Világgazdaság, 1978. augusztus (10. évfolyam, 147/2401-169/2423. szám)
1978-08-01 / 147. (2401.) szám
maimíal 1978. AUGUSZTUS 1., KEDD X. ÉVFOLYAM, 147. (2401.) SZÁM Háromféle OECD-jelentés WASHINGTON GAZDASÁGPOLITIKAI TANÁCSTALANSÁGA Milyenek az Egyesült Államok gazdasági kilátásai? Ártalmas-e, vagy előnyös a dollár árfolyamának gyengülése? Számíthat-e valamilyen eredményre Carter elnök gazdaságpolitikája? Ahány szakértő, annyiféle válasz. A nagytekintélyű OECD három, egymástól eltérő prognózissal is megörvendeztette a washingtoni vezetőket. A legtöbb egyetértés még abban mutatkozik, hogy az inflációs veszélyt az első helyre teszik a leküzdendő nehézségek sorában. De hogy ehhez miképpen kellene hozzáfogni, abban teljes a tanácstalanság , és a jelek szerint a tehetetlenség is. Még a közeljövő kilátásai is bizonytalanok: a kormány havi összetett mutatója nem jelez hanyatlást, de nem is emelkedett számottevő mértékben. Változatlanul az infláció az Egyesült Államok „legsúlyosabb belföldi problémája” — jelentette ki Carter elnök. A Fehér Házban tartott pénteki sajtótájékoztatóján — amelynek szövegét csak később tették közzé — kifejtette, hogy az amerikai inflációnak és a dollárárfolyam devizapiaci gyengeségének két fő oka van: az egyik a kamatok emelkedése, a másik a mezőgazdasági árak egyre magasabb szintje. A mezőgazdasági árak főleg azért gyakorolnak erős inflációs hatást, fejtette ki az elnök, mert a múlt évben rendkívül alacsonyak voltak. A kamatok irányzata azért döntő fontosságú, mert a rövid lejáratú bankhitelek kamata beleszámít a hivatalos fogyasztói árindexbe. Ennek az indexnek az alakulásától függ viszont nagyon sok kollektív bérszerződés, nyugdíj, sőt állami fizetés is. Carter nem nyilatkozott az orvoslás módjairól, de megjegyezte, már az is nagy eredmény lenne, ha sikerülne az év második felében megállítaniaz infláció gyorsulását. „Az inflációs ráta leszorítása azután nagyon hosszadalmas, keserves folyamat lesz”. Önkéntes próbálkozások Az önkéntességen alapuló program, amelyet az elnök meghirdetett, néhány kezdeti ígéret után csalódást okozott. Washingtonban nagy aggodalmat okozott a munkaügyi minisztérium jelentése, hogy júniusban a fogyasztói árindex 0,9 százalékkal, azaz évi 10,8 százaléknak megfelelő ütemben emelkedett. (Tavaly az első félévben 9, de a másodikban csak 4,7 százalék volt az áremelkedés évi üteme.) A kormánynak, amely önként, előre lemondott az adminisztratív ér-bér korlátozásról, nem sok eszköze maradt arra, hogy befolyásolja akár a szakszervezeteket, akár a vállalatokat. Miller, a központi bankhálózat elnöke, a szavazástól való tartózkodáson kívül nem sokat tett a kamatemelkedés ellen, s így némileg magára veheti, amit Carter a hitel drágulásának inflációs hatásáról mondott. A képviselőház bankügyi bizottságának ülésén azzal az ötlettel állt elő, hogy a nagy vállalatokat, illetve az árak alakulásában nagy szerepet játszó iparágakat kérjék fel, dolgozzanak ki önkéntes „irányelveket” az árak emelésére. Később bevallotta, hogy ezt a javaslatot nem beszélte meg a Fehér Házzal vagy a kormánnyal, csak akkor, nyilatkozata közben jutott eszébe. Miller javaslatának ötletszerűsége és az, ahogy a képviselők és az újságok komolyan vették, mindennél ékesebben mutatja az