Világgazdaság, 1978. június (10. évfolyam, 104/2358-125/2379. szám)
1978-06-01 / 104. (2358.) szám
MAGYAR GAZDASÁG Energetikai találmány — kivitelező nélkül Mit tud a kombusztoros kazán? Stockholmi tudósítónktól: A gépipar, az élelmiszeripar és a gyógyszeripar területén lát jó együttműködési lehetőségeket Eric Petterson, a svéd Iparügyi Hivatal vezérigazgatója, aki mint a magyar—svéd kooperációs vegyesbizottság társelnöke a bizottság közelmúltban lezajlott stockholmi ülése után interjút adott lapunknak. A vezérigazgató nagyra értékelte a ma már hagyományosnak tekinthető kooperációkat, de óva intett e speciális forma szerepének eltúlzásától. Az energiahordozók kitermelésével és beszerzésével, valamint átalakításával, szállításával, tárolásával, elosztásával foglalkozó vállalatok, intézmények a beruházási javak idei seregszemléjén a gazdasági életben játszott szerepüknek megfelelő helyet foglalták el. Gondoljunk csak arra, hogy az Energiagazdálkodási Intézet a vásári főbejárattal szemben, a D-pavilonban, míg az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt a B-pavilonban — bár kissé háttérbe szorítva — helyezkedett el. Természetesen egy ilyen szakmai jellegű bemutatón a szervezőktől nem kérhetjük számon, egyéb szempontokat félretéve miért nem vállalnak nagyobb részt a lassan változó, elmaradott energiagazdálkodási (elsősorban felhasználói) szemlélet elleni küzdelem alkalmi vezetéséből. Az is igaz, hogy egy nyolcnapos rendezvénysorozaton sem hely, sem idő nincs rá, hogy minden, a témával kapcsolatos berendezést egy helyen, akár közös pavilonban állítsanak ki. (Ez energiatakarékossági kiállítás, szimpózium feladata lenne.) De arról igenis lehetne szó, hogy energiagazdálkodási szempontból újszerű, világszínvonalon álló, valamint az elavult berendezések, elgondolások közötti különbségek látványos, akár szemfényvesztő hangsúlyozására egy olyan lehetőséget is megragadjanak, mint például a jövő évi BNV. Ahogy már említettük, az Energiagazdálkodási Intézet standja a főbejárattal szemben kapott helyet, a D-pavilonban. Nem vonultatta fel a termékek széles skáláját, hanem rendkívül szerényen csak egy berendezés modelljét ismertette a rendkívül kevés érdeklődővel. A már számos országban szabadalmaztatott kombusztoros kazáncsaládról van szó. A kombusztoros kazántípus elvi alapja az, hogy az égési folyamatot térben és időben elnyújtja, és így számos gazdasági, környezetvédelmi előnye van. Központi fűtésre éppúgy lehet alkalmazni, mint ipari gőztermelésre, sőt erőművi energiatermelésre is. Másfél évtized kutatási-fejlesztési munkája fekszik ebben a találmányban, amelyet különben a régi, de még nem teljesen elavult kazánoknál is lehet alkalmazni. A találmány értékét egyébként — sajnos — ma még csak az ilyen célú hazai hasznosítással lehet alátámasztani. Pedig a központi fűtésű kazánoknál például a kombusztoros kazánok acélszükséglete mintegy fele a más hazai gyártmányokénak, de nem megvetendő az sem, hogy élettartamuk hosszabb. A szállítás és az összeszerelés szempontjából az sem elhanyagolható, hogy az új típusú kazánok szerkezetileg több részből állnak, ez különben érvényes az ipari gőztermelő kazánok esetében is. A kombusztorizáláshoz szükséges szerkezeti elemeket a régi, de még nem teljesen elavult kazántérben is el lehet helyezni, amiből nyilvánvalóan következik, hogy viszonylag tetemes beruházási költséget lehet megtakarítani. Ezeknek a kazánoknak további előnyük — már több mint száz átalakítást végeztek a feltaláló útmutatásai alapján Magyarországon —, hogy a csúcsterhelés tartósan igénybe vehető. A jobb hatásfok (a 90%-os álomhatár túllépése) egyébként dollárban is kifejezhető: teljesítménytől függően egy-egy kazánnál az évi