Világgazdaság, 1978. július (10. évfolyam, 126/2380-146/2400. szám)
1978-07-01 / 126. (2380.) szám
MAGYAR GAZDASÁG «■ 111 _ Magyar Kereskedelmi Kamara Magyar—USA Gazdasági Tanácsülés októberben Chicagóban Munkatársunktól. Pénteken elnökségi ülést tartott a Magyar—USA Gazdasági Tanács magyar tagcsata Molnár Józsefnek, a TAMNIMPEX vezérigazgatójának vezetésével. Ezen megbeszélték a Magyar—USA Gazdasági Tanács október 16—17-én sorra kerülő negyedik, plenáris ülésének napirendjét. A rendezvényre Chicagóban kerül sor. A megbeszélés résztvevői egyetértettek, hogy külön jelentőséget ad az október végi találkozónak az a körülmény, hogy addig — minden valószínűség szerint — életbe lép a magyar—amerikai kereskedelmi egyezmény a legnagyobb kedvezményes elbánásról. Mint ismeretes, az amerikai szenátus június 27-én már jóváhagyta a március 17-én aláírt kereskedelmi egyezményt. Az októberi rendezvény első napján, a plenáris ülésen várhatóan a magyar—amerikai kereskedelmi kapcsolatokról, illetve a két ország gazdasági helyzetéről hangzanak el előadások. Ezt követően amerikai előadók tájékoztatják a magyar szakembereket az amerikai marketing sajátosságairól. Másnap hat témában: vegyipar, gyógyszeripar, mezőgazdaság és élelmiszeripar, szerszámgépipar, elektronika és fogyasztási cikkek termelése hallhatnak előadásokat az amerikai szakemberek a magyar fejlesztési elképzelésekről, a magyar export- és importlehetőségekről. A pénteki ülésen megalakult a Magyar—USA Gazdasági Tanács új összetételű magyar elnöksége. Tiszteletbeli elnöknek választották dr. Burgert Róbertet, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatóját. A tagozat elnöke továbbra is Molnár József, a TAMNIMPEX vezérigazgatója. Három új elnökhelyettest kooptáltak: Kádár Lászlót, a MEDIMPEX megbízott vezérigazgató-helyettesét, dr. Kövesdi Attilát, az INTERCOOPERATION Rt. megbízott vezérigazgató-helyettesét, és Nagy Imrét, a Csepel Vas- és Fémművek vezérigazgató-helyettesét,. Ezenkívül az elnökségbe hat új tagot választottak be. . . Újabb magyar szakértők utaznak Líbiába ás Ghánába Munkatársunktól. A magyar—líbiai műszaki-tudományos együttműködés bővítéséről, a részletes munkaprogramról tárgyaltunk az elmúlt napokban Budapesten járt magas szintű líbiai delegáció tagjaival — tájékoztatta munktársunkat Székács Imre, a TESCO vezérigazgatója. A magyar és a líbiai kormány között 1974- ben megkötött műszaki-tudományos együttműködési megállapodás már eddig is lehetővé tette sok magyar szakember részvételét egy-egy líbiai fejlesztési program megvalósításában. Jelenleg 230 hazai szakértő dolgozik Líbiában, s most a két fél megállapodott abban, hogy 1980 végéig továbbiak utaznak ki: így például orvosok, magasan képzett ápolónők, építőipari, villamosipari, olajipari, bányaipari mérnökök, vízgazdálkodási és mezőgazdasági tanácsadók. A megbeszélések szerint ez év végéig újabb 70 magyar szakember utazik Líbiába. Onnan 30—50 ösztöndíjas érkezik nyomdaipari, gépipari, szénbányászati, geológiai, építőipari és élelmiszeripari képzésre, továbbképzésre Magyarországra. A közelmúltban érkeztem haza Accrából —folytatta Székács Imre —, ahol a ghanai tervezési miniszterrel aláírták az 1978—79. évi munkaprogramot a műszaki-tudományos együttműködésre vonatkozóan. Eszerint a magyar fél vállalta, hogy évente 30 ghanai ösztöndíjasnak nyújt Magyarországon tanulási, továbbképzési