önkéntes mérséklet politikájának csődjét és a kormány tanácstalanságát. Tanácsok Párizsból Az Egyesült Államok nemzeti össztermékének növekedési üteme a jövő év első felében valószínűleg évi 3 százalékra lassul (a jelen félévben 4,5 százalék lesz), bár bizonyos jelek arra mutatnak, hogy a fellendülés folytatódhat "- mondja az OECD Párizsban működő titkárságának az USA, gazdaságáról leadott évi jelentése. A fejlett tőkésországok Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetének szakértői ezt a nem éppen egyértelmű megállapítást azzal egészítik ki, hogy az infláció visszaszorítása mindennél fontosabb, mert a drágulás „párosulva a munkanélküliség hirtelen csökkenésével a fogyasztókat és a vállalatokat egyaránt a kiadások mérséklésére készteti”, s ezzel fékezi a gazdasági növekedést. Ugyanez a jelentés azt jósolja, hogy az USA fizetési mérlegének deficitje az idén 19 milliárd dollár lesz, de a jövő év első felében évi 12 , milliárdnak megfelelő összegre esik. Az OECD szakértői azonban nemcsak évi jelentéseket készítenek, hanem féléves szemléket is. Ebben az Egyesült Államokra vonatkozó rész az idei évre 25 milliárdos, 1979 első felére pedig évi 18 milliárdnak megfelelő deficitet jósol. A gazdasági növekedés kilátásairól a félévi szemle hasonlóan nyilatkozik, mint az évi jelentés, de a munkanélküliségi helyzet romlását jósolja. Mind a két jelentés hangsúlyozza az áremelkedés fékezésének fontosságát, nemcsak a belső konjunktúra szempontjából, hanem a dollár devizapiaci helyzete miatt is. Van azonban egy harmadik OECD- jelentés is, igaz, nem hivatalos: a hírügynökségek vezető párizsi szakértőire hivatkozva ismertetik. Eszerint az elemzés szerint a dollár árfolyamának gyengülése végre kezdi meghozni gyümölcseit az USA exportőrei számára. Az amerikai vállalatoknak egyre nyereségesebb az export,miközben a japánok egyre kisebb haszonnal kénytelenek megelégedni a kivitel után, s kisebb mértékben, de a nyugatnémet export is kezdi érezni a márka felértékelődésének hátrányos hatását. Ennek természetesen várható következménye, hogy az USA ipara egyre nagyobb energiával törekszik a kivitel fejlesztésére, a konkurrensek pedig beleunnak a profit feláldozásába. Persze, ez a nemhivatalos értékelés is rámutat, hogy az amerikai árszínvonal emelkedésének felgyorsulása megállíthatja a fejlett tőkésországok külkereskedelmének „átrendeződési folyamatát" — amelyet az OECD központjában egyébként nemcsak az USA, hanem az egész világgazdaság számára hasznosnak tartanak. Határozatlan mutatók Ezek után Washingtonban még mindig örülni kellene a dollár gyengülésének, amely tegnap is folytatódott. A Wall Street Journal minapi jelentése szerint azonban az amerikai gazdaságpolitika irányítóit elkeseríti. Főleg azért, mert tehetetlenek vele szemben. A devizapiaci intervenció eredményességében nem bíznak, hiszen a dollár irányzatát befolyásoló tényeken — a deficiten és az infláción nem változtat. Az olajimport megadóztatása vagy korlátozása nem járható út: a kormány attól tart, hogy a kongresszus ezen feldühödve végleg befullasztja az energiatörvényt, s megfosztja az elnököt minden lehetőségétől annak, hogy teljesítse bonni ígéretét. Az amerikai gazdaságpolitika befolyásolásának bonyolult eszköztárában nem annyira az