Világgazdaság, 1978. szeptember (10. évfolyam, 170/2424-191/2445. szám)

1978-09-02 / 171. (2425.) szám

MAGYAR GAZDASÁG AZ EDDIGI LEGFORGALMASABB IDEGENFORGALMI FŐSZEZON Csütörtökön befejeződött az eddigi legforgalmasabb turista főszezon Magyarországon. Az idegenforgalom négy-öt éves stagnálás után az idén világszerte megélénkült, 7,9 száza­lékkal haladja meg a tavalyit, s még ennél is jobban, csaknem 15 száza­lékkal növekedett a KGST belső tu­ristaforgalma. Hazánkban (várható adat) 16 millió külföldi fordul meg az idén, 33 százalékkal több a tava­lyinál. Közülük mintegy 9 millióan töltenek nálunk legalább egy éjsza­kát. Az idegenforgalomból származó idei devizabevétel előreláthatóan mintegy 20 százalékkal haladja meg a tavalyit. A hazai lakosság ez év­ben körülbelül 20 milliárd forintot költ a bel- és a külföldi turizmusra, s hozzávetőleg 5 millióan utaznak külföldre. A fellendülés nyomán azonban még inkább kiütköznek idegenforgal­munk gyengeségei: elsősorban az ol­csó szálláshelyeken volt gyakori a zsúfoltság, ezen nem sokat enyhítet­tek az idén átadott C-kategóriás szállodák, bungalow-telepek , ezért kellett ideiglenes kempingeket nyit­ni a Balaton partján és Budapesten. Egyes nagy idegenforgalmú helyeken nemigen van mód a szórakozásra, sportolásra, és ez magyarázza, hogy tovább csökken az egy turistára eső devizabevétel, amely alig éri el a más európai országokba látogató vendégek átlagos kiadásának egy­­harmadát. 1980-ig mintegy 20—25 ezer újabb, olcsóbb, de színvonalas szálláshelyet kell teremteni. Az építkezésekhez jelentős anyagi támo­gatást nyújt az Országos Idegenfor­galmi Tanács. A jövő év elején meg­nyílik a margit-szigeti gyógyszálló, amely a gyógy-idegenforgalom leg­főbb hazai bázisa lesz. (MTI) Monte Carlo—Bécs—Madrid Nemzetközi biztosítási konferenciák Szeptember 4—8. között rendezik meg a nemzetközi biztosítási élet egyik jelentős eseményét, a bizto­­sító és viszontbiztosító társaságok képviselőinek évenként ismétlődő Monte Carló-i találkozóját. A Szep­temberi Randevú néven ismert konferenciára a világ minden tájá­ról összesereglett résztvevők ilyen­kor rövid fél-másfél órás kétoldalú tárgyalásokon értékelik szerződé­seik, közös biztosítási üzleteik elő­ző egyévi eredményeit, és döntenek az esetleges új szerződések megkö­téséről, a régebbiek meghosszabbí­tásáról vagy felmondásáról. A többi szocialista ország bizto­sítói mellett az Állami Biztosító is rendszeresen — az első, 1956-os ta­lálkozó óta — képviselteti magát ezeken a tárgyalásokon, hiszen a konferencia jó alkalom az informá­ció­szerzésre, az üzletkötésre, a biz­tosított magyar áruk és szolgáltatá­sok, valamint az általunk importált beruházási javak viszontbiztosítása védelmének megteremtésére. A konferencián a kétoldalú tár­gyalások a legfontosabbak, s ezért csupán néhány előadás hangzik el Ezek a légi, a tengeri és más fon­tosabb biztosítási ágazatokban ér­vényesülő tendenciákat elemzik, is­mertetik. Bécsben szeptember 11—15. között rendezik meg a Nemzetközi Szállít­mánybiztosítási Szövetség (IUMI) 1978. évi tanácskozását, amelyen a Monte Carló-i konferencia számos résztvevője is jelen lesz. A szoká­sos bizottsági problémák, beszámo­lók közül (mint például a belföldi casco, a közlekedésifelelősség-bizto­­sítás, környezetszennyezés) ebben az évben kiemelkedő szerepet kap a tengeri (hajó) cascóval és áru­­szállítmány-biztosítással, valamint a kármegelőzéssel kapcsolatos kér­dések megvitatása. Az IUMI konferenciái lényegében tanácsadó jellegűek, a tapasztalatok­ról és az aktuális problémákról