megtakarítás 25—40 ezer dolláros tüzelőanyag-import elmaradását eredményezi. Népgazdasági szempontból egyáltalán nem elhanyagolható, hogy a kombusztoros kazánokat a szénhidrogén-tüzelésű erőművekben is lehet hasznosítani, mintegy megduplázva a már elavult villamos erőművek összhatásfokát. (A csúcsterhelést ebben az esetben is tartósan igénybe lehet venni.). Ma már egy olyan prototípus tervein dolgoznak az Energiagazdálkodási Intézetben, amely a szénport tüzelné el tüzelőolaj és földgáz helyett. Az új tüzelési eljárások iránti érdeklődés világszerte élénk, hogy az egyre szigorúbbá váló környezetvédelmi törvényekről ne is beszéljünk. Sajnos a kombusztoros kazáncsalád ma még nem jutott túl az úgynevezett mozaikfejlesztésen, vagyis még mindig nem akadt (a másfél évtized alatt) olyan hazai vállalkozó, aki vállalná azt a kockázatot, hogy végre elkészüljön az első igazi prototípus! Pedig másképp aligha lehet kielégíteni azt az élénk külföldi érdeklődést, amely a kombusztoros kazánok iránt megnyilvánul. Korábban egy nyugatnémet céggel folytak tárgyalások, ezek végeredményben eredménytelenül végződtek. (Egy NSZK-beli szaklap szerint a gazdaságos gyártás esetében évente mintegy ezer kazánról lenne szó.) Talán a meghiúsult tárgyalások egyik oka az volt, hogy az érdeklődők nem tudták a gyakorlatban is kipróbálni, megszemlélni a kazánt, ellenőrizni annak műszaki és gazdasági paramétereit, előnyeit, s így arról sem bizonyosodhattak meg teljesen, hogy valóban megszünteti-e a füstgázok rákkeltő hatását. A találmányt eddig a következő országokban szabadalmaztatták: Szovjetunió, Egyesült Államok, NDK, NSZK, Anglia, Japán, Hollandia, Svédország, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Ausztria, Svájc. Érdemes megjegyezni, hogy a Láng Gépgyár svájci licenc alapján gyárt hagyományos kazánokat. Talán ez is oka, hogy hiányzik a megfelelő magyar kivitelező? Az osztrákok és az amerikaiak már konkrétan is érdeklődtek a magyar találmány iránt. Kérdés, hogy kísérleti példány, referencia hiányában meddig juthatnak el az üzleti (kooperációsról most ne is beszéljünk) tárgyalások, értve ezen elsősorban a licenceladást. Az Energiagazdálkodási Intézet már elég hosszú ideje több magyar vállalattal és ipari szövetkezettel — köztük a Magyar Hajó- és Darugyárral — arról tárgyal, hogy végre elkészüljön az első mintapéldány. Ez elengedhetetlenül szükséges, hogy a kombusztoros kazánnal kapcsolatos ajánlat külkereskedelmi szempontból is megalapozott legyen. L. M. — Hogyan összegezné tapasztalatait a magyar és a svéd vállalatok kooperációit illetően? — Mint a vegyesbizottság svéd társelnöke, a hetvenes évek folyamán tanúja, lehettem a svéd és a magyar vállalatok közötti kooperációk igen gyors fejlődésének. A két ország vállalatai között megkötött szerződések száma ma már megközelíti az ötvenet. A kooperációs szerződések számának növekedésével egyidejűleg a régebbi szerződések, amelyek közül nem egy évtizedes múltra tekint vissza, sikeresen tovább mélyültek. Olyan svéd nagyvállalatokra gondolok, mint a Mecman, a Stenberg Flygt és a Volvo. Ez a fejlődés csak a nagyon gyakorlati és reális megközelítés segítségével mehetett végbe, ami mindkét fél részéről tapasztalható volt, és aminek révén a menetközben felvetődött problémákat mindig meg lehetett oldani. Ebből az aspektusból szemlélve azt mondanám, hogy ebben a bizottságban társelnöknek lenni igen lelkesítő és egyúttal nem túl nehéz feladat. Hogyan látja a jövőbeni fejlődési lehetőségeket? — Az 1970-es évek fejlődése optimizmussal tölt el a jövőt illetően. Mind Svédország, mind Magyarország kis ország, amelynek saját fejlődése nagymértékben függ a külső körülményektől. Ipari termelésünk meglehetősen nagy