infláció fékezése, mint inkább a gazdasági tevékenység élénkítése irányában hatna Carter elnök adóleszállítási elképzelése. Ez, mint tudjuk, éppen az inflációs aggodalmak miatt erősen lefokozott formában került ,a kongresszus elé, de úgy látszik, sorsa hasonló lesz az energiaprograméhoz. A képviselőház költségvetési bizottsága három hónapi vita után elfogadott egy szöveget a tőkenyereség megadóztatásáról, de a szenátus illetékes bizottsága ezt elfogadhatatlannak tartja. A honatyák fő nehézsége az, hogy az idei választási évben nagyon óvatosan kell csomagolniuk azt a törvényt, amely leszállítja a tőkenyereség adóját, tehát végső soron a tőkéseknek kedvez, a legjobban a legnagyobbaknak. A pillanatnyi kilátások megítélése szempontjából a legfontosabbnak tartott, s hónapról hónapra izgatottan várt összetett gazdasági mutató ezúttal nem sok támpontot adott. A kereskedelmi minisztérium tegnap közzétett jelentése szerint az index júniusban 0,4 százalékkal emelkedett. Megkönnyebbülést okozhat a Wall Streeten, hogy nem hanyatlott, de az áprilisi 0,9 és a májusi (revideált) 0,1 százalékos emelkedése után ez az újabb töredékjavulás kevés ahhoz, hogy valamilyen irányzatot rajzoljon ki. ______ _ IP - A CDU elutasítja Schmidt adójavaslatát A nyugatnémet kormány tervbe vett költségvetési intézkedéseit (VILÁGGAZDASÁG 1978. július 29. és 31., első oldal) kedvezően fogadták a pénzintézetek és a vállalatok vezetői, de bírálta az ellenzék. Kohl a CDU vezetője szerint az új intézkedések nem lesznek elegendőek a gazdasági növekedés tartós fellendítésére. Az ellenzék elutasítja az értéknövekedési adó emelését célzó javaslatot, amely ára lenne a jövedelemadó reformjának. Időközben újabb prognózis jósolja a nyugatnémet konjunkturális klíma javulását. A Dresdner Bank legújabb jelentése kedvezőnek tartja, hogy ügyfeleinek hitelfelvétele megélénkült az év első felében. Főleg a magánügyfelekről van szó, a vállalatok még mindig haboznak az újabb beruházásokkal. Ennek ellenére, „a 2,4 százalékra visszaszorított inflációs ütem, a bonni csúcson elhatározott intézkedések megteremtették a gazdasági talpraállás előfeltételeit” — hangoztatja jelentésében a pénzintézet. Óvatosabban fogalmaz a gazdaságügyi minisztérium. Még mindig nem lehetvilágosan, látni a gazdasági tendenciákat. Anélkül, hogy adatokat felsorolna, jelentése megállapítja: az ipari termelés és a megrendelésállomány az utóbbi hónapokban sem haladta meg az első negyedév alacsony szintjét. Ugyanakkor kedvezően alakult a lakosság kereslete, a lakásépítkezés, a foglalkoztatottsági helyzet. A beruházások azonban továbbra is vontatottan haladnak. (DPA, Reuter) NAPRÓL NAPRA + A MAGYAR KÜLKERESKEDELMI FORGALOM 1978 első öt hónapjában határparitáson megközelítette a 187 milliárd forintot. A behozatal több mint 30 milliárd forinttal haladta meg a kivitelt. (3. oldal) + AZ OLASZ KORMÁNY „HADAT ÜZEN” AZ ADÓCSALÓKNAK. Nehéz lenne elfogadtatni a nadrágszíj-megszorító intézkedéseket, ha egyes rétegek kivételezett helyzete fennmaradna — hangsúlyozta a miniszterelnök. (2. oldal) -A MEXIKÓ OLAJVAGYONA az újonnan feltárt lelőhelyekkel együtt megközelíti Iránét. (4. oldal) + AZ INDIAI ÖTÉVES TERV előirányzatai a mezőgazdaság komplex fejlesztésének szándékáról tanúskodnak. (5. oldal) + JAPÁN