lehetőséget a geológia területén, a gyógyszergyártási és építési technológiák elsajátításában. Magyarországról 13 szakértő utazik Ghánába a gépészet, a számítógépes technológia, a talajmechanika, a külszíni bányászat, az elektronikus berendezések gyártásának megszervezésére vagy bővítésére. RÖVID HATÁRIDŐRE VÁLLALUNK — ipari nemesfém-bevonatozást, — műszaki keményaranyozást, — rhódiumozást, — dekoratív célokra történő aranyozást. *8 FŐVÁROSI óra & rkÉS ÉKSZERIPARI VÁLLALAT f? H Budapest IX., Balázs Béla u. 17. -Q " BUDaPEST PIo i Telefonszám: 337—180,68-as mellék. Ügyintéző: Vaszary Sándor RÖVIDEN Budapesten folytatja VII. ülésszakát a magyar-vietnami gazdasági, műszaki-tudományos együttműködési kormánybizottság. A vietnami delegáció vezetőjét, Le Thanh Nghi miniszterelnök-helyettest tegnap fogadta Kádár János. A Minisztertanács Herkner Ottót külkereskedelmi miniszterhelyettessé nevezte ki. -%■ A Minisztertanács Pál Lénárdot, az OMFB elnökét kinevezte az Országos Atomenergia Bizottság elnökévé. 1978. JÚLIUS 1.3 ÚJ LEHETŐSÉGEK A KGST XXXII. ÜLÉSSZAKÁNAK TÜKRÉBEN (folytatás az 1. oldalról) A bukaresti ülésszakon jóváhagyott hosszú távú együttműködési célprogramok fő vonásai a következők: Energia-, fűtőanyag- és nyersanyag-program Az energia-, fűtőanyag- és nyersanyag-célprogram több mint 100 együttműködési feladatot tartalmaz. Kidolgozása alapvetően arra irányult, hogy a tervezett együttműködés hosszú távon elősegítse a KGST-országok szükségleteinek kielégítését villamos energiából, a legfontosabb fűtőanyagokból, fekete- és színesfémekből, egyes alapvető vegyipari, cellulóz- és papíripari nyersanyagokból és késztermékekből. A célprogram energetikai fejezete mindenekelőtt a rendelkezésre álló nemzeti erőforrások további feltárását és hatékonyabb felhasználását, a népgazdasági termelés fajlagos energia- és anyagigényességének csökkentését és a KGST-országokból származó importlehetőségek bővítését tűzi ki célul. Megkülönböztetett figyelmet fordít a növekvő villamosenergia-igények kielégítésére, aminek fő útját az atomenergetikai együttműködés fejlesztésében jelöli meg. Ehhez jó alapul szolgál az 1977 novemberében aláírt általános egyezmény a KGST- országok egyesített villamos energetikai rendszereinek távlati — 1990- ig történő — fejlesztésében folytatandó együttműködésről. A célprogram például tartalmazza Magyarország, Lengyelország, Csehszlovákia és a Szovjetunió tervezett együttműködését, amely az ezen országokba irányuló szovjet villamosenergiaszállítások növelésére szolgáló 4000 MW teljesítményű, hmelnyicki (Szovjetunió) atomerőmű létesítését célozza közös összefogással. A célprogram nyersanyagokkal foglalkozó fejezete többek között fontos célként jelöli meg annak az együttműködési javaslatnak a kidolgozását, hogy a Szovjetunió területén az érdekelt tagállamok közreműködésével, szükségleteik kielégítésére szolgáló energiaigényes vegyipari termelőkapacitásokat (például ammónia, metanol, PVC, polietilén, stb.) hozzanak létre. Egyidejűleg az együttműködésben érdekelt KGST- országokban a Szovjetunió szükségleteit is kielégítő, kevésbé energiaigényes vegyipari (például növényvédő szerek, textilipari segédanyagok, színezékek, poliuretán, stb.) termelőkapacitások létesítését tervezik. A geológiai kutató- és feltárótevékenység összehangolása során külön intézkedések egyeztetését tervezik a Mongólia és Kuba természeti