Világgazdaság, 1978. szeptember (10. évfolyam, 170/2424-191/2445. szám)
1978-09-02 / 171. (2425.) szám
MAGYAR GAZDASÁG AZ EDDIGI LEGFORGALMASABB IDEGENFORGALMI FŐSZEZON Csütörtökön befejeződött az eddigi legforgalmasabb turista főszezon Magyarországon. Az idegenforgalom négy-öt éves stagnálás után az idén világszerte megélénkült, 7,9 százalékkal haladja meg a tavalyit, s még ennél is jobban, csaknem 15 százalékkal növekedett a KGST belső turistaforgalma. Hazánkban (várható adat) 16 millió külföldi fordul meg az idén, 33 százalékkal több a tavalyinál. Közülük mintegy 9 millióan töltenek nálunk legalább egy éjszakát. Az idegenforgalomból származó idei devizabevétel előreláthatóan mintegy 20 százalékkal haladja meg a tavalyit. A hazai lakosság ez évben körülbelül 20 milliárd forintot költ a bel- és a külföldi turizmusra, s hozzávetőleg 5 millióan utaznak külföldre. A fellendülés nyomán azonban még inkább kiütköznek idegenforgalmunk gyengeségei: elsősorban az olcsó szálláshelyeken volt gyakori a zsúfoltság, ezen nem sokat enyhítettek az idén átadott C-kategóriás szállodák, bungalow-telepek , ezért kellett ideiglenes kempingeket nyitni a Balaton partján és Budapesten. Egyes nagy idegenforgalmú helyeken nemigen van mód a szórakozásra, sportolásra, és ez magyarázza, hogy tovább csökken az egy turistára eső devizabevétel, amely alig éri el a más európai országokba látogató vendégek átlagos kiadásának egyharmadát. 1980-ig mintegy 20—25 ezer újabb, olcsóbb, de színvonalas szálláshelyet kell teremteni. Az építkezésekhez jelentős anyagi támogatást nyújt az Országos Idegenforgalmi Tanács. A jövő év elején megnyílik a margit-szigeti gyógyszálló, amely a gyógy-idegenforgalom legfőbb hazai bázisa lesz. (MTI) Monte Carlo—Bécs—Madrid Nemzetközi biztosítási konferenciák Szeptember 4—8. között rendezik meg a nemzetközi biztosítási élet egyik jelentős eseményét, a biztosító és viszontbiztosító társaságok képviselőinek évenként ismétlődő Monte Carló-i találkozóját. A Szeptemberi Randevú néven ismert konferenciára a világ minden tájáról összesereglett résztvevők ilyenkor rövid fél-másfél órás kétoldalú tárgyalásokon értékelik szerződéseik, közös biztosítási üzleteik előző egyévi eredményeit, és döntenek az esetleges új szerződések megkötéséről, a régebbiek meghosszabbításáról vagy felmondásáról. A többi szocialista ország biztosítói mellett az Állami Biztosító is rendszeresen — az első, 1956-os találkozó óta — képviselteti magát ezeken a tárgyalásokon, hiszen a konferencia jó alkalom az információszerzésre, az üzletkötésre, a biztosított magyar áruk és szolgáltatások, valamint az általunk importált beruházási javak viszontbiztosítása védelmének megteremtésére. A konferencián a kétoldalú tárgyalások a legfontosabbak, s ezért csupán néhány előadás hangzik el Ezek a légi, a tengeri és más fontosabb biztosítási ágazatokban érvényesülő tendenciákat elemzik, ismertetik. Bécsben szeptember 11—15. között rendezik meg a Nemzetközi Szállítmánybiztosítási Szövetség (IUMI) 1978. évi tanácskozását, amelyen a Monte Carló-i konferencia számos résztvevője is jelen lesz. A szokásos bizottsági problémák, beszámolók közül (mint például a belföldi casco, a közlekedésifelelősség-biztosítás, környezetszennyezés) ebben az évben kiemelkedő szerepet kap a tengeri (hajó) cascóval és áruszállítmány-biztosítással, valamint a kármegelőzéssel kapcsolatos kérdések megvitatása. Az IUMI konferenciái lényegében tanácsadó jellegűek, a tapasztalatokról és az aktuális problémákról folytatott véleménycsere és a sokoldalú információ áll előtérben. Bár a Nemzetközi Szállítmánybiztosítási Szövetség határozatai a tagok számára nem kötelezők, mindig sor kerül olyan ajánlásokra, amelyeket közösen kidolgozott álláspontok alapjának lehet tekinteni. A szövetség összekötői révén határozataival hozzájárul a nemzetközi egyezmények kidolgozásához, ezek az összekötők ugyanis a legkülönbözőbb nemzetközi szervezetek tagjai, vagy megfigyelői minőségben részt vesznek azok munkájában, így a többi között állandó kapcsolatot tartanak fenn az ENSZ-szel, a Nemzetközi Kereskedelmi Kamarával, a Kormányközi Tengerészeti Konzultatív Bizottsággal. Októberben Madridban kerül sor az ez évi konferenciasorozat záróeseményére, a biztosítási jog kérdéseivel foglalkozó szakemberek nemzetközi találkozójára. Az előzetes információk szerint a tanácskozások kiemelt témája: a környezetvédelemmel összefüggő biztosítási-jogi problémák megoldásának lehetőségei. V. T. Kristálykupát nyert Pozsonyban a FÖTŐBER Tudósítónktól: Mint arról korábban már adtunk, a Coneco ’78 nemzetközi építőipari kiállításhoz csatlakozva, az Építésügyi Tájékoztatási Központ — a MAHIR rendezésében — magánlakásépítési kiállítást rendezett Pozsonyban. A kiállításon a FŐTÖER épületgépészeti termékeket gyártó vállalat örvénykamrás indukciós anemostát terméke kristálykupát nyert. A kiállításnak egyébként is sikere volt, a csehszlovák pártos kormányzati vezetők elismeréssel szóltak az ÉTK által propagált korszerű magánlakás-építési módokról, a csoportos építkezések bemutatott eredményeiről. NSZK-beli elismerés magyar szerszámgépekre Munkatársunktól: A múlt héten az NSZK-beli Traub cég elismerő oklevelet adott át a SZIM székesfehérvári köszörűgépgyárának és a TECHNOIMPEX-nek, az oklevélben az új típusú egyorsós automata rúdeszterga minőségét dicséri. Mint a TECHNOIMPEX-nél megtudtuk, a Traub cég és a magyar üzem között 1975 óta eredményes kooperáció folyik. Az öt évre szóló szerződés többmillió márkás forgalmat tesz lehetővé. A Traub cég a hazai gyártáshoz átadta a székesfehérvári gyárnak a technológiát és a gyártóberendezések egy részét. Kezdetben a köszörűgépgyár alkatrészeket szállított a partnernek, 1978-ban pedig megkezdődött az egyorsós automata rúdeszterga sorozatgyártása és exportja. A TECHNOIMPEX ebben az évben már 60 darabot szállított a Traub-cégnek, és még újabb szállítmányokat is exportál az idén. Magyar Kereskedelmi Kamara írt' KS'V Szovjet újságíró-delegáció Tudósítónktól írt Szovjetunióban ez év őszén rendezendő magyar gazdasági napok előkészítéseként a Magyar Kereskedelmi Kamara sajtófőosztályának meghívására három szovjet újságíró tartózkodott Budapesten augusztus 28-tól szeptember 1-ig: Sz. Aktajev, a Szocialista Kazahsztán című lap szerkesztője, E. Sz. Rjabakony, a kazah televízió propaganda osztályának főszerkesztője és A. Abtajev, a kazah újságírószövetség felelős titkára. Az újságírók tanulmányozzák a magyar gazdasági életet. Látogatást tettek a Magyar Kereskedelmi Kamarában, a Konjunktúra és Piackutató Intézetben, a MOM-ban és megtekintették a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátot is. Kiiiillllllfill Pénteken befejeződött a KGST- tagországok harmadik, Budapesten tartott ergonómiai konferenciája, amelyen a következő évek kutatási programját is felvázolták a résztvevők. A Csepel Művek Jármű és Konfekcióipari Gépgyárának kerékpárgyárában az idén 280 ezer kerékpárt állítanak elő tőkésországok — így többek között Irán, Hollandia, Anglia, Svédország, Finnország, Kanada és Görögország — megrendelésére. ■». Az alföldi szénhidrogéniekutatás keretében Békés megyében szovjet gyártmányú akusztikus lyuktelevíziót próbáltak ki, amellyel a berendezések állapotáról felvételeket továbbítanak a felszínre. iEIII!l!l!lllli!!!!!!IIID!!lllllllllll!l!!!lllll!!illll RÖVIDEN Százezer lódenkabátot exportálnak az idén a Zalaegerszegi Ruhagyár lenti telepéről Hollandiába és Franciaországba. ■». Három és félmillió forint értékű cseréptárgyat exportál ebben az évben Jugoszláviába, Hollandiába és Svájcba a Mezőtúri Fazekas és Népművészeti Háziipari Szövetkezet. Az NSZK-beli Canda cég megrendelésére 1400 darab modern kivitelű átmeneti kabátot gyárt 1978- ban a nyíregyházi DIRUVÁLL. ■*. Csaknem 100 millió forint értékben exportál a Zala megyei Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság a külkereskedelem útján: papírját Olaszországba, Jugoszláviába és Ausztriába, az NSZK-ba pedig varkettaléceket és fűrészelt gerendákat. 1978. SZEPTEMBER 2.)(1) Újabb lehetőségek a külkereskedelmi és termelő vállalatok együttműködésére A társulás szó hallatán ma a gazdasági szakemberek többségének szinte kizárólag a részvénytársaság, illetve a korlátolt felelősségű társaság jut eszébe. Ennél azonban gazdagabbak a jogi eszközök. Ez év március 1-én hatályba lépett a módosított Polgári Törvénykönyv (Ptk) és az ehhez kapcsolódó törvényerejű rendelet (Tvr) a gazdasági társulásokról. Megkezdődött a társulások jogának újraszabályozása, amelynek különös jelentősége van a külkereskedelem szempontjából is. Egyrészt, mert külgazdasági kapcsolatainknak bizony fehér foltja a magyar vállalatok és a külföldi cégek közös vállalkozása (Rt. Kft, közös vállalat) pedig a társulás tartós kapcsolatot biztosít, amelyben a felek jogai és kötelezettségei is rögzítve vannak. A jogalkotók szándéka az volt, hogy lehetőleg a hazai jogi formák felé tereljék a társulni kívánókat, s a törvényerejű rendelet ezért előírja, hogy Rt-t vagy Kft-t ezután csak külföldi tag részvételével lehet alapítani. A közeljövőben tervezik a százéves (!) magyar kereskedelmi törvény és az ötvenéves, a korlátolt felelősségű társaságról szóló törvény modernizálását is, az új jogi szabályozás elősegíti a hazai külkereskedelmi és a termelő vállalatok közötti társulások létrehozatalát is. Eddig az ilyen kapcsolatoknak az volt a legfőbb akadályuk, hogy a jogszabályok előírták a felek részére a vagyoni szolgáltatást, vagyis a fejlesztési eszközök kötelező egyesítését. Evvel akadályozták az olyan vállalatok részvételét, amelyek csak szerény fejlesztési alappal rendelkeztek. Az új Tvr elismeri, hogy a külkereskedelmi szakismeretek, kapcsolatok, a goodwill szintén áru jellegűek — ezért a Tvr-ben külön kiemelt külkereskedelmi társaságnál már nem kötelező a vagyonegyesítés. Evvel a társulás a gyakorlatban is egyenrangúvá válhat a bizományi és a sajátszámlás szerződésekkel. Nézzük tehát, hogy miként alakultak az egyes társulási formák az új jogszabályokban. A MÓDOSÍTOTT PTK ÉS A GAZDASÁGI TÁRSULÁSOK Az új szabályozás egyik legnagyobb eredménye, hogy megszüntette a társulási formák közötti szektoriális különbséget. Ezután a szövetkezetek ugyanolyan szabályok szerint társulhatnak, mint az állami vállalatok. A továbbiakban csak az új társulási formákkal foglalkozunk, figyelmen kívül hagyva a részvénytársaságot, a korlátolt felelősségű társaságot és az agráripari egyesülést. A Ptk és a gazdasági társulásokról szóló 1978. évi 4. Tvr. szóhasználatában a társulás az átfogó fogalom, amely tartalmazza a jogi személyiséggel rendelkező társulásokat (közös vállalat, betéti társulás, egyesülés) és a jogi személyiség nélküli társulásokat (gazdasági társaság, külkereskedelmi társaság, kutatásfejlesztési társaság, polgári jogi társaság), amelyeket társaságnak neveznek. A jogi személyiséggel rendelkező társulások közös szabályai közül lényeges, hogy a társulási szerződést írásban kell megkötni és létrejöttéhez hatósági jóváhagyásra is szükség van. (A jóváhagyást csak akkor lehet megtagadni, ha a szerződés jogszabályba ütközik vagy sérti a népgazdaság érdekeit.) A társulás irányító szerve a tagok visszahívható küldötteiből álló igazgatótanács. Nagyobb társulások igazgatóságot is létrehozhatnak. Ügyeik intézését, irányítását, képviseletét és a munkáltatói jogokat az igazgató látja el. Nagyon fontos szabálya a Tvr-nek, hogy az állam a társulások felett törvényességi és ágazatiszakmai felügyeletet, valamint Pénzügyi-gazdasági ellenőrzést gyakorol. (A törvényességi felügyelet a szerződés jóváhagyására jogosult szerv, az ágazati-szakmai felügyeletet pedig a társulás fő tevékenysége szerint illetékes ágazati miniszter látja el.) A tevékenységi elv kimondása azt jelenti, hogy előfordulhat, hogy az alaptók válalatfelügyeleti minisztériuma más, mint a társulás felett ágazati-szakmai felügyeletet ellátó minisztérium. A közös vállalatot közös gazdálkodás folytatására, gazdasági érdekeik előmozdítására a tagok hozzák létre, valamint ők adják a működéshez szükséges vagyont is. A tagok hozzájárulása lehet vagyoni, illetve természetbeni (apport). A nyereséget, illetőleg a veszteséget is hozzájárulásuk arányában kell egymás között megosztaniuk. A közös vállalat veszteségét mindenekelőtt tartalékalapjából fedezi. A betéti társulás a jogalkotók szándéka szerint a belföldi vállalatok által létrehozott korlátolt felelősségű társaság, amely meghatározott vagyoni betétekből álló vagyonnal alakul. A tagok felelőssége csak vagyoni betét szolgáltatására és esetleg — amennyiben a szerződés előírja — egyéb vagyoni hozzájárulásra terjed ki. (A fő különbség tehát, hogy a közös vállalatnál a tag kezesként egész vagyonával felel a társulás kötelezettségeiért, a betéti társulásnál a felelősség a vagyoni betétre és az esetleges egyéb vagyoni hozzájárulásra korlátozódik.) A nyereséget és a szavazati jog mértékét a tagok között vagyoni betéteik arányában kell felosztani. A betéti társulásból a vagyoni betét átruházásával lehet kilépni. A társulás többi tagjának elővételi joga van. Az egyesülést a gazdálkodó szervezetek gazdasági érdekeik előmozdítására és erre irányuló együttes tevékenységük összehangolására hozzák létre. Az alapvetően gazdálkodásra orientált közös vállalattal és betéti társulással szemben az egyesülés fő feladata a tagok közötti koordináció. Ezért nem kell feltétlenül közös vagyonnal rendelkeznie. Másodlagos jelleggel és elsősorban a tagok részére szolgáltató és kisegítő tevékenységet is folytathat. Ez a tevékenység azonban nem válhat az egyesülés fő tevékenységévé. Az egyesülés jellegéből adódóan minden tagnak egy-egy szavazata van. Nóvum, hogy ezentúl miniszteri utasítással úgynevezett kényszeregyesülés nem hozható létre. A jogi személyiség nélküli gazdasági társulást létrehozó szerződés érvényességéhez nem szükséges hatósági jóváhagyás. A gazdasági társaság vált a Ptk módosítása után a nem jogi személy társulások fő formájává, amelyet a szükséges anyagi eszközök rendelkezésére bocsátása mellett közös gazdálkodásra, koordinációra, illetve a kettő kombinációjára jogi személyek hozhatnak létre. Gazdálkodó tevékenységet közös név alatt is folytathat. A külkereskedelmi társaság a külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalat és más gazdálkodó szerv között külkereskedelmi és ezzel összefüggő termelési tevékenységben való együttműködésre jöhet létre. A kutatási-fejlesztési társaság kutató-fejlesztő szervezetek és egyéb gazdálkodó szervezetek között valósulhat meg valamely kutató-fejlesztő tevékenység végzésére, ilyen tevékenység eredményének elérésére, bevezetésére vagy megvalósítására. Az elért gazdasági eredményben a tagok közösen részesülnek. HOL TALÁLHATÓK A SZABÁLYOK? Nem kis gond bármilyen gazdálkodó tevékenységnél a vonatkozó jogszabályok felkutatása. Különösen, így van ez a társulásnál, amelyben esetleg külföldiek is részt vehetnek, s akik jogosan igénylik, hogy szeretnének megismerkedni a rájuk is kötelező szabályokkal. A Ptk módosítása után (1978. március 1-től) a társulási jogot szabályozó főbb jogszabályok a következők: A Ptk a gazdasági társulások alapszabályain felül (57—61. paragrafus), részletesen foglalkozik a gazdasági társasággal (568—572. paragrafus). Az 1978. évi 4. Tvr a jogi személy és a jogi személyiség nélküli gazdasági társulásokat, valamint a polgári jogi társaságot szabályozza. Az 1875. év XXXVII. törvény vonatkozik az Rt-ra, az 1930. évi V. törvény pedig a Kft-re. Végül az agráripari egyesülés szabályait a 2011/1976. (IV. 22.) MT. számú határozat tartalmazza. Helyes lenne a külföldieket érintő főbb társulási szabályokat a világnyelvekre lefordítani és valamilyen formában hozzáférhetővé tenni. NEM KÖZÉPIRÁNYÍTÓ SZERV Néhány évvel ezelőtt a fejlesztési pénzeszközöknek durván 2 százalékát fordították társulásban való részvételre a hazai vállalatok és azóta aligha változott a helyzet. De a társulások súlya ennél nagyobb lehetne a jövőben. A társulásokat a gazdálkodó szervezetek saját gazdasági érdekeik segítésére és nem a gazdaságirányítás megkönnyítésére hozzák létre. Következésképpen az új szabályozás értelmében a társulás nem válhat államigazgatási középirányító szervvé. Amikor az alapító vállalatok (vagy szövetkezetek) létrehoznak egy jogi személy társulást, akkor a vállalatirányítási és a jövedelemelsajátítási jogokkal ők rendelkeznek és nem a felügyeleti szervük. Vagyis az állami vállalatok és a szövetkezetek mellett megszületett egy olyan vállalati formáció, amelyet a vállalatok (szövetkezetek) polgári jogi szerződéssel hoznak létre. Ez már sem nem állami vállalat, sem nem szövetkezet, hanem jogi szakkifejezéssel másodlagos vállalat, amely az alapító tulajdonosok irányítása alatt áll, az állam pedig csak törvényességére ügyel. A másodlagos vállalatok befolyásolása bonyolultabb feladat a gazdaságirányító szervek számára, mert erre csak közvetettebb módszerek alkalmazhatók. Ezeket a társulási specialitásokat a jelenleg kidolgozás alatt álló pénzügyi szabályoknál is figyelembe kell venni. Várható ugyanis például a külkereskedelmi társaságról szóló, a részletes rendelkezéseket tartalmazó külön jogszabály megjelenése. Dr. Gara Iván . A Értesítjük t. ügyfeleinket, hogy MŰANYAG RAKTÁRUNKBAN (Budapest X., Sírkert u. 2. Telefon: 271-099.) augusztus 28-tól szeptember 6-ig LELTÁROZUNK A leltározás idején az árukiadás és az áruátvétel szünetel. A többi telepünkön a kiszolgálás zavartalan. Fémipari és Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat A vevőszolgálat telefonja: 401—321 !