hányada kerül exportra. A nemzetközi munkamegosztás folytatása teljesen szükségszerű mind a két ország számára. Úgy gondolom, mind a két ország rendelkezik olyan ipari bázissal, amely kombinálva hosszú és jól megalapozott kapcsolatainkkal, jó lehetőségeket kínál a kooperációk további kiszélesítésére. A magam részéről igen jó lehetőségeket látok a fejlesztésre a gépipar, az építőipar, a gyógyszeripar, valamint az élelmiszeripar területén, ahol már eddig is számos sikeres megállapodás van. Kedvezők a kilátások olyan területeken is, mint a vas- és acélipar, a bányászat és a környezetvédelem, ahol eddig viszonylag kisebb az együttműködési eredmény. — A vegyesbizottság legutóbbi ülésén részletes megbeszélést folytattunk a harmadik piacokon történő együttes fellépés lehetőségeiről. Ez a téma még viszonylag új, és meglehetősen bonyolultnak is látszik. Svédországban alig néhány vállalatnak van egyelőre tapasztalata a harmadik piaci együttműködésben. Úgy gondolom azonban, hogy ezen a területen is vannak jó lehetőségek az együttműködés fejlesztésére a svéd és magyar vállalatok között. Az ülésszakon elhatároztuk, hogy tovább tanulmányozzuk ezt a kérdést, és a legközelebbi találkozásunkon visszatérünk rá. — Miként jellemezné a kooperációk szerepét a kelet—nyugati kereskedelemben? — Az utóbbi években mind Magyarországon, mind más szocialista országokban az ipari vállalatok és a külkereskedelmi szervezetek egyre nagyobb súlyt helyeznek az ipari és műszaki kooperációkra. Ez a tendencia, amely természetesen több tényező eredménye, bizonyos fokig a technológiai fejlesztés követelménye, ami feltétlenül szorosabb kooperációt, együttműködést tételez fel. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a kooperációk súlya a kelet-nyugati kereskedelem egészét tekintve, még ha növekszik is, viszonylag csekély. Éppen ezért azon a véleményen vagyok, hogy szerepüket nem szabad eltúlozni és hogy a kooperációk nem tekinthetők a kereskedelmi kapcsolatok helyettesítőinek. Még hosszú időn át és nagyon sok területen a szokásos kereskedelmi kapcsolat marad a legegyszerűbb módja közös céljaink megoldásának. „nem szabad eltúlozni a KOOPERÁCIÓK JELENTŐSÉGÉT” Interjú a magyar—svéd kooperációs vegyesbizottság társelnökével Magyar Kereskedelmi Kamara Külkereskedelmi tanfolyam: jövőre is Munkatársunktól. A közeli hetekben tartják Budapesten, Miskolcon és Győrött a Magyar Kereskedelmi Kamara és a Külkereskedelmi Főiskola külkereskedelmi tanfolyamának záróvizsgáit. A tanfolyamot az 1978/79-es évben is megrendezik. A tájékoztatókat már megküldték a kamarai tagvállalatok vezetőinek. Jelentkezni lehet legkésőbb 1978. június 30-ig a Külkereskedelmi Főiskola külkereskedelmi tanszékén dr. Ádám Józsefnénál; telefon: • 573-166. Reklámgazdasági konferencia Bécsben Munkatársunktól. A kamara szervezésében vasárnap 12 marketing- és reklámszakemberből álló delegáció utazik az osztrák fővárosba, hogy részt vegyen a 25. reklámgazdasági konferencián (Werbewirtschaftliche Tagung). A június 5-7-ig tartó jubileumi ülést a Hofburgban tartják, vezérmotívuma: a reklám jövője. Megjelent a Hungárián Machinery Tudósítónktól: Megjelent a Hungárian Machinery, a Magyar Kereskedelmi Kamara angol nyelvű gépipari folyóiratának második száma, amelynek fő témája az egészségügyi komplex exportorientált rendszer. A cikkekből átfogó információhoz juthatnak az érdekelt külföldi olvasók a magyar egészségügy helyzetéről. A lap vezető cikkét dr. Martos István, a Medicor Művek vezérigazgatója írta A magyar egészségügyi ipar — komplex egészségügyi rendszerek szállítója címmel. A többi tanulmány, illetve cikk a kórházak technológiai tervezésével, a kórházberendezések szállításával mint fővállalkozói