ÉS KÍNA KERESKEDELME JELENTŐSEN NŐTT az év első felében. A brüsszeli bizottság javasolni fogja, hogy szállítsák le mintegy 20 kínai eredetű árucikk importvámját. (2. oldal) + A KOLWEZI KÖRNYÉKI RÉZBÁNYÁK még nem heverték ki a háborúskodások kárait: termelésük csak 20 százaléka a kapacitásnak. Zambia rézexportját az elszállítás nehézségei akadályozzák. (3. oldal) Az ICCO londoni ülése Előkészületek a kakaóegyezmény újratárgyalására Jövőre újra kell tárgyalni a nemzetközi kakaóegyezményt — határozták el a nemzetközi kakaótanács (ICCO) múlt héten Londonban tartott ülésén a résztvevők. A nyári ülésszak az újratárgyalás menetrendjét is kidolgozta. Emellett aktuális kérdésekben is döntött, így például arról, hogy az árkiegészítő alap céljára változatlanul libránként egy centet kell befizetni az exportált kakaó után. A nemzetközi kakótanács nyári ülésszakát a múlt héten tartották Londonban avval az elsődleges céllal, hogy kidolgozzák az új kakaóegyezmény létrehozásának menetrendjét. Utoljára márciusban tanácskoztak akkor tanácsadó testületet állítottak fel a tagok javaslatainak összegyűjtésére, rendszerezésére. A testület most beterjesztett jelentése azonban túllépett az eredeti célkitűzésen: olyan egyezmény körvonalait tartalmazza, amely egyszerűbb, rugalmasabb a jelenleginél (amely 1974-ben jár le), és közelebb áll a piaci realitásokhoz is. A tárgyalások során megpróbálták összehangolni a termelők és fogyasztók javaslatait arról, hogy hol és milyen keretek között tartsák az egyezmény végleges formába öntésére irányuló megbeszéléseket. A zárókonferenciát mindenképp az UNCTAD égisze alatt kell megtartani Genfben a jövő év elején, az addigi menetrendről azonban két elképzelés alakult ki: az ICCO titkársága és a legtöbb termelő ország hat hétig tartó újratárgyalási ülésszakot akart Genfben, mivel csak így látják technikailag biztosítottnak az eredményes munkát. A fogyasztók, mindenekelőtt a Közös Piac országai ellenben egy előzetes, londoni összejövetel mellett foglaltak állást. Elképzelések szerint az ott kidolgozott egyezménytervezetet egy rövidebb, kéthetes genfi tárgyalássorozaton véglegesítenék, s azt rögtön ott követné az aláírás. Most Londonban a következőkben állapodtak meg: 1979. január 22. és március 2. között kerül majd sor az egyezmény újratárgyalására — hacsak az UNCTAD titkársága nem javasol más időpontot a jövő év elején. Addig megfelelő előkészületi munkára ny.pt lehetőség, a tanács az előkészítő szakaszt december 14—15-én zárja le. Létrehozták az előkészítő bizottságot amelyben nemcsak a jelenlegi egyezményhez csatlakozott országok, hanem a kívülállók is részt vehetnek, az USA-t (amely nem tag) kifejezetten felkérték a részvételre. Ez a bizottság október közepén és december elején ülésezik majd a tanácsadó csoport október eleji, hamburgi megbeszéléseit követően, amelyeket a kakaó világpiaci helyzetéről tartanak. Az előkészítő bizottság megvizsgálja az árstabilitás megteremtésére vonatkozó javaslatokat, amelyek az 1972. és 1975. évinél egyszerűbb, rugalmasabb megállapodásra kell hogy vezessenek. Felkérték a genfi titkárságot, hogy a bizottság munkájának a segítésére készítsen részletes tanulmányt a jelenlegi világpiaci helyzetről és az 1935-ig várható változásokról. Az