folytatott véleménycsere és a sok­oldalú információ áll előtérben. Bár a Nemzetközi Szállítmánybiztosítási Szövetség határozatai a tagok szá­mára nem kötelezők, mindig sor kerül olyan ajánlásokra, amelyeket közösen kidolgozott álláspontok alapjának lehet tekinteni. A szövet­ség összekötői révén határozataival hozzájárul a nemzetközi egyezmé­nyek kidolgozásához, ezek az össze­kötők ugyanis a legkülönbözőbb nemzetközi szervezetek tagjai, vagy megfigyelői minőségben részt vesz­nek azok munkájában, így a többi között állandó kapcsolatot tartanak fenn az ENSZ-szel, a Nemzetközi Kereskedelmi Kamarával, a Kor­mányközi Tengerészeti Konzultatív Bizottsággal. Októberben Madridban kerül sor az ez évi konferenciasorozat záró­eseményére, a biztosítási jog kérdé­seivel foglalkozó szakemberek nem­zetközi találkozójára. Az előzetes információk szerint a tanácskozások kiemelt témája: a környezetvéde­lemmel összefüggő biztosítási-jogi problémák megoldásának lehetőségei. V. T. Kristálykupát nyert Pozsonyban a FÖTŐBER Tudósítónktól: Mint arról korábban már adtunk, a Coneco ’78 nemzetközi építőipari kiállításhoz csatlakozva, az Építés­ügyi Tájékoztatási Központ — a MAHIR rendezésében — magánla­kásépítési kiállítást rendezett Po­zsonyban. A kiállításon a FŐTÖ­­ER épületgépészeti termékeket gyártó vállalat örvénykamrás induk­ciós anemostát terméke kristályku­pát nyert. A kiállításnak egyébként is sikere volt, a csehszlovák párt­os kormányzati vezetők elismeréssel szóltak az ÉTK által propagált kor­szerű magánlakás-építési módokról, a csoportos építkezések bemutatott eredményeiről. NSZK-beli elismerés magyar szerszámgépekre Munkatársunktól: A múlt héten az NSZK-beli Traub cég elismerő oklevelet adott át a SZIM székesfehérvári köszörűgép­gyárának és a TECHNOIMPEX-nek, az oklevélben az új típusú egyorsós automata rúdeszterga minőségét di­cséri. Mint a TECHNOIMPEX-nél megtudtuk, a Traub cég és a magyar üzem között 1975 óta eredményes kooperáció folyik. Az öt évre szóló szerződés többmillió márkás forgal­mat tesz lehetővé. A Traub cég a hazai gyártáshoz átadta a székesfe­hérvári gyárnak a technológiát és a gyártóberendezések egy részét. Kez­detben a köszörűgépgyár alkatrésze­ket szállított a partnernek, 1978-ban pedig megkezdődött az egyorsós automata rúdeszterga sorozatgyár­tása és exportja. A TECHNOIMPEX ebben az évben már 60 darabot szál­lított a Traub-cégnek, és még újabb szállítmányokat is exportál az idén. Magyar Kereskedelmi Kamara írt'­ KS'V Szovjet újságíró-delegáció Tudósítónktól í­rt Szovjetunióban ez év őszén ren­dezendő magyar gazdasági napok előkészítéseként a Magyar Kereske­delmi Kamara sajtófőosztályának meghívására három szovjet újságíró tartózkodott Budapesten augusztus 28-tól szeptember 1-ig: Sz. Aktajev, a Szocialista Kazahsztán című lap szerkesztője, E. Sz. Rjabakony, a ka­­zah televízió propaganda osztályának főszerkesztője és A. Abtajev, a kazah újságírószövetség felelős titkára. Az újságírók tanulmányozzák a magyar gazdasági életet. Látogatást tettek a Magyar Kereskedelmi Ka­marában, a Konjunktúra és Piacku­tató Intézetben, a MOM-ban és meg­tekintették a Bábolnai Mezőgazda­­sági Kombinátot is. Kiiiillllllfill Pénteken befejeződött a KGST- tagországok harmadik, Budapesten tartott ergonómiai konferenciája, amelyen a következő évek kutatási programját is felvázolták a részt­vevők. A Csepel Művek Jármű és Kon­fekcióipari Gépgyárának kerékpár­gyárában az idén 280 ezer kerék­párt állítanak elő tőkésországok — így többek között Irán, Hollandia, Anglia, Svédország, Finnország, Ka­nada