a fekete vezetőkkel folytatott tárgyalásokon. (Reuter) IDA-kölcsön Etiópiának A Nemzetközi Fejlesztési Társaság (IDA) 24 millió dolláros kölcsönt nyújt Etiópiának — jelentette be a Világbank addisz abebai képviselője. Ezt az összeget a mezőgazdaság fej­lesztésére folyósítja, s a megállapo­dás szerint Etiópiának 40 év alatt kell visszafizetnie. Tavaly Etiópiának 90,6 millió b­rrt (45 millió dollárt) hozott a mező­­gazdasági termékek exportja. A ki­vitel legnagyobb tételei a hüvelye­sek és az olajos magvak voltak, írja a héten kiadott jelentésében az etió­­piai gabonaügynökség, amely a me­zőgazdasági export-importért felelős. Jó kilátások vannak arra, hogy a­­ mezőgazdasági export, a külkeres­kedelmi bevételek emelkedő irány­zatával párhuzamosan növekedjen. Etiópiában nincs gabonahiány, ha­nem a kedvezőtlen szállítási feltéte­lek okozzák a fennakadásokat a vá­rosok, elsősorban a főváros ellátá­sában. Márciusban például 4300 má­zsa gabona, 50 százalékban tejf (ez a kölesféle a legjelentősebb élelmi­szergabona) érkezett naponta Addisz Abebába, s ez nagyjából kielégítette az igényeket. A szállítási problémák mellett a helyzetet súlyosbítják a vidéken feketéző kereskedők. Az ügynökség jelentése szerint az 1976— 1977-es időszakban Etiópiában mint­egy 4 millió tonna gabona termett. (MTI) VILÁGGAZDASÁG az árak és a bérek emelése portugáliában A minimális bérek emelésével igyekszik elfogadhatóvá tenni Soares portugál miniszterelnök a még e hé­ten várható széles körű áremelke­déseket. A mezőgazdasági munká­sok minimális havi bére 31,4 száza­lékkal 4600 escudóra (115 dollárra) emelkedik, az uránbányászoké pe­dig 26,7 százalékkal 5700 escudóra. A megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy a kormány korábban jelezte: az idén nem engedélyez 20 száza­léknál nagyobb béremeléseket. Lisszaboni bejelentés szerint pén­tektől tetemesen emelkedik sok élel­miszercikk ára. Soares miniszterel­nök a hírekre utalva kijelentette, hogy egy átlagos család fogyasztását figyelembe véve az élelmiszer drá­gulása nem éri el a 20 százalékot. A parlament költségvetési vitájá­val egy időben sztrájkba léptek az állami alkalmazottak, egy hónapon belül immár másodszor. A kormány 15 százalékos béremelést kíván, de aíz állami alkalmazottak ezt mél­tánytalannak tartják, mert az inflá­ció várható üteme ebben az évben eléri a 22 százalékot. Közben folytatódnak a tárgyalá­­sok a portugál kormány és a Nem­zetközi Valuta Alap képviselői kö­zött a Lisszabon által kért 50 mil­lió dolláros készenléti hitelről. Az eszmecserék tétje nem is annyira az 50 millió dollár, hanem sokkal inkább az, hogy a hitel folyósítása egyengetné az utat az ennél jóval nagyobb összegű, mintegy 750 mil­lió dolláros 14 fejlett tőkésország által felkínált kölcsön előtt. Az IMF, a több szükségintézkedés elle­nére, még mindig erélytelenséggel vádolja a kormányt. Lisszabonban nyíltan beszélnek arról, hogy az eszmecserék esetleg végleg megsza­kadnak. Az IMF szigorú követelései között szerepel többek között a bankkamatláb felemelése 13 száza­lékról 20 százalékra. A Nemzetközi Valuta Alap másik követelése, hogy a kormány az idén 800 millió dol­lárra mérsékelje a fizetési mérleg deficitjét, amely tavaly megközelí­tette a másfél milliárdot. Lisszabon tart az újabb megszorí­tásoktól, mert a munkanélküliség immár az aktív lakosság 15 százalé­kára terjed ki és a szigorú gazda­ságpolitika esetleg újabb munkás­elbocsátásokra vezethet. Ülésezik a spanyol parlament is. Suárez miniszterelnök beszédében leszögezte, hogy a kormány foly­tatja eddigi politikáját. A gazda­sági program középpontjában vál­tozatlanul a Moncloa-paktumnak nevezett megállapodások végrehaj­tása áll. (Reuter, AP—DJ) Munkanélküliség elleni akciónap Nyugat-Európában Eddig példátlan, egész Nyugat- Európára kiterjedő tiltakozó mozgal­mak jegyében zajlott le a munka­­nélküliség ellen meghirdetett akció­nap Nyugat-Európában. Mint isme­retes, az Európai Szakszervezeti Szö­vetség (ETUC) az EGK koppenhá­gai csúcsértekezlete előtt, április 5-én egész Nyugat-Európára kiter­jedő tiltakozó akciókat szervezett Az ETUC-nak 18 országból 31 szak­­szervezet a tagja 40 millió munkás képviseletében. A munkát keresők száma a 18 országban megközelíti a 8 milliót, ebből 6 millióan vannak állás nélkül az EGK országaiban. A szakszervezetek követelik a fo­gyasztás élénkítését, a nyugdíjkor­határ leszállítását, a munkaidő csökkentését, az állami szektor megerősítését, a beruházások kiter­jesztését, valamint biztosítékokat arra nézve, hogy az új műszaki megoldások nem