ülésszak aktuális kérdésekkel is foglalkozott, így eldöntötték, hogy a nemzetközi kakaóegyezmény 1973— 79-es, utolsó évében az ütközőkészletekhez való hozzájárulást változatlanul exportált libránkért 1 centban állapítják meg. Ahhoz, hogy a jövő évi kvóták változatlanok maradjanak, a víg nettó importjának 1 millió 520 ezer tonnát kell kitennie, s ebből, 220 ezer tonnát annak a hányadnak, amely az éves kvótától független. A fennmaradó 1 millió 200 ezer tonnányi kvóta a következőképp oszlik meg: Brazília 252 200 tonna, Ghana 410 800 tonna, Elefántcsontpart 241 800 tonna, Mexikó 32 500 tonna, Nigéria 231 400 tonna, Togo 18 200 tonna és Kamerun 113 100 tonna. Végül sor került az új tisztségviselők megválasztására, akik október 1-én lépnek hivatalba. Kijelölték jövő évre a végrehajtó bizottságtagjait, a fogyasztók és a termelők részéről is nyolc-nyolc országot. Termelők: Brazília, Ecuador, Ghana, Elefántcsontpart, Mexikó, Nigéria, Togo és Kamerun. Fogyasztók: Franciaország, az NSZK, Olaszország, Hollandia, Új-Zéland, Svájc Anglia, Szovjetunió, Sz. K. Tovább gyengült a dollár, erős vrerőny Hétfőn ideges hangulat uralkodott a nemzetközi valutatőzsdéken. Folytatódtak a pénteki irányzatok: a dollár tovább gyengült, a svájci frankhoz képest minden idők legalacsonyabb árfolyamára süllyedt, hétfőn reggel Zürichben 1,7445 svájci frankkal jegyezték. Délutáni jelentések szerint New Yorkban ismét a 190 jenes árfolyam alá bukott az amerikai valuta, s megrendült helyzete a francia frankkal szemben is. A devizapiacokon immár azt találgatják, hogy a tokiói és a svájci hatóságok korlátozni fogják a dollár beáramlását. A devizapiaci izgalmak legyengítették az aranypiacot is, ismét 200 dollár fölött jegyezték a sárga fémet, amelyet főleg nyugat-európai és amerikai befektetők kerestek. (Reuter) Anglia elengedi 17 fejlődő ország tartozását Anglia leírja 17 fejlődő ország 900 millió fontos adósságát — jelentette be az alsóházban Judith Bart aszszony, fejlesztésügyi miniszter. Elengedik többek között Afganisztán, Banglades, Egyiptom, India, Indonézia, Pakisztán, Szudán és Tanzánia tartozását. (AP—DJ) Peru októberig átütemezi adósságát Peru októberig meg akar állapodni összesen 8,2 milliárd dollárnyi külföldi adósságának átütemezéséről — jelentette be Morales Bermudez elnök. Közölte, Peru arra törekszik, hogy megvédje érdekeit az IMF-el folyó hiteltárgyaláson. Még az év vége előtt további 260 millió dollár kölcsönt akarnak felvenni a fizetésimérleg-helyzet javítására. Az ország pénzügyeinek rendbehozatalára tett lépések között említette, hogy 180 millió dollárt már sikerült átütemezni, latin-amerikai állami bankok csoportjától 86 millió dolláros gyors kölcsönt vettek fel, és átütemezték Perunak a Szovjetunióval szembeni adósságait is. Az idén — elsősorban a szigorú importkorlátozás hatására — az ország kereskedelmi mérlege 50 év óta először aktívvá válik. Továbbra is gondot okoz azonban, hogy az év első hat hónapjában az infláció éves szinten 40 százalék körül mozgott, decemberig pedig 50—60 százalékra is felszökhet. Ezért további, még szigorúbb korlátozó intézkedéseket kell hozni és takarékoskodni kell a nem kimondottan létfontosságú fejlesztési programokra kiadott összegekkel is — tette hozzá az elnök. (Reuter, MTI)