és Görögország — megrende­lésére. ■». Az alföldi szénhidrogéniekutatás keretében Békés megyében szovjet gyártmányú akusztikus lyuktelevíziót próbáltak ki, amellyel a berendezé­sek állapotáról felvételeket továbbí­tanak a felszínre. iEIII!l!l!lllli!!!!!!IIID!!lllllllllll!l!!!lllll!!illll RÖVIDEN Százezer lódenkabátot exportál­nak az idén a Zalaegerszegi Ruha­gyár lenti telepéről Hollandiába és Franciaországba. ■». Három és félmillió forint értékű cseréptárgyat exportál ebben az év­ben Jugoszláviába, Hollandiába és Svájcba a Mezőtúri Fazekas és Nép­­művészeti Háziipari Szövetkezet. Az NSZK-beli Canda cég meg­rendelésére 1400 darab modern ki­vitelű átmeneti kabátot gyárt 1978- ban a nyíregyházi DIRUVÁLL. ■*. Csaknem 100 millió forint érték­ben exportál a Zala megyei Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság a külke­reskedelem útján: papírját Olaszor­szágba, Jugoszláviába és Ausztriába, az NSZK-ba pedig varkettaléceket és fűrészelt gerendákat. 1978. SZEPTEMBER 2.)(1) ­ Újabb lehetőségek a külkereskedelmi és termelő vállalatok együttműködésére A társulás szó hallatán ma a gazdasági szakemberek többségé­nek szinte kizárólag a részvénytársaság, illetve a korlátolt felelősségű társaság jut eszébe. Ennél azonban gazdagabbak a jogi eszközök. Ez év március 1-én hatályba lépett a módosított Polgári Törvénykönyv (Ptk) és az ehhez kapcsolódó törvényerejű rendelet (Tvr) a gazda­sági társulásokról. Megkezdődött a társulások jogának újraszabályo­zása, amelynek különös jelentősége van a külkereskedelem szempont­jából is. Egyrészt, mert külgazdasági kapcsolatainknak bizony fehér foltja a magyar vállalatok és a külföldi cégek közös vállalkozása (Rt. Kft, közös vállalat) pedig a társulás tartós kapcsolatot biztosít, amelyben a felek jogai és kötelezettségei is rögzítve vannak. A jog­alkotók szándéka az volt, hogy lehetőleg a hazai jogi formák felé tereljék a társulni kívánókat, s a törvényerejű rendelet ezért előírja, hogy Rt-t vagy Kft-t ezután csak külföldi tag részvételével lehet ala­pítani. A közeljövőben tervezik a százéves (!) magyar kereskedelmi törvény és az ötvenéves, a korlátolt felelősségű társaságról szóló törvény modernizálását is, az új jogi szabályozás elősegíti a hazai külkereskedelmi és a termelő vállalatok közötti társulások létre­hozatalát is. Eddig az ilyen kapcso­latoknak az volt a legfőbb akadá­lyuk, hogy a jogszabályok előírták a felek részére a vagyoni szolgál­tatást, vagyis a fejlesztési eszközök kötelező egyesítését. Evvel akadá­lyozták az olyan vállalatok részvé­telét, amelyek csak szerény fejlesz­tési alappal rendelkeztek. Az új Tvr elismeri, hogy a külkereskedelmi szakismeretek, kapcsolatok, a good­will szintén áru jellegűek — ezért a Tvr-ben külön kiemelt külkereske­delmi társaságnál már nem kötelező a vagyonegyesítés. Evvel a társulás a gyakorlatban is egyenrangúvá vál­hat a bizományi és a sajátszámlás szerződésekkel. Nézzük tehát, hogy miként ala­kultak az egyes társulási formák az új jogszabályokban. A MÓDOSÍTOTT PTK ÉS A GAZDASÁGI TÁRSULÁSOK Az új szabályozás egyik legna­gyobb eredménye, hogy megszüntet­te a társulási formák közötti szek­­toriális különbséget. Ezután a szö­vetkezetek ugyanolyan szabályok szerint társulhatnak, mint az állami vállalatok. A továbbiakban csak az új társu­lási formákkal foglalkozunk, figyel­men kívül hagyva a részvénytársa­ságot, a korlátolt felelősségű társa­ságot és az agrár­ipari egyesülést. A Ptk és a gazdasági társulásokról szóló 1978. évi 4. Tvr. szóhasznála­tában a társulás az átfogó