tevékenységgel, az egészségügyi ellátás magyarországi rendszerével, az ENSZ támogatásával hazánkban folyó orvostechnikai szakemberképzéssel és a magyar vérellátás szervezetével és működésével foglalkozik. További írások ismertetik a többi között magyar orvosok külföldön végzett munkáját, a MEDIMPEX által exportált gyógyszereket és a Medicor néhány újdonságát. A Kedvezőtlenül alakul a magyar—svéd forgalom Stockholmi tudósítónktól. A múlt év folyamán rekorderedményt hozott a magyar—svéd forgalom mintegy 700 millió svéd koronás kétoldalú teljesítéssel. Ezen belül a magyar export kisebb, a svéd kivitel nagyobb mértékben növekedett. Ez a kedvezőtlen fejlődési irány 1978 első negyedében tovább folytatódott, sőt a magyar export csökkent 1977. azonos időszakához képest. A svéd export dinamikus növekedése viszont töretlenül folytatódik. A legnagyobb visszaesés a könynyűipari vállalatok forgalmában mutatkozik, amelyek az elmúlt évben erőteljesen fokozták exportjukat. Olyan vállalatok, mint a HUNGAROTEX, a TANNIMPEX, az ARTEX, elmúlt évi hasonló időszaki forgalmuknak csupán töredékét szállították a piacra. Nem jobb a helyzet a kohászati vállalatok esetében sem, itt azonban a világszerte bekövetkezett árcsökkenés némi magyarázattal szolgálhat. Pozitív jelenség viszont, hogy valamelyest nőtt a gépipari vállalatok forgalma, elsősorban a TRANSELEKTRO és a MOGÜRT fokozottabb szállításai nyomán. Ebben nagy szerepe van a Csepel Autógyárban készülő Volvo— Laplamder gépkocsik szállításának. (Ugyanakkor elmaradás mutatkozik az autóbuszok kiszállításában.) Fokozta forgalmát a CHEMOLIMPEX is. Kiugró teljesítményt értek el a mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari vállalatok, elsősorban a HUNGAROFRUCT, a Magyar Hűtőipar, a MONIMPEX és az AGRIMPEX. Elmaradt elmúlt évi eredményétől viszont a TERIMPEX. Az élelmiszeripari és mezőgazdasági vállalatok összességükben azonban nem tudták pótolni az egyéb ágazatok elmaradását, és így a magyar kivitel az első negyedév folyamán mintegy 15 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban. Ha ehhez hozzászámítjuk az elért áremeléseket, ennél is nagyobb a mennyiségi visszaesés. A helyzet megváltoztatása érdekében sokkal aktívabb piaci munkára lenne szükség a magyar vállalatok részéről. Az utóbbi időben mutatkozik néhány biztató jel. A MINERALIMPEX delegációja a kirendeltséggel szoros együttműködésben sikerrel kecsegtető tárgyalásokat folytatott svéd vállalatokkal, magyar perlit illetve a perlitből készült építőipari elemek bevezetésére a piacon. A TECHNOIMPEX eladta az első NC- vezérlésű szerszámgépet a piacon és várhatóan sikeresen alakulnak az Electrolux és a Hűtőgépgyár tárgyalásai magyar hűtőgépek eladásáról. Elsősorban a gépipar és a műszeripar területén egy sor kooperációs tárgyalás indult meg. A jelenleg általában javuló svéd gazdasági helyzetben minden feltétele megvan a magyar áruk elhelyezésének, de csak az eddiginél lényegesen célratörőbb fellépéssel. Nyugatnémet kerámialapok-osztrák építővegyianyagok Tudósítónktól: A HUNGAGENT RT. által képviselt nyugatnémet Buchtal kerámiagyár és az osztrák Sika építővegyianyagokat gyártó cég közös szimpóziumot rendezett tegnap Budapesten és rendez ma Dunaújvárosban. A szimpózium témája az uszodák és az élelmiszeripari üzemek burkolása kerámialapokkal. Az utolsó három évben a felhasználásában bekövetkezett fejlődés azt mutatja, hogy mind az uszodaépítésben, mind pedig az élelmiszeriparban a hasított kerámialap egyre inkább előtérbe kerül az olcsóbb termékekkel szemben. Tulajdonképpen mi is ez a mindjobban terjedő burkolóanyag? A hasított kerámialapok nyersanyaga válogatott minőségű kőagyag különféle ásványi adalékokkal. A kiindulási keveréket képlékeny