munkahelyek megszűnésével, hanem éppen ellen­kezőleg, új munkahelyek keletke­zésével járnak. Vetter, az ETUC nyugatnémet elnöke személyesen is tolmácsolja a szakszervezetek köve­teléseit, az EGK ma kezdődő kop­penhágai csúcsértekezletén. Kérdés, hogy kielégítő választ kap. Schmidt nyugatnémet kancel­lár közelmúltban tartott párizsi saj­tókonferenciáján kijelentette: ha nem sikerül megtalálni a munka­­nélküliség ellenszerét, 1985-ben esetleg 3 millió munkanélküli lesz Nyugat-Németországban, majdnem háromszor annyi, mint most. (Reu­ter, AP) Parlamenti választások a Fülöp-szigeteken Parlamenti választásokat tartanak ma a Fülöp-szigeteken, a mintegy 20 millió választásra jogosult állam­polgár az ideiglenes nemzetgyűlés 200 képviselői mandátumából 165- nek a sorsáról dönt. A mandátumok megszerzéséért több mint 600 jelölt illetve 28 politikai csoport vetélke­dik. Az elnöknek, Morcosnak joga van arra, hogy a kormány 20 tagját képviselőnek nevezze ki. A Fülöp-szigeteken — mint isme­retes — 1972 óta rendkívüli állapot van érvényben, az elnök törvényen kívül helyezve valamennyi politikai pártot, rendeleti úton kormányozza az országot. A mostani választások megrendezését megfigyelők az ország belső helyzetének némi konszolidá­lódásaként értékelik, de megjegyzik, hogy a választások kimenetelétől függetlenül Marcos megőrzi állam- és kormányfői tisztjét s azt a jo­gát, hogy feloszlathassa az ideiglenes parlamentet. A Fülöp-szigeteki kormány egyéb­ként — hatalmon maradása nem kétséges — viszonylag kedvező gaz­dasági helyzetről adhatott számot a választási kampány során. A köz­ponti bank szerdán tette közzé a múlt évre vonatkozó jelentését, s ebből kitűnik, hogy a fizetési mérle­get 164 millió dolláros aktívummal zárták, a kereskedelmi mérleg de­ficitjét pedig 27,9 százalékkal 764 millió dollárra csökkentették. Az export 22,4 százalékkal, az import pedig 7,7 százalékkal bővült. A me­zőgazdaság 6,1 százalékkal, a feldol­gozó­ipar 3,4 százalékkal, a bányá­szat pedig 7,2 százalékkal növelte termelését. Az infláció üteme 8 szá­zalékos volt. A jelentésből kitűnik: a bank nem bízik abban, hogy 1978-ban is si­kerül elérni az 1977-es eredménye­ket. A nemzetközi gazdasági hely­zetre, az erősödő protekcionizmusra és az új nemzetközi cukoregyez­ményre hivatkozva a központi bank úgy véli, hogy az exportnövekedés üteme csökkenni fog, a belső gaz­dasági helyzet fellendülése viszont az importnak ad újabb lökést. Eb­ből az következik, hogy a kereske­delmi mérleg helyzete romlik. Virata pénzügyminiszter a napok­ban ismertette a kormány idei köl­csönfelvételi tervét, amely 950 mil­lió dollárról szól. A héten írt alá megállapodást a manilai központi bank 400 millió dolláros konzorciális kölcsön felvételéről, egy húsz bankból álló szindikátussal, amelyet a Manu­­facturers Hanover vezet. A kölcsön tíz éves, kamata 1 százalékkal ha­ladja meg a szokásos londoni bank­közi kamatszintet. Virata elmondta, hogy a kölcsönnek alig felét használ­ják korábbi adósságok törlesztésére, a nagyobb részt új vállalkozások fi­nanszírozására fordítják. (MTI, AP— DJ, Reuter) ____________ Kína és a Mitsubishi együttműködési megállapodása A japán Mitsubishi üzleti csoport hosszú lejáratú műszaki együtt­működési megállapodást írt alá Kíná­val. A megállapodás alapján a japán vállalat részt vesz Kína iparfejlesz­tésében, elsősorban a nehéziparban és a vegyiparban. Tokiói értesülések szerint Peking azt szeretné, ha a szerződés legalább tíz évig lenne ér­vényben, s ha lehet, egészen 2000-ig, addig az évig, amikor Kína a pekingi vezetés tervei szerint műszaki szín­vonalában elérné az iparosodott nemzetek szintjét. A japán cég és a pekingi kormány képviselői arról is tárgyalnak, hogy a Mitsubishi japán mérnököket küldene Kínába a helyi szakemberek képzésére. (AP—DJ) VMGGAZMSItG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA ÉS A konjunktúra ÉS piackutató INTÉZET J­AFJA Megjelenik hetenként ötször INDEX: 25 008 ISSN 0042-6148 FOSWVesni: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes VÁJNA JÁNOS Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Postádél 1397 Budapest, Pf 534. Telefon: 104-055 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc Igazgató Kiadóhivatal, Bp. 1085 Blaha Lujza tér 1—3 Postacím- 1959 Budapest Telefon: 343-100 Előfizethető minden magyar postahivatalnál Előfizetési díj egy évre 2400 Ft Terjeszti a Monyor Posta 78.31P2­9 4 - Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest F. v. Bolnér Imre Nyomta Szikra l­annyomda, Budapest F. v. Csöndes Zoltán

Next