kincseinek feltárásában folytatandó együttműködés fejlesztésére. Mezőgazdasági és élelmiszeripari célprogram A mezőgazdasági és élelmiszeripari célprogram mintegy 60 együttműködési feladatot tartalmaz. Kidolgozása olyan együttműködési lehetőségek feltárására irányult, amelyek egyrészt az egyes tagállamok kedvező természeti adottságainak maximális hasznosítását, másrészt a szocialista nemzetközi munkamegosztás elmélyítését ösztönzik és kedvező feltételeket biztosítanak a KGST- országok gabona-, takarmány-, hús- és húskészítmény-, cukor-, friss és feldolgozott zöldség- és gyümölcs-, bor-, olajos mag-, burgonya- és gyapotszükségleteinek a tagállamok saját termeléséből történő teljesebb kielégítéséhez. A célprogram jelentős tudományos-műszaki feladatokat tartalmaz a mezőgazdasági termelés biológiai bázisának összehangolt fejlesztésében, valamint a korszerű termelési módszerek kidolgozásában és meghonosításában. A további vizsgálatot igénylő együttműködési elgondolások tartalmazzák azokat a kubai javaslatokat, amelyek a KGST-országok közreműködésével a cukorgyártás és a citrusfélék termelésének 1981—1990. évek közötti komplex fejlesztését, valamint e termékek KGST-országokba irányuló exportjának jelentős növelését célozzák. A célprogramban magyar javaslatok is szerepelnek, amelyek termelési adottságaink teljesebb kihasználása és fejlesztési lehetőségeink maximális mozgósítása mellett módot adhatnak olyan fontos mezőgazdasági termékek, mint a gabona, a hús és a húskészítmények, a zöldség és a zöldségkonzervek, a gyümölcs és a gyümölcskonzervek, valamint a bor termelésének és a KGST-országokba irányuló exportjának növelésére. Figyelembe véve azonban, hogy a fejlesztés eszközigénye igen jelentős — esetenként eléri az alapanyag-termelés egyes ágainak fajlagos beruházási igényeit — az együttműködés feltételeit az érintett országokkal kétoldalúan szükséges egyeztetni élesztését szolgáló korszerű gépek és berendezések, géprendszerek biztosításához szükséges intézkedések kidolgozását. A javasolt együttműködési megoldások főleg a termelési szakosítás és kooperáció elmélyítésével és a kölcsönös gépszállítások növelésével számolnak. A célprogramban szereplő feladatok közül különösen jelentős az atomerőművi gépgyártásban előirányzott szakosítás és kooperáció, valamint a gépipar korszerűsítéséhez szükséges, nagy teljesítményű megmunkáló sorok, számjegyvezérlésű szerszámgépek, továbbá a vegyipari, az olaj- és gázipari, a bányászati és a kohászati berendezések, a pneumatikus és a hidraulikai elemek gyártására megjelölt együttműködési intézkedések kialakítása. Az ipari fogyasztási cikkek és a közlekedési, valamint az e területek számára szükséges gépeket és berendezéseket tartalmazó célprogramok kidolgozása folyik és ezeket a Tanács jövő évi ülésszaka fogja megtárgyalni. Gépipari célprogram A gépipari célprogram mintegy 100 együttműködési feladatot tartalmaz. Előirányozza az előzőkben ismertetett célprogramokban szereplő együttműködési feladatok megoldását, valamint a gépipar saját fej Kiemelkedően fontos a sikeres végrehajtás A magyar népgazdaság számára különös jelentőségű a Komplex Programban és a hosszú távú együttműködési célprogramokban foglaltak sikeres megvalósítása, az a sokirányú tevékenység, amely a KGST-országok közötti együttműködésben, a szocialista gazdasági integráció folyamatában mindinkább kibontakozik. A fejlett szocialista társadalom műszaki és gazdasági alapjainak megteremtése, a népgazdaság termelési szerkezetének fejlesztése és hatékonyságának javítása, a lakosság életszínvonalának rendszeres emelkedése elválaszthatatlan hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatainak alakulásától , mindenekelőtt a Szovjetunióval és a KGST többi tagállamával folytatott együttműködéstől. Jól tükrözi ezt a Központi Bizottság 1978. áprilisi ülésének határozata, amikor hangsúlyozza: „Jövőbeni fejlődésünket saját lehetőségeink jobb hasznosítására, tartalékaink feltárására, népünk odaadó munkájára, a szocialista gazdasági integráció elmélyítésére, a KGST keretében folytatott együttműködés további erősítésére alapozzuk.” E célok megvalósításához teremt új lehetőséget a bukaresti ülésszak határozataiban, a célprogramokban foglaltak sikeres megvalósítása, amelyek új vonásokkal és hatékony megoldási lehetőségekkel gazdagítva tervszerűbbé teszik, tovább szélesítik és nagyobb távlatokra vetítik az együttműködést. Nagy Ferenc a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának helyettes vezetője A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát 69 millió rubeles szovjet üzlete Moszkvai tudósítónktól: Hatvanmillió rubel értékű magánjogi szerződést írt alá pénteken Moszkvában Burgert Róbert, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója és V. N. Miskov, a szovjet Traktoroexport külkereskedelmi egyesülés elnöke. Mint ismeretes, alig egy hónapja látta el kézjegyével Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Valentyin Meszjac mezőgazdasági miniszter a magyar—szovjet hosszú távú baromfitenyésztési, termelési és műszaki-tudományos együttműködési tárcaközi egyezményt, amely a többi között előirányozza, hogy Magyarország két darab 400 ezer férőhelyes broylertenyésztelepet és ugyancsak két darab, évi 10,6 millió darab teljesítményű broyler-üzemet állít fel a Szovjetunióban a bábolnai baromfitenyésztési rendszer alapján. Ezenkívül a szovjet partner rendelkezésére bocsátja a rendszerekhez szükséges tenyészállatokat, a hatékony takarmányozást biztosító premixeket és a komplett termelési technológiát. Az 1990-ig terjedő időszakra előirányzott együttműködési program fontos eleme, hogy a magyar fél a szerződési feltételek betartása esetén garanciát vállal meghatározott termelési és teljesítményszint elérésére. A pénteken aláírt magánjogi szerződés, amelyet feltehetően már a közeljövőben továbbiak követnek, épületek (több mint 500 baromfiistálló) és a hozzájuk tartozó technológiai berendezések, fűtő- és szellőzőrendszerek szállítását rögzíti. A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát és szovjet partnerei között intenzív tárgyalások folynak tenyészállatok, takarmánypremixek és a rendszer szerves részét alkotó állategészségügyi laboratóriumok szállítására is. A Traktoroexport külkereskedelmi egyesülés hosszabb ideje együttműködik Bábolnával, valamint az Agrotröszt és a KOMPLEX vállalatokkal. Az egyesülés és magyar partnerei tavaly 110,7 millió rubel értékben cseréltek árukat egymással. A Traktoroexport mindenekelőtt traktorokat és kombájnokat ad el Magyarországnak: tavalyi exportja 67,6 millió rubel volt. A magyar vállalatok a múlt évben összesen 43,1 millió rubelért értékesítettek különböző mezőgazdasági berendezéseket, komplett szárnyastenyésztő berendezéseket a Traktoroexport révén. I