állapotban kettős lapokban extrudálják, szárítják és 1200 Celsius fok fölött kiégetik. Az égetés után a dupla lapokat kettéhasítják. (Innen ered a hasított lap elnevezés.) Az így előállított lapok hátoldalán keletkező bordák biztos tapadóképességet eredményeznek, és a kerámialapok nyomószilárdsága négyzetcentiméterenként 2000 kilopond körül mozog. Sepp Rohrhirsch, a bajor cég mérnök-tanácsadója érdeklődésünkre elmondta, hogy a túlnyomórészt uszodaépítéshez, valamint tejüzemben, sörgyárakban és vágóhidaknál fal- és padlóburkolatként felhasznált Buchtal kerámialapokat az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet már bevizsgálta és a vizsgálat során a kerámiákat uszodákban és élelmiszeripari üzemekben való felhasználásra alkalmasnak minősítette. Az ÉMI alkalmassági bizonyítvány birtokában a nyugatnémet cég — amely egyébként az utóbbi négy olimpia uszodáit is burkolta — már elvégezte a Dunaújvárosi Vasmű fedett uszodájának kibélelését hasított lapokkal. A szimpóziumon bemutatták a Buchtal cég világszabadalmát is, az úgynevezett Keraion óriáslapokat. Ezeket a nagy méretű kerámialapokat a gyár akár két négyzetméteres nagyságban is képes előállítani. Az osztrák Sika céget Kirill Wikgolm exportigazgató képviselte, aki elmondotta, hogy cégének — amelynek 24 országban vannak gyárai és további 60 országban képviseletei — egyik fő szakterülete az uszodai vízszigetelés, de olyan vegyi építőanyagok kifejlesztésével és gyártásával is foglalkoznak, amelyek segítségével az építészetben gyakran előforduló betontechnikai és épületvédelmi problémákat meg lehet oldani. (A Lika magyarországi munkái közül érdemes megemlíteni a Ferihegyi repülőtér új kifutópályájának vízzáró szigetelését.) Ezzel összefüggésben az osztrák szakember ismertette cégének a beton korrózióját megakadályozó termékeit, azok felhasználási technológiáját. NSZK-licenc műanyag fecskendőkre Egyszer használatos műanyag fecskendők licencét és know-howját vette meg a Mátraplast szövetkezet számára a LICENCIA a nyugatnémet Transcorect cégtől. Tervek szerint a Mátraplast új üzemet létesít, részben saját erejéből, részben a Vegyipari KISZÖV 45 millió forintos hiteléből. A gépeket az NSZK-beli cég szállítja. A tömeggyártás 1980-ban kezdődik, évente legalább 135 millió fecskendő kerül le a futószalagról, így még több millió márkás exportra is lehetőség nyílik. (MTI) operatív és koordinációs bizottságokat kell szervezni. A jogszabálya beruházók, a kivitelezők, a kereskedelmi vállalatok tevékenységének jobb koordinálását hivatott elősegíteni, illetve ennek révén azt, hogy a beruházások megvalósítása rövidüljön. A koordinációs bizottságban való részvétel segítheti a beruházási javak forgalmazásával foglalkozó külkereskedelmi vállalatok piaci, üzletkötői munkáját is. Koordinációs bizottságok a nagyberuházások előkészítésére Tudósítónktól: Az 1978. évi 8. számú Külkereskedelmi Értesítőben rövidesen megjelenik a nagyberuházások előkészítésére vonatkozó jogszabály, amely az érintett ágazati tárcák együttes utasítását tartalmazza. A jogszabály szerint a nagyberuházások előkészítése és gyors lebonyolítása céljából 1978. JÚNIUS 1. )(13 VEKBKM RÖVIDEN »• Sárosi Sándorné, könnyűipari miniszterhelyettes vezetésével szerdán magyar gazdasági küldöttség utazott Spanyolországba, a barcelonai nemzetközi vásárra. A spanyol gépexportőrök szövetségének (AGEX) szervezésében nyolctagú kereskedelmi delegáció érkezik hazánkba június 6-án. A küldöttségben különféle szállítóeszköz- és járműgyártó cégek képviselői vesznek részt. A Borsodi Sörgyárban szerdán megkezdte üzemszerű termelését a a két új automatikus NDK-gyártmányú palackozó gépsor. Két műszakban naponta félmillió palackot töltenek meg.