fogalom, amely tartalmazza a jogi személyi­séggel rendelkező társulásokat (kö­zös vállalat, betéti társulás, egyesü­lés) és a jogi személyiség nélküli társulásokat (gazdasági társaság, külkereskedelmi társaság, kutatás­­fejlesztési társaság, polgári jogi tár­saság), amelyeket társaságnak nevez­nek. A jogi személyiséggel rendelkező társulások közös szabályai közül lé­nyeges, hogy a társulási szerződést írásban kell megkötni és létrejötté­hez hatósági jóváhagyásra is szük­ség van. (A jóváhagyást csak akkor lehet megtagadni, ha a szerződés jogszabályba ütközik vagy sérti a népgazdaság érdekeit.) A társulás irányító szerve a tagok visszahív­ható küldötteiből álló igazgatóta­nács. Nagyobb társulások igazgató­ságot is létrehozhatnak. Ügyeik in­tézését, irányítását, képviseletét és a munkáltatói jogokat az igazgató látja el. Nagyon fontos szabálya a Tvr-nek, hogy az állam a társulá­sok felett törvényességi és ágazati­szakmai felügyeletet, valamint Pénz­ügyi-gazdasági ellenőrzést gyakorol. (A törvényességi felügyelet a szer­ződés jóváhagyására jogosult szerv, az ágazati-szakmai felügyeletet pedig a társulás fő tevékenysége szerint illetékes ágazati miniszter látja el.) A tevékenységi elv kimondása azt jelenti, hogy előfordulhat, hogy az alap­tók válalatfelügyeleti miniszté­riuma más, mint a társulás felett ágazati-szakmai felügyeletet ellátó minisztérium. A közös vállalatot közös gazdál­kodás folytatására, gazdasági érde­keik előmozdítására a tagok hozzák létre, valamint ők adják a műkö­déshez szükséges vagyont is. A ta­gok hozzájárulása lehet vagyoni, il­letve természetbeni (apport). A nye­reséget, illetőleg a veszteséget is hoz­zájárulásuk arányában kell egymás között megosztaniuk. A közös vál­lalat veszteségét mindenekelőtt tar­talékalapjából fedezi. A betéti társulás a jogalkotók szándéka szerint a belföldi vállala­tok által létrehozott korlátolt fele­lősségű társaság, amely meghatáro­zott vagyoni betétekből álló vagyon­nal alakul. A tagok felelőssége csak vagyoni betét szolgáltatására és eset­leg — amennyiben a szerződés elő­írja — egyéb vagyoni hozzájárulás­ra terjed ki. (A fő különbség tehát, hogy a közös vállalatnál a tag ke­zesként egész vagyonával felel a társulás kötelezettségeiért, a betéti társulásnál a felelősség a vagyoni betétre és az esetleges egyéb vagyoni hozzájárulásra korlátozódik.) A nye­reséget és a szavazati jog mértékét a tagok között vagyoni betéteik ará­nyában kell felosztani. A betéti tár­sulásból a vagyoni betét átruházásá­val lehet kilépni. A társulás többi tagjának elővételi joga van. Az egyesülést a gazdálkodó szer­vezetek gazdasági érdekeik előmoz­dítására és erre irányuló együttes tevékenységük összehangolására hoz­zák létre. Az alapvetően gazdálko­dásra orientált közös vállalattal és betéti társulással szemben az egye­sülés fő feladata a tagok közötti koordináció. Ezért nem kell feltét­lenül közös vagyonnal rendelkeznie. Másodlagos jelleggel és elsősorban a tagok részére szolgáltató és kise­gítő tevékenységet is folytathat. Ez a tevékenység azonban nem válhat az egyesülés fő tevékenységévé. Az egyesülés jellegéből adódóan min­den tagnak egy-egy szavazata van. Nóvum, hogy ezentúl miniszteri uta­sítással úgynevezett kényszeregyesü­lés nem hozható létre. A jogi személyiség nélküli gazda­sági társulást létrehozó szerződés ér­vényességéhez nem szükséges ható­sági jóváhagyás. A gazdasági társaság vált a Ptk módosítása után a nem jogi személy társulások fő formájává, amelyet a szükséges anyagi eszközök rendel­kezésére bocsátása mellett közös gaz­dálkodásra, koordinációra, illetve a kettő kombinációjára jogi szemé­lyek hozhatnak létre. Gazdálkodó tevékenységet közös név alatt is folytathat. A külkereskedelmi társaság a külkereskedelmi tevékenységre jo­gosult vállalat és más gazdálkodó szerv között külkereskedelmi és ez­zel összefüggő termelési tevékeny­ségben való együttműködésre jöhet létre. A kutatási-fejlesztési társaság ku­tató-fejlesztő szervezetek és egyéb gazdálkodó szervezetek között való­sulhat meg valamely kutató-fejlesz­tő tevékenység végzésére, ilyen te­vékenység eredményének elérésére, bevezetésére vagy megvalósítására. Az elért gazdasági eredményben a tagok közösen részesülnek. HOL TALÁLHATÓK A SZABÁLYOK? Nem kis gond bármilyen gazdál­kodó tevékenységnél a vonatkozó jogszabályok felkutatása. Különösen, így van ez a társulásnál, amelyben esetleg külföldiek is részt vehetnek, s akik jogosan igénylik, hogy szeret­nének megismerkedni a rájuk is kö­telező szabályokkal. A Ptk módosítása után (1978. már­cius 1-től) a társulási jogot szabá­lyozó főbb jogszabályok a követ­kezők: A Ptk a gazdasági társulá­sok alapszabályain felül (57—61. pa­ragrafus), részletesen foglalkozik a gazdasági társasággal (568—572. pa­ragrafus). Az 1978. évi 4. Tvr a jogi személy és a jogi személyiség nél­küli gazdasági társulásokat, vala­mint a polgári jogi társaságot sza­bályozza. Az 1875. év XXXVII. tör­vény vonatkozik az Rt-ra, az 1930.­ évi V. törvény pedig a Kft-re. Vé­gül az agrár­ipari egyesülés szabá­lyait a 2011/1976. (IV. 22.) MT. szá­mú határozat tartalmazza. Helyes lenne a külföldieket érintő főbb tár­sulási szabályokat a világnyelvekre lefordítani és valamilyen formában hozzáférhetővé tenni. NEM KÖZÉPIRÁNYÍTÓ SZERV Néhány évvel ezelőtt a fejlesztési pénzeszközöknek durván 2 százalé­kát fordították társulásban való részvételre a hazai vállalatok és az­óta aligha változott a helyzet. De a társulások súlya ennél nagyobb le­hetne a jövőben. A társulásokat a gazdálkodó szer­vezetek saját gazdasági érdekeik se­gítésére és nem a gazdaságirányítás megkönnyítésére hozzák létre. Kö­vetkezésképpen az új szabályozás ér­telmében a társulás nem válhat ál­lamigazgatási középirányító szervvé. Amikor az alapító vállalatok (vagy szövetkezetek) létrehoznak egy jogi személy társulást, akkor a vállalat­­irányítási és a jövedelemelsajátítási jogokkal ők rendelkeznek és nem a felügyeleti szervük. Vagyis az álla­mi vállalatok és a szövetkezetek mellett megszületett egy olyan vál­lalati formáció, amelyet a vállala­tok (szövetkezetek) polgári jogi szer­ződéssel hoznak létre. Ez már sem nem állami vállalat, sem nem szö­vetkezet, hanem jogi szakkifejezés­sel másodlagos vállalat, amely az alapító tulajdonosok irányítása alatt áll, az állam pedig csak törvényessé­­gére ügyel. A másodlagos vállala­tok befolyásolása bonyolultabb fel­adat a gazdaságirányító szervek szá­mára, mert erre csak közvetettebb módszerek alkalmazhatók. Ezeket a társulási specialitásokat a jelenleg kidolgozás alatt álló pénzügyi sza­bályoknál is figyelembe kell venni.­ Várható ugyanis például a külkeres­kedelmi társaságról szóló, a részle­tes rendelkezéseket tartalmazó kü­lön jogszabály megjelenése. Dr. Gara Iván . A Értesítjük t. ügyfeleinket, hogy MŰANYAG RAKTÁRUNKBAN (Budapest X., Sírkert u. 2. Telefon: 271-099.) augusztus 28-tól szeptember 6-ig LELTÁROZUNK A leltározás idején az árukiadás és az áruátvétel szünetel. A többi telepünkön a kiszolgálás zavartalan. Fémipari és Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat A vevőszolgálat